Magyar Nemzet, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

Csütörtök, 1965. július 1. KÁLLAI GYULA A Minisztertanács új elnökének életrajza Kállai Gyula személyében annak a kommunista nemze­déknek egyik legjelentősebb személyisége foglalta el a kor­mányelnöki széket, amely a Horthy-fascizmus éveiben nőtt fel, s a munkásmozgalom kü­lönösen nehéz szakaszában szerzett életismeretet és járta ki a forradalmárok iskoláját. Nekik 1919 csak távoli gyerek­kori élmény, az öregebbek kö­rében és tiltott olvasmányok­ban megközelíthető hagyo­mány. Lehetséges, hogy szár­mazásuk, családjuk, környeze­tük, a szegénység, amelyben élnek, a nyomor, amit faluban és városban megfigyelnek, a gazdagok, az uralkodó osztá­lyok, az államhatalmi szervek zsarnoksága, amelynek terhét, már korán megismerik és vi­selniük kell, táplálja bennük az ellenállás, a bele nem tö­rődés, a lázadás tüzét, azonban az iskolában, a templomban, a közéletben másfajta hatások is jelentkeznek — nem utolsó­sorban a sovinizmus, amire a gyerek és az ifjú néha annyi­ra könnyen és kritikátlanul hajlamos —, az életben annyi minden történik, amitől el le­het bátortalanodva. Kommu­nistának tom­a nehéz és élet­­veszélyes. És mégis felnőtt, harcban és üldöztetésben meg­edződött, s mire a döntő pró­batételek ideje elérkezett, küz­delemre és vezetésre felkészült ez a nemzedék, amelynek az­után már nagy szerep jutott a szocialista építés elindításá­ban, folytatásában, a munkás­­paraszt hatalom megvalósítá­sában és megszilárdításában, a soraiból kiemelkedett szemé­lyiségek pedig már ott vannak a párt és a népi állam fontos pozícióiban. Kál­ai Gyula, 1910. június 10-én született Berettyóújfa­lun, apja falusi csizmadia volt. Fiatalon megtalálja a kapcso­latot a munkásmozgalom föld alá kényszerített leghaladóbb elemeivel, már 1931-ben tagja az illegális kommunista párt­­na­k. A harmincas években Bu­dapesten, mint egyetemi hall­gató, majd Debrecenben részt vett az egyetemi baloldali mozgalmak szervezésében, emiatt 1939-ben bebörtönöz­ték. Miután kiszabadult, Buda­pesten belépett a Népszava szerkesztőségébe. 1939-től 1944-ig a párt megbízásából ott dolgozott Végzi az újságíró munkáját a háború szabta kényszerű nehéz körülmények között, halk szavú, kevés be­szédű, mindenre odafigyelő, ember a közéletben, a politi­kában. Mind több jó barátot, bizalmast szerez a szellemi életben, az írástudók világá­ban, az értelmiségiek körében. Mindjobban oda kell figyelni rá, valamit előkészít, mint pártember, s mint egyéniség, valaminek a fundamentumán dolgozik, amit tovább építeni, betetőzni csak évek múltán le­het, de addig nehéz az út. Részt vesz a Népszava 1941-es híres karácsonyi számának szerkesztésében, a magyar életben ott jelentkezik körvo­nalakban a népfront. Egyik szervezője a Magyar Történel­mi Emlékbizottságnak és az 1942. március 15-i antifasiszta és háborúellenes tüntetésnek. Amint Magyarország fasiszta urainak bűnéből belekevere­dett a világháborúba, Kállai az összekötője a földalatti kommunista pártnak, a párt vezetőinek mindazokkal az antifasiszta, háborúellenes, ha­ladó erőkkel, amelyek összefo­gásából békét és felszabadulást reméltünk. 1942-ben újból le­tartóztatják. Szabadulása után tovább dolgozik és 1944-ben, hazánk német megszállása ide­jén a kommunista párt képvi­selője a Magyar Front intéző bizottságában. A felszabadulás után a Ma­gyar Kommunista Párt Köz­ponti Vezetőségének tagja és miniszterelnökségi államtitkár lett, szerkesztője a haladó po­litikai és szellemi erők össze­fogásának jegyében megindult Szabadság című napilapnak, majd a Szabad Földnek. Hosz­­szabb ideig vezette a párt kul­turális osztályát. 1949-ben kül­ügyminiszter lett. 1951-ben ko­holt vádak alapján letartóztat­ták, bebörtönözték. Ugyanaz volt a sorsa, mint Kádár Já­nosnak, akivel a háború alatt rendkívül nehéz körülmények között végezték munkájukat a munkásosztályért, a mozgalo­mért, Magyarország békéjének helyreállításáért és a szabad­ságért. Rehabilitálásuk ugyan­abban az időben, a politikai fejlődésnek ugyanazon szaka­szában történt, s mint Kádár, úgy Kállai is kisebb munka­kört töltött be szabadulása után. Előbb a kiadói főigaz­gatóság vezetője lett, majd népművelési miniszterhelyet­tessé nevezték ki, azután rövid ideig a párt kulturális osztá­lyának vezetője. Az ellenforradalom Kádár János oldalán érte és Kádár munkatársa volt a párt újjá­szervezésében, s abban az em­berfölötti nehéz munkában, amit 1956—57-ben a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak vállalnia és vé­geznie kellett. Kállai kezdettől fogva tagja az MSZMP Köz­ponti Bizottságának és Politi­kai Bizottságának. 1957-től 1959-ig — a Minisztertanács elnökének első helyettesévé történt megválasztásáig — a Központi Bizottság titkára volt. 1956 novemberétől 1958. január 28-ig művelődésügyi miniszter, ezt követően 1960 januárjáig államminiszter. 1861 szeptembere óta a kor­mány elnökhelyettese. 1958-ban megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nökévé, ezt a funkciót azóta is betölti. Hajdú-Bihar megye országgyűlési képviselője. 1960 júniusában kitüntették a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrendjé­vel. Az új miniszterelnök egész közéleti, politikai pályafutását a munkásmozgalom, a hala­dás, a szocializmus, a népi ha­talom és a haza, a szocialista nemzeti egység megvalósításá­nak szolgálata töltötte be. Ed­digi munkásságával és ered­ményeivel nyerte el a párt, a tömegek, a közvélemény bizal­mát, amelyre megnagyobbo­dott új feladatkörében és fe­lelősségében támaszkodnia kell. Henri Desroche professzor a nemzetközi szövetkezeti mozgalom egységéről A Szövetkezeti Tudományos Tanács ülése Szerdán, a SZÖVOSZ szék­házában összeült a Szövetke­zeti Tudományos Tanács, hogy meghallgassa és megvitassa Henri Desroche-nak, a Sor­bonne és a francia szövetkezeti főiskola professzorának elő­adását a különböző társadalmi rendszerű országok szövetke­zeti tudósainak együttműkö­déséről. Az ülésen megjelent Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára, a Szövetkezeti Tudomá­nyos Tanács elnöke, Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke, s a magyar szövetkezeti élet több más vezető személyisége. Henri Desroche előadásában rámuta­tott a többi között arra, hogy a nemzetközi szövetkezeti moz­galom egységét még ma sem sikerült megvalósítani. A szö­vetkezetek nemzetközi szövet­sége a világ mintegy 80 millió szövetkezeti tagjának csak kö­rülbelül az egyötödét képvi­seli. Elsőrendű feladat, hogy széles körű küzdelem induljon meg az egység megteremté­séért, s ebben — mint hangsú­lyozta — megkülönböztetett szerep vár az elméleti szakem­berekre. A magyar szövetkeze­tek felvételét a nemzetközi szö­vetségbe mindeddig akadályoz­ta az a körülmény, hogy a szakemberek keveset tudtak a magyar szövetkezetek tevé­kenységéről. Ez a helyzet az utóbbi években javult, de még mindig sok a tennivaló. Javas­latot tett szélesebb körű tanul­mánycserére, szövetkezeti ku­tatók és tanulók cserelátogatá­saira, illetve tanulmányútjaira. A magyar fogyasztási­ és érté­kesítési szövetkezetek — muta­tott rá a továbbiakban — olyan sajátos típust képvisel­nek, amelyek — mint forma — hasznos mintául szolgálhatnak az afrikai és dél-amerikai ál­lamok szövetkezeti mozgalmá­nak. Magyar Nmt Dobi István üdvözlő távirata Burundi királyához Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait IV. Mwami Mwambutsának, Burundi ki­rályának, országa nemzeti ün­nepe alkalmából. Dobi István üdvözlő távirata a Rwanda Köztársaság elnökéhez Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Grégoire Kayibandát, a Rwanda Köztársaság elnökét, Rwanda nemzeti ünnepe al­kalmából. Dobi István üdvözli­ távirata a Szomáli Köztársaság elnökéhez Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait A. A. Os­­mannak, a Szomáli Köztársa­ság elnökének országa függet­lenné válásának ötödik évfor­dulója alkalmából. Dobi István üdvözlő távirata a kanadai főkormányzóhoz Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Georges P. Vanier főkor­mányzót, Kanada nemzeti ün­nepe alkalmából. Ilku Pál Prágába utazott Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter — a prágai spartakiád alkalmából — Cesimir Cisar csehszlovák iskola- és műve­lődésügyi miniszter meghívá­sára szerdán a csehszlovák fővárosba utazott. A mongol nagykövet fogadása Magaszlavin Zsamszjan, a Mongol Népköztársaság buda­pesti nagykövete szerdán este filmbemutatóval egybekötött fogadást rendezett a közelgő mongol nemzeti ünnep alkal­mából a Gundel-étteremben. Az esten megjelent Fehér La­jos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Somogyi Miklós, az MSZMP politikai bizottságá­nak tagjai, Puja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, Nagy Józsefné könnyűipari mi­niszter, Böjti János külügy­miniszterhelyettes, Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára, továbbá a Külügyminisz­térium, a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének több vezető munkatársa. Ott volt a budapesti diplomáciai képvise­letek több vezetője és tagja. A jelenlevők nagy tetszéssel fogadták a "Daloló Mongólia­** című színes dokumentumfil­met. Munkás kertszövetkezeteket szerveznek Az üzemi dolgozók — külö­nösen azok, akik faluról kerül­tek városba — szívesen, s ál­talában hozzáértéssel kertész­kednek. Ezért tíz megyében és a fővárosban megkezdődött az ilyen célra eladható vagy hosz­­szú időre — 20, 30, 50 évre — bérbeadható parlag, illetve ál­lami tartalékterületek felmé­rése. E munkát — a helyi ta­nácsok együttműködésével — a megyei földművesszövetke­zeti központok végzik. A terv szerint a kertszövetkezet ala­pítására alkalmas eladható, vagy hosszú időre bérbeadható területeken 200—400 négyszög­­öles parcellákat alakítanak ki. Helyenként 50—100­­ négyszög­­öles parcellák kialakítására is sor kerülhet. A kertszövetke­zeti parcellák nem tekinthe­tők házhelynek. Víkendház építésére azonban lehetőség lesz: már készülnek is az ol­csón kivitelezhető csinos, szö­vetkezeti víkendházak típus­tervei. Az árvízvédelmi kormánybizottság tájékoztatóját Ék Duna végig apad A Duna osztrák és német vízgyűjtő területén a meteo­rológiai helyzet kedvező. Csa­padék nem volt. A Duna vé­gig apad. Budapesten szerdán délben 744 centiméter, Baján 924 centiméter, Mohácson 948 centiméter a vízállás. Az apa­dás kedd reggeltől Dunareme­tén 9 centiméter, Budapesten 5 centiméter, Baján 9 centimé­ter, Mohácson 10 centiméter. A következő napokban a Duna magyar szakaszán további apadás várható. Bár ennek üteme egyelőre még lassú lesz, a helyzet fokozatos javulására már a déli szakaszon is szá­míthatunk. Az erőteljes véde­kezést azonban továbbra is folytatni kell, mert Baja és Mohács térségében a vízállás még mindig igen magas. Ti­zenkét, illetve 24 centiméter­rel haladja meg az 1954. évi maximumot. A mohácsi szakaszon még erőteljes a védelmi munka Az árvízi helyzetről a szer­da délutáni sajtóértekezleten Bokor Mihály, az árvízvédel­mi kormánybizottság védelmi szolgálatának vezetője mon­dotta el az újságíróknak, hogy az utóbbi 24 óra a kedvező időjárás következtében teljes zavartalanságot biztosított a védekezésre a gátakon, a Du­na alsó szakaszán is. Csak könnyű nyári záporok hullot­tak keddtől szerda délutánig a Duna egész vízgyűjtő me­dencéjének területén, egy-két milliméteres csapadékkal. A folyam vízszintje a lassú, de állandó apadás képét mutat­ja. Ennek eredményeképpen Budapesten szerda délben 744 centiméter (101 centiméterrel kevesebb, mint a június 18-i tetőzéskor!), Bajánál 924, Mo­hácsnál 948 centimétert mu­tatott a vízmérce. Itt előre­láthatólag vasárnapra éri el az 1954. évi 924 centiméteres maximumot a Duna. Szerdára virradóra is el­szánt harcot folytattak a gá­tak védői a buzgárokkal, s mintegy 10—15-öt tettek ár­talmatlanná, de most már szinte csak ezen a Duna-sza­­kaszon szükséges a szervezett védekezés az ár ellen, s ehhez az emberi erő összpontosítása, a nyersanyagkészlet és a gé­pek száma is elegendő. Szerdán 26 000 ember dol­gozott, köztük 8300 honvéd. Felhasználtak a buzgárok el­fojtásánál 27 000 homokzsákot, 1200 tonna követ és 1880 pát­ria lemezt. Győrnél, hangzott a beszá­moló, már csak úgynevezett utómozdulatokat végeznek a gátak védői. Az árhullám el­vonultával inkább az erők másfelé összpontosításával foglalkoznak. Csökkent a ké­szültség a Szentendrei-szige­ten is, ahol szerdán 790 lakos települt vissza otthonába. A déli szakaszon 348 földmun­kagép, 1040 teherautó és döm­per és 159 vízijármű látta el feladatát a gátak erősíté­sénél. A folyam felső szaka­szain teljes hatósági felkészü­lés folyik a lakosság folya­matos visszatelepítésére. A korábban megkezdett lo­kalizációs töltések építkezése befejezés előtt áll. Dunafal­­ván nagy ütemben épül a má­sodrendű védővonal, aholis 24 óra alatt 17 000 köbméter föl­det építettek be, míg a homo­­ródi töltés megépítéséhez 22 700 köbméter földet hasz­náltak fel. Épül a kölkedi lo­kalizációs töltés is, ahol az utóbbi 24 órában 17 000 köb­méter föld épült be. Befeje­zés előtt áll Báta község fö­lött a Sárpilis megerősítésére szolgáló lokalizációs töltés. Az árvízveszély múlóban van, ennek egyik biztos tü­nete az is, hogy Mohács-szi­geten megkezdték a gabona betakarítását. A dunafalvi Kossuth és az új­ mohácsi II. Rákóczi Ferenc Tsz földjein — ahol is másfél ezer hold árpát kell betakarítani — a kombájnok megkezdték az aratást és cséplést. Tolna megyében mezőgaz­dasági helyreállítási bizott­ság alakult Szekszárd köz­ponttal, ez a bizottság fel­mérte a károkat. Tolnai Fe­renc, a megyei tanács vb-el­­nökhelyettese szerint a me­gyében húszezer hold mező­­gazdasági terület, ebből 11 500 hold szántó áll víz alatt. A kár húsz termelőszövetkezetet érint jelentősebben. Szekszárd és Báta között, a Pörböly környéki 8100-as szel­vényben csuszamlást észleltek szerdán a már megtámasztott és szádfalakkal védett tölté­sen. Elhárítására nehezebb fel­szereléssel a helyszínre küld­ték a budapesti árvízvédelmi készenléti osztagot, amely rög­tön megkezdte a töltés megerő­sítését, így ezen a szakaszon már négy árvédelmi osztag: a szekszárdi, a gyulai, a győri és a budapesti tartja a gátat a ve­szély végleges elmúlásáig. A szekszárd-bátai szaka­szon a töltés és a Gemenci erdő közti vízen rohamcsóna­kokból irtják a szúnyogot. A Tolna megyei KÖJÁL orvo­sai a hegyvidéki Mórágyon, Alsónánán, Bátán, Várdombon és a szekszárdi dombvidéken ideiglenesen tartózkodó mint­egy 1800 áttelepültet a vissza­­költözés előtt tífusz elleni vé­dőoltásban részesítették. Végleges védelmi vonal épül a Rómain A szakemberek alaposan megvizsgálták a Margitszige­ten az út állapotát. A vizs­gálat után úgy intézkedtek, hogy pénteken üzemkezdettől már a Palatínus strandig jár­nak a 26-os jelzésű autóbuszok és behajtanak a szigetre — ugyancsak a strandig — a személyautók is. A Római-parton a Nánási út és a Vöröshadsereg útja, illetve a Duna közötti sávról húzódik vissza a víz, s így megkezdődhetett a korábban elöntött területen a takarítás és a fertőtlenítés. A fővárosi árvízvédelmi szervezetnek az a véleménye, hogy a Nánási úton, illetve a Vöröshadsereg útján ki kell alakítani a vég­,­leges védelmi vonalat. Ennek megtervezésére felkérték a Fővárosi Mélyépítési Tervező Intézetet. A töltésmagasítás­hoz és szélesítéshez szállított agyag nagy részét fel lehet használni a végleges fő védel­mi vonal építésénél. Újabb gátszakadás Jugoszláviában A magyar vízügyi hatósá­gokhoz érkezett jugoszláviai híradás szerint szerdára for­dulóra újabb gátszakadás tör­tént: Újvidéktől nyugatra tört ki a Duna és árasztott el je­lentős területet. Az MTI új­vidéki jelentése szerint 24 óra alatt a folyam a városnál mindössze egy centimétert apadt. Palánkánál, Apatinnál és Vajszkánál a töltések tel­jesen eláztak, Palánka sziget­ként áll az ártengerben. Keve­­vára községnél a védelmi vo­nal mellett sok buzgár tört fel, s a környékbeli tanyák la­kosságát kiköltöztették. Árvíz­­védelemre mozgósították 16 évesektől 55 éves korig az egész környékbeli lakosságot. Apatinból a nőket és gyer­mekeket biztonságos helyre vitték. Az Újvidék—Pétervá­­rad közötti új vasúti és köz­úti híd lesüllyedt parti pilléré­nek megjavításán gyors ütem­ben dolgoznak, mert a ma­gas víz kimosta a pillér alól a homokot. A vajdasági árvízről Belg­­rádban sajtóértekezleten tá­jékoztatták a külföldi laptu­dósítókat, hangoztatva, hogy Jugoszláviában emberemléke­zet óta nem folytattak ilyen hosszan tartó ádáz küzdelmet a víz ellen. A Duna mentén 140 000 hektár, a Vajdaság Tisza-menti területén 270 000 hektár földet védelmeznek. Főleg megművelt területről van szó. Bácskában és Bánát­ban 110 települést, 45 000 épü­letet és 500 000 lakost fenye­get veszély. Az áradás kezdete óta a Vajdaságban a hadsereg alakulatait nem számítva 500 000 ember dolgozik a gá­tak és töltések megerősítésén. Súlyos kár ért tizennégy ipa­ri és tíz építőipari vállalatot és több nagyobb munkaszerveze­tet. Szremszki-Karlovci, Beo­­csin és Bezdán mellett az ára­dás a vasútvonalakat is meg­rongálta. Június 27-én 4530 épület került víz alá, s ezek közül 600 összeomlott. Eddig 20 000 főt telepítettek el­ ottho­­nából azokon kívül, akik ön­szántukból menekültek ismerő­seikhez és rokonaikhoz. To­vábbi 35 000 ember kilakolta­tására kell számítani, a­kár óriási. Közvetlen veszély fenyegeti Újvidéket is. A sajtótájékoz­tatón elismeréssel számoltak be a szomszédos országok nyújtotta segítségről, hangsú­lyozva a magyar műszaki ala­kulatoknak azt­ az értékes szolgálatát, amelyet az elázott töltések megszilárdításánál végeztek. A magyar műszaki alakulatok most Apatinból Újvidékre érkeztek. Technikai segítséget nyújtott Románia és az NDK is, a Szovjetunió pe­dig most jelentette be, hogy különböző technikai berende­zéseket küld az árvíz sújtotta Vajdaságba. Az árvízkárosultak megsegítése A dunaújvárosi járás min­den községe a községfejlesz­tési alap két százalékával tá­mogatja az árvízkárosultakat, Győr megye KISZ-szervezetei társadalmi munkát vállaltak, ezenkívül zenés műsorok és sportversenyek bevételét jut­tatják a károsultaknak, a Veszprémi Faárugyár munká­sai vasárnapi műszakuk jö­vedelmét, a Veszprémi Állami Gazdaság gépészei egynapi ke­resetüket ajánlották fel, az aj­kai kohászok Sárvár környé­kén dolgozni fognak az árvíz­károk helyreállításán, a He­­jőcsabai Cement- és Mészmű dolgozói félévi tervükön felül 500 tonna cementet gyártanak az árvíz rongálta épületek helyreállítására. Csongrád me­gye üzemeinek munkásai egy­napi keresetükön kívül fel­ajánlották, hogy a gátakon is dolgoznak. Az árvízkárosultak megsegí­tésére az Operabarátok Köre és a Budapesti Nőtanács szerda este nagy sikerű hangversenyt rendezett az Operaházban. A közönség zsúfolásig megtöltöt­te a nézőteret. Ott volt számos ismert közéleti személyiség, továbbá a budapesti diplomá­ciai képviseletek több vezetője és tagja. A segélyakció lebonyolításá­ról nyilatkozott Rostás István, a Vöröskereszt főtitkára. A leghatékonyabb segítséget azok a vállalások nyújtják — mon­dotta —, amelyeknek teljesí­tése hozzájárul népgazdasá­gunk további fejlődéséhez. A tsz-tagok munka-felajánlásai­nál a végzett munka ellenér­tékét, az üzemekhez hason­lóan, a tsz vezetősége a Vö­röskereszt 10 200 számú »Ár­vízkárok helyreállításáért« csekkszámlájára fizeti be. A főtitkár kijelentette: miután az érintett 12 megye lakossága, a katonasággal megerősítve, elegendő munkaerőfedezetet jelent a helyreállításhoz, nincs értelme, hogy az ország távol­eső területeiről utazzanak oda önként jelentkezők. Helyesebb, ha az útiköltségre szánt pénzt a társadalmi gyűjtőknek fize­tik be. A támogatás másik módja ugyanis az egész or­szágra kiterjedő társadalmi gyűjtés, amelynek céljára a Vöröskereszt 5, 10, 50 és 100 forintos bélyegeket bocsát ki, árusításuk még a héten meg­kezdődik. A beérkező pénz tel­jes összegét a népgazdasági károkon kívül a kiköltöztetet­tek személyi tulajdonában be­következett károk helyreállí­tására fordítják. A teljes hely­reállításhoz az állam is jelen­tős eszközökkel járul hozzá.

Next