Magyar Nemzet, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

Szombat, 1966. október 1.. ­ kongresszusi verseny a terv teljesítésének eszköze Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Pénteken reggel plenáris ülésre ült össze a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa. Az ülést Brutyó János, a SZOT el­nöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának póttagja nyitotta meg. A napirend első pontjaként a Szakszervezetek Országos Tanácsa Vinizlai Gyula SZOT- titkár előterjesztése alapján megvitatta a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. A dokumentum­mal kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat a tanácsülés határozata alapján a SZOT el­juttatja a párt Központi Bi­zottságához Ezután Beckl Sándor SZOT- titkár számolt be az idei nép­­gazdasági terv teljesítéséről és a kongresszusi munkaverseny első félévi tapasztalatairól, va­lamint a további feladatokról. Emlékeztetett a SZOT-nak arra a határozatára, amely ki­mondta, hogy a népgazdaság ■minden területén a terv alap­vető céljainak megvalósítá­sáért kell dolgozni, és erre kell irányulnia a termelést segítő szakszervezeti munkának is. A legfontosabb, hogy a terme­lés jobban elégítse ki a szük­ségleteket a minőség és a kor­szerűség tekintetében is, nö­vekedjék a munka termelé­kenysége és csökkenjenek a gyártási költségei. Ugyanezt a célt tűzte maga elé a IX. párt­kongresszus tiszteletére kezde­ményezett munkaverseny, va­lamint a SZOT és a KISZ ez­zel kapcsolatos versenyfelhí­vása is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kongresszu­si munkaversenyben a dolgo­sok általában mindenféle lát­ványos "ki- és felhívások" nél­kül, szorgalmas munkával, vállalásaik teljesítésével küz­denek a kitűzött célok meg­valósításáért. Ennek az ered­ménye ma már számokban, is lemérhető. Az első nyolc hó­napban a­ népgazdasági célok a tervezettnél kedvezőbben valósultak meg, az előző évhez képest meggyorsult a fejlődés üteme is. A szakszervezeti vezető szervek — folytatta Beckl­ Sándor a továbbiakban — megtárgyalták a gazdasági építőmunka eredményeit, a kongresszusi munkaverseny tapasztalatait és a megoldandó feladatokat. Vitáikat azonban gyakran nem követte a tenni­valók konkrét meghatározása, a feladatok megjelölése. Ugyanakkor a vállalatok és az üzemek műszaki és gazdasági vezetőinek egy része még min­dig külső szemlélője csupán a versenynek, s többek között ez is oka annak, hogy kevés a munka- és üzemszervezésre, a dolgozók élet- és munkakö­rülményei­n­ek meg­ja­ví­tásá­ra, a szociális és kulturális lehető­ségek bővítésére irányuló ver­seny­vállalás. Részletesen ismertette Beckl Sándor a munkások és alkal­mazottak reáljövedelmét érin­tő intézkedéseket és ezek ha­tását, a létszámgazdálkodás helyzetét és a dolgozók árufo­gyasztására vonatkozó adato­kat. Ezután a szakszervezetek további feladatairól beszélt, elsősorban azokról, amelyek minden szakmában felmerül­nek. Hangsúlyozta, hogy az év hátralevő részében még na­gyobb mértékben kell érvényt szerezni annak az alapelvnek, hogy a verseny a terv teljesí­tésének eszköze. Ezért a gaz­dasági vezetők a most követ­kező termelési tanácskozáso­kon konkréten mondják meg minden termelési kollektívá­nak, hogy mit kívánnak tő­lük a hátralevő hónapokban. Irányítsák a dolgozók kezde­ményezéseit a kiemelt felada­tokra és teremtsék meg a szükséges feltételeket is. A minőség további javítása cél­jából a dolgozók szakmai büszkeségére és hazafias ön­érzetére hivatkozva teremtse­nek az üzemekben olyan lég­kört, hogy az egyes kollek­tívák csak minőségileg kifo­gástalan termékeket adjanak ki a kezükből. Ennek a kö­vetelménynek a teljesítése le­gyen egyik legfontosabb mér­ce a munkaverseny értékelé­sében is. A szocialista munka­versenyben nemcsak a dolgo­zóktól várjuk el, hogy töb­bet és jobbat alkossanak, ha­nem járuljanak hozzá ehhez a műszaki-gazdasági vezetők is. Többek között azzal is, hogy a dolgozók közvetlenül érezzék a több és jobb mun­ka eredményét. A szocialista munkaverseny ugyanis nem­csak egyoldali­ú kötelezettség a dolgozóik részéről, hanem egyúttal követelmény a mű­szaki-gazdasági vezetőkkel szemben, hogy tegyék lehető­vé a zavartalan munkát. A SZOT titkára hangsú­lyozta, hogy a kongresszusi munkaverseny nem ér véget a IX. pártkongresszus tanácsko­zásaival. A verseny az egész év feladatainak jobb teljesí­tését tűzi ki célul, de meg­követeli a téli időszakra, sőt a­­következő évre való felké­szülést is. Bejelentette, hogy a SZOT titkársága, illetve elnöksége rövidesen megtár­gyalja a Munka Törvényköny­ve módosításával, valamint a kollektív szerződések rendsze­rével kapcsolatos tervezeteket.­­ A vállalati önállóság nö­vekedése egyenesen megkö­veteli és magával is hozza az üzemi demokrácia erősödését A dolgozók részvétele a vál­lalat vezetésében a termelési tanácskozásokon valósul meg a legközvetlenebbül, ezért minden eszközzel arra kell törekedni, hogy a termelési tanácskozások valóban a dol­gozókkal való együttes veze­tés érdemi fórumaivá válja­nak — fejezte be beszámoló­ját Beckl Sándor. A beszámolót a tanácsülés egyhangúlag tudomásul vette és állást foglalt az idei nép­­gazdasági terv teljesítéséről, valamint a további feladatok­ról. A tanácsülésen felszólalt Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, további Vas Imre, a művészszakszer­vezet, Tóth Anna, a textile­sek, Simon Antal, a bányá­szok, dr. Darabos Pál, az orvosegészségügyi dolgozók, Szabó Antal, a vasutasok, földvári Aladár, a közleke­désügyi dolgozóik és dr. Jókai Lóránt, a közalkalmazottak szakszervezetének főtitkára, Keszei Károly, a szakszerve­zetek budapesti tanácsának vezető titkára, Molnár Fe­renc, a SZOT­ tagja és Mónus Gábor, a Munka szerkesztő­je. A tanácsülés Brutyó János­nak, a SZOT elnökének zár­szavával ért véget. A kongresszusi verseny eddigi eredménye Csepelen : 75 millió forint értékű exportárú terven felül A Csepel Vas- és Fémmű­vekben szeptember 30-án ösz­­szesítették az első háromne­gyed év előzetes adatait. Ezek­ből kitűnik, hogy a kongresz­­szusi versenyben a tröszt vala­mennyi vállalata túlteljesítet­te esedékes termelési és ex­porttervét, a tröszt egésze minden szempontból jobb eredményeket ért el a terve­zettnél. A teljes termelési tervet 110 millió, az exporttervet pedig 75 millió forinttal túlteljesítet­ték. Mindez a nagyobb terme­léken­ységnek és piacaik bővü­lésének köszönhető. A különféle műszaki és szer­vezési intézkedések közreját­szottak abban, hogy termelési költségeik a tervezettnél na­gyobb arányban csökkentek, s az előirányzott összegnél 20 millió forinttal többet takarí­tottak meg. A tröszt nyeresége kedvezőbben alakult, mint ta­valy az első háromnegyed év­ben, s ha a következő három hónapban is hasonlóképpen dolgoznak, akkor a nyereség­­részesedés is magasabb lesz a tavalyinál. Közérdekű vizsgálatok tapasztalatai a KNEB előtt Népgazdaságunk több fon­tos kérdése szerepelt a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság pénteki ülésének napi­rendjén. A KNEB a Kohó- és Gépipari Minisztériummal közösen vizsgálatokat folyta­tott — és részben még foly­tat — annak megállapítására, hogy egyes gépipari ágaza­tokban hogyan alakul a gyárt­mányok és a gyártás korsze­rűsége. Ez alkalommal a me­zőgazdasági gépipar és a vas­úti járműipar helyzetéről ké­szült jelentéseket tárgyalta meg a bizottság. Mindkét jelentés megálla­pítja, hogy a második ötéves terv folyamán eredményes intézkedéseket tettek a gyárt­mányok és a technológia kor­szerűsítésére. Számos elavult típus gyártását megszüntették, s helyettük korszerűbbeket állítanak elő. Több új gyárt­mány korszerűség szempont­jából eléri a világszínvonalat. Ezek közé tartozik például a 3000 lóerős szilícium egyen­­irányítós mozdony, illetve a mezőgépipar termékei közül a D—4K traktor, az MGF szá­rítóberendezés, a TP palán­­tázógép stb. A gyártott me­zőgépek egy része azonban, korszerűségét tekintve, elma­rad a nemzetközi átlagos szín­vonaltól és csak részben felel meg a felhasználók által tá­masztott követelményeknek. A KNEB a vizsgálat megál­lapításait és javaslatait a Gazdasági Bizottság elé ter­jeszti. A KNEB megtárgyalta és kiegészítésekkel elfogadta a műtrágyázás és a növényvé­delem kérdéseivel foglalkozó vizsgálati jelentést. A vizsgá­lat megállapításai szerint a műtrágyázás és növényvéde­lem ráfordításai az elmúlt években előnyösen térültek meg és kedvezően befolyá­solták a tsz-ek nagyüzemi gazdálkodásának fejlődését. A jelentés ugyanakkor azt is megállapítja, hogy eddig első­sorban a kémiai anyagok fel­használásának mennyiségi fo­kozására törekedtek, ezért a KNEB javaslatokat dolgozok ki a műtrágyák és növényvé­dő szerek hatékonyabb fel­­használására. A bizottság megtárgyalta és elfogadta az alkalmazotti létszám alakulá­sával kapcsolatos vizsgálat anyagát és felhatalmazta el­nökét, hogy a jelentéseket az elfogadott javaslatokkal ter­jessze a Minisztertanács elé. 1 Hangulat a lakásban... MODERN CSILLÁROK ÉS VILÁGÍTÓTESTEK BEMUTATÓJA AZ OTTHON ÁRUHÁZBAN VII., Rákóczi út 74. A KIÁLLÍTÁSI ÁRUK A HELYSZÍNEN MEGVÁSÁROLHATÓK! MaOT Nemzet A budapesti pártbizottság ülése A budapesti pártbizottság pénteken kibővített ülésen vi­tatta meg a pártbizottság bu­dapesti pártértekezleti beszá­molóját, melynek előadója Né­meth Károly, a pártbizottság első titkára volt. A pártbizott­ság a vita után az előterjesz­tést egyhangúlag elfogadta. Ezt követően megvitatták és elfo­gadták a pártfegyelem és a fe­gyelmi munka helyzetéről szó­ló jelentést. Az ülésen részt vett és felszólalt Barinkai Osz­kár, a Központi Ellenőrző Bi­zottság titkára. Magyar gazdasági küldöttség Párizsban Valkó Márton, hazánk pá­rizsi nagykövete csütörtökön este fogadást adott a dr. Vá­­lyi Péter, az Országos Terv­hivatal első elnökhelyettesé­­nek vezetésével Franciaor­szágban tartózkodó magyar vegyipari küldöttség tisztele­tére. A fogadáson megjelent Charles de Chambrun külke­reskedelmi államtitkár és a francia gazdasági élet számos vezető képviselője. Charles de Chambrun csü­törtökön fogadta dr. Vályi Pé­tert. A megbeszélésein részt vett Valkó Márton nagykö­vet is. Mali gazdasági kormányküldöttség érkezett Budapestre A Mali Köztársaság három­tagú gazdasági kormánykül­döttsége érkezett pénteken ha­zánkba, Madira Keita igazság­ügy miniszter vezetésével. A küldöttség fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent dr. Biró József külkereskedel­mi miniszter, ott voltak a kül­ügyminisztérium és a Külke­reskedelmi Minisztérium veze­tő munkatársai, valamint Ya Doumbia, Mali Köztársaság hazánkba akkreditált nagykö­vete is. Baráti találkozó a Csehszlovák Kultúrában Milán Mojzisek alezredes, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövet­ségének katonai attaséja, pén­teken a Csehszlovák Kultúrá­ban rendezett baráti találko­zón tájékoztatta az újságíró­kat a csehszlovák néphadsereg létrejöttéről, fejlődéséről, ab­ból az alkalomból, hogy októ­ber 6-án ünnepük a csehszlo­vák néphadsereg napját. Egy­idejűleg megemlékezett a Vltava-hadgyakorlatról, mél­tatta annak katonai, politikai jelentőségét. Kiemelte, hogy a magyar néphadsereg egységei a csehszlovák, a szovjet és az NDK-beli alakulatokkal szoro­san együttműködve, nagyon si­keresen vették ki részüket a hadműveletekből, magasfokú fegyelemről, felkészültségről tettek tanúbizonyságot. A Die Presse magyar melléklete Tizenhat oldalas, Magyaror­szággal foglalkozó külön mel­léklettel jelent meg pénte­ken a bécsi Die Presse. Biró József külkereskedelmi minisz­ter cikkében többek között megállapítja, hogy hazánk a jövőben még szorosabb kap­csolatokra törekszik Ausztriá­val és ebben különösen a ke­reskedelem játszik nagy sze­repet. Lujo Toncic osztrák külügy­miniszter ugyancsak hang­súlyozza: reméli, hogy az oszt­rák—magyar gazdasági kap­csolatok egyre gyümölcsözőb­ben fejlődnek. Üdvözli a mellékletet Fritz Bock alkancellár, kereskede­lemügyi miniszter is. 3 A Hazafias Népfront Országos Elnökségének ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnöksége, a mozgalom budapesti és me­gyei bizottságai elnökeinek a részvételével pénteken ülést tartott, amelyen a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága IX. kongresz­­szusi irányelveit vitatták meg. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnökének a meg­nyitója után Erdei Ferenc fő­titkár mondott bevezetőt. A vita során fölszólalt: Bálla János, Bodóczky László, Cser­­nik József, Darvas József, E­r­­dey-Grúz Tibor, Földi Mi­hály, Harrer Ferenc, Nagy Antal, Sin Lajos és Z. Nagy Ferenc. Az ülésen részt vett és a vitában fölszólalt Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára. Az elnökség beható eszme­csere után kifejezésre juttatta helyeslését az irányelvekben megnyilvánuló politika alap­vető kérdéseivel kapcsolatban, az irányelvek célkitűzéseivel egyetért és azokat támogatja. Elhatározta, hogy a vitában elhangzott észrevételeket és javaslatokat eljuttatja a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához. Tudományos tanácskozás a Párttörténeti Intézetben társadalmi fejlődésünk tíz esztendejéről Társadalmi fejlődésünk leg­utóbbi tíz esztendejének tör­ténetéről kezdődött kétnapos tudományos ülésszak pénteken a Párttörténeti Intézetben, közgazdászok, történészek és filozófusok részvételével. Ott volt a tanácskozáson Szerényi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a pártfő­iskola igazgatója és dr. Kö­­peczi Béla, az MSZMP KB kulturális osztályának vezető­je. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Párttörténeti Intézet főigaz­gatója nyitotta meg az ülés­szakot, majd Vass Henrik, az intézet igazgatója tartott be­vezető referátumot társadalmi fejlődésünk legutóbbi tíz esz­tendejének főbb kérdéseiről. Elmondta, hogy az elmúlt évtized kiemelkedő fejezet pártunk és népünk történeté­ben, önálló, egységes szakasz a marxizmus magyar viszo­nyokra való alkotó alkalmazá­sa terén. Ugyanakkor szerves folytatása a magyar munkás­­osztály csaknem egy évszáza­dos küzdelmének a szocializ­musért, betetőzése annak a mélyenszántó társadalmi átala­kulásnak, amely 1944—1945 fordulóján a felszabadulással és a népi demokratikus rend­szer kialakulásával kezdődött. Hangsúlyozta, hogy a legutób­bi tíz év és benne az MSZMP története a pártmunka alap­­elveit, módszerét és stílusát tekintve is új, egységes idő­szaknak tekinthető. Megalaku­lása és tevékenységének ki­bontakozása véget vetett a személyi kultusz, a pártot bomlasztó belső harcok idő­szakának. Olyan szakaszt nyi­tott népi demokráciánk törté­netében, amelyben a marxiz­mus—leninizmus alkotó alkal­mazása nyomán a szocializ­mus építése eredményesebben, gyorsabb ütemben haladhat. — Ez a tíz esztendő — mon­dotta — a történelmi fejlődés dialektikáját tükrözve megőr­zője és egyben meghaladója az előző időszaknak. Ez idő alatt valósította meg a párt a megelőző időszak helyes cél­jait és szüntette meg azt, ami az előző időszakban nem állta ki a történelem kritikáját, sér­tette a szocialista építés tör­vényszerűségét, a marxizmus —leninizmus általános érvé­nyű tanításait A következőkben részletesen elemezte az elmúlt évtized tár­sadalmi-politikai küzdelmének főbb szakaszait. A továbbiak­ban szólt népgazdaságirányí­tási rendszerünk új mechaniz­musáról, hangsúlyozta, hogy a reform, a benne levő új gon­dolatok és elképzelések ellené­re sem áll történelmi előzmé­nyek nélkül: egyenes folytatá­sa az 1957 óta bekövetkezett változásoknak, minőségileg magasabb szintre emelt eddigi gazdaságpolitikánkat, olyan lehetőségek valóra váltását biz­tosítja, amelyek országunk anyagi erőforrásait még hasz­­nosíthatóbbá teszik, meggyor­sítja haladásunkat, a szocia­lizmus teljes felépítését. Ered­ményeink megszilárdítása, a szocializmus teljes felépítése szempontjából alapvető fon­tosságú a szocialista eszmék és kultúra további térhódítása, a szocialista világnézet érvény­­re juttatása társadalmi életünk minden területén. A bevezető előadás után az ülésszak hozzászólásokkal foly­tatódott. A tanácskozás szom­baton fejeződik be. A „nagyszentmiklósi aranykincs” másolata Szófiában Dr Práth Károly, hazánk szófiai nagykövete nem min­dennapi ünnepségre hívta meg pénteken délután a bolgár tu­dományos és kulturális élet ki­válóságait. A bensőséges talál­kozón dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhe­lyettes átadta Pavel Matev miniszternek, a bolgár kultu­rális és művészeti bizottság el­nökének a "nagyszentmiklósi aranykincs" néven ismert 1100 éves bolgár vázák, serlegek ezüstből készül, aranyozott hi­teles másolatát. Pavel Matev meleg szavak­kal mondott köszönetet a ma­gyar kormánynak a felbecsül­hetetlen történelmi és műtör­téneti értékkel rendelkező ajándékért. A nagyszentmiklósi arany­­kincset 1799-ben találták, s előbb Attila kincseinek vélték. Először magyar archeológusok állapították meg a kincs bol­gár eredetét, majd ezt mások­nak is sikerült bebizonyíta­niuk. A 23 darabból álló, ösz­­szesen csaknem tíz kiló súlyú készlet a IX. század végén ké­szült, az első bolgár-szláv ál­lamban, amelyhez akkor Er­dély területe is tartozott. Az egyik edényen görögbetűs, de ősbolgár nyelven írt felirat is látható, ami azt mutatja, hogy a magyarokkal rokon bolgár törzsek akkor még nem szlá­­vosodtak el. Az eredeti kincseket Bécs­­ben őrzik, de Budapesten van azok egy hiteles, tiszta arany­ból készült másolata. A FERROGLOBUS VÁLLALAT ÉRTESÍTI ÜGYFELEIT, hogy az alábbi időpontokban ötvözött acél kiszolgálást végző telepei LELTÁROZÁST TARTANAK: Budapest, XIII., Véső utca II. sz. telep 1966. X. 15-től X. 31-ig Budapest, IX., Drégely utca 2—4. sz. telep 1966. XI. 1-től X. 15-ig A LELTÁR IDEJE ALATT A TELEPEKEN AZ ÁRUKIADÁS SZÜNETEL Tovább pusztít az Inez hurrikán Az »Inez*” névvel jelölt hur­rikán tovább folytatja pusztí­tó útját a karibi térségben. A Dominikai Köztársasá­gból és a francia Guadeloupe-ról 29 halálos áldozatot jelentet­tek, de a Dominikával szom­szédos Haitiben valószínűleg még ennél is nagyobb a ha­lálos áldozatok száma. Az óránként 250 kilométer sebességgel száguldó orkán most Kubát fenyegeti. Oriente tartomány alacsonyan fekvő körzeteiből kilakoltatták a lakosságot, s a délkelet-kubai tartomány minden pontján megtették a kellő elővigyá­zatossági rendszabályokat. Fi­­del Castro miniszterelnök sze­mélyesen is ellenőrzi az óvó­­intézkedéseket.

Next