Magyar Nemzet, 1940. április (3. évfolyam, 70-94. szám)

1940-04-13 / 80. szám

SZOMBAT, 1940 ÁPRILIS 13. Magyar Nemzet zott, mert 1936 ban bocsátották vízre. Ebből a típusból még eggyel rendel­kezik a német haditengerészet (hár­mat most építenek), ez a második csatahajó a Scharnhorst, melyet Chur­chill szerint Narviknál a Renown nevű 32.000 tonnás angol csatahajó súlyosan megrongált, igaz, hogy a Renown is súlyos találatokat kapott. * Másik stockholmi jelentés szerint a 10.000 tonnás „Blüch­er* nehéz­cirkáló elsüllyesz­lése alkalmával a hadihajónak 1200 főnyi személyzete fulladt a tengerbe.­­A „Stefani-iroda* azt várja, hogy az igazi nagy tengeri csata csak ezután fog megindulni, amidőn az Északi-tengeren most dühöngő vihar megszűnik. „MTI—Reuter-iroda“-jelentés sze­rint a „Sveaborg“ nevű 0076 tonnás svéd olajszállító hajó, amely Ameri­kából olajat szállítot Svédországba, a skót partok mentén elsüllyedt. London, április Lord Beaverbrook, az angol új­ságkirály, a kétmilliós Daily Ex­­press-nek, továbbá a Sunday Ex­­pre­ss-nek és az Evening Standard­­nek a tulajdonosa, nagy feltűnést keltő cikksorozatot kezdett vasár­napi lapja hasábjain. Első cikkét itt közöljük: Vagyonom Kanadában van. S a szivem is oda húz. Harminc esztendeje munkám Angliához köt, de eddig még soha, egyetlen pillanatig sem tudtám azo­nosítani magam teljesen a közös­ség életével. Az én szerepem inkább a megfigyelőé, szemlélőé, a barát­ságos idegené volt. Politikai ambíciók? Hogyne, de csak a birodalmi ügyek nagyobb­ szélesebb problémáival kapcsolat­ban. Anglia külpolitikáj­­ának kriti­kája? Mindig birodalmi meggondo­­sakra alapítva. Ellenállás Olaszországgal és az abesszíniai hódítással kapcsolatban, bár az egész közvélemény támo­gatta, nem talált támaszra az én­lapjaimban. A Népszövetséggel és határozatai­val szintén szembeszálltam, bár az ország minden közéleti szereplője mellette volt. Ezek a politikai tévedések Olasz­országgal és a Népszövetsé­­gel kap­csolatban kárára voltak a biroda­lomnak. És én soha nem szűntem meg panaszkodni amiatt, hogy Anglia elhanyagolja a birodalmi problémákat. Most, hogy Anglia olyan hábo­rúba keveredett, amely az angol nép számára nagy kereszteshadjá­rat, ragyogó hősies aktus, föl kell használnom az alkalmat, hogy szembeszálljak a vádakkal, amelye­ket a brit birodalom ellen támasz­tanak. S hadd mondjam meg mindjárt azt is, hogy én ellene voltam ennek a háborúnak. Én nem akartam. De minthogy a birodalom vesz részt benne, nem tanácsolok mér­séklést. Nem kérek tartózkodást. Még csak óvatosságot sem ajánlok Arról van szó, hogy egy nagy ügyben merészek legyünk, nahát az okok talán nem teljesen tiszták a magamhoz hasonló izoláció­hir­detők előtt, akiket nem érdekel pél­dául, hogy Cseh-Szlovákiát meg mintsük a csatornából, leporoljuk és ismét piedesztálra állítsuk fegy virrol kezükben, csak azért, hogy majd ismét letaszíthassuk őket. Melyok a vádak, amelyekkel Angliát támadják? Azt mondják: angolokat, ha ezekről a nehézsé­gekről nem véve tudomást, Indiát végtelen nyomorúságba döntené? Írország bármikor otthagyhatja a birodalmat, de az északi megyéket nem lehet elvágni Angliától. Az ottani protestáns lakosság nem hajlandó a dublini katolikus kor­mányt elfogadni. Ez olyan helyzet, amelyet az ember sajnálhat, de lelkiismereti kötelessége védeni. Lord Beaverbrook propagandacikke Angliáról WAGONS­UTS/COOK UTAZÁSI VILÁGSZERVEZET 14 és 71 nepoS pürk­ándi táv­a­, utazás ABBÁZIÁBA Május 4-étől 24-ig és május 11—­24-ig. Részvételi díj 201.— pengőtől. Jelentkezési határidő: április 20-ig. N. R. 1284 -m­­sz. Ezen utazásra résztvevőket útlevél nélkül is és felekezeti különbség nélkül elfogad: a YVogons Uts/Cook Menetjegyirodája. Budapest, V . Vörösmarty tér 5. Telefon: 187-905. 74 es mellékállomás. 1. Nem azért harcoltok, hogy Hitlert megbuktassátok, hanem hogy megőrizzétek világkereskedelmi uralmatokat Válasz: Anglia világkereskedelmét Né­metország sohasem támadhatta meg. Soha eredményes vetélkedés nem volt Németország részéről. Ha Anglia a világkereskedelem miatt akarna háborút viselni, az ellenség Atlanti- vagy a Csendes-óceán túlsó partján lenne. Az ilyen elkép­zelés lehetetlen. Mindenesetre a vi­lágkereskedelmet a háború nem tarthatja fenn, csak károsíthatja Az angolok ezt nagyon jól tudják Tapasztalhatták a múlt háború­ban. 2. Miért nem mentetek Lengyelország segítségére? Ezt ígértétek Válasz: Anglia soha ilyesmit nem ígért Azt ígérte, hogy ha Lengyelorszá­­got megtámadják, háborút fizet Németországnak. Ez volt minden Anglia háborút üzent Német­országnak. Az a gondolat, hogy az angolok repülőgépeket küldhették volna Lengyelországba, nevetséges A lengyeleknek nem voltak repülő­tereik, felszerelésük vagy üzem­anyagtartalékuk, hogy ezeket az angol repülőgépeket fölvegyék és üzemben tartsák. 3. Miért nem segítettek a finneknek? Válasz: Mert a norvégek és a svédek nem­ngedték meg az angoloknak, hogy­ átvonuljanak területükön és más mód nem volt Finnországba jutni És az amerikaiaknak sokkal k­öny­­vebb lett volna segítséget küldeni mint az angoloknak. A németek nem mertek volna akadályokat gördíteni az Egyesült Államok el­­é,ha. Semmiképpen sem álltak mina ellen egy amerikai beavat­ko­zásnak. És sem a norvégek, sem a svédek nem érvelhettek volna, hogy az Egyesült Államok fő célja önm­a­guknak és nem Finnországnak megsegítése. 4. Nagy világbirodalmatokat arra használjátok fel, hogy a bennszülötteket kiuzsorázzátok Válasz: Az angolok ellen a legtöbbször hangoztatott vád nem az, hogy ki­használják a bennszülötteket, ha­nem nem húznak elég hasznot a birodalomnak s így túlságosan bé­kében hagyják a bennszülötteket Ha el akarjátok venni ezt a nagy birodalmat az angoloktól, kire akarjátok bízni a felelősséged­. Egyetlen ntás nemzet sem muta­tott olyan gyarmatosító tehetséget, mint az angolok. 5. Miért nyomjátok el Indiát és ellenzitek Írország jogos céljait? Válasz: Nincs ellenállás India önkor­mányzatával szemben. Az utolsó években az angolok hihetetlen erő­feszítéseket tettek, hogy ezt a programot előmozdítsák. De óriási nehézségek vannak kétszázhar­minckilenc millió hindu és hetven­hét millió mohamedán megbékíté­sének feladatában. Dicsérnéd az ­ Aknamezőt létesítettek az angolok a Skagerrak­­ban és Kattegatban A tengern­agyi hivatal közlése sze­­rint a brit hadiflotta az Északi-ten­ger keleti részén, továbbá a Skagerrak­­ban és Kattegatban aknamezőt létesí­tett. A Skager­rakban 20 tengeri mér­föld aknamentes csatornát tartanak szabadon a hajózás számára. Ez az aknamező, amely sehol sem ny­ílik bele a svéd vagy holland territoriális vizekbe, teljesen elzárja a Sylt-sziget és a Helgolandi-öböl valamennyi kijáratát. A 20 mérföldes szabad csatornát természetesen az ang­ol hajók könnyen ellenőrizhetik. Londoni mértékadó helyen hang­súlyozzák, hogy az aknamező el­helyezése a nehéz körülmények kö­zött is teljesen sikerült és ezáltal a norvégiai német csapatok számára az élelmezési utánpótlás rendkívül meg­nehezült Ugyanakkor a Slefani-iroda közli az egyik stockholmi újság berlini tudósítójának azt a jelentését, hogy mintegy 3080 német kőműves utazót, és észak felé, hogy a dán és a nor­vég partokon új Gibraltárt építsenek, amely az angol hajók elől zárná el a Kallegalit és a Skagerrakot Ugyancsak a Stefani iroda jelenti, hogy az angol h­ajóraj zöme vissza­húzódott kikötőibe. A német hajók a csü­­r­tök­i nap folyamán Norvégiá­ban nyugodtan szállíthattak partra többezer katonát és többszáz ágyút. A német csapatszállító hírekkel kap­csolatban Stockholmban kijelentették, hogy azokat a legnagyobb fenntar­tással kell fogadni. Német és angol jelentések a légi faarcokról A „Német Távirati Iroda” jelen­tése szerint pénteken este an­gol repülőgépek német támaszpontokat igyekeztek megtámadni a norvég par­tokon. Német Messerschmidt-gépek­­nek idejében sikerült ezt a kísér­etet meghiúsítani. Nyolc brit legmoder­nebb építésű bombavető repülőgépet lelőttek. Az angol légügyi minisztérium je­lentése szerint az angol légihadiró kiterjedt felderítő repü­léseket vég­zett az Északi-tenger és a Skagerrap fölött. A repülőgépek behatoltak a Christiansand fjordba és megtámadtak két német hajót. Az ellenség veszte­ségének nagyságát nem ismerik, de legalább két ellenséges harci repülő­gép lángr­­a borulva lezuhant és lát­ható volt, hogy más repülőgépek is súlyosan megrongálódtak. Az angol repülők heves légi elhárításra talál­tak s öt gépnek le kellett szállnia A stavaegeri német repülőtér ellen intézett angol támadás során a Reuter iroda szerint az angolok gép­puska-tezzel sok német harci és‘ bombizó'o’net teltek tönkre London­ban egyébként cáfolják azt a hírt mertha az angol légiflotta támadás' irt­ kelt volna a schleswigholsteini repülőtér éllen. P-­gy- 5 6. Angliát klikk kormányozza, amely arisztokrata családok csoportjából kerül ki Válasz: Ez igaz. De ez­ a politikai le­származás arisztokráciája, amely demokrata szavazati jog­­befolyása alatt képződött, amely felelős a választóknak s amely köteles olyan utat követni, hogy ez közhelyes­­lésre találjon. Ez a rendszer nagy mértékben a rangra támaszkodik. De inkább a rang, mint a féktelen becsvágy. Inkább arisztokraták, akik fizetnek a kormányzás kivált­ságáért, mint kalandorok, akik pénzt akarnak keresni rajta. Én nem vagyok arisztokrata. Nem is rokonszenvezem velük. De nem tagadom, hogy hasznosak egy de­mokráciánál. 7. Birodalmatokat ugyanazzal a bandita­­módszerrel szereztétek, amelyet gyakran képmutatóan hibáztattok Válasz: A birodalom nem hódítás ered­ménye. Fejlődési folyamatnak kö­szönheti létét Sir Stamford Raff­­les nem foglalta el Singapurt, ha­nem megteremtette. Rhodes és kö­vetői nem loptak aranyat és rezet a bennszülöttektől, ők találták meg és bányászták ki. 8. Zsidók kezeiben vagytok. Ők csinálták ezt a háborút Válasz: De ugyanabban a pillanatban, amikor az angolokat ezzel vádol­ják, a zsidók a világ sok részén tüntetnek Anglia ellen, kijelentvén, hogy az angolok antiszemiták, mert nem hajlandók az arabokat meg­fosztani jogaiktól Palesztinában. Ha igaz, hogy az angolok a zsidók tanácsára léptek be a háborúba, akkor furcsa, hogy szabadon sze­gülhetnek szembe a zsidó követe­­l­ésekkel a Szentföldön. Ami engem illet, én szívesen átadnám Pa­lesztina kormányzását a törökök­nek vagy az olaszoknak. Lehet, hogy a zsidók akkor sokkal kelle­mesebbnek találnák az életfeltéte­leiket, mint most. Nem Anglia egyedüli feladata a boldogság kilá­tásait megítélni zsidók és arabok számára Palesztinában. És sokan azt fogják mondani, teljes meg­győződéssel, hogy a Szentföldön sokkal kívánatosabb lenne az olyan kormányzati forma, amely kizárólag a gazdasági irányelveket veszi tekintetbe, mint a sokszáza­­dos török kormányzat tette ezt. 9. Erőszakos, terrorizáló flottátok veszélyezteti a világ szabadságát Válás­: Épp ellenkezőleg, az angol flotta a világ szabadságának biztosítéka ,4 flotta arra való, hogy harcoljon Ezért építik a nagy hajókat. S nem lehet az egyik pillanatban azt mondani, ez olyan háború, amely­ben az angolok nem akarnak ve­rekedni s a következő másodperc­ben azzal vádolni őket, hogy túl­ságosan sokat verekszenek. 10. A Németország elleni blokád szenvedést és munkanélküliséget okoz ártatlan országokban, amelyek nem akarnak résztvenn a ti háborútokban Válasz: De hiszen ez nem Anglia hábo­­­rúja. Szívesen elkerülte volna, amint azt az egész világ tudja. És­­ az angolok örömest befejeznék a­­ háborút, ha biztonságos békét tud­nának szerezni Európának. Ha­­az angolok elveszítenék a háborút a blokád laz­asága miatt, bizonyos semleges országoknak talán sok­kal súlyosabb áldozatokra kellene panaszkodniuk. 11. Nincs jogotok az Amerikából jövő postát átkutatni Válasz: De az amerikaiak maguk is meg­telték ezt az elmúlt háborúban Az angolok ugyanazokat a lépése­ket teszik, hogy mielőbb befejez­zék ezt a háborút. Az angolok fő­célja, legfőbb érdeke, hogy békét teremtsenek Európában. Amint mondtam, ez olyan terv, amely engem, az új izolacionistát nem érdekelt. De teljes szívemmel cso­dálatomat, odaadásomat, tökéletes támogatásomat kell áldoznom an­­­ak a nemzetnek, amely ilyen áldozatokra, ilyen kitartó türe­lemre, ilyen hősies szenvedésre képes. A köz- és magánész­tben egyaránt így van ez. S mindez csak egy eszméért. Egyetlen célért..

Next