Magyar Nemzet, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-01 / 50. szám
Gyáriparunk másfélszer gyorsabban fejlődött az előírtnál — A Magyar Dolgozók Pártjának II. Kongresszusa olyan időpontban ülésezik, amikor már módunkban áll részleteiben is kiértékelni ötéves népgazdasági tervünk első évének eredményeit — kezdte beszámolóját Gerő Ernő. — Gyáriparunk — a helyi ipar nélkül — mintegy másfélszer gyorsabban fejlődött az előírtnál. A menetközben felemelt előirányzatot is 90% kal túlteljesítette, s ennek eredményeként egész tervkötelezett iparunk termelésének növekedése 1950 ben, a hároméves terv utolsó évéhez. 1940 hez képest 35,1% volt. Olyan hatalmas növekedés ez, amely a legvérmesebb reményeket is túlszárnyalná, s amelyhez focimtól soha nem ismert semmiféle kapitalista ország. — A szocialista iparosítás sztálini törvényének megfele lően nehéziparunk termelésének fejődése meghaladta a könynyűiparunkét, jóllehet hatalmas nehézipari beruházásaink csak az ötéves terv további évében fognak jelentkezni iparunk termelésében. Nehéz- és könnyűiparunk mellett komoly fejlődést mutat építőiparunk, melynek termelése az ötéves tervidőszak első évében, a megelőző évhez képest 116%-kal növekedett. 26 éves népgazdasági tervünk előírta, hogy a gyáriparban a munka termelékenységének 5 év alatt 50%-kal kell növekednie- Ismeretes, hogy már az elsői évben gyáriparunkban a termelékenység, az egy teljesívt munkaóra alatt termelt értékben mérve több mint 20%kal emelkedett. Anehéz-és könynyűiparban egy év alatt 100 forint kifizetett bérre vonatkoztata, a termelés értéke 2.6%-kal, az építőiparban pedig 1.6% -kal csökken. Más szóval iparunkban a béralap gyorsabban növekedett, mint a termelés, amit nem lehet normálisnak tekinteni. Az önköltség csökkentését ötéves népgazdasági tervünk 1950- 1954. évek időszakára 25%-ban írta elő. Ennek megfelelően az ötéves terv első évében az ipari termelés önköltségének mintegy 8%-kal kellett volna csökkennie. Különféle számítások azt mutatják, hogy ezt az önköltségcsökkentést körülbelül elértük Hiányosságaink . Gyáriparunknak és építőiparunknak egészében rendkívül gyorsütemű fejlődése nem terelheti el figyelmünket azokról a hiányosságokról, amelyek, a már említetteken kívül, iparunk fejlődésében megmutakoznak. A vas-, az acél-, a hengereltacél- és a széntermelés gyorsításának illeme, villamosenermatermelésünk gyorsulásinak üteme el marad egész iparunk termelésének gyorsulási üteme mögött. —■ És ha az iparunkban az ötéves terv első évében az igen ságot fokozatosan négyüzemű, sok árut termelő, iparunk és lakosságunk összes szükségleteit komoly eredmények mellett megmutatkozó hiányosságokról szólunk, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy kisipari szövetkezeti mozgalmunk két év óta lényegileg egy helyben topog és helyi iparunk, tehát a túlnyomórészt helyi nyersanyagokat feldolgozó és helyi szükségletek kielégítésére hivatott, a tanácsoknak alárendelt ipar is még gyermekcipőben jár. Pedig a kisiparosok között megvan a hajlandóság a szövetkezésre és kisiparosaink jelentékeny része látja már, hogy számára ez a lehetőség arra, hogy végleg beilleszkedjék a népi demokrácia gazdaságába, az épülő szocialista gazdaság rendjébe. Közlekedés, mezőgazdaság — Közlekedésünk nemcsak az ötéves terv első évére kifliszött feladatokat oldotta meg, hanem lépést tudott tartani népgazdaságunknak, s különösen gyáriparunknak és építkezé- Beinknek az ötéves tervben előírtnál jóval gyorsabb fejlődésével is. Mezőgazdaságunk, részben a kedvezőtlen időjárás miatt, 1950-ben nem fejlődött egyenletesen, így, míg kenyérgabonából 9,2 százalékkal termeltünk többet, mint 1949-ben, addig takarmánygabonában és a takarmánynövényeknél általában, valamin az ipari növények jelentős részénél elmaradtunk, ha nem is 1949-hez képest, de az 1950. évre előírt tervhez viszonyítva.. A takarmánynövények gyenge terméshozama lassította, sőt részben visszavetette állatállományunk fejlődését, amiben persze az ellenség aknamunkája is szerepet játszott. — Komoly lépést tettünk előre az ötéves terv első évében mezőgazdaságunk gépesítése terén. Egy év alatt gépállomásaink és állami gazdaságaink gépállománya 4400 traktorral növekedett s ezenkívül nagyszámú egyéb mezőgazdasági gépet is adtunk a mezőgazdaságnak. Egészében véve azonban mezőgazdaságunk fejlődését az 5 éves terv első évében nem tekinthetjük kielégítőnek. Nem hányhatunk szemet az előtt a tény előtt, hogy szétaprózott mezőgazdaságunk nemcsak keveset, de főként kevés árut termel, hogy mezőgazdaságunk árutermelése hallatlanul elmarad iparunk árutermelése mögött, így 1950-ben gyáriparunk árutermelése 35 százalékkal emelkedett, mezőgazdaságunké pedig csak 4—5 százalékkal. Nyilvánvaló, hogy ezt a helyzetet nagyon sokáig így nem tarthatjuk fenn. — Fokoznunk kell a mezőgazdaságnak műtrágyával, munkaeszközökkel, szállítóeszközökkel való ellását, s a fokozott iparosítás útján is meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy a szó aprózott, tlnyomórészt kisárutermelésen nyugvó, kevés árut termelő mezőgazdabőven kielégítő Szocialista gazdasággá szervezhessük át. (Taps.) — Belső áruforgalmunk 1950. folyamán nagy mértékben megnőtt. Az állami nagykereskedelem forgalma (tehát egész nagykereskedelmünké, mert 1950-ben már nem volt nálunk magán-nagykereskedelem) 1 év alatt 57,4 százalékkal emelkedett, s az áruforgalmi tervet nagykereskedelmünk közel 7 százalékkal túlteljesítette. A kiskereskedelem (tehát az állami, a szövetkezeti és a magánkiskereskedelem együttvéve! 1950. évi forgalma 18,8 százalékkal haladta meg az 1949. évit, mialatt az állami kiskereskedelem forgalma több mint 190 százalékkal növekedett. Belkereskedelmünk jelentős fejlődése és szocialista kereskedelmünk komoly megerősödése azonban nem jogosít fel bennünket arra, hogy szemet hányjunk a hiányosságok előtt, amelyek belső áruforgalmunkban, áruellátásunkban megvannak és nap mint nap éreztetik halásukat. A szükséglet számos területen nagyobb mértékben jelentkezik, mint amekkorát termelésünk az adott időpontban ki tíd elégíteni. De természetesen, a belső áruforgalomban tapasztat rendellenességek nemcsak erre vezethetők vissza. A belső áruforgalmban megmutatkozó rendellenességekben szerepet játszik mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés elmaradása, iparunk meggyorsult termeéséhez képest, ami aránytalansághoz vezet az ipar által rendelkezésre bocsátott árutömeg és a mezőgazdaságban termelt árutömegek között, a mezőgazdasági termékek hátrányára. De szerepet játszik e mellett az is, hogy a dolgozók, a keresők száma s ezzel együtt a béralap rendkívül gyors ütemben növekszik, másrészt pedig a dolgozók számának ez a gyorsütemű növekedése átmenetileg csak kisebb mértékben jut kifejezésre a fogyasztási javak termelésének emeledésében, mert a szocialista iparosítás megköveteli, hogy most mindenekelőtt nehéziparunkat, illetve általában a termelőeszközök termelését fejlesszük. Mindezekhez járul saját tapasztalatlanságunk és gyenge szervezettségünk is az álami, s általában a szocialista kereskedelem terén. Végül, de nem utolsósorban, igen komoly szerepet játszik népünk ellenségeinek, a kizsákmányoló osztágoknak, ezek maradványainak, a különféle reakciós elemeknek népi demokráciánk ellen irányú , tudatos kártevő munkája is. Ismeretes, hogy 1950. folyamán az ellínség időről-időre több alkalommal kísérelte meg, hogy közellátásunkat a folyó szükségleteket messze meghaladó tömeges vásárlásokkal zavarja. Ily módon a közellátás kérdése az osztályharc egyik legfontosabb területévé vált. — Pártunk kezdeményezésére népi demokráciánk államhatalma kemény ököllel sújtottó a közellátás frontján garázdálkodó ellenségre és egy sor átfogó gazdasági intézkedést is hozott a közellátás zavartalanságának biztosítására. A közellátásunk terén már meghozott és még meghozandó intézkedések célja: a dolgozók és családtagjaik zavartalan ellátása legfontosabb élelmezési és egyéb közszükség. Külkereskedelmünk az imperialisták által velünk szemben alkalmazott ellenséges rendszabályok dacára általában megoldotta az 5 éves terv első évében rá váró feladatokat, biztosította iparunk számára az egyelőre csak külföldről beszerezhető nyersanyagokat, beruházásainkhoz az ipari felszerelést, gépeket stb. Ebben döntő szerepet játszott a Szovjetúnió és a népi demokrácia országai között létrejött új típusú gazdasági kapcsolatok rendszere. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, melynek részvevői teljesen egyenjogúak s amelyben a Magyar Népköztársaság is részt vesz, az oriszocializmust építő népi demokráciánk szempontjából rendkívül fontos kérdés a népgazdaság beruházásainak alakulása. 1950-ben lényegesen magasabb összeget ruháztunk be, mint amekkorát 5 éves tervünknek megfelelően erre az évre előirányoztunk. Az 1950-ben megvalósított összes népgazdasági beruházások értéke 67,4 százalékkal haladta meg az 1949. évi beruházások összegét. Az időközben felemelt beruházási tervet népgazdaságunk 1950-ben 12,5 százalékkal túlteljesítette. Egyetlen év alatt több mint heti cikkekkel, jelentős állami tartalékok biztosítása, mert ez elengedhetetlen feltétele a tervszerű gazdálkodásnak, s végül külkereskedelmi áruforgalmunk számára a szükséges árukészletek rendelkezésre bocsátása, bár az élelmiszerkivitelt 5 éves tervünk folyamán mind nagyobb mértékben fogjuk gépkivitellel helyettesíteni. szágok közötti gazdasági kapcsolatoknak elvileg új rendjét jelenti. Felesleges külön aláhúzni, hogy bár kölcsönös segítésről van szó, mégis elsősorban a nagy Szovjetunió az, mely segít valamennyiünket, segíti a népi demokrácia összes országait. (Nagy taps.) — Mi, elvtársak, természetesen nemcsak a Szovjetunióval és a népi demokrácia országaival akarunk fenntartani külkereskedelmi kapcsolatokat, hanem a tőkés országokkal is és kereskedünk is a tőkés országokkal, amennyiben ez a kereskedelem országunk számára hasznos és nem sért az egyenjogúság elvét. 10 milliárd forintnyi összeget ruháztunk be népgazdaságunkba. Népünk életszínvonala az 5 éves terv első évében gyorsabban növekedett, mint ezt 5 éves tervünk előírta. Népgazdaságunkszocialista építése terén az 5 éves terv első évében elért eredményeinket világosan mutatja a nemzeti jövedelem alakulása is. A nemzeti jövedelem, vagyis a népgazdaságunkban termelt összes új érték 1950-ben mintegy 20 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Ez csaknem egyharmada annak a növekedésnek, melyet 5 éves népgazdasági tervünk az 1950—54. évi időszakra előirányoz. A Horthy-fasizmus idején az ország nemzed jövedelme 15 év alatt, tehát az első világháborút követő stabilizációtól. 1924- től 1939-ig mindössze 12,6 százalékkal emelkedett, tehát az évi emelkedés nem érte el az egy százalékot sem. ötéves tervünk első évében, tehát a nemzeti jövedelem emelkedésének üteme a holtávrendszerbeni átlagos évi növekedésnek 24-szerese volt. (Taps.) — Az igen komoly fejlődés ellenére, mely népgazdaságunkat jellemzi, meg kell említeni egy sor olyan hiányosságot, amely nem csupán népgazdaságunk egyik-másik körülhatárolt terüldére, hanem egészére, vagy legalább is jelentős részére vonatkozi. A legfontosabb ezek közül a hiányosságok közül: a még mindig laza állami és nem fegyelem, s a javuló, de még távolról sem elég szilárd munkafegyelem, rendszeres, szervezett takarékosság hiánya a legutóbbi időkig, a rendelkezésre álló ipari felszerelés, gének elégtelen kihasználása, a nyersanyag pocsékolása a termelésben, s általában üzemeink viszonylag alacsony szervezettségi foka; a felelős egyéni vezetés elmásottsága; a gyakori szervezés és átszervezés, ami sok felesleges költséggel jár és zavarja a folyamatos munkát a vezető káderekben, s általában a szakképzett munkaerőben mutatkozó hiány mellett, ezeknek sokszor rossz felhasználása, a bürokratizmus elburjánzása gazdasági szerveinkben, a bírálat és az önbírálat gyengesége, a dolgozók javaslatainak, kezdeményezéseinek elégtelen felkarolása és hasznosítása, ami megkönnyíti az ellenség aknamunkáéit a népi demokrácia gazdasága ellen. I A közellátás kérdése az osztályharc fontos területévé vált Újtípusú gazdasági kapcsolatok rendszere Egyetlen év alatt tízmilliárd beruházás Ma: Weißel heti rádióműsor járal 60 fillér tárgyalását, amelynek címe: „Az ötéves terv első évének eredményei és további feladataink a népgazdaság szocialista építése terén.“ A naprend előadójaként Gerő Ernő államminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke, a Párt főtitkárhelyettese tartotta meg beszámolóját. Gerő Ernő beszámolója az MDP II.I Kongresszusán: Az ötéves terv első évének eredményei és további feladataink a népgazdaság szocialista építése terén Az MDP Kongresszusának negyedik napi tanácskozásait szerdán reggel Piros László vezérőrnagy nyitotta meg. Bejelentené, hogy újabb üdvözlő táviratok érkeztek a Kongresszushoz. A táviratok ismertetése után megkezdték a Kongresszus második napirendjének Soha el nem múló hála a szovjet segítségért . Azonban a gazdasági munkánkban és népgazdaságunkban fellelhető összes hiányosságok és hibák semmit sem változtatnak az alapvető tényen, melyet ötéves tervünk első évének eredményei napnál világosabban bizonyítanak: országainkban sikeresen rakjuk le a szocializmus alapjait, sikeresen építjük a szocialista népgazdaságot, sőt a számok azt is bizonyítják, hogy népgazdaságunk szocialista építésének üteme jóval gyorsabb, mint azt magunk egy évvel ezelőtt feltételeztük. Különösen vonatkozik ez a megállapítás szocialsta gyáriparunkra, mely az 5 évre előírt termelés emelkedésének egy év alatt 40,6%-át valósította meg. (Taps.) — Fejlődésünk ütemének megnövekedéseiben, népgazdaságunk szocialista építésének sikereiben döntő súllyal esik latba a nagy Szovjetúnió sokoldalú, baráti segítsége, a szovjet tapasztalatok mind következetesebb hasznosítása országunkban, a népgazdaságunknak nyújtott szovjet műszaki és tudományok segítség. Felbecsülhetetlen jelentőségű számunkra az a segítség, amelyet a Szovjetunió nehéziparunknak és könnyűiparunknak hazánkban hiányzó ízen fontos nyersanyagok, továbbá nehézipari felszerelés és különféle, gépek szállításával nyújtott és nyújt,olyan nyersanyagok és gépek szállásával, melyeket az imperialisták tőlünk megtagadnak. A Dunai Vasmű felépítése, kohóipari üzemeink teljes újjászervezése, a budapesti földalatti vasút megépítése lehetetlen volna számunkra a Szovjetunió hatalmas segítsége, a szovjet népek nélkül. Meggyőződésem, hogy egész dolgozó népünk nevében szólok, amikor innen, a Magyar Dolgozók Pártja kongresszusi tribünjéről kifejezem köszönet Az ötéves terv első évének eredményei, elvtársak, nem maguktól születtek meg. Az eredményeket, a Szovjetunió támogatása és állandó segítsége mellett, munkásosztályunk, dolgozó népünk — Pártunk vezetésével, Rákosi elvtárs vezetésével — kemény, szívós küzdelemben harcolta ki külső és belső ellenségeinkkel szemben a kizsákmányoló osztályokkal és maradványaikkal szemben. Kiharcolta az imperialisták, a feusákság, a klerikális reakció és az áruló jobboldali szociáldemokraták ellen folytatott szakadatlan küzdelemben. — Az ellenség aknamunkája és támadása meghiúsult azért, mert Pártunk, munkásosztályunk sziklaszilárdan állott és áll a szocialista építés frontján, mert tömegmozgalommá vált országunkban a szocialista munkaverseny, mert mindinkább tért hódít a Sztahanov-mozgalom, mert — Sztálin elvtárs szavaival élve — „a szocialista munkatűiket és soha el nem múló hálánkat felszabadítónknak, a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetuniónak, a szovjet tudósoknak, mérnököknek, sztahanovistáknak, s mindenekelőtt népünk igrnz barátjának, a világ dolgozói nagy vezérének, valamennyiünk bölcs tanítómesterének, a mi forrón szeretett Sztálinunknak! (Nagy taps.) versenyben a tömegek gyakorlói, forradalmi önbírálata jut kifejezésre, mely a dolgozók milióinek alkotó kezdeményezésére támaszkodik“. — Az ötéves terv első évében elért komoly eredményekért köszönet a mi nagyszerű munkásosztályunknak, mely szövetségben a dolgozó parasztsággal, Pártunk vezetésével előre lendítette a népgazdaság szocialista építésének ügyét. — Népgazdaságunk szocialista építésében megvalósított sikereink egyben az imperialista háborús gyújtogatók ellen, a béke megvédéséért folytatott harcunk eredményei is. Elmondhatjuk, hogy ha szerény mértékben is, de gazdasága eredménye,akikes mi is hozzájárultunk a világot átfogó hatalmas béketábor erejének gyarapodásához, a világ békefront megerősítéséhez, melynek vezetőja s egyben legszilárdabb bástyája: a szocialista Szovjetúnió. Gazdasági eredményeinkkel hozzájárultunk a békefront megerősítéséhez