Magyar Nemzet, 1902. június (21. évfolyam, 130-154. szám)
1902-06-07 / 135. szám
1902. junius 7. MAGYAR NEMZET. izgatottság és a kudarcz oly rossz hatással volt, hogy súlyos agybaja támadt, melyből aligha fog felgyógyulni. — Zsilinszky Mihály Huszton. Husztról táviratozzék, hogy Zsilinszky Mihály államtitkár tegnap a polgári iskola felavató-ünnepélyére György Endre akadémiai tag és Nyegre László országgyűlési képviselő kíséretében odaérkezett. Az államtitkárt a vasútnál nagy küldöttség élén Szabó Sándor alispán üdvözölte. A felavató-ünnepélyen Thoma Jenő gondnoksági elnök, Wekerle László tanfelügyelő és Révész Lajos igazgató mondottak beszédeket, amelyekre Zsilinszky Mihály eszmékben gazdag beszéddel válaszolt. Az ünnepély után az államtitkár meglátogatta a városban levő állami és felekezeti iskolákat, majd pedig küldöttségeket fogadott; előbb a máramaros-szigeti tanintézetek igazgatói jelentek meg Papp Tibor dr. jogakadémiai igazgató vezetésével, majd a papság, Balogh Mihály püspöki kalhelynökkel, a polgári küldöttségek pedig Petrovics Lajos kir. táblai bíróval az élükön. Az izraelita hitközség rabbijának vezetése alatt jelent meg az államtitkárnál. Délben lakoma volt a kaszinóban, amelyről Nyegre László indítványára üdvözlő táviratot küldöttek Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Az ünneplő közönség délután kirándult a várromokhoz, este tűzijáték és hangverseny, azután pedig Thoma Jenő főszolgabírónál vacsora volt az államtitkár tiszteletére. Ma reggel Zsilinszky államtitkár Nyegre László képviselővel Máramaros-Szigetre utazott a tanintézetek megtekintésére és Roszner Ervin báró főispán meglátogatására. — Az olasz külügyminiszter lovagias ügye. Rómából táviratozzák lapunknak. A kamara tegnapi ülésén Prinetti belügyminiszter és Straguellis Prancesci képviselők között szóváltás támadt, melyből kifolyólag a két képviselő provokáltatta a minisztert. Képviselői körökben azt hiszik, hogy az ügyet békésen fogják elintézni. — A magyar sajtó a martiniquei áldozatokért. A martiniquei katasztrófa áldozatainak segélyakcziója a legszebb remények között kezdi meg munkásságát. A megindított mozgalomban részt vesz az egész magyar társadalom. Az alakult segélybizottság díszelnöke legújabban herczeg Lobkovitz Rudolf hadtestparancsnok. A bizottság tiszteleti tagjai: gróf Zichy Jenő, gróf Batthyány Lajos, gróf Andrássy Tivadar, gróf Andrássy Gyula, gróf Széchenyi Béla, nemeskéri Kiss Pál, Ernuszt Kelemen és Márkus József, elnöke gróf Szápáry Pál, az elnökség tagjai báró Dóczi Lajos, Kornfeld Zsigmond, Beck Nándor, Berczik Árpád, Lánczy Leó, Türr István tábornok, Jókai Mór, Müller Kálmán, Halmos János, Vészi József, Fáik Miksa, Rákosi Jenő, Kossuth Ferencz, gróf Zichy János és báró Podmaniczky Frigyes. Titkárai Boross Samu és Almády Géza. Pénztárnoka Gerbeaud. A bizottság tagjai sorában pedig társadalmi és politikai közéletünk jelesei foglalnak helyet. A végrehajtó bizottság tegnap délután Vészi József elnöklete alatt tartott ülésében a nagy nyári ünnepély programmjának megállapításával foglalkozott. Az ünnepély egyike lesz a legfényesebb mulatságoknak. Legkiválóbb művészeink és művésznőink fognak közreműködni s a műsort a bizottság úgy állította össze, hogy annak minden egyes száma kedves meglepetés lesz. — Az állami alkalmazottak útiköltségei. Az állami alkalmazottaknak hivatalos kiküldetések és átköltözködések alkalmával járó illetményekről szóló szabályzat szerint az áthelyezett tisztviselővel nem egy időben átköltözködő családtag után járó szabályszerű txtiköltségek, illetve a bútorkárpótlási összeg megfelelő része utólagosan megtérítendő. A szabályzat azonban nem állapítja meg azt a határidőt, amelyen belül a külön költözködő családtagok után igényelhető járandóságok folyósítása engedélyezhető, továbbá az iránt sem intézkedik, hogy az ilyen utólagos megtérítések esetén melyik szabályzat határozmányai alkalmazandók ? A minisztertanács kimondotta, hogy az említett megtérítés csak abban az esetben engedélyezhető, ha az illető családtagok a családfő átköltözködésétől számított egy éven belül költözködnek át. Ilyen esetekben a családtagok után járó útiköltségek és bútorkárpótlás összegének megállapítására nézve a családtagok tényleges átköltözködésének idejében érvényes útiilletmény-szabályzat határozmányai alkalmazandók, a bútorkárpótlás összege azonban annak a fizetésnek alapulvétele mellett állapítandó meg, amelyet a családfő az áthelyeztetése idejében élvezett. — Fuád basa. Konstantinápolyból jelentik, hogy a lapok kommünikét közölnek, amely szerint Fuád basa tábornagyot, aki februárban embereket fegyverzett fel állami rendőrségi közegek ellen, akik közül három megsebesült, a rendkívüli haditörvényszék lázadás miatt életfogytig tartó várfogságra, lefokozásra és összes rendjelei elvesztésére ítélte. Tizenegy tisztet, egy katonaiskolai növendéket és két matrózt bűntársainak nyilvánított a bíróság. A szultán Fuádra nézve megerősítette az ítéletet és elrendelte, hogy az elítéltet Damaszkuszban internálják, ellenben a többinek megkegyelmezett. — Szigeti Imre meghalt. Lapunk zártakor kapjuk a gyászhírt, hogy Szigeti Imre, a Nemzeti Színház kitűnő művésze, hosszas szenvedés után meghalt. Szigeti a régi gárda egyik elsőrangú tagja volt, kit igazi hivatottság és tehetség utalt a színpadra. Alakításait mindenkor egyénisége jellemezte. A halálhír széles körben mély részvétet kelt, mert Szigeti nemcsak mint művész, hanem mint kitűnő kolléga is mindenki szeretetét, tiszteletét bivta. Rendkívüli buzgalmat fejtett ki a Nemzeti Színház nyugdíjintézetének érdekében s kollégái különösen ezért szerették és becsülték. Az elhunyt életrajzi adatait röviden a következőkben adjuk: Szigeti Imre született Veszprémben 1831-ben. A színészpályára Pécsen 1856-ban lépett és első fellépésével Moór Károlyban (Haramiák) oly sikert aratott, hogy 1857-ben már a kolozsvári Nemzeti Színházhoz szerződtették. 1859-ben a budapesti Nemzeti Színházban tűnt fel vendégjátékával. 1860-ban színházigazgató lett és átvette a kitűnően szervezett győri színház vezetését. Nyolcz évig a legnagyobb színházak igazgatója volt. 1867-ben a Nemzeti Színházban újból vendégszerepelt és 1868-ban a Nemzeti Színház tagja lett. Szigeti a Nemzeti Színház nyugdíjintézetének több évig alelnöke volt és ez állásában nagy érdemeket szerzett. A dobsinai jégbarlang. Dobsináról illetékes helyről felkérték lapunkat a következő helyreigazító sorok közlésére: Nemrég az a hír terjedt el nemcsak a hazai, hanem az osztrák, sőt német lapokban is, hogy hazánk egyik legérdekesebb természeti tüneménye, a dobsinai jégbarlang, nagy veszedelemben forog, amennyiben rövid időn belül teljesen be fog fagyni. Hogy ilyen hit mennyire alkalmas egy sokak által látogatott ritkaság hírnevének a megrontására, azt szükségtelen bővebben fejtegetni. Az egész különben egy jóakarat a tudósítás értelmének félremagyarázásából ered. E sorok írója az egész dologról informálván magát, a tényállásnak megfelelőleg a következőket jelentheti: A jégbarlang ugyanis Dobsina város tulajdonát képezvén, ez egy állandó bizottságot szervezett, melynek feladatául a barlangnak évenként való megvizsgálását tűzte ki. Ez a bizottság ez évben is megvizsgálván a barlangot, jelentésében ugyanazon tapasztalatokat sorolta fel, melyeket évek óta észlelt, azt ugyanis, hogy a barlang alapját képező kb. 80—100 m. vastagságú jégréteg 1—2 cm.-rel vastagodott, helylyelközzel pedig újabb jégalakzatok képződtek. A jégrétegnek ez a vastagodása nem új dolog s nem is állandó, a mennyiben a tavaszszal felgyülemlett kis jégréteg az őszi olvadáskor ismét eltűnik. A barlangban tudniillik akkor képződik a jég, amikor kívül a természetben beáll a hó olvadása. Az idei hosszú tél miatt ez későbben következett be, úgy, hogy — mert a barlangot májusban megnyitják — a járók padozatán felgyülemlő jeget emberi erő beavatkozásával kellett eltávolítani annál is inkább, mert a barlang természetes lecsapoló csatornájának jege még szintén nem olvadt fel. Ez az olvadás azonban most már megindult s igy ez az évről-évre egyformán ismétlődő természetes folyamat beállván, semmi veszedelem sem fenyegeti a dobsinaiaknak ezt a félve rejtett kincsét. — Iskolatársak találkozója. Halasi Viktor, törvényszéki aljegyző Szombathelyen, megbízatásához képest felhívja volt iskolatársait, kik vele együtt a rozsnyói ág. ev. főgimnáziumban az 1892. évben érettségit tettek, hogy fogadalmukhoz híven, ez évi julius hó elsején d. e. 10 órakor az ág. ev. főgimnázium udvarán jelenjenek meg. A találkozón azokat a volt iskolatársakat is szívesen látják, a kik nem 1892-ben tették az érettségit. — Szokol Margit, nagybányai k. isk. tanítónő, felkéri mindazon osztálytársait, kik a budapesti II. ker.... Csalogány-utczai tanitónőképző-intézet IV. B. osztályát 1897-ben végezték s ugyanakkor képesitővizsgálatot is tettek, szíveskedjenek lakásezimüket mielőbb tudatni vele, hogy julius hó 10-én a Margitszigeten tartandó találkozóra a szükséges intézkedéseket megtehesse. — Zempléni P. Gyula meghalt. A magyar hírlapirodalom egy régi kiváló tagja, Zempléni P. Gyula ma, hosszas szenvedés után, meghalt. Az elhunyt nagy műveltsége és lelelkiismeretes szorgalma révén előkelő helyet biztosítottt magának a magyar zsurnalisztikában. Halála mindenfelé rendkívüli nagy részvétet keltett. Az Ujságirók Egyesülete, melynek megalakulása, óta buzgó tisztviselője volt, saját költségén fogja eltemettetni az elhunytat. Az Ujságirók Egyesülete a gyászeset alkalmából külön gyászjelentést adott ki, mely a következő : A Budapesti Ujságírók Egyesülete mély megrendüléssel tudatja, hogy a magyar sajtó régi, érdemes munkása, Zempléni P. Gyula, a Magyar Hírlap belső dolgozótársa, a Budapesti Ujságírók Egyesületének pénztárosa 1902. június 6-án hajnalban, 45 éves korában elhunyt. A megboldogult pályafutása küzdelmes és példaadó munkásságban folyt le. Több, mint két évtizede ritka nemes buzgósággal és lelkiismeretességgel végezte a hírlapírás nehéz kötelességeit. Csüggedést nem ismerő lelkes kitartással küzdött mindvégig az első csatasorban. Most kidőlt a küzdők sorából, pályatársai igaz szomorúságára. Emlékét hálás kegyelettel zárjuk szivünkbe. Temetése 1902. június hó 7-én, délután 4 órakor megy végbe a VIII., Népszínházutcza 59. szám alatti gyászházból. Lelki üdveért az engesztelő gyászmisét 1902. június hó 9-én, délelőtt 10 órakor mutatják be .az Urnák a józsefvárosi plébánia-templomban. Áldás és béke lengjen porai felett! Budapest, 1902. június hó 6-án. A Budapesti Újságírók Egyesülete. Az özvegy a következő gyászjelentést teszi közzé: Gyötrelmes szivvel adom tudtára minden jó emberemnek, hogy szegény jó uram, az életem hűséges társa, Zempléni Pál Gyula hirlapíró, hosszú, kinos szenvedés után, életének 45-ik, házasságának 15-ik évében, 1902. június 6-án reggeli háromnegyed 8 órakor az Urban elszenderült. Temetése szombaton délután 4 órakor lesz a gyászházból (VIII. kerület, Népszínház utcza 59.) Az engesztelő gyászmise f. hu június 9-én, délelőtt 10 órakor lesz a Józsefvárosi plébániatemplomban. Özv. Zempléni Pál Gyuláné, született Elek Irma. A sok jó rokon és jóbarát mind velem siratja a drága megboldogultat. Zempléni P. Gyula született Tállyán (Zemplénmegye) 1856. július hó 28-án. Tanulmányait a kassai premontreiek gimnáziumában és a kassai jogakadémián végezte. Már mint jogász, hirlapirással is foglalkozott, nyelvismeretei pedig a fordtások felé terelték s mint fordító, egész könyvtárát ültette át irodalmunkba a legjobb franczia, angol, olasz és német regényeknek, valamint a filozófiai és népszerűen tudományos munkáknak. Eddig megjelent ifjúsági iratainak száma mintegy 40-re rúg. Nyolc éven át segédszerkesztője, majd szerkesztője volt a Magyar Ifjúság czimű ifjúsági hetilapnak, öt éven át pedig segédszerkesztője a Révai-testvérek Regényvilágának. Hírlapírói működését a Kassán megjelent Felvidéki Közlönynél kezdte meg, 1878. óta azonban állandóan Budapesten volt, mely idő alatt több nagy lapnak volt a belső munkatársa. — Orvosok menedékháza. Moszkvában menedékházat építenek elszegényedett orvosok számára. A szükséges összeget, 800.000 rubelt Raszvetov titkos tanácsos hagyta végrendeletileg Moszkva városának, mely most nemsokára meg is kezdeti a ház építtetését, annak az illusztrálásául, hogy a »dat Galenus oped« mondás Oroszországban nem igen válik be.• Házasságok. Báró Aehrenthal pétervári osztrák-magyar nagykövet eljegyezte gróf Széchenyi Gyula ő felsége személye körüli miniszter leányát, Paulát. Gajhoffer István pestmegyei gazdasági egyesületi titkár e hó 21-én délelőtt 1 12 órakor vezeti a Jézus Szent Szíve templomában oltár elé Thoma Kralovánszky Ilona leányát, Ilonkát. Kemény Rezső az Országos Zeneakadémia kiváló tanára eljegyezte Kölcsey Julika kisasszonyt Győrött. Lovászy Dezső június 1-én vezette oltárhoz Erzsébetfalván Poór Margit kisasszonyt. Herzog Andor Budapestről eljegyezte Engl Tónika kisasszonyt Magyar-Bolgbád. — Lipido kiszabadult. Párisból jelentik, hogy Lipido, aki annak idején a jelenlegi angol király ellen Brüsszelben merényletet követett el, büntetése kitöltése után, Belgiumból odaérkezett.