Magyar Nemzet, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-11 / 155. szám
10 Háromszázharminc magyar vasutas Berlinben Berlinből jelentik. A négy év óta minden évben rendezett magyar-német vasutas-csereutak keretében hétfőn hajnalban 330 magyar vasutas érkezett a német fővárosba. A magyar vasutasok útja viszonzása a német vasutasoknak júniusban Magyarországon tett látogatásának. A magyar vendégek a délelőtt folyamán ünnepélyesen megkoszorúzták a hősök emlékművét, majd társasgépkocsikon megtekintették a birodalmi fővárost. Este a birodalmi közlekedésügyi miniszter vacsorát ad a magyar vasutasok tiszteletére. Dorpmüller birodalmi közlekedésügyi minszter hétfőn este vacsorát adott a német fővárosban tartózkodó magyar vasutasok tiszteletére. A vacsorán a hivatalosan Brüsszelben tartózkodó birodalmi miniszter képviseletében Kleinmann államtitkár, a német birodalmi vasutak helyettes vezérigazgatója meleg szavakkal üdvözölte a magyar vasutasokat. Magyar részről Báromi Béla MÁV igazgatóhelyettes mondott köszönetet. Sztójay Döme berlini magyar követ felszólalásában a magyar—német barátságról emlékezett meg. A kecskeméti főispán szerencsés autóbalesete Kecskemétről jelentik: Kecskemét város főispánja, Kiss Endre, hétfőn taxiautón Fáy István főispán látogatására indult. A lajosmizsei műúton egy tehergépkocsit akart kikerülni, miközben a taxi hátsó sárhányója beleütközött a teherkocsi lökhárítójába. Az összeütközés következtében a taxi az útszéli, vízzel teli árokba zuhant, de olyan szerencsésen, hogy Kiss Endre főispán, valamint a taxi vezetője, Bábiczky Zoltán, csak könynyebb természetű horzsolásokat szenvedtek. Jégszekrények hűtőcsövekkel 20__pengőtől. Ilfltőkofferek 10.— pengőtől. W V %. Jégszekrény gyár, *■ Tm.m Vilmos császár-út 62 Egy tengerbe fulladt sziget A Magyar Nemzet már beszámolt a Zöld-szigetet fenyegető veszedelemről. A katonai és polgári hatóságok a közlésünk óta eltelt időben teljesen kilakoltatta a Manila melletti Zöld-sziget 4000 főnyi lakosságát s így az azóta teljesen a tengerbe merült sziget katasztrófája nem követelt emberáldozatot. Az elsüllyedt sziget a Philippintengeren Manilától délre 160 kilométernyire fekvő kis apró sziget volt, amilyen a philippini szigetvilágban legalább 1000 van. Csaknem valamennyien kialudt, vagy pihenő vulkánok csúcsai, melyek mikor a vulkán újra működni kezd, könnyen elsüllyedhetnek. . Rendkívüli közgyűlést tart a Baross Szövetség. A Baross Szövetség július 12-én, szerdán este 8 órakor a Múzeum utca 17. szám alatti helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, amelyen a zsidótörvénnyel kapcsolatosan szükségessé vált alapszabálymódosításokat, belső szövetségi ügyeket és az aktuális gazdasági problémákat tárgyalják meg. A budapesti országzászlónál iktatták be Ungvár új országzászlóját. Az ungmegyei Bercsényi Egyesület országzászlót ajánlott fel U Ungvárnak s azt vasárnap iktatták be a budapesti országzászlónál. A beiktatáson dr. Tahy Endre miniszteri tanácsos mondott beszédet. Az EONB nevében Végh Mihály iktatta be az új országzászlót. HALÁLOZÁS Pokorny Emánuel pápai prelátus, tb. kanonok, számos hittudományi könyv szerzője életének 79. évében, hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése előreláthatóan szerdán, július 12-én lesz. Urbán József rendőrfőfelügyelő, a II. ker. kapitányság osztályparancsnoka 48 éves korában, a világháborúban kapott sebesülése következtében meghalt. Temetése júl. 11-én, kedden délután lesz a Kerepesi úti temetőből. Gaál József, a kecskeméti Népbank nyug vezérigazgatója 64 éves korában hétfőn elhunyt. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja, köztük a Héjjas-család. Az elhúnyt vezetőszerepet játszott a város társadalmi és gazdasági életében, tagja volt a törvényhatósági bizottságnak és a rónikai egyháztanácsnak is. Wessely Antalné született Bretter Sarolta 67 éves korában Budapesten elhúnyt. Földi maradványait Balatonszemesre szállították, ahol kedden, július 11-én délelőtt lesz a temetése. Halálát családján kívül a Tarnay-, Frey- és Lampel-családok gyászolják. Vida Szűcs Imréné, szül. Csata Nagy Zsuzsanna életének 71. évében Szentesen elhunyt özv. Gyökössy Lajosné, szül. Bíró Etel életének 64. évében Ujhután hirtelen elhúnyt. Szilva János építési vállalkozó 83 éves korában Gyöngyösön elhúnyt. Özv. Wayer Károlyné, szül. Plintner Teréz életének 80. évében hoszszas szenvedés után Székesfehérváron elhúnyt. , L. Nagy Mihály földbirtokos, a felsőrészi 48-as olvasókör és a Hangya Szövetkezet elnöke hirtelen elhúnyt. Nagy részvét mellett temették a túrkevei temetőben. Baló Rezső ny. m. kir. csendőralezredes életének 84. évében Debrecenben elhúnyt. Az elhúnyt számos kitüntetéssel katonai szolgálatból lépett a csendőrség kötelékébe. Temetése kedden délután lesz a debreceni köztemetőben. özv. Farkas Dánielné, szül. Szabó Julianna 66 éves korában Debrecenben meghalt. . RflTADT legjobban DUUK 1 BOG MIL bútorház. Vilmos császár il negyvenhárom vásárolhat! Hálók, ebédlők, kombinált bútorok j^jjá^^kba^^MÉRSÉK^LT^AjRO^ — A berni 31. Egyetemes Eszperantó Világkongresszuson magyar részről Hernádszurdoki Mihalik József, a Magyar Eszperantó Szövetség elnöke jelenik meg. — A győri leánygimnázium a legjobban gyorsíró vidéki leányközépiskola. A győri gróf Apponyi Albert leánygimnázium az idei gyorsíró-versenyek hivatalos megállapítása szerint magas pontszám alapján első lett az összes vidéki leányiskolák között. A gyorsírást az intézetben Kovács Ignác tanár tanítja. idikáljáák MÁtyos tiszteit hogy a nyaralással kapcsolatos címFÁ&to/záncokat lehetőleg előre jelentsék be a kiadóhivatalnál, nehogy a munkatorlódás miatt a lapkézbesítésben fennakadás álljon elő. Magyar Nemzet KEDD, 1939 JÚLIUS 11. 1 Napirend 1939 JÚLIUS 11. KEDD Róm. kat.: I. Pius pápa. — Protestáns: Lili. — Görögkatolikus: Eufémia. A nap kel 3 óra 57 perckor, nyugszik 19 óra 41 perckor, a hold kelt, nyugszik 13 óra 57 perckor. Nyitvalevő múzeumok: Országos Magyar Természettudományi Múzeum (Baross u. 13.) régiségtára és történeti tára 9—VzI. — Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33.) 9—ICI. — Néprajzi Múzeum (Könyves Kálmán körút 40.) 9— V22. — Országos Levéltár (Bécsi kaputér 4.) 9—V22. — Országos Magyar Szépművészeti Múzeum (Aréna út 41.) antik és modern eredeti szoborgyűjtemény, grafikai kiállítás 10—12. — Mezőgazdasági Múzeum (Városliget, Széchenyi-sziget) 10—1. — Magyar Tudományos Akadémia (Akadémia u. 2.) Vörösmarty szoba és Széchenyi Múzeum 10—12. — Királyi palota termei és Erzsébet királyné emlékmúzeum (Királyi Vár) 9—4. — Önkéntes Mentő Egyesület Múzeuma (Markóu. 22.) 9—12. — Ráth György Múzeum (Vilma királyné út 12.) 9—122. — Tudományegyetemi Növénykert (Roma 2.) Vörösmarty-szoba és Széchenyi ne.ili u. 25.) 9—12 és 3—7. — Várhegyi barlang és barlangtani gyűjtemény (I., Szentháromság-utca 2., bejárat a kerületi elöljáróság udvarából) nyitva egész nap. — Új Magyar Képtár (Andrássyút 69.) zárva. — Aquincumi Múzeum (Szentendrei út 7.) 9—12 és 3—6. — Országháza megtekinthető 9—4. — Országos Magyar Történet Múzeum (Múzeum-körút 14—16.) történeti és régészeti gyűjtemények 9—'la. — Hopp Ferenc keletázsiai művészeti múzeum (Andrássy út 103.) 9—'la. — M. Kir. Posta Bélyegmúzeuma (Krisztina körút 12.) 9—1. — M. Kir. Hadimúzeum (Bástyasétány 40.) 9—1. — M. Kir. Közlekedésügyi Múzeum (Városliget) 9—1 és 3—5. — Országos Magyar Szépművészeti Múzeum (Aréna-út 41.) „A XIX—XX. század külföldi mesterei" kiállítása. A kiállítás színhelye: VI., Andrássy-út 69. Régi Műcsarnok 9—1/2. Nyitvalevő könyvtárak: Fővárosi nyilvános könyvtár (Reviczky-u. 1.) 9—2. — Akadémia könyvtára (Akadémia-u. 2.) tudományos kutatók számára 9—1. a nagyközönség számára 3—7. — Országos Széchenyi könyvtár (Múzeum-körút 14—16.) 9—2. — Statisztikai könyvtár (Keleti Károly-utca 5—7.) 8—2 és 5—8. — Technológiai könyvtár (József-körút 6.) 9—1 és 5—8. — Pedagógiai könyvtár (Mária Terézia-tér 8.) 9—12 és 5—8. — Iparművészeti könyvtár (Üllői út 33.) 9—'/a. — M. Kir. Mezőgazdasági könyvtár (Városliget, Széchenyi-sziget) 9—'la. — Kereskedelmi és Iparkamara könyvtára (Szemere-utca 6). 9—12. — Vakok könyvtára (Ida utca 5.) 8—12 és 2—6. —Egyetemi könyvtár (Ferenciek-tere 5.) 8—8. Nyitvalevő kiállítások: Országgyűlési Múzeum kiállítása (Országháza, XVII. kapu) 1914—1924. Tíz év politikai története 9—2. — Szépművészeti Múzeum (Aréna út 41.) egyiptomi gyűjtemények 9—la. — Műcsarnok (Hősök tere) zárva.— Műterem (Kossuth Lajosutca 12.) 10—6. — Nemzeti Szalon (Erzsébet-tér) 9—5. — Szentföldi Múzeum állandó kiállítása (Heinrich István-út 3—5.) 9—12 és 3—6. — Tamás Galéria (Akadémia-utca 8.) 10— 6. — Országos Magyar Iparművészeti Társulat állandó mintakiállítása (Mária Valéria-utca 12.) 9—2. — Ernst Múzeum (Nagymező 11. 8.) 10—6. Vízállás JStm A földművelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A‘Duna Pozsony—Esztergom közeti árad, máshol apad, Paksig alacsony, lejjebb közepes vízállású. A hétfői dunai vízállások: Scharding 266, Passau 535, Aschach 194, Struden 328, Bécs 34, Pozsony 229, Komárom 331, Budapest 275, Paks 183, Baja 284, Mohács 327, Gombos 440, Újvidék 363, Zimony 302. A Rába Szentgotthárdnál mínusz 50. A Dráva Barcsnál mínusz 34, Drávaszabolcsnál 130, Eszéknél 192. A Szva Brodnál 281. A Tisza Tiszaújlaknál árad, máshol apad, igen alacsony vízállású. A hétfői tiszai vízállások: Aknaszlatina 34, Tiszaújlak minusz 100, Vásárosnamény 129, Tokaj 56, Tiszafüred minusz 38, Szolnok minusz 40, Csongrád minusz 74, Szeged 34. A Szamos Csengérnél mínusz 23. A Körös Körösszakállnál minusz 20, Békésnél minusz 60, Gyoménál minusz 42. A Maros Makónál 12. A Balaton Siófoknál 80. A Velencei-tó Agaránál 86. Törvény vagy rendelet? Igen tisztelt Főszerkesztő Úr! Mint a „Magyar Nemezet" állandó előfizetője és olvasója, figyelemmel kísértem lapjában az úgynevezett „zsidótörvénnyel" kapcsolatban megjelent cikkeket és egyesek által beküldött hozzászólásokat. Engedje meg igen tisztelt Főszerkesztő Úr, hogy felhívjam szíves figyelmét a következőkre: A törvény szerint nem lehet zsidónak tekinteni azt, akinek a zsidó származású szülője a házasság megkötése előtt reverzálist adott és maga is 1939 január 1. elött valamely hitfelekezet (keresztény) tagjává lett és tovább is annak a tagja maradt. A törvény eme rendelkezésével kapcsolatban természetes, hogy azok, akiket ezen rendelkezés érint, igyekeznek az állami anyakönyvekben ezt kifejezésre juttatni és az áttérés tényét a megfelelő helyeken bejegyeztetni. Legyen szabad itt még arra kitérni, hogy a keresztény hitfelekezetek a tagjaik sorába áttérteket hosszabb-rövidebb ideig előkészítik s csak azután részesítik a keresztség szentségében, így megtörtént sok esetben, hogy a keresztelés már 1939 január 1. után történt meg. Az anyakönyvi bejegyzések alkalmából egyes anyakönyvvezetők most már egy belügyminiszteri rendeletre hivatkozással az áttérés időpontjául a megkeresztelés időpontját akarják bejegyezni az anyakönyvekben. A törvény világos szavai ellenére lehetséges ez? Egy aggódó szülő. Ki a magyar? A mindig nagyobb mértékben előretörő jelenségek, amelyek a magyarság számbeli erősségét úgy belföldről, mint külföldről veszélyeztető törekvések időszerűvé teszik annak a kérdésnek tisztázását, hogy tulajdonképpen ki a magyar Magyarországon. De ezzel a kérdéssel egyidejűleg szükséges lenne egy az egész nemzetet átfogó ellenállásra minden olyan törekvés ellen, mely a magyarság számbeli erejét csökkenteni akarná, mert a magyarság egyik legfontosabb feladata ma az kell legyen, hogy mennél több magyart mutasson ki úgy Magyarországon, mint az elrabolt területeken. Valakinek a nemzeti hovatartozását különböző alapon lehet megállapítani és bizonyos külföldi befolyásra nálunk is előtérbe lépett az embereknek faji, származási, vért alapon való osztályozása. Ezzel eljutottunk odáig, hogy pl. akinek a neve nem magyar, azt a magyarságnak magának is egy (szerencsére csak kis) része sem akarja egyenértékű magyarnak elismerni és annyira megy elkülönítésével, hogy ki akarja zárni még az állami és közszolgálatokból is. De ugyanakkor egy más nemzet nyújtja ki karmait és egy teljesen önkényesen Magyarország határain benyúló eszmei ú. n. népi határba akarja erőszakkal bekeríteni azt, aki idegen neve, idegen származása dacára magyarnak vallja magát és magyar akar lenni és semmi más. A származási, vélt alap, meglehetősen elvont elméleti tudomány, melyről igen hosszú viták folynak — elég nekünk most csak annyi, ha valaki ki is tud mutatni pl. hét, de csak hét ősi, az a nyolcadik, ismeretlen ős felboríthatja az egész származási alapot, mégpedig annál inkább, mennél inkább a származási alaphoz ragaszkodik valaki. A származási alappal szemben áll a közvetlenül megnyilatkozó, érzékelhető asszimilációs folyamat a környezetnek klimatikus, biológiai, természetrajzi, mindenekfölött pedig lelki és szellemi átalakítóképessége, melynek ereje oly nagy, hogy idővel az egyénnek még a fizikai sajátságait, mondjuk faji tulajdonságait is képes az új környezethez és életfeltételekhez idomítani. Ilyen közismerten hatalmas átalakító ereje van a magyar földnek, a magyar levegőnek, a magyar életnek és magyar lelkiségnek. Ide tartozik a ragyogó napsütésben susogó aranysárga búzatábla, a felröppenő pacsirta, az alkonyatban hazatérő gulya méla kolomfa, a magyar zene, a magyar dal, a magyar kedély, szellem, a magyar kultúra és mindenekfölött — igen, a magyar nő. Ez a hatalmas átalakulás pedig nem valami faji jellegben szunnyadozik, ezt nem mikroszkóppal kell valamely vérsejtben keresnünk, ez az átalakító erő az ember lelkében, egész érzelmi világában nyilvánul meg és végül abban a hitvallásban jut kifejezésre, hogy az illető magyar akar lenni és magyarnak vallja magát. Lehet-e ennek a hitvallásnak bármit is fölébe helyezni. Lehet-e valaki magyarabb annál, mint az, aki magyarnak vallja magát. Meg vagyok győződve, hogy nem egyedül állok, amikor azt követelem, hogy nekünk, akiknek idegen a nevünk, idegen a származásunk, de magyaroknak valljuk magunkat, ezt a hitvallásunkat mindenki elismerje és tisztelje, a mi magyarságunkat sem itt benn, sem bárhol külföldön, senki a világon kétségbe vonni ne merje. Akik német lapokat olvasnak, német rádióhíreket hallgatnak, állandóan figyelhetik magyar vonatkozásban az „Ungar" és Madjare" éles megkülönböztetését. A magyar nyelv ezt a megkülönböztetést nem ismerte és ne szolgáljuk idegen népek érdekeit azzal, hogy mi magunk is megkülönböztetést teszünk magyar és magyar között. Tiltakozunk az ellen, hogy ebben a hazában elsőrendű és másodrendű magyarok lehessenek. Magyarországon csak egyenjogú, teljesen egyenrangú magyarok lehetnek. Tiltakozunk az ellen, hogy azt az egyetlen természetes folyamatot, az asszimilációt, amely oly sok értékes és hű magyart adott Magyarországnak, külföldi illetéktelen elemek propagandával, a félrevezetés egyéb eszközeivel megakasztani kíséreljék és azt az evolúciós folyamatot, amit évtizedek során a magyar levegő a magyar géniusz végzett, most durva erőszakkal meg akarják fordítani, erőszakot követve el a természeten. El a kezekkel azoktól, akik magyarok akarnak lenni, akik magyarok akarnak maradni, akik magyaroknak vallják magukat. Szervezkedjünk mi is a saját magyarságunk, de az összmagyarság érdekében is szükség van rá. Kirchner Gyula — Túl sok alkohol vagy nikotin fogyasztása után feltétlenül kell gondoskodnunk arról, hogy gyomrunk és beleink a természetes „Ferenc József** keserűvíz használata által alaposan kitisztíttassanak! Kérdezze meg orvosát! TALÁLKOZÓ A volt cs. és kir. utász, árkász, vasutas, távirász, kőzetfúró, aknavető, fényszóró és egyéb műszaki alakulatok bajtársai minden hónap második szerdáján, most július 12-én, az Alkotmány étteremben, Budapest, V. Vilmos császár út 68. alatt tartják bajtársi összejövetelüket. — Móra Ferenc emléke a margitszigeti mesedélutánon. Július 13-án, csütörtökön délután öt órakor mesedélután lesz a Margitszigeten, s ezt néhai Móra Ferenc emlékének szentelik. Oszkár bácsi méltatja a mesedélutánon Móra Ferenc érdemeit, s elmondja a kicsinyeknek legszebb meséit. Utána rajzverseny lesz.