Magyar Nemzet, 1945. július (1. évfolyam, 49-74. szám)

1945-07-04 / 51. szám

3 megtévesztettekn#fc, 4« ujjfn» akkor ki akarja zárni ipjtftd­­azokat, akik.A mflkWrss­ö­vetk­eztéban Budapest romhal­mazzá vált, száz esztendő mun­kája semmivé foszlott, ezer és ezer magyar férfi pusztult el és akinek működése következtében ma ott vagyunk, ahol vagyunk. A harmadik kérdés a rendőr­ség kérdése, azaz: legyen-e erős kardja a demokráciának, vagy erélytelen legyen-e, mint aimily­en a weimari demokrácia is volt. A Magyar Kommunista Párt azt mondja: a d­em­okrácia legyen erős, lehenek izív­ni, le­gye­n éles foga, legyen kardja i­s tudjon védekezni ellenségeivel­­ szemben. Rákosi Mátyás ezzel kapcso­ , Jab­ao rámutatott arra, hogy | a dolog természete szerint az , el /rendóan politikai jele|(! és ! a reakció által gyökérig ínágfer­­tőz­ött rendőrségből öt hó*ap alatt nem lehet tökéletes re adar­­séget létrehozni. A Kummtinitta­l párt tudja ezt és nem fakilfsce-­­ dik­ a bírálattal. A rendőrség el­ j­árni támadások azonban rend­­i szerint azok oldaláról jönnek, akik kifogásolják, hogy a rend­őrség élesen harcol a reakció el­len és nem úgy akarnak javítani a rendőrségen, hogy még éleseb­ben harcoljon, h­anemi már azt is sokalják, ami eddig történt. A Magyarok**ágon, me­ly két­ségkívül a legtöbbet szenvedett az európai államok közül a há­borúsés és amelynek emiatt a háború bűnöseit a legkiméletle­­nebbül kellene felezönyégrevodni, eddig két háborús bűnöst ítél­tek el. A Kpartnmitt# Fort ta­hit kifogásolja, hogy a rendőr­ség nem harcol eléggé a reakció ellen, ezért azt mondja, hogy változtatásra van sfőrt.rég. — A negyedik leg»dés, « fel­építés kérdése tekintetében is­­ van e’l'azík. A kérdés i!t ágy szál hogy' vájjon a saját erőnk­ből hozzuk-e rendbe az országot, vagy külföldi segítséggel? A Magyar Kommunista Párt nie­m akar kizárólag ezek a ma­­p’c­r erőre támaszkodni, de is­­meri a viszonyokat és tudja, hogy a megoldás nem várathat magára: jelszava: Semíts maga­don, Isten is megsegít. — Aki tehát azt mondja — folytatta —, hogy kár belefogni a munkába, negyven évig sem tudjuk rendbehozni az országot, ez azt mondja, hogy várjátok a m in­t «Mambót. Ez pedig komoly politikai veszélyt rejt magába». A magyar nép zönse nena hall­gat ezekre a hamis prófétákra. Milyen !«*ye* a magyar deaa&ráeia? Rákosi Mátyás azután az utolsó kérdésre tért át, arra, hogy milyen típusú legyen a magyar demokrácia. Sok értel­miségi az angolszász viszonyo­st lei­nji Mozisnak a ha JA- huzette, azt mondja, hogy a a szfvjet viszonyokat nem is­­meri.­­*• Én tudom, hogy az angol­szász kultúrának hallatlan tel­jesítményei vannak az egyete­mes művelődés kialakításában s hogy nélküle el sem képzel­hető a modern élet Azt is tu­dom, hogy az angolszász élet­mód még évtizedekre, talán évszázadokra rányomja bélyegét a modern fejlődésre. Ugyanak­kor azonban tudom, hogy nem lehet egy életmódot mestersége­sen átültetni a másikba. Ez nem­csak az angolszász kultúrára és életmódra áll, hanem a szovjet életmódra is.­­ A magyar demokrácia figyelmét elsősorban a saját erejére kell összpontosítani. Bár országunkat rendkívül súj­totta a háború, a németek még­sem tudták elvinni a föld termé­kenységét, a föld kincseit, a magyar paraszt, munkás és ér­telmiségi szorgalmát és szak­tudását. Olyan kincsek ezek, melyek felhasználásával minden ország számára például állítható orszá­got tudunk építeni Európának ebben a Sarkában. (Lelkes taps.) — Saját erőnkből felépített demokráciát akarunk. Ez a de­mokrácia sokat fog kölcsönözni Kelettől, Nyugattól, de ha meg­erősödik, magyar lesz. A demok­rácia nem importcikk, itt terem meg a magyar talajon. Először kesztyűs kézzel kíséreltünk hoz­zányúlni a dolgokhoz. Ez helyes és szükséges volt. Sajnos, az utolsó hetekben az a benyomás keletkezett, hogy a magyar de­mokráciának ezt az önbizalom­ból fakadó lépését a reakció gyengeségnek tekinti. A magyar demokrácia észre fogja téríteni ezeket és meg fogja mutatni, hogy türelme erőből fakad. — A Magyar Kommunista Párt — fejezte be előadását Rá­kosi Mátyás — ki fogja küszö­bölni a demokrácia elkövette ezt a hibát. Nem bosszúállásról, új hadjáratról van szó, hanem annak a törvénynek a végrehaj­­tásánál, amely már a régi ró­maiak köztásaságának­ alapja volt s amely így hangzik: Salus r­i publica* supri­rtist est. A leg­fontosabb a demokrácia megerő­sítése és a Kommunista Párt ennek érdekében minden fegy­vert felhasznál. Meg vagyok róla győződve, hogy a magyar nem­zet túlnyomó többsége egyet­ért vele ebben a célban. A magyar nemzet minden demokratikusan érző fia tudja, hogy ez az egye­düli lehetőség ahhoz, hogy gyor­san felépítsük az új, erős, fü­g­g­etlen, szabad és demokratikus Magyarországot. Rákosi Mátyás előadását a termet zsúfolásig megtöltő hall­gatóság hosszantartó tapssal fo­gadta. icú nyuibatii*IgM MegtalaH mtv. élet Szom­bath­ely, július hó Hiába építették ki rövid ural­muk ideje alatt a nyilasok Szombathelyt a nemzetvezető­­jük­ fővárosává, a náciszellem még sem fertőzte meg az ősi múltú várost. Az idemenekült nácik és nyilasok mindent el­követtek, hogy a maguk esz­méit elterjesszék, de a vasi ős­lakosok — a csekélyszámú svábság kivételével — józanul és higgadtan ítélte meg az ese­ményeket. A politikai érettségnek volt egyik első eredmé­nye, hogy amint Szombathely a nyilas­­terror alól felszabadult, a fér­fikezek ezrei rövid hetek alatt példásan tisztává tették a fel­dúlt várost. Az utcákról kitűn­­tek a romhalmazok, megszé­pültek az egyes városrészek és ha a beomlott pincék, csonkán maradt falak nem mutatnak, a szemlélő azt hihetné, hogy Szombathelyen nem száguldott keresztül a pusztulás ördöge. A város ma már túl van a romeltakarításon. Újból épül és igyekszik szépülni. A MáV-mű­­h­ely munkássága nagyrészt helyreállította a műhely össze­­s,adott épületeit és a mozdo­nyok tízesével, a vasúti kocsik százasával kerülnek be a vasúti forgalomba. Az üzletvezetőség tisztviselői maguk építették újjá hivatali épületüket, a for­galmi szolgálatot teljesítő vasúti tisztek, mozdonyvezetők, fűtők, stalastok és munkások pedig helyreállították a személy- és teherpályaudvar sír­hálózatát. Hetekkel ezelőtt teljessé vált Szombathely villany-, víz-, gáz- és csatornahálózata és már a villam­osvásárat is annyira hely­rehozták, hogy hamarosan megindulhat a villamosforga­lom a Kálváriától a Fő­ térig. A névtelen áldozat­vállalók hatalmas tömegét illeti * sfjesé-*’ rét ezért a gyors építőmunk Icáért. A munkásság versengve dolgozott a károk helyreállítá­­sán. Az építőmunkások öt héten át ajánlották fel egy-egy órai bérüket a városháza felépítésé­re, ugyanakkor a város iparos­sága saját munkájával hozta helyre a súlyosan megrongált iparos-székházat. Mindez annak a demokratikus életfelfogásnak a következmé­­nye, ami Szombathely városát eltölti. A város élére a kommu­nista párt állított új polgármes­tert, Csermely Gyula személyé­ben, a vármegye alispánja pe­dig Kovács József, a szociálde­mokrata párt évtizedes elnöke lett. A földosztás teljes erővel folyik a megyében és bevetetlen terület alig maradt. Viszont a közellátás hiányosságai komoly gondot okoznak. A közszükség­leti cikkek árai fővárosi nívón mozognak. A színikultúra is ít­életre lendült, a Kovács-Száloda nagytermében Zelénay József igazgató társulata működik nagy sikerrel. Most tartották még kicsiny színháztermük­ben, Bodonyi Béla volt szom­bathelyi színigazgatónak negy­venéves színművészeti jubileu­mát. A város sportélete is meg­újul. A SZAK labdarúgó pályá­ja talán évekig használhatatlan lesz még, de a sportért lelkese­dő fiatalság a mostoha körülmé­nyek között is munkához lát. Fischer József újjáépítési­­ kormánybiztos július 5-én, csü­törtökön délután 5 órakor elő­adást tart az iskolán kívüli nép­művelési bizottság meghívására VIII., Esterházy­ utca 8 szám alatt Budapest újjáépítése rím­ad Maggrünzet Gazdasági hírek Rendeletek az ipari indítási hitelről Az ipari indítási hitelek folyó­sítása jövő héten indul meg. A kormány szocális okokból eddig már 250 milliót folyósított, bár a részletes feltételek még nem voltak megállapítva. Jövő hétre azonban már ez is megtörténik és az ipari indítási hitellel kap­csolatban két rendelet jelenik meg. Az egyik fel fogja hatal­mazni az iparügyi minisztert, hogy az ipari indítási hiteleknél többet követelhes­en vissza a hitelezett összegnél Ez a rende­let útmutatásul szolgál arra, hogy csak a rendelet alapján fo­­lyosított összegeknél lehet valo­rizációt kérni. A másik rendelet a nyújtott hitelek ötven százalé­­kánák a három ismert árténye­zőt, ,az általános létfenntartási indexet, az újbúza és a szén árá­nak százalékos emelkedését ve­szi valorizációs alapul és a lebo­nyolítást a Nemzeti Banzkra bízza. Az ipargyi miniszter maga jelöli majd meg a bankok elő­terjesztése alapján, hogy melyik iparvállalat mekkora hitelt kap­jon. A visszleszámolási keretet a Nemzeti Bank osztja fel a bankok között, azonban olyan vállalatoknál, amelyeknek bank- összeköttetése nincsen, a Pénzin­tézeti Központnál fog külön ipari indítási hitelkeret rendel­kezésre állni. A lejáratot a mi­niszter esetenként állapítja meg és a Nemzeti Bank veszi át a váltókat. den az egyik iparág félkész­­gyártmányait a másiknak sem továbbfeldolgozás végett. ­ A tokaji termés Tokaj-Hegyalján nagy bor­termésre számítanak, holdankint 35—40 hektoliterre.­­ A vasúti évii IV!forgalom Budapestről Debrecen, Miskolc, Salgótarján és Szeged felé meg­indult. A gyüjtőkocsik naponta indulnak. A gyüjtőforgalmat a közeli napokban a többi vidéki állomásra is megindítják, a szállítmányozó cégek közremű­ködésével. Hh Lanyha a tíz­ad d­­atagázforgalom A tőzsde csekély forgalom mellett lanyhuló irányzatot mutatott, az árfolyamcsökkené­sek azonban szűk keretek kö­zött mozogtak. A hanyatló ten­­dencia erősebben jutott kifeje­zésre a részvénypiacon, ahol a Kőszén 3300—3200, a Solita ISO—50, a Rima 230 -280- 200 volt. A 14-es fővárosiban 800— 750 kötöttek. A valutapiac ma­­gánforgalmi árai a következők voltak: Napoleon 3100—3050­— 3125, Dollár lapról 630—23— 10—15, Dollár 100-as 010—050 — 05, Svájci frank 148—138—142. + A Moffait fonalak — forga­lomban. Jelesítettük­, hogy a munkás- és népfelruházási akció cél­jaira az iparügyi minisztérum a kereskedők fonalkészleteit le­foglalta és ugyanezen célkitű­zéssel kapcsolatban engedély­hez kötötte a bérkikészítést is. Mint értesülünk, a fonalszak­­lyával való tárgyalások alapján a minisztérium a lefoglalt fo­nalak jelentős részét a forga­lomba visszabocsá­totta és a bérkikészítéssel kapcsolatban bejelentett áruk nagy részét is felszabadította. + Szabályozták a bérgazd­ál­kodást A közellátásügyi miniszter el­rendelte, hogy a nyersbőröket tulajdonosaik szakszerűen ke­zeljék és tárolják. A forgalom lebonyolítására bőrgazdálkodási szövetkezetet állítanak fel és a termelők a vágástól számított 15 napon belül kötelezek a bőrt a kereskedőknek eladni. A je­lenleg tároló bőrt is két héten belül fel kell ajánlani. A gyújtó kereskedő a begyűjtött bőrt 30 napon belül köteles ellátó k­e­­reskedőnek átadni, vagy a köz­ellátásügyi minisztérium bőr­­osztályának ajánlott levélben bejelenteni. Aki ellátó keres­kedő akar lenni, tizenöt napon belül jelentkeztek a közo­átás­­ügyi miniszternél. A bőrgyárak és timárok nyersbőrt csak az új szövetkezet írásán vásárolhatnak. A Hrtdauhiei 8 mázsás búza­termést várnak. Az utóbbi napok hűvös, ned­ves, az aratás szempon­tából ideális időjárása sokat javított a terméskilátásokon. A Buda­­pestre érkezett első minőségi becslések elég biztatóak s ezek alapján holdanként 8 mázsás búzatermést várnak. Az őszi árpa aratását jórészt befejezték, a rozsét megkezdték és egyes vidékeken folyamatban van e búza aratása is. + A gyárak­ árusítása. Beszámol­tünk arról a rende­letről, amelyben a kormány a lánckereskedelem megszüntetése érdekében elrendelte, hogy a gyárak csak nagykereskedők­nek adhatnak el. Mint értesü­lünk, az ipar a rendelet sürgős módosítását fogja kérni, mint­hogy a szóbanforgó rendelke­zés miatt a jövőben nem szál­líthatna a MÁV-nak, a postá­nak, a körületelmek­, de nem­­ adhatna át ,a road­tát értelmé­t . A kisiparotlét manufaktúrja A legnagyobb elismerés illeti­­ meg azt a fővárosi kisiparost, aki 25 iparostársát vagonjaví­tás céljaira szövetkezetbe tömö­ríti. Ez semmi egyéb, mint a XVI. századtól a XVIII. század végéig életben volt manufaktúra rendszernek az újjáébresztése. Ez a rendszer volt a munkameg­osztás fontos elvének első ér­­vényesítése. Különféle iparágak­hoz tartozó önálló iparosok egy műhelyben dolgoztak össze valamely közös, egységes ter­mék összeállítására. A cél a munkamegosztás óriási előnyé­nek biztosítása volt. Nyilván ugyanez a cél lebeg a mostani kezdeményezés szerzője előtt is. Így megközelíthető a gyár­ipari munka hatékonysága, va­lamennyire pótolható a hiányzó gépek teljesítőképessége és Sok derék kisiparos kaphat produk­­tív és közhasznú munkát. Ezt a kitűnő gondolatot a kormányzat meleg figyelmébe ajánljuk. Na­gyon érdemes az ilyen szövetke­zeteket megrendelésekkel, mél­tányos árak megszabásával és — kezdetben — szeretetteljes elnézéssel támogatni. 4. A szállítmánybiztosítást a legtöbb intézet most vezette be üzletágai közé, amiért 11 szá­zalékot kérnek. Ehhez még 5 százalékos hiányrolerancia járul. Ez azt jelenti, hogyha a szállítmány elvész, úgy az érték öt százalékot terheli a biztosító intézetet, 16 százalékot pedig a biztosított fél fedez. A vasút, valamint az autófuvarozók tud­valévően nem vállalnak kötele­zettséget.­­ Bőséget bortermésre számítanak a szőlősgazdák az idén, úgy a hegyvidéken, mint a homoki bo­roknál. Nagy szerencse a gaz­dákra nézve, hogy a meleg nyár a rézgálichiányt ellensúlyozza. A kedvező terméskilátások egye­lőre n­em gyakoroltak hatást a magas borárakra. + Olaj a traktorokhoz. A miskolci Gazdakamarái azzal a kéréssel fordult a földműve­lésügyi miniszterhez, hogy a traktorok ü­zembe helyezése cél­jából sürgősen gondoskodjanak a gazdák traktor- és petróleum­­szükségletének fedezéséről. Erre szükség van, hogy a nyári és őszi fala­­munkálatokat idejében elvégezzék. "­ Újabb magyar-román, kompenzációs tárgyalások Az elmúlt napokban az irá­­nyletben érdekelt hantok meg­bízásából szakemberek utazták Bukarestbe, hogy folytassák a pár hete félbeszakadt ára­mre­­forgalni tárgyalásokat. Ezúttal is mapálllomneri­é-’és megálló nzidá-ok létesítéséről van szó. Remélik, hogy ez alkalommal sikerül megoldást találni a transz­pert kérdésben is, amely idáig útjéban állt a forgalom !:1-z leütésének. . + Rövidesen Malomipari Szövetség alak­ul. A fővárosi és vidéki malmok­­ közös szervezetbe tömörülnek.­­ Az új érdekképviselet neve: Or­­­­szágos Magyar Malomipari Szövetség lesz. Az új szervezet dezignált elnöke Onodvári Gyula nemzetgyűlési képviselő, társelnöke Katona István, a Gizella-Malom­ vezérigazgatója. .Szerda, 1945 juan* 4 A minisszfordítók­ felszólitása « iPoltfári Mimmtoktratiu Perré Bt na Az Új Szó keddi számában a többi között a következőket írja: A 10. sz. Népbírósági Tanács négy tagja a „Szabadság» jú­nius 28-i számában közölt jegy­zőkönyvben megállapítja: «A Ta­nács által kitűzött negyvenegy tárgyalás közül tizenhét a Pol­gári Demokrata Párt bírájának távolléte miatt ner­ volt meg­tartható.­ Dalnoki Miklós Béla minisz­terelnök ezek után kérdést intéz a Polgári Demokrata Párthoz, mennyiben felel­ meg a tényál­lásnak ez a közlemény. A mi­niszterelnök egyben f­ölszólítja a pártot, tegyen eleget kötelessé­gének, mert ellenkező esetben le kell vonnia a mulasztás kon­zekvenciáit. A közellátási miniszter kiadta a kenyér­­gabona beszolgáltatási rendeletet A közellátásügyi miniszter ren­delet­et adott ki a kenyérgabona beszolgál­tatásáról és forgalmá­ról. A rendelet szerint az üzem­be nem állított, d­e üzemképessé tehető cséplőgépeket a közellá­tási kormánybiztosok térítés el­lenében igénybe vehetik. A rendelet szabályozza a köte­lező besz­olgáltatás mértékét. A beszolgáltatási kényszer egészen kistokéi és a gazdálkodó­­t le­aratott kenyérgabona területé­hez képest kötetes progresszív kulcs szerint beszolgáltatást tel­jesíteni. A gazdálkodó köteles a ke­nyérgabonából learatott terület minden kataszteri holdja után valamely vásárlásra megbízott kereskedőnek 16 nap felatt a ható­­sági áron megvételre felajánlani a következő mennyiséget: Ha a learatott terület 2 ka­taszteri holdat nem halad meg 25 kg. 2 kát. holdnál nagyobb, de 4 kát holdat nem halad meg 50 kg. 4 kat. holdnál nagyobb, de 6 kát. holdat nem halad meg 60 kg, 6 kat. holdnál nagyobb, de 8 kát. holdat nem halad meg 80 kg, 8 kát holdnál nagyobb, de 10 kát. holdat nem halad meg 100 kg, 10 kát. holdnál nagyobb, de 20 kát. holdat nem halad meg 120 kg, 20 kát holdnál na­gyobb, de 30 kát holdat nem ha­lad meg 150 kg, 30 kát. holdnál nagyobb, de 50 kát. holdat nem­ halad meg 200 kg, 50 kát. hold­nál nagyobb 250 kg. A beszolgáltatási kötelességen felül jogábar­ áll a termelőnek a közellátásü­gyi miniszter által megbízott szövetkezethez, ipar­cikkek ellenében kenyérgabonát beszolgáltatni. Kenyérgabona vásárlására csak az jogosult, akinek gabo­navásárlásra jogosító iparigazol­­ván­ya van és ezenfelül a közép,­látásü­gyi minisztertől vagy az illetékes közellátási kormánybiz­­tostól gabonavásárlásra megbí­zást kapott. A rendelet szabályozza a mal­mok kötelességeit is. Kenyérgabonát ipari célra csak a közellátásügyi miniszter enge­délyével szabad felhasználni. Wnmanutató a városi n­a«m»Bt háborús cesaieséljeiről A főváros részletesen főleg vizs­­gáltatta, hogy milyen háborús károkat szenvedtek a városi üze­mek. Ezeknek alapján dolgozták ki a halaszthatatlan teendők pro­gramját és a terveket az intéz­mények további vezetésére vo­natkozólag. Az adatok szerint az Elektro­mos Műveknél főleg a kelenföldi telep szenvedett nagy károkat, éa a gépek és kazánok 60—50 százaléka üzemképleletté vált. A kábelhálózatban 50 százalé­kos, a légvezetékekben 40 szá­zalékos volt a kár. A raktár­készleteknek mintegy 80 száza­léka pusztult el. A felszabadu­lás óta igen jelentős mértékben növelték az üzem kapacitását. A Gázgyár háborús kára 316 millió pengő. Egyedül az óbudai gyér épületkára meghaladja az 50 millió pengőt. A Vízművek főleg Budán szenvedtek na­gyobb károkat a gépi berende­zésekben. Az ostrom alatt közel 900 csőtörés ke­letkezett. A jövőt illetően tervbe vették Giskota és Mátyás­föld határában egy új vízter­­melő telep létesítését. A főváros fürdőinek és gyógyforrásainak helyreállításához több mint fél millió pengőre lenne szükség. Ebből egymaga a Gellért-szálló és fürdő helyreállítása 130 mil­liót emésztene fel. A Rudas­­fürdőt és a Szent Imre-fü­rdőt rommá fogják nyilvánítani s mind a kettőt lebontják. Az Ásványvízüzem berendezése is tönkrement. A Községi Élelmiszerüzem 25 millió pengő értékű árukész­lete elpusztult. A Községi Ke­nyérgyár 11 milliós károsodásról számol be. A Községi Lőhús­­üzemet súlyos épületkárok ér­ték, de ezeknek jórészét már kijavították. A Községi Temet­kezési Intézet autóparkja és ló­­állománya teljesen, ruharaktára 70 százalékban elpusztult. A hirdetővállalat objektumainak mintegy 70 százaléka veszett el. A Részkert aránylag nem szenvedett súlyos károkat. A pályatest kevéssé rongálódott meg, csupán a felső vezetékek semmisültek m­eg, amelyeknek pótlási aránylag könnyű. .A vil­lamoskocsik közül mindössze is pusztult el. Ezzel szemben az Autohu­HSzem­en kocsijá­ból mindössze 10—30 van még, azok is siralmas állapotban. A Községi Takarékpénztár hat fiókintézete pusztult el. A pénzintézet ennek ellenére meg­kezdte működését, amely nap­ról napra erőteljesebb lesz. Csak egyetlen városi intézm­eny nem szenvedett semmiféle kárt, ők a Budapesti Kisipari Hitel­intézet. A Magyar Sertéshizlaló és Húsipari Rt. azt közli, hogy az ostrom alatt 5500 sertése és 350 vágon takár má­nna veszett el. ki intézmény­e T­czkóra körül­belül másfélmillió pengő. Viola Rezső műszaki főtaná­csos, 3 főváros út- és megépí­tési ügyosztályának vezetője jelentésben számolt be a polgár­­mesternek a főváros útvonalai­­ról, csatornahálózatáról és ker­tészetének helyzetéről. A jelen--­ tés szerint a főváros 8 millió na hosszúságú és 2 millió méteres gyalogutainak mindössze százaléka ment tönkre. Öt hó­nap alatt 40 millió pengőt kell fordítani a helyreállítás munká­jára, amit csak fokozatosan­ tudnak majd elvégezni. A kö­rülbelül 000.000 méter hossza­ fővárosi csatornahálózatban sú­lyos károkat okozott, hogy a­ közönség az eltakarítás sorát» a törmelékeket, mindenféle hulladékot bedobálta a csatorna a nyílásokba. Ebben az évben 16 millióra lesz szükség, hogy a csatornahálózatot rendbehoz­zák. Részletesen foglalkozik Viola főtanácsos jelentése az árvíz­­kérdéssel is, az árvízvédelem megoldását a legsürgősebb kér­­désnek mondja. Ezért mielőbb el kell távolítani a hídroncso­kat a Dunából és gondoskodni kell az ideiglenes hidak helyett végleges megoldásról. Ki kell majd építeni a megrongálódott pesti és budai Dunapartot. A főváros világbárfi kertészetének és elpusztult parkjainak helyre­állításáról szintén gondoskodni fognak. A miniszterelnök Puskin követnél Dalnoki Miklós Béla minisz­terelnök kedden délben tizen­két órakor látogatást tett a Moszkvából visszatért Puskin követnél. Festi fiatal gyermeki­ fiszer­ki feleségét deportáláson át el­vesztette, keres hasonlósorsú fia­tal, intelligens izr. hölgynél tel­jes ellátást, amiért úri módért fizetne és a fizetésen felül fű­szert, lisztet és zsírt bőségesen adna. Kölcsönös szimpátia mel­lett házasság lehetséges. Választ ,,Lakás 4547“ jeligére a Magyar Nemzet főkiadójába, Vilmos csá­szárát 34.

Next