Magyar Nemzet, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-02 / 27. szám
aKedd, 1954. f e b r u á r 2.. A Szovjetunió tervjelentése az 1933. évről A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának most nyilvánosságra hozott tervjelentése igen figyelemreméltó dokumentum, amelyből világosan kidomborodik, hogy milyen mértékben állította a szovjet kormány a nép anyagi és kulturális életszínvonalának gyors emelését a terv középpontjába. A tervjelentésből kitűnik, hogy a Szovjetunió egész iparának 1953. évi össztermelése 12 százalékkal emelkedett az 1952. évihez képest és 45 százalékkal az 1950. évihez viszonyítva. Különösen figyelemreméltó az, hogy a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak különösen 1953 második felében sokkal nagyobb ütemben fejlődtek, mint 1952-ben és mint ahogy ezt az eredeti tervben előirányozták. A terv felsorolja azokat az ipari termékeket, amelyekben túlteljesítették az eredeti előírásokat, ugyanakkor rámutat arra, hogy egyes minisztériumok nem biztosították kellő intézkedésekkel a termelési tervek teljesítését. Az ipar és a lakosság megnövekedett kereslete Ami az ipari termelést illeti, ott mindenekelőtt meg kell állapítani azt, hogy a termelés különösen az olyan árufajtákban, emelkedett, amelyek megfelelnek a lakosság megnövekedett keresletének. Elsősorban vonatkozik ez a könnyűiparra és az élelmiszeriparra. A nép anyagi és kulturális életszínvonala emelésének útján döntő fontosságú a termelékenység emelkedése és ami ettől elválaszthatatlan, az új technika fokozott alkalmazása a népgazdaságban. E téren az 1953-as év ugyancsak jelentős eredményekre vezetett. A Szovjetunióban 1953-ban 700 rendkívül fontos új típusú és márkájú gépet és gépegységet gyártottak. Ezek biztosítják a népgazdaság további technikai fejlődését. Igen érdekes, hogy a könnyű- és élelmiszeripar számára több mint száz új típusú, nagy termelékenységű berendezést gyártottak. Jelentős a fejlődés az energetikai, elektrotechnikai, ásványolajipari, vegyi, kohászati, továbbá a bányamunkálatok gépesítését szolgáló új berendezések gyártásánál. Folytatódott olyan új gépek, gépegységek és automaták bevezetése, amelyek elősegítik a munka termelékenységének növelését, megkönnyítik a munkakörülményeket és biztosítják a termékek kiváló minőségéű egy évben 139.000 traktor a mezőgazdaságnak A mezőgazdasági termelésvorsütemű fejlesztése szempontjából igen nagyjelentőségű az a haladás, amely a mezőgazdasági munkálatok tovbbi gépesítésének terén törént. 1953-ban több mint 80 különböző fajta mezőgazdasági gépet és szerszámot gyártanak a Szovjetunióban. Máris átható, hogy az SZKP és a ■zovjet kormány határozatai a mezőgazdaság fejlesztéséről komolyan hozzájárultak a termelés kiszélesedéséhez és elősegítették azt, hogy a jövő esztendőben azokon a terüleeken is, ahol bizonyos elmaradás mutatkozott, ugrásszerű ejlődés következzék be. Mindenekelőtt rá kell mutatni, hogy a vetésterületek 1952-hez iszonyítva 1.400.000 hektárral rekedtek. A legértékesebb : -.bonanövénynek, a búzásak vetésterülete kétmillióhektárral nőtt. Növelték a cukorrépa, az olajos növények, aurgonya, a zöldségfélék veésterületét. Komoly gépi segítséget kapott a mezőgazdaság'53-ban. Ezek közül kiemelik a 139.000 szántótraktort, vlamint a több mint kétmilió talajművelő eszközt. Jelenős intézkedések történtek az ilattenyésztés kibővítésére és ázámának növelésére is. Az 953. október elsejei állatöszszeírás szerint a Szovjetunió összállatállománya szarvasmarhából 63 millió, sertésből 47.6 millió, juhból és kecskéből 135.8 millió, lóból 16.2 millió. Igen érdekes számot olvashatunk arról is, hogy a mezőgazdaságnak nyújtott agronómiai és zootechnikai segítség fokozása céljából hány szakember ment át a mezőgazdaságba. Ezeknek száma százezer. Ezenkívül az iparból és a népgazdaság más ágazataiból a gép- és traktorállomásokra küldtek jelentékeny számú mérnököt és technikust, hogy igazgatói, főmérnöki, valamint egyéb funkciókban dolgozzanak. Komoly fejlődést mutat a vasúti-, vízi- és gépkocsiteherszállítás növekedése. Milyen árukból vásároltak többet a szovjet emberek? Igen érdekes adatokkal szerepel a bel- és külkereskedelem. A Szovjetunióban a jegyrendszer eltörlése óta 1953. április 1-én hatodszor szállították le az élelmiszerek és iparcikkek állami kiskereskedelmi árát. Az újabb árleszállítás elősegítette a szovjet rubel további megerősödését és a lakosság életszínvonalának komoly emelkedését. Áprilistól decemberig a kereskedelmi szervek pótlólag 33 milliárd rubel értékű közszükségleti cikket kaptak azon a 312 milliárd rubel értékű közszükségleti cikken felül, amit a lakosságnak 1953 áprilisától decemberéig eladásra szántak. 1952- höz képest a lakosságnak jelentősen több árut adtak el, így például az állami és szövetkezeti kereskedelemben 21 százalékkal több áru jutott a lakosságnak, mint 1952-ben, ezen belül az év második felében ez a szám 26 százalék volt. Ugyanakkor a falusi kereskedelmet lebonyolító fogyasztási szövetkezetek árueladása is jelentősen nőtt 1952- höz viszonyítva, mégpedig 24 százalékkal. Jelentős volt a hús és húskészítmények, állati zsiradékok, tojás, cukor, cukrászkészítmények, gyümölcs és zöldség eladásának növekedése. Az iparcikkek közül a tavalyihoz képest jóval többet adtak el gyapot és gyapjúszövetben, lábbeliben és az olyan árukban, mint gramofon, porszívó, rádióvevőkészülék és televíziós készülék. Ez utóbbiból 64 százalékkal több került eladásra, mint 1952-ben. Jelentősen növekedett a személygépkocsik eladása is, az előző évhez viszonyítva idén 2,6-szor annyi személygépkocsit vásároltak a szovjet emberek. A lakosság jó áruellátása érdekében tovább bővült az állami és szövetkezeti kereskedelem hálózata. A múlt évben mintegy 6000 új üzlet nyílt meg. Kereskedelem 61 állammal A külkereskedelem fejlődése figyelemreméltóan mutatja, hogy a Szovjetunió a kereskedelmi kapcsolatok normalizálása terén 1953-ban nemcsak jelentős kezdeményező lépéseket tett, hanem komoly eredményeket is ért el, így például 1953-ban a Szovjetunió 51 külföldi állammal folytatott kereskedelmet, mégpedig 25 országgal évi és több évre szóló kereskedelmi egyezmények alapján. A háború óta első ízben került sor áruforgalmi egyezmény megkötésére Indiával, Franciaországgal, Argentínával, Görögországgal és Izlanddal. Ezt azért emeltük ki különösképpen, mert a tervjelentés nemcsak a szovjet nép békés építőmunkájának belső eredményeit tárja a közvélemény elé, hanem e száraznak mondott számokból kitűnik az is, hogy a nemzetközi feszültség csökkentése útján, a kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztésének segítségével miként igyekszik a szovjet kormány normalizálni kapcsolatait számos tőkés országgal és ezzel megteremteni a megfelelő alapot a politikai kérdések rendezésére. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma az 1952. évi 20,8 milliárd rubelhez képest 23 milliárd rubelre emelkedett, vagyis 11 százalékkal növekedett. Emellett a külkereskedelmi forgalom csaknem négyszeresen felülmúlja a háború előtti színvonalat. A Szovjetunió a népi demokratikus országokkal lebonyolított áruforgalmának további növekedése mellett jelentősen fokozta kereskedelmi forgalmát Nyugat-Európa, valamint a Közel- és Közép-Kelet több országával. A jövedelem emelkedése igen jelentős megállapítása a tervjelentésnek az, hogy a Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1953 végén elérte a 44.800.000 főt. Egy szűkszavú mondat csak ennyit állapít meg: »1953-ban éppúgy, mint az előző években, az országban nem volt munkanélküli párt .. A nemzeti jövedelem gyarapodásáról és a lakosság anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedéséről számolnak be a következő számok. Ezekből kitűnik, hogy csupán az árleszállításból az állami és szövetkezeti kereskedelem vonalán a lakosság közvetlen nyeresége több mint ötven milliárd rubelre rúg, ahhoz a huszonnégy milliárd rubelhez képest, amelyet a lakosság, ugyancsak egy évre számítva, az 1952. évi ár-rleszállítás után megtakarított. Ez azt jelenti, hogy csak ezen az egy vonalon a lakosság közvetlen nyeresége több mint duplájára növekedett. A munkások és alkalmazottak béralapja az előző évhez képest öt százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottait reálbére az árleszállításokból kifolyóan további tíz százalékkal emelkedett. • Ezen kívül a Szovjetunió dolgozói jelentős segélyeket és kedvezményeket kaptak. Külön megemlíti a tervjelentés a kölcsönkibocsátási összeg csökkentését is. Mindent összevetve, a munkások és alkalmazottak és parasztok összjövedelme egy dolgozóra számítva, 1953-ban több mint 13 százalékkal emelkedett. Igen jelentősek voltak a lakásépítési beruházások, amelyek eredményeként a múlt esztendőben 28 millió négyzetméter lakóterületű lakóházat építettek föl. Külön kitér a jelentés a parasztok jövedelmének növekedésére, amely abból tevődött össze, hogy növelték a begyűjtési árakat, bevezették több mezőgazdasági cikkre az állami felvásárlás rendszerét, a begyűjtési árat jelentősen meghaladó áron, csökkentették a kötelező beszolgáltatások normáját, leszállították a mezőgazdasági adót, eltörölték a a múlt évről fennmaradó adótartozásokat. Ezenkívül a parasztok jelentős nyereségre tettek szert a kiskereskedelmi árak csökkentése révén is. A parasztok éppúgy, mint a munkások és alkalmazottak, ingyenes orvosi ellátásban, díjtalan oktatásban és egyéb kedvezményekben részesültek. A parasztok jövedelmének gyarapodásáról tanúskodik az a tény is, hogy 1953-ban a falvakban összesen több mint 400.000 új lakóház épült. Negyven százalékkal több végzett középiskolás Rendkívül érdekesek a kulturális életszínvonal emelkedését bizonyító számok. Ebből, többi között kitűnik, hogy a tízosztályos középiskolát végzett tanulók száma a múlt évihez képest 40 százalékkal, a főiskolások száma 120.000-rel növekedett. A múlt évben több mint 380.000 könyvtár működött a Szovjetunióban. Tovább bővült a kórházak, szülőotthonok, szanatóriumok és üdülőházak hálózata. Az orvosok száma tizenegyezerrel lett nagyobb. Csak néhány számot ragadtunk ki a tervjelentésből, de ezek a számok is önmagukért beszélnek, megmutatják, hogy a békés építőmunka nagyszerű lendületében élő szovjet emberek milyen jelentős eredményeket értek el az életszínvonal még gyorsabb emelésének, a Szovjetország további erősítésének útján. Ákrucsereforgalmi megállapodás a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között az 1954. évre 1954. január 30-án aláírták a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között az 1954. évi kölcsönös áruszállításokra vonatkozó jegyzőkönyvet. Az áruszállítások mindkét országban a lakosság életszínvonalának emelkedését segítik elő. A Magyar Népköztársaság a Német Demokratikus Köztársaság részére autóbuszokat, Diesel-vonatokat, mezőgazdasági termékeket, valamint fogyasztási cikkeket szállít, a Német Demokratikus Köztársaságból különféle vegyianyagokat, gépeket, finommechanikai, optikai, elektrotechnikai termékeket és könnyűipari árukat kapunk. A tárgyalások baráti szellemben folytak és hozzájárultak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok további elmélyítéséhez. (MTI) Hol építhető családi ház Budapesten Országszerte nagy érdeklődéssel és örömmel fogadták a dolgozók a minisztertanács vasárnap megjelent határozatát, amely a családi lakóházépítkezések fokozott támogatásáról intézkedik. Messzemenő kedvezményekkel, rendkívül előnyös feltételű kölcsönökkel segíti elő a kormány az egyéni házépítkezést. Egy nappal a határozat közzététele után már látható, hogy milyen hatalmas lendületet vesz az építkezési kedv. Az intézkedés nyomán hétfőn délelőtt a Budapesti Városi Tanácsnál és a kerületi tanácsok építési osztályain sok száz érdeklődő jelent meg és kérdezősködött az építési lehetőségek körülményeiről, érdeklődött, hol vannak családi házépítésre alkalmas, megszerezhető telkek. A Városháza mezőgazdasági osztályának birtokrendező csoportjánál mintegy 300-an fordultak meg családi házépítési ügyben. Egyénileg építendő családi házak céljaira a Budapesti Városi Tanács hatalmas kiterjedésű területeket szemelt ki. Ezeknek a területeknek egy részét még csak ezután fogják parcellázni, vannak azonban szép számltán olyan telkek, amelyeken máris megindulhat az építkezés. A városi tulajdonban levő, családi házépítésre alkalmas területek a következők: A II. kerületi Pesthidegkúton: a Remetekertváros, a hidegkúti Várhegy egy része, továbbá az Ady Endre-u. — Bujdosó-köz — Szabadság útja — Dimitrov-út — Kont vezér út — Városi erdő közötti terület, végül a Csatárka-dűlő egy A III. kerületben Csillaghegyen: a Ságvári Endre-utca — Vörös Hadsereg-út — Mátyás király-út — Hunyadi-utca közötti területet, valamint a Táborhegytől nyugatra eső terület egy részét jelölték ki. A IV. kerületben Újpesten: a Fótiút — Szilágyi-utca — Vécsey Károly-utca — Leiningen-utca által határolt terület. A X. kerületben Kőbányán: az Ihász-utca — Sörgyár-utca — Lavotta-utca — Harmincad-utca közötti terület, a Pilisi-utca — Heves utca — Dömsödi-út közötti telkek és a Keresztúri-út — Hortobágyi-út — Nemes-utca között fekvő terület. A XI. kerületi Kelenvölgyön: a Pacsirta-hegy egy része, valamint Sasadon: a Sasadi-út — Budaörsi-út — Nagyszeben-utca — Törökbálinti-út terület A XVI. kerületi Rákosszentmihályon: a Csömöri-út — Határ-út — Tompa-utca — Király-utca közötti terület, továbbá a János-utca — Iglói-utca — Nyitra-utca — Baross-utca — József-utca és a rákospalotai határ-út közötti terület. Mátyásföldön: a Határ-út menti állami lakótelep egy részét jelölték ki. A XVII. kerületi Rákosligeten: a Lenin-utca — Határ-utca — Kapisztrán-utca — Damjanich-utca — Szabolcs-utca — Frangepán-utca — Rátkai-utca — Hunor-utca közötti terület, Rákoscsabán: az Álmos-utca — Martínovics-utca — Felvidéki-utca — Batthyány-utca közötti terület, továbbá az Árpád fejedelem-út — Határ-utca — Jászberényi-út közötti telkek. Rákoshegyen: a Vörösmartyutca — Külső Ferihegyi-út — Rákoshegy határa — Batthyány-utca közötti terület. A XVIII. kerületi Pestszentlőrincen: a Vörös Hadsereg-út — Szent István király-út — Egressy Gábor-utca — Tinódi-utca — Gyulai Pál-utca — Szent István király-út — Nefelejts-utca — Mikszáth Kálmán-utca közötti terület, továbbá a Sallai-utca — Madarász-utca — Dráva-utca — Petőfi-utca közötti terület. A XX. kerületi Soroksáron: az Eötvös-utca — Vécsey-utca — HÉV- vonal közötti telkek. A XXI. kerületi Csepelen: a Királyerdő egyes részei. A XXII. kerületben Budafokon: a Liszt Ferenc-utca — Mérleg-utca — Alkotmány-utca közötti terület. Budatétényben: a Napréti-utca — Batthyány-utca — Táncsics-utca — Iskola-utca — Bacsó Béla-utca — Templom-utca — Dózsa György-utca — Klauzál-utca - Marx-utca — Géza-utca közötti terület, valamint a Rákóczi-út — Dózsa György-utca — Vörös Hadsereg-út — Árpád-út közötti terület. A Városi Tanács nemcsak egészséges fekvésű, értékes közműves telkek juttatásával segíti elő a budapesti dolgozók családi házépítkezéseit, hanem nagyszabású tervpályázatot rendez, hogy az újonnan épülő családi házak városias jellegűek, kényelmesek, korszerűek legyenek. A napokban jelenik meg a tanács tervpályázati felhívása. A pályázati feltételek szerint olyan szabadon álló, kertes családi házakat kell építeni, amelyek megfelelnek a városi dolgozók követelményeinek. A pályázat eredményeként kivitelre legalkalmasabbnak minősített családi házak terveit album formájában hozzák majd forgalomba, hogy minden építtető számára hozzáférhetővé tegyék és ezeknek a terveknek alapján épüljenek fel a budapesti dolgozók modern családi otthonai. Gárdonyi Jenő Felhívás a mezőgazdasági termelés területén kívül dolgozó mezőgazdasági szakemberekhez Mezőgazdaságunk fejlesztésének nagyszerű feladatait csak akkor valósíthatjuk meg, ha a mezőgazdasági szakemberek minél nagyobb számban vesznek részt a termelés közvetlen irányításában. A gépállomások, termelőszövetkezetek dolgozóinak tömege, a falu népe várja azoknak a szakembereknek a segítségét, akik jelenleg irodai, vagy hasonló beosztásukban nem tudják kellőképpen gyümölcsöztetni tudásukat. A mezőgazdaság dolgozói számítanak rájuk megnövekedett feladataik végrehajtásában, számítanak közvetlen tanácsaikra, útmutatásaikra, a gépek jobb kihasználása, a helyes agrotechnika alkalmazása, a hozamok növelése érdekében. A földművelésügyi minisztérium ezért felhívással fordul azokhoz a mezőgazdasági szakemberekhez, akik jelenleg nem a mezőgazdasági termelés területén dolgoznak, jöjjenek a gépállomásokra, termelőszövetkezetekbe, a községekbe! Legyenek a mezőgazdaság felemelkedéséért megindult hatalmas küzdelem cselekvő részvevői. Szaktudásukkal mozdítsák elő a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósítását, a dolgozó nép életszínvonalának felemelését. A párt és a kormány fokozott megbecsülésben részesíti a mezőgazdasági szakembereket. Messzemenően gondoskodik anyagi és szociális helyzetükről. A földművelésügyi minisztérium tudatában van annak, hogy a helyi ismeretekkel rendelkező szakemberek az általuk választott termelőszövetkezetekben vagy községben eredményesebb munkát tudnak kifejteni, ezért a lehetőségekhez képest elősegíti, hogy a szakemberek az általuk választott munkahelyen dolgozzanak. Az agronómusok a gépállomások személyi állományába tartoznak, munkásságukat a gépállomáson vagy közvetlenül a termelőszövetkezetekben és a községekben fejtik ki. A mezőgazdasági szakemberek az iskolai végzettség és a szakmai gyakorlat figyelembevételével 1050 Ft-tól 1750 Ft-ig terjedő havi fizetést kapnak, ezenfelül működési területük termelési terveinek túlteljesítéséért pénzbeni és természetbeni prémiumban részesülnek. A földművelésügyi minisztérium minden szakember számára biztosítja a helybenlakást. A háztartás jobb ellátásának biztosítása céljából a családfenntartók abban a községben vagy városban, ahová munkaterületük tartozik, fél katasztrális holdtól egy katasztrális holdig terjedő háztáji földterületet kapnak. Az agronómusi munkakör betöltésére jelentkezhetnek mezőgazdasági egyetemet, gazdasági akadémiát, mezőgazdasági főiskolát, mezőgazdasági középiskolát, mezőgazdasági akadémiát, mezőgazdasági technikumot és 2 éves mezőgazdasági szakiskolát végzett növénytermelő, kertész és szőlőtermelő szakemberek. Akik vállalkoznak erre a szép feladatra, a megpályázott munkahely szerint illetékes megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályához, a Budapesten lakók, vagy Budapesten dolgozók pedig a földművelésügyi minisztérium személyzeti főosztályához adják be kérelmüket. A pályázat jelentkezési lapon történik, amelyet a gépállomásokon, a járási és megyei tanácsok mezőgazdasági osztályain, vagy a földművelésügyi minisztérium személyzeti főosztályán (Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11, III. em. 335. sz.) kaphatnak meg. Abban az esetben, ha a lakóhelyen jelentkezési lap nem szerezhető be, a jelentkezést írásban, jelentkezési lap nélkül is be lehet küldeni a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályához, vagy közvetlenül a földművelésügyi minisztériumhoz. A jelentkezéshez csatolni kell a szakképzettséget és a termelési gyakorlatot igazoló okiratokat, vagy azoknak hiteles másolatát és részletes önéletrajzot. A jelentkezőket az általuk választott gépállomás telephelye szerint illetékes megyei tanács mezőgazdasági osztálya hívja be. A jelentkezéssel kapcsolatos útiköltséget a megyei székhelyen való megjelenéskor megtérítik. A Budapestről, vagy a megyei székhelyről községbe, falura költöző szakember az átköltözés után az előző munkahelyén élvezett három havi alapfizetésének megfelelő öszszegű segélyben részesül. A költözési költséget a földművelésügyi minisztérium ezen az összegen felül téríti meg. Eddig soha nem tapasztalt szép feladat vár a mezőgazdasági szakemberekre. A földművelésügyi minisztérium számít rájuk és várja ajelentkezésüket. (MTI) Honvédek ástak ki a hóból egy vonatot a miskolci vonalon A vasárnapi hófúvás Miskolc közelében, Mezőnyárád-Mezőkeresztes és Csincsetanya között eltorlaszolta nemcsak a vasútvonalat, de az országutat is. A vasút a miskolci helyőrséghez fordult gyors segítségért. Az egyik laktanyában éppen kultúrverseny folyt. A műsor a végefelé tartott, amikor bejelentették a vasút dolgozóinak kérését. »Segítsetek a forgalmat helyreállítani.« önkéntes jelentkezéseket kértek. Rövid percek alatt csaknem négyszer annyian jelentkeztek, mint amennyire szükség volt. Lapátokkal, csákánnyal felszerelve indultak a miskolci pályaudvarra. Mezőnyárád - Mezőkeresztes állomás közelében a nyílt pályán vesztegelt egy hosszú teherszerelvény, amely nyersanyagot szállított a Borsodvidék üzemeinek. Mikor a honvédek odaértek, a mozdony lámpája alig látszott ki a nagy hóból. Volt, ahol ütköző magasságig tornyosult a hóakadály. A már ott lévő vasúti dolgozókkal együtt kemény harc indult a tehervonat kiszabadításáért és a pálya megtisztításáért. Nehezítette a munkát, hogy az eltakarított hó helyett a szél szinte pillanatok alatt újabb buckákat és torlaszokat emelt. A mozdonyt és néhány kocsit valósággal ki kellett ásni a hótengerből. Jókedvűen és megállás nélkül ment a munka. A honvédek tisztjeik vezetésével és személyes példamutatásával nagyszerű munkát végeztek. Nemcsak a vonatot és a vonalat szabadították fel, de a közeli országúton is számos gépkocsit mentettek ki a hótorlaszok közül és egész éjszaka fáradhatatlan munkájukkal hajnalra biztosították a forgalom zavartalanságát. Újabb hófúvások, hóakadályok Szombaton és vasárnap országszerte újra megindult a havazás. Vasárnap az erős északi-északkeleti szél néhány megyében komoly hóakadályokat, hótorlaszokat hordott öszsze. Vas és Szabolcs megyének valamennyi főközlekedési útja járhatatlan, Győr, Veszprém és Borsod megyében is sok hóakadály van az utak nagy részén. A hótorlaszok eltávolítása már vasárnap teljes erővel haladt. Valamennyi hómarógép és motoros hóeke kint dolgozott az utakon és ennek köszönhető, hogy az éjszaka folyamán az erős havazás ellenére is felszabadították a dudari bányászjárat útját. Hétfőn délelőtt csak Sopron környékéről jelentettek hóvihart, az ország többi részén csak csendes hószállingózás volt. Hideghullám Európaszerte Bécsben és Ausztria legtöbb részén a hőmérsékleet 20 fok alá süllyedt. A dunai hajózás a jégtorlaszok miatt teljesen szünetel. Hollandiában a vasárnapra virradó éjszaka volt az idei tél legalacsonyabb hőmérséklete: mínusz 15 fok.Brüsszelben mínusz 12, az Ardennekben mínusz 23 fokot mértek. Svédország középső részein a hőmérséklet mínusz 36 fokra süllyedt. Franciaországban is nagy a hideg. Normandiában a hó 10 centiméter vastag, a párizsi deauvillei úton csaknem szünetel a forgalom. Strasbourgban mínusz 15 fok a hőmérséklet.