Magyar Nemzet, 1945. július (1. évfolyam, 49-74. szám)
1945-07-20 / 65. szám
a Egy kiló marhahús: 14 pengő! Mennyibe kerül Magyarországon az élet? Legutóbb beszámoltunk arról, mennyibe kiérül Magyarországon a zsiradék, csikor és a tojás. Ma olvasóinkat a ritkán látott és nehezen elérhető húsok kívánatos birodalmába vezetjük el és bemutatjuk, mennyibe kerül egyes vidékeken ez a fontos közellátási ciklo Logikát itt se igen keressünk. Az átalakulást a közlekedési nehézségeken kívül helyenként a spekuláció nagysága és egyéb gyakran ismeretlen és megmagyarázhatatlan körülmények befolyásolják.A marhahús a legolcsóbb Orosházán, tizennégy pengőbe kerül a kilója. Utána mindjárt Zalaegerszeg következik huszonkét pengős árral ezt követi Körmend, ahol huszonöt pengő a marhahús kilója. Harminc pengőért már több helyen jutunk a pesti ember számára ritka tüneményt jelentő élelmdeikkhez. Szentgotthárdon, Sárváron, Marcaliban, Magyaróváron harminc pengő a marhahús. Karcagon, Kaposvárott, Szigetváron, Fehérgyarmaton, Demecseren, Vasváron, Zalaszentgróton és Gyünkön negyven pengő kilója. Pestszent Erzsébeten viszont ugyanennek az állatnak hűlt tetemét már háromszáz pengőért árulják kilónként, Gödöllőn kétszáznegyven pengő kilója, Szentendréik kétszázhúsz, Dunaföldváron kétszáz. Az átlagos ár az országban száz pengő körül mozog. Lényegesen drágább a sertéshús. Orosházán ez is potom tizenhat pengőbe kerül, Pestszenterzsébeten és Gödöllőn , azonban már négyszáz pengő az ára, Kecskeméten háromszázötven (ahol a marhahús száznegyven pengőbe került), olcsóVasváron, itt ötven pengő, ugyanannyi Zalaszentgróton, Celldömölkön, Sásdon hatvan pengő. Olcsó a disznóhús általában Baranya megyében, Abaújtornában, Bács-Bodrog megyében, Csanád megyében, aránytalanul drága Heves megyében és legdrágább Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegyében. Külön tanulmányt lehetne írni a libáról. Statisztikánkat ebben az esetben is a békés megyei Orosházával kell kezdenünk, amely favorit az egész országban , olcsóság tekintetében. Itt a liba élősúlyban tizenhárom pengő. Ugyanez a cikk ugyanazon a napon Adonyban és Győrött kilónként hatszáz pengőbe került. Ez az eltolódás olyan mérvű, mintha Győrt és Orosházát legalábbis a Csendesóceán választaná el egymástól. Száz pengőn alul az egész országban nem lehet libahúst kapni Orosházát kivéve,, száz pengőért viszont már kapunk Pécsváradon, Sásdon, Derecskén, Sajószentpéteren és Veszprémben. Legdrágább a liba, de ezt le sem érdemes írni, anynyira elszigetelt és érthetetlen jelenség, Pakson, ahol nyolcszáz pengőbe kerül kilója. Ugyancsak a tolna megyei Szekszárdon kétszáz pengőbe kerül, ami végkép érthetetlenné teszi a liba paksi szédületes karrierjét. Átlagos ára kétszáz-kétszázötven pengő. A liba élősúly árát nagy mértékben befolyásolja az a körülmény, hogy az élő liba nagy zsírnyereséget ígér. A csirke lényegesen különbözik ebből a szempontból a libától, ára azonban nem sokkal olcsóbb. A legnagyobb az árszínvonalkülönbség az előbb említett Pakson, ahol a nyolcszáz pengős libaár mellett a csirke „mindössze" háromszázhatvan pengős árat tudott elérni. Orosházán tizenkét pengő a csirke kilója, ezenkívül azonban már csak háromjegyű számokkal találkozunk a rendelkezésünkre álló érdekes statisztikában. Cseppet sem szokatlan a kilónkénti négyszáz pengős ár, ennyibe kerül Monoron, Nagykátán, Sárbogárdon, Battonyán, Baján, Vácon, Dunavecsén, Kiskőrösön, Csornán, Kapuváron, Szekszárdon, Dombóváron és még sok egyéb helyen, ötszáz pengőbe kerül kilója Győrben és Debrecenben. Átlagos ára kilogrammonként körülbelül 200 pengő, így Pécsvárad a százpengős árral dicséretet érdemel és minden elismerésünk Bonyhádé és Tapolcáé, ahol legfeljebb száztíz pengős árat ér el a csemegeszámba menő baromfi. Ezzel a húskaraplexumot ki is merítettük. Legközelebb a fűszeresek cikkeiről, a dióbél, a mák, kenyérliszt és a fehérliszt áráról számolunk be. A spanyol szabadságharc magyar hősei A napokban lesz kilencedik évfordulóján a spanyol szabadságharc kitörésének. A spanyolországi Nemzetközi Brigádok itthon lévő magyar önkéntesei ezt az alkalmat használják fel, hogy ünnepélyes keretek között szövetségire tömörüljenek. A Városi Színházban rendezendő ünnepségen Rákosi Mátyás és Rajk László beszél. Mi minden rejlik e néhány Szürke sor mögött? Július 22-én fellebbentik a feledés fátylát a spanyol szabadságharcról. Az európai szabadságharcban résztvett magyar önkénteseket ünnepli Budapest és Magyarország. Akikor a germán imperializmus bűvöletében éltünk. Az idők méhében izzott az új világháború kirobbanó tüze. Minden nép számára felvetődött az állásfoglalás kérdése és a mi népünk lélekben elnyomorított, megfélemlített tömegei a rossz utat választották. A magyar forradalmárok legnagyob keserűsége, hogy idehaza nem lehettek azok. A történetírók majd feltárják az okokat, miért bukott el a magyar nép lelkében a forradalom. Mi csak azt tudjuk, hogy börtöneink tele voltak, az ellenállás névtelen hőseinek ezrei tűntek el, nyomoríttattak meg pribékek kínzásai között. A spanyol szabadságharc kezdetén Madrid védelmezésében tűnt fel a Nemzetközi Brigádban a magyar, akkor még „Rákosi-század". Ez a század később zászlóaljjá bővülve, a spanyol szabadságharc minden frontját megjárva, hősi harcaival a spanyol nép előtt a legnagyobb megbecsülést vívta ki. A Jarama Guadalajara és Ebro-i fronton a legvéresebb küzdelmekben állottak helyt a szabadság eszméjéért. Nevük a szabadságszerető népek szívébe íródtak, csak idehaza tudta alig néhány magyar, hogy kint névtelen hősök elorzott becsületünket védik. Az Ebro-i harcok kapcsán egy véres támadás visszaverésekor Negrin, a spanyol kormány vezetője, külön táviratban üdvözölte a magyar zászlóaljat. A spanyol szabadságharcosok előtt ma is megbecsült nép a magyar és a hősi halált haltZalka Máté hadtestparancsnok. Nevére minden harcos emlékezik. De emlékeznek a spanyolok, akik most újból kibontották a szabadság zászlóját a kopár hegyeikben, Szalvai Mihályra is, aki „Csapajev" néven vált legendás alakjává a hároméves küzdelemnek, mint a Rákosizászlóalj parancsnoka. Két állig felfegyverzett fasiszta hatalom segítségére volt szükség a szabadságharc letöréséhez, a születő spanyol demokrácia megfojtásához. A modern háború kegyetlen eszközeit ott próbálták ki először és az embertelenség ott kapott először hadijogot: a békés polgári lakosság mészárlására, a régiház Magyar Nemzés ború bevezetésére. Ki tudja, milyen fordulatot vett volna Európa sorsa, ha a három latin államban a demokrácia győzedelmeskedik akkor. Talán ezt a pusztulást is elkerülhettük volna. Az életben maradt, többször sebesült, a szabadságharc leverése után francia fogolytáborokban évekig sínylődő, majd a francia szabadságharcban a francia partizánokkal együtt küzdő magyarok nagy része ismét ott küzd a spanyol hegyek között. S a magyar közvélemény újból visszaemlékezhet az asztúriai bányászok hősi harcaira, Irán csodálatos eposzára és Barcelona vörös brigádjaira. A Rákosi-zászlóalj itthon is jól ismert tagjai, Rajk László, a Sebes testvérek, Gyáros László, Keszőcze Endre, Marschal László és még jónéhányan, az épülő magyar demokráciának katonái és itthoni képviselői azoknak a harcosoknak, akik becsülettel védték a magyar nevet a világ haladó közvéleménye előtt. Higedíts-Eie Dániel Egri István beszámolója négy koncentrációs táborról Nagyszámú hallgatóság előtt tartotta meg Egri István izgalmas és színvonalas előadását Birkenau, Auschwitz, Mauthausen és Eicensee koncentrációs táboraiban átélt tapasztalatairól. Sok okos, sőt szellemes politikai megállapításon kívül, az előadásnak értéke volt néhány jó írói érzékkel felvillantott arcés: így Zöldi csendőrszázadosról, aki SS-uniformisban szedette össze a szolgálati helyükre utazó magyar munkaszolgálatosokat és rakatta őket a deportáltak vagonjaiba; a joviális, „tapintatos", evikkeres orvosé, aki Birkenauban szelektált és egyetlen intéssel küldött a krematóriumba, vagy a tizenkétórás napi robotra. Börtönből szabadult rabok figurái, szadista ösztönök korlátlan kiélői vonultak fel hosszú sorban, hogy végül a közönség őrjöngő tapsviharba törjön ki a mondatra: május 6-án a tábor kapuit átlépték az amerikai katonák. Ne higgje senki, hogy a koncentrációs táborokról, korunknak minden fantáziát meghaladó szégyenéről, eleget lehet hallani. Sok embernek kel megtudnia, mi történt ezeken a helyeken ahhoz, hogy megerősödjék az elhatározás, soha többé ennek nem szabad ismétlődnie. Egri előadásával kapcsolatban is csak azt mondhatjuk, amit már Parragi György megrázó beszámolójánál írtunk, hogy szeretnénk, ha nemcsak egy előadásnyi hallgatóság ismerkednék meg az elmondottakkal, hanem mielőbb a nyomtatott betű széles nyilvánosságát biztosítanák a maguk számára azok, akik szinte csodálatos módon, mégis csak hazajöttek. V. M. i Korszerű Jegyeezte.fc Egy fekete táblán olvastuk a következő felírást: „Aki Filipp József politikai múltjáról netán terhelő adatot tud, jelentse!* — Ez önmagában nem lenne meglepő, az érdekes csak az a dologban, hogy az illető fekete táblát egy pesti iskola IV.fb. osztályában láttuk, ahol Filipp Jóska — osztálymegbízott! Értesültünk, hogy befejezés előtt áll az új lispei fúrótorony. Nem csodáljuk. Általános a szakmunkáshiány, de a fúráshoz majdnem mindenki ért. Az internált nyilas nőket eltiltották a rúzs és körömlakk használatától. Elvégre az internálótábor nem tekinthető örömlaknak s így ott semmi helye a körömlakknak. Elkészült a vádirat Marton Béla ellen, ő volt Gömbös „dacos téglahordozója". — Most aztán alkalma nyílik bőven téglát hordani. Dacosan. Miért kellett eltávolítani a Baross-szobrott — Mert egy közlekedési miniszter mégsem állhat hónat a vasút felé. Mostanában sok szó esik a német nyelv iskolai tanításáról. Hadd mondjunk el ezzel kapcsolatban egy bájos történetet. Német professzorunk büszke volt neiernotechnikai fogására, amellyel a mellékmondati szórend szabályait igyekezett belegyömöszölni a konok diákkoponyába. — Az egymásra következő mondatrészek kezdőbetűit tartalmazza ez a szép leánykanév: Kati. Kötőszó, alany, lobbi mondatrész, ige. Jött a szakfelügyelői látogatás. A tanár úr előráncigálta a szórendet s a biztonságérzet nyugodt fölényével, a bűvös kulcsszó reményében szólította fel Kovács Pistát: «Na, fiam, mondd el a mellékmondati szórendet! Pista nyelt egy nagyot, majd rövid gondolkozás után kivágta: ‘Melléknév, állítmány, részeshatározó, tárgy, alany.* A szakfelügyelő megrökönyödött, rosszabé fejcsóválások közepette eltávozott, tanárunk pedig rátámadt Kovácsra: — Te szerencsétlen, hát honnan vetted ezt a bődületes marhaságot. Nem megmondtam, hogy gondolj a Katira! Hát hiszen szegény Pista fejében homályosan derengett is, hogy valami leénynévre kell gondolnia. Csakhogy ő akkoriban éjjel-nappal egyetlen leánynévre gondolt, lévén számára csak egy kislány a világon: bizonyos Mártussza! Fiala Ferenc jelenleg marhapásztor valamelyik tiroli faluban. Voltaképpen mvodt idehaza is, mint •— Stábuáék sajtófőnöke. -Péntek, 1945 -1111 ) Megérkezett az első „Az ember” Budapestre A Magyar Nemzet szerkesztőségébe megérkezett Amerikából Göndör Ferenc híres politikai hetilapjának, Az Ember-nek ! néhány száma. Jól esik a New Yorkban megjelenő színvona Ilas és bátor újságot lapozgatni: s a cikkek alatt rég nem látott, s ismerős neveket üdvözölhetünk , és sok mindent megtudhatunk nem csak az amerikai magyarokról, hanem arról is, hogy ezek a magyarok becsült és rokonszenves rétegét jelentik a nem-amerikai születésű USA polgároknak. A Franklin D. Roosevelt emlékszámban például érdekes dokumentumra bukkanunk. Az elhunyt elnök két hosszú levele Göndör Ferenchez és rajta keresztül a magyarokhoz. Az első levél 1986 szeptemberében kelt és rendkívül meleghangú gratuláció abból az alaklomból, hogy „Az Ember" tíz éve jelenik meg. (Itt rögtön elgondolkozhatunk kissé. Nálunk már egy miniszter is „méltóságán alúli“-nak tartotta volna, hogy egy lap fennállásához, évfordulón gratuláljon. Roosevelt a világ egyik leghatalmasabb államának feje nem tartotta túl kicsinek a kevés számú magyarság egyik szellemi megnyilvánulását ahhoz, hogy megemlékezzék róla Roosevelt a magyarokról Miután Amerikának Lincoln óta legkiválóbb elnöke Göndör I Ferenc minden olvasóját szíves jókívánsággal üdvözli, szó szerint így folytatja: „Magyar vérű polgáraink, akik őseiktől örökölték az emberi szabadság ügye iránti megkülönböztetett hűséget és szolgálatot, mindig értékes fenntartói voltak Amerika hagyományainak: szabadság és egyenlő jog mindenkinek. Bárhol telepedtek le ezek a magyarok az Egyesült Államokban, kitűnő és konstruktív módon járultak hozzá a Közösség életéhez, melynek szerves részévé váltak. „Az Ember" nagy szolgálatot tehet olvasóinak, ha a mai idők pro- blémáit a magyar történelem gazdag kulturális tanulságainak fényében tolmácsolja." Sok minden, ami Magyar-országon az utolsó tíz évben történt, táplálja a keserű ítéletét magunk felett. Egy pillanatra szinte meghökkenünk a roosevelti szavak olvastára. ■ Igen, a magyar név ezt jelentette sokáig a világban: a szabadság ügye iránti megkülön- I böztetett hűséget és szolgálatot. I Special devotion — ahogy | Roosevelt mondja. A magyar- Iság nem csak a farkasokkal tudott üvölteni, hanem egy demenokritikus, a tehetség verse■nyén épülő világban jó és elis-s mert helyet tudott kivívni magának a közösség életében. Vigasztaló ezt hallani és Amerikából hallani most, amikor újrakezdjük. Roosevelt mégegyszer ír Göndör Ferencnek. 1941 októberében, amikor Magyarország már német oldalon vesz részt az Angliával szövetséges Szovjetunió elleni háborúban. A levél dátumát éppen két hónap választja el Pearl Harbourtól. A magyarokról talán ezért nem történik külön megemlékezés, de a levél hangja nem kevésbbé szívélyes, mint az elsőé volt ■ „Az Ember" megjelenésének I 15-ik évfordulója súlyos válság idejére esik — írja az elnök -rr ■ nehezen kivívott szabadságaink, s köztük a sajtószabadság is, el- s tiportattak más országokban, ahol valaha az emberek szabad Idan éltek. Abból, ami ma tör-ténik, megint rájöhetük a sajtó szabadságának értékére, mert a demokratikus életformának ez lényeges tényezője. A zenésített Liliom Az Ember cikkírói között ott látjuk a szerkesztő Göndör Ferencen kívül, Molnár Ferenc, Lengyel Emil, Herczeg Géza, Balásy Antal Takaró Géza, Tóth Lajos, Vértes Marcel, Hajnal Jenő, Zsolt Béla, Halmi József, Kéri Pál nevét. Olyan sorrendben írtuk, ahogy a cikkek felsorakoznak. Amint látható, igen szép névsor és szerencsére hírt ad mindenekelőtt magukról a cikkírókról. Molnár Ferenc a jelek szerint jól van. Miután 1943-ban Chaplin-nel és Bergner-rel játszották darabját, most április végén,a Liliomot újították fel a Majestic Theatre óriás színpadán. Molnárnak ugyan nagy sikere van a dologgal, nem hisszük, hogy mi pestiek szeretnénk ezta szem- és szájtátó Liliomot, mert ligeti zenés revüt csináltak belőle, remek díszeikkel, „apacs" ruhákkal és táncokkal. Át is keresztelték. Most „Ringlispiel“-nek, Carousol-nek hívják. De a szöveg nagyrészt megmaradt és így a Liliom ezt a revűsített formáját is túl fogja élni. Lengyel Emil és a Hollywoodba kivándorolt Herczeg Géza (Leopoldine Konstantin férje) régi mesterségüket, a publicisztikát ma is tehetségesen űzik. Balásy Antal, az ismert diplomata, akit német kívánságra megfosztottak magyar állampolgárságától, Washingtonban él és dolgozik. Vértes Marcel, a világhírű magyar rajzoló, a francia összeomlás után utazott ki megint Amerikába, ahol úgy látszik jól boldogul. Érdekes, hogy a szociáldemokrata meggyőződése miatt emigrált Göndör Ferenc hetilapjának állandó cikkírói között látjuk az amerikai magyarság hitéletének sok neves vezetőjét, így Harsányi Lászlót, a híres newyorki református papot, Harsányi Zsolt író nagybátyját és Takaró Géza esperest, akit az amerikai magyar segélyakció newyorki tagozata elnökéül választott. A már azóta hazatért Zsolt Béla még Svájcból küld hosszú vezércikket Az Ember-nek Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Halmi József, a lap közelkeleti levelezője. Az 1919-es „Vörös Katona" szerkesztője s később álnéven „A mai nap" bécsi tudósítója, azt sorolja fel, hogy Magyarország egyes vidékeiről a deportálások során hová vitték a zsidó lakosságot. Versek az édes anyanyelven.*, Különösen megkapó és majdnem megható Kéri Pál cikkei. A polgári radikális politikus, a Károlyi-forradalom egyik főszereplője, közgazda, szociológus, publicista, 1945 nyarán Szép Ernőről ír kétoldalas cikket valahol Newyorkban. Szép Ernőről, Adyról, magyar költőkről, versekről az édes anyanyelven ... Valami nagyarányú esztétikopolitikai vita válthatta ki ezt a Kéri-cikket. Amint a válaszból kivehető a Villon fordításai idején sokat támadott Faludy György, aki az Európai költők antológiája és A pompéji strázsán című köteteivel méltó sikereket ért el, a vihar elől kivergődött Amerikába és ott, mint fiatalabb generáció, sok mindenben szembekerült a rég emigrált „öregekkel". Ezek az „öregek" bizony tehetségesek, kivéve egyet Az emigrációt. Azt nagyon nehezen bírják. Látszik rajtuk, jobban érdekli őket szegény Kemény fámon sorsa itthhon, Szép Ernő és az ostromban legyilkolt szerencsétlen margitszigeti fák levelei, mint a ropogós dollárok és a legizgalmasabb amerikai történetek. Persze sok a nézeteltérés, a torzsalkodás. Kisebbségi „kolóniákban" ez mindig gyakori. De ugyanakkor nagyon mély a szolidaritás, aminek legjobb bizonysága a segélykérés nélkül már elindított Hungarian Relief akció. Hiszen az S. O. S. a háborúban megtépázott anyaországiaktól jóformán még ki sem juthatott és az amerikai magyarok máris szervezetten gyűjtenek; ruhát, pénzt, hajórakományra való élelmet, gyógyszert, hogy küldhessék, amint lehet. Gyors segítség kell A Hungarian American Relief Inc. június 18-án tartott alakuló nagygyűlést Newyorkban. Tóth Lajos, aki a Victory Council magyar tagozatának elnöke, azt írja, hogy aki megéli Magyarországon a követ-kező karácsonyt, az már nem szorul komoly segítségre, mert jövő tétre az európai viszonyok tűrhetőek lesznek már, a segítségre most van igazán szükség, a következő néhány héten és hónapon belül. A probléma természetesen itt sem a gyűjtés, hanem a szállítás. Középeurópa legnagyobb gondja. Mondani sem kell, hogy a részben angol nyelven megjelenő Az Emberaz angol nyelvű cikkek közlését két fontos szempont teszi indokolttá, először is, hogy a magyarul már nem beszélő második generáció is értse a cikkek egy részét és olvassa a lapot, másodszor, hogy az angol-amerikai eredetű közvéleménynek fogalma legyen a Göndör Ferenc által képviselt magyar politikáról) állandóan foglalkozik a hazai dolgokkal. Közli az Itthoni kinevezéseket, idézi például Kornis Gyula előadását „Közgondolkozásunk megromlásánál, okairól", mivet Pál cikkét arról, hogy a Szovjetuniónak nincsen érdekszféra politikája. A kintiek tehát fenntartják a kapcsolatot. A Mas,gyar Jövő című newyorki napuiti lap nagy hirdetésben tudatja, hogy a magyarországi napilapok közül többet teljes egészében reprodukál. A hirdetés ezzel * vastagbele* kérdéssel kezdődik* — Szeretne pesti lapot al▼aanif ! Persze, hogy szeretne alább annyira, mint sok pesti ember — newyorki lapot. Vámos Magda. Prágai képeslap Prága, 1945 július Több mint hat esztendeig vol megszállva, de a város képe tiszta és töretlen. Ez a pompás barokk ékszerdoboz, ‘Középeurópa Nürnbergje’ egyetlen mozdulattal söpörte le magáról a háború szennyét, Hacháék uralmát, amely mögött működött a náci germán bábjátékos keze, s az elszórt ellenállási kísérleteket, amelyeket a cseh nép a megszállás éveiben felmutatott, bőségsen jutalmazta a sors: a város házai, közüzemei épek, a villany, a gáz, a közlekedés egyetlen napra sem szakadt meg.• Az óváros a legrégibb és legszebb európai hagyományokat idézi fel. Ez a háború elemésztett mindent, ami barokk, csak Prága óvárosa maradt meg, ódon és misztikus templomaival, az Egyetemmel, amelyet 1348-ban alapított IV. Károly amelyet még Neurath, ez az aránylag ‘mérsékelt* és ‘finom* horogkeresztes záratott be, mert a humanizmusnak olyan légköre árad ebből a patinás, szürkekövű épületből, mely dögletes volt minden náci számára. Az óváros megmaradt vendéglőinek ősi cégtábláival, az Arany Libával, ahol hajdan lengyel és magyar urak itták a borókát és a zsinagógával, ahol a félelmetes Gólem et idézték valaha. Csak a Staramestski Kámesá-n, az óvárosi piacon levő ősi Tanácsház híres óráját rontották el a megszállók, az Orlog-ot, melyből minden fertályórában tizenkét apostol ugrott ki, hirdetve az időt és Krisztus dicsőségét.• A Vencel-téren, a Julis-kávéház előtt, ahol többször gyülekeztek a megszállás alatt demokratikus gondolkodású prágaiak, ifjúsági syülés fanéppart. A résztvevők rádiós harcosai*' felirattal karszalagot viselnek, jelelvén, hogy résztvettek 1918 május 5-én a rádió megszállásában. Igen sok közöttük az egyetemista, boldogan mesélik, hogy az egyetemen teljes erővel folyik már a tanfutás. Általában. Prágában teljes erővel folyik az élet Hat színház játszik, mégpedig zsúfolt házak előtt. Legnagyobb sikere a Jungmanován lévő volt Burján-színház helységében játszó Kollektív Színtársulatnak van, amely darabjait is kollektíven állítja össze. A szereplőt stilizált alakok, a tulajdonkénteni cselekményt az ősi tragédiákhoz hasonlóan, a kórus mondja el. Ez az érdekes •mindnyájunk színháza* jelenleg egy ^Menedék* című darabot játszik, mely a cseh földi alatti mozgalom egy érdekelt részletével foglalkozik. A prágai Színház Gorkijev Polgárok' cíímű drámáját adja elő. Bizonyos ‘szolidsági jelleme különben Prágát. Senki sem lakik jól, de senki sem éhezik„• Jegyre mindent lehet kapni és szinte hihetetlen. Prágában ebben a pillanatban nem ismerik, a feketekereskedelmet. A lapok, különösen a pártokon felülálló! « Svobodat (Szabadság) állandó küzdelmet vívnak a nyárspolgári életformával, mely szerin* tük Hácháék árulását elősegítette. A bűnösségének tudaté,-oban lévő intelligencia igyekszik? is jóvátenni hibáit. •A Moldava partján, az egyik minisztérium homlokzatán Mari saryk óriási képe díszeleg. A ^ felszabadult Prága tisztelettel néz fel a nagy tudós államfér ifire, aki egész életében az elfo- gulatlan, jószándékú demokréta írtát hirdette.