Magyar Nemzet, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-15 / 113. szám
Csütörtök, 1938. május 11. A rejtélyes „Neutrínó" híressé tette Debrecent Látogatás az atomkutató intézetben Tudtam róla, mégis meghökkentett, mikor a bájos Simonya úton a Nagyerdőbe tartva, egyszercsak ezt olvasom egy hivatal formájú, emeletes ház falán: *»Magyar Tudományos Akadémia Atommag Kutató Intézete.« Már bocsássák meg a debreceniek — ha még olyan rátartiak is —, az ember nem atomtudomány-ügyben megy Debrecenbe. Pedig mehetne! Mehetne, hiszen a debreceni tudománynak még csak nem is valamiféle merőben új hajtásáról van szó. Az alig kétéves intézmény tőszomszédságában, az egyetemi Kísérleti Fizikai Intézetben már 1938-ban atomfizikai jellegű oktatás és kutatás folyt. Ez a háború után egyre intenzívebbé vált és hamarosan nem kisebb eredményhez vezetett, mint a Mecsek-hegység feltűnően magas urántartalmának és a környék — például a mecseki szenek rádióaktív fertőzöttségének felfedezése. A tudományos feltáró munkát Szalay Sándor professzor, az atomfizikus és Földvári Aladár, az ásványtan professzora vezette. Ma már tudjuk, hogy a gyakorlat mennyire beigazolta az akkori tudományos, felderítő munka nyomán kialakult elképzeléseket. Ugyancsak az ►►előtörténethez és Szalay professzor életművéhez tartozik a hazai szenek urántartalmának felfedezése. Itt, Debrecenben derítették fel, miért dúsult fel az urán a tőzegben a széntelepek keletkezésének első korszakában azokból a mocsárvizekből, amelyekben még csak igen kicsiny koncentrációban volt jelen. Mondani sem kell, hogy ennek a természeti törvénynek a felfedezése, Szalay dr. Moszkvában és Stockholmban tartott előadásai és irodalmi beszámolói nyomán igen élénk s azóta sem csökkenő érdeklődést keltett világszerte a debreceni atomkutatás iránt. Fényképezés a ködkamrában Nézegetem a híressé vált publikációkat és az állandó, nemzetközi figyelemről tanúskodó levelezést. Közben a professzor, aki az új atommag-kutató intézet vezetésére is megbízást kapott, nagy türelemmel magyaráz. Most dől el, megérti-e az atomtudós akadémikust a fizikától még az érettségi tételekkel búcsút vett újságíró. Talán igen. Ezúttal azonban már a jelen, a legújabb, nagy, nemzetközi siker kerül szóba. A professzornak, tanítványával és munkatársával, Csikós Gyula kandidátussal együtt, az úgynevezett Wison-féle ködkamrában sikerült felvételeket készítenie egy addig igen sokat vitatott, rejtélyes atomrészecske, a ,,Neutrínó" visszalökő hatásáról, amelyet akkor fejt ki, amikor — egy Bétarészecskével egy időben — a szétrobbanó atommagból kirepül. Nézem a felvételeket és a legkevésbé sem engem dicsér, hanem az eljárás szellemes, tiszta logikáját, hogy könnyen megéltem, milyen fontos következtetéseket lehet ebből levonni az atommag belsejében működő erők eddig alig ismert kölcsönhatásaira nézve. „Miért éppen Magyarországon.. .?” Szalay professzor és Csikai Gyula a múlt év őszén, az UNESCO Padovában tartott nemzetközi konferenciáján számoltak be először e sikeres vizsgálatokról s a téma azóta újra és újra felbukkan a világsajtó, főképpen az angol és a szovjet vezető lapok, tudományos folyóiratok hasábjain. Olyannyira, hogy az angliai magyar sajtóiroda a debreceni intézethez írt legutóbbi levelében a következőképpen summázta a mindenfelől érkező kérdéseket: ►►Miért éppen Magyarországon sikerült ez a felfedezés, holott az atomtudomány terén sokkal fejlettebb országokban mindeddig nem tudták megoldani ezt a problémát .« És részletes dokumentációt kérnek innen is, amonnan is. A professzor és munkatársa igyekeznek is megfelelni ennek a várakozásinak. Moitafiában elsősorban éppen azon dolgoznak, hogy a kisNeutrínói segítségével vizsgált atommag-erőviszonyokról minél többet tudjanak meg. Ezzel készülnek a nagy, nemzetközi konferenciára, amely az atomerő békés alkalmazása jegyében szeptemberben ül össze Genfben. Zeiss, Pye is így kezdték... Vendéglátóim jóvoltából megnézhettem az intézet laboratóriumait, műhelyeit is, a Wilson-féle ködkamrától — amellyel a nagy port felvert fényképeket készítették — az izotópokkal kísérletező orvosi laboratóriumig, ahová csak gumicipőben szabad és csak némi szorongással lehet belépni. Kísérőm, Kovách Ádám, egy nyurga nyíregyházi fiatalember, akit — akárcsak sok más társát — a fizikai tanszék már egyenesen az atomkutató számára nevelt, kitűnő idegenvezetőnek bizonyult. Pedig nem könnyű dolog, ezt tapasztalhattam, még a kalauzolás sem az atommag-kutatás birodalmában. Különösen megleptek a kitűnően felszerelt műhelyek, amelyek, remek mesterek jóvoltából, az intézetet saját készítésű műszerekkel és készülékekkel, a város erre ugyancsak rászoruló, fejlődő iparát pedig fiatal szakemberekkel látják el. Az intézet ugyanis sajátszükségletén felül képez ki ipari tanulókat. És milyen szerencsések azok a fiatalok, akik itt tanulhatnak! Szalay professzor is büszke a műhelyekre és jól emlékszem egy megjegyzésére, hogy a jénai Zeiss Művek is egy egyetemi műhelyből fejlődött, a cambridge-i Pye pedig — aki első televíziós felvételi kocsinkat szállította — egyszerű, egyetemi műszerész volt. (Vajon a mi körülményeink között a debreceni fizikai tudomány és a munkaigényes, esetleg éppen műszeripari, finommechanikai kiegészítést igénylő helyi ipar között nem jöhetne létre előbb-utóbb ilyen kölcsönhatás?!) Lesz-e atomreaktor Debrecenben? Az ifjú Kovach Ádám nem volt rest és a jelenlegi mögött épülő új laboratóriumi épületet is töviről-hegyire megmutogatta. Itt, természetesen, már minden helyiség, minden felszerelés, eleve a speciális kutatómunka kívánalmai szerint készül. Aztán még egy futó látogatás a már elkészült, módfelett barátságos, derűs lakóházban, amely ugyancsak közvetlenül az intézet mögött modern, komfortos otthont nyújt jó néhány családos munkatársnak, egyszobás legénylakást a nőtleneknek és kényelmes vendégszobát az intézet várható, tudós látogatóinak. Aztán a professzor megjegyzése az intézet tőszomszédságában felépített otthonának céljáról, nevezetesen, ►►hogy a munkatársak az idejüket a lehető legjobban ki tudják használni!-, arra is következtetni engedett, mennyit kíván ő maga munkatársaitól és főképpen, mennyire egész embert követel ez a tudomány ... Az építkezéseket egyébként még az idén nagyrészt befejezik. Aztán, ha minden jól megy, hozzáfoghatnak dédelgetett tervek, egy kis teljesítményű kísérleti atomreaktor felépítéséhez. És már magyarázzák is vendéglátóim, milyen lenne ez a tízkilowattos, »homogén vízforraló« típus — hát igen, itt szívügyről van szó. De hinnem kell az érveknek, hogy mennyi tapasztalatot szereznének a készítésnél és micsoda nyereséget jelentene a kutatómunkában. Szalay dr. —: 1952 óta rendszeresen vizsgáljuk az esővízben az atomrobbantások rádióaktív termékeit... ötéves munka, mindenapos tapasztalat, számukra semmiesetre sem rendkívüli dolog ez. Mégis, nyomasztónak érzem a rövidke csendet is, amely a kijelentés után a szobára ül. De a professzor folytatja: — Sajnos, az esővíz rádióaktív fertőzöttsége azóta állandóan emelkedik és ha közvetlen veszélyről Magyarországon egyelőre még nincs is szó, mégis aggodalommal tapasztaltuk, hogy a múlt nyár folyamán mér a piaci főzelékfélékben, spenótban, salátában is megjelent a rádióaktivitás. Mostanában éppen azt vizsgáljuk, vajon a levelekre hulló esőcseppekből vagy a gyökerükön keresztül szívják-e fel a növények a rádióaktivitást? Hallottam már erről, most mégis megdöbbentem várakozón nézek a professzorra. — Nem, még nincs nálunk semmiféle közvetlen veszély, de ideje volna abbahagyni a robbantásokat — mondja mélyről, elgondolkozón a professzor. Majd hozzáteszi: — A szovjet lépés nagyon okos gesztus volt. Lehetetlen sokáig kitérni előle. Balog János Rádióaktivitás a spenótban Már búcsúznék, amikor a professzor még bevezet a dolgozószobájával szomszédos laboratóriumba. Két fehérköpenyes fiatal, egy férfi és egy nő az üvegcsékkel, lombikokkal, készülékekkel zsúfolt, látszólagos rendetlenség közepén. — Az itt folyó munkát magam irányítom — mondja Magyar Nemzet A hazánkban járt szovjet párt- és kormányküldöttség üdvözlete Komárom megye dolgozóinak J. V. Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete levelet intézett Komárom megye dolgozóihoz. Az üdvözletben ezeket írja: ► Drága elvtársak! A szovjet párt- és kormányküldöttség és N. Sz. Hruscsov elvtárs személyes megbízásából szívélyes köszönetet tolmácsolok a küldöttség látogatásakor tanúsított figyelmességért, a forró jókívánságokért és az átnyújtott ajándékokért. Sok sikert kívánok önöknek a munkában és a magánéletben.- Hat rendelőintézet, hét kórház, húsz bölcsőde működik Bács megyében A Bács megyei tanács megtárgyalta a megye egészségügyi és szociálpolitikai helyzetét. 1945 előtt mindössze négy kórház működött a megyében, ma hét kórház látja el a betegeket, háromszoros ágylétszámmal. Hat rendelőintézetben van szakrendelés és járóbeteg-ellátás, s az anyák helyzetét húsz állandó és huszonhárom idénybölcsőde könnyíti. Az orvosellátás javulását bizonyítja, hogy például Kecskeméten ma 123 orvos működik. A Szovjetunió műszaki segítséget nyújt az első magyar atomerőmű építéséhez Moszkvából jelenti az MTI. A közelmúltban Kiss Árpádnak, a Magyar Állami Tervhivatal elnökének vezetésével magyar kormányküldöttség tartózkodott Moszkvában és az illetékes szovjet minisztériumokkal és hivatalokkal előzetes tárgyalásokat folytatott arról, hogy a Szovjetunió műszaki segítséget nyújt a Magyar Népköztársaságnak egy atomerőmű építéséhez. A tárgyalásokon szovjet és magyar tudósok és szakemberek is részt vettek. A tárgyalásokon a szovjet szervezetek készségüket nyilvánították, hogy műszaki segítséget nyújtanak a Magyar Népköztársaságnak az első magyar atomerőmű terveinek kidolgozásában, egy magyar kísérleti energetikai reaktor építésében és azoknak a kutatómunkáknak megszervezésében, amelyek az atomenergiának a magyar népgazdaságban való felhasználásával összefüggnek. Arra vonatkozóan, hogy milyen konkrét formában és milyen időpontban történjék a Szovjetunió műszaki segélynyújtása az első magyar atomerőmű építéséhez, a magyar küldöttség kijelentette, hogy majd visszatér ezekre a kérdésekre, ha megtörténtek a megfelelő előkészítő intézkedések. A kölcsönös megértés és barátság szellemében lefolyt tárgyalások eredményeként a a felek megfelelő jegyzőkönyvet írtak alá. Argentína és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai továbbfejlesztésének reális lehetőségei vannak Szobek András nyilatkozata argentínai tapasztalatairól Szobek András, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja szerda délután érkezett haza Buenos Airesból. A magyar kormányküldöttség, amelynek vezetője volt, Arturo Frondizi argentin államelnök beiktatásán vett részt. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Szabó Pál, az Elnöki Tanács tagja, valamint O. C. Avalle, az Argentin Köztársaság budapesti követségének titkára. Szobek András megérkezése után nyilatkozott a sajtó munkatársainak. — Frondizi úr, az új argentin elnök ünnepi beiktatására meghívott magyar kormánydelegáció nevében köszönetemet fejezem ki azért a szívélyes és kedves fogadtatásért, amelyben egész idő alatt részünk volt. Delegációnk nagy érdeklődéssel indult útjára, mert úgy tudtuk, hogy a nagy távolság ellenére is élénk az érdeklődés népeink között egymás gazdasági és kulturális élete iránt. Látogatásunk nagy lépést jelent a két kormány közötti kapcsolatok elmélyítésében. A magyar ipar termékei ismertek Argentínában, különösen a Ganz Diesel motorvonatai szereztek nagy megbecsülést. Tudvalevő, hogy éppen legutóbb kötöttünk egy nyolcmillió dolláros szerződést Diesel-motorvonatokra. Ottlétünk alatt több mezőgazdasági létesítményt, egy nagy húsfeldolgozó üzemet és egy olyan tehéngazdaságot láttunk, amely világviszonylatban is megállja a helyét. El kell mondjam, hogy Argentínában külterjes gazdálkodás folyik az illattenyésztésben. Nincs telük, a legelőkön állandóan térdmagasságban zöldell a fű. Kiváló fejősteheneik vannak, holland egyedek. Az ott tapasztaltak nagy segítséget nyújtanak majd nekünk is. Delegációnknak alkalma volt külön beszélni Frandizi elnök úrral, valamint kormányának külügyminiszterével. Ezek a beszélgetések is azt mutatták, hogy a nagy kiterjedésű és nyersanyagokban bővelkedő, mezőgazdasági és ipari életet fejleszteni kívánó Argentína és a Magyar Népköztársaság közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének megvannak a reális lehetőségei. Szólnom kell kulturális életünk iránti nagy érdeklődésükről, főleg világhírű szólistáink — Fischer Annie-ra gondolok — iránt. Biztos vagyok abban, hogy a magyar és argentin nép közötti gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok további fejlesztése nemcsak a két nép érdeke, de a világbéke szempontjából is igen jelentős. Emlékművet állítanak a pécsi 6. gyalogezrednek Május 20-án lesz negyven esztendeje, hogy 1918-ban a pécsi 6. gyalogezred forradalmi felkeléssel tiltakozott a frontra való kimenetel ellen, s a békét, a háború befejezését követelte. Megmozdulásukhoz néhány száz pécsi bányász is csatlakozott. Lázadásukat azonban leverték és a felkelés több részvevőjét kivégezték. Az MSZMP Baranya megyei és Pécs városi bizottsága emlékművet állít a forradalmi ezred tiszteletére. A nyolc méter magas, öt szárnyból álló emlékoszlopot a 48-as téren, a harc központjának színhelyén állítják fel, és május 26-én leplezik le. Nagy jelentőségű kémiai eredményekről számoltak be a vegyész konferencián A Magyar Kémikusok Egyesületének ötvenéves fennállása alkalmából rendezett jubileumi vegyészkonferenciáján számos külföldi és magyar tudós számolt be kutatásairól. Dr. Erhardt Knappé (Jena) új földfém-meghatározási módszerét ismertette. A technológiai szekcióban rendezték meg a Magyar Ásványolaj- és Földgáz Kísérleti Intézet tízéves jubileumát. Az ünnepségen dr. Freund Mihály Kossuth-díjas akadémikus és munkatársai számoltak be az intézet eredményeiről, majd Kuznyecov akadémikus, a Mendelejev Intézet delegátusa üdvözölte a szovjet tudósok nevében az intézet kutatóit és oklevelet adott át. A szerveskémiai szekcióban dr. Vargha László Kossuthdíjas akadémiai levelező tag és Kasztreiner Ede ismertették az új rákellenes gyógyszerek kiinduló anyagainak kémiai tulajdonságait. Michael Fritz münsteri tudós a cukorvegyületekkel folytatott új szintézisekről tartott előadást. H. L. Schliffer professzor (Frankfurt am Main) a színes fényképezéssel kapcsolatos új kutatásainak fotokémiai eljárását ismertette. Dr. H. Novotny bécsi professzor a szerszámgépiparban és a kerámiaiparban felhasználható új anyagok tulajdonságairól és előállításairól tartott előadást. Dr. Csűrös Zoltán Kossuth-díjas akadémikus a PVC-pasztákkal kapcsolatos új kutatásait ismertette. Dr. P. Zuman professzor (Prága), a világhírű Heyrovsky intézet munkatársa polarográfiai kutatásairól beszélt. A magyar származású dr. Andreas Hungár és dr. prof. Hermann Klare — mindketten a híres Teltow—Seehof munkatársai — az új típusú műszálak technológiai újdonságairól tartott beszámolót. Dr. W. Linnett oxfordi professzor a gázgenerátorokban végbemenő folyamatokról közölt újszerű eredményeket. Dr. Schay Géza Kossuth-díjas akadémikus a ,,Metán gázfázisú salétromsavas nitrálásának kinetikája" címmel tartott előadást. A szerveskémiai szekcióban dr. Molnár Béla Kossuth-díjas és Valu József egy új, nagyhatású gyógyszernek, a B-12 vitaminnak előállításával kapcsolatos kutatásaikról számoltak be. A kémiai technológiai szekcióban tartott előadások közül nagy figyelem kísérte Balla Bélának, a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet osztályvezetőjének és Majáik Ferencnek, az intézet tudományos munkatársának kutatási eredményéről szóló beszámolóját, amelyet Balla Béla tartott .,Titánoxidpigment előállítása szarvaskői wehrlitkoncentrátumból" címmel. Ezt a kőzetet az 1920-as évek óta ismerik geológusaink. A fekete színű kőzettel többen foglalkoztak, például Wendl Aladár műszaki egyetemi tanár. A geológusok becslése szerint Szarvaskő környékén 400 000 tonna wehrlitkőzet van, amelynek titánoxid tartalma 10—14 százalék. A Vaskutató Intézetben Visnyovszky László osztályvezető és Holló Tiborné tudományos munkatárs eljárást dolgozott ki a kőzetben levő titánoxid dúsítására. A kísérletek eredménnyel jártak és a titánoxidtartalom elérte a 30—40 százalékot. A dúsított wehrlittel kísérletezni kezdett Veszprémben Balla Béla és Majdik Ferenc. Laboratóriumi méretben technológiát dolgoztak ki a titánoxidpigment előállítására. Az eredmények továbbfejlesztésére a kutatók kisebb üzem létesítését tartják szükségesnek. Mi a jelentősége a titánoxidpigmentnek? Pigmentből évente 500 tonnát importálunk a nyugati államokból és tonnánként 500 dollárt fizetünk. Két kutató eljárása szerint — az előzetes kalkuláció alapján — egy dollár értékű titánoxidpigment előállítása 20 forintba kerül, évi ezer tonnás gyártási kapacitás esetén. A legjobb minőségű fehér pigmentet a festék-, festéklakk-, zománc- és gumiipar alkalmazza alapanyagként, de elektróda-gyártásnál is használják. Ha a veszprémi kutatók eljárása alapján az üzemi eredmények megfelelnek a várakozásoknak, a hazai előállítású titánoxidpigmentet széles területen alkalmazzák. A bútorokat, egyéb közszükségleti cikkeket már szép, fényálló, hófehér festékkel borítják majd be. A bukaresti nemzetközi riporterértekezlet felhívása a világ sajtóriportereihez Kedden befejződött a Román Népköztársaság újságírószövetsége által kezdeményezett nemzetközi riportértekezlet. Az értekezleten részt vevő 23 ország küldöttsége, közöttük számos nyugati, felhívással fordult a világ összes riporteréhez. A felhívás hangsúlyozza, hogy a riportereknek elő kell segíteniük a béke és a nemzetközi együttműködés légkörének kialakulását. A világ összes országában dolgozó riporterek emeljenek gátat a háborús propagandának. 5 BEM KERT (II., Bem rakpart 21) ERKEL KERT (I. Kosciuszkó Tádé u. 3) FELSZABADULÁS (III., Szél U. 10) KULTUR (IX., Kinizsi u. 28) RÁKÓCZI (XXI., Rákóczi Ferenc u. 123) RÓZSAVÖLGYI KERT (XIV., Rózsavölgyi tér 4) SZABADSÁG (IV., Tavasz utca 4) SZIGET (Margitsziget) TÁTRA (XX., Török Flóris utca 70) VASAS SPORT KLUB PASARÉTI MOZIJA (II. Pasaréti út 11—13) NYITOTT TETŐ a Puskin, Bástya, Csokonai, József Attila (VIII. ker.), Vörösmarty, Ugocsa, Duna, Kossuth (XIII. ker.), Béke (XIII. ker.), Fórum, Kölcsey, Csillag moziban