Magyar Nemzet, 1904. április (23. évfolyam, 79-103. szám)
1904-04-01 / 79. szám
4 MAGYAR NEMZET 1904. április 1. Liautung-félsziget déli csúcsán fekvő öbölbe. Az »Algerine« parancsnoka W. Artur kapitány volt és tőle nyerte a kikötő-alapításra alkalmas hely mai nevét. TÁVIRATOK, A fiumei képviselőtestületből. Fiume, márczius 31. A városi képviselőtestületben a bizottságok megalakulása egy kis bomlást idézett elő. A múlt ülésen beterjesztett kérelemnek halasztás nem adatván, két képviselő, Ossebach Lajos és Ivanossich Henrik lemondtak. Több városi képviselő, mivel a kibékülés az autonómistapárttal nem sikerült, külön értekezletet tart, amelyen további magatartásukat állapítják meg. Az osztrák ujonczozás, Bécs, márczius 31. A Wiener Zeitung a 14. §. határozatai alapján 1904 márczius 28-iki kelettel császári rendeletet közöl, mely a hadsereg, a haditengerészet és az osztrák Landwehr 1904ik évi ujonczállományát megállapítja és elrendeli az ujonczozást. A forrongó Balkán, Konstantinápoly, márczius 31. A porta ma éjjel azt válaszolta az entente nagykövetségeknek a csendőrség újjászervezésére vonatkozó márczius 28 iki feliratára, hogy elutasítja 25-nél több csendőrtisztnek meghívását. Konstantinápoly, márczius 31. Néhány nap előtt a bolgár exarchátus panaszló tartalmú levelet kapott a portától Gregorius monasztiri érsekre az iránt, hogy Gregorius támogatja a bolgár komitéknak a görögöket az exarchátushoz való áttérítésére irányuló törekvését és támogatja a bandák üzelmeit. A porta ezért kívánja elmozdítását. Az exarchátus a panaszt Gregoriushoz küldte, hogy igazolja magát és írásban válaszoljon. Közben Gregoriust ártatlannak mondta és arról biztosított, hogy az maga is elítélte a forradalmi mozgalmat. Elmozdítása tehát egyházjogilag lehetetlen. Konstantinápoly, márczius 31. Giessl báró osztrák-magyar katonai attasé, Kalnin orosz katonai ügyvivő, mint az entente nagykövetségek képviselői, a csendőrségi bizottsággal Szalonikibe utaznak. Szerb tisztek nyugdíjazása. Belgrád, márczius 31. A hivatalos lap 12 tisztnek a nyugalmazását teszi közzé. Ezek között van Misics, Civoja, Iszakovics, Melivojevics ezredes és Lukics alezredes. Loubet római útja. Paris, márczius 31. A Figaro-nak jelentik Rómából. Vatikáni körökben lehetségesnek tartják, hogy Loubet elnöknek utazása alkalmával Irelassé külügyminiszter találkozik Mery del Val bíboros államtitkárral, Hajsza Pelietan ellen, Páris, márczius 30. Ma tárgyalta a kamara azt az interpellácziót, amely a Pelietan tengerészeti miniszter ellen emelt vádak dolgában parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését követelte. A vita igen heves volt, de miután Combes miniszterelnök felszólalásában szolidárisnak jelentette ki magát Pelletannal és felvetette a bizalmi kérdést, a kamara impozáns többséggel napirendre tért az indítvány fölött és elfogadta a tengerészeti hitelt. A folyosókon azt beszélték, hogy Pelietan több képviselő barátjának kijelentette, hogy az interpelláczió eredménye abban fog állani, hogy Hiénaimé és Ravel tengernagyokat elbocsátja, mert e két admirálisnak a lapokban közzétett levelei adtak okot az ellene intézett támadásokra. Páris, márczius 31. A Menjeau-féle indítvány tegnapi leszavazásánál csak 11 kormánypárti képviselő szavazott a napirend ellen, 11 pedig nem szavazott. A sajtó élénken foglalkozik az esettel. Clemenceau írja az Aurore-ban: — Bár a képviselőkamara tegnapi ülésének legyőzöttei Deumer és Ribot, s tulajdonképpen ÚJDONSÁGOK. *— Időjárás. Az orosz maximum alig változott, Anglia felől pedig új minimum mutatkozik és az Adria felett is depresszió fejlődik. Európában az idő hűvös, Oroszország kivételével szeles és csapadékos volt. Hazánkban a csapadék nyugatról az Alföldig terjeszkedik, legtöbb eső esett az északnyugati Kárpátokban (50 milliméter) és a tengerparton (60 milliméter). A hegyek között erősen havazott. A szelek, melyek nyugaton északkeletiek, délen pedig délkeletiek, igen élénkek, sőt helyenként viharosak is voltak. A hőmérséklet, különösen az északi meg keleti részeken sülyedt, az Alföldön, pedig kevéssel emelkedett. Budapesten és Ó-Gyallán a földrengést jelző műszerek gyenge földrengést jeleztek. Reggel 7 órai hőmérsékletek: Szent-Pétervár –7, Stockholm —1, Berlin +4, London + 6, Páris +3, Biarritz +10, Nizza +6, Turin + 6, Nápoly +11, Róma +8, Bécs +2, Budapest +4 Kolozsvár +2, Fiume+7, Belgrád + 5, Konstantinápoly +0 és Athén +8 Celsius fok. Ma délben a fővárosban a hőmérséklet + 58 fok Cesius volt. A meteorológiai intézet jóslata: Változékony, igen hűvös, szeles és túlnyomóan csapadékos idő várható. — Idegen rendjel. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király herczeg Montenuovo Alfréd második főudvarmesternek megengedte, hogy a norvég királyi Szent Olaf-rend és a mecklenburgi nagyherczegi rend-korona házi rend nagykeresztjét elfogadhassa és viselhesse. — A miniszter köszönete. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter Majláth Gusztáv Károly gróf, erdélyi római katolikus püspöknek, a ki Dobó községben a római katolikus felekezeti iskola épületére s tanitói lakására magánpénztárából 8000 koronát adományozott és Blankenstein Pál gróf nagybirtokosnak, a ki Füzesgyarmaton a római katolikus felekezeti iskola czéljaira egy 5000 korona értékű épületet adományozott, a tanító részére pedig 160 korona értékű szabadlakást, 100 korona értékű fűtőanyagot s évi 800 korona fizetést biztosított, köszönetét, továbbá a dévaiSzegény Tanulókat Segélyező Egyesületnek és a dévai Jótékonyczélű Asztaltársaságnak, melyek a dévai állami elemi leányiskola növendékeinek 600, illetve 256 korona értékű ruhaneműt adományoztak, őszinte elismerését és köszönetét nyilvánította. — A király itthon. A király nemsokára ismét körünkben fog időzni. Ő felsége április 23-án vagy 24-én utazik Budapestre és valószínűleg három hétig marad itthon. Ez idő alatt egy udvari ünnepély ésszámos udvari ebéd lesz. A király budapesti tartózkodása alatt díszszemlét fog tartani a budapesti helyőrség fölött. A húsvéti ünnepeket a király Bécsben tölti. Húsvét hétfőjén a schönbrunni kastélyba költözködik. Ugyanezen a napon, tehát hétfőn este ő felsége különvonaton Abbáziába utazik. — Nagyhét a Hofburgban, Bécsből távírják. Ő felsége a szokásosszertartásokkal végezte a 12 aggastyán ünnepies lábmosását a főherczegek, a főherczegnők, a diplomácziai testület és a magas méltóságok jelenlétében. A lábmosás után ő felsége az aggastyánok mindenikét 30 ezüst koronával ajándékozta meg. Ugyanennyit kapott 12 szegény öregaszszony is. — Lábmosás a Mátyás-templomban. A budavári koronázó Mátyás-templomban a mai nagycsütörtökön a hagyományos ünnepségek közt ment végbe a lábmosás szertartása, a tizenkét apostol példája szerint, kiknek lábait az Üdvözítő szintén nagycsütörtökön megmosta, kínszenvedése előtt. Az ünnepi alkalomra a királyi oratóriumban megjelent Auguszta főherczegnő, Zichy Erzsébet grófnő udvarhölgy kiséretében. A templomban pedig nagy és előkelő közönség gyűlt össze. Az egyházi szertartás reggel kilencz órakor ünnepi misével kezdődött, melyet Kohl Medárd dr. püspök czelebrált Krizsán Mihály pápai kamarás, Andor György dr. és Csárszky István dr. primási titkárok, Berger Márk szertartásmester és Nemes Antal dr. budavári apátplébános segédletével. Mise után a gyöngélkedő Vaszary Kolos bíboros herczegprimás képviseletében Kohl püspök végezte a lábmosás szertartását, melynél mint apostolok a következő öreg budai polgárok szerepeltek: Kilián Mihály 84, Pelkó Simon 82, Oczelka János 70, Billing Ferencz 80, Doleschal Ferencz 87, Raubecker József 89, Heinisch János 86, Péter József 85, Deutsch Ferencz 81, Németh István 86, Hartmann János 93 és Hendel Ferencz 79 éves. Az »apostolok« a mai nap emlékére a herczegprimástól uj,-,puhát és egy-egy zacskó ezüstpénzt (harmincz korost kaptak s délben az egyházfejedelem megvendégelte őket. A szertartást végignézte Auguszta főherczegnő is, akit Nemes Antal dr. apátplébános fogadott. Mise közben elnémultak a harangok és a toronyban megkezdték a kerepelést. A herczegprimási palotában diszebéd volt, melyen a mai szertartásnál közreműködő egyházi férfiak vettek részt. óvuáon * — Merénylet a bolgár érsek ellen. Konstantinápolyból táviratoztak hogy tegnap délben a görög Vaszilik Krisztomanosz kétszer rálőtt Gerazimos bolgár érsekre Strumicában a püspöki épület udvarán, de nem találta el a főpapot. A merénylőt letartóztatták. Gerazimos kérte a kajmakámt, hogy védelmezze meg éetét és az exarchátushoz táviratozott, hogy tegye meg a lépéseket a portánál, hogy ne forduljanak elő újabb merényletek. Az exarchátusba szóbeli előterjesztéseket tett és azokat írásban is megismétli. A merénylet valószínűleg a strumiczai görögök és bolgárok között a bolgár templom építése és az erre vonatkozó, évek óta húzódó területi kérdés miatt uralkodó izgatott hangulatra vezetendő vissza. Gerazimos már a múlt évben kapott fenyegető leveleket. Rövid idő előtt Szalonikiban volt, hogy pártolja az egyházkérdést a főfelügyelőnél és a polgári ügynököknél. A Gerazimos ellen elkövetett merénylet igen sajnálatos, mert valószínűleg hasonló boszúmüveket kelt majd bolgár részről is. — Német tisztek egy franczia tábornok temetésén. Strassburgban a minap meghalt egy La Veuve nevű franczia tábornok, aki régebben a franczia lovasság főfelügyelője volt. Ez alkalommal a német tisztek s a strassburgi helyőrség parancsnoka szép jelet adtak kollegiális érzelmüknek s újból bizonyságát szolgáltatták, hogy a német hadsereg minden fanatikus gyűlölettől és phauvinizmustól ment. La Veuve tábornok temetésén ugyanis a czivilben levő franczia tábornokok sorában megjelentek lovag gilgenheimi Hentschel, a 15-ik hadtest parancsnoka, báró Zorn államtitkár, továbbá a Strassburgbass ■ állomásozó ezredek tisztikarának küldöttségei. A sírnál Sonnois franczia tábornok mondott beszédet s a franczia hadsereg nevében megköszönték tintáét bajtársainak (fréres d’armées) részvétüket, mely — mint mondá — mélyen meghatotta a temetésen jelenlevő franczia tábornokokat. — Az akna-szlatinai sóbányák. Folyó hó 28-ikán geológusokból és bányamérnökökből álló gyűlés foglalkozott az akna-szlatinai sóbányák mellett előfordult és még mindig gyarapodó süppedésekkel és a Kunigunda-akna veszélyével. Több lap a máramarosi aknák veszedelméről adott hírt, ami tévedés, mert sem a rónaszéki, sem a sugatagi sóbányák nincsenek semmi veszedelemben, az akna-szlatinai sóbányák közül is csak a Kunigunda régi tárnát lepte el a víz, míg a Lajos- és Ferencz-bánya teljesen vízmentes. Az akna-szlatmai uton levő földsüppedés, mely a Kunigunda-bányától 300 méternyire van, nincs szoros összefüggésben a való vereséget azonban a kettőnek védence, a római egyház szenvedte, amely minden áron le akarja igázni a franczia köztársaságot. A szoczialista Petite Republique óvja Doumer képviselő híveit, hogy álljanak el tőle, mert különben részük volna árulásában. A kormányellenes lapokban hevesen támadják Doumert, mert a parlamenti küzdelem utolsó pillanatában hagyta cserben az ellenzéket és a kormány mellé állt.