Magyar Nemzet, 1903. augusztus (22. évfolyam, 183-207. szám)

1903-08-01 / 183. szám

1903. augusztus 1. MAGYAR NEMZET. oldalon : Tessék leültetni! Elnök csenget. Felkiál­tások jobbfelől: Szavazzunk ! Szavazzunk ! Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Le kell ültetni!) Igazságom van. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbal­­oldalon. Hosszantartó nagy zaj.) Elnök: Minthogy a tanácskozást ilyen zajban lehetetlen tovább folytatni, az ülést tíz perczre felfüggesztem. Szünet u­tán . Elnök : A folytatólagos ülést megnyitom. A­mi Barabás képviselő úr óhajtásának má­sodik részére vonatkozik . . . (Zaj a szélsőbal­­oldalon.) Eötvös Károly: T. elnök úr! A házszabályok 225. és 226. §-ai alapján kérek szót. (Felkiáltások a jobboldalon: Szavazás közben nem lehet! Zaj a szélsőbaloldalon és felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Bakó József: Halljuk! Halljuk! Mindjárt meg­értjük egymást! Eötvös Károly: T. képviselőház! Semmi bi­­zonykodási czálom nekem nincs. Az elnök úr kije­lentésének egy szavát azonban nem tartom a ház­szabályoknak megfelelőnek. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Szavazás előtt felvetetik a kérdés. A kérdés­hez hozzá lehet szólni. E felett nincs köztünk né­zetkülönbség. A házszabályok 225. §-a szerint azonban a szavazás alatti tárgyat részekre lehet felbontani és akkor minden részre külön tétetik fel a kérdés s így a 225. §. szerint minden részenkint feltett kérdéshez hozzá lehet szólani. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Ez a házszabályok rendelkezése, (ügy van ! Úgy van­­ a szélsőbaloldalon.) Az elnök úr pedig, mikor nem engedte meg Lengyel Zoltán képviselő úrnak a hozzászólást, azt mondta: »Most szavazás közben vagyunk«. Ez a szó nem felel meg a házszabályoknak, mert a részekre osztott kérdés minden egyes részének feltevésénél a ház­szabályok 225. §-a szerint hozzászólhatunk. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Zsöngyes Zoltán: Magam is csak ennyit akar­tam mondani! (Mozgás és zaj a jobboldalon. Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök ! Bocsánatot kérek, kénytelen vagyok a t. képviselő úr szavaira a következő megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Én azt a kifejezést, hogy »most szavazás köz­ben vagyunk«, tényleg használtam, de tényleg úgy volt a dolog, mert a határozat kimondva még nem volt. A felállás ugyan megtörtént, de a ha­tározatot még nem mondtam ki, tehát tényleg szavazás közben történt a dolog. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt kifogásolta még Barabás Béla képviselő úr, hogy a jegyzőkönyvben nincs benne az, hogy az ülés másnapra ment át. Ez tökéletesen tény és azt hiszem, hogy a t. Ház egyhangú határozatával bele fog nyugodni id­ba, hogy a jegyzőkönyvben ennek kifejezés adassák, azzal a kifejezéssel, hogy az ülés pedig bezáródott 12 óra 55 perczkor. Ebben már benne van a másnapra való átvitel is. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Elfogadja a 1. képviselőház ? (Igen !) Akkor ezt határozatilag kimondom. A harmadik pont az, hogy a mentelmi bizott­ságra vonatkozó határozatnak nincs helye a jegyző­könyvben, mert a Ház erre nézve megkérdezve nem lett. Tehát a képviselő úr a jegyzőkönyv ezen részét törölni kívánja. Kérem a t. Ház azon tagjait, kik a jegyző­könyvet eredeti szövegében fogadják el, méltóz­­tassanak felállani. (Megtörténik.) Erre nézve tehát a jegyzőkönyv eredeti szövegében marad meg. A következő pont az, hogy a július 30-án történteket a jegyzőkönyvből vagy ki kell hagyni, vagy odamódosítani, hogy a miniszterelnöki indít­vány 30-án, tehát másnap hozatott. Az előbbi pont által, a­melyet a t­ .Ház elfogadott, ez ön­magától elesik. (Helyeslés.) Vagy méltóztatnak-e kívánni, hogy erre nézve újból feltegyem a kér­dést? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem szük­séges !) A következő pont az, hogy az elnökség ma­gáévá tette a miniszterelnök indítványát, hogy szükséges, hogy ez az indítvány a jegyzőkönyvben legyen és hogy az indítvány csak felszólalásra ol­vastatott fel. Kérem a t. Ház azon tagjait, a­kik a jegyző­könyv ezen részét eredetiben méltóztatnak el­fogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség az eredeti szöveget kívánja megtartani. A következő pont az, hogy miután az indem­­nitás vagy a felhatalmazási törvényjavaslat a mi­niszterelnök által újból nem nyújtatott be, ez a kifejezés a jegyzőkönyvből kihagyandó. Kérem a Ház azon tagjait, a­kik ezen kifeje­zést benn kívánják hagyni, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) A Ház az eredeti szöveget fogadja el. A következő kifogása Barabás képviselő úrnak az volt, hogy Polónyi képviselő úr tiltakozása a jegyzőkönyvbe fel nem vézetett. Kérem azon képviselő urakat, kik a­ jegyző­­könyv eredeti szövegét kívánják megtartani, szíves­kedjenek felállani. Polónyi Géza: A kérdés feltevéséhez kérek szót. Ezt a kérdést nem lehet így feltenni, mert itt egy pozitív felvételről van szó. A kérdést úgy kell feltenni: kívánja-e a Ház, hogy ez pótlólag a jegyzőkönyvbe felvétessék, igen vagy nem? (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki a kérdés feltevésé­hez szólani? (Felkiáltások: Nem!)) Úgy teszem tehát fel a kérdést: kívánja-e a Ház, hogy ez a tiltakozás a jegyzőkönyvbe felvétessék, igen vagy nem ? A­kik kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Egy hang a szélsőbaloldalon: Kérünk ellenpróbát!) Pap Zoltán: A­mi megtörtént, az se jöjjön bele a jegyzőkönyvbe ? (Egy hang a jobboldalon: Benne van a naplóban !) Kubik Béla: A fődolog a vesztegetés! (Zaj.) Elnök: Miután ellenpróbát kérnek, kérem azo­kat, a­kik elfogadják az eredeti jegyzőkönyvet és nem kívánják a tiltakozás bevételét, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A Ház nem kívánja a til­takozás felvételét s a jegyzőkönyv eredeti szövegét fogadja el. Következik Lengyel Zoltán képviselő úr két megjegyzésére vonatkozó elhatározás. Nevezetesen az egyik az, hogy Tomasics Miklós képviselő úr esetéről az van a jegyzőkönyvben, hogy arra vonat­kozólag a Ház az indítványt nem fogadja el. A­kik a jegyzőkönyvnek ezt a részét úgy, a­mint van, meg kívánják tartani és nem fogadják el Lengyel képviselő úr indítványát, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a jegyzőkönyv­nek ezt a részét eredeti szövegében fogadja el. Végül jön Lengyel képviselő úr indítványa, mely arra vonatkozik, hogy a jegyzőkönyv sze­rint Lovászy Márton képviselő úr felszólalása folytán a Magyarország ügye nem utasítta­­tott a parlamenti bizottsághoz. A­kik az ere­deti jegyzőkönyv ezen részét meg kívánják tartani, méltóztassanak felállani.­­Megtörténik. Egy hang a szélsőbaloldalon: Kérünk ellenpróbát! A­kik Lengyel képviselő úr indítványát fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A Ház többsége meghagyja az eredeti szöveget és nem fogadja el Lengyel képviselő úr indítványát. Ennek következtében a jegyzőkönyvet egyúttal hitelesítettnek jelentem ki. (Helyeslés a jobb­oldalon.) (Az elnöki széket gróf Apponyi Albert fog­lalja el.) Elnöki bejelentések: Elnök: T. Ház! Bemutatom a miniszterelnök átiratát, melyben értesít, hogy ő cs. és ap. királyi felsége f. évi julius hó 24-én kelt legfelsőbb elha­tározásával gróf Goluchowski Agenor közös kül­ügyminisztert a közös pénzügyminisztérium és Bosznia és Herczegovina ügyeinek központi ideig­lenes vezetésétől legkegyelmesebben felmentvén, ugyanezen napon kelt legfelsőbb elhatározásával kö­zös pénzügyminiszterré báró Burián Istvánt, a görög királyi udvarnál alkalmazott rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert méltóztatott legkegyel­mesebben kinevezni. Tudomásul szolgál. Bemutatom Beli­ska Béni és Schmidt József kép­viselők leveleit, melyekben egészségük helyreállítása czéljából hat heti szabadságidő engedélyezését ké­rik. (Helyeslés.) A Ház a kért szabadságokat megadja. Bemutatom Háromszék vármegye közönségé­nek feliratát az út­alap részére kért államsegély megtagadása tárgyában. A magyar kir. államvasutak hálózatának ki­bővítéséről, a vasúti és más beruházásokról szóló törvényjavaslattal való együttes tárgyalás czéljá­­ból kiadatik a pénzügyi és közlekedésügyi bizott­ságoknak. Bemutatom Baranya vármegye közönségének kétrendbeli feliratát, úgymint a közadók kezelésé­ről szóló 1883 : XLIV. t.-czikk módosítása és a tüdővész terjedésének meggátlása tárgyában. Pécs sz. kir. város közönségének kétrendbeli feliratát a párbaj ellen és a házadótörvények mó­dosítása iránt. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Rákosi Viktor: Hát a vesztegetések ellen nincs valami felirat? (Derültség a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az imént lefolyt jegyzőkönyvi hitelesítési vitában több olyan fejtegetés is történt, a­melyek­nek tartalma az elnökség eljárásával szemben, (Halljuk! Halljuk!) olyan tényekkel szemben, a­melyeknek én is részese vagyok, a­melyekhez hozzájárultam és a­melyekért a felelősséget visel­tem, teljesen megengedett, de éles kritikát képezett. A t. Ház, gondolom, elhiszi nekem, hogy rendes körülmények között nem késtem volna ezekre a támadásokra és ezekre a kriti­kákra válaszolni és azt az én jogi meggyőződése­met, a­melyre eljárásomat alapítottam, a Ház előtt újból kifejteni. Most azonban ezt nem tehetem, egyszerűen azért, mert azt hiszem, hogy mindnyá­junknak közös törekvése, hogy a Ház mentül előbb eljusson oda, a­mi a mai napirendnek első tárgya, hogy t. i. a tegnapelőtti napon kiküldetni elhatá­rozott parlamenti vizsgálóbizottságot meg válasz­szák. (Általános helyeslés.) Erre való tekintettel nagy önmegtagadásom árán elálltam attól, hogy eljárásomat a történt tá­madásokkal szemben igazoljam, (Helyeslés balfelöl.) de természetesen akkor, a­midőn ezen, a parla­mentre nézve sürgős ügyön keresztülestünk, köte­lességemnek fogom tartani azokra újból visszatérni. Most csak azt jelentem ki, t. képviselőház, hogy az elnöki széken, a­meddig azt elfoglalom, eddigi eljárásomhoz s ennek alapelveihez minden körülmények között hű fogok maradni.­­Élénk he­lyeslés és éljenzés jobbfelől.) . Lehet nekem jogi meggyőződésem valamely kérdésben esetleg eltérő attól, a­melyet a Háznak ezen oldala, avagy el­térő attól, a­melyet a Háznak amaz oldala vall magáénak, de én minden körülmények között a magam jogi meggyőződésem szerint fogok eljárni. (Élénk helyeslés.) És én semmiféle törvénytelen, erőszakos rendszabályokhoz — lelkiismeretem ti­lalma így hozza ezt magával — semmi körülmé­nyek között hozzájárulni nem fogok. (Elénk éljen­zés a szélsőbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Pap Zoltán : Az erőszakot definiálni kellene! Elnök: T. Ház ! Az erőszakot definiálhatja mindenki a maga legjobb meggyőződése szerint. Ha támpontot keresnek arra nézve, hogy én hogy definiálom, méltóztassanak visszagondolni arra a letelt egész időre, melyet e székben elfoglaltam. (Éljenzés.) A vesztegetés. Elnök: A napirend előtti felszólalásra engedélyt kértek és nyertek a következő képviselő urak: Gajáry Géza, Kossuth Ferencz, Eötvös Károly, Komjáthy Béla, Vészi József, Barta Ödön, Tóth János és Kubik Béla. Gajáry Géza: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A tegnapelőtti ülésben, a szünet­ előtt tett egynémely közbeszólásommal szemben, a­mint ez különben a napló 8-ik oldalán is olvasható, Polónyi Géza és Pap Zoltán urak felszólalásai után, kötelességemnek kellett tartanom kijelenteni, hogy kénytelen vagyok elhinni Pap Zoltán kép­viselő úrnak, hogy ehhez az ügyhöz Polónyi kép­viselő úrnak semmi köze. Tehát, a­mint a napló is igazolja, ezt én már akkor is kijelentettem. Azóta a hírlapokból is meggyőződtem arról, hogy tévedtem. (Halljuk! Halljuk!) Ennélfogva ezennel kijelentem, hogy a­miket közbeszólásképpen ezen ügyre vonatkozólag Polónyi képviselő úr viselke­dése tekintetében mondottam, azt ezennel vissza­vonom. (Élénk helyeslés.) Ezen alkalommal azonban még egy kijelen­tést is kell tennem. (Halljuk! Halljuk!) A napló 5. oldalán közbeszólásként az is foglaltatik: »Ez Polónyi-féle svindli«. Én ugyan a naplót magam át­néztem, de úgy látszik,ahogy ez kikerülte a figyel­memet , mert én ezt nem így mondottam, a mint az később a naplóból kitűnik, hanem úgy, hogy ez »Polónyi-féle stikli« — »fogás«, a mint későbbi beszédemből is látszik és a mint Hentaller Lajos és Vázsonyi Vilmos képviselőtársaim előtt is, a­kiknek e feletti meglepetésemet ki is fejeztem, ezt már meg is mondtam, és mivel nem volt szándékomban Polónyi Géza urat, mint a Ház tag­ját személyében megsérteni. (Helyeslés.) Kérem tehát, hogy a naplónak az a kifejezése, »svindli« az általam használt valódi szóra, »stildi«-re módo­­síttassék. (Zaj és mozgás.) Kossuth Ferencz: T. Ház! (Halljuk! Hall­juk !) Mindenki tudja, hogy­ az utóbbi idők­ben én miért nem vettem tevékeny részt a Ház munkálkodásában. Okaimnak hazafiságában azt hiszem senki ebben a Házban és széles e hazában nem kételkedhetik. (Általános élénk helyeslés.) Falusi magányomban egy csodálatos hír lepett meg. (Halljuk! Halljuk!) Az a hír, hogy egy országgyűlési képviselőt megvesz­tegetni igyekeztek, ezzel kapcsolatban azt is hí­­resztelik, még­pedig ellen nem őrizhető módon, hogy több olyan képviselő is van, a­kikkel szem­ben megvesztegetési kísérletek létettek. Minthogy minden magyar embernek kívánni, sőt követelnie kell azt, hogy azok, a­kik a közéletben részt vesznek,teljesen tisztán álljanak a közvélemény előtt.­­Általános élénk helyeslés.) ebből a felfogásból ki­indulva, azzal a követeléssel lépek az ország színe elé, hogy mindenki, a­ki valakire gyanakszik, min­denki, a­ki valami kósza hírt hallott, mindenki, a­ki valamit tud vagy tudni vél, álljon elő nyíltan (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) és jelentse be még a puszta gyanúját is annál a bizottságnál, (Élénk helyeslés és taps a Ház min­den oldalán.) a melyet a Has minden bizonynyal meg fog választani, (Általános élénk helyeslés.) (Halljuk! Halljuk!) mert a lábrakapott névtelen rágalmazási rendszernek végre véget kell vetni, legyen legalább erre jó az a tény, melyet a világ előtt restellek, hogy itt Magyarországon egy képviselőt meg akartak vesztegetni. Szégyen, gya­lázat. (Általános mozgás.) Arra kérem Szapáry László grófot, kit, habár nincsen jelen, megnevezhetek, minthogy ő saját magát már megnevezte, hogy ő első sorban nyilat­kozzék a bizottság előtt. (Felkiáltások a szélsőbal­oldalon : Eskü alatt! Felkiáltások a középen: 3

Next