Magyar Nemzet, 1940. május (3. évfolyam, 95-118. szám)

1940-05-05 / 98. szám

VASÁRNAP, 1940 MÁJUS 5. ­egyiptomi vizekről nemcsak Szuezt, a Dodekcinézoszt, a Dar­­danellákat és az Apennini-fél­szigetet akarják sakkban tartani, hanem ezen a réven Görög­ország közelében öröket készenlétbe tudnak nagy helyezni. A szófiai Vecser című lap — az NST szerint — már azt is je­lenti Szalonikiból, hogy Görög­ország keleti partvidékén igen sok angol hajót láttak. A jelen­tés nem mondja meg, hogy ke­reskedelmi vagy hadihajókról van-e szó. Minthogy azonban az elmúlt napokban is híre járt, hogy Szaloniki előtt angol hadi­hajók jelentek meg, talán erre támaszkodhatik az a feltételezés, amely a világháborús szaloniki szárazföldi expedíció emlegeté­sével kapcsolatos. Szalonikiból különben sokfelé vezet el az út, Bulgáriába, Jugo­szláviába és Albániába s való­színű, hogy — ami egyelőre a­ fantázia birodalmába tartozik — ha a szövetségesek partra­­szállnának Szalonikiban, akkor az olaszok Albánia felől nyom­ban megindulnának Macedó­nián át Szaloniki felé. Lehetsé­ges, hogy ily elővigyázatosság miatt küldtek az olaszok csapa­tokat Albániába. Ezzel kapcso­latos az Exchange T­elegraph­­nek az a híre, amely szerint Görögországban behívások tör­téntek volna. Ezeket az esemé­nyeket természetesen Belgrád­­ban is figyelemmel kísérik s ez­zel a háttérrel válik érdekessé a Német Távirati Iroda követ­kező szófiai jelentése: — Bolgár politikai körökben érdeklődéssel látják, hogy an­gol részről a Görögországnak és Romániának adott angol szava­tossági kötelezettségeket éppen az utóbbi időben annyira han­goztatják. Ugyancsak figyelmet keltett a szófiai angol követ és az —­ e pillanatban tudvalévően szintén a bolgár fővárosban tartózkodó — ankarai angol nagykövet fáradozása. bolgár körök nyugalmat felelős tanú­sítanak. A lapok hangoztatják azt a rendíthetetlen akaratot, hogy a bolgár semlegességet minden körülmények között megvédik. A szovjet A Földközi-tenger keleti me­dencéjében folyó, egyelőre átte­kinthetetlen dolgok a szovjet­uniót is bizonyos intézkedé­sekre késztették. Az Exchange Telegraph moszkvai távirata szerint a perzsiai határhoz kö­zel eső bakui olajvidéken nagy­méretű hajtottak védelmi intézkedéseket végre a levegőben, a szárazföldön vagy a tengeren érkezhető minden támadás ellen. Ugyanakkor mindenünnen olyan híreket kapunk, amelyek megerősítik azt a régebbi je­lentést, hogy a szovjetúnió igyekszik távoltartani a hábo­rút Svédországtól és Délkelet- Európától. Svédországot illetően most a Szovjet Távirati Iroda cáfolta azt a hírt, mintha Moszkva jegyzéket intézett volna Berlin­hez, közölve, hogy barátságta­lan cselekedetnek tekintené, ha Németország Svédország ellen fellépne , hozzátéve, hogy a szovjet nem engedheti meg Németországnak az Aaland­­szigetek megszállását. A Szovjet Távirati Iroda kije­lenti, hogy nem ez történt, ha­nem az, hogy két héttel ezelőtt Moszkvában Szovjet-Oroszország és Németország képviselői kicse­rélték nézeteiket Svédország semlegességének kérdéséről és az eszmecsere során megállapítot­ták, hogy a két országnak ér­deke Svédország semlegességének fenntartása. A Szovjet Távirati Irodának ezt a jelentését a svéd sajtó nagyon feltűnő formában, közli s azt írja, ez a szovjet­­orosz—német eszmecsere úgy folyt le, hogy Molotov magához kérte gróf Schulenburg nagykö­vetet, hogy közölje vele a szov­jet kormány nézetét. Délkelet-Európát illetően figye­lemreméltó, hogy Markovics Lá­zár, a nemrég Budapesten járt jugoszláv igazságügyminiszter lapja nagy jelentőséget tulajdo­nít a jugoszláv—szovjetorosz közeledésnek. Belgrádi tudósí­tónk pedig rámutat, hogy a Bal­kánon messzemenő várakozást fűznek a szovjetúnió törekvései­hez, amellyel igyekszik távoltar­tani a háborút Délkelet-Európá­­tól. Nyugati jelek Mindenesetre érdekes, hogy ha Olaszországnak sikerült dip­lomáciai fellépésével csökken­teni a Skandináviára irányuló angol—francia nyomást s ez a nyomás hirtelen átcsúszott a Földközi-tengerre, most az olasz sajtó azt jósolja, hogy a dolgok megindulása másutt várható, nevezetesen a német—angol vo­nalon. A United Press szerint az olasz sajtó szombaton élén­ken foglalkozik azzal, hogy Németország óriási légi offenzí­vára készül Anglia ellen. A Piccolo erről ilyen címmel ír: — Mától kezdve Anglia a né­met légi­erő kezében van. A gróf danához közelálló livornói Telegrafo-ban pedig Ansaldo azt írja: — Nagy német légi offenzíva Anglia ellen sohasem volt lehet­­ségesebb, mint ma. Ahogy a né­metek akaraterejét ismerjük, erre sor is fog kerülni. A Németország és Anglia közt útbaeső Belgium és Hollandia valóban megint nyugtalanabb. Az Exchange Telegraph szerint Brüsszelben közölték, hogy az Ostende és Folkestone közti köz­lekedést a La Manche-csator­nában kedden megszüntetik. Ezt a rendkívüli intézkedést egészen röviden ,,a jelenlegi körülmé­nyekkel“ okolják meg. Hollandiában pedig az tör­tént, hogy De Geer miniszter­­elnök rádión bejelentette: szom­batra virradó éjjel Hollandiában letartóztattak huszonegy nem­zeti szocialista és kommunista pártállású embert. A miniszter­­elnök hangoztatta, hogy küszö­bön álló internálásuk nem poli­tikai nézeteik, hanem magatar­tásuk miatt történt. Kétségtelen bizonyítékok merültek fel arra­­vonatkozóan — jelentette ki a miniszterelnök —, hogy beállí­tottságuk nem felelt meg a sem­legességnek, tehát szigorú rend­szabályokhoz kellett nyúlni. Természetes­en egészen ha­szontalan volna most találga­tásba bocsátkozni afelől, hogy megindul-e a közeljövőben az Anglia elleni nagy német légi­támadás. Ezzel kapcsolatban azonban érdemes két dologra rámutatni. Az egyik az, hogy Londonban még a nyáron, tehát a háború kitörése előtt, sokat beszéltek arról, hogy tudomásuk szerint háború esetén Német­ország ejtőernyős csapatokat szállítana az angol szigetre. Az angolok már akkor hangoztat­ták, hogy erre az eshetőségre felkészülnek. Egyébként pedig az Anglia elleni német légitámadásnak az emlegetése is célszerűnek látszik abból a szempontból, hogy al­kalmas növelni az angol tengeri és légi flotta hazai készültségét, tehát csökkenteni a földközi­tengeri angol erőket. Ezzel ugyanolyan szolgálatot tehet most Németország Olaszország­nak, mint amilyet Norvégia kap­csán az olaszok tettek a néme­teknek. F. A. A német sajtó szerint a szövetségesek földközitengeri akcióra készülnek Berlinből jelenti a Magyar Távirati Iroda. A német sajtó elsősorban az angol riasztó jelenségekkel foglalkozik, me­lyek a német lapok véleménye szerint a háború további kiterjesztésének elő­­készítésére szolgálnak. A lapok hang­súlyozzák, hogy London mindenek­előtt a Földközi-tengeren akar elő­készíteni újabb hadszínteret. A „Deutsche Allgemeine Zeitung“ bukaresti tudósításában rámutat arra, hogy május 5-én van évfordulója an­nak, amelyen a világháború folyamán a szövetségesek megszállták Szaloni­­kit. Ma ismét ugyanabba az irányba tekintenek a szemek. Utasok elbeszé­lése szerint a Földközi-tenger keleti részében nemcsak hadihajókat, hanem csapatszállító hajókat is vontak össze, amelyek alkalmasak a levantei had­sereg mozgósítására. Ezért nem tartják kérdésesnek, hogy az angolok is a norvégiai akció sikertelensége után a közeljövőben megismétlik kísérle­tüket, hogy Görögországot kikötőivel és szigeteivel együtt megszállják. Földközi-tengerrel azonban nemcsak­­ Görögország, hanem az egész Balkán tart fenn szoros kapcsolatokat. — A Balkánon — írja a német lap — teljesen tisztában vannak azzal, hogy a Balkánt vagy Olaszországot veszélyeztető földközitengeri szövet­séges támadás igen erős ellenhatást keltene. A „Völkischer Beobachter“ „Riadó délkeleten“ cím alatt többek között ezeket írja: — A külföldi sajtó tele van a Föld­közi-tenger keleti részéből s a balkáni, országokból érkező riasztó jelentések­­­­kel. Ismét diplomáciai tanácskozások, s csapatösszevonások és gyorsított ütem­ ■ ben folyó erődítési munkálatok s ha­­­sonló hírek játsszák a jelentésekben­­ a főszerepet. Mindezek a jelentések erősen katonai színezetűek, hogy ezzel még jobban aláhúzzák az első­sorban Olaszország ellen irányuló, megfélemlítések és fenyegetések jelle­­­­gét. Ezzel korántsem akarjuk azt mondani, hogy Anglia valóban min­denütt meg akarja valósítani a háború kiterjesztésére irányuló terveit, ahon­nan most riasztó jelentéseket küld a világba. Bizonyos azonban, hogy Anglia újabb akcióra készül és az is bizonyos, hogy Londonban a norvé­giai vereség ellenére sem szakítottak az oldalról veszélyeztető támadás ter­vével. Ezt jól tudjuk — fejezi be a lap cikkét — és éppen ezért nem fogja elkerülni figyelmünket az ilyen akció, ha valóban megtörténnék. Azok pedig — akiket illet — éppen Norvégia pél­dáján okulva, nagyon jól tudják, hogy mi a helyzet. befolyásolni, továbbra is kitart nem­zeti érdekeinek megvédelmezése mel­lett, továbbra is Európa magasabb ér­dekeire irányítja tekintetét. Ha a szövetségesek flottájának összevonása valamilyen offenzíva kezdetét jelen­tené, kijelentjük, hogy minden táma­dás Olaszország gyors és szilárd ellen­állására találna. Olaszország el van tökélve arra, hogy minden fenyege­tést, bármilyen oldalról jöjjön is, visszautasítson. A „Giornale d‘Italiá“-nak e nyilat­kozatához hozzá kell még fűznünk a következőket: 1. Az olasz flotta jelenleg szintén a Földközi-tenger különböző részein tartózkodik. 2. A Földközi-tengeren küszöbön álló eseményekkel állítólag kapcso­latban sok nyugtalanító híresztelés terjedt el. Főképpen az, hogy Olasz­ország állítólag az Adrián és a Bal­kánon katonai akciókat tervez. Olyan hírek is vannak, amelyek szerint a szövetségesek feltétlenül ki akarják terjeszteni a háborút a Földközi­­tengerre. Szovjet—német tárgyalás a svéd semlegességről Stockholm, május 4. (A Magyar Nemzet­ stockholmi tudósítójának telefonjelentése.) szovjetorosz Tass hírügynökség je­­­lentést közölt, amely szerint né­met—szovjet megbeszélések történ­tek a svéd semlegesség tekinteté­ben. Ezeket a híreket a svéd sajtó első oldalon közli és moszkvai kommentárokkal kíséri. Hangsú­lyozzák, hogy a baltikumi német csapatösszevonások Moszkvában nagy érdeklődést keltettek. Molo­tov magához kérette gróf Schulen­burg német nagykövetet és ugyan­akkor megbízták a berlini szovjet­nagykövetet, érdeklődjék a csapat­­összevonások okáról a német kül­ügyminisztériumban. A német kül­ügyminisztérium Ribbentrop is­mert beszédére hivatkozott, amely­ben a német külügyminiszter ki­jelentette, hogy ezek a csapatok azt a célt szolgálják, hogy egy angol támadás ellen megvédjék Svédország semlegességét. KoVontai asszony, a szovjet stockholmi követe is felkereste a svéd külügyminisztériumot a csa­patösszevonásokkal kapcsolatban, sőt ugyanakkor Moszkva felvilágo­sította Londont is arról, hogy a szovjetnek elsőrendű érdeke Svéd­ország semlegessége és a status quo a Baltikumban. Svédország ugyanis három hatalom érdek­szféráinak középpontjában van.­­ A németek szombaton elérték Namsost, a várost és annak kör­nyékét megszállták, az esti órák­ban pedig Grongot is elérték. Nar­vik környékén nagyobb harcok folynak, ezekről az összecsapások­ról azonban hiányoznak a köze­lebbi részletek. F. B. Az északi harc és a déli béke Róma, május 4. (A „Magyar Nemzet“ római tudósí­tójának telefonjelentése.) A nagy an­gol és francia * flottaösszevonásról szóló híreket a római lapok az első oldalon, vezető helyen közlik és pon­tosan felsorolják az Alexandriába és a földközitengeri kikötőkbe érkezett szövetséges hajóegységeket, az esemé­nyekhez fűzött magyarázataiban azon­ban az olasz sajtó nyugodt. A leg­érdekesebb ebből a szempontból Gayda cikke a „Giornale ditaliá“-ban:1 — Az olasz nép még nem tudja, milyen szándékokból kifolyólag erősí­tenék meg az angolok és franciák földközitengeri flottájukat. Olasz­ország azonban ezt az eseményt nyu­god­tan fogadja. Nem az első esel arra, hogy Olaszország ellen flottát von össze Olaszország Anglia és Franciaország­ nem hagyja magát 8 Női piros bőrszand dalett , i P Női drap szandálcipő * . » P Női nyersvászon cipő, parafa­talp és sarokkal . ,­­ , . P férfi barna week-end cipő, könnyű, varrott..............P Férfi fehér nubukcipő, barna dísszel . . . .................P Gyermek piros szandál, var­rott, 20—22-ig . 4 , P 23—26 P 5.30, 27—30 P 6.30, 31—35 P 7.50, 36—40 P 8.50 Fiú barna week-end cipő, 28—30-ig ......^.P 31-35 P 13.80, 36—39 P 15.80 Férfi tenniszzokni gumibeszö­véssel I f ■ 4 , 4 . > N­­ 4 P Női vékonyszálú műselyem­­harisnya, kattonszövés . P 85 Q 9S5 10M 1Q50 1750 43» 1100­­.00 1“8 Mind a két hírt többzör is hallot­­ták s ezeket minden oldalon cáfolták is. Annyi azonban bizonyos, Földközi-tenger helyzete éppen hogy a úgy, mint az általános európai helyzet, rendkívül feszült és komoly. Tévedés lenne azt hinni, hogy az északi ese­mények Európa déli és délkeleti ré­­­­szén biztosítják a békét. Ennek talán­­ éppen az ellenkezője áll. Minél elkese­­redette­ben harcolnak a hadviselő fe­­lek északon, annál inkább fennforog az a veszély, hogy Európa más álla­mai is belesodródnak a háborúba. __■__ —ff —gr­ atji £ i Kém érfi­, mi van az újságban, ha nem olvassa el ezt a könyvet Fűzve: 9.80. Körte: 11.80,

Next