Magyar Nemzet, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

Csütörtök, 1965. július 1. KÁLLAI GYULA A Minisztertanács új elnökének életrajza Kállai Gyula személyében annak a kommunista nemzedéknek egyik legjelentősebb személyisége foglalta el a kormányelnöki széket, amely a Horthy-fascizmus éveiben nőtt fel, s a munkásmozgalom különösen nehéz szakaszában szerzett életismeretet és járta ki a forradalmárok iskoláját. Nekik 1919 csak távoli gyerekkori élmény, az öregebbek körében és tiltott olvasmányokban megközelíthető hagyomány. Lehetséges, hogy származásuk, családjuk, környezetük, a szegénység, amelyben élnek, a nyomor, amit faluban és városban megfigyelnek, a gazdagok, az uralkodó osztályok, az államhatalmi szervek zsarnoksága, amelynek terhét, már korán megismerik és viselniük kell, táplálja bennük az ellenállás, a bele nem törődés, a lázadás tüzét, azonban az iskolában, a templomban, a közéletben másfajta hatások is jelentkeznek — nem utolsósorban a sovinizmus, amire a gyerek és az ifjú néha annyira könnyen és kritikátlanul hajlamos —, az életben annyi minden történik, amitől el lehet bátortalanodva. Kommunistának toma nehéz és életveszélyes. És mégis felnőtt, harcban és üldöztetésben megedződött, s mire a döntő próbatételek ideje elérkezett, küzdelemre és vezetésre felkészült ez a nemzedék, amelynek azután már nagy szerep jutott a szocialista építés elindításában, folytatásában, a munkásparaszt hatalom megvalósításában és megszilárdításában, a soraiból kiemelkedett személyiségek pedig már ott vannak a párt és a népi állam fontos pozícióiban. Kálai Gyula, 1910. június 10-én született Berettyóújfalun, apja falusi csizmadia volt. Fiatalon megtalálja a kapcsolatot a munkásmozgalom föld alá kényszerített leghaladóbb elemeivel, már 1931-ben tagja az illegális kommunista pártnak. A harmincas években Budapesten, mint egyetemi hallgató, majd Debrecenben részt vett az egyetemi baloldali mozgalmak szervezésében, emiatt 1939-ben bebörtönözték. Miután kiszabadult, Budapesten belépett a Népszava szerkesztőségébe. 1939-től 1944-ig a párt megbízásából ott dolgozott Végzi az újságíró munkáját a háború szabta kényszerű nehéz körülmények között, halk szavú, kevés beszédű, mindenre odafigyelő, ember a közéletben, a politikában. Mind több jó barátot, bizalmast szerez a szellemi életben, az írástudók világában, az értelmiségiek körében. Mindjobban oda kell figyelni rá, valamit előkészít, mint pártember, s mint egyéniség, valaminek a fundamentumán dolgozik, amit tovább építeni, betetőzni csak évek múltán lehet, de addig nehéz az út. Részt vesz a Népszava 1941-es híres karácsonyi számának szerkesztésében, a magyar életben ott jelentkezik körvonalakban a népfront. Egyik szervezője a Magyar Történelmi Emlékbizottságnak és az 1942. március 15-i antifasiszta és háborúellenes tüntetésnek. Amint Magyarország fasiszta urainak bűnéből belekeveredett a világháborúba, Kállai az összekötője a földalatti kommunista pártnak, a párt vezetőinek mindazokkal az antifasiszta, háborúellenes, haladó erőkkel, amelyek összefogásából békét és felszabadulást reméltünk. 1942-ben újból letartóztatják. Szabadulása után tovább dolgozik és 1944-ben, hazánk német megszállása idején a kommunista párt képviselője a Magyar Front intéző bizottságában. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja és miniszterelnökségi államtitkár lett, szerkesztője a haladó politikai és szellemi erők összefogásának jegyében megindult Szabadság című napilapnak, majd a Szabad Földnek. Hoszszabb ideig vezette a párt kulturális osztályát. 1949-ben külügyminiszter lett. 1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták, bebörtönözték. Ugyanaz volt a sorsa, mint Kádár Jánosnak, akivel a háború alatt rendkívül nehéz körülmények között végezték munkájukat a munkásosztályért, a mozgalomért, Magyarország békéjének helyreállításáért és a szabadságért. Rehabilitálásuk ugyanabban az időben, a politikai fejlődésnek ugyanazon szakaszában történt, s mint Kádár, úgy Kállai is kisebb munkakört töltött be szabadulása után. Előbb a kiadói főigazgatóság vezetője lett, majd népművelési miniszterhelyettessé nevezték ki, azután rövid ideig a párt kulturális osztályának vezetője. Az ellenforradalom Kádár János oldalán érte és Kádár munkatársa volt a párt újjászervezésében, s abban az emberfölötti nehéz munkában, amit 1956—57-ben a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak vállalnia és végeznie kellett. Kállai kezdettől fogva tagja az MSZMP Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának. 1957-től 1959-ig — a Minisztertanács elnökének első helyettesévé történt megválasztásáig — a Központi Bizottság titkára volt. 1956 novemberétől 1958. január 28-ig művelődésügyi miniszter, ezt követően 1960 januárjáig államminiszter. 1861 szeptembere óta a kormány elnökhelyettese. 1958-ban megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökévé, ezt a funkciót azóta is betölti. Hajdú-Bihar megye országgyűlési képviselője. 1960 júniusában kitüntették a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével. Az új miniszterelnök egész közéleti, politikai pályafutását a munkásmozgalom, a haladás, a szocializmus, a népi hatalom és a haza, a szocialista nemzeti egység megvalósításának szolgálata töltötte be. Eddigi munkásságával és eredményeivel nyerte el a párt, a tömegek, a közvélemény bizalmát, amelyre megnagyobbodott új feladatkörében és felelősségében támaszkodnia kell. Henri Desroche professzor a nemzetközi szövetkezeti mozgalom egységéről A Szövetkezeti Tudományos Tanács ülése Szerdán, a SZÖVOSZ székházában összeült a Szövetkezeti Tudományos Tanács, hogy meghallgassa és megvitassa Henri Desroche-nak, a Sorbonne és a francia szövetkezeti főiskola professzorának előadását a különböző társadalmi rendszerű országok szövetkezeti tudósainak együttműködéséről. Az ülésen megjelent Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Szövetkezeti Tudományos Tanács elnöke, Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke, s a magyar szövetkezeti élet több más vezető személyisége. Henri Desroche előadásában rámutatott a többi között arra, hogy a nemzetközi szövetkezeti mozgalom egységét még ma sem sikerült megvalósítani. A szövetkezetek nemzetközi szövetsége a világ mintegy 80 millió szövetkezeti tagjának csak körülbelül az egyötödét képviseli. Elsőrendű feladat, hogy széles körű küzdelem induljon meg az egység megteremtéséért, s ebben — mint hangsúlyozta — megkülönböztetett szerep vár az elméleti szakemberekre. A magyar szövetkezetek felvételét a nemzetközi szövetségbe mindeddig akadályozta az a körülmény, hogy a szakemberek keveset tudtak a magyar szövetkezetek tevékenységéről. Ez a helyzet az utóbbi években javult, de még mindig sok a tennivaló. Javaslatot tett szélesebb körű tanulmánycserére, szövetkezeti kutatók és tanulók cserelátogatásaira, illetve tanulmányútjaira. A magyar fogyasztási és értékesítési szövetkezetek — mutatott rá a továbbiakban — olyan sajátos típust képviselnek, amelyek — mint forma — hasznos mintául szolgálhatnak az afrikai és dél-amerikai államok szövetkezeti mozgalmának. Magyar Nmt Dobi István üdvözlő távirata Burundi királyához Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait IV. Mwami Mwambutsának, Burundi királyának, országa nemzeti ünnepe alkalmából. Dobi István üdvözlő távirata a Rwanda Köztársaság elnökéhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Grégoire Kayibandát, a Rwanda Köztársaság elnökét, Rwanda nemzeti ünnepe alkalmából. Dobi István üdvözli távirata a Szomáli Köztársaság elnökéhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait A. A. Osmannak, a Szomáli Köztársaság elnökének országa függetlenné válásának ötödik évfordulója alkalmából. Dobi István üdvözlő távirata a kanadai főkormányzóhoz Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Georges P. Vanier főkormányzót, Kanada nemzeti ünnepe alkalmából. Ilku Pál Prágába utazott Ilku Pál művelődésügyi miniszter — a prágai spartakiád alkalmából — Cesimir Cisar csehszlovák iskola- és művelődésügyi miniszter meghívására szerdán a csehszlovák fővárosba utazott. A mongol nagykövet fogadása Magaszlavin Zsamszjan, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete szerdán este filmbemutatóval egybekötött fogadást rendezett a közelgő mongol nemzeti ünnep alkalmából a Gundel-étteremben. Az esten megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Somogyi Miklós, az MSZMP politikai bizottságának tagjai, Puja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Böjti János külügyminiszterhelyettes, Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, továbbá a Külügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének több vezető munkatársa. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A jelenlevők nagy tetszéssel fogadták a "Daloló Mongólia** című színes dokumentumfilmet. Munkás kertszövetkezeteket szerveznek Az üzemi dolgozók — különösen azok, akik faluról kerültek városba — szívesen, s általában hozzáértéssel kertészkednek. Ezért tíz megyében és a fővárosban megkezdődött az ilyen célra eladható vagy hoszszú időre — 20, 30, 50 évre — bérbeadható parlag, illetve állami tartalékterületek felmérése. E munkát — a helyi tanácsok együttműködésével — a megyei földművesszövetkezeti központok végzik. A terv szerint a kertszövetkezet alapítására alkalmas eladható, vagy hosszú időre bérbeadható területeken 200—400 négyszögöles parcellákat alakítanak ki. Helyenként 50—100 négyszögöles parcellák kialakítására is sor kerülhet. A kertszövetkezeti parcellák nem tekinthetők házhelynek. Víkendház építésére azonban lehetőség lesz: már készülnek is az olcsón kivitelezhető csinos, szövetkezeti víkendházak típustervei. Az árvízvédelmi kormánybizottság tájékoztatóját Ék Duna végig apad A Duna osztrák és német vízgyűjtő területén a meteorológiai helyzet kedvező. Csapadék nem volt. A Duna végig apad. Budapesten szerdán délben 744 centiméter, Baján 924 centiméter, Mohácson 948 centiméter a vízállás. Az apadás kedd reggeltől Dunaremetén 9 centiméter, Budapesten 5 centiméter, Baján 9 centiméter, Mohácson 10 centiméter. A következő napokban a Duna magyar szakaszán további apadás várható. Bár ennek üteme egyelőre még lassú lesz, a helyzet fokozatos javulására már a déli szakaszon is számíthatunk. Az erőteljes védekezést azonban továbbra is folytatni kell, mert Baja és Mohács térségében a vízállás még mindig igen magas. Tizenkét, illetve 24 centiméterrel haladja meg az 1954. évi maximumot. A mohácsi szakaszon még erőteljes a védelmi munka Az árvízi helyzetről a szerda délutáni sajtóértekezleten Bokor Mihály, az árvízvédelmi kormánybizottság védelmi szolgálatának vezetője mondotta el az újságíróknak, hogy az utóbbi 24 óra a kedvező időjárás következtében teljes zavartalanságot biztosított a védekezésre a gátakon, a Duna alsó szakaszán is. Csak könnyű nyári záporok hullottak keddtől szerda délutánig a Duna egész vízgyűjtő medencéjének területén, egy-két milliméteres csapadékkal. A folyam vízszintje a lassú, de állandó apadás képét mutatja. Ennek eredményeképpen Budapesten szerda délben 744 centiméter (101 centiméterrel kevesebb, mint a június 18-i tetőzéskor!), Bajánál 924, Mohácsnál 948 centimétert mutatott a vízmérce. Itt előreláthatólag vasárnapra éri el az 1954. évi 924 centiméteres maximumot a Duna. Szerdára virradóra is elszánt harcot folytattak a gátak védői a buzgárokkal, s mintegy 10—15-öt tettek ártalmatlanná, de most már szinte csak ezen a Duna-szakaszon szükséges a szervezett védekezés az ár ellen, s ehhez az emberi erő összpontosítása, a nyersanyagkészlet és a gépek száma is elegendő. Szerdán 26 000 ember dolgozott, köztük 8300 honvéd. Felhasználtak a buzgárok elfojtásánál 27 000 homokzsákot, 1200 tonna követ és 1880 pátria lemezt. Győrnél, hangzott a beszámoló, már csak úgynevezett utómozdulatokat végeznek a gátak védői. Az árhullám elvonultával inkább az erők másfelé összpontosításával foglalkoznak. Csökkent a készültség a Szentendrei-szigeten is, ahol szerdán 790 lakos települt vissza otthonába. A déli szakaszon 348 földmunkagép, 1040 teherautó és dömper és 159 vízijármű látta el feladatát a gátak erősítésénél. A folyam felső szakaszain teljes hatósági felkészülés folyik a lakosság folyamatos visszatelepítésére. A korábban megkezdett lokalizációs töltések építkezése befejezés előtt áll. Dunafalván nagy ütemben épül a másodrendű védővonal, aholis 24 óra alatt 17 000 köbméter földet építettek be, míg a homoródi töltés megépítéséhez 22 700 köbméter földet használtak fel. Épül a kölkedi lokalizációs töltés is, ahol az utóbbi 24 órában 17 000 köbméter föld épült be. Befejezés előtt áll Báta község fölött a Sárpilis megerősítésére szolgáló lokalizációs töltés. Az árvízveszély múlóban van, ennek egyik biztos tünete az is, hogy Mohács-szigeten megkezdték a gabona betakarítását. A dunafalvi Kossuth és az új mohácsi II. Rákóczi Ferenc Tsz földjein — ahol is másfél ezer hold árpát kell betakarítani — a kombájnok megkezdték az aratást és cséplést. Tolna megyében mezőgazdasági helyreállítási bizottság alakult Szekszárd központtal, ez a bizottság felmérte a károkat. Tolnai Ferenc, a megyei tanács vb-elnökhelyettese szerint a megyében húszezer hold mezőgazdasági terület, ebből 11 500 hold szántó áll víz alatt. A kár húsz termelőszövetkezetet érint jelentősebben. Szekszárd és Báta között, a Pörböly környéki 8100-as szelvényben csuszamlást észleltek szerdán a már megtámasztott és szádfalakkal védett töltésen. Elhárítására nehezebb felszereléssel a helyszínre küldték a budapesti árvízvédelmi készenléti osztagot, amely rögtön megkezdte a töltés megerősítését, így ezen a szakaszon már négy árvédelmi osztag: a szekszárdi, a gyulai, a győri és a budapesti tartja a gátat a veszély végleges elmúlásáig. A szekszárd-bátai szakaszon a töltés és a Gemenci erdő közti vízen rohamcsónakokból irtják a szúnyogot. A Tolna megyei KÖJÁL orvosai a hegyvidéki Mórágyon, Alsónánán, Bátán, Várdombon és a szekszárdi dombvidéken ideiglenesen tartózkodó mintegy 1800 áttelepültet a visszaköltözés előtt tífusz elleni védőoltásban részesítették. Végleges védelmi vonal épül a Rómain A szakemberek alaposan megvizsgálták a Margitszigeten az út állapotát. A vizsgálat után úgy intézkedtek, hogy pénteken üzemkezdettől már a Palatínus strandig járnak a 26-os jelzésű autóbuszok és behajtanak a szigetre — ugyancsak a strandig — a személyautók is. A Római-parton a Nánási út és a Vöröshadsereg útja, illetve a Duna közötti sávról húzódik vissza a víz, s így megkezdődhetett a korábban elöntött területen a takarítás és a fertőtlenítés. A fővárosi árvízvédelmi szervezetnek az a véleménye, hogy a Nánási úton, illetve a Vöröshadsereg útján ki kell alakítani a vég,leges védelmi vonalat. Ennek megtervezésére felkérték a Fővárosi Mélyépítési Tervező Intézetet. A töltésmagasításhoz és szélesítéshez szállított agyag nagy részét fel lehet használni a végleges fő védelmi vonal építésénél. Újabb gátszakadás Jugoszláviában A magyar vízügyi hatóságokhoz érkezett jugoszláviai híradás szerint szerdára fordulóra újabb gátszakadás történt: Újvidéktől nyugatra tört ki a Duna és árasztott el jelentős területet. Az MTI újvidéki jelentése szerint 24 óra alatt a folyam a városnál mindössze egy centimétert apadt. Palánkánál, Apatinnál és Vajszkánál a töltések teljesen eláztak, Palánka szigetként áll az ártengerben. Kevevára községnél a védelmi vonal mellett sok buzgár tört fel, s a környékbeli tanyák lakosságát kiköltöztették. Árvízvédelemre mozgósították 16 évesektől 55 éves korig az egész környékbeli lakosságot. Apatinból a nőket és gyermekeket biztonságos helyre vitték. Az Újvidék—Pétervárad közötti új vasúti és közúti híd lesüllyedt parti pillérének megjavításán gyors ütemben dolgoznak, mert a magas víz kimosta a pillér alól a homokot. A vajdasági árvízről Belgrádban sajtóértekezleten tájékoztatták a külföldi laptudósítókat, hangoztatva, hogy Jugoszláviában emberemlékezet óta nem folytattak ilyen hosszan tartó ádáz küzdelmet a víz ellen. A Duna mentén 140 000 hektár, a Vajdaság Tisza-menti területén 270 000 hektár földet védelmeznek. Főleg megművelt területről van szó. Bácskában és Bánátban 110 települést, 45 000 épületet és 500 000 lakost fenyeget veszély. Az áradás kezdete óta a Vajdaságban a hadsereg alakulatait nem számítva 500 000 ember dolgozik a gátak és töltések megerősítésén. Súlyos kár ért tizennégy ipari és tíz építőipari vállalatot és több nagyobb munkaszervezetet. Szremszki-Karlovci, Beocsin és Bezdán mellett az áradás a vasútvonalakat is megrongálta. Június 27-én 4530 épület került víz alá, s ezek közül 600 összeomlott. Eddig 20 000 főt telepítettek el otthonából azokon kívül, akik önszántukból menekültek ismerőseikhez és rokonaikhoz. További 35 000 ember kilakoltatására kell számítani, akár óriási. Közvetlen veszély fenyegeti Újvidéket is. A sajtótájékoztatón elismeréssel számoltak be a szomszédos országok nyújtotta segítségről, hangsúlyozva a magyar műszaki alakulatoknak azt az értékes szolgálatát, amelyet az elázott töltések megszilárdításánál végeztek. A magyar műszaki alakulatok most Apatinból Újvidékre érkeztek. Technikai segítséget nyújtott Románia és az NDK is, a Szovjetunió pedig most jelentette be, hogy különböző technikai berendezéseket küld az árvíz sújtotta Vajdaságba. Az árvízkárosultak megsegítése A dunaújvárosi járás minden községe a községfejlesztési alap két százalékával támogatja az árvízkárosultakat, Győr megye KISZ-szervezetei társadalmi munkát vállaltak, ezenkívül zenés műsorok és sportversenyek bevételét juttatják a károsultaknak, a Veszprémi Faárugyár munkásai vasárnapi műszakuk jövedelmét, a Veszprémi Állami Gazdaság gépészei egynapi keresetüket ajánlották fel, az ajkai kohászok Sárvár környékén dolgozni fognak az árvízkárok helyreállításán, a Hejőcsabai Cement- és Mészmű dolgozói félévi tervükön felül 500 tonna cementet gyártanak az árvíz rongálta épületek helyreállítására. Csongrád megye üzemeinek munkásai egynapi keresetükön kívül felajánlották, hogy a gátakon is dolgoznak. Az árvízkárosultak megsegítésére az Operabarátok Köre és a Budapesti Nőtanács szerda este nagy sikerű hangversenyt rendezett az Operaházban. A közönség zsúfolásig megtöltötte a nézőteret. Ott volt számos ismert közéleti személyiség, továbbá a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A segélyakció lebonyolításáról nyilatkozott Rostás István, a Vöröskereszt főtitkára. A leghatékonyabb segítséget azok a vállalások nyújtják — mondotta —, amelyeknek teljesítése hozzájárul népgazdaságunk további fejlődéséhez. A tsz-tagok munka-felajánlásainál a végzett munka ellenértékét, az üzemekhez hasonlóan, a tsz vezetősége a Vöröskereszt 10 200 számú »Árvízkárok helyreállításáért« csekkszámlájára fizeti be. A főtitkár kijelentette: miután az érintett 12 megye lakossága, a katonasággal megerősítve, elegendő munkaerőfedezetet jelent a helyreállításhoz, nincs értelme, hogy az ország távoleső területeiről utazzanak oda önként jelentkezők. Helyesebb, ha az útiköltségre szánt pénzt a társadalmi gyűjtőknek fizetik be. A támogatás másik módja ugyanis az egész országra kiterjedő társadalmi gyűjtés, amelynek céljára a Vöröskereszt 5, 10, 50 és 100 forintos bélyegeket bocsát ki, árusításuk még a héten megkezdődik. A beérkező pénz teljes összegét a népgazdasági károkon kívül a kiköltöztetettek személyi tulajdonában bekövetkezett károk helyreállítására fordítják. A teljes helyreállításhoz az állam is jelentős eszközökkel járul hozzá.