Magyar Nemzet, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-25 / 148. szám

Szombat, 1955. június 25. ■ . ..... Az ifjúság nevelése, a­ DISZ támogatása nemzeti ügy A napokban tartotta a Dol­gozó Ifjúság Szövetsége II. országos kongresszusát. Fiatal­jaink mindenütt az első sorok­ban küzdöttek és küzdenek, ahol a szocializmus építéséről, mindennapi feladatok valóra­­váltásáról van szó. Ez a fiatal­ság hősi példákon, becsületes, derekas munkán nevelkedett fel: a párt aranytartaléka, s egész népünk, nemzetünk, mindannyiunk szemefénye, re­ménysége. A népfrontbizottságok se­gítsenek olyan közszellemnek a kialakításában, amelyben minden szülő, minden felnőtt dolgozó, társadalmunk minden felelős vezetője, intézménye, társadalmi és kulturális szerve a maga ügyének, társadalmi feladatnak, nemzeti ügynek tekinti az ifjúság nevelését, az ifjúsági szövetség, a DISZ tá­mogatását. Ismertessék a fel­nőtt lakosság, a szülők köré­ben a DISZ kongresszusának felhívását. Segítsék elő — kü­lönösen falun —, hogy az egyénileg dolgozó parasztfiata­lok és leányok egyre nagyobb számban lépjenek be a DISZ- szervezetekbe, hogy a DISZ keretében politikailag tájéko­zódjanak, kultúrában, művelt­ségben gyarapodjanak, a szo­cializmus építésének nagy munkájába fiatalos lendület­tel bekapcsolódjanak. Munkálkodjunk nemzeti ün­nepeink, az országos és helyi kulturális ünnepségek megren­dezésében. Javítsuk, fejlesszük baráti kapcsolatainkat a tö­megszervezetekkel, a kulturá­lis intézményekkel, hogy al­kotmányunk ünnepét, a Bar­tók- és Vörösmarty-évforduló­­kat, más hasonló ünnepeket aktív munkavállalásunkkal, közös összefogással méltóan ünnepelje meg dolgozó né­pünk. Feladatainkat csak a párt vezetésével tudjuk megvalósítani E feladatokból is világosan látható, hogy a Hazafias Nép­frontmozgalom működésének nem lehet és nincs is más tar­talma, mint az országos kong­resszusunkon meghatározott tennivalók további folyamatos megvalósítása. E feladatok pártunk politikájából követ­keznek, s azokat csakis a párt vezetésével, a helyi tanácsok­kal, a tömegszervezetekkel együttműködve tudhatjuk megvalósítani. Ez egyik fontos előfeltétele a népfrontmozga­lom további sikeres munkájá­nak. A népfrontbizottságoknak azt is figyelembe kell venniök — éppen az eltelt idő tapasz­talatai alapján —, hogy első­sorban dolgozó népünk olyan rétegei között munkálkodja­nak, amelyek még bizonyta­lankodnak. Különösen a falusi népfrontbizottságokra vár ép­pen ezért nagy szerep az egyé­nileg dolgozó parasztok felvi­lágosítása, mozgósítása terén. A helyi népfrontbizottságok a pártszervezetek irányításával, segítségével, a tanácsokkal és tömegszervezetekkel együtt­működve minden bizonnyal­­ képesek a feladatok megvaló­sítására. Íme az előttünk álló felada­tok úgy, ahogyan azokat maga az élet, dolgozó népünk érdeke állítja elénk. Vajon új felada­tok-e ezek; mások-e, mint azok a célkitűzések, amelye­ket az októberi népfrontkong­resszus meghatározott? Nem mások: egybeesnek azokkal! Mihályfi Ernő ezután rész­leteket idézett a kongresz­­szuson elhangzott felhívásból, majd így folytatta: Íme: a kongresszusi célki­tűzések és ma megvizsgált feladataink, célkitűzéseink egybeesnek. A Hazafias Nép­frontmozgalom most tudja igazán betölteni eredeti hiva­tását! Most világosan láthatja bárki, hogy a népfront nem akar a párt fölé nőni, nem akar a pártnak konkurrense lenni, sem ellenlábasa. Min­den vonatkozásban világosak a célok! Ez lehetővé és szük­ségessé teszi, hogy a népfront­mozgalomnak városban és fa­lun egyaránt, lendületet ad­junk. Most már teljes erővel neki lehet indulni azoknak a cél­kitűzéseknek és annak a munkának, amelyen október­ben a népfrontkongresszus állapított meg. Dolgozó népünk bizalom­mal, megbecsüléssel fogadja a népfrontbizottsági tagok munkáját — a bizottságok tagjai most érzik magukat otthon a mozgalomban, most érzik igazán megtisztelő meg­bízatásnak népfrontbizottsági tagságukat, őket is és az or­szágos tanács valamennyi tagját is nagy felelősségérzet hatja át népünk, hazánk sor­sáért, ezért fogadják örömmel a népfront körüli helyzet tisztázódását és ezért végez­nek a jövőben még az eddigi­nél is tevékenyebb munkát mind munkahelyükön, mind a társadalmi életben, a fel­világosító, öntudatosító tevé­kenységben. A Hol­afias Nép­front mozgalma, az országos tanács valamennyi tagja büszkén, örömmel és áldozat­készen szolgál rá a jövőben is a nép bizalmára, tesz ele­get hazafias kötelességének. Felszólalások A beszámolót követő vitá­ban felszólaltak Guba Mihály, Bács-Kiskun megyei ország­­gyűlési képviselő, Barcs Sán­dor, a Magyar Távirati Iro­da vezérigazgatója, Honti De­zső szegvári tanító, Katona Sándor makói termelőszövet­kezeti tag, Harrer Ferenc, a Hazafias Népfront országos tanácsának alelnöke, a buda­pesti népfrontbizottság elnöke, Parragi György Kossuth-díjas újságíró, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Horváth Ri­­chárd, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának alelnöke, Varga Béla nagy­­kanizsai igazgató, Darvas Jó­zsef népművelési miniszter, Kovács István, a Magyar Jo­­gászszövetség főtitkára, Erdei Ferenc földművelésügyi mi­niszter, Nagyistók József, az Országgyűlés alelnöke, Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese. Felszólalt a vitában Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek első titkára. A vita befejezése után az országos tanács elfogadta Mihályfi Ernő főtitkár be­számolóját, majd Darvas Jó­zsef népművelési miniszter, a Hazafias Népfront országos tanácsának alelnöke tett ja­vaslatot a tanács és az elnök­ség kiegészítésére. A Hazafias Népfront orszá­gos tanácsa tagjai sorába koop­tálta Gáspár Sándort, a SZOT­E elnökét, Kende Istvánt, a Ma­gyar—Szovjet Társaság főtit­kárát és Szűcs Lajost, a buda­pesti pártbizottság titkárát. Az ülés határozatot hozott ar­ról, hogy az elnökség létszá­mát 23-ra emelik, s egyben az elnökség tagjai sorába válasz­totta Gáspár Sándort, a SZOT elnökét, Szakali Józsefet, a DISZ központi vezetőségének első titkárát és Vass István­­nét, az MNDSZ elnökét. Barcs Sándor javaslatára a Hazafias Népfront országos tanácsa táviratban üdvözölte a Helsinkiben most folyó béke­­világtalálkozót. A távirat szö­vege a következő: "A Hazafias Népfront or­szágos tanácsa mai üléséről meleg szeretettel üdvözli a helsinki béke-világtalálkozó valamennyi részvevőjét. A Hazafias Népfront moz­galma, amely drága hazánk, Magyarország minden jóérzé­sű, becsületes dolgozóját ma­gába tömöríti — egy ember­ként áll azok mögött a min­den ember békéjét szolgáló, áldásos célkitűzések mögött, amelyeket a béke-világmozga­­lom zászlajára tűzött. Szeret­jük hazánkat, szeretjük a bé­két és el vagyunk szánva arra, hogy minden tehetségünkkel és erőnkkel harcoljunk füg­getlenségünk biztosításáért, a béke megvédéséért. Teljes szívünkből egyetér­tünk önökkel, drága barátaink és sok-sok sikert kívánunk tanácskozásukhoz, nagyszerű, közös céljaink megvalósításá­hoz." Az ülést Szabó Pál zárta be. _ iflansten M . a A béke-világtalálkozó követeli valamennyi békeszerető ország felvételét az ENSZ-be A külpolitikai helyzet­ ­ NEHRV LÁTOGATÁSA A SZOVJETUNIÓBAN s annak a se mély baráti érzelemnek számos megnyilatkozása, amelyben India miniszterelnökének része volt a szovjet nép és a szovjet kormány részéről, igen nagy hatást keltett a világ közvéle­ményében, különösen az indiai nép körében. Az indiai sajtó nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy N. A. Bulganyin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke elfogadta Nehru meg­hívását és ellátogat Indiába. Az Indian Express ezzel kapcso­latban a következőket írja: "Bulganyin indiai látogatása a többi között országunk és népünk jobb megismeréséhez vezet, ugyanúgy, ahogy Nehru számára lehetővé vált, hogy saját szemével láthassa a szovjet nép nagy eredményeit, fegyelme­zettségét és a munka iránti szeretetét. A Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke látni fogja nálunk az újjászülető, a de­mokratikus fejlődés útján jobb jövőre törekvő országot." A lap hangsúlyozza, hogy helyesli a szovjet kormány politikáját, amely elismeri, hogy "minden országnak meg lehet a saját társadalmi, politikai és gazdasági rendszere és mégis békében élhet más országokkal". • Adzsoj Ghos, az Indiai Kommunista Párt főtitkára a New Age című lapban nyilatkozott a Szovjetunió és India kapcso­latainak kimélyüléséről és méltatta ebből a szempontból a Moszkvában aláírt közös nyilatkozatot. "A közös nyilatkozat — mondotta Ghos — azáltal, hogy állást foglal a békés egymás mellett élés öt alapelve mellett, és felhívást intéz a nukleáris fegyverek teljes betiltására, a világbéke hatalm­as bástyáját fogja alkotni." Ghos hangsúlyozta, hogy "a Kommunista Párt büszke arra, hogy India ilyen jelentős mértékben hozzájárult a béke ügyéhez". Végül kijelentette: a párt örömmel üdvözli Bulganyin küszöbönálló látogatását és meg van győződve arról, hogy ez még közelebb hozza egymáshoz a két országot.­­ A NYUGATI NAGYKÖVETEK TÁRGYALÁSAI BELGRÁD­BAN. Sajtójelentések szerint Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok nagykövetei ma kezdik meg tanácskozásaikat a jugoszláv kormány képviselőivel. A tárgyalásokkal kapcso­latban a belgrádi rádió hírmagyarázója a következőket hang­súlyozta: "Bizonyos nyugati körök azt a tényt, hogy Belgrád­­ban közös tárgyalásokat tartanak, azzal igyekeznek magyarázni, hogy a három nyugati hatalom nyomást akar gyakorolni Jugo­szláviára és követeli tőle, számoljon be a szovjet—jugoszláv tárgyalásokról. Magától értetődik, ennek semmi köze a belgrádi tárgyalások jellegéhez és céljához. Ezt csak a legreakciósabb elemek, Jugoszlávia legnagyobb ellenségei szeretnék. A nem­zetközi kérdésekről folytatott szabad és egyenjogú vélemény­­csere mindenkor igen hasznos a tárgyaló felek egymás közötti viszonyára. Az ilyen véleménycsere megteremti az alapot a további együttműködés fejlesztésére és elmélyítésére. Hozzá­járul a kölcsönös bizalom megszilárdításához is. A mostani je­lentős világesemények azt igazolják, hogy éppen az ilyen őszinte tárgyalások módszere jelenti a legjobb utat az összes vitás kérdések megoldására és a széleskörű együttműködés kifejlesztésére."­­ AZ ÉSZAK-AFRIK­AI ESEMÉNYEK HATÁSA A FRANCIA KORMÁNY HELYZETÉRE. Az észak-afrikai események azt mutatják, hogy a francia kormány képtelen megbirkózni a problémákkal. Faure miniszterelnök csütörtöki sajtóértekez­letén tett kijelentései is azt bizonyítják, hogy a kormány már csak az amerikaiak "segítségében" bízik. Faure nem tudott okosabbat mondani az újságíróknak, mint hogy az amerikai nagykövet is mennyire fontosnak tartja — különösen az At­lanti Szervezet szempontjából —, hogy "Algírban helyreálljon a szükséges rend". Jellemző továbbá, hogy a miniszterelnök azt is kijelentette: az algíri helyzettel összefüggésben bejegy­zett interpellációkat nem akarja a nemzetgyűlés napirendjére tűzni. A francia kormány szándékaira egyébként rávilágít a miniszterelnöknek egy meglehetősen cinikus megjegyzése. Ami­kor az egyik újságíró megkérdezte tőle, hogy Marokkónak belső autonómiát akar-e adni, Faure kijelentette: -Az autonómia csak szó, amelynek jelentése arabul nem ugyanaz, mint fran­ciául."­­ A francia közvéleményt rendkívül nyugtalanítja a kor­mány észak-afrikai politikája. Joinville tábornok, kommunista képviselő, a nemzetgyűlés csütörtöki ülésén hivatkozott az Indokínában és más területeken szerzett tapasztalatokra, s ki­jelentette: a nemzeti politikának számot kell vetni azzal a ténnyel, hogy a gyarmati népek nem akarnak továbbra is rabszolgaként élni. Ezeket a tényeket a franciaországi, az algíri, a tuniszi és a marokkói népek jóléte érdekében egyaránt fi­gyelembe kell venni. "A gyarmati népekkel való barátság politikája — mondotta — nemcsak lehetséges, hanem szükséges is nemzetünk jövője szempontjából." elindul majd a világ minden népe. Erről az útról beszélt az egész szovjet, nép akaratát kifejezve N. A. Bulganyin, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke június 21-én Moszkvában, a Szovjetunió és India barátsága jegyében megtartott nagygyűlésen. A Szovjetunió rendületlenül halad ezen az úton, több új, igen fontos lépést tett a nem­zetközi feszültség enyhítésére és több nemzetközi probléma megoldására. Nem az »erőpoli­­tiká«-t követi, hanem az ér­dekelt államok közti tárgyalá­sok mellett foglal állást. A szovjet nép szívből kí­vánja a kormányfőknek, akik Genfben találkozni fognak, hogy hárítsák el a kölcsönös bizalmatlanságot, irányítsák erőfeszítéseiket a nemzetközi feszültség enyhítésére, a világ legfontosabb kérdéseinek meg­oldására. A szovjet nép mélységesen hisz abban, hogy a béke-világ­találkozó méltóképp kifejezi a világ népeinek akaratát és hozzásegíti a kormányfőket, hogy a közelgő értekezleten mélyebben megértsék, mélyeb­ben megérezzék népeik és mindazon népek szívdobogá­sát, amelyek bolygónkon min­dennél magasabbra emelik a béke lobogóját. Felszólalt még a csütörtöki ülésen Otto Friedländer oszt­rák író, Pak Den Aj, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság Legfelső Nemzetgyűlésé­nek tagja, H. Brandweiner, a nemzetközi jog professzora (Ausztria). Pénteken megkezdődött a bizottságok­­munkája. Nincsen ma a népeknek erősebb, hatalmasabb törekvése, mint a béketörekvés Helsinkiből jelenti a TASZSZ. A helsinki béke-világtalálkozó csütörtök délutáni ülésén fel­szólalt Louis Vallon, francia nemzetgyűlési képviselő, utána A. Kornejcsuk szovjet író lé­pett a szónoki emelvényre. Az élet megmutatta — mon­dotta —, hogy a népeket fog­lalkoztató gyökeres kérdések közül egyik sem ütközik az »erőpolitika" híveinek olyan elkeseredett ellenállásába, mint a fegyverzet csökkenté­sének, az atomfegyver eltiltá­sának és a tilalom felett mű­ködő nemzetközi ellenőrzés megteremtésének kérdése. Bármennyire dúljon is azon­ban e kérdésben a harc, a Szovjetunió továbbra sem kí­méli erőit, hogy kivívja ennek a világ népeit foglalkoztató problémának kedvező megol­dását. Kornejcsuk hangsúlyozta, hogy a nemzetközi feszültség fokozódását elősegítő okok kö­zött van az, hogy mindenek­előtt a nagyhatalmak között nincs meg a kellő bizalom, nincsen együttműködés a béke és a nemzetközi biztonság fenntartására. Az emberek egyre mélysé­gesebben tudatára ébrednek — folytatta Kornejcsuk —, hogy a békéért vívott harc minden ember, valamint nép és állam legfontosabb, legfőbb kérdése. Nincsen ma a népeknek erő­sebb, hatalmasabb törekvése, mint a béketörekvés. És nin­csen ma az embereknek for­róbb kívánsága, mint hogy szo­ros kapcsolatokat, bizalmat, együttműködést teremtsenek minden néppel. Nagy szerencsétlenség lenne a béke ügyére nézve, ha gyen­gítenénk erőfeszítéseinket, ha lanyhulna éberségünk azokkal a háborús erőkkel szemben, amelyek sohasem mondanak le a béke elleni összeesküvésről, sohasem vonulnak vissza he­ves harc nélkül. Engedjék meg, hogy a Szovjetunió ne­vében biztosítsam önöket — jelentette ki —, hogy a szov­jet nép továbbra is szilárdan és következetesen állást foglal minden nép békéjének meg­szilárdítása, valamennyi vitás kérdés békés megoldása mel­lett kölcsönös megegyezéses alapon. A Szovjetunió bízik erejében, eltökélte, hogy elhá­rítja az új világháborút. A békéért vívott harcunk­ban — folytatta Kornejcsuk — az lelkesít bennünket, hogy nemcsak a különböző országok társadalmi erői, de sok állam is azt a ragyogó utat válasz­totta, amelyen úgy hisszük. A béke-világtalálkozó pénteki ülése Helsinkiből jelenti az MTI kiküldött tudósítója. A hel­sinki béke-világtalálkozó pén­teki ülésén Diallo, a szudáni szakszervezeti szövetség főtit­kára elnökölt. Az első felszólaló, Bonds­­dorff helsinki egyetemi tanár, a finn küldöttség tagja, rámu­tatott, hogy a tőkés rendszer­ben élő Finnország a második világháború befejezése után a a békés együttélés jegyében fejlesztheti ki viszonyát hatal­mas szomszédjához, a szocia­lista Szovjetunióhoz. Ez a mindkét fél számára hasznos és gyürgölcsöző kapcsolat szemléltetően mutatja, hogy a különböző gazdasági és társa­dalmi rendszerű államok béké­sen élhetnek egymás mellett, ha kapcsolataikat egymás szu­verenitásának s érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartására építik. Cusden asszony angol kül­dött, a Békéért és Szabadsá­gért Küzdő Nők Nemzetközi Ligájának alelnöke azt a vé­leményét fejezte ki, hogy a nemzetközi feszültség csökken­tését elsősorban az államok és emberek közötti bizalom hely­reállításával és fokozásával lehet elérni. Beszéde végén javasolta, hogy­­ a helsinki béke-világtalálkozó menesszen küldöttséget Genfbe a négyha­talmi értekezletre összeülő kormányfőkhöz és közölje velük a találkozó határozatait. Le Dinh Tham vietnami küldött, a buddhisták orszá­gos bizottságának elnöke a következőket mondta: Indokína élő példával tá­masztja alá a tárgyalások poli­tikájának előnyeit. Indokína népei őszintén és buzgón támo­gatják a különböző rendszerű államok békés együttélésének ala­pelveit, amelyeket a Kínai Népköztársaság és India mi­niszterelnökei dolgoztak ki, és ugyanakkor eltökélten száll­nak szembe az erőpolitika kö­vetőinek mesterkedéseivel, az atomfenyegetés módszerével. A vietnami küldött a továb­biakban javasolta, hozzon a béke világtalálkozó határoza­tot, amelyben követeli a genfi megállapodások hiánytalan végrehajtását, a két indokínai fél meghatalmazott képviselői­nek tanácskozását szabad vá­lasztások lefolytatásáról, a genfi egyezményben kijelölt időben, tiltakozást az ameri­kaiak Dél-Vietnamiban, Laosz­­ban és Kambodzsában folyta­tott beavatkozó politikája és az indokínai hadműveletek felújítására irányuló kísérletek ellen. Szaleh Akii szíriai küldött éles szavakkal bélyegezte meg azokat a próbálkozásokat, amelyekkel az Amerikai Egye­sült Államok és Törökország nyomást gyakorolt Szíriára, hogy csatlakozzék a török— iraki katonai paktumhoz és ezzel Amerika katonai tá­maszpontjává alacsonyítsa földjét. A szónok kijelentette, hogy Szíria, amely elutasította ezeket a kísérleteket, tovább­ra is készen élt szuverenitá­sának, népe érdekeinek és békepolitikájának megvédel­­me­zésére. Eugenie Cotton asszony, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke kijelen­tette, hogy az anyák nem haj­landók tétlenül tűrni lelkiis­meretlen csoportok és szemé­lyek háborús uszítását. Az anyák elszánt harccal védik a békét, az életet, a gyermeke­ket, akiket világrahoz­tak. Cotton asszony közölte, hogy a nők békeküzdelmének nagy eseménye lesz az anyák világ­­kongresszusa, amely július 7-től 10-ig a svájci Lausanne­­ban folytatja majd tanácsko­zásait. A béke-világtalálkozó ez­után Diallo elnök javaslatá­ra elhatározta, hogy üzenetet küld a fennállásának 10. év­fordulóját ünneplő ENSZ San Franciscó-i közgyűléséhez. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a béke-világtalálkozó részvevői helyeslik az ENSZ alap­okmányában lefektetett elve­ket és remélik, hogy a jövő­ben az eddigi gyakorlattól el­térően nem szegik meg ezen elveket. Az üzenet a továb­biakban követeli, valamennyi békeszerető ország felvételét az ENSZ tagállamainak so­rába. V. M. Molotov beszédének visszhangja a külföldi sajtóban LONDON: Valamennyi lon­doni lap nagy figyelmet for­dít V. M. Molotovnak az Egyesült Nemzetek Szerveze­te jubileumi ülésszakán el­hangzott beszédére. A lapok feltűnő helyen, nagybetűs címmel köztik erre vonatkozó részletes beszámolóikat, ame­lyek általában hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió a béke biztosításának tervét terjesz­tette elő. A Daily Herald szerkesztő­ségi cikkében ezt írja: »Mo­­lotov San Franciscóban re­ményt keltő prognózist adott arról, mi történhet a jövő hónapban a négy nagy genfi értekezletén. Az oroszok ki­jelentik, hogy készek lépése­ket tenni felénk és a fegy­verzet csökkentése kérdésé­ben nemrég előterjesztett új javaslatuk konkrét példa ... Kormányunknak a lehető leg­jobban ki kell használnia azt, ami, úgy látszik, a legjobb lehetőségünk a béke elérésé­re az utóbbi tíz esztendőben.­ A BBC-nek az ENSZ mel­lett működő tudósítója közli, hogy az ENSZ jubileumi ülés­szakán V. M. Molotovot nem­csak a­­kommunista orszá­gok* küldöttei tapsolták meg minden más szónoknál hango­sabban. PÁRIZS: A francia lapok is részletes jelentéseket közöltek V. M. Molotovnak az ENSZ San Franciscó-i ünnepi ülés­szakán elmondott beszédéről. A Combat rámutat, hogy V. M. Molotovnak az a kijelentése, hogy az ENSZ-ben helyre kell állítani a Kínai Népköztársa­ság törvényes jogait, megfelel­ő e szervezet tagjai többsége­ érdekeinek. A Combat szembe­állítja a V. M. Molotov beszé­dében foglalt konkrét javasla­tokat "a San Franciscó-i szó­noki emelvényről előzőleg el­hangzott semmitmondó és hosszú beszédekkel". A lap be­fejezésül azt írja, hogy "Molo­tov javaslatai megérdemlik, hogy kedvezően fogadják őket". BERLIN: Valamennyi nyu­gat-berlini lap feltűnő helyen számol be V. M. Molotov be­szédéről. A lapok hangsúlyoz­zák, hogy V. M. Molotov java­solta: hívjanak össze 1956-ban egyetemes fegyverzetcsökken­tési és atomfegyverestilitási vi­­lágérte­kezleteit, továbbá gazda­

Next