Magyar Nemzet, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-29 / 228. szám

4 Délelőtti ismétlések, új műsortípusok a 7.dnláé m A Televízió nyári műsora — ezt az illetékesek is elismerték — a vártnál jóval gyengébben sikerült. Az év utolsó negyedére azonban tartalmas, érikkés programmal készültek fel. Kulcsár Ferenc, a Magyar Televízió igazgatója és Szinetár Miklós művészeti vezető péntek délelőtt tájékoztatást adtak a következő negyedév terveiről. Kulcsér igazgató a többi között elmondta, hogy november 1-től szerdán és pénteken délelőttönként megismétlik a keddi, illetve szerdai csütörtöki műsor filmrészét. Lejátsszák az előző esti híradót, a Telesport filmanyagát és a játékfilmeket, ha azok nem csak 18 éven felülieknek ajánlottak. Az év utolsó három hónapjában két új TV-játékot és egy TV-filmet mutatnak be. Tizenhét színházi és operaközvetítés, hét hangverseny lesz. Huszonnyolc kisfilm, tizenkilenc ifjúsági műsor bemutatását tervezik, 12 sportközvetítésre készülnek és 21 alkalommal vesznek át az Intervízió tagállamaitól műsort. Négy új mezőgazdasági műsor indul. A kéthetenként jelentkező Falusiró kamera, színes riportokban számol be az időszerű falusi problémákról. A Mezőgazdászok fórumán szakmai tanácsokat adnak a gyakorlati szakemberek. A tavalyi nagysikerű Téli esték mintájára készül a havonta egyszer, vasárnap jelentkező Lámpafénynél című szórakoztató, ismeretterjesztő falusi műsor. November 14-től szerdánként heti egy órában a Televízió a Földművelésügyi Minisztériummal közösen mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamot indít. . A sportkedvelők számára három válogatott labdarúgómérkőzésről adnak közvetítést, láthatják majd a nézők a nemzetközi asztalitenisz-bajnokságot, a Magyarország—NDK, Magyarország—Lengyelország ökölvívómérkőzés, s a moszkvai röplabda világbajnokság eseményeit is. Forró pillanatok címmel hét ízben sugároznak emlékező összeállítást a nagy nyári sporteseményekről, a többi között a chilei labdarúgó VB-ről. A gazdag művészi programból kiemelkedik az új magyar TV-film a Vacsora a Hotel Germániában novemberi bemutatója. A Gábor Andor novellájából Gárdos Miklós átdolgozásában készült filmet Mihályffi Imre rendezte. A másik magyar TV-játék, Szirmai Rezső Senki karácsonyfája című drámája karácsonykor kerül műsorra. A Televízió vezetői számára is sok gondot okoz a filmműsor. A színvonal javítása érdekében a jövőben lehetőleg kifejezetten a Televízió számára készült filmeket és telerekording felvételeket szeretnének vásárolni. A közönség joggal kéri a külföldi filmek szinkronizálását. Ezen ártéren az idén is várható már javulás, a jövő évben azonban, úgy tervezik, minden bemutatásra kerülő film magyar nyelven beszél majd. Több irodalmi és vidám műsor szerepel a tervekben. Ezek közül az Ilj.Petrov műveiből összeállított Hogyan született Robinson című műsort emeljük ki. Készül már és rövidesen bemutatásra kerül Róna Tibor nyári kabarérevüjének, a Fedezzük fel Pestesnek TV- változata. A pártkongresszus előestéjén — a kongresszusról természetesen rendszeresen ad tudósítást a TV2 Majakovszkij műveiből összeállított műsort sugároznak, önálló esten szerepel a kamerák előtt Mezei Mária, s készül már Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula közös műsora is. A zeneszerzői estek sorában a következő negyedévben Szirmai Albert műveit mutatják be. Októbertől ismét megkezdik a Ki mit tud sorozatot, egyelőre az eddigi formában, később azonban szeretnék a népszerű műsort képzőművészeti, technikai résszel is bővíteni. A Televízió őszi programját több riport, képzőművészeti és zenei műsor, nagyszabású ötfordulós rejtvényverseny egészíti ki. Történészek tudományos ülése az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztálya és Történettudományi Intézete, pénteken A magyar történettudomány időszerű kérdései a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának fényében címmel, tudományos ülést rendezett az Akadémián. Molnár Erik akadémikus, a Történettudományi Intézet igazgatója bevezető előadásában a XXII. kongresszusnak a szocialista hazafiságról szóló megállapításaival foglalkozott. Utána R. Várkonyi Ágnes, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa a feudalizmus nemzet és haza fogalmáról, Ránki György, az intézet igazgatóhelyettese és Laczkó Miklós tudományos munkatárs a legújabbkori történelemkutatás problémáiról és feladatairól, Vass Henrik, az MSZMP Párttörténeti Intézetének igazgatója a párttörténetírás néhány elvi kérdéséről. Pamlényi Ervin, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa a marxista forráskritika problémáiról tartott nagy figyelmet keltő előadást. Több mint húszezer szakember segíti az ismeretterjesztést A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei titkárai pénteken dr. Nagy László társulati főtitkár tájékoztatója alapján megvitatták az elkövetkező időszak feladatait. Megállapították, hogy a társulat tartalmi munkájának színvonala emelkedett, szervezetei tovább erősödtek, s előadógárdájának létszáma ma már meghaladja a 20 000-et. Tovább javult az ismeretterjesztésben érdekelt szervek együttműködése. A feladatokat illetően megállapodtak abban, hogy a TIT fokozza a termelést hatásosan segítő műszaki, valamint természettudományos propagandáját. Az üzemekben — különösen a kiemelt népgazdasági ágakban — sokoldalúan ismerteti a legfejlettebb termelési eljárásokat, népszerűsíti a távlati terveket, tájékoztat a népgazdaság eredményeiről, a külföld iparának és mezőgazdaságának helyzetéről. A falusi ismeretterjesztést még nagyobb mértékben a gyengébb termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításának szolgálatába állítják. Az írásos ismeretterjesztés javítására munkásakadémiai kiskönyvtár sorozat megjelentetését tervezik, továbbá előkészítik egy műszaki folyóirat, valamint a családiház-építkezéssel és a korszerű otthonnal foglalkozó folyóirat megindítását. Előadások az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia Társadalom- és Történettudományok Osztálya rendezésében kétnapos pedagógiai konferenciát tartanak, amely október 4-én, délelőtt kezdődik. Az Akadémiának két neves külföldi tudós vendége, T. P. Singer amerikai professzor október 2-án délelőtt 10 órakor és Heymans belga orvosprofesszor október 4-én, délután 3 órakor tartják meg előadásaikat. Walt Disney produkciójában Bécsben Beethoven-film készül. A címszerepet Karlheinz Böhmalakítja, főszereplők: Giulia Robina, Ivan Desny és Peter Arens. _____MagnNemzet____ HOGYAN HALT MEG ZOLA? A haladó emberiség most ünnepli Zola halálának 60. évfordulóját. Millióik és milliók adóznak kegyelettel és tisztelettel annak az írónak, akinek alkotásai ma is hasznos fegyverek a boldog jövőért vívott küzdelemben. A szokványos méltatás helyett — hiszen nálunk aligha kell ismertetni Zola életét és munkásságát: kevés külföldi írónak volt olyan nagy és tartós hatása a magyar írókra, Justh Zsigmondtól Nagy Lajosig — hadd vessünk fel egy kínos és fájdalmas kérdést. Hogyan is halt meg a J’accuse írója? Tíz évvel ezelőtt, az ötvenedik évforduló idején, az ünneplésnek egy váratlan, megrendítő következménye lett: új, fontos adatok kerültek napfényre, amelyek arra engednek következtetni, hogy gyilkos erőszak ölte meg a nagy regényírót és bátor társadalomkritikust, akit Jean Fréville, a kommunista kritikus ,a polgári társadalomra kén- és hamuesőt szóró viharvetőnek« nevez. A Libération című napilap az évforduló alkalmából ünnepi cikkben méltatta a Germinal írójának munkásságát. A cikk arra ösztönözte a lap egyik olvasóját, név szerint Pierre Hacquin, 68 éves Marne megyei lakost, hogy megrázó vallomást írjon a szerkesztőségnek. Hacquin azt a meggyőződését közölte a lappal, hogy — ellentétben a közhiedelemmel — Zola nem közönséges széngázmérgezés, hanem politikai gyilkosság áldozata lett. A haladó napilap egyik munkatársát, Jean Bedelt bízta meg azzal, hogy gondos és körültekintő vizsgálattal derítsen fényt az ügyre. Az újságíró betekintett a rendőrségi iratokba, a vizsgálóbíró aktáiba, tanulmányozta az építész- és orvosszakértők jelentéseit. 1902. szeptember 29-én futótűzként terjedt el Párizsban Zola halálának híre. A bátor Dreyfus-párti író erejének teljében dőlt ki a sorból, akkor, amidőn az "Affér" körül viharzó szenvedélyek árja már tíz esztendeje hömpölygött. Az első sajtóügynökségi jelentések meglehetősen zavarosak, családi tragédiáról, öngyilkosságról írnak, de többen gyilkosságra gondolnak. A rendőrbiztos azonban megállapítja: » a kémény eldugaszolódása folytán bekövetkezett véletlen balesetről« van szó. Ezt a feltevést a vizsgálóbíró is magáévá teszi, és október 3-i sajtónyilatkozatában közli: végleg beigazolódott, hogy a kémény bedugulását véletlen okozta; a bűnügyi vizsgálat befejezettnek tekinthető, most már csak azt kell a szakértőknek eldönteniük, hogy ki felelős a halálesetért. A szakértők tüzet gyújtatnak a szobában, méghozzá kétszer is: október 8-án és 11-én. A kísérleti nyulak azonban mindkét ízben életben maradnak. A második kísérletre azért került sor, mert az első "nem sikerült*. Amidőn azonban a második is megerősítette az első kísérlet eredményét — ezt már nem közölték a közvéleménynyel. Nem marad hát más feltevés, mint az, hogy szeptember 29-én, valaki eldugaszolta a kéményt, mielőtt Zola és felesége visszatért vidéki nyaralásáról, majd másnap újra szabad utat nyitott a füstnek. Ez a feltevés már akkor felmerült a hatósági közegekben is, de — amint nemrég kiderült — felsőbb utasításra eltussolták az ügyet. Hacquin az említett levélben elmondja, hogy az első világháború után egy nacionalista egyesület tagjaként megismerkedett egy kályhásmesterrel, az egyesület helyi tagozatának alelnökével. Hacquin szélsőjobboldali környezetben nevelkedett, de az évek során elfordult a reakciótól. 1927 áprilisában a szívbeteg kályhásmester (egy hónapra rá meghalt) hirtelen szükségét érezte, hogy bizalmas közlést tegyen régi ismerősének. Így szólt barátjához: — Hallja Hacquin, elmondom magának, hogyan halt meg Zola. Bízom magában, különben is az ügy már elévült. Zolát szándékosan mérgezték meg. Mi tömtük be lakásának a kéményét. Méghozzá úgy, hogy a szomszéd házban tető- és kéményjavító munkálatok folytak. Ezt használtuk ki... Hacquin azzal indokolja hosszú hallgatását, hogy akkoriban jobboldali környezetével nem akarta közölni ezt a vallomást, és, mint öt gyermek atyja, félt a bonyodalmaktól. »Ma már azonban 68 esztendős vagyok — írta a laphoz intézett levelében —, elérkeztem életem alkonyához, és szükségesnek, kötelességemnek érzem ezt a vallomást.« A Libération cikksorozata azután további érdekes adatok febukkanásához vezetett. Egy Seine-et-Oise megyei nyugalmazott vasúti felügyelő, aki jól ismerte Comette rendőrbiztost (ez tartotta annak idején a helyszíni szemlét Zola lakásában), feltárta, hogy a rendőrtisztviselő így dicsekedett előtte: "Történelmi személy vagyok. Én vezettem a vizsgálatot Zola halála ügyében." Comette elmesélte, hogy érzése szerint az író gyanús körülmények közt pusztult el, és hozzáfűzte: — Azt hiszem, ha nagyon akarják, rájönnek, hogy talán nem is annyira balesetről volt szó. Akkoriban azonban az ország alig lábolt ki a Dreyfus-ügyből, s máris más ügyek váltottak ki társadalmi háborgásokat... A felettes hatóságoknak eszük ágában sem volt, hogy újabb viharokat váltsanak ki. Nyilatkozott a lapnak dr. Jacques-Émile Zola, a nagy író fia is: — Az önök feltevése nagyon is valószínű ... Kilencéves voltam akkor, és sohasem fogom elfelejteni, hogy amikor anyám meghallotta a szörnyű hírt, így kiáltott fel: "Meggyilkolták !•« Anyám már régóta remegett a J’accuse írójának az életéért; apám azonban, aki mindig derűs természetű volt és egész lelkével a boldog jövő felé tekintett, mindent megtett megnyugtatására. Zola fia a továbbiakban emlékeztetett arra az uszító hadjáratra, amelyet a szélsőjobboldali sajtó apja és barátai ellen folytatott. Akkoriban egymást érték a merényletek, Rennes-ben például rálőttek dr. Laborira, Zola védőügyvédjére. A hajszának még az író halála sem vetett véget, hiszen 1908-ban, amikor a Panthéonba kísérték örök nyugovóra, a megdühödött tüntetők a Szajnába akarták dobni a koporsót. Ugyanezen a napon egy Grégori nevű egyén Dreyfust is megsebesítette. Jaurés is politikai gyilkosság áldozata lett hat évvel később, 1914-ben, dr. Jacques-Émile Zola egyébként egy csomó névtelen levelet, gyalázatos piszkolódásokkal megspékelt fenyegetéseket mutatott az újságírónak; a fékeveszett reakciósok gyászkeretes végrendeleteket és gyászjelentéseket küldözgettek Zolának, és ilyeneket írtak neki: »Hol van az a Charlotte Corday (Marat gyilkosa — B. L. E.), aki megszabadítaná Franciaországot rothadt jelenlétedtől? !« A. Lanoux, az ismert haladó író Bonjour, Monsieur Zola című, 1954-ben megjelent kitűnő Zola-monográfiájában visszatér a Libération két évvel ezelőtt megjelent szenzációs leleplezéseire. A Watrin őrnagy írója szerint az 1902-es hivatalos verzió »gyenge«, s hozzáteszi, hogy az új elképzelés "plauzibilisebb*, bár szintén nem bizonyos. A történelem fogja eldönteni teljes bizonysággal, hogy milyen körülmények közt vesztette életét az a nagy író és harcos, akit mindig a társadalom megjavításának a vágya vezetett, aki példamutató bátorsággal küzdött a gonoszság, a hazugság, az emberi aljasság ellen, korának társadalmi igazságtalanságai, a romboló sovinizmus, a kártékony klerikalizmus ellen és akinek nevét — Aragon szavaival — annyi "szenvedélyes, elfogult rágalom* övezte és övezi. Most a 60. évfordulón, mi sem mehetünk túl a francia lap megállapításán, amely szerint valószínű, hogy a reakció bérencei oltották ki e nemesen lángoló lélek, forró szeretettel eltelt szív életét. Bajomi Lázár Endre Szombat, 1962. szeptember 29. A PRÁGAI ZEnEI SZÍNHÁZ Budapesten 1949-ben Prágában újszerű vállalkozás indult a komolyzene népszerűsítésére. Hamarosan rendkívüli népszerűségre tett szert ez a vállalkozás: működésének 13 szezonja alatt 9000 előadást rendezett, amelynek mintegy másfél millió hallgatója nézője volt. Az együttes néhány nappal ezelőtt érkezett hazánkba és ebből az alkalomból sajtófogadás keretében ismertették a színház vezetői ennek az érdekes kísérletnek jellegét, tartalmát és célját. Jiri Sramek művészeti igazgató a többi között a következőket mondotta: — A Prágai Zenei Színház minden látható és láthatatlan dolgozójával karöltve azt a célt tűzte maga elé, hogy az emberekhez közelebb vigye a legemberibb művészetet, a zenét. Együttesünk éppen a mai napon tölti be tizennegyedik életévét és bízvást elmondhatjuk, hogy ez alatt az idő alatt sikerült túljutnia kísérleti korszakán. Munkánk, ismeretterjesztő működésünk középpontjában a zene, méghozzá az igényes, jó zene áll, a kép, a film, a színészi és táncprodukció csak annyi helyet kaphat nálunk, amenynyiben nem keresztezi, hanem erősíti a zene hatását, közelebb visz megértéséhez. Ezek mellé természetesen előadásokat is tartunk a közönségnek, mégpedig többféle színvonalon, sokirányú igényeik kielégítésére. Műsoraink túlnyomó része a komolyzene körébe tartozik, de azért az ún. könnyűzenét sem hanyagoljuk el, ezen belül szerepet juttatunk a jazznek is. Szorosan együttműködünk a Supraphon hanglemezgyártó vállalattal, jelentős részben Supraphon-lemezről adjuk a muzsikát. — Prágai színházunk igen kicsiny, alig másfélszáz férőhelyes, de rendkívül igényesen, kényelmesen van berendezve. Ezt a tényt kezdetben sokan bírálták, de azután megértették, hogy szép zenét csak szép környezetben lehet teljes mértékben élvezni. A kis férőhelyet figyelembe véve, úgy hisszük nem megvetendő szám a havi 10 000 látogató. Sajnos, a színház egész épületét nem tudtuk elhozni önöknek, de reméljük, hogy így is jól fogják magukat érezni előadásainkon. A sajtófogadás részvevőinek kérdésére Jiri Sramesc felvilágosítással szolgált a különféle műsorprofilt illetően. — Néhány éve iskolai előadások is szerepelnek programjainkon. Ezeket a műsorokat az általános iskolai és középiskolai tananyaggal koordináljuk. Például az 1848-as év eseményeiről — amelyek mind az önök, mind a mi országunk történelmében döntő jelentőségűek — úgy adunk számot, hogy mindaz, amiről az iskolában csak szó eshet, tehát: a kor zenéje, irodalma, művészete egy műsorba sűrítve jut el ifjú közönségünkhöz. Talán mondani sem kell, hogy ezáltal szinte megelevenedik a történelem minden tényszerű tanulsága, elmélyül az iskolás fiatalság műveltsége. A zenéhez egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset értő közönség számára szórakoztató jellegű ismeretterjesztő műsorokat adunk, színvonalas, de korántsem tudományos igényű előadásokkal. És hogy közönségünk nemcsak a látványosságért keresi fel színházunkat, azt ékesen bizonyítja, hogy színházunk halljában, ahol csak hallani lehet műsorainkat, igen sokan és igen nagy lelkesedéssel élvezik a zenét.* Kíváncsian várjuk a Prágai Zenei Színház vendégjátékát október 1 és 7 között a Bartók-teremben. Pms NAPLÓ ! Kisfaludy-Stróbl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművész október 5-én művészi emlékeiről és élményeiről beszél a csepeli Műszaki Klubban. Ugyanakkor mintegy 120 szobráról készített fényképekből kiállítás nyílik a klubban. A Számos érdekes tanulmány érkezett be a Legújabbkori Történeti Múzeum májusban meghirdetett pályázatára, bár határideje csak három hónap múlva jár le. A munkáséletmódról és hagyományokról szóló pályaművek között többet nyugdíjas munkások írtak. Rajzokkal illusztrálta pályázatát egy Borsod megyei acélöntő. Mások az agrárproletárok életét, a sokszorosító ipari munkások harcait dolgozták fel. Az absztrakd művészeti irányzat hanyatlóban van — mondotta Henry Ramey francia festőművész, a párizsi Salon Populiste igazgatója, aki a napokban utazott haza magyarországi tanulmányútjáról. A realizmus egyre inkább tért hódít Franciaországban is. A 80 éves Jacques Villon, aki valamikor kubista, majd absztrakt művész volt, legutóbbi nyilatkozatában a realista művészet mellett foglalt állást. A győri Kisfaludy Színház tegnap este mutatta be Millöcker Dubarry című operettjét. 0 Az NSZK felnőtt lakosságának 4 százaléka még sosem volt moziban — egy frankfurti közvéleménykutató intézet adatai szerint. A lakosság egyharmada a legutóbbi évben nem látott filmet. 2 Csődbe jutott a londoni Festival Rallet. Az együttes vezérigazgatója most hozta nyilvánosságra a felszámolásról szóló döntést. A tizenhárom éve fennálló művészcsoport most új mecénást keres. f) A Prágai Filharmonikus Zenekar október 17-én és 18-án Karél Ancerl vezényletével Bécsben vendégszerepel. Kőszegen népi együttes alakult a helyi gimnázium jelenlegi és volt növendékeiből. A Jurisich Miklósról elnevezett együttesnek ének-, zene- és tánckara van. Az elmúlt évadban a svéd színházakban mindössze egy hazai szerző mutatkozott be új darab-Játszószobákban gondoskodnak a gyermekek szórakoztatásáról a Ganz-MÁVAG művelődési házban, mialatt a szülők ismeretterjesztő előadást hallgatnak. Az üzemi munkásakadémia másik érdekessége: minden előadás után kis könyvtári kirendeltség áll a hallgatók rendelkezésére, ahol megkaphatják a témához kapcsolódó könyveket, és Párizsban forgalomba hozták sztereofonikus hanglemezen a Tartuffe-ot. A szerepeket a Comedie Framgaise tagjai alakítják. oo . Szovjet művészek Belgrádban, jugoszláv művészek Moszkvában Az idei színházi évadban megélénkül a szovjet és jugoszláv művészek együttműködése. Ruben Tyihonov, a moszkvai Vahtangov Színház főrendezője a belgrádi Drámai Színházban elvállalta Nyikolaj Pagogyin A puskás ember című színművének rendezését, s rövidesen Jugoszláviába utazik. Ugyancsak Belgrádba megy Júlia Boriszova, az egyik legtehetségesebb fiatal szovjet színésznő, aki Arbuzov Irkutszki történet című darabjának főszerepét fogja alakítani. Boriszova a szerb nyelvű előadásom oroszul fogja játszani Valja szerepét. A moszkvai Vahtangov Színházban nemsokára megkezdi munkáját Boján Sztupica, az ismert jugoszláv rendező, aki a Dundo Maroje című híres klasszikus szerb drámát viszi színre.