Magyar Nemzet, 1944. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-01 / 1. szám

2 Zürichi tudósítónk telefonjelentése Zürich, december 31. (A „Magyar Nemzet“ zürichi tudósítójának telefonjelentése.) A svájci lapok szokásos évvégi átte­kintései megállapítják, hogy a szá­razföldi hadviselést a szovjet tá­madó hadműveleteinek fokozódása, a légi helyzetet pedig a Berlin elleni támadásokon kívül az észak­franciaországi partvidék minden eddiginél erősebb bombázása jel­lemzi. Hogy ez az utóbbi össze­függésben áll-e az inváziós előké­születekkel, nehéz megállapítani, de tény, hogy az északfrancia­országi partvidék, különösen Pas de Calais ellen csütörtökön ameri­­­kai és angol nappali bombázók százas kötelékekben intéztek táma­dásokat. bombázók Ugyanakkor angol nehéz amerikai repülőerődök­kel együtt Délnyugat-Németország fölött jelentek meg. A támadók mindenütt erős német vadászelhá­rításba ütköztek és a londoni jelen­tések 26 szövetséges gép elveszté­sét ismerik el. A szárazföldi fron­tok közül csak a keletin folynak nagyobb harcok, melyek éppen az év utolsó napjaiban már a nagy téli offenzíva képét mutatják. Meg­állapítják azonban, hogy döntő katonai események csak a jövő évre várhatók és a függőben lévő diplomáciai kérdések közül is sok lényeges kérdést kell az új eszten­dőben megoldani. Ide sorolják elsősorban a lengyel—szovjet kér­dést, a jugoszláv kormány és ellenkormány ellentétét és leg­újabban az algíri Felszabadítási Bizottság jövő státusának kérdé­sét is. Algír szeretné elérni azt, hogy a szövetségesek még a nyu­gati front megnyitása előtt ideig­lenes kormánynak ismerjék el az algíri bizottságot. * Az amerikai hadügyminiszté­rium, az inváziós előkészületekre való tekintettel, elrendelte, hogy a német, magyar, bolgár és román származású amerikai katonák, akik nem amerikai állampolgárok, de mint önkéntesek az amerikai haderőnél szolgálnak, csak hadszíntereken harcolhatnak, olyan ahol nem kerülhetnek szembe honfi­társaikkal vagy testvérnépekkel. Japánok mint önkéntesek sem vehetők fel az amerikai haderő kötelékébe. oiokba Jwrexviétgéfípf,bétáit,.!. ..? Qycxsari.továbbítják.. ' i» /»'• ■' . .mcAí a kézibélyegezés Í$%késCeCteti. . Magyar Nemzet A „Neue Zürcher Zeitung44 az invázió kérdéséről Zürichből jelenti a Bad. Tud­• Valamennyi svájci lap az év utolsó napján foglalkozik az elmúlt háborús évvel áa a következő év várható eseményeivel. A Neue Zürcher Zeitung újévi számában többek között azt írja, hogy a német hadsereg töretlen ellenállása nyilvánvalóan arra a meg­győződésre bírta a szövetségeseket, hogy csupán valamennyi európai partvidéken meginduló koncentrikus támadással csikarhatják ki a döntést. Berlinből jelenti az NST: Az invázió kérdésének hetek óta tartó angolszász szellőztetése a Wil­helmstrasse véleménye szerint olyan helyzetet teremtett a szövetségesek számára, hogy most vagy tényleg meg­kísérlik a legrövidebb időn belül az inváziót vagy pedig beszüntetik az inváziós hírverést. Egy-két hétnél tovább a szövetségesek semmi esetre sem folytathatják ezt a hírverést — mondotta a Wilhelmstrasse egyik ma-Az év vége ennek következtében egy­részt a partraszállások megakadályo­zásának, másrészt az ilyen hadműve­letek végrehajtásának előkészületei jegyében áll. A feladat, amelyet a szövetségesek maguknak kitűztek, olyan óriási, hogy a Japán támadás háttérbe szorul. Japán elleni en­nek következtében előnyt húz a né­met ellenállásból, míg Japán had­vezetése semmiképpen sem befolyá­solja Németország helyzetét. gasrangú tisztviselője­­, mert külön­ben nehéz helyzetbe kerülnek, hacsak nem kísérlik meg most már tényleg az inváziót. A szövetségeseknek tehát a legközelebbi napokban el kell dönte­­niök: abbahagyják-e hírverési had­járatukat vagy pedig más módon pró­­­­bálnak kievickélni azokból a nehézsé­gekből, amelyekbe az elmúlt hetek során folytatott sajtóhadjárat juttatta őket. Pillanatnyilag még teljes erővel tart ez a sajtóhadjárat, amely most már a legapróbb rés­zletkérdésekre ie kiterjed. Legutóbb például főleg azzal, foglalkozik az inváziós hirdetés, hogy mit tesz majd a szabad franciák algíri bizottsága Franciaország előzö ü­lése esetén. A választ a szövetséges sajtó abban foglalja össze, hogy az algíri bizottság átköltözik Párizsba *e ott alakítja meg az új kormányt A WU­­helmstrassen mindezt a hírverést nevet­­ségesnek mondják s leszögezik, hogy a szándék ezúttal is nyilván Német­­ország idegesítése. Nagy figyelmet kelt egyébként Ber­linben az amerikai közvélemény vissz­a­hangja azokra a jelentésekre, hogy az Egyesült Államok 75 százalékos arány­ban vállalnak részt az inváziós had­járatban. Berlini megfigyelések sze­rint az amerikai kormány máris kény­telen magyarázkodni amiatt, hogy USA ilyen nagy mértékben veszi ki ré­m­szét az inváziós vállalkozásból. Az amerikai közvéleményt határozottan kellemetlen meglepetésként érte ez a tény — mondják a Wilhelmstrassen —, hogy ilyen nagy részt kell vállalnia egy olyan háborúból, amelybe mester­ségesen vitték bele elsősorban Anglia és nem utolsó sorban a­ Szovjetúnió kedvéért. Berlin szerint most már dönteniük kell a szövetségeseknek! megkezdik-e az inváziót, vagy beszüntetik-e az inváziós hírverést Torok lap a háború­ba lép­és ellen Isztanbulból jelent­ a Magyar Táv­irati Iroda: Szadak képviselő vezércikk formájá­ban feltűnést keltő fejtegetéseket közöl az Aksam című lapban. Azt írja, hogy az emberiesség és szabadság jegyében csak akkor szabad egy nemzetnek a jelenlegi háborúba beavatkoznia, ha meggyőződése, hogy a jövő békét nem egyes nagyhatalmak érdekeinek meg­felelően, hanem a nemzetek egyen­jogúságának alapján fogják meg­alkotni. Am a jelenlegi körülmények között lehetetlen, hogy valakit ez a meggyőződés töltsön el. A háború utáni állapot sok nemzet előtt rettenetesebb­nek tűnik fel, mint maga a háború és vannak nemzetek, melyek egyáltalában nem hisznek a háború utáni paradi­csomban. Ami már most azt az érve­lést illeti, szerződésbeli hogy valamely nemzetnek kötelezettségei folytán kötelessége a háborúba beavatkozni, előbb pontosan meg kell állapítani, hogy mit ír elő az a szövetségi szer­ződés. Lehetetlen egy nemzettől azt kívánni, hogy életeket áldozzon akkor, amikor a másik szerződő fél csak áru­kat akar neki szállítani. A háborúba­ lépést mindenképpen csak a szerződ­é­ses kötelezettségek legszigorúbb értel­­mezése mellett lehet valamely nemzet­­től várni. Mi ezekben a fejtegetésekben nem neveztünk meg senkit sem — jegyzi meg végül Szabak képviselő —, ha nyilvánvalóan olyan esetről szóltunk, amely a jelenlegi háború alatt for­dult elő. Törük minisztertanács Isztanbulból jelent! • Német Táv­irati Iroda: A török minisztertanács — mint az ankarai rádió jelenti — csütörtökön ülést tartott. Részleteket eddig még nem közöltek. (MTI.) Papen hosszabb megbeszélést folytatott a törük külügyminiszterrel Ankarából jelenti az NST: Papen, ankarai német nagykövet csütörtökön látogatást tett Menemen­­csoglu török külügyminiszternél és hosszabb megbeszélést folytatott vele. Ugyanakkor közölték, hogy Orban londoni török nagykövet, akit jelentés­tételre visszahívtak, rövidesen meg­érkezik a török fővárosba a Taurus­­expresszen. Svájci lap Törökország állásfoglalásáról Berlinből jelenti a Bud. Tud.­ A Nationalzeitung ankarai tudósí­tója vezércikkben foglalkozik a török­országi helyzettel és közli egy meg nem nevezett kiváló török politikus nyilat­kozatát. A török politikus kijelentette, hogy Törökország boldog, hogy mind­eddig megmenekült mindazoktól a bor­zalmaktól, amelyek más népeket súj­tottak és megtesz mindent, hogy to­vábbra is kívül maradjon a háborún. Tekintettel azonban arra, hogy háború még nem érte el tetőpontját és a­hogy a háború következő szakasza újabb veszedelmet hoz azokra az álla­mokra, amelyek eddig kívülmaradhhat­­tak, Törökországnak meg kell tennie mindent, hogy elkészüljön minden eshetőségre. A török politikát — mint­­ a török államférfiak különösen a szö­­­­vetséges államférfiakkal folytatott meg­beszéléseik után ismételten hangoztat­ták — csupán török érdek irányít­hatja, lehetőségei pedig korlátozottak. Másrészt azonban semmi kétséget sem hagytunk afelől, hogy készen állunk arra, hogy szövetségi kötelezettségünk­nek eleget tegyünk és hozzájáruljunk szilárd békés rend felállításához. Azt hisszük, hogy azok a hallatlan áldoza­tok, amelyeket az emberiség az elmúlt öt évben hozott, csak ekkor indokol­tak, ha ebből a háborúból szabad nem­zetek világa kerül ki, amelyben nem lesz helye elnyomásnak, jágnak és hegemóniának. igazságtalan­Az emberi­ség sohasem bocsátaná meg a népek sorsának mostani irányítóinak, ha ennek a háborúnak az áldozatai hiába­valóknak bizonyulnának. Léon Blum-féle népfront ellen folyta­­­tott tevékenysége miatt egy ízben bör­tönben is ült. A második világháborút megelőzően a Földközi-tenger francia partvidékén nemzeti szocialista moz­galmat próbált szervezni a munkásság soraiban. 1940-ben, a francia fegyver­letétel után, megkezdte a milícia szer­vezését és 1942-ben, amikor a milíciát hivatalosan is elismerték, már 70.000 tagot tartott nyilván. Darnand kine­vezésével — mondják francia politikai körökben — nemcsak új ember tűnik fel tehát, hanem fontos szerephez jut a katonailag megszervezett és egész Franciaországra kiterjedő milícia is, amelynek feladata — Darnand szerint — a belső ellenség ellen folytatandó harc. Vichyből jelenti a Német Távirati Iroda. A rend biztosítása és fenntartása érdekében a kormány kiadott közleménye szerint csütörtökön a belügy­minisztériumban változásokra került sor, amelyek egyúttal a minisztérium átszervezésével járnak. Új államtitkári állást szerveztek s erre Marcel Lemoine-t, Marseille eddigi prefektusát nevezték ki. Új állást szerveztek a rend fenn­tartásával kapcsolatos ügyek számára is. Ennek élére Darnand, a milícia eddigi főnöke került. Bousquet, rendőr­ségi főtitkárt saját kérelmére rendel­kezési állományba helyezték, utódjává ..államrendőrségi főigazgató“ címmel André Parmentier-t, Rouen eddigi prefektust nevezték ki. A helyettes államrendőrségi főigazgató szintén le­mondott. (MTI.) Párizsból jelenti a Német Távirati­­ Iroda. Mint a francia OFI-iroda jelenti, Lucien fromier államminiszter benyúj­totta lemondását s az államfő teljesí­tette kérését. Bord­er 1941 augusztus 12-e óta több kormányban volt állam­­miniszter. (MTI.) Badoglio fiát letartóztatták Rómában Rómából jelenti az NST. Az olasz rendőrség Rómában letar­tóztatta Mario Badogliót, Badoglio tá­bornagy fiát. Mario Badoglio a fegy­verletételt követő napokban nem tu­­dott elmenekülni Rómából s azóta az olasz fővárosban rejtőzött. Letartóz­tatták Carona tábornokot is, aki a fegyverletétellel kapcsolatban szeptem­ber 8-án azt a parancsot kapta Ba­doglio tábornagytól, hogy biztosítsa Rómát a német csapatok esetleges támadásával szemben Corona akkori­ban meg is kísérelte ennek a feladat­nak a teljesítését, a rendelkezésére álló hadtest milicia hadosztálya azon­ban nem engedelmeskedett parancsai­­nak. Türük lap a kis nemzetek problémájáról Isztanbulból jelenti a Magyar Táv­irati Iroda. A török közvéleményt élénken fog­lalkoztatja a kis nemzetek problémája és a sajtó állandóan visszatér erre a kérdésre. A Taszviri Erkiar szerint a legutóbbi események alkalmasak vol­tak arra, hogy a kis nemzeteket el­kedvetlenítsék. Anglia politikája hatá­rozott változást árul el a kis irányában, hogy ezáltal kivívja népek nagy szövetségese, Oroszország tetszését. Úgy látszik, hogy ilyen körülmények között Lengyelországot joggal töltheti el nyugtalanság jövőjét illetőleg, főkép, mióta Benes Moszkvában kö­zös orosz—cseh határról tárgyalt. De a jövő miatti aggodalom egész Euró­pára kiterjed, mert egyre többen kez­denek aggódni amiatt, hogy a kicsiket feláldozzák a nagyok kedvéért. A dol­gok és eszmék mai zűrzavara mellett a világ valóságos bolondokházához kezd hasonlítani. Mi a magunk részé­ről remélni akarjuk, hogy az esemé­nyek meg fogják erősíteni azokat a megnyugtató kijelentéseket, amelyeket Roosevelt karácsonykor a kis nemze­tek Irányában tett. Darnand mint Franciaország közbizton­sági főtitkára Vichyből jelenti az NST. A francia milícia parancsnokát, Joseph Darnand-t, a közrend fenn­tartásával kapcsolatos államügyek fő­titkárává nevezték ki. Francia politikai körök véleménye szerint ez a kineve­zés döntő jellegű belpolitikai fejle­­ményt jelent. A francia milícia 1942 júniusában született meg hivatalosan, mint a fran­cia nemzeti forradalom élcsapata. A milícia a frontharcos légió tagjainak sorából alakult s azokat a fiatal ele­meket igyekezett egyesíteni magában, amelyek szemben állottak a zsidóság­gal, szabadkőművességgel és de­mokráciával. Joseph Darnand, aki ma 45 éves, eredetileg műasztalos volt. A két világháborúban mint Franciaország egyik legvitézebb frontkatonáját emle­gették. Az első világháború után a SZOMBAT, 1944 JANUÁR 1. Ilínfím értésre talált, tehát folytatom olajfestmények közveti­ ^3jl D IlllV­ SUIII tők kikapcsolásával, magától a művésztől keret nélkül az UU I Thököly-út III. III. Vasár- és ünnepnap is este 8-ig.

Next