Magyar Nemzet, 1940. április (3. évfolyam, 70-94. szám)

1940-04-02 / 70. szám

2 BÉRAUTÓ a legutóbbi ajánlatát, hogy Anglia kezdjen kereskedelmi tárgyalásokat a szovjettel. Az Exchange Telegraph szerint mértékadó londoni körökben a szovjet magatartását még min­dig kétértelműnek tartják és nem látják világosan: csak­ugyan elszánta-e már magát a szovjet arra, hogy lassanként eltávolodjék Berlintől. Ez a je­lentés így folytatódik: — Úgy látszik, ez a véleménye az orosz kérdésekben mindig fi­gyelemreméltó Yorkshire Post­­nak is. Ez az Edenhez közelálló lap hétfőn azt írta, hogy az an­gol kormány alighat tesz eleget Majszki kérésének és mindaddig nem kezd kereskedelmi tárgya­lást Szovjet-Oroszországgal, amíg Moszkva világosan nem doku­mentálja, hogy Németországnak nem szövetségese. Az egész londoni sajtó is nyo­matékosan kiemeli Clunrchill­­nek azt a szombati kijelentését, hogy a szövetségesek nem kere­sik a háborút a szovjettel, de nem keresik a gazdasági kap­csolatok fejlesztését sem ezzel az állammal, mert nem biztosak ab­ban, hogy az árucsere emelése nem lenne-e Németország hasz­nára. Köztudomású — írják az angol lapok —, hogy Hollandiá­ból és az Egyesült Államokból szállítmányok mennek Vladi­­vosztokba, amelyeket onnan vas­úton Németországba irányítanak Ez annál könnyebben megtör­ténhetik, mert a Csendes-óceá­non még nem építették ki oly hathatósan a blokádot, mint egyebütt. Sok szó esik a szovjetorosz— román viszonyról is. Az olasz katolikus Avvenire úgy látja, Molotov kijelentései Románia irányában homályosak és két­értelműek voltak, úgy látszik azonban, Moszkva arra akart célozni, hogy Besszarábia áten­gedése ellenében hajlandó volna meg nem támadási egyezményt kötni Romániával. — Románia tehát — így folytatja az olasz lap — hatá­rozott figyelmeztetést kapott. Közeledik az óra, amikor vá­lasztania kell a moszkvai fenye­getés s a Budapest által várt jóakarat nyilvánítása között. Hogy melyik a jobb választás, az egy pillanatig sem kétséges. Bukarestben egyébként eléggé megszeppenve fogadták Molo­tov szavait, bár igyekeznek úgy viselkedni, mintha nem tulaj­donítanának nagyobb jelentő­séget a moszkvai beszédnek. A románok arra hivatkoznak, hogy ha formális meg nem tá­madási szerződést nem is kö­tött Románia és a szovjetúnió, az 1927-ben megkötött párizsi Brianda Kellogg-paktumot mind­ a két állam aláírta s ez a pak­tum tudvalévően a háborút ki­zárta a politika legitim esz­közei közül. Akik erre hivat­koznak, elfelejtik hozzátenni, hogy ez az illegitim eszköz az­óta eléggé általánossá vált. Különben itt említjük meg, hogy a bukaresti Universul félti Erdélyt azoktól a tervektől, amelyek nyugaton a monarchia visszaállítására irányulnak. A román lap, az MTI szerint, azt is megjegyzi, hogy ennek a tervnek egyre több híve van Nyugat-Európában. Róma és Párizs A többi fontosabb hír közül ki kell emelni római tudósítónk jelentését. Eszerint a francia sajtóban megjelenő s Olasz­ország iránt bizonyos mértékben kedvező cikkeket az olasz lapok ismertetik, igaz, hogy kommen­tár nélkül. A külföldön érdekesnek tart­ják a svéd külügyminiszter hét­fői nyilatkozatát is. Günther külügyminiszter elmondotta, ho­gyan utasították el az angol és francia kormánynak a nyugati csapatok átengedésére irányuló kérését. A svéd külügyminiszter tiltakozott az ellen, hogy a svéd kormány Németországgal ösz­­szeköttetésben állott és nyomást gyakorolt­­Finnországra. Végül azt a londoni hírt em­lítjük meg, amely szerint az Egyesült Államok közvéleményé­nek kutatására alapított egyik intézet legutóbbi megállapítások szerint a megkérdezettek nyolc­vannégy százaléka a szövetsége­sek győzelmét óhajtotta, tizen­öt százalék pedig nem felelt a kérdésre. F. A. A francia követség nyilatkozata az „Illustration”” térképéről A budapesti francia követségnek eddig nincs még tudomása hivata­los cáfolatról, amely a Népszava című lap szerint állítólag kiadatott Párizsban a tájékoztató miniszté­rium által, az Illustration című francia lap március 16-i számának borítéklapján szereplő térképpel kapcsolatban, melyet egyes buda­pesti lapok részéről propagandisz­­tikusan kiaknáztak. Viszont a követség megállapította, hogy a francia rádió legutóbbi szombati, 21 óra 30 perces adásá­ban ezt az ügyet humoros szavak­ban tette szóvá. A rádió rámutatott, hogy gyerekes dolog feltenni azt, hogy Paul freynaud akkori pénz­ügyminiszter irodájában Sumner Welles úr szemei elé olyan térképet helyeztek el, ahol a jövő Európa határai már most meg lennének vonva fantasztikus módon és olyan módon, amely egyébként teljesen ellenkezik éppen azokkal a tervek­kel, amelyekre Franciaország hivat­kozik. Anélkül, hogy elébe akarna vágni az illetékes francia helyek esetleges helyreigazításának, a francia követ­ségnek minden oka megvan arra, hogy azt gondolja: itt csak egy, az Anschluss előtti Európát ábrázoló térképről lehet szó, amelyet ügyet­lenül retusált az „Illustration" fény­képésze, akinek nem volt semminő politikai hátsó gondolata, hanem aki csak felvételét akarta javítani Ezt a felfogást megerősíti az a tény, hogy az egyébként durván ábrázolt határvonalak megvonása nem azo­nos az „Illustration" ugyanazon számának valamennyi példányán (MTI.) „Olaszország nem sebezhető” Rómából jelenti a Stefani-iroda. A Giornale d‘Italia a New York Ti­mes egyik cikkét közli, amelyben arról van szó, hogy Olaszország gyenge pénzügyi helyzete és az ellen­felek stratégiai helyzete következtében nincsen abban a helyzetben, hogy bele tudna avatkozni a háborúba. — Ez Olaszország címére leadott újabb fenyegetés és gyermekded vak­merőség — írja a lap. — A háborút nemcsak pénzzel nyerik meg, hanem mindenekelőtt emberekkel, fegyverek­kel és szellemmel. A háború nem egy­szerű dolog. Erről a jelenleg folyó európai dráma első hét hónapja is tanúbizonyságot adott. Olaszország ál­lítólagos nagymértékű sebezhetősége sem felel meg a valóságnak. Az olasz tengeralattjárók és repülőgépek félel­metes akadályt jelentenek a brit és francia hajóhadnak és francia, vala­mint angol részről háború esetén ki lennének téve előre nem látott tette- Magyar Nemzet KEDD, 1940 ÁPRILIS ?. sete* offenzíváknak. A* ala** lap végül kiemeli, hogy a földi hadszíntér tekintetében a New York Times elfelejtette részletezni, hogy abban az esetben, ha a szövet­ségesek meggondolatlanul olasz fenn­­etek irányában támadást kísérelnének meg, itt olyan eszközökkel találnák magukat szemközt, amelyeken táma­dásuk gyorsan összeomlana. A Giornale d'I­utla azzal fejezi be cikkét, hogy ezekre a körülményekre­­■sak a helyzet helyes megvilágítása érdekében emlékeztet, hogy elkerülje kalkulációs hibák létrejövetelét. (MTI.) Hull a német Fehér könyvről Washingtonból jelenti a Német Táv­irati Iroda. Hull külügyminiszter a hétfői sajtóértekezleten nem volt hajlandó állást foglalni a német Fehér könyv­vel kapcsolatban. Potocki volt lengyel nagykövet állí­tólagos cáfolatára vonatkozó kérdésre válaszolva Hull azt mondotta, hogy Potocki nem volt nála s ezért nem nyilatkozhatik az ügyről. Arra a kérdésre, hogy Bullitt a terv szerint visszatér-e a párizsi nagykö­veti tisztre, Hull azt válaszolta, hogy változásról­­ nincs tudomása. (MTI.) • Bullitt visszatér Párizsba Washingtonból jelenti a Havas­iroda. Bullitt, az Egyesült Államok párizsi nagykövete a jövő hét elején ismét elfoglalja állomáshelyét. (MNI.) A finn földbirtokosoknak földet kell adniuk a menekültek számára Helsinkiből jelenti a ifflnoi-iroda. A finn kormány vizsgálat tárgyává teszi Kivimäki volt miniszterelnök földreformjavaslatát. A javaslat célja, hogy biztosítsa földterületek felosz­lását a kiürített területekről eltávo­zott lakosságnak. Valamennyi művel­hető területtel rendelkező földbirtokost köteleznek arra, hogy a menekültek számára majorokat építtessenek. Ezeknek a földterületeknek nagysága egyenként legfeljebb 15 hektár lesz. A föld árát a háború előtti színvona­lon állapítják meg. (MTI.) Darré birodalmi miniszter Budapesten Darré német birodalmi miniszter­­ú s- mint már jelentettük — április 3-án Budapesten előadást tart és meg­tekinti a mezőgazdasági kiállítást is. Darré, a nemzeti szocialista Német­ország földművelésügyi és élelmezés­­ügyi minisztere. 1885 július 14-én született Argentínában, a Buenos Aires mellett fekvő Belgranóban. Elemi iskoláit a belgranói német iskolában végezte, majd tanulmányait Heidelbergben s Godesbergben foly­tatta, végül Angliában fejezte be. A világháborút önkéntesként kezdte és az egész háborút a nyugati fronton küzdötte végig, ahol többször meg is sebesült. A világháború után kezdett behatóbban agrárpolitikai kérdések­kel foglalkozni, 1926-ban a német kormány megbízásából Finnországba és a Baltikumba utazott szakértői minőségben, 1930-ban belépett a nem­zeti­­szocialista pártba. Hitler a né­met parasztság megszervezésével bízta meg s földművelésügyi és élelmezési miniszterré nevezte ki. $ T­Sk VAXvvvvv svwtjN. A MAI NAP (jn, 6 filC 7s kifizetést csak vidékről fogad el havi P 32 fillérért. Kiadóhivatal V. Vilmos császár­ ál S4. Kérjen mutatványszámot! Román lap az osztrák— magyar monarchia visszaállítása ellen Bukarestből jelenti a Magyar Távirati Iroda. Az „Universul" foglalkozik az osztrák-magyar monarchia vissza­állításának tervével, amelynek — mint írja — egyre több híve van nyugaton. A lap megállapítja, hogy ez a terv nagyon veszélyes, mert újra megszületne egy nemzetiségi­leg mozialt állam, ma a nemzeti­ségi elv győzelme után. Egy ilyen terv homlokegyenest ellenkezik a nemzetiségek által nehéz harcok után kivivott függetlenségi szabad­ságjogokkal és mindazokkal az elvekkel, amelyek ma az új és kor­szerű nemzetközi jog alapját al­kotják. Ellenkezik még azzal az elvvel is, amelyért a szövetséges hatalmak az elmúlt világháború­ban harcoltak, a demokratikus po­litika elméletével és a román, vala­mint a többi nemzetiség ma már kétségbevonhatatlan etnikai jogai­val is. Romániai német lap figyelmeztetése a magyarországi németek felé Bukarestből jelentik: A „Kronstu­d­­ter Zeitung" gróf Teleki Pál kassai beszédével foglalkozik és azt írja, hogy rendkívül nagy figyelmet szentel minden olyan eseménynek vagy meg­nyilatkozásnak, amely a Magyarorszá­gon élő közel 700.000 magyarországi német sorsát és helyzetét érinti. A lap nem fogadja el a magyar miniszter­elnöknek azt a formuláját, hogy ma­gyarnak tekintendő minden olyan magyar, szlovák vagy ruszin, aki együvétartozónak érzi magát a magyar állami eszmével és nyomban felszólí­tást is intéz a magyarországi németek­hez, hogy féltő gonddal vigyázzanak anyanyelvükre, német szívükre és né­­­­met érzésükre , azt teljes egészében­­ őrizzék meg. „A magyar élelmes, türelmes és kitartó nép* srámából jelenti • Magyar Távirati­­Iroda­ A „Tévére" „A magyar ipar fejlő­dése" cílen hosszú budapesti tudó­sítást közöl Carlo Barduzzi, a fasiszta milícia főkonzulának tollából. — Elterjedt vélemény — írja a többi közt —, hogy Magyarország fejlett iparral rendelkezik, amely a háború óta erőteljes fellendülésben van. A magyar élelmes, türelmes és kitartó nép és ezek a tulajdonságok nagyban hozzásegítették a magyar ipart ahhoz, hogy legyőzze a trianoni megcsonkításból származó nehézsé­geket. — Magyarország jelenlegi gazda­­sági helyzete Horthy Miklós húszéves bölcs országlását dicséri — állapítja meg cikke végén Barduzzi főkonzul. Szállítástechnikai nehézségek késleltették az Olaszországba irányuló német szenet Ró­mából jelenti a Magyar Távirati Iroda. A Popolo di Roma az Olasz­országba irányuló német szénszállít­mányokkal foglalkozva azt írja, hogy — tekintve Németország szinte ki­meríthetetlen szénkészleteit — semmi akadálya nincs annak, hogy az Olaszországba irányuló szénkivitelt évi 8 millió tonnáról 12 millió ton­nára emeljék fel. A szárazföldi szál­lítások fokozásáról szóló megegyezés elvben március 13-án lépett életbe, de a szállítás­technikai nehézségek miatt csak április első napjaitól kezdve fog ténylegesen működésbe lépni. Németországból óránként, pon­tosabban minden egy óra hat percen belül két, szénnel megrakott vonat fog indulni Olaszország felé. Ez annyit jelent, hogy minden negyven másodpercben egy szénnel megrakott vasúti kocsi megy át Németországból Olaszországba. Negyvenkét és fél százalékkal emelkedett a szovjet hadigazdálkodása Moszkvából jelenti a Német Táv­irati Iroda. A legfelsőbb szovjet vasárnapi tel­jes ülésének második felét Zverev pénzügyi népbiztosnak az államház­tartásról szóló beszámolója töltötte ki. Az ülésen résztvettek Sztálin, Vo­­rosilov és a szovjet kormány többi tagja. Zverev beszámolt arról, hogy míg a szovjetúnió 1939. évi költségvetése — a szövetségi köztársaságokat bele­számítva — 155 milliárd rubel volt s ebből 40 milliárd esett katonai cé­lokra. Az 1910. évi költségvetés ösz­­szegét 182,6 milliárd rubelben állapí­tották meg. Ebből a tulajdonképpeni katonai költségvetésre fa fegyverke­zési biztosságok nélkül­ 57 milliárd esik. A katonai kiadások tehát csak­nem egyharmad részét teszik ki az 1940. évi egész állami költségvetés­nek; az előző évhez képest 42,5 szá­zalékos az emelkedés, az 1938. évhez képest pedig több, mint százszáza­lékos. (MTI) Angol hetilap Trianon igazságtalan­ságáról Londonból jelenti a Magyar Táv­irati Iroda. A Weekly Revue a trianoni szerző­dés igazságtalan határozatait ismer­tetve megemlíti, hogy Magyar­ország­­nak mindössze 35.000 főnyi hadsere­get engedélyeztek s ez az állapot csaknem húsz évig fennállott. A mai Magyarország területét még meg sem védik természetes határok. A magyar népben igen erős a hazaszeretet és a függetlenségi érzés. A cikkíró ezután a magyar bel­politika viszonyaival foglalkozva rá­mutat a katolikus szellem érvényesü­lésére a magyar közéletben. Hango­z­­tatja, hogy a kommunizmus szenve­­lésein átment nemzet mindezt erejé­vel ellenállana a szovjeturalom m­eg­­ismétlődésének és ismerteti a ma­gyarországi zsidókérdést, rámutatva a zsidók nagy túlsúlyára a gazdasági életben. A cikk ezután így foly­tatja: — Alig van még két nép, amely a nemzetközi viszonyok alakulása következtében, a világháborúban egy­mással szembekerülve annyira mentes maradt volna mindenféle ellenséges érzéstől, mint a magyar és az ango­l A magyarok természetesen fenn akar­ják tartani baráti kapcsolataikat a németekkel — hangoztatja ezután az angol közönség őszinte tájékoztatása céljából a cikkíró — és ezt a barát­ságot összhangban tartják a magyar nemzet jogaival. A cikk így végződik: — Magyarországot az a remény élteti, hogy eljön a nap, amikor elég erősek lesznek ahhoz, hogy saját ma­guk döntsenek jogos sorskérdéseik fölött. Megalakult a karéliai finn szovjetköztársaság A szovjet legfelsőbb tanácsának má­sodik ülésén elfogadták a karéliai finn köztársaságra vonatkozó javasla­tot. A szovjetunióban Karélia eddig csak önkormányzattal rendelkező köz­társaság volt, de a szovjetföderációnak nem volt külön tagja. A most elfoga­dott javaslatban a karéliai köztársa­ság szövetséges köztársaság rangjára emelkedett s ezzel megalakult a szov­jetúnió 12. szövetséges köztársasága. — BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ELEKTROMOS MŰ­VEI KÉRELME AZ ÉPÍTKEZŐKHÖZ. A folyó évi május hó 1-én beköltözhető bérházak építtetőinek és az Elektromos Művek­nek egyaránt érdekük, hogy az új bérházakba beköltöző lakóknak az áramszolgáltatás már a beköltözés napján rendelkezésre álljon. Az Elek­tromos Művek ennek a követelmény­nek csak akkor tud eleget tenni, ha az érdekelt háztulajdonosok és építé­szek az új bérházak áramellátására vonatkozó igényüket az új bérház lé­nyeges adatainak közlésével az Elek­tromos Művek ajánlati osztályánál (V., Váci­ út 74. Tel.: 290-400) ideje­korán bejelentik, illetve ha a bejelen­tésük alapján kapott megrendelési lap aláírásával és visszaküldésével a ká­belcsatlakozás elkészítését kellő idő­ben megrendelik. Egyúttal általános­ságban is szíves figyelmébe ajánljuk az érdekelt háztulajdonosoknak és építészeknek, hogy az Elektromos Művek hálózatához való csatlakozás műszaki és gazdasági feltételeire nézve már az építkezés megkezdése­kor kérjenek ajánlatot, mert előfor­dulhat, hog­y a csatlakozás létesítésé­hez oly előzetes hálózati átalakítások szükségesek, amelyek a csatlakozás elkészítését a beköltözés időpontjáig lehetetlenné teszik. Ilyen esetekben az áramszolgáltatás késedelme­s megkez­déséért az Elektromos Művek termé­szetesen felelősséget nem vállal.

Next