Magyar Nemzet, 1940. szeptember (3. évfolyam, 182-206. szám)
1940-09-10 / 189. szám
2 A diadalkapunál mondott beszédében Maday Béla református esperes emlékeztetett arra, hogy Élesd szinte Erdély kapujában van, nagy történelmi alakok szelleme lengi körül. Ilálatelt szívei hangoztatta, hogy a magyarok Istene velünk volt a vérzivataros századok után az eltelt huszonkét év megpróbáltatásai alatt is- Utánuk Makkai Erzsébet tanítónő beszélt, Makkai Károly volt élesdi lelkész leánya. Makkai Károly mint kenderesi helyettes lelkész keresztelte meg annak idején Horthy Miklós kormányzót. Makkai Erzsébet a magyar nők nevében beszélt és boldogan ben is hangoztatta, hogy Élesden most már nem kell többé titokban tanítani a Himnuszra és a magyar Hiszekegyre a gyermekeket és lelkesen eltette a magyar hadsereget. Bíró Ibolyka elemi iskolai tanuló a magyar honvédeket dicsőítő verset szavalt. A körülbelül háromezer lakosú, úgyszólván teljesen magyar lakosságú Élesd énekkara Kovács karnagy vezetésével hazafias dalokat énekelt. Diadalmenet volt a honvédség átvonulása a Körös völgyében fekvő legközelebbi nagyobb községben, Rév-patak parancsnokait. A városokban és falvakban mindenütt felhangzik a Duce neve. A szónokok mindenfelé hála szavaival emlékeznek meg a fasiszta Olaszországról és vezéréről a Duce mellett mindig megemlítik gróf Cianót is, akinek neve immár összeforrott Magyarország felemelkedésével. Óriási várakozás előzi meg a magyar csapatok Kolozsvárra való bevonulását. Történelmi szempontból ez Kelet-Európa egyik legfontosabb városa, amelynek történelmi és művészi szempontból csaknem olyan jelentősége van Magyarország életében, mint Firenzének Olaszország életében. A kolozsvári ünnepségeket az olasz és az amerikai rádió is közel vetíteni fogja. A román vezérkar jelentése a kiürítésről Bukarestből jelentik. A román vezérkar hivatalos közleménye jelenti, hogy szeptember 8-án megtörtént a negyedik erdélyi körzet kiürítése a megállapított feltételek szerint. (MTI.) IRÁNYA 50 V0 A pontozott területsávok a honvédség bevonulásának első öt napi teljesítményét jelzik a honvéd vezérkar főnökének hivatalos jelentései alapján. 1. NAPSZEPT 5. 2. NAPSZEPT. 6. 6.NAPszept. NAPszept.8. 3.NAPszept1. kotedvan Gróf Teleki Pál miniszterelnök szemleútja a visszatért Erdélyben Nagyváradról jelentik: Gróf Teleki Pál miniszterelnök vasárnap reggel 8 órakor a cél különvonattal Nagyváradra érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson a városi és vármegyei katonai és polgári vezetőkkel. A miniszterelnök kíséretében érkezett Pataki, Tibor miniszterelnökségi államtitkár, Incze Péter miniszteri tanácsos, a miniszterelnök titkára, Hónai András, az Államtudományi Intézet igazgatója, valamint vitéz Kárais Antal vezérkari ezredes. A miniszterelnök fogadására megjelentek a pályaudvaron a vármegyei katonai és polgári vezetők. Gróf Teleki Pál miniszterelnök Nagyváradról továbbfolytatja útját a felszabadult területekre. Vasárnap Nagyvárad valamennyi templomában halandó istentiszteletet tartottak a városnak Magyarországhoz való visszatérése alkalmából. A halandó istentiszteleteken a különböző egyházak lelkészei méltatták a nap történelmi jelentőségét. Az istentiszteleteken teljes számmal vettek részt a polgári és katonai hatóságok vezetői. A német sajtó az északerdélyi bevonulásról Berlinből jelentik. A német lapok hasábokra terjedő cikkekben számolnak be a magyar honvédség északerdélyi bevonulásáról. A jelentésekhez többnyire térképeket is mellékelnek. Kiemelik a lapok mindenekelőtt a magyar katonák lelkes erdélyi fogadtatását. A Berliner Lokalanzeiger címoldalon hosszabb jelentésben hangsúlyozza, hogy bár közismert a magyarok heves vérmérséklete és könnyen túláradó nemzeti érzése, mégis minden képzeletet felülmúl az az öröm, amely Erdély északi részének egész területén végiglobog. Mindenütt valóságos népünnepély tombol. Kiemeli a lap továbbá a felszabadított Nagyváradon Horthy Miklóshoz intézett hódoló beszédeket. A beszédekből hála és hűségfogadalom szól, kihangzik belőlük azonkívül sok okos, sajátos igazságról tanúskodó ízó, de szó sincs bennük fenyegetésről vagy hosszúgondolatról, csak megbékélésről és a kölcsönös meg■tlés szándékáról a visszamaradt románokkal szemben is. Ez hizlaló kezdet az új idők számára. Az olasz sajtó a felszabadításról Rómából jelenti a Magyar Távirati Iroda. A Messaggeri budapesti tudósítója hangsúlyozza, hogy a magyar csapatok az óramű pontosságával és szabályosságával hajtják végre a visszacsatolt területek megszállását A lakosság mindenütt lelkes örömmel fogadja a csapatokat. Még a román községek lakossága is ünnepélyes fogadtatásban részesíti a honvédséget és a románok vezetői a haza iránti hűségükről biztosítják a magyar csa-t vetíteni fogja. Magyarország a világháború előtt még túlnyomóan őstermelő országnak számított, de a világháború után rohamosan iparosodott az ország s az 1930. évi népszámlálás értelmében az ország lakosságának csak alig több, mint a Erdély népe fele volt földműves és 32%-a kereste meg kenyerét az iparban, kereskedelemben, közlekedésben, stb. A visszatért erdélyi részek — amint ezt a grafikon mutatja, még inkább agrárjellegűek, mint a Felvidék vagy a Kárpátalja. Az ipar jelentősége — a lakosság számarányát tekintve — egészen elenyésző. Ez a körülmény erősen befolyásolja az ország népességének megoszlását, amint ezt a grafikon utolsó sorában feltüntettük. KEDD, 1940 SZEPTEMBER 10. _ Magyar Nemzet A népesség megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint A grafikon az ország lakosságának megoszlását mutatja, foglalkozási főcsoportok szerint, százalékokban. Minden egyes alak az összlakosság cér át jelzi. Őstermelő alatt keresőket és eltartottakat együttesen értjük, tekintet nélkül arra, hogy nagy- vagy kisbirtokosról, zsellérről vagy gaumatisztről van-e szó. Ugyanígy ipar, kereskedelem, forgalom alatt az ez ágakban foglalkoztatott keresőket és eltartottjaikat vettük fel, ugyancsak önállóakat, alkalmazottakat és azok családtagjait együtt. „Egyéb“ címszó alatt a tisztviselők, hivatalnokok, közelebbről meg nem határozható foglalkozású napszámosok és házieselédek szerepelnek.'z utóbbiak 4—5%-át teszik ki az ország lakosságának. 1939. évben már hozzászámítottuk a Felvidékkel és Kárpátaljával visszatért lakosságot is. Külön „erdély“ jelzéssel tüntettük fel a jelenleg visszatérő emlési részek hozzávetőleges adatait is. 1940 jelzéssel az ország lakosságának megváltozott strukturális képét mutatjuk be a visszatért erdélyi lakosság hozzászámításával. Az utolsó két sor tehát egyelőre csak becslés, 1—2%-os hibalehetőséggel. ^_Marko^GvHrgy 1930 ŐSTERMELŐ IPAR,KERESKEDELEM, FORGALOM... EGYE» o o o ERDELY KELErMACYAPoR^xAc, éjújfijó 19*tO tA 6f(U OÖN]£S Az erdélyi társadalmi egyesületek ünnepe az Országzászlónál Az erdélyi társadalmi egyesületek vasárnap délelőtt nagyszabású ünnepséget rendeztek az Ereklyés Országzászlónál. Tízezrek a főváros társadalmának Erdélyből származó tömegei, a Hargitaváralja jelképes székely község többezer főnyi táborai vonultak fel a Szabadság-térre, hogy hálát mondjanak a felszabadulásért. A nagyszabású seregszemlén ott voltak a szatmári, bihari részek képviselői, odavaló románok, valamint németajkúak is. Őrségváltás után az EONB n nevében dr. Csiky Gábor unitárius lelkész, társelnök köszöntötte a megjelenteket. Hargitaváralja nevében pedig Veress Gábor kormányfőtanácsos, főbíró mondott beszédet. Ezután Agyagfalvi Hegyi István erdélyi költeményét adta elő a közönség nagy tetszése mellett. Dr. Szakáts Pál országgyűlési képviselő beszédében hódolattal emlékezett meg a kormányzóról, meleg szavakkal köszöntötte a baráti államok fejeit, Hitlert és Mussolinit, valamint gróf Teleki Pál miniszterelnököt és gróf Csáky István külügyminisztert. A sokezernyi tömeg perceken át ünnepelte a kormányzói, valamint a baráti államok vezéreit, a miniszterelnököt és a külügyminisztert. Szathmáry István, a Petőfi Társaság tagja Erdélyről írt költeményét adta elő. Mester Miklós országgyűlési képviselő a Nemzeti Munkaközpont nevében köszöntötte szülőföldjét, Erdélyt. A meghaló ünnepség Nagy- Magyarország éltetésével fejeződött be, utána a székelyek vitéz Balázs Dániel bíró vezetésével megkoszorúzták Kelet szobrát és a Hősök Emlékkövét. Külföldi tudósítók útban Kolozsvárra A külföldi közvélemény is a legnagyobb figyelemmel kíséri a magyar honvédség és csapatainak élén a kormányzó ünnepélyes bevonulását a felszabadult Erdélybe. A világ vezető lapjai ez alkalomból a helyszínre küldték tudósítóikat és Budapestre érkezett sok külföldi rádióriporter is. Az elmúlt néhány nap alatt két nagy amerikai rádiótársaság három ízben adott helyszíni beszámolót a magyar fővárosból. A magyar rádió igazgatósága örömmel értesült arról, hogy a magyar honvédség ünnepélyes kolozsvári bevonulásáról a külföldi rádiók is akarnak helyszíni közvetítést adni. A külföldi tudósítók a magyar rádió külügyi osztályának egyik tisztviselőjével hétfőn délben utaztak Kolozsvárra.