Magyar Nemzet, 1904. április (23. évfolyam, 79-103. szám)

1904-04-01 / 79. szám

4 MAGYAR NEMZET 1904. április 1. Liautung-félsziget déli csúcsán fekvő öbölbe. Az »Algerine« parancsnoka W. Artur kapitány volt és tőle nyerte a kikötő-alapításra alkalmas hely mai nevét. TÁVIRATOK, A fiumei képviselőtestületből. Fiume, márczius 31. A városi képviselőtes­tületben a bizottságok megalakulása egy kis bomlást idézett elő. A múlt ülésen beterjesztett kérelem­nek halasztás nem adatván, két képviselő, Osseb­­­ach Lajos és Ivanossich Henrik lemondtak. Több városi képviselő, mivel a kibékülés az autonómista­­párttal nem sikerült, külön értekezletet tart, a­melyen további magatartásukat állapítják meg. Az osztrák ujonczozás, Bécs, márczius 31. A Wiener Zeitung a 14. §. határozatai alapján 1904 márczius 28-iki kelettel császári rendeletet közöl, mely a hadsereg, a haditengerészet és az osztrák Landwehr 1904ik évi ujonczállományát meg­állapítja és elrendeli az ujonczozást. A forrongó Balkán, Konstantinápoly, márczius 31. A porta ma éjjel azt válaszolta az entente nagykövetségek­nek a csendőrség újjászervezésére vonatkozó márczius 28 iki feliratára, hogy elutasítja 25-nél több csendőrtisztnek meghívását. Konstantinápoly, márczius 31. Néhány nap előtt a bolgár exarchátus panaszló tartalmú le­velet kapott a portától Gregorius monasztiri érsekre az iránt, hogy Gregorius támogatja a bolgár komitéknak a görögöket az exarchátus­hoz való áttérítésére irányuló törekvését és támogatja a bandák üzelmeit. A porta ezért kívánja elmozdítását. Az exarchátus a panaszt Gregoriushoz küldte, hogy igazolja magát és írásban válaszoljon. Közben Gregoriust ártat­lannak mondta és arról biztosított, hogy az maga is elítélte a forradalmi mozgalmat. El­mozdítása tehát egyházjogilag lehetetlen. Konstantinápoly, márczius 31. Giessl báró osztrák-magyar katonai attasé, Kalnin orosz katonai ügyvivő, mint az entente nagykövet­ségek képviselői, a csendőrségi bizottsággal Sza­­lonikibe utaznak. Szerb tisztek nyugdíjazása. Belgrád, márczius 31. A hivatalos lap 12 tisztnek a nyugalmazását teszi közzé. Ezek kö­zött van Misics, Civoja, Iszakovics, Melivojevics ezredes és Lukics alezredes. Loubet római útja. Paris, márczius 31. A Figaro-nak jelentik Rómából. Vatikáni körökben lehetségesnek tart­ják, hogy Loubet elnöknek utazása alkalmával Irel­assé külügyminiszter találkozik Mery del Val bíboros államtitkárral, Hajsza Pelietan ellen, Páris, márczius 30. Ma tárgyalta a kamara azt az interpellácziót, a­mely a Pelietan tengeré­szeti miniszter ellen emelt vádak dolgában parla­menti vizsgálóbizottság kiküldését követelte. A vita igen heves volt, de miután Combes minisz­terelnök felszólalásában szolidárisnak jelentette ki magát Pelletannal és felvetette a bizalmi kérdést, a kamara impozáns többséggel napirendre tért az indítvány fölött és elfogadta a tengerészeti hitelt. A folyosókon azt beszélték, hogy Pelietan több képviselő barátjának kijelentette, hogy az interpelláczió eredménye abban fog állani, hogy Hiénaimé és Ravel tengernagyokat elbocsátja, mert e két admirálisnak a lapokban közzétett levelei adtak okot az ellene intézett támadásokra. Páris, márczius 31. A Menjeau-féle indítvány tegnapi leszavazásánál csak 11 kormánypárti kép­viselő szavazott a napirend ellen, 1­1 pedig nem szavazott. A sajtó élénken foglalkozik az esettel. Clemenceau írja az Aurore-ban: — Bár a képviselőkamara tegnapi ülésének legyőzöttei Deumer és Ribot, s tulajdonképpen ÚJDONSÁGOK. *— Időjárás. Az orosz maximum alig vál­tozott, Anglia felől pedig új minimum mutat­kozik és az Adria felett is depresszió fejlődik. Európában az idő hűvös, Oroszország kivételé­vel szeles és csapadékos volt. Hazánkban a csapadék nyugatról az Al­földig terjeszkedik, legtöbb eső esett az észak­nyugati Kárpátokban (50 milliméter) és a ten­gerparton (60 milliméter). A hegyek között erősen havazott. A szelek, melyek nyugaton északkeletiek, délen pedig délkeletiek, igen élén­kek, sőt helyenként viharosak is voltak. A hő­mérséklet, különösen az északi meg keleti ré­szeken sülyedt, az Alföldön, pedig kevéssel emelkedett. Budapesten és Ó-Gyallán a föld­rengést jelző műszerek gyenge földrengést je­leztek. Reggel 7 órai hőmérsékletek: Szent-Péter­­vár –7, Stockholm —1, Berlin +4, London + 6, Páris +3, Biarritz +10, Nizza +6, Tu­rin + 6, Nápoly +11, Róma +8, Bécs +2, Budapest +4 Kolozsvár +2, Fiume+7, Bel­grád + 5, Konstantinápoly +0 és Athén +8 Celsius fok. Ma délben a fővárosban a hőmérséklet + 5­8 fok Cesius volt. A meteorológiai intézet jóslata: Változé­kony, igen hűvös, szeles és túlnyomóan csapa­dékos idő várható. — Idegen rendjel. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király herczeg Montenuovo Alfréd második főudvarmesternek megengedte, hogy a norvég királyi Szent Olaf-rend­ és a mecklenburgi nagyherczegi rend-korona házi­ rend nagykeresztjét elfogadhassa és viselhesse. — A miniszter köszönete. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter Majláth Gusztáv Károly gróf, erdélyi római katolikus püspöknek, a ki Dobó községben a római katolikus felekezeti iskola épületére s tanitói lakására magánpénztárából 8000 koronát adományozott és Blankenstein Pál gróf nagybirto­kosnak, a ki Füzesgyarmaton a római kato­likus felekezeti iskola czéljaira egy 5000 ko­rona értékű épületet adományozott, a tanító ré­szére pedig 160 korona értékű szabadlakást, 100 korona értékű fűtőanyagot s évi 800 korona fize­tést biztosított, köszönetét, továbbá a dévai­­Sze­gény Tanulókat Segélyező Egyesületnek és a dévai J­ótékonyczélű Asztaltársaságnak, melyek a dévai állami elemi leányiskola növendékeinek 600, illetve 256 korona értékű ruhaneműt adományoztak, őszinte elismerését és köszönetét nyilvánította. — A király itthon. A király nemsokára ismét körünkben fog időzni. Ő felsége április 23-án vagy 24-én utazik Budapestre és való­színűleg három hétig marad itthon. Ez idő alatt egy udvari ünnepély és­­számos udvari ebéd lesz. A király budapesti tartózkodása alatt díszszemlét fog tartani a budapesti helyőrség fölött. A húsvéti ünnepeket a király Bécsben tölti. Húsvét hétfőjén a schönbrunni kastélyba költözködik. Ugyanezen a napon, tehát hétfőn este ő felsége különvonaton Abbáziába utazik. — Nagyhét a Hofburgban, Bécsből távír­­ják. Ő felsége a szokásos­­szertartásokkal vé­gezte a 12 aggastyán ü­nnepies lábmosását a főherczegek, a főherczegnők, a diplomácziai tes­tület és a magas méltóságok jelenlétében. A lábmosás után ő felsége az aggastyánok mindenikét 30 ezüst koronával ajándékozta meg. Ugyanennyit kapott 12 szegény öregasz­­szony is. — Lábmosás a Mátyás-templomban. A buda­vári koronázó Mátyás-templomban a mai nagy­csütörtökön a hagyományos ünnepségek közt ment végbe a lábmosás szertartása, a tizenkét apostol példája szerint, kiknek lábait az Üdvözítő szintén nagycsütörtökön megmosta, kínszenvedése előtt. Az ünnepi alkalomra a királyi oratóriumban megjelent Auguszta főherczegnő, Zichy Erzsébet grófnő udvarhölgy kiséretében. A templomban pedig nagy és előkelő közönség gyűlt össze. Az egyházi szertartás reggel kilencz órakor ün­nepi misével kezdődött, melyet Kohl Medárd dr. püspök czelebrált Krizsán Mihály pápai kamarás, Andor György dr. és Csárszky István dr. primási tit­károk, Berger Márk szertartásmester és Nemes Antal dr. budavári apátplébános segédletével. Mise után a gyöngélkedő Vaszary Kolos bíboros her­­czegprimás képviseletében Kohl püspök végezte a lábmosás szertartását, melynél mint apostolok a következő öreg budai polgárok szerepeltek: Kilián­­ Mihály 84, Pelkó Simon 82, Oczelka János 70, Billing Ferencz 80, Doleschal Ferencz 87, Raub­ecker József 89, Heinisch János 86, Péter József 85, Deutsch Ferencz 81, Németh István 86, Hartmann János 93 és Hendel Ferencz 79 éves. Az »apostolok« a mai nap emlékére a herczegprimástól uj,-,puhát és egy-egy zacskó ezüstpénzt (harmincz korost kap­tak s délben az egyházfejedelem megvendégelte őket. A szertartást végignézte Auguszta főher­­czegnő is, a­kit Nemes Antal dr. apátplébános fogadott. Mise közben elnémultak a harangok és a toronyban megkezdték a kerepelést. A herczeg­­primási palotában diszebéd volt, melyen a mai szertartásnál közreműködő egyházi férfiak vettek részt. óvuáon * — Merénylet a bolgár érsek ellen. Kon­stantinápolyból táviratoztak hogy tegnap dél­ben a görög Vaszilik Krisztomanosz kétszer rálőtt Gerazimos bolgár érsekre Strumicában a püspöki épület udvarán, de nem találta el a főpapot. A merénylőt letartóztatták. Gerazi­­mos kérte a kajmakámt, hogy védelmezze meg é­etét és az exarchátushoz táviratozott, hogy tegye meg a lépéseket a portánál, hogy ne fordulja­nak elő újabb merényletek. Az exarchátusba szó­beli előterjesztéseket tett és azokat írásban is megismétli. A merénylet valószínűleg a strumiczai görögök és bolgárok között a bolgár templom építése és az erre vonatkozó, évek óta húzódó területi kérdés miatt uralkodó izgatott hangulatra vezetendő vissza. Gerazimos már a múlt évben kapott fenyegető leveleket. Rövid idő előtt Szalonikiban volt, hogy pártolja az egyházkérdést a főfelügyelőnél és a polgári ügynököknél. A Gerazimos ellen elkövetett me­rénylet igen sajnálatos, mert valószínűleg hasonló boszúmüveket kelt majd bolgár részről is. — Német tisztek egy franczia tábornok temetésén. Strassburgban a minap m­eghalt egy La Veuve nevű franczia tábornok, a­ki régebben a franczia lovasság főfelügyelője volt. Ez alkalom­mal a német­ tisztek s­ a strassburgi helyőrség parancsnoka szép jelet adtak kollegiális ér­zelmüknek s újból bizonyságát szolgáltatták, hogy a német hadsereg minden fanatikus gyű­lölettől és phauvinizm­ustól ment. La Veuve tá­bornok temetésén ugyanis a czivilben levő franczia tábornokok sorában megjelentek lovag gilgenheimi Hentschel, a 15-ik hadtest parancsnoka, báró Zorn államtitkár, továbbá a Strassburgbass ■ állomásozó ezredek tisztikarának küldöttségei. A sírnál Son­­nois franczia tábornok mondott beszédet s a fran­czia hadsereg nevében megköszönték tintáét bajtár­sainak (fréres d’armées) részvétüket, mely — mint mondá — mélyen meghatotta a temetésen jelen­levő franczia tábornokokat. — Az akna-szlatinai sóbányák. Folyó hó 28-ikán geológusokból és bányamérnökökből álló gyűlés foglalkozott az akna-szlatinai sóbányák mellett előfordult és még mindig gyarapodó süppedésekkel és a Kunigunda-akna veszélyé­vel. Több lap a máramarosi aknák vesze­delméről adott hírt, a­mi tévedés, mert sem a rónaszéki, sem a sugatagi sóbányák nincse­nek semmi veszedelemben, az akna-szlatinai sóbányák közül is csak a Kunigunda régi tárnát lepte el a víz, míg a Lajos- és Ferencz-bánya teljesen vízmentes. Az akna-szlatmai uton levő földsüppedés, mely a Kunigunda-bányától 300 méternyire van, nincs szoros összefüggésben a való vereséget azonban a kettőnek védenc­e, a ró­mai egyház szenvedte, a­mely minden áron le akarja igázni a franczia köztársaságot. A szoczialista Petite Republique óvja Doumer képviselő híveit, hogy álljanak el tőle, mert különben részük volna árulásában. A kormányellenes lapokban hevesen támadják Doumert, mert a parlamenti küzdelem utolsó pillanatában hagyta cserben az ellenzéket és a kormány mellé állt.

Next