Magyar Nemzet, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-01 / 256. szám
. • . ■ Magyar Nemzet ^ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA » Az ift falusi értelmiség Már este óta csattog a kártya az asztallapon. A füstös kocsmaszoba egyik sarkában a jegyző kártyázott a gazdatiszttel. Az orvos italtól vörös orral, bóbiskolva ült mellettük. Így megy ez majdnem minden este .— írta Tolnai Lajos egyik faluról szóló könyvében. Kint sár, vigasztalan őszű eső. A falu a sötétbe merül. Még kutya se ugat, fény se villan, mit csinálhat ilyen estéken a falusi jegyző, arőintéző és az orvos? Ez a kép kísért a régi faluról s a régi falusi értelmiségről, miközben a mostani falusi értelmiség helyzete után kutatva gyűjtögetem az anyagot. S eszembe jut a régi képpel kapcsolatban, milyen nehéz helyzetben éltek akkor a falura került értelmiségiek, s mennyivel más ma a helyzet. Először is, talán kezdjük azzal, hogy az értelmiségi kör kiszélesedett. Ma már nemcsak a pap, az orvos, a patikus és a tanító képviseli falun az értelmiséget. Több mint húszezerre tehető a felnövekvő, új értelmiségiek száma, akik munkájukkal, szaktudásukkal az új paraszti élet kialakulását segítik. A régi paraszti életforma széthullóban van, s a kialakuló új közösségnek már éppúgy tagja a tanácstitkár, a szövetkezeti elnök, a szövetkezeti mezőgazdász, a főkönyvelő, az orvos, a pedagógus és a többiek is. Az egész falu. S ez azt is jelenti természetesen, hogy megszűnt az értelmiségieknek a szó régi értelmében vett elszigeteltsége. A falu átalakulása, a mezőgazdaság szocializálása lehetővé tette a régi értelmiségi szemlélet megsváltozását is. Ma a falusi tanító, a mezőgazdász vagy az orvos másképp nézi a népet, másképp értékeli korát, amelyben él, és másképp látja saját szerepét és feladatát is a szocialista társadalomban. Az új falusi értelmiségiek közé lehet már sorolni a tanácsapparátusban dolgozók jelentős részét, a titkárt és az elnököt is, akik rendszerint munkás- vagy parasztszármazásúak és a felszabadulás után vált számukra lehetővé a képzettség megszerzése. Ma már például a megyei tanácsok vbelnökeinek, elnökhelyetteseinek és titkárainak többsége egyetemet, főiskolát, tanácsakadémiát végzett. Nagy részük e képzettséget a jelen tisztségében végzett munka mellett szerezte meg, s ez külön értéklendő tulajdonság. Hasonlóan nagyon szép eredmények mutatkoznak a járási tanácsoknál is. A községeknél a vb-titkárok 38 százalékul végzett középiskolát, tanácsakadémiát, illetve felsőfokú iskolát. A községi elnököknek pedig 52 százaléka végezte el az államigazgatási iskolát és 13 százaléka a tanácsakadémiát. A mezőgazdaság fejlesztése, a termelőszövetkezetek megszilárdítása, továbbá a községfejlesztési munka, az oktatási és más népművelési tennivalók minden községben művelt, szakmailag és politikailag képzett vezetőket kívánnak. • Ha új falusi értelmiségről beszélünk, talán a tanítók után legnépesebb réteggel, a mezőgazdasági értelmiséggel kellene kezdeni a sort. A felnövekvő, új falusi értelmiség gerincét ugyanis a mezőgazdászok, tsz-elnökök, könyvelők, gépállomási szakemberek alkotják. Hol van már annak a zöld kalapos uradalmi intézőnek az emléke, akit rettenve süvegeltek meg a cselédek, napszámosok. A mai mezőgazdász, a szövetkezet agronómusa a falu érdekében tevékenykedik, s munkája nyomán szemmel láthatóan növekszik a jólét is. Egy-egy mezőgazdász néhány év leforgása alatt, ha a falu, a tsz tagsága is hallat a szavára, meg tudja szilárdítani, virágzóvá tudja tenni a szövetkezetét S ha a falu bizalma is vele van, ami csaknem minden esetben vele van, s ehhez adottságok is vannak, új mezőgazdasági kultúrák meghonosításával nem egy esetben megváltoztatja a táj jellegét és arculatát is. Egy minisztériumi kimutatás szerint jelenleg 4200 a falvakban tevékenykedő mezőgazdászok száma. Vannak közöttük régi értelmiségiek, de nagyobb részük olyan, aki már a felszabadulás után végezte el az iskoláit, akit a falu küldött egyetemre, főiskolára, technikumra. A működő mezőgazdászok közül akadémiát vagy főiskolát 1367, technikumot 1620, egyéves mezőgazdasági akadémiát 190, egyéb technikumot pedig 250 végzett. Kétéves tanfolyamra 516, elnökképző tanfolyamra pedig 83 járt közülük. Ennek az új értelmiségnek egyik legszebb jellemzője a tanulási vágy. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy nehéz, fárasztó napi munkájuk után a középfokú iskolát végzett mezőgazdászok még leülnek este a könyv mellé, hogy gyarapítsák tudásukat, hogy jobban megállják a helyüket a nagyüzemi gazdaságokban. Egyetemet levelező úton 311, felsőfokú mezőgazdasági technikumot 300 mezőgazdász végez. Az új értelmiség képviselői a szövetkezeti könyvelők is. Számuk igen jelentős, 3650-en élnek a falvakban. Közöttük a főiskolai végzettségű már jóval kevesebb, de ez a foglalkozás rendszerint nem is kíván főiskolai végzettséget. Középfokú mezőgazdasági techninikumot és egyéb technikumot viszont 1700 könyvelő végzett, a mérlegképes könyvelői minősítést 623 könyvelő szerezte meg, 2456 könyvelőnek pedig képesített könyvelői minősítése van. A különböző könyvelői tanfolyamokra beiratkozott könyvelők száma 1350. Sokan úgy képzelték el, vagy még most is úgy képzelik, hogy a termelőszövetkezetek elnökei egyszerű, tudatlan parasztemberek. Hányszor hangzik el a kérdés: hogyan tudják ezek a parasztok három—négyezer holdas birtok gondját, baját vállalni? A válasz az lehetne: mire jutna az olyan szövetkezet, ahol az elnöknek nincs meg a megfelelő képzettsége, rátermettsége. Van erre is egy érdekes kimutatás: a 3743 tsz-elnök közül 240-nek van főiskolai végzettsége, 430 elnök pedig középiskolát, mezőgazdasági technikumot vagy egyéves akadémiát végzett. Elnökképző tanfolyamra 714 elnök járt, mezőgazdasági szakiskolája pedig 291 elnöknek van. Levelező úton egyetemeken, főiskolákon 110 elnök tanul, mezőgazdasági technikumba 400 tsz-elnök iratkozott be, de nincs egyetlenegy se közöttük, aki ne venne részt a 4— 5 hónapos különböző tanfolyamokon. A szakképzettség mellett, amihez a nagy gyakorlati tudás is járul, egyre többen megszerzik így az általános műveltséget is. Egyszerű parasztemberek, volt kubikosok, napszámosok ültek le a könyvek mellé a felszabadulás után s megfeszített munka, nagy kitartás árán váltak vagy napjainkban válnak tagjává az új, falusi értelmiségnek. Nemcsak a falu, s nemcsak a határ változott meg, nemcsak a kisparcellák tűntek el és a régi életforma hullott szét, megváltozott a falusi emberek élete, életfelfogása is. S hogy ez a változás, a belső átalakulás eredményesen végbement, az az új falusi értelmiség áldozatos munkájának, szakértelmének és képzettségének is köszönhető. Illés Sándor Castro biztosítékokat kér az Egyesült Államoktól A külpolitikai helyzet A THANT HAVANNAI TÁRGYALÁSAIRA korlátozódik pillanatnyilag a kubai válság megoldását célzó diplomáciai tevékenység. Az ENSZ ideiglenes főtitkára elsősorban azért látogatott el a kubai fővárosba, hogy meghallgassa Fidel Castro és kormánya álláspontját. A megbeszéléseken azonban a nyugati hírügynökségek szerint megállapodás nem született. A kubai fél mindenekelőtt a garanciák iránt érdeklődött, s U Thant közbenjárását kérte, hogy az Egyesült Államok hatékony biztosítékokat nyújtson Kubának. A washingtoni jelentések arra mutatnak rá, hogy Kennedy elnök a blokád feloldását U Thant missziójának eredményétől teszi függővé. A nemzetközi sajtóban sok olyan megnyilatkozással találkozni, amely indokoltnak tartja Kuba garancia-igényét. A Pravda szerdai száma emlékeztet rá, hogy a kubai miniszterelnök öt pontban vázolta fel feltételeit, s ezek között van a guantanamói amerikai támaszpont felszámolása is. A lap utal arra, hogy amerikai hivatalos források rosszindulatú koholmányokat terjesztenek állítólagos castroista terrorcselekményekről, amelyeknek a latin-amerikai kontinens a színhelye. Figyelmeztet a Pravda arra, hogy ez nem más, mint ürügy, keresés Kuba megtámadására és a végleges megegyezés meghiúsítására. A lap megállapítását alátámasztják azok a jelentések, amelyek szerint az Egyesült Államokban élő kubai ellenforradalmárok a Hruscsov—Kennedy levélváltás után sem hajlandók beszüntetni tevékenységüket. Visnyevszkij, a Pravda washingtoni tudósítója írja, hogy a Pentagonban változatlanul kalandok tervein dolgoznak. A világsajtóban mindazonáltal túlteng az a vélemény, hogy a válság megoldódik, s a lapok egyre többet találgatják, mi lesz ennek a hatása a nemzetközi kapcsolatokra. A New York Times szerdai vezércikkében megállapítja, hogy a kubai kérdés rendezése ösztönzően hathat a Keletet és Nyugatot megosztó más nagy problémák megoldására. A hírmagyarázatokban ilyen vonatkozásban a leszerelés problémáját említik az első helyen. Az ENSZ politikai bizottságának vitájában legtöbben azt a tanulságot vonták le a kubai válságból, hogy halaszthatatlanul szükséges a leszerelés és a kísérleti robbantások betiltása. A másik téma, amelynek előtérbe kerülésére szintén számítani lehet: a nyugat-berlini helyzet. A Nyugatnémet Szociáldemokrata Párthoz közel álló Neue Rhein-Zeitung vezércikkében felveti azt a gondolatot, hogy Washington most feltehetően javaslatokat vár német partnerétől arra nézve, "miként lehetne jó elrendezésre jutni a berlini kérdésben". A lap rugalmasabb magatartást indítványoz a kormánynak, amely azonban, ha lehet, még merevíti álláspontját. Ennek jele az a lázas sietség, amellyel a szükségállapotról szóló javaslatot igyekszik törvényerőre emeltetni. A kormány jóváhagyta ezt a tervezetet. Jellegéről egyébként némi ízelítőt ad a hivatalos szerveknek a Spiegel-ügyben tanúsított magatartása. Nyugatnémet sajtójelentések szerint az ügyben folytatódnak a letartóztatások, amiből sokan arra következtetnek, hogy Bonn hozzákezdett a politikailag »kellemetlen elemek« eltávolításához. I Thant tárgyalásai a kubai fővárosban Nyugati hírügynökségek jelentik Havannából, hogy U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára kedden Havannában megbeszélést folytatott Fidel Castróval, a kubai forradalmi kormány miniszterelnökével. ENSZ-szóvivő szerint a tanácskozás több mint két óra hosszat tartott. A szóvivő hangoztatta, hogy a megbeszélések során szóba kerültek mindazok a pontok, amelyeket U Thantnak Fidel Castro meghívását elfogadó levele tartalmaz. U Thant levelében kifejezte reményét, hogy a megbeszélések olyan megoldáshoz vezetnek, amelyek biztosítják Kuba szuverenitásának tiszteletben tartását. Tárgyalás, nem megfigyelés Az ENSZ-szóvivő rámutatott, U Thant nem azért érkezett Kubába, hogy az ország vezetőivel a különböző fegyverek kivonásáról tanácskozzék. U Thant útjának az a célja, hogy Fidel Castróval megvitassa a kubai válság valamennyi fontos oldalát. Egyébként U Thant látogatásával kapcsolatban a kubai sajtó is rámutat, hogy az ENSZ ügyvezető főtitkára "tárgyalások, nem pedig megfigyelés céljából érkezett Havannába.* A megbeszélésekről a kubai fővárosban hivatalos közleményt adtak ki, amely hangoztatja, hogy a kubai fél "Világosan leszögezte" álláspontját. A tárgyalásokon azonban nem született megállapodás. A megbeszélésen kubai részről Fidel Castrón kívül részt vett Corticos elnök és Raul Roa külügyminiszter. Az ENSZ részéről U Thanton kívül a tárgyaláson jelen volt Omar Lutfi és Tavares de Sa, valamint Rykhie tábornok. Jól értesült források szerint Fidel Castro U Thanttal folytatott tanácskozásai során ragaszkodott ahhoz, hogy biztosítékokat kapjon arra, az Egyesült Államok nem követ el semmiféle agressziót Kuba ellen. A miniszterelnök kijelentette, hogy csak a garanciák megadása után engedélyezheti az ENSZ-megfigyelőknek, hogy ellenőrizzék a Kubában levő fegyverrendszerek leszerelését. U Thant szerdán, magyar idő szerint 16.20 órakor ismét felkereste Castro miniszterelnököt, hogy két napon belül a második megbeszélést folytassa vele a kubai válság rendezéséről. A keddi megbeszélésről, amely több mint két óra hosszat tartott, közelebbi részleteket nem közöltek, de hivatalos részről "igen hasznos eszmecserének" minősítették. Megint a blokád? Az AP értesülése szerint az ENSZ munkatársainak egy újabb tíztagú csoportja óta zott szerdán délután Havannába. Jól értesült források szerint Kennedy elnök U Thant viszszaérkezése után dönt arról, hogy ismét életbe léptesse-e a Kuba-ellenes tengeri blokádot. A forrásokszerint Kennedy döntése nagymértékben függ a Thant havannai tanácskozásának kimenetelétől. Mint a UPI közli Washingtonból, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden kijelentette, az Egyesült Államok még nem döntötte el, vajon megvonja-e a segélyt Libanontól és Törökországtól. A Kuba-ellenes blokád elrendelése után az amerikaik feltartóztattak egy szovjet árut szállító libanoni hajót, hétfőn pedig arról érkezett jelentés, hogy szovjet búzával megrakott török hajók tartanak Havanna felé. Október 23-án Kennedy elnök viszont olyan törvényt írt alá, amelynek értelmében megtagadják az amerikai gazdasági segélyt olyan országoktól, amelyek árut adnak el, vagy árut szállítanak Kubának. Külügyi körökben most fontolgatják, mitévők legyenek Törökországgal és Libanonnal. A segély megvonásának ellenzői azzal érvelnek, hogy a törvény aláírásakor a libanoni, illetve a török hajók már nyílt tengeren voltak útban Kuba felé. A törvény ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy Kennedy elnök mentesítést adjon, ha „az amerikai segítség megtagadása ellentétes az Egyesült Államok érdekeivel". Mindezeknek a fényében a külügyi szóvivő kijelentette, hogy a törvényt minden esetben az adott körülményeknek megfelelően fogják alkalmazni. Hírkorlátozás a Pentagonban Az amerikai hadügyminisztérium parancsokat adott ki — amelyeket szerdán hoztak nyilvánosságra — arról, hogy korlátozni kell a katonai intézkedésekről újságíróknak adott tájékoztatást. A parancsok értelmében arra kell törekedni, hogy az értesülések lehetőleg csak hivatalos szóvivők útján kerüljenek el a sajtóhoz. Az UPI tájékozott megfigyelőkre hivatkozva megjegyzi: ezekkel az intézkedésekkel meg akarják akadályozni, hogy nyilvánosságra kerüljenek a katonai kérdésekben felmerülő politikai véleményeltérések. Raul Roa New Yorkban Zorin, a Biztonsági Tanács e havi elnöke, díszebédet adott a Biztonsági Tanács tagjai tiszteletére. A díszebéd során Kuznyecov, a Szovjetunió első külügyminiszter-helyettese megbeszélést folytatott Stevensonnal, az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségének vezetőjével. A tanácskozáson a kubai kérdésről volt szó. Ugyancsak ENSZ-körökből származó értesülések szerint a kubai kormány tárgyalásokra Havannába hívta Garda TiSchausteguit, az ország állandó ENSZ-küldöttét. Azt is bejelentették, hogy Raul Roa kubai külügyminiszter szerdán New Yorkba érkezik. A külügyminisztert elkíséri Carlos Lechuga, a Kubai Köztársaság mexikói nagykövete is. Mint az ADN jelenti, Tito jugoszláv államelnök kedden üzenetet intézett U Thanthoz, az ENSZ ügyvezető főtitkárához. Az üzenet »hatásos nemzetközi garanciákat« követel Kuba biztonságának, függetlenségének, szuverenitásának és integritásának szavatolására. Az ellenforradalmárok „betörési tervei” A TASZSZ nyugati hírügynökségek jelentéseire hivatkozva megállapítja, hogy az Egyesült Államokban és a nyugati félteke néhány más országában tanyázó kubai ellenforradalmárok továbbra is terveket szőnek egy kubai betörésre. Cardona, a kubai emigránsok vezetője — mint az UPI hírügynökség rámutat — kedden a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy az általa vezetett "forradalmi tanács* "fenntartja magának a jogot, hogy erőszakot alkalmazzon Fidel Castro megbuktatására, tekintet nélkül arra, milyen formában rendezik a jelenlegi válságot*. Az AFP Miamiból származó jelentése szerint a múlt heti súlyos nemzetközi válság idején az "Alfa—66" kubai emigráns csoport több hajója elindult Kuba partjai felé, hogy "megtámadja a sziget katonai objektumait". A vállalkozás azonban kudarccal végződött. Mint a New York Times beismeri, a kubai emigránsok abban reménykedtek, hogy az Egyesült Államok blokádja "kubai betörésre vezet". Még Hruscsov és Kennedy üzenetváltásai után is "megfogadták, hogy folytatják a harcot a Castro-rendszer ellen a sziget felszabadítása céljából.. A kubai ellenforradalmárok szerdán tudtul adták, hogy U Thant fáradozásait nem veszik figyelembe és nem adják fel terveiket a Kuba ellen intézendő fegyveres akcióról. Szervezetük, a "kubai forradalmi tanács" üzenetben közölte az ügyvezető ENSZ-főtitkárral, hogy nem fognak elismerni semmiféle megállapodást a jelenlegi kubai rendszerrel. Bertrand Honvrű interjúja az Árusban Washington mondjon le a guantanamói támaszpontról Athénból jelenti a TASZSZ. Az Argi című görög lap londoni tudósítója interjút készített lord Bertrand Russell-lel, a neves angol filozófussal és békeharcossal. Russell kijelentette, hogy nincs semmi kétsége afelől, hogy az amerikai katonai körökháborút akarnak. Mint mondotta, éppen ezért rendkívül fontos, hogy a világon kibontakozzék a nukleáris összetűzés politikája elleni mozgalom. Russell az atomfegyver-kísérletek azonnali megszüntetését, az idegen területen létesített amerikai és egyéb katonai támaszpontok felszámolását, a teljes leszerelés megvalósítását követeli — írja a lap —, továbbá tárgyalásokat valamennyi katonai tömb megszüntetése érdekében. Kijelentette, hogy az ENSZ követelje az amerikaiaktól: haladéktalanul mondjanak le a guantanamói támaszpontról.