Magyar Nemzet, 1901. május (20. évfolyam, 114-139. szám)
1901-05-01 / 114. szám
1901. május 1. MAGYAR NSEMZEI Országgyűlés. Az Adria-szerződés 27-ik szakaszának hosszú vitája ma véget ért. A záróbeszédek, Pichler és Rakovszky felszólalásai, már csak rövid rekapitulácziója voltak az általános és részletes vita matériájának. Hegedűs miniszter még egyszer, utoljára appellált az ellenzék megfontolására, még egyszer előadta érveit, azután szavaztak. A Pichler ellenindítványával szemben a szakaszt 188 szavazattal 59 ellenében a Ház elfogadta, a többi módosítást pedig egyszerű szavazással elvetették. A 28-ik szakaszhoz újból Major Ferencz szólott, azután a vita folytatását elhalasztották. A képviselőház ülése április 30-án. — Kezdete délelőtt 10 órakor. — Elnök: Perczál Dezső. Jegyzők: Esterházy Kálmán gr.,Dedovics György, Buráth Ferencz. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán miniszterelnök, Lukács László pénzügyminiszter, Széchenyi Gyula ő felsége személye körüli miniszter, Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter, Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter, Cseh Ervin horvát miniszter. A múlt ülés jegyzőkönyvét hitelesítik. Elnök bemutatja a gödöllői szoborbizottságnak meghívó levelét, melyben Erzsébet királyné Gödöllőn emelt szobrának folyó év május hó 19-én délelőtt 11 órakor tartandó leleplezési ünnepélyére a magyar országgyűlés képviselőházát meghívja. Javasolja, hogy a Ház az ünnepélyen küldöttség által képviseltesse magát. (Helyeslés.) Az Adria adómentessége. Pichler Győző azt hiszi, hogy sok anyagot szolgáltatott a vitához. Nincs igaza tehát Rakovszkynak, amidőn a függetlenségi pártot megtámadja. Pártja részéről is sokan részt vettek a vitában. Különben felhívja Rakovszkyt együttes munkára a függetlenségi elvek érdekében a sötétség hullámcsapásai ellen. Köszönetét fejezi ki a miniszterelnöknek, hogy nem kényszeríti pártját a szakasz megszavazására. Én bennem azt a reményt kelti, hogy az adómentesség nem lesz megszavazva. Meszlényi Pál: Én nem hiszem azt. Pichler Győző kikel ezután a kormány német félhivatalosa ellen, mely a szavazás előestéjén a függetlenségi pártot azzal vádolja, hogy szövetkezve a néppárttal, a nagy tőke ellen tör. (Zaj.) Ez méltánytalan rágalom a 48-as elveket valló párt ellen. Hentaller Lajos: Majd visszaszívják. Pichler Győző: Hogy van az, hogy az Adria Triesztből is ugyanazon tarifákat szedi, mint Műméből, holott az utóbbira szubvencziót kap, Triesztre pedig nem. Hiányosak a miniszter érvelései a szállításra vonatkozólag, így a gyógyfüvekre vonatkozólag is. Felkereste a fővárosi droglistákat, akik unisono azt vallották, hogy az Adria szállítási tarifáit megfizetni nem tudják. Mégis azt mondja a kereskedelmi miniszter, hogy a gyógyfüvek szállítása olcsó, így van az a dongák tarifájánál is. Pedig az utóbbi olyan áru, amelyet csak hajón lehet szállítani. Az ellenzék nem akarja elvenni az Adriától a prosperálási jogot. De az ellen tiltakozni kötelessége, hogy a rossz kereskedelmi viszonyok mellett egy 14 százalékos osztalékkal biró társulat adómentességet kapjon. Az 1848. t.-cz. 8. és 13. §-a értelmében . . . (Zaj.) Kubik Béla: (A jobb oldalra mutat.) Az nem megy, amit ott csinálnak! (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon. Zaj és mozgás jobbfelől.) Beszéljen csak valamelyik miniszter, akkor úgy rázza majd a csengetyűt! (Folytonos zaj.) Ez nem megy! Elnök : Kubik Béla képviselő urat rendreutasítom. (Nagy zaj a szélső baloldalon. Helyeslés jobbfelől.) Kubik Béla: Nem törődöm vele! (Nagy zaj és élénk mozgás a jobboldalon.) Elnök: A képviselő urat újból rendreutasitom!(Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon.) Kubik Béla: Ez az igazság! Megmondom nyíltan, mindig megmondtam! (Nyugtalanság a Ház minden oldalán.) Elnök: (Csenget.) Ha képes lennék az elnöki székből minden egyes képviselőnél a csendet helyreállítani, úgy, hogy innen egy drót vezetne minden egyes képviselőhöz, akkor lenne csend. (Folytonos nagy zaj és nyugtalanság a Ház minden oldalán.) Kubik Béla: Rosszul esik az igazság, annyi az egész! (Nagy zaj.) Engem el nem hallgattat, mikor arról van szó! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) ElnökRendre utasítom ismét Kubik képviselő urat! Én nem hallgattathatom el, de az ildom is úgy hozza magával, az ildom, a műveltség és az a kötelesség, amelylyel a képviselő urat ide küldik, hogy az elnöki rendreutasítást respektálja! (Élénk helyeslés jobbfelől.) Kubik Béla: Az elnöki széket kellene megbecsülni tudnia! (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Elnök: Rubik képviselő urat újból rendreutasítom és ha a képviselő úr folytatja, kérni fogom a Házat, hogy a házszabályok értelmében az ügyet a mentelmi bizottsághoz utasítsa. Csendet kérek! (Felkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon: Ott lármáznak !) Minden oldalról csendet kérek! Pichler Győző: A 48-as törvények értelmében nem kaphat adómentességet az Adria. Kéri a többséget, hogy ily törvényjavaslat megszavazásával ne vessen üszköt a jövő választásokba. Az Adria fényes palotái adómentesek, míg a szegény nép portáján megszólal a végehajtó dobja. A nemzeti érzés, a 48-as törvények nevében visszautasítja a szakaszt. (Zajos helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon.) Rakovszky István reflektál Pichlernek és meghajtja zászlaját előtte, aki oly elszántan védte az ellenzék álláspontját a vita folyamán. Megjegyzi még Pichlernek, hogy a néppárt, vagyis az úgynevezett sötétség lovagjai, sokszor ott voltak azon küzdelmekben, amelyek a 48-as törvények megvédésére irányultak. Minden embere a harcrtéren volt a Bánffy elleni küzdelemben, holott a Kossuth-párt több tagja hiányozott. Hibázott Pichler még akkor is, a midőn az újságok czikkei miatt panaszkodott. Mindenki tudja ma már, hogy mit érnek az újságok. (Derültség.) A nagytőke uralma még a múlt időből való, a midőn azt nebántsvirágnak tekintették s azt is, a ki az ellen felszólalt, egyszerűen kinevették. De a többi osztályok nyomora arra vitte a vezető államférfiakat, hogy megnézzék, vájjon megérdemli-e a nagytőke azt a nagy pártfogást, amelyet élvezett, így lett megadóztatva a tőzsde is. Nagyon sajnálja, hogy az ellenzék nem bírta kivívni, hogy az adómentesség szakasza ki legyen dobva a szakaszból. De ha ez nem is sikerült, a harcz mindenesetre óvatosságra fogja inteni a kormányt, hogy e szakasz a nagytőke jogtalan pártolásának utolsó lépése lesz. Legyen meg a nagytőkének a maga polgári haszna, de jogtalan hasznokat adni nem szabad. Nem fogadja el a szakaszt. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! (Hosszasan tartó élénk felkiáltások a bal- és a szélső baloldalon: Vonja vissza! Halljuk! Halljuk! jobbról.) Elnök : (Ismételten csenget.) Csendet kérek! (Folytonos nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Élénk felkiáltások: Vonja vissza! Halljuk a miniszterelnököt! Az elnök többször csenget.) Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Köszönettel veszem a tárgyilagos észrevételeket és engedje meg a t. Ház, hogy ezekre — és csak ezekre — egész röviden néhány felvilágosító adattal szolgálhassak meg, azután méltóztassék bölcseségük szerint határozni. (Zaj és mozgás a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Tulajdonképpen inkább rektifikácziókra szorítkozom és igy elsősorban Rakovszky István t. képviselő úrral szemben egy szónak magyarázatára kell felhívnom a t. Ház figyelmét, amennyiben ő kiszínezte azt az észrevételemet, hogy ők a nagytőke ellen való gyűlöletet hirdetnek, pedig az ő ismételten említett és közbekiáltásként is használt azon kifejezésére, hogy a »hazátlan nagytőke«, tettem azon észrevételt, és csakis azt az észrevételt, hogy ha a tőke valamely nemzetgazdasági tényező szolgálatában áll Magyarországon, akkor azt hazátlannak vagy hazafiatlannak nevezni nem lehet és az ellen gyűlöletet szítani nem helyes. Csakis erre alapítottam állításomat, és azt hiszem, hogy ez teljesen indokolva volt. Ezzel hangulatot kelteni nem akartam, sőt ellenkezőleg, éppen a szenvedélyeket akartam csillapítani. Ami már most a mai napon felhozott és úgyszólván dióhéjba szorított észrevételeket illeti, a régi vitának, azt lehet mondani, minden fontosabb kérdése felmerült, azonban bizonyítás helyet többnyire csak állításokkal kifejezve. (Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon.) Igen, kérem! így pl. a járatok kérdése. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Úgy Pichler, mint Rakovszky képviselő urak csak ismételték, hogy ők ezt a szerződést a járatok tekintetében kedvezőbbnek nem tartják, mint a régibb szerződést. Én e tekintetben akkor részletesen hivatkoztam az adatokra és miután ellenészrevételképp egyszerű tagadással találkoztam, most természetesen nem untatom a Házat újabb bizonyítással. De Pichler képviselő úrnak még tartozom azzal, hogy válaszoljak arra, hogy némely kikötőket, mint a portugál kikötőket és Antwerpent látogatta addig minden kötelezettség nélkül az Adria. Ebből még nem következik, hogy ezen járatok állandó biztosítása nem állana az ország érdekében, mert nagy különbség van az állandó és az esetleges járatok közt. Éppen ily különbség van a szubvenció igénybevételére nézve is, mert természetes, hogy mikor üzletet csinálhat szabad hajózással is egy vállalat, ezért nem kívánhat szubvenciót, de egy állandó, minden kedvezőtlen körülmények közt való összeköttetés fentartása már egészen más, mert ott mennie kell, akár van rakomány, akár nincs. Az az egyetlen kivétel, amelyet a képviselő úr említett, hogy némely járatra nézve abban az esetben, ha száz tonna rakomány sem ajánltatik, felmentés van, nem az teszi, hogy ennek következtében a vállalat csak a saját érdeke és haszna szerint járhat, mert száz tonna rakomány oly minimális követelmény, amely mellett a vállalat azt a járatot még haszonnal be nem futhatja. Odáig vinni a dolgot, hogy akkor is menjen, ha semmi rakomány nincs, ilyen exponált járatokban, melyekkel úgyszólván csak új összeköttetést keresnek, nem lehet, és azt hiszem, hogy azzal a korláttal, mely szerint köteles menni, ha száz tonna rakomány van, oly kötelezettséget vállal magára a járatok tekintetében az Adria, amely csak teherrel jár és nem haszonnal. Ami a tarifákat illeti, bocsásson meg. képviselő úr, úgy látszik, hogy lényeges tévedésben van. Azt bizonyítja pl., hogy nincsenek kedvező tarifák az Adria részéről biztosítva még a direkt tarifáknál sem, bizonyítja az a körülmény, hogy ezt nem a szubvenció végett és nem a kormány befolyására teszi, mert ugyanezen tarifát alkalmazza a Triesztből induló járatokra nézve is. Ez tökéletesen igaz, csak az okoskodás nem helyes, mert a Triesztből való menetes szerződésen alapszik, amely a két kormány közt jött létre annak a fejében, hogy viszont a Lloyd kötelezve van ugyanazon tarifák mellett vinni a keletre menő járatoknál a Fiuméból kiinduló rakományokat. A két kormány, amint voltam már bátor egyszer tüzetesen kifejteni, 1898-ban megegyezett, hogy az Adria tartozik a kedvező tarifák mellett a Triesztből induló rakományokat is szállítani. Ez azonban nem bizonyít a tarifák magassága mellett, hanem ellenkezőleg ez egy szolgáltatás, amely a magyar állam részére a kelet irányában való ellenszolgáltatás útján vivatott ki, olyan ellenszolgáltatás, amely az Adriára kötelezettséget foglal magában és melyet nem a saját érdekében tesz, mert, hogyha a saját érdeke szerint állapítaná meg a tarifákat, biztosíthatom, hogy nem ilyen tarifával járna. Másik tévedése a képviselő úrnak a tarifakérdésben az, hogy tökéletesen elfeledkezik arról, hogy az új, valamint a régi szerződésben az Adria kötelezve van a magyar államvasuttal direkt tarifát megállapítani; továbbá elfeledkezik arról, hogy ez a tarifa kihirdetve direkt összeköttetéseket biztosít és az 1900. június 15-iki tarifafüzet most is minden reláczióban a kedvező tarifákat biztosítja. És elfelejtkezik a t. képviselő úr egy harmadik körülményről is, — és itt állításai sem állják meg a sarat — midőn azt mondja, hogy a múlt évben a tarifákat az Adria lényegesen emelte, pláne beszélt 120°/0-ás emelésről is és viszont például hozta fel, hogy a Lloydnál ez nem történt meg. Itt alapos tévedésben van. képviselő úr; igaz, hogy a kőszén akkori áraira vonatkozólag az Adria kívánta az 1900. június 15-én kihirdetett direkt tarifának némely irányban való megváltoztatását és némely czikkekre nézve emelését, de én ebbe bele nem egyeztem s ennek következtében az a tarifa, amely akkor a legkedvezőbb viszonyok közt volt megállapítva, most is érvényben van. A Lloyd ellenben, mint méltóztatik tudni, a czukorra nézve emelte a tarifát és igen nagy presszióra szállította le, de nem egészen ugyanannyival, amennyivel emelte, mert bizonyos emelés most is érvényben van. Éppen megfordítva áll tehát a dolog: a Lloyd emelte és az Adria nem. Más dolog egészen a szabad hajózásra vonatkozó tarifakérdés. A szabadhajózási tarifa tekintetében, miután nincsen szó szubvencionált vonalakról, hanem egészen más vonalakról, itten mindenik vállalatnak, akármelyikről legyen szó, szabad kéz van biztosítva. Az egyedüli regulátor és ellenőrző magában a versenyben van. Abban igaza van a 1. képviselő .