Magyar Nemzet, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-06 / 106. szám
Csütörtök, 1954. május 6.« SOMOGYA SZALÓI MÉRLEG Az idei tavasz az egész országban az új élet szép ígéretével indult. A kormányprogramm végrehajtása friss lendületet adott a munkának, egészséges erjedés kezdődött a falvakban, fokozódó munkakedv tapasztalható és egyre erősödő barátság egyéniek és tszcs tagok között. Derűsebbek a falvak, bizakodóbbak az emberek és ez megmutatkozik a termelőmunkában is. Vannak azonban községek, ahol nem ilyen a helyzet, így van ez az ezerlakosú Somogyaszalón is, ahol mintha kedvét vesztette volna a falu egy része. Nem jó a viszony egyének és tsz-tagok között és ez a kedvetlen hangulat megmutatkozik nemcsak a tavaszi munkánál, hanem a begyűjtésben és adófizetésben is. Sertésbeadását 19, marhabeadását 35 százalékra, az adófizetést pedig 30 százalékra teljesítette a község az eső negyedévben. Még tavaly ősszel állt be a változás a község életében, akkor, amikor a III. típusú »Március 15« tszcs feloszlott, majd ismét újjáalakult. Ennek következményei kavarták fel a falu nyugodt életét. Mi történt a „Március 15“ tszcs-ben ? A rossz vezetéssel elégedetlenkedő tagság a múlt év októberében viharos közgyűlésen kimondta a „Március 15-tszes feloszlását Azok is a feloszlásra szavaztak akkor, akik szívesen maradtak volna továbbra is a csoportban, de nem merték véleményüket nyilvánítani, olyan fenyegető volt a minden áron kilépni akaró és a feloszlatás mellett állástfoglalók magatartása. A tagok nagy része — a kilépéssel kapcsolatos törvényes intézkedések alapján — mielőbb vissza akarta kapni földjét, állatait és bevitt szerszámait. A feloszlást kimondó közgyűlés után rögtön másnap tizenegy család — közöttük a volt elnök, a könyvelő, a pénztárnok és ezek rokonai — ismét visszalépett a tszcs-be. (A Volt vezetőség, és maga az elnök is minden munkából kivette a részét a múltban is s most, hogy Somogyaszalón jártunk, az elnököt éppen a határban találtuk: trágyát hordott.) A kívülmaradó negyvenöt család az újraalakulást az egyéniek kijátszásának tekintette, mert erről a jelentős eseményről csak elkésve szerzett tudomást. Ez okozta a legnagyobb elégedetlenséget a falubon, s így kerültek szembe egyöltassal a tszcs-tagok s egyéni parasztok. A továbbra is működő tszcs 135 hold földön gazdálkodik, így hát nem mindenki kaphatta meg régi földjét a kilépők közül. A kilépőket a tszcs vezetősége megterhelte az adóssággal és ennek ellenértéke fejében a törvény értelmében vissza is tartotta a nekik járó gabona egy részét. Komoly hibát követett el azonban a vezetőség, mivel egy volt tag sem kapott részletes kimutatást arról, hogy a visszatartott gabona által mennyit törlesztett az adósságából. A kilépettek követelődztek, fenyegetődztek, törvénysértést emlegettek, a visszalépettek nem hallgatták meg őket, elzárkóztak előlük és azt válaszolták: »Miért léptetek ki?« Történt-e valóban törvénysértés a somogyaszalói >Március 15«-ben? A rendelet kimondja, ha legalább tíz tag megmarad, a tszcs tovább működik. Somogyaszalón tehát a törvény betűjét betartották ugyan, de ez nem jelenti azt is, hogy a törvény szellemében jártak el. A vezetőség feladata az lett volna, hogy a tszcs továbbműködéséről minden volt tagot értesítsen. Az lett volna a feladata, hogy tanuljon a múlt hibáiból. Ennek az elősegítése lett volna a feladata a termelőszövetkezet nehéz napjaiban az állami és pártfunkcionáriusoknak is. Mindez azonban nem történt meg, ezért romlott meg a viszony egyéniek és tizcstagok között Somogyaszalón. öregek és fiatalok Nem a törvény szellemében járt el a régi vezetőség — de nem is nagyon akart. Az öregek és a fiatalok harcáról van itt szó. Keczeli Lajos, a »Március 15« tszcs elnöke maga is megmondja, hogy a tszcs-ben kevés volt a fiatal (egyke dívott a községben). Sok volt a föld, kevés a munkaerő, emiatt nem tudtak megfelelő eredményt elérni. A laza munkafegyelem is ebből adódott. A fiatalok szabadulni szerettek volna az idősebb tagoktól és a feloszlást kimondó közgyűlés kapóra jött. A fiatalok is a feloszlás mellett szavaztak ugyan, de aztán meggondolták magukat, örültek, hogy az idősebbek jórészt kiléptek és a bennmaradók, akik többsége fiatal, »új életet« kezdhetnek. Az elnök, a könyvelő, a pénztárnok és a többiek, akik most is tagjai a csoportnak, munkabíró emberek és a megmaradó 135 holdat példásan megművelik. Állatállományuk is szép: 16 lovuk, 19 szarvasmarhájuk és 29 sertésük maradt s ezt most tovább szaporítják. Tehát valóban a maguk hasznára alakították meg ismét a csoportot, de ennek a haszonnak részese lehet az egész ország, ha a fiatalok állják a sarat és példát mutatnak a termelésben. A munkával nincs is baj, de a magatartással annál több. A csoport tagjai nem mutatnak semmi hajlandóságot a kibékülésre az egyéniekkel. Maga az elnök is — akinek a vezetésben ugyan van hibája, de a tszcs mindennapjáért folytatott jó munkáját mindenki elismeri — nagyban felelős azért, hogy a tszcs tagsága és az egyéni parasztok még mindig nem kerültek közelebb egymáshoz. A kilépett tagok azzal is vádolják az elnököt, hogy kiszántatott 20 hold lucernát. Keczeli Lajos tagadja ugyan a lucernát, de azt elismeri, hogy 7 hold baltacímot és 2 hold lóherét valóban kiszántatott. Ez bizony nem a megbékélést elősegítő cselekedet volt, inkább olaj a tűzre. Az egyéniek joggal várták, hogy a lucernát (vagy a baltacímot, amit tavaly még ők vezettek), ha arra nincs szüksége a tszcs-nek, kiosztják a volt tagok között, állatállományuk vagy birtokuk arányában. Ha ezt az elnök boszszúnak szánta az egyéniek ellen, akkor visszafelé sült el. Ez nem nevezhető másnak, mint súlyosan elítélendő cselekedetnek a népgazdaság ellen. Vagy az elnök nem hallott még az állattenyésztés fejlesztésének tervéről? A tanácselnök furcsa tanácsa A rossz légkör kialakításához hozzájárult az is, hogy az egyéniek egy része nincs megelégedve a visszakapott földdel. Ebben az esetben a megyei földmérő bizottság a rendelkezések betűjéhez ragaszkodott. Először úgy szólt a rendelkezés, hogy a kilépőknek egy tagban kell visszaadni a földet. Egy hónap múlva úgy módosult ez, hogy két tagban is ki lehet adni, majd később, három vagy több parcellában, így, aki elsőnek kapta vissza a földjét, annak még egy tagban mérték ki. Később ez már lehetetlen volt, mert nem volt egytagban anynyi föld. Emiatt sokan nem a régi földjüket kapták vissza, hanem össze-vissza, ahol jutott föld a határban. A tanács, különösen maga a tanácselnök, Kodó Endre a földek igazságos szétosztásánál sokat segíthetett volna, ezt azonban több esetben elmulasztotta, annak ellenére, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztályától erre határozott utasítást kapott. Így történt meg, hogy többek között Bejczi Károly 12 holdas gazdának olyan föld jutott, aminek egy része megművelésre alkalmatlan. Évek óta senki sem munkálta és embermagasságú gaz lepte el, s ezen belül kis része teljesen hasznavehetetlen, vízmosásos terület. Ugyanakkor Bejczi régi földjeit Hegedűs Józsefnek, Bíró Kálmánnak, Morocz Ferencnek adták. Ezek földjeit viszont megint más kapta. Amikor Bejczi emiatt felkereste a tanácselnököt, az így válaszolt: »Vagy elfogadja a rossz földet, vagy menjen viszsza a tszcs-be! Azért kapott rossz földet, hogy visszamenjen. Az újságírónak viszont így beszélt: »Nekem már többször a szememre vetették fölöttes hatóságaim, hogy nagyon együttérzek és segítem az egyéni parasztokat!■* Vájjon ki vethette ezt a szemére? Kinek nem tetszik, hogy a tanácselnök segíti az egyénieket a termelésben? A járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője éppen az ellenkezőjét mondja ennek. Tehát nem valószínű Kodó tanácselnök mentegetődzése. Ezt csak azért mondja, hogy az elégedetlenkedő, igazságukat és törvényesen megillető jogukat kereső egyéni parasztok előtt jó színben tüntesse fel magát. Ez a kézmosás azonban nem hatásos és egy cseppet sem meggyőző. A hibák megtörténtek, megvannak, most nem mentegetődzésre van szükség, hanem ezek sürgős kijavítására, a munkakedv fokozására és a megbékélés előmozdítására. Jó vezetőket! A súlyos hibák gyökere Somogyaszalón abban rejlik, hogy a községnek nincsenek megfelelő vezetői. A tanácselnök nem ismeri a községet, mert egy éve sincs Somogyaszalón. A tanácstitkár sem tud segíteni, mert ő még kevésbbé ismeri. (Az sem egészséges dolog, hogy a tanácstitkár felesége lett a begyűjtési osztály vezetője! Kaposvár szomszédságában van Somogyaszaló, 11 kilométerre, erről a kinevezésről nem tudnak a járásnál?) Nem kisebb hiba, hogy a községben a pártszervezet jóformán csak papíron létezik. A régi párttitkár helyett mindent a tanácselnök intézett, ami egészségtelen dolog, hiszen ellenőrzés nélkül dolgozhatott. Új párttitkárnak pedig olyan embert választottak, aki nem lakik a községben, mert foglalkozása egy gépállomáshoz köti. Tehát jelenleg párttitkár nélkül van Somogyaszaló. Ez a helyzet a községben. A kedvetlenség a mérleg egyik serpenyőjében, a másikban ennek hatására a rossz beadás, az elmaradó adófizetés és a gyenge munka a határban. Meg kell találni a megbékéléshez vezető utat, hogy kedvük legyen az embereknek a munkához. Olyan vezetőkre van szüksége Somogyaszalónak, akik kijavítják az elkövetett hibákat, békét teremtenek és megértést az egyéniek és tsz-tagok között. Ezt kívánja a község népe, ezt kívánja népgazdaságunk érdeke is. Illés Sándor /7|C HANGVERSENY- 10(1)) NAPTÁR MÁJUS 6.. CSÜTÖRTÖK. Zeneakadémia, 8. Magyar Állami Hangversenyzenekar „J" bérlet 3. est. — Bartók-terem, fél 6. Verdi: Figoletto (III. mikrobarázdás bérlet 5. előadás). MÁJUS 7.. PÉNTEK. Zeneakadémia, 8. MÁV Szimfonikusok XV. bérleti estje. — Bartók-terem, 8. Bach—Beethoven—Bartók kamarazene bérlet ..A" sorozat 3. est. MÁJUS 8, SZOMBAT. Zeneakadémia, d. u. 5. ..Monteverditől — napjainkig" (Főiskolás bérlet 8. est). — Zeneakadémia, 8. Magyar Állami Hangversenyzenekar Beethoven— Bartók bérlet 3. est. — Bartók-terem, 8. Banyák Kálmán hegedűestje. — Színművészeti Főiskola nagyterem (Vasú. 2/c.), d. u. 5. ..Régi mesterek muzsikája" (Ifjúsági bérlet a IX. kerületi tanulók részére, 1. hang. verseny). — A Rákosi Mátyás Művek Kultúrotthonában, d u. fél 4. „Régi mesterek muzsikája" (Tanuló ifjúsági bérlet 1. hangverseny). — Magyar Optikai Művek Kultúrotthona, d. u. fél 5. „Régi mesterek muzsikája" (Tanuló ifjúsági bérlet 1. hangverseny). — Árpád gimnázium, d. u. 5. „Régi mesterek muzsikája" (Tanuló ifjúsági bérlet 1. hangverseny). — Árpád gimnázium, 8 „Opera-irodalom mesterművei" (üzemi dolgozók bérlet 1. hangverseny). — XX. kerületi Erke Kultúrotthon, d. u. 5. „Régi mesterek muzsikája" (Tanuló ifjúsági bérlet 1. hangverseny). — MÁV Északi Főműhely, d. u. 4. „Régi mesterek muzsikája" (Tanuló ifjúsági bérlet 1. hangverseny). — Vasas Szakszervezet kultúrterem, 8. „A romantikus század zenéje" (üzemi dolgozók bérlet 1. hangverseny). .Iso Wienzes. Május 29-én és 30-án lesz a Nemzetközi Gyermeknap Idén a Nemzetközi Gyermeknapot május 29-én és 30-án rendezik meg. A Nemzetközi Gyermeknapon az MNDSZ, a DISZ, az MSZT és a tanácsok népművelési osztályai adnak gazdag műsort. Egész népünk magáénak vallja Jókait Emlékünnepség Jókai Mór halálának 50. évfordulója alkalmából Jókai Mór halálának 50. évfordulóján szerdán este a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat és a Budapesti Városi Tanács emlékestet rendezett a Magyar Néphadsereg Színházában. Az emlékesten megjelent Nagy Imre, a minisztertanács elnöke és Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Andics Erzsébet, Horváth Márton és Rónai Sándor, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagjai, Boldoczki János külügyminiszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese, Veres Péter, Szabó Pál, Kónya Lajos, Barabás Tibor, Devecseri Gábor Kossuth-díjas írók, Földessy Gyula és Király István Kossuth-díjas irodalomtörténészek, Péter János református püspök, a Béke Világtanács tagja, továbbá sokan a magyar irodalmi élet kiválóságai közül. Részt vett az ünnepségen Jarmila Glazarová, a hazánkban tartózkodó csehszlovák Állami-díjas írónő és Eusebiu Camilar Államidíjas román író. Megjelent az emlékesten a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az emlékestet Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy 1954-ben Jókainak már tizenhat művét adjuk ki csaknem 320.000 példányban, a következő három évben pedig az írónak mintegy harminc műve jelenik meg 700.000 példányban. — Népünk szívébe fogadta Jókai Mór halálának 50. évfordulóján, szerda délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek a nagy írónak a róla elnevezett téren álló szobránál. Az ünnepségen megjelent a politikai és kulturális élet számos vezetője. Kossuth-díjas írók, akadémikusok, a társadalmi szervezetek képviselői. Az ünnepségen Veres Péter Kossuth-díjas író mondott emlékbeszédet: — Hozzáértő és okos irodalmárok, kritikusok s még az irodalomban járatos művelt emberek is sokszor feltették a kérdést, már a múltban is, felteszik ma is és valószínűleg holnap is: Mi a titka Jókainak? Mi benne a halhatatlan, mi az, ami az egymást felváltó nemzedékek ifjait és öregeit újra és újra Jókaihoz vonzza? — Én erre itt röviden csak azt tudom válaszolni, hogy az érdekes és jóízű meseszövésen túl, az a nemes lelki derű, ami szinte kivétel nélkül minden írását áthatja és az az emberszeretet vagy általában szeretet, amellyel az életet, a természetet, a népet és a neki mindennél kedvesebb magyar nemzetet nézte. — Ez a lelki derű és ez a szeretet ma is él és ma is hat az írásaiban, ma is megfogja az emberi szíveket, de különösen a magyar emberek szívét, akiknek mindig jólesett a zord önszidás is — legalább is utólag —, ha azt Csokonai, Petőfi, Arany János és Ady Endre mondta, de a simogató jó szó is, ha Mikszáthtól vagy Jókaitól hallották. — Jókai a legnagyobb és legmúlhatatlanabb erényt, a szeretetet adta az írásaiban az olvasóknak. Szeretetet az élet iránt, a nemes eszmények iránt, a bátor és lovagias férfiasság, az erényes és okos nőiesség iránt és legfőképpen a magyarság, a magyar nemzet iránt. — Ha néha túlozott, a hazáért, a nemzetért, az igazságért és az emberi erényekért túlozott. Vannak, akik azt mondják, jobb lett volna, ha nem túlozott volna. Ki tudja? Amikor ő a magyar nemzet ébresztője és indítója lett, nagy illúziók kellettek hozzá és nagyon harsányan kellett mondani, hogy: lesz feltámadás! Nem első eset a történelemben, hogy az erős harsonák hangjára leomlottak Jericho falai. Mindenkit csak a saját korában lehet igazán látni. Aki ott elvégezte a maga dolgát, az elvégezte a történelem számára is. Mi pedig Jókait már a történelemben látjuk. És látjuk, hogy nagy munkát végJókait — mondotta. — Napjainkban a népkönyvtáraktól az országházig megújult erővel csendül fel szerte e hazában Jókai neve és fénylőn ragyog íróknak és olvasóknak egyaránt példamutató művészete. Hiszünk benne, hogy a mutatott példa — követett példa lesz íróinknál is, olvasóinknál is. — Magáénak vallja Jókait egész népünk: tanul mélységes humanizmusából, legyűrhetetlen bizakodásából, tanul hőseitől mind előbbre, mind magasabbra törni, tervezni és végezni. Legjobb, legszeretettebb fiait megillető tisztelettel és hálával hajtja meg előtte fejét az egész nemzet! Ezután Sőtér István Kossuthdíjas egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora mondott ünnepi beszédet. Az est második felében művészi műsorra került sor. Antal István zongoraművész előadta Liszt XI. rapszódiáját. Palotai Erzsi előadóművésznő részletet mutatott be Jókai Mór önéletleírásából. Ilosvai Katalin Jókai: »Jaj, de olcsó minálunk a föld« című írását adta elő. Szabó Sándor »Egy kis tréfa a Cabinet Noirban" címmel részletet mondott el az »Új földesúriból. Dayka Margit Kossuth-díjas kiváló művész, Gordon Zsuzsa, Horváth Jenő és Pataki Jenő Jókai Mór—Földes Mihály: »A kőszívű ember fiai« című színművéből játszottak el részletet, majd Petőfi Sándor: »Jókai Mór« című versét Horváth Ferenc adta elő. A nagysikerű műsort Molnár István: »Magyar képeskönyv“ című népi táncképe zárta be a SZOT népi együttesének előadásában. tett. . Egy nemzetet tanított meg az olvasásra és arra, hogy higgyen önmagában. Az igazi nagy író mindig a nemzet szívverésén tartja a kezét és megérzi, hogy abban az időben mi a legfontosabb. Ha nincsenek akkor Jókai Mórjaink és Arany Jánosaink, egészen elborított volna bennünket az osztrák-német kultúrimperializmus és a Habsburg-kozmopolitizmus áradata. A szabadságharc bukása után, amikor már Vörösmarty és Petőfi nem élt, ők adták a nemzeti talpraálláshoz a legnagyobb lelkierőt. De közöttük is talán legtöbbet Jókai adhatott, mert az ő könyveit csakugyan milliók olvasták. Arany a legjobbakon keresztül hatott a népre, Jókai Szerdán délután ünnepélyes keretek között megnyitották a Nemzeti Múzeumban Jókai halálának 50. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítást. A Múzeum dísztermében rendezett ünnepségen megjelent Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Béres Andor, a külügyminiszter első helyettese, Szántó Zoltán, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, valamint a politikai és kulturális élet számos vezető személyisége. Ott Jókai Mór halálának 50. évfordulója alkalmából az egész országban megemlékeznek a nagy íróról, előadásokon ismertetik életét, munkásságát. Az ünnepségek már május első napjaiban megkezdődtek. Szegeden az írószövetség helyi csoportja koszorúzta meg a nagy író szobrát, kedd délután pedig Jókai-emlékkiállítás nyílt meg, ahol sok eredeti Jókai-kéziratot, leveleket, drámatöredéket állítottak ki. Kecskeméten, ahol az író két legszebb diákesztendejét töltötte, megkoszorúzták a Jókai ott-tartózkodására állított emléktáblákat, vasárnap pedig Jókai-emlékkiállítás nyílik a városban. Pápán a május 15- től rendezett Petőfi—Jókai-héten ötezer fiatal lampionos felvonulása teszi látványossá az ünnepségeket. A szabadságharc leverése után Jókai a Bükk rengetegében megbújó kis községben, Tardonán talált menedéket. A község lakói most főutcájukat róla nevezik el s a névadást vasárnap nagyszabású ünnepség keretében tartják meg. Ünnepségeket rendeznek a héten Győrött, Mohácson, közvetlenül, úgyszólván négyszemközt az olvasó magyarra. Nekik köszönhető, hogy a Tiszák idejére kicsit már megerősödtünk a magyarságunkban is, még mielőtt az igazi nemzeti politikusok szóhoz juthattak volna. Mert azok kerülgetőzve és hangfogóval beszélhettek, de a Baradlay Richárdok és a többi Jókai-hősök megdobogtatták az emberi szíveket. És úgy tudták megdobogtatni, úgy tudta Jókai a magyar embert lelkesíteni, hogy nem keltett gyűlöletet más nemzet iránt. Ez pedig nagy dolog. — És ez tanulság a mai és mindenkori írók számára is. Ismerheted a világot, ismerheted az embereket, ismerheted az írás művészetét, ismerheted az éppen érvényes, vagy akár a jövőre szóló politikai és társadalmi leckét is, ha nincs benned szeretet az emberi nem iránt, a néped, nemzeted iránt, ha nem hiszel se eszmékben, se eszményekben, homokra építsz. Ha csak magadat szereted, addig élsz, amíg magad élsz. — Azt hirdesd hát, amiben csakugyan hiszel. Amit hiszel, arra pedig tedd fel az életedet. Akkor is, ha rövid, akkor is, ha hosszú. A Jókai élete hoszszú volt. Hisszük és reméljük, hogy a magyar nép megbecsülő emlékezete a hosszúnál is hosszabb lesz: addig tart, míg él magyar földön — fejezte be beszédét Veres Péter. Ezután a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében Ács Iajos, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében Erdey- Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, a Magyar Írók Szövetsége nevében Barabás Tibor Kossuth-díjas író, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége nevében Szakall József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára, a Budapesti Városi Tanács nevében Pomgrácz Kálmán, a végrehajtó bizottság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia nevében Ligeti Lajos Kossuth-díjas akadémikus, alelnök és Tolnai Gábor levelező tag, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság nevében Földessy Gyula Kossuth-díjas irodalomtörténész, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat nevében Molnár Erik Kossuthdíjas, a Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke helyezett el koszorút Jókai szobrán, majd megkoszorúzták a szobrot a VI. kerületi tanulóifjúság képviselői is. volt az ünnepélyen a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A kiállítást Bóka László egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora nyitotta meg, majd a megjelentek megtekintették a kiállítást, amelyet az Országos Széchenyi Könyvtár, az Országos Magyar Történeti Múzeum, a Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság munkatársai rendeztek. Hódmezővásárhelyen, Balatonfüreden, Szombathelyen, Székesfehérvárott, Debrecenben, Sopronban és Sztálinvárosban. Az évforduló megünnepléséből kiveszi részét tanuló ifjúságunk is. Szerte az országban a tanítási órák alatt pedagógusok, diákok ismertetik Jókai munkásságát. Sok iskolában közösen tekintik meg ezekben a napokban »A kőszívű ember fiai« előadását. Ünnepélyesen megkoszorúzták Jókai Mór szobrát Megnyitották a Jókai-emlékkiállítást Jókai-ünnepségek országszerte » A szovjet sajtó dolgozóinak gyűlése Moszkvában Moszkva, május 5. (TASZSZ) A szovjet sajtó dolgozói május 5-én a Szakszervezeteklázának oszlopcsarnokában gyűlésen emlékeztek meg a szovjet sajtó napjáról. A gyűlésen Mihail Sztrepuhov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága ,Propaganda és Agitációs Osztályának helyettes véze mondott beszédet. A gyűlésen megjelentek a lapok, folyóiratok, a kiadóvállalatok, a nyomdák dolgozóis a lapok moszkvai levelezői.