Magyar Nemzet, 1960. szeptember (16. évfolyam, 207-232. szám)

1960-09-01 / 207. szám

Csütörtök, 1960. szeptember 1. Magyar Nemzet Kormányrendelet a tuberkulózis elleni küzdelem továbbfejlesztéséről Dr. Doleschatl Frigyes egészségügyi miniszter nyilatkozata A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány rendele­tet adott­­ki a tuberkulózis el­leni küzdelem továbbfejleszté­séről. A Magyar Közlöny csü­törtöki számában megjelent rendeletről dr. Doleschall Fri­gyes egészségügyi miniszter nyilatkozott a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának. Miért volt sz­ü­kség új kor­mányrendelet kiadására? — Mint állami és társadalmi életünkben, az egészségügyben is vannak olyan kérdések, amelyekre egyes időszakokban a fő figyelmet fordítjuk. Ilyen volt egy-két évvel ezelőtt a gyermekbénulás, amelyet a korszerű védőoltás bevezetésé­ről remélhetőleg sikerül fel­számolnunk.­­ Nem ilyen egyszerű a helyzet a gümőkórnál. Itt az eredményes küzdelem négy szakaszra oszlik. Az első a megelőzés, amelyet a BCG-ol­­tás kiterjesztésével és a szarvasmarha gümőkór felszá­molásával kívánunk végrehaj­tani. A következő feladat a megbetegedettek felkutatása, vagyis a szűrés. Ezt követi a gyógyító munka kórházakban és tüdőgondozó intézetekben. Nem kevésbé fontos feladat a gyógyultak munkába állítása, más egészségükre kedvezőbb munkakörben, orvosi nyelven szólva a rehabilitáció.­­ A gümőkór a felszabadu­lás előtt hosszú évtizedek alatt egyik legsúlyosabb egészség­­ügyi problémánk volt. Terhes örökséget kellett itt is felszá­molnunk. A felszabadulás óta eltelt tizenöt év eredményei igen jelentősek. A helyzet azonban ma is elég súlyos — van még ezen a területen is teendőnk. Országunk politikai és gazdasági fejlődése, az or­vostudomány felkészültsége lehetővé is teszi, hogy a siker minden reményé­ben fokozzuk erőfeszíté­seinket a gümőkór további visszaszorítására, majd tel­jes leküzdésére. Már nem voltak elegendők az utolsó tbc-törvény, az 1950. évi 6. törvény rendelkezései, szükségessé vált, hogy kidol­gozzuk a tbc-elleni küzdelem távlati tervét, és új kormány­­rendeletben szabályozzuk az állami és társadalmi feladato­kat. Milyen eredményeket értünk el a felszabadulás óta a tbc elleni küzdelemben? — Legszembetűnőbb ered­ményünk a tbc-halálozás nagy­arányú csökkenése. 1938-ban még több, mint 14 000 ember halt meg évente tuberkulózis­ban, mostanáig ez a szám 3100-ra csökkent. A két szá­mot összehasonlítva, nagy az eredmény, de nem kielégítő. A megbetegedések száma is sok­kal kisebb a múltbelinél. Ke­reken 12 000 a tbc-s fekvőbe­tegek rendelkezésére álló gyógyintézeti ágyak száma, azaz több, mint kétszerese a felszabadulás előttinek. Jelen­tősen fejlesztettük a gondozó­intézeti hálózatot, mind lét­szám, mind gyógyszer- mind röntgen és műszerellátott­ság tekintetében. Az újszü­löttek BCG-oltását 1953-ban tettük kötelezővé, 1958-ban pe­dig az oltási kötelezettséget az egész 20 éven aluli lakosságra kiterjesztettük. A védőoltás eredményeként a tbc-s cse­csemőhalálozás egyharmadá­­ra csökkent. Nagy arányokban növeltük a szűrővizsgálatok számát. Évente hárommillió­nál több ilyen vizsgálatot vé­geztünk, ami több, mint nyolc­szorosa a felszabadulás előtti­nek. Számos más intézkedés is elősegíti a betegek gyógyu­lási lehetőségét. Csak egyet említek: a tbc-s betegek két évig kapnak táppénzt. Eredményeink nemzetközi viszonylatban igen jelentő­sek, de ezekkel az eredmé­nyekkel sem lehetünk megelégedve, a magunk elé tűzött célokat csak a további munka fej­lesztésével érhetjük el. Mit tartalmaz a távlati terv? — Mindenekelőtt a megelő­ző munkát fejlesztjük tovább. A védőoltást kiterjesztjük a 30 éven aluli lakosság összességé­re. Az ernyőfénykép-vizsgálat fejlesztésével lehetővé tesszük a lakosság előbb kétévenkénti, majd évenkénti szűrését. Nagymértékben növelni kíván­juk a tbc gyógyintézeti ágyak számát. Úgy tervezzük, a má­sodik ötéves terv időszakában létesülő nagyszámú gyógyinté­zeti ágyak csaknem egyharma­­dát a tbc-s betegek számára biztosítjuk. A harmadik ötéves tervidőszakra még további fej­lődést tervezünk. A gondozóin­tézetekben emeljük a megelő­ző és a gondozási munka szín­vonalát. Minél előbb meg kell oldanunk a tuberkulózis miatt csökkent munkaképességűek foglalkoztatását, átképzését is. Melyek az új kormányrende­let fontosabb rendelkezései? — A kormányrendelet jel­lemző új vonása, hogy a gümő­kór elleni küzdelmet nem te­kinti csupán az orvosok, az egészségügyi dolgozók felada­tának, hanem az egész nép ügyévé teszi. Az állampolgá­rok tevékeny részvételének elősegítésére a Vöröskereszt minden tbc-gondozóintézete mellett társadalmi bizottságot alakít majd. Ingyenessé válik minden állampolgár számára a tbc­­megbetegedéssel kapcsola­tos valamennyi vizsgálat és kezelés, beleértve a kór­házi ápolást. Ezzel a magyar egészségügy­ben először valósul meg a népbiztosítás gondolata, jelen­tékenyen megelőzve az egész­ségügy többi ágait.­­ Államunk jelentős anya­gi áldozatokat vállal, hogy nö­velje a tbc-s betegek gyógyulá­si lehetőségeit. Így az alacsony jövedelmű és sokgyermekes biztosított betegek, a társada­lombiztosítás alapján járó táp­pénzen felül, külön anyagi tá­mogatást is kapnak. Állami költségen helyezik el csecse­mőotthonban a fertőző tbc-s anyák gyermekeit, ha elkülö­nítésük másként nem biztosít­ható. Kivételesen indokolt esetben a tbc-s megbetegedés miatt vizsgálatra berendelt be­tegek, vagy hozzátartozóik megkapják az útiköltséget is.­­ Amikor az állam ilyen nagyarányú támogatással és kedvezményekkel védi a lakos­ságot a tbc-től és segíti a meg­betegedettek gyógyulását, jog­gal elvárja, hogy segítsenek az érdekeltek, az egész nép is. Éppen ezért a kormányrende­let kötelezővé teszi a részvé­telt a szűrővizsgálatokon. Ugyancsak kötelező az orvosi vizsgálat a tbc-s megbetegedés gyanúja esetén, sőt indokolt esetben a közösséget veszélyez­tető fertőző tbc-s beteget köte­lezni lehet kórházi gyógykezel­­tetésre. Mikor lép életbe az új kor­mányrendelet? — Az új kormányrendelet 1961. január 1-én lép életbe. A rendelet ugyanis csak a legfon­tosabb elvi rendelkezéseket tartalmazza az állampolgárok jogaira és kötelességeire vo­natkozóan a gümőkór elleni küzdelemben. A végrehajtás­hoz szükséges szervezeti in­tézkedéseket, az egészségügyi hálózat, és az egyéb szervek sokrétű tennivalóit miniszteri rendelet és végrehajtási uta­sítás foglalja­­ majd össze. Ez 1960 decemberében jelenik meg. Az új kormányrendelet nagy jelentőségű lépés a tbc elleni küzdelem továbbfejlesztéséhez, végrehajtása nemcsak az egészségügyi szervek, de egész társadalmunk fel­adata, eredménye pedig belátható időn belül a tbc felszámolása — fejezte be nyilatkozatát dr. Doleschall Frigyes. Tizenkét magyar külkereskedelmi vállalat vesz részt az idei brnoi nemzetközi vásáron A budapesti csehszlovák nagykövetség kereskedelmi osztályán szerdán délelőtt Josef Kadlec tanácsos tájékoz­tatta az újságírókat a brnoi második nemzetközi vásár ér­dekességeiről. A bevezetőiben elmondotta, hogy az idei nemzetközi vásá­ron a kohó- és gépipar termé­keit állítják ki, fogyasztási cikkek és egyéb gyártmányok kiállítására nem kerül sor, mert ezeket a libereci vásáron már bemutatták. A vásár 56 hektár területén több mint félezer külföldi cég állítja ki termékeit. Magyar­­országot 12 külkereskedelmi vállalat képviseli. A magyar gyártmányokat több mint 1600 négyzetméter fedett és nyitott területen mutatják be. Szer­számgépeket, kombájnokat, építőipari gépeket, Ikarus 55 típusú autóbuszt, a cinkotai Autóalkatrészgyár ""AURAS" szervizberendezéseit, laborató­riumi készülékeket, élelmiszer­­ipari berendezéseket, fénycsö­veket, tranzisztorokat láthat­nak majd a külföldiek a ma­gyar pavilonban és kiállítási területen. Csehszlovákia fejlett iparát 15 külkereskedelmi vállalat képviseli, közöttük a SZTROJ­­EXPORT, amely korszerű die­selmotorokat, hegesztőberende­zéseket, szivattyúkat állít ki. A MOTOKOV elsősorban sze­mély- és teherautókat, motor­­kerékpárokat, traktorokat, me­zőgazdasági gépeket hoz a brnoi vásárra. Bemutatják a nálunk még ismeretlen Minor, Major traktortípusokat, a ZETOR-család legújabb­­tag­jait­, valamint a négykerék­­meghajtású új traktort. Elhoz­zák a Pionier és a Manet S—100 új motorkerékpárokat, valamint a legújabb automata- és félautomata-szerszámgépe­ket. A várható nagy forgalomra tekintettel a Binoba vezető 13 nemzetközi országúton­ 200, éjjel-nappal üzemelő szerviz­­kirendeltséget helyeznek üzem­be az autóval érkező vendégek számára. Javítóműhelyek, ben­zinkutak állnak a motorosok rendelkezésére; a fő közlekedé­si utakon motorkerékpáros összekötők teljesítenek majd szolgálatot, a kisebb hibákat a helyszínen kijavítják, esetleg gondoskodnak a járművek be­­vontatásáról a legközelebbi szervizállomásra. Az autóellátó szolgálat egész szeptember fo­lyamán üzemel. A brnoi nemzetközi vásár szeptember 11-én nyitja meg kapuit és 25-ig marad nyitva. Az­ idei vásár egyik érdekes­sége, hogy nemzetközi tudomá­nyos-műszaki szimpóziumokat is rendeznek, amelyekre a világ minden részéből érkeznek szakemberek. Pataky Károly jelenti Rómából. Az öttusa olimpiai bajnokságok történetében először arany- és ezüstérem az egyéni győzelem a csapatversenyben 1. Németh Ferenc, 2. Nagy Imre, 4. Balczó András Mikor e sorokat írom, a mellettem levő tucatnyi tele­fonfülkéből jóformán minden nyelven röpítik világgá a hírt az újságírók: Németh Ferenc és a magyar csapat nyerte az öttusa olimpiai bajnokságot. Az egyéni versenyben a máso­dik helyet is magyar verseny­ző, Nagy Imre szerezte meg. Még nem volt példa az olim­piák történetében, hogy egy nemzet öttusázói ilyen ered­ményt érjenek el. öttusa spor­tunk már beírta nevét az olimpiák történetébe: csapa­tunk Helsinkiben aranyérmet nyert. Melbourne-ben együt­tesünk a negyedik helyre ke­rült, legjobb versenyzőnk ha­todik lett. Azóta új csapat alakult ki, s ez a gárda világ­raszóló győzelmet aratott. A jóformán teljesen ismeretlen Németh Ferenc nevét ma már ismeri a kontinens és a ten­gerentúli országok sport kö­zönsége is. Róma mellett egy előkelő golfklub pályáján rendezték az öttusa bajnokság utolsó versenyszámát, a futást. A pályához komornyikok hada között kellett mennünk. A versenyzők remekül karban­tartott füvön futottak. A ta­lajjal nem is volt baj, annál nagyobb volt viszont a hőség. Csak úgy perzselt a nap. Nagy várakozás előzte meg a versenyt, öttusázóink ed­digi szereplése alapján re­mény volt arra, hogy újabb magyar sikerek szülessenek az Aqua Santán, a futóverseny színhelyén. A csapatverseny­ben csupán tartani kellett az előnyt, arra kellett vigyázni, hogy az amerikai futók össz­teljesítménye ne legyen jobb, mint a mienk. Az egyéni ver­senyben viszont tekintélyes idővel kellett megelőzni az amerikai Becket és a mexikói Almadát, hogy magyar győze­lemnek tapsolhassunk. A szépszámú közönség sorai­ban kis magyar tábor is szur­kolt öttusázóinknak. Megje­lent Hegyi Gyula, Mező Fe­renc dr., s a magyar olimpiai bizottság több tagja, ott volt Csanádi György miniszter­helyettes. Mind eljöttek a szabadnapos sportolók is, hogy bíztassák versenyzőtársaikat. Az út a győzelemhez A lengyel Mazur indult első­ként a 4000 m-es táv megtéte­lére. Hegynek föl, hegynek le vezetett az út. Nagyszerű fel­készülés kellett ahhoz, hogy valaki a szintidőt jelentő 15 percen belül érjen célba. Ma­­zur után percenként következ­tek a többiek.­ Nagy Imre, aki­nek nem ez a legerősebb szá­ma, élete egyik legnagyobb teljesítményét nyújtotta és 14:04 perces ideje nemcsak a csapatverseny, hanem ez egyé­ni viadal szempontjából is igen biztató volt. Aztán jött az első amerikai. Egy perccel gyengébb időt futott, mint Nagy, tehát újabb 180 ponttal nőtt csapatunk előnye. Az amerikai gyengébb futása fel­lelkesítette a szovjet verseny­zőket, akik előtt megnyílott a lehetőség a második hely meg­szerzésére. Tatarinov sokat ho­zott az amerikain. Németh következett. Tudta, hogy 37 másodperccel jobb időt kell futnia Becknél, hogy megelőzze őt. Viszont Beck csak 8 perccel utána követke­zik sorra. Németh tehát min­dent beleadott s az időmérő óra alig valamivel jelzett 14 percen felüli időt. Most jött Beck. Vajon mit fut? Tavaszi római versenye óta úszásban rengeteget javult. Vajon futás­ban is ez történt? Igen, ja­vult ebben a számban is. Ta­vasszal egy perccel kapott ki Némethtől. Most 14:55 perces időt ért el, tehát mintegy 50 másodperccel előzte meg őt Németh. S eléje­­került Nagy Imre is. Most már biztossá vált, hogy csapatunk olimpiai bajnokságot nyert, az egyéni verseny élére pedig Németh és Nagy került. Legfeljebb Balczó veszélyeztette már csak a két magyar elsőségét. A 45.-nek in­dult Balczó óriási iramban kezdett, bírta a hajrát is, s 13:48.5 perces idővel ért cél­ba. Magyarország válogatottja tehát olimpiai bajnok lett. Balczó futása viszont csak ar­ra volt elég, hogy szorosan megközelítse Becket. Ragyo­góan futott a szovjet Novikov, aki a nap legjobb idejét érte el, de a hatalmas ponthátrá­nyát csak csökkenteni tudta. A Szovjetunió csapatát viszont hozzásegítette az ezüstérem megszerzéséhez. Ahogy a futók célba értek, úgy került sor a mentőszolgá­lat munkájára is. A nehéz te­reptől, az óriási hőségtől sor­ra rosszul lettek az öttusázóik. Némethet is támogatni kellett, aki csaknem elájult, az egyik brazilt viszont egyenesen a kórházba kellett szállítani. A dicsőségtábla Amint véget ért a verseny, máris kiszámították az ered­ményt.­­ öttusában egyéni olimpiai bajnok: Németh Fe­renc (Magyarország) 5024 pont, 2. Nagy Imre (Magyarország) 4988 pont, 3. Bob Beck (USA) 4981 pont, 4. Balczó András (Magyarország) 4973 pont 5. Novikov (Szovjetunió) 4962 pont, 6. Tatarinov (Szovjet­unió) 4758 pont. öttusa csapat olimpiai baj­nok: 1. Magyarország 14 885 pont, 2. Szovjetunió 14 309 pont, 3. USA 14 192 pont, 4. Finnország 13 865 pont, 5. Len­gyelország 13 746 pont, 6. Svéd­ország 13 216 pont, 7. Nagy- Britannia 13 103 pont, 8. Me­xikó 12 845 pont, 9. Olaszor­szág 12 401 pont, 10. Argen­tína 12 397 pont. A fotósok pergőtűz alá vet­ték Németh Ferencet, a többi magyar versenyzőt, akik az olimpia egyik nagy szenzáció­ját hozták. S aztán megkez­dődött az ünnepélyes ered­ményhirdetés. Kétszer hang­zott fel a magyar himnusz — egyszer az egyéni, egyszer a csapatgyőzelem tiszteletére, s kétszer lengett a magyar lobo­gó a legmagasabb árboc csú­csán, egyszer pedig — Nagy Imre tiszteletére — a jobbol­dali zászlórúdon. Az érmeket Avery Brundage, a NOB elnö­ke nyújtotta át a győztesek­nek és helyezetteknek. A jó vívás eredménye Hegyi Gyula örömmel nyilat­kozott a szép győzelemről: — Ez a győzelem elsősorban annak köszönhető, hogy öttu­sázóink között nagyszerű kö­zösségi szellem alakult ki. Csapatunk teljes egészében megérdemelte a világraszóló dicsőséget, amely példátlan a magyar öttusa-sport történeté­ben. Ezek a fiúk önmegtartóz­­tatóan, céltudatosan készültek. Dicséret és elismerés illeti a vezetőket, szakembereket ki­tűnő munkájukért. Csanádi György miniszter­­helyettes, amikor gratulált a győzteseknek, hozzátette: — A jó vívás döntően hoz­zásegítette csapatunkat az olimpiai bajnoksághoz. Majd a­­ Magyar Nemzet munkatársá­hoz fordulva így folytatta: — Sokkal jobban ment a vívás, mint az eddigi világversenye­ken bármikor. Ez annak az eredménye, hogy versenyzőink rendszeresen jártak a vívóed­zésekre. Németh a nagy örömtől alig tudott szóhoz jutni. — Hihe­tetlen, ami történt, erre nem is mertem gondolni. Olyan volt a hőség, hogy néha szinte szúrt a tüdőm. Igyekeztem át­jutni a holtponton, s végtele­nül boldog vagyok, hogy sike­rült két aranyérmet nyernem. (Többi olimpiai jelentésünk a 6. oldalon.) Megkezdő­dött az ipari növények betakarítása Országszerte szedik a cukorrépát, a dohányt, aratják a kenderi határt. A laboratóriumi vizs­gálat alapján döntötték el, hogy hol, és mikor kezdjék meg a répaszedést, és hogy a feldolgozás gazdaságossága szempontjából a lehető leg­kedvezőbb időben kapja meg az ipar. A betakarítást az idén már több mint 60 répaszedő és fe­jelő gép könnyíti meg a szö­vetkezeti gazdaságokban. Az eddigi mérési adatok azt mu­tatják, hogy az átlagtermés némileg alatta marad az el­múlt évinek a répa cukortar­talma viszont lényegesen jobb. Baranyában 7000 hold cu­korrépa vár betakarításra. A szedés itt is megkezdődött. Az Alföldön, a Délmagyar­országi Rostkikészítő Válla­lat körzetében, Csongrád, Bé­kés, Bács, Pest és Szolnok me­gyében jó ütemben halad a kender betakarítása. Eddig a 15 000 holdas vetésterület 90 százalékáról vágták le a nö­vényt, amely átlagosan jó kö­zepesnek számító 24 mázsás át­lagterméssel fizetett. Ez csak­úgy, mint a minőség, legalább 10 százalékkal jobb a vártnál. Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági nagyüzemei az idén összesen 13 000 holdon — a múlt évinél 3000 holddal na­gyobb területen­­ termelnek dohányt. Az időjárás kedvező volt. A dohánylevelek szépen fejlettek, a termés jónak ígér­kezik. A szedés már sokhe­lyütt megkezdődött. A gyógyászatban, műanyag­­gyártásban és még sok más célra hasznosítható ricinust az idén 3000 holdon termelték Bács megye déli részén. Mély­kút termelőszövetkezeti község határában 1400 holdon zöldell nagyüzemileg kezelt "•►ricinus­erdő". Az dén csak ez az egy gazdaság 115 vagon ricinus­magot értékesít. A termelés­ből az idén először jelentős tételeket szállítunk külföldi piacokra is. A len, a kender, a cukor­répa és általában, az ipari nö­vények zömét az idén már a nagyüzemi gazdaságok terme­lik. E magas jövedelmet adó, de nagyon munkaigényes nö­vények betakarítása ország­szerte megkezdődött. Szol­nok megyében, ahol az idén 17 000 holdon termelnek a szövetkezeti gazdaságok cu­korrépát a szedés megkezdése előtt a szolnoki cukorgyár moz­gólaboratóriuma járta végig a A kereskedelem kérése:­ Pontosabb osztályozást a cipő- és ruhaipari termékeknél A Belkereskedelmi Minisz­térium ruházati minőségátve­vő szolgálata a közelmúltban kimutatást készített a keres­kedelmi minőségellenőrzés el­ső félévi tapasztalatairól. Az idén az első félévi vizs­gálatok alapján még mindig az az észrevétel, hogy a leg­több cipő- és ruházati gyár­ban nem elég szigorú az el­lenőrzés. Főleg a nagykeres­kedelemhez kerülő cipőkkel van még mindig a legtöbb baj. Egy-két gyár helytelenül első osztályba sorolja azokat a ké­szítményeket is, amelyek tu­lajdonképpen csak a második osztályú minősítés követelmé­nyeinek felelnek meg. Ez ter­mészetesen nem mindig a gyár hibája. Sok esetben már a felhasználásra kerülő alap­anyag sem kifogástalan. Az átvevő szolgálat szakem­berei még mielőtt az üzletbe kerül egy-egy szállítmány, szúrópróbaszerűen a cikkek 10—30 százalékát minőségileg ellenőrzik. Ha bebizonyosodik, hogy a gyár a hibás és a ci­pők vagy a ruhák nem kifo­gástalanok, akkor leértékelik, illetve alacsonyabb osztályba sorolják, az üzemet pedig megbírságolják. A konfekció ruhák ellenőr­zése során már kevesebb hi­bával találkoztak a szakembe­rek. Általános tapasztalat, hogy a ruhagyárak szigorúb­ban értelmezik a besorolást. Csak ritkán fordul elő, hogy a készruhák, kötött fehérneműk és a méteráruk minőségileg nem felelnek meg. Az üzemi minőségellenőrzés­­­hullámzá­­sával« azonban egy-két ruha­gyárban még találkoztak. Többnyire olyankor fordul elő helytelen minősítés, amikor az üzemi MEO-s túlterhelt és nem tud gondosan átvizsgálni minden darabot. A szakembe­rek megállapították, a Zala­egerszegi Ruhagyár termékei­nek minősége átmenetileg kis­sé romlott. Javulást tapasztal­tak viszont a Fehérneműgyár­nál és a Vörös Október Férfi­ruhagyárnál. 3

Next