Magyar Nemzet, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-01 / 232. szám
AZ EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RT. elfekvő áru- és anyagkészletéből október 9-ig kiállítást rendez. Eladásra kerül több millió forint értékű kézi- és gépiszerszám, csőszerelési anyag, elektromos anyag, vegyianyag, laboratóriumi félsz, cikk, izzólámpa, rádiócső stb. Kiutalás a helyszínen! Megtekinthető az Általános Gépipari Készletező Vállalat, VIII. ker. Karácsony Sándor utca 2. szám alatti helyiségében d. e. fél 10 órától d. u. 6 óráig. Péntek, 1954. október 1. A békemozgalom és a kultúra évfordulói (Cervantes, Andersen, Whitman) II. A BÉKE VILÁGTANÁCS — írta André Bonnard profeszszor, a világhírű svájci hellenista, a Béke Világtanács tagja, az Europe legutóbbi számában — általában olyan írók, művészek és filozófusok évfordulóit jelöli ki a nemzetközi békemozgalom kulturális emléknapjainak, akik nemcsak gyűlölik a háborút,hanem egyben szeretik a békét. Aháború gyűlölete és a béke szeretete ■— fejtette ki a tudós tanár — nem mindig azonos. Sokan csak azért gyűlölik a háborút, mert félnek a borzalmaitól. De vannak emberek — és a nagy kulturális alkotók rendszerint ezek közé tartoznak —, akiknek úgy kell a béke, mint a kenyér, a napfény és a virág. Cervantes, akinek »Don Quijote«-ja pontosabban: a »Don Quijote” első része — háromszázötven évvel ezelőtt jelent meg, Hans Christian Andersen, aki százötven éve született és Walt Whitman, aki egy évszázad előtt ajándékozta meg a világot »Fűszálak« című versgyűjteményével, mind-mind ilyen író volt *— a béke, a napfény és a virág szerelmese. * MIGUEL DE CERVANTES nagy művét, a »Don Quijotes-t némelyeik még mindig »csak« ifjúsági regénynek tekintik. Mások viszont bohózatnak, kalandregénynek, fantasztikus írásnak tüntetik fel. Ezek is, azok is súlyosan tévednek. A »Don Quijote« sokkal, de sokkal több. Igaz, hogy Cervantes megnevettette és megnevetteti a fiatalokat, de a cervantesi kacagtatás sokkal több, mint szórakoztatás: egy bölcs harcos használta fel a nevetés és nevettetés fegyverét az abszolutizmus zsarnoksága, a hazáját és az emberiséget tönkretevő hadikalandok, az arisztokrácia gőgje és rablásai, a népet törvényesen és törvénytelenül, fegyveres erővel és végrehajtókkal kifosztó rendszer ellen. Regénye látszólag a divatos lovagregények változata volt, valójában azonban megadta a kegyelemdöfést a lovagregények minden fajtájának és az egész akkori ponyvairodalomnak, amelyet a spanyolok bádog-irodalomnak neveztek. Ami pedig a »fantasztikumot” illeti: még a fantasztikusnak tűnő epizódoknál is éreznünk kell a valóságelemeket. Gorkij hangoztatta, hogy Herkules, Prometheus, Don Quijote, Faust nem a képzelet önkényes termékei, hanem a realitásból inspirált, teljesen törvényes és szükséges költői hiperbolák. Don Quijote szüntelenül az objektív valóság ellen küzd. Tragikomikus bukása arra figyelmeztet, hogy aki nem ismeri fel a társadalom fejlődésének törvényeit, legnemesebb tulajdonságai, legjobb szándékai ellenére is elbukik. A Búsképű Lovag történetét Cervantes a társadalomellenesség vagy társadalmonkívüliség bizonyos állapotának örökérvényű, kegyetlen szatírájává tudta szélesíteni. A humanista Cervantes — a spanyolországi Habsburgok világuralmi törekvései és támadó háborúi idején — az emberi méltóság, az emberi szabadság és az emberi béke hirdetője volt. A »Don Quijote* egyik helyén a következő sorokat találjuk: * ... a józan vitézeik, s a jól rendezett álladalmak csupán négy esetben ragadhatnak fegyvert, ránthatnak kardot, s vethetik kockára személyüket, életüket és birtokukat: először a keresztény hitért; másodszor életük védelmére, amit mind a természet, mind az Isten törvénye megenged; harmadszor becsületük, családjuk és vagyonuk védelmére; negyedszer pedig királyuk szolgálatában valamely igazságos háború alkalmával, s ha még az ötödik esetet is hozzá akarjuk tenni (ami ugyan egy a felhozott másodikkal), hazájuk védelmére.* Cervantes különbséget tett háború és háború között. Cervantes nem tartott jogosnak minden háborút. Bátran elítélte a spanyol királyok háborúinak jelentős részét. Amikor a spanyol királyok rabszolgák szerzésére törekedtek, Cervantes élesen elítélte a rabszolgatartás rendszerét. A »Don Quijoté«-ban olvassuk: »Nagy kegyetlenségnek tartom, hogy rabokká tegyük azokat, akiket Isten és a természet szabadoknak teremtett.** HANS CHRISTIAN ANDERSEN, a halhatatlan dán meseíró is a világirodalom gyakran teljesen félreismert nagyságai közé tartozik. Az emberek jelentékeny része nem mélyedt el azokban az Andersen-mesékben, amelyek lényegesen különböznek az írók fantáziájában született régebbi mesék legtöbbjétől. Andersen — iránt Babits Mihály olyan találóan jellemezte »Az európai irodalom történeteiben — megalkotta »a modern, realisztikus kor meséjét.« Ezt a mesefajtát, a gyermekeken kívül, szórakoztató és hasznos olvasmánynak tekinthetik a felnőttek is. Babits Mihály megvallotta, hogy amikor érett emberként újból elővette Andersen köteteit, tökéletesen »felnőtt« könyveknek találta azokat, amiket »egy kicsit igazságtalan is a piros polcra helyezni az elszakíthatatlan Ábécés és a beszélő mackó közé”. A realizmus korának Andersen írta meséi abban is különböznek a régebbi meséktől, hogy nem rendkívüli történeteket visznek az olvasók elé, hanem hétköznapi eseményekről szólnak. A tündérek, az állatok, az ólomkatonáik, a porcelánfigurák és a különböző megelevenedett csecsebecsék a maguk hétköznapiságában tárulnak a gyermekek és felnőttek elé. Andersen egyébként különös mestere a tárgyak beszéltetésének. Az ő meséiben mosolyuk és könnyük van a tárgyaknak is, amelyek körülveszik az embereket. A béke, a jóság, a megértés légköre árad Andersen meséiből, de ezek a mesék mégsem nevelik passzivitásra, a rosszba való belenyugvásba a fiatalokat, hanem — ellenkezőleg — arra buzdítják őket, hogy szálljanak síkra a jóért, a szépért, a nemesért. Andersen — aki nemcsak képzelt meséket vetett papírra, hanem megírta «Életem meséje« címmel a maga életútjának valóságos meséjét is — hosszas küzdelmek után és sok viszontagság árán jutott el az elismeréshez. A falusi szegényemberek környezetéből indul el életútjára. Sokféle pályával és mesterséggel kísérletezett. Itt is, ott is megbukott, de nemhagyta magát kétvállra fektetni. Ha leteperték, felállt és továbbment. Talán sohasem írhatta volna meg azokat a meséket, amelyekkel halhatatlanná lett, ha fiatalságának küzdelmes szakaszában nem szerez annyi élettapasztalatot. Az élettapasztalatok életbölcseséggé színesedtek benne és az életbölcseséget mese formájában hagyta örök örökségül a felnőtteknek és gyermekeknek, a WALT WHITMAN t Fűszálaik« című kötete, amely száz év előtt jelent meg és amelynek évfordulóját most a béke híveinek nemzetközi emléknapjává proklamálta a Béke Világtanács, bizony nem volt mindig megbecsült könyv. Az amerikai kiadók annak idején visszautasították. A költő saját költségén nyomatta ki. Első kiadása csupán szűk körhöz jutott el. A legtöbb kritikus ledorongolta. Volt, aki ilyesmit írt: »Whitman anynyit ért a művészethez, mint a ló az ABC-hez.« & volt, aki ennél is továbbment, amikor azt követelte, hogy a »Fűszálak« íróját nyilvánosan korbácsolják meg. Mi lett a versgyűjtemény első »hatása«? Az, hogy Whitman elvesztette washingtoni állami állását. Csak Emerson állott mellette. Emerson nyomban felismerte, hogy a szerző kiadásában megjelent »Fűsaálak« a demokratikus életszemlélet, az életszeretet és természetszeretet nagy költőjét manifesztálják. Whitman, a tönkrement kisfarmer és későbbi ács fia, aki tanítóként és népszónokként működött, nem alkudott meg soha. Fanatikusan küzdött a rabszolgák felszabadításáért és amikor kitört az amerikai polgárháború, a szabadságharcosok hadikórházában végzett önfeláldozó ápolói tevékenységet. Éjjel-nappal segítséget nyújtott a sebesült katonáiknak. Ha már rossz lába miatt nem vehetett részt a rohamokban, legalább így segítette elő a szabadságharcosok diadalát. A polgárháborús időszakban írott költeményeit "Dobpor,o és« címmel adta ki. Később »►Demokratikus kilátások« című prózai művében is hitet tett a testvériség és egyenlőség nagy eszméi mellett. Élete alkonyán egyre fájdalmasabban látta, hogy mikép silányítják ezeket az eszméket üres formasággá a gyakorlatiban a demokráciáról szavaló, de a demokrácia lényegét lépten-nyomom megcsúfoló politikusok. Az alkotmányos jogaiért és szabadságáért napjainkban új küzdelmet vívó amerikai nép most maga mellett találja harcában Walt Whitman költeményeit is, amelyeket a Függetlenségi Nyilatkozat és az egykori szabadságharcosok szelleme hat át. Egykori krónikák feljegyzik, hogy Lincoln elnök, amikor Walt Whitmant meglátta, ugyanúgy kiáltott fel, mint Napóleon a vele találkozó Goethe láttára: »Ez aztán az ember!« Lincoln szavait átérezzük a »Fűszálak« olvasása közben is. Sós Endre Rádióbírálat Csajkovszkij : Mazeppa SZERDA. Zenei közönségünk bizonyára nagy figyelemmel hallgatta Csajkovszkij »Mazeppa« című operájának első magyarországi előadását a szovjet rádió remek hangfelvételéről. A zenetörténet különös jelentőséget tulajdonít e dalműnek a szerző életművében, mert hosszú idő után ismét orosz költő hazafias témájához nyúlt szöveganyagért. A cselekményt ugyanis Puskin »Poltavá«-jából merítette librettistája s a nagy zeneszerző is közreműködött a szövegkönyv megírásában, itt-ott változtatva a neki bemutatott jeleneteken. Számos hiteles szemtanú állítja, hogy Csajkovszkij a hetven évvel ezelőtt lezajlott premieren bukásnak hitte operáját s nyomban külföldre utazott. Csak később tudta meg, levélbeli értesítésből, a sikert. Persze, nem ártott volna, ha a rádió a közvetítés előtt kissé rávilágított volna a mű megírásának körülményeire, történetére. Délután kedves és szórakoztató kabarét rendeztek a György keresztnevű fiatal humoristák: Országh, Kőváry, Mikes és Szilágyi, egy vendéggel, Bársolyi Györgyivel. Sok igyekezettel és eredménnyel dolgoznak a humor nem könnyű területén s ha nem mindegyik számuk sikerült egyformán, erről csak a véletlen s az elnéző szerkesztő tehet. Német műfordítók érkeztek Budapestre Johanna Till és Josef Koblitz német műfordítók a magyar-német kulturális egyezmény keretében szeptember 29-én Budapestre érkeztek. NAPLÓ lor A velencei Nemzetközi Zenei Fesztivál ünnepi nyitóhangversenye, Bartók-est volt. A csaknem két évszázados kiskundorozsmai szélmalomban, amelyet a nóta is országszerte ismertté tett, állandó, falumúzeumszerű kiállítást rendeznek be. A kiállítás anyagát a pedagógusok munkaközössége és a község úttörői gyűjtik.. Új magyar dokumentumfilmeket látunk az ősszel. A ge Ménesek iskolája«, az »Éltető tiszavíz«, a »Kalandos vakációd, a »Pusztító eső«, az »Ásványráró« című dokumentumfilmek, valamint Homoki Nagy István új alkotása, a »Kék vércsék erdejében« című természetfilm minden bizonynyal megnyeri a közönség tetszését.□ Franciaországban megfilmesítik Stendhal »Vörös és fekete” című regényét. A főszerepeket Gerard Philipe — »Fanfan la Tulipe« nagyszerű alakítója —, és Danielle Darrieux játssza. Rákos Péter, a prágai Károly Egyetem magyar intézetének vezetője, aki a magyarcsehszlovák kulturális egyezmény alapján egy hónapot töltött hazánkban, csütörtökön visszautazott Prágába. Itttartózkodása alatt a magyar irodalmat tanulmányozta. A Középkori sánc maradványaira bukkantak Sopronban, a Lenin körút vonalában, ahol a régi belváros körfala és bástyái még ma is látszanak. Az agyagból római cserép- és téglatöredék került elő. A sáncot a középkorban átépítették az akkori várépítő technika sajátosságai szerint. Az ásatás folyamán a XVI—XVII. századbeli várfal is előkerült és széles területen sikerült Sopron városának régi erődítéseit feltárni. A »Fel a fejjel* című öt színes magyar filmvígjáték — Latabár Kálmánnal, Gőzön Gyulával és Ferrari Violettával a főszerepekben — október 7-én kerül a közönség elé. • * * »Ismeretterjesztő könyv a középiskolában* címmel kiállítást rendez a Művelt Nép Könyvkiadó. Arról beszél ez a kiállítás, hogyan lehet az ismeretterjesztő irodalom segítségével színesebbé, szemléletesebbé tenni az iskolai tantárgyak tanulását. A kiállítás október 4-én nyílik meg a II. Rákóczi Ferenc gimnáziumban. *** Genthon István szerkesztésében a közeljövőben napvilágot lát a »Nógrádi műemléki topográfiai című gyűjtemény.' A Magyar Írók Szövetsége saját halottjának tekinti Goda Gézát A szeptember 28-án, 81 éves koréban elhunyt Goda Gézát, a magyar újságírás és prózairodalom egyik kiemelkedő egyéniségét, a Magyar Írók Szövetsége saját halottjának tekinti. Október 3-án déli 12 órakor temetik a rákoskeresztúri temetőben. 6-OS SZÁMÚ KAPU ★ Magyarul beszélő kínai film Bemutatja: MŰVÉSZ A kínai iparművészeti kiállítás sajtófogadása Az október 1-én nyíló kínai iparművészeti kiállítást csütörtökön sajtófogadáson mutatták be az újságíróknak. A műcsarnoki sajtófogadáson megjelent Lej Kuej-jüan, a kínai Központi Képzőművészeti és Iparművészeti Főiskola professzora és Csang Lin, a Kínai Képzőművész Szövetség főtitkárhelyettese, akik a kínai—magyar kulturális egyezmény alapján tartózkodnak Magyarországon és segítséget nyújtottak a kiállítás rendezésében. Szurdi Mártának, a Műcsarnok vezetőjének üdvözlő szavai után Lej Kuej-jüan professzor ismertette a kiállítás célját és a mai kínai iparművészet eredményeit. Elöljáróban azt a reményét fejezte ki, hogy a Kínai Népköztársaság megalakulásának 5. évfordulóján Budapesten megnyíló kínai iparművészeti kiállítás hozzájárul a kínai és a magyar nép baráti és kulturális kapcsolatainak fejlesztéséhez és elmélyítéséhez. A kiállított iparművészeti tárgyak zöme az utóbbi öt évben készült s ezekből tükröződik a kínai iparművészet fejlődése. Mélypontról indult el ez az új művészet, mert az elmúlt száz év alatt a kínai nép sokat szenvedett az imperialista agressziótól és a háborús pusztításoktól. A nép nyomora miatt a művészet sem fejlődhetett ebben az időben. A felszabadulás után a kínai iparművészet új fejlődési szakaszba lépett. A Kínai Kommunista Párt és a népi kormány rendkívül fontosnak tartja az iparművészet fellendítését, öt év alatt újabb virágzásnak indult a korábban már hanyatló iparművészet.• Magyarországra jövetelünk célja egyrészt a kínai iparművészet helyzetének ismertetése, másrészt a magyar nép e téren szerzett gazdag tapasztalatainak és értékes ismereteinek tanulmányozása, hogy ezzel is elősegítsük iparművészeti életünk további fejlődését — mondotta Lej Kuejjüan professzor. Ezután Dobrovits Aladár, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója vázolta, hogy milyen ünnepi, nagyjelentőségű eseménye a magyar iparművészeti életnek, az egész magyar művészeti életnek s egész kulturális életünknek a kínai iparművészeti kiállítás megrendezése. s Csaknem száz nagyszabású irodalmi estet és előadást rendeznek az ünnepi könyvhéten Az október 3—10-e között megtartandó ünnepi könyvhéten csaknem 100 irodalmi estet és előadást rendeznek a Magyar Írók Szövetségével karöltve a megyei könyvheti bizottságok. Az ünnepi könyvhetet megnyitó nagyszabású irodalmi estet október 2-án a Bartók-teremben rendezik. Bevezetőt Veres Péter kétszeres Kossuth-díjas író, az írószövetség elnöke mond, majd több írónk olvas fel műveiből. Vidéken mintegy 75 irodalmi estet rendeznek. Kossuth-díjas íróink közül Déry Tibor, Devecseri Gábor, Gergely Sándor, Hámos György, Kónya Lajos, Méray Tibor, Rideg Sándor, Szabó Pál, Tamási Áron, Urbán Ernő és Zelk Zoltán látogat el vidékre, hogy felolvasson legismertebb műveiből. Falvakban, tanyaközpontokban is megrendezik az ünnepi könyvhetet. A földművesszövetkezetek minden nagyobbközségben ünnepi könyvsátrat állítanak, de a legtöbb faluban, tanyaközpontban is lesz könyvárusítás. Az ünnepi könyvhét alatt guruló könyvesboltok is járják az országot, hogy eljuttassák a könyvet a legtávolabbi falvakba, tanyaközpontokba, településekre is. Az egyik guruló könyvesbolt ismeretterjesztő filmeket is bemutat. ÖRÖKSÉG A KETRECBEN (Nyugatnémet filmvígjáték) Alig egy évvel az ismert magyar vígjátékíró, Nóti Károly halála után, feltámadt az a fajta derűs, szelíden ironikus, bohózat felé hajló német filmvígjáték, amelynek ha nem is teremtő mestere, de egyik sikeres művelője éppen maga Nóti volt. Nem véletlen tehát, hogy ez a film is a magyar író posthumus műve, s felismerhetők benne a filmvígjáték olyan vonásai, amelyeket két évtizeddel a nácizmus előtt a magyar kabaré olyan kitűnő művészei, mint Szőke Szakáll, Kabos Gyula honosítottak meg Németországban. Az új német film figyelmet érdemel azért is, mert reexportált, magyar szellemi terméknek tekinthető, különösen akkor, ha tudjuk, hogy forgatókönyvét néhány esztendővel ezelőtt állami filmgyárunk dramaturgiája visszautasította. Most, hogy nyugatnémet társadalmi környezetben játszódik ez a film és sok tekintetben jellemzőnek érezzük iróniája élét, felmerülhet bennünk a kérdés, vájjon nem vesztettünk-e akkor, amikor nem mi magunk valósítottuk meg? Nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy ez a filmvígjáték mai magyar környezetben talajtalán volna. A főszerep szelid, szolgalelkű megtestesítést kíván, alázatos és engedelmes, pipogya férfit, hogy aztán annál mulatságosabb és meglepőbb legyen, amikor a riadt, kis emberke véletlen folytán arra kényszerül, hogy fenevadakat, oroszlánokat gyakorlatoztasson. A nézővel elhiteti, hogy bátornak lenni könnyű, csak vállalni kell a bátrakszerepén, a többi megy magától. Sok apró jellemző vonását kapjuk itt a kapitalista körülmények szorításában vergődő kis emberek életének s ez magasra emeli a filmjáték értékét. Képletes formában sok mindent kifejez ez a játék. Szelid emberke örököl oroszlánokat. Vájjon nem arról van szó, hogy az egyszerű nyugatnémet polgár, kénytelen most magát úgy érezni, hogy a Hitlertől örökölt vadállatokat fékentartsa, megszelídítse. Nagyon is hajlunk erre a feltevésre. A családi kórus, amelynek tagjai tagbaszakadt izomemberek, gyilkos ököllel fenyegetőznek, de közben készek elénekelni a magányos rózsaszálról szóló érzelmes, bájos dalocskát — a cél érdekében. Meggyőző alakításával, Emil Kelder szerepében, Heinz Rühmann, a nagyszerű német komikus elsőrendű művészi munkát végez. Nélküle nem állhatna meg ez a játék kissé ingatag talapzatán, ő szinte akrobatikus művészettel hiteti el, hogy gyáva nyusziból is válhatik oroszlánszelidítő. Ami csodálni való ebben a művészetben, éppen az, hogy Rühmann realista. Nem groteszk béb, nem idiotikus figura, hanem hihető, valódi emberi lény, finoman árnyalt lélekvilággal, alaposan indokolt igyekezetekkel s azzal a képességgel, hogy lényében rejlő fogyatékosságait úgy fedeztesse fel, mintha a néző restelnivaló vonásaival volnának azonosaik. Egyszóval vérbeli komikus és művész. Mindezt figyelembe véve, arra lyukadunk ki, hogy mi ezt a filmet meg nem csinálhattuk, mert konfliktusai kapitalista környezetben gyökereznek, így, hiteles, így eleven és érvényes ez a játék. Megérdemelten arat viharos elismerést közönségünk körében. U. L HÁLÓSZOBÁT, KOMBINÁLTSZOBÁT, szekrényeket, rekemiét, székeket, irodabútort, konyhabútort KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROLNAK A BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ LAKBERENDEZÉSI BOLTJAI Központi címleadás: IX., KINIZSI U. 12. Bútorosztály Telefon: 189—646 Címközlés esetén házhoz megyünk