Magyar Nemzet, 1943. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-23 / 18. szám
fl !/jA Ou ff ""....uiiuuiyuuLjuiuui«,!.! .- -A tudatalatti kérdése Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődéssel olvastam a lornap dr. Weninger úr lélektani fejtegetésit. A tudatalatti kérdését fejtegette a cikk, a pszichoanalízis problémájával — vagy talán, hogy iiőszerűbb kifejezéssel éljek —, krizisável kapcsolatisan. A cikk alapvonalának érintése nélkül kívánom ezt va ..nagy tekintélyre vergődött“ tényeit előrevonni és élesebb megvilágításba helyezni A cikk szemléltető beállítása szerint az öntudatot egy fényforrás által gyengébben vagy erősebben megvilágított körhöz lehetne it s sántítani, mely — mint a fizika anyagi törvényei szerint is — a távolabbi részeket gyengébben világítja meg, az erősebben megvilágított közeli részekkel ellentétben. A fizikai törvényzertség perspektívájából ez a beállítás igazolt volna. Az öntudat, az én is eszerint időrendbeli sorrendben raktározná el a lélek és a fizikum élményeit. Ezek az élmények azután az énre telt hatásuknak erejével és megtörténtük időrendiközelségével élnek az öntudatban. Régi események, régi emlékek halványabban, új esetl ények, új emlékek intenzívebben élnek az egyén tudatában. Mindez törvényszerűen igazoltnak látszik, ha a lélek komplikált megnyilvánulásait a fizikai törvényszerűség keretébe helyezzük. Nem hagyható azonbati szemléleten kívül az a döntő és sokat megmagyarázó tény, hogy nemcsak az én, az öntudat az az eszköz, mely a lélekre hatással lévő eseményeket filtrírozza, keresztülengedi, a lélekre tett hatásukat jelentősnek vagy, jelentéktelennek minősíteni. A környezet, a társadalom befolyása, mellyel az egyénre s így tudatára hat, sokkal nagyobb és sokkal intenzívebb, minthogy az egyén reakcióit ezen tényekük latbavetése nélkül mérlegellhetnénk. Maga az egyén alkalmatlan volt, hogy belső telkületét tudatosan megformálja, cselekedetei, indulatai, ösztönei elé cezúrát állítson. Az emberi közösség formálta az egyént, szükséges cezúrák elállításával, tekintet nélkül az egyén ösztönös beállítottságára. Az ösztönök mesterséges lelompítása tette az egyént mai értelemben vett emberré, élesen körülhatárolva ösztönös megnyilvánulásainak hatókörét. De az ösztön ínalád! ■ mégis az Önfenntartás is fajfenntartás elemi motorja — az ember lét és fejlődés alapja. Ha tehát az ősi ösztönök hajtóereje és a társadalmi fejlődés által létrehozott cezúra szintéziseként szemléljük a mai ember lelkivilágát, úgy nem állíthatjuk, hogy a tudat reakciói csakis önmagából a létekből indulnak ki, hanem azok a körülmények által létrehozott lelki konfliktusok helyes vagy helytelen megnyilvánulásai. Ha tehát mégis képletesen kívánnánk érzékeltetni a telek ilyen konstellációját, úgy a fényforrás, mely a tudatosat szimbolizálja, az elképzelt tér csak egy részét világítaná be, míg a tér másik kisebb-nagyobb részére egyenlően arányos homály borulna. A tudat által felfogott és cenzúrált megnyilvánulások töltenék ki a tér világos részét , mint a külvilág által létrehozott hatások. A térsötét része azonban a cenzurálatlan, a tudat vagy külhatás befolyása által elnyomott ösztöntés megnyilvánulásokkal volna telil, tekintet nélküül a tudat, vagy a külhatás befolyása által elnyomott megnyilvánulások időrendben megtörténtére. A gyermekember kicsiben, lelki fejlődésében pedig végigéli az emberi fejlődés fázisait. A környezet, a társadalom teszi, hogy tudatában is emberré tegyen, mint ahogyan a vadember is csak külső befolyás általálhat tudatosan gondolkodó lénnyé. Az pedig vitathatatlan, hogy e befolyás hatásáig mint ösztönös lény létezett és élt s hogy ezek a megnyilvánulások a természet megnyilvánulásai voltak. A kilhatás nem küszöbölheti ki a természet rejtelmes és megfoghatatlan adottságait, hanem csak korlátozhatja, enyhítheti befolyásukat vagy holotts-volitis elnyomhatja az öntudat homályos részébe. Itt azonban az ösztön továbbra is hat — erősebbet, gyengébben a külhatás fékező erejétől függően. Emellett szól az a sok-sok gyermekkori, egész távoli emlék, melyek látszatra jelentéktelen momentumokat rögzítenek hinuik életünkből, teljesen függetlenül általános memóriabéli képességeinktől. Sokszor megmagyarázhatatlan részletességgel és, aprólékossággal ötlenek fel előttünk a múlt látszatra mindennapi telentéktelen eseményei, melyek ott vannak valahol öntudatunk mélyén elraktározva. A lélekelemzés tudná csak kideríteni, milyen külső befolyás által történik ez a távoli visszatükröződés .— tény azonban, hogy az esemény vagy élményteljesen függetlenül időbeli távolségára, ott szunnyad bennünk, lelkünk képletes terének megvilágítatlan részében. A társadalmi fejlődés és felemelkedés által kiformált, mai ember lelkületében azonban a természetes ösztön — az ősember ösztöne —, ha elnyomva és elhatárolva is az öntudattól, él és az öntudattól függetlenül is indító rugója az egyén reakcióinak a külvilággal szemben. Minél világosabb, felderítettebb terület előttünk az ember területének lényege és összetétele, annál inkább erősíthetjük tudatos befolyásunkat annak megformálására. Vitathatatlan, hogy ez a befolyás magasabb régiók felé irányítja az ösztönök lényének lelki idét, de ez a befolyás csak a lelki tényezők helyes értékelésével érhető el. Zelmanovics György (Újvidék) Magyar Nemzet Hogyan lehetne a budapesti havat kevesebb munkaerővel eltakarítani? Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Nagy érdeklődéssel Olvastam becses lapjuk január 16- számának 7. oldalán a „Szigorúan megbüntetik azokat a házfelügyelőket, akik nem takarítják el a havat“ című cikket. Ebben többek között az áll, hogy a havat azért nem tudják rendesen eltakarítani, mert nincs hozzá elég munkaerő. Ezért az önök lapján keresztül bátorkodom a fővárosi Köztisztasági Hivatalnak tanácsot adni, hogy miképpen lehet kevesebb munkaerővel havat eltakarítani. 1. A leghidegebb télen is van mindig egynéhány melegebb nap, amikor a hó elkezd olvadni. Ilyenkor biztosítani kell a hóié zavartalan lefolyását, mert ha ez egy későbbi hideg napon ismét megfagy, akkor ennek az eltávolítása sokkal nehezebb, mint a hóé. A hóié lefolyásának biztosítása céljából el kellene rendelni, hogy a házfelfigyelők ne csak a havat söpörjék le a járdáról, hanem egy lapátnyi szélességű sávot is a kocsiútról, közvetlen a gyalogjáró mellett, ahol ugyanis a kocsiút a legmélyebb. 2. Az ilyen melegebb napokon egy erős vízsugárt neki kell ereszteni a hókupacnak, akkor az elolvad és ezzel rengeteg hótalicskázást és hófuvarozást lehet megtakarítani. Ezt esetleg csomosással is egybe lehet kötni. 3. Ha azonban a havat mégis el kell szállítani, akkor célszerűbb azt talicskázás helyett kocsikra rakva elvinni, mivel így azt ugyanannyi idő alatt kevesebb ember végzi el. K. V. A „feleség fizetése“ Tekintetes- Szerkesztőség! Ilyen cím alatt Vk lapja január 17-én ismerteti Fredrik Ström Svéd szocialista képviselőnek azt az ötletét, hogy a nőket teljesen egyenrangúvá kél tenni a férfiakkal, mégpedig úg hogy a hitves az ő házimunkájáért fizetést kapjon, katonai kötelezettség is terhelje, mint munkást, államilag nyugdíjazzák, stb. A felsorolt részleteik közül feltűnően hiányzik, hogy a szállítandó gyermekekért illeti-e ió, ha ha igen, mekkora munkadíj, az anyát. Vagy ez is hozzátartozik atonáskodáshoz? Azt kell megállapítanom,hogy a fizetett feleség ötlete nagyon régi. K. B. Shaw (aki mint örtetszállító, külön helyet érdemelne mag a világirodalomban), régen, de legalább is 30 évvel ezelőtt írta még „Plays piaisent“ címet egyik kötete mellett egy kis vígjátékban: „Guetting married“, ben. 1. hogy mi mindenféle törvényes házasság tehetséges Angliában, és 2. azt, hogy a hőket micsoda szempontok vezethetik férjük megválasztásában. E célból kigondolt egy anglikán püspököt, akinek öt leánya volt férjhez menendő; ezeknek mondotta többek között, hogy a többnejűség is jogosultnak tekinthető az angol törvények szerint. Mert ha egy londoni polr Indiába költözik, ahol 80 millió muzulmán is angol állampolgár és az illető ellörökösödik, ott annyi törvényes feleséget szerezhet magának, amennyit akar és elbír A püspök leányai között van egy olyan furfangos teremtéske, aki — apja sajátságos gondolkodásának megfelelően — egyébként tetszetős kérőjétől azt kérdezi: —■ Mit fizet ön nekem, ha a felesége leszek’ — Nem nagyon értem — dadog a kérő. — Úgy gondolja, drága Mabel, hogy magát megvegyem a kedves papájától? — Dehogy', my dear, de azt csak nem kívánja, hogy én ingyen vezessem a maga háztartását, alkalmazkodjam a maga szeszélyeihez, rigolyáit eltűrjem sőt gyermekeit is neveljem — ingyen? Ez önre nézve lehet kitűnő üzlet, de ennyi munkát végezni mégsem honorálhat azzal, hogy nekem a „feleség“ címet adományozza, mint valami fejedelem egy rendjelet. Azt gondolom, már ezek alapján is, hogy G. B Shaw ötlete, legalább akkor, mindenesetre egészen új volt és eredeti, eléggé mulatságos is, a svékus gondolata azonban nem tekinthető egészen eredetinek, legfeljebb ami benne új, inkább nevetséges, mint mulatságos I. M. Női villamoskalauz 1943. Tekintetes szerkesztőség! (Szin: Hűvösvölgyi villamosvégállomás, 83-as kocsi. Idő: 1943 január 18, délután 3 óra. Síelésből hazatérőben, kissé elernyedten üldögélek a kocsi mélyén.) Feltűnően nyöszörgős,beteges hangra leszek figyelmes. Majd azután az Új Széki János-kórháznál szóljon, mertoda megyén én! — mondja a kalasznének egy töpörödött, 80 körüli gregapó. ! — Igen, bácsi, majd szólok: legyen csak nyugodtan! — felelj a 1 9859 számú kalavizné — És néze, • vegye vissza ezt a négy fillért, mert ! odáig csak 50 fillér a jégyára! 4- t teszi hozzá — Reggel óta jövök én már! kezdi a társalgást hágva pó. . — Honnan? — kérdi a kalauznő. — Rémetéről! — viszonozza az Öreg. — A szomszédok öltöztettek fel engem és úgy indulam útnak. Ahogy azután megnyugodott és kissé felmelegedett az öreg, egész tisztességes darab kenyér került elő valamelyik zsebéből és mivoltát meghazudtoló étvággyal kezdi harapdálni. Igen, igen, nem majszolni, hanem harapdálni. A 9859-es kalauznő — velem együtt — egy darabig csak nézi, nézi, ahogy az öreg jó étvággyal rágódik a kenyéren. Én ebben a pillanatban Istenben boldogult édesapámra gondoltam és az ő lelkiüdvéért mondtam el magamban egy „Miatyánk“-öt és valami hasonló játszódhatott le a 9859-es hölgy lelkében is, mert egyszer csak az öreghez fordult. — Adok ahhoz a kenyérhez egy kis töpörtvírt is! — és máris nyúlt bele a táskájába és odanyújtott az öregnek két marékkal az est elődjéből. A végállomáson mosolyogva fordultam búcsúzóul a 9859-es kalauznőhöz. Amikor a kalauznő figyelmeztette, hogy a következő megálló már az Új Szent János-kórház lesz, az öregapó még mindig jóízűen falatozott. Hanem a leszállás már nem ment ilyen vígan Ehhez már a kis kalauznő kedves támogatására volt Szükség, akinek még arra is került ideje, hogy utánaszólva, megmagyarázza az öregnek: Nem arra, bácsi, hanem amarra kell kerülni a kórházhoz. — Az Isten fizesse meg magának! És meg is fizeti, meglátja. A BSZKRT személyzeti igazgatóságának figyelmét sem kerüli el nyilván az ilyen figyelmes, jólelkűetű teremtés. Olvassuk Petőfit! Ezért: az ilyen jólelkületű, derék magyar kalauznőkért, legjobb szellemű rendőrségünkért, világhíres pincérembert, példásan udvarias és képzett,fürdőszemélyzetünkért és a hasonlókért szeretem én olyannyira ezt az egyetlen Budapestjét a világnak, hogy bárhol, Erdély vagy Kárpátalja vadonjaiban barangolva is, hetek múltán egyszer csak szívembe nyilallik a honvágy. — Vissza Budapestre, az egyetlenre! " Hr. Kassositz Andor SZOMBAT, 1945 JANUÁR . Meghalt Peidl Gyula A magyar munkásmozgalomnak gyásza van. Pénteken délelőtt kilenc órakor, 60 éves korában meghalt Peidl Gyula, a világháború előtti és utáni szociáldemokrata munkásmozgalom egyik legismertebb vezető embere. Régi szívbaja ölte meg. Halála nemcsak a munkástömegek isből, hanem sok egykori politikai ellenféléből is őszinte részvétet váltott ki. Peidl Gyulában ugyanis elvhűségét tisztelték sokan, egy olyan munkáspolitikust, aki válságos időkben sem ragadtatta el magát a szélsőségek szerint és aki nehéz időkben is vállalta a munkásérdekek képviseletét. Peidl Gyula is a szó szóró értelmében vett self made man volt, aki a legalacsonyabb sorsból küzdötte fel magát a munkásmozgalom élére és a magyar politikai élet első frontvonalába. 1873-ban született Ravaszdon. Nyomdászinas volt, majd felszabadulása után követte szaktársainak példáját és „walz“-ra, tarlulmányi útra indult, amelynek során bejárta egész Nyugat- Európát és megismerkedett az ottani pirakásmozgalmakkal. Hazaérkezése után a nyomdász szakegyesület egyik Vezetője lett, majd 1900-tól 1918-igszerkesztette a Typographiá t. Korán szerepet vállalt, az Országos Munkásbiztosító Pénztár kifejlesztésében és élete végéig alkotórésze volt a munkásjóléti szövetkezetek kiépítésében és fenntartásában. 1919 januárjában a Tierinkey-komány munkaügyi és népjóléti minisztere tett A proletárdiktatúra kitörésekor azonban kivált az aktív politikai életből, mert ellenezte a kommunisták és szexuáldemokraták paktumát A diktatra bukása után, augusztus 1-én, kormányt alakított mint miniszterelnök azonban augusztus 6-án már le is mondott. 1922-ben nemzetgyűlési képviselővé, 1936-ban országgyűlési képviselővé választották. Néhány évvel ezelőtt azonban visszavonult az aktív politikai szerepléstől. Temetéséről még nem történt intézkedés. Pécsi ekhő Amióta a szegedi jogi kar professzorainak egy részét szeretettel befogadta a pécsi almd mater és a pécsi filozófiai kar legtöbb tanára Szegeden kapott, tudományos refugiumot, a személyforgalom igen megélénkült a két város között Az újszegediek visszajárnak mecseki villájukba, pécsváradi szőlőjükbe, a sikondai feredébe, az újpécsiek pedig nem tudnak elszakadni a szegedi regattától, az édesbort termő Mérges-pusztától... Aki Szegeden ebéd után fölül a vonatra, éjfél után már be is gördül a pécsi nagyállomásra. Közben egyszer-egyszer átszáll, és örömmel tapasztalja, hogy a szerbek és a németek milyen kitűnően, beszélnek magyarul. A vonal elsötétítése tökéletes. Feltűnés nélkül lehet a tarisznyából vacsorázni. A kofferek identifikálása leszálláskor tapintás útján történik és ha valakinek a kesztyűje hiányzik, bizonyára ráült a szomszéd, a kalapját pedig egy málha Vette magá ,alá puhaaljnak. Pécsváradon vagyunk? — kérdi egy álmos fiatalember. Rémülten száll le, mikor megtudja, hogy már öt kilométerre s túl vagyunk rajta. Gyönyörű gyalogúta tesz a fehér országúton. Kísérteties a táj, mint egy behavazott temető. Egy szál hordár. A taxi elment. Lófogat nincs. Egy öreg targoncás négy pengőért betalicskázza a koffert a főtérre. Megérdemli! — Félkettő ■— mondja, a városháza tornyára mutatva. A budai külvárosba megy haza aludni. Pécsnek van egy budai része, Kecskeméten viszont tabáni utcák kanyarognak . . . 41 baljós anyagi válsággal küzd a Pécsi Egészségvédelmi Szövetség. Tíz év alatt 247 ezer csengőt osztott ki... Az egyik mozi Bengdoi-t, az olasz hősiesség és kitartás filmeposzát mutatja be. A városházán lukács György elnöklete alatt néprokonsági ünnepélyt tartottak, amelyen a finn és japán himnuszt a városi közüzemi énekkar adta elő. Pécs régóta központja az éneknek: több mint száz éve már dalárdája volt és a magyar dal kultuszában előljártak a város német nevű polgárai. Ma is virágzik Pécsen egy Polgári Daloskör. Hirdetés a Dunántúl című lapban: „Agg Vendel, Makáralja, házőrző kutyát keres.“ Azóta bizonyára jelentkezett megfelelő kínálat erre a megszívlelendő keresletre. — A pécsi Nemzeti Színház igen dicséretes törekvéssel színrehozta Az ember tragédiáját. Az előadásihoz a Pécsi Lapló a következő kommentárt fűzi: „Mi szükség van arra, hogy Milliades és Kepler szavai között a Sehinell-fiúsító vagy a cippzár kiválóságára hívják föl a nagyérdemű közönség figyelmét’ A néző, aki áhítattal ül a helyén, valóságos inzultust étez, amikor a halhatatlan költőóriás szavaira való néma emlékezés közben fülébe reccsen a megálon: „A Ziegler-féle... elpusztíthatatlan.“ A színház egyébkénprogramjába vette, hogy horvát színdarabokat mutat be a magyar közönségnek és kifejleszti a magyar-horvát kulturális kapcsolatokat. Méltán hangzik a panasz, hogyiValósággal dühöng a jóslási láz Pécsen, ami még irodalmibb nyelven annyit jelent, hogy „a jóslási láz higanygörbéje negyvenegy fokra emelkedett". Egy szemtanú szerint a külváros Pythiája már egy-két tojásért, egy kis füstölt szalonnáért, fél kiló cukorért, vagy egy kiló lisztért hajlandó elárulni a jövő nagy titkait. A belvárosban működő jóshölgy viszont arról nevezetes, hogy érettségi bizonyítványa is van Pécsiek beszélik, hogy a város leghatalmasabb embere ezidőszerint a tudós Várkonyi Nándor: ő irányítja a Sorsunkat... Ez a kitűnő folyóirat már a megindulásánál túlnőtt a helyi kereteken. Fővárosi esztétikusok és orvosok dolgoznak bele, költői közül említsük meg az újpesti Berda Józsefet és Gulyás Gábort, aki az új, népből fakadt létek egyik kiváló képviselője: Nadrágos úr, nagy úr tett már belőlem, olyan, ki után, akármerre lép, gyanakodó, vigyázó szemmel bámul az egyszerű, csendes paraszti nép A Mecsek déli lejtőjén fekvő Pécs a napfény városa volt mindig. A lötérítés azonban elhomályosítja ettnek a nagy dunántúli üdülőhelynek még a nappalját is. A kávéházaknak, vasúti vendéglőnek akkora emeletes ablakai vannak, hogy nem győzik papírral. Fekete textilanyag úgy látszik drága, azért úgy oldják meg — elég roszul a kérdést, hogy Csak egy méternyi nyílást hagynak, ami éjjelre könnyen beragasztható. Még rosszabb a helyzet a mecseki nagyszerű „üdülő szállodában", ahol az étteremnek két oldala üvegfal! A szobaablakok pedig dupláidő egy rámába téve... Aki Valóban üdülni akar, az inkább lemond a a lámpagyújtásról, de nappal engedi be minden ablakon a derűs fényességei Ha elutazik, úgyis elkomorul a kedve, mert a tavi az állomásra tizenöt pengőt kér. A lovasszán még drágább, tizennyolcnál kezdődik és a csengők számával arányosan emelkedik az ára Igaz viszont, hogy a lassú lőfogatnak az üzemideje is hosszabb, mint a benzines gyorsszekeré: ezt meg kell fizetni. Garázda Péter Telefonszámaink: sírkeztetés . . . *128-428 Kiadóhivatal .... *126-726 Nyílttéri hirdetésosztály . . *120-150