Magyar Nemzet, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-03 / 285. szám
• * után, 1958. december 3. • A Tanácsköztársaság évfordulójára gazdag programmal készülnek az iskolák A Tanácsköztársaság 40. évfordulójára, az 1919-es események ismertetésére felkészülnek a középiskolákban is. A középiskolai tanulmányi verseny egyes tételeit e cél szolgálatába állítják. Márciusban nagyobb ünnepségeket rendeznek az iskolákban, az irodalmi és történelmi szakkörökben előadások hangzanak el a Galilei-kör történelmi szerepéről A munkásmozgalom mártírjairól neveznek el több nagyobb iskolát. Március 21-e, a Tanácsköztársaság ünnepe az ország valamennyi iskolájában szünnap lesz. Ezen a napon kiállítások nyílnak, melyeknek anyagát a növendékek gyűjtik össze a Tanácsköztársaság idejéből származó dokumentumokból. Ugyanakkor a diákok kirándulásokat rendeznek azokra a helyekre, melyekhez a Tanácsköztársaság nevezetes eseményei fűződnek. Meghosszabbították a három szputnyik kiállítást A Technika Háza kupolacsarnokában megrendezett A három szputnyik-kiállítást december 7-ig meghosszabbították. A kiállítás naponta 10 órától 20 óráig tart nyitva. A kiállításnak eddig 15 000 látogatója volt. Anyagát Budapest után Pécsett mutatják be. .rraiaarang RAJZOK A BÍRÓSÁGRÓL A gyermekek bírája Lehetséges-e felfedni a gyermeki lélek rejtelmeit? Őszintsék-e valóban a szavak, igaz-e a megbánás, ki tudja? Áttöprengett órák sokaságát okozták már a gyerekek dr. Tóth Dezsőnek. Az írót a lélek mérnökének tartják, de vajon hogyan nevezhető a bíró, akinek minden szubjektív érzéstől mentesen, csupán a tények alapján Szabad elbírálni az elkövetett tettet, a büntetés mértékét. Mennyivel nehezebb felkutatni az igazságot, lemérni a bűnt a gyermeknél, ahol az indulatok játékos áradása oly nehezen választható el a lobogó gyűlölettől. Dr. Tóth Dezső bíró öt évig tanító volt egy javító-nevelő iskolában. Kutatta a gyermeki lelket, egyetlen apró rezdülés, mozzanat sem kerülte el figyelmét. A bűnesetek bozótjában ma is ez az öt év az iránytűje. Itt ismerte és értette meg a bűntől fertőzött gyermekeket. Itt támadt benne a vágy a bírói munka után. Szegény Családból származott, korán szorult a maga kenyerére. Túl volt már az ifjúság első szakaszán, amikor jelentkezett az egyetemre. Dolfozott , ugyanakkor tanult s végezte az egyetemet, majd a fiatalkorúak tanácsához került fogalmazónak, 1956 után pedig kinevezték bírónak, vannak emberek, akikről első látásra nem lehet semmi rendkívülit mondani. Úgy jelzik őket: hétköznapiak. Csak ha beszélnék, ha megpendítik bennük a húrt, amely életük értelmét adja, akkor tárul fel mindaz, amit úgy hívunk — érzelem-gazdagság. Dr. Tóth Dezsőben ilyen húr a gyermeki lélek. Órákig tudna beszélni a bűnbeesés lélektanáról, az alkalmak vonzóerejéről, anyák és apák felelőtlenségéről— Ha rajtam múlna — mondja —, szüntelenül tanítanám a szülőknek a kulturált gyermeknevelést. Nálunk mindennapos szokások közé tartozik a gyermekek előtt megbeszélni az élet nagy problémáit, a gondokat. Sokszor írtak az újságok erről, mégsem értik meg a szülők, hogy a gyermeki lélek mindig jobban reagál a bajokra, mint a felnőtteké. Sokszor egy szó, egy mozdulat elég, hogy egy jószándékú, tisztagondolkodású gyermeket elindítson a törvénytelenség felé. Az apák iszákossága, az anya szórakozási vágya, a pénzimádat, egymás szidalmazása kitörülhetetlen nyomot hagy a gyermek gondolatában és arra készteti, hogy ezeken töprengjen, kombináljon. Sok esetben a maga kis zárt világában úgy látja a kiutat a bajokból, ha máséhoz nyúl. Segíteni akar szerettein, s mivel nincs hiteles mértéke a törvényekről, a jó és rossz fogalmáról, a gyermek letevőd a helyes útról. A szülők nehezen ismerik el nevelési hibáikat. Számtalan tárgyaltat vezettem már, ahol a vádlott gyermek helyett inkább a szülőknek kellett volna a bíróság előtt állnia. A tárgyalásokon Sírnak, veszekednek vagy durva szavakat használnak, ahelyett, hogy belátnák tévedésüket. — Még egy nevelési problémánk van és ennek megoldása elsősorban az iskolákra, úttörőkre hárul. Szerintem többet kellene foglalkozni a társadalmi tulajdon megbecsülésével, az enyém, tied, miénk fogalom tisztázásával. A nevelésben ezen a téren még nagyok a rések. Dr. Tóth Dezső 32 éves. Élete célja a bírói munka. Minden érdekli, ami a világban történik. Értékel, mérlegel és gondolkozik, megoldásokon töpreng. Egyszerű emberek közül jött, értük dolgozik, egy tagja az új értelmiségnek. Nyáridi Éva Magyar Nárot Januárban megkezdik Szegeden az új megyei tanácsház építését A Csongrád megyei tanács Hódmezővásárhelyen működik. Nemrég határozat született, amely kimondotta, hogy a megyei tanács Szegedre helyezi át székhelyét. Határozatot hoztak arról is, hogy Szegeden a megyei tanács számára új székházat kell építeni. Ugyanebben az épületben kap helyet a Csongrád megyei pártbizottság is. Az új, reprezentatív középület tervezésére a KÖZTI kapott megbízást, amely házon belüli tervpályázatot rendezett és ezen Schömer Ervin—Limontits Géza—Hrecska József közös pályaműve bizonyult a legjobbnak. E terv alapján megindult a részletes kidolgozás és január elején már megkezdik mintegy 30 millió forint költség előirányzattal Szeged központjában a Csongrád megyei tanács és a pártbizottság székházának építését. A Kossuth Lajos sugárút mentén levő Rákóczi teret jelölték ki a hatalmas középület számára. A hatemeletes épület egyik szárnya a megyei tanács hivatalait, a másik szárny a pártbizottság apparátusát fogadja majd be. A tanácsházba a Kossuth Lajos sugárút fel®, a pártbizottsághoz a Tábor utca felől lesz a bejárat. A földszinten az épületen körülfutó árkád mögött üvegfal választja el a reprezentatív helyiségeket, az előcsarnokokat és a nagy tanácstermet. A nagyteremben 600 ülőhely lesz, több kisebb tanácskozótermet, klubszobát is építenek. Az épület előtt szoborcsoportozatot helyeznek el, az épületen belül pedig domborművek, freskók és más képzőművészeti alkotások díszítik a tanácskozótermeket, a kultúrtermet és az előcsarnokot. Az építkezés kivitelezésének meggyorsítására a tervezők azt javasolták, hogy a tanácsház homlokzatát alumíniumpanelekkel borítsák és billenő alumíniumszerkezetű ablakokat, aluminiumtokos ajtókat építsenek be. Ezeket már a fal felhúzásával egyidejűleg el lehet helyezni, ugyanakkor elvégezhetik az előregyártott alumíniumpanelekkel a homlokzatkiképzést. A falakat színes mázas kerámiával burkolják. A tanácsház hátsó frontján 150 férőhelyes étterem lesz. Az épületet a Szegedi Erőműből távfűtéssel akarják ellátni. Az a terv, hogy a tanácsház mellett 177 lakást is építenek a Csongrád megyei tanács dolgozói részére. — TÖBB MINT 600 HALÁLESET TÖRTÉNT az amerikaiak négynapos hagyományos hálaadási ünnepén, amely most ért véget. Már csak 3 napig vehet KÖNYVSORSJEGYET! 1200 film, évente 1 milliárd 600 millió könyv a hétéves tervben Nyikolaj Mihajliic, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere hétfőn Moszkvában a moszkvai művészek értekezletén közölte, hogy a hétéves terv keretében 1200 filmet gyártanak. A különböző kiadók évi egy milliárd 600 millió példány könyvet hoznak majd forgalomba Már a jövő évre 500 képzőművészeti vándorkiállítást terveznek. Hét év alatt csupán Moszkvában 50 új színházat, múzeumot, könyvtárat, filmszínházat építenek. Mikor győz idehaza is a magyar konzerv ? A magyar konzerv meghódította a világ ‘gyomrát*: a brüsszeli világkiállításon a strassburgi és Rossini-szeletnek, csikós tokánynak és a tejfeles csirkepaprikásnak volt a legnagyobb sikere, de a különböző főzelékfélék iránt is növekvő a külföld érdeklődése. Magyar konzervet tálal a családnak a finn háziasszony, paradicsomunk eljut a világ minden részébe, húskészítményeink változatossá teszik más népek konyháját. A külföld egyre többet kér gyártmányainkból, itthon azonban még mindig sokan idegenkednek a konzervek fogyasztásától. Pedig használata megkönnyíti azt a bizonyos „második műszakot*, csökkenti a főzés gondját. Az ország konzervfogyasztása az 1938-as 3616 Vagonról mindössze 3900-ra nőtt. Mi az oka a kitűnő szakácsok főztjéből készült konzervek iránti idegenkedésnek? Ismerik egyáltalán a fogyasztók a magyar konzervet? Lehetséges, hogy csupán itthon nem felel meg az igényeknek az, ami a világ különböző népeinek tetszését megnyeri? Kovróg Istvánt, a Budapesti Konzervgyár igazgatóját heez- Szabb idő óta foglalkoztatja ez a kérdés. Nem mintha gondja lenne az üzem gyártmányai miatt: 20—30 vagonos tételekben futnak be a rendelések a magyar korszervre, baráti országokból és nyugatiakból egyaránt De segíteni szeretne a főzés gondján, a második ürü- SZak megkönnyítésén a magyar asszonyoknak is. — A magyar fogyasztók egyszerűen nem ismerik gyártmányainkat. Még a keresskedelffi dolgozó sem. Sajnos, ez az igazság. Mi szeretnénk megismertetni gyártmányainkkal a háziasszonyok tízezreit, ehhez azonban nincs anyagi fedezetünk. A kereskedelem sem rendelkezik ezzel, pedig itt lenne az ideje, hogy tegyünk végre valamit közösen, a háziasszonyok érdekében. Ha a megfelelő fedezetet megkapnánk ahhoz, hogy a nagyobb üzemekben, intézményekben konzerv-bemutatókat rendezhessünk a háziasszonyok számára, blamyosra vehető, hogy az ismeretségből tartós barátság válnak. A mi véleményünk is az, hogy a konzervipar termékeit feltétlenül népszerűsíteni kell, árubemutatókkal, mintafőzéssel, kóstolóval , talán a kereskedelmi eladóknak azt a részét is meg lehet győzni, amelyik idegenkedik adarabárus konzervféléktől, hogy szolgálatot tesz a dolgozó háziasszonyoknak, a munkájukat segítő konzervfélék ajánlásával ... A Nőtanácsnak , üzemi nőbizottságoknak fontos szerep jut abban, hogy a magyar háziasszony és a magyar konzerv ismeretséget, majd barátságot kössenek egymással. Fehér Rózsa Rendezték a kenyérsütés díját és a lisztcserét est élelmezésügyi miniszter az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben szabályozta a Házi készítésű kenyér sütési díját, a tiszt-kenyér csere arányát. Ha lisztet kenyérre cserélnek át a cseréjének minden átadott egy kilogramm búza-, Vagy rozslisztért 1,36 kilogramm kenyeret kell kiadni és sütési díj cimén kényért kilogrammonként 1,10 forintot kell felszámítani. Gyorsfénykép a hóborította Galyatetőről Csak messziről csillog a délelőtti napfény áttetsző páráján át havas fehérség a nagy hegyek, a Mátra csúcsa felől. Lent Jobbágyi, Apc és Pásztó tájékán a tegnap még csúszós országút és a mezőkön keresztül-kasul szalagozott földutak csak éppen fagyosak, kopogósak. A fekete vizű Csörgő mentén... Tél van tehát, de ha még nincs, csak amikor a Mátra szíve felé kezdünk kapaszkodni és elhagyjuk Hasznost, ezt a völgyben élő kedves mátraalji falut, akkor találkozunk először havas tájjal. A cser, bükk és ifjú fenyőcsemeték egy-egy sűrűjében maradt meg a hó a lejtőkön, s a fehér világban fekete színű a Csörgő-patak sebesen, völgynek igyekvő vize. Lejjebb a Csörgő fekete vize már nevet is változtat, talán azért, mert nem csörög, csak kerülgeti a sziklákat és kavicsokat s ezért a hasznoslak köztudatában már Kövecses néven él. Fás szekerekkel találkozunk. Milyen jól tápláltak, ficánkolók és egészségesek, valóságos paripák a hegyi parasztok lovai. Beszélgetünk egy gazdával. Négy év alatt kétszer cserélt lovat. Nagyon büszke, hogy a két fiatal kancacsikó Blikkből, a csipkéskúti ménesből származik és tizenötezer forintért vásárolta őket. Ezek aztán majd bírják a fuvart. Ravaszkás mosollyal kérdi: — Hát ez a gép nem fullad ki?! Szalonnasütők, útjavítók S aztán elhajt a nagy rakomány fával. Mi pedig szalonnasütő erdei munkásokkal találkozunk Mátrakeresztes fölött, egy veszélyes útkanyarnál, ahonnét már hihetetlen mélységekbe látni. Odalent süt a nap, s mi egy felhő mögül csodáljuk az alanti napsütést, meg a fehér felhőgomolyag fölött kék ülő, s aztán egy nagy, Szürke felhőrengetegbe olvadó eger. Utat is javítanak úgy, hogy megolvasztják a keményre fagyott hegyi havat, felbontják a megkopott útszakaszon vagy ötméternyire a köves talajt, s aztán nekilátnak egyenesíteni, simára dolgozni. KOZY a téli Júrán'!’»1ök autóbuszai, s a magunkfajta utasok meg ne járják a kimosott gödrös részen. Annyi szín, s annyi téli pompa, fiatal fenyők hé alatt, a nagyobbacskák meg zúzmarában, hogy káprázik a látványtól a szem s a Galyatetőről előbukkanó első épület, a kis torony, ami terméskőből épült, behavazva olyan, mint a régi északi festők képeslapjain a téli táj, csak éppen a játszadozó őzek vagy szarvasok hiányzanak róla. De csak ki kell mondani az elképzelést, s a táj pazar kedvében ezzel is szolgál: őzike fut át szélsebesen, hatalmas ugrással az úton, ötven méterrel arrébb tapsifüles leskelődik, mint egy rossz kölyök, az egyik fa törzse mögül, s persze, hogy elfut ő is. Táviratözön asvécért A Nagyszálló közelében már kirándulókkal találkozunk. De mily különös!... Egyetlen síelő akad mindössze: az erdész hatéves kisfia kucsmásan, bakancsosan, mint parányi hóember. A színes öltözék a nők és a délelőtti sétájukra indult férfiak elszámították magukat ebben az üdülési turnusban — sílécek, ródli nélkül utaztak ide a téli pihenő kellemes két hetére. Most élvezik a napsugarat, mely hirtelen itt is előtör a mindinkább kékbe olvadó világosszürke felhőrongyok mögül, de nem is gondolhatnak sportolásra — segédeszköz hiányában. A postán persze annál nagyobb a forgalom: egyik távirat indul útnak a másik után, többnyire azonos szöveggel: »Suergoasen kueldieetek sileecsme' !■* A postakezelő tiszt alig győzi a munkát, bár mosolyog ,s a táviratozó reménykedve indult sétálni. Sokan városi cipőben tapossák a fagyos, csikorgó havat, mert bakancsot sem hoztak, hiszen az elmúlt napokban még errefelé sem volt remény nemcsak télre, de sétára sem, hiszen szüntelenül esett az eső s az üdülővendégek a benti szórakozásokkal, kártyával, tánccal, uszodázással töltötték az időt -Most itt a tél, s mintha becukrozta volna a hó a Mátrát. Nagy olvadásnak kellene ahhoz jönni, hogy a földszint koratáji világa térjen ide viszsza, de a téli örömök kedvelőit megnyugtatta az időjáráskutatók távprognózisa: nemcsak jön, hanem itt van, egyelőre marad is a tél. sz. 1. 12 milliós társadalmi segítség a budapesti iskoláknak Kedd délután a fővárosi tanács dísztermében ünnepélyesen kihirdették az iskolák és óvodák társadalmi támogatásáért indult verseny 1957— 1958. évi budapesti eredményét. Dr. Gyarmat János, a fővárosi tanács oktatási osztályának vezetője elmondotta, hogy a fővárosi üzemek, különféle vállalatok és a szülők nagy számban kapcsolódtak be a versenymozgalomba, sok iskola igen jó kapcsolatot teremtett patronáló üzemével, és a szülői munkaközösségek is figyelemre méltó segítséget adtak. A főváros társadalma összesen mintegy 12 millió forintértékű társadalmi munkával járult hozzá az iskola- és óvodahálózat fejlesztéséhez. A beszéd után miniszteri kitüntetéseket és pénzjutalmakat adtak át pedagógusoknak, az üzemek, a tanács- és társadalmi szervek képviselőinek. -1 Szabályozták a kukoricavetőmagvak árát A földművelésügyi miniszter - az Országos Arhhivatil elökével egyetértésben - rendeletet adott ki egyet kukoricalé őrnagyért bruttó termelői, nagykereskedelmi is fogyasztói árainak trabu megállapításáról, a rendeletet a Magyar Közlöny november 30-i száma költ. Előírásait első ízben az 1958. évben termett magvakra kel alkalmazni. &Utatc&awa(!&és jelentjük Leányka bélelt kabát tweed sző- i!— Ft vetböl -cípo,— Ft Leányka flanell blúz 15,— Ft-tól Tűsarkú szandál JS*— Ft 120,— Ft Bordó Ft női papucscípő 120,— Ft DÍJTALAN HÁZHOZSZÁLLÍTÁS! (volt Párisi Áruház) VLNépközpáfááLSágista 39.