Magyar Nemzet, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-25 / 69. szám
Kedd, 1909. március 25. Közös program a KISZ és a Komszomo szorosabb együttműködésére A KISZ központi bizottsága hétfőn sajtófogadáson látta vendégül elutazása előtt a Lenini Komszomol hazánkban járt küldöttségét. Kárpáti Sándornak, a KISZ központi bizottsága titkárának köszöntő szavai után Jevgenyij Mihajlovics Tyazselnyikov, a Komszomol központi bizottságának első titkára tájékoztatást adott a 24 és fél milliós Komszomol életéről, feladatairól, legégetőbb tennivalóiról. A legközelebbi terveik szerint, felmérések alaján, további programot dolgoznak ki a szovjet fiatalok testi erejének fejlesztésére, szellemi és esztétikai nevelésére. Nagyobb hangsúlyt kap a honvédelmi nevelés; 1969— 70 között mozgalmat indítanak, amelynek keretében minden fiatal honvédelmitechnikai vizsgát tesz. 3. M. Tyazselnyikov elmondta, hogy a Lenin-centenárium tiszteletére a Szovjetunióban pályázatot írnak ki társadalomtudományi témakörökben. Kifejezte reményét, hogy azon dolgozataikkal a magyar egyetemek hallgatói is részt vesznek. A szovjet komszomolisták Lenin születésének századik évfordulójára ifjúsági emléktúrát szerveznek, amellyel bejárják a nagy harcok színhelyeit. Az emléktúra Uljanovszkbanvégez, ahol tudományos konferenciát rendeznek. E találkozóra meghívják a magya fiatalok képviselőit is. A közeljövőben összehívják az V. össz-szövetségi Fiatal írók Tanácskozását is, amelylyel elő kívánják segíteni az ifjú alkotó értelmiség fejlődését, alkotó tevékenységét. A komszomolisták keresik a mozgalom legjobb formáit az ötnapos munkahét bevezetésével felszabaduló idő hasznos kitöltésére, a fiatalok kommunista szellemű nevelésére, aktivitásuk, vállalkozókészségük növelésére. A Komszomol-küldöttek hazánkban járva megismerkedtek a KISZ-szervezetek életével, s munkaprogramot dolgoztak ki a KISZ és a Komszomol szorosabb együttműködésére. A sajtófogadáson J. M. Tyazselnyikov beszámolója után a sajtó képviselői Pavel Ivanovics Beljajev űrhajós ezredest halmozták el kérdéseikkel. Búcsúzóban Kárpáti Sándor bejelentette, hogy J. M. Tyazselnyikovot és P. I. Beljajevet a KISZ központi bizottsága KISZ érdeméremmel tüntette ki. A delegációt hétfőn délután ünnepélyesen búcsúztatták el a Ferihegyi repülőtéren. Zs. E. Csehszlovák gépújdonságok kiállítása a Városligetben Kedden délelőtt a városligeti vásárváros csehszlovák pavilonjában megnyílt a prágai Strojimport Rt. nagyszabású gépkiállítása. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Jozef Pucik, csehszlovák nagykövet, Jozef Buzek, a nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. Több mint 80 szakember érkezett Csehszlovákiából, hogy a kiállítás látogatóit a helyszínen tájékoztassa, felvilágosításokkal lássa el. A kiállított 40 gép között forgácsoló- és alakítógépek, mérőeszközök, üvegipari és famegmunkáló gépek, felületi kikészítéshez szolgáló berendezések láthatók, amelyek mindegyike a csehszlovák szerszámgépipar magas színvonalát reprezentálja. A kiállítás április 2-ig tekinthető meg. Negyven város és nagyközség kap zöldövezetet Az erdőtelepítés és fásítás során az idén a szakembereik több mint 200 millió csemetét ültetnek ki. A telepítéseket jórészt gazdaságossági szempontok indokolják, de a munkálatokat úgy irányítják, hogy előbb a városok, nagyközségek környékén levő, mezőgazdasági célokra hasznosíthatatlan területek kerüljenek sorra. A hat évvel ezelőtt megkezdett programot, a lakótelepülések zöldövezetének kialakítását idén folytatják, sőt egyes helyeken már a befejezéshez érkeznek a munkálatok. A program során 40 várost és nagyközséget vesznek körül levegőt frissítő erdőkkel, parkokkal. Ez idén egyebek között Szombathely, Székesfehérvár, Komló, Pécs, Győr és Ózd zöldövezetének kialakulását szorgalmazzák. A megerősödő erdők azon túl, hogy megjavítják az ipartelepek levegőjét, esztétikailag is javítják a vidéki városok környékének képét. Salgótarjánban 360 hektáron már befejezéshez közeledik a telepítés. Az alföldi városok sem maradnak ki a programból. Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kisújszállás és Karcag határában zöldellnek majd néhány év múlva a hangulatos városkörnyéki erdők, parkok. A műutak mentét ligetjellegű kísérő sávokkal telepítik be. A balatoni autópálya mellett az építéssel párhuzamosan készül „zöld nyomvonal”. Folytatják az E 5-ös és a 84-es utak fásítását. A barátság útjának magyarországi, szentgotthárd—letenyei szakasza mentén szintén hozzálátnak a fák ültetéséhez. A zöldség-gyümölcsárak csökkentése várható A Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés igazgatótanácsa az országos készleteik alakulásáról, a szerződéskötések helyzetéről tárgyalt hétfőn. Az országos készletek — a várható igényekkel számolva — elegendőek az új termésig, s rövidesen nagyobb mennyiségben kerülnek for,galomba a primőrök is. Burgonyából mintegy 140 vagonos többlettel számolnak, ennek ellenére a teljesen kielégítő ellátás érdekében újabb 400 vagon burgonyát importálnak. Az idei szerződéskötések kedvezően alakulnak, s az eddigi eredmények alapján megnyugtató, jó ellátást ígérnek. Az igazgatótanács irányelvként adta ki a zöldség-gyümölcs árszínvonal csökkentését. A tervezett átlagtermések realizálásával még közepes termés esetén is az 1967. évi szint alá lehet szorítani a fogyasztói árakat. Március 29-én, szombat este 7 órakor A József Attila Művelődési Központ Mozitermében BÚCSÚZIK A MAGYAR KÖZÖNSÉGTŐL A HUNGÁRIA MŰVÉSZEGYÜTTES Zenekarvezető: ifj. Farkas Gyula (Patyi) A műsorban többek között fellép: Kovács Éva énekesnő, Lakatos Sándor klarinét, Oláh Mária zongora, Rácz Ferenc cimbalom Jegyek a filmszínház pénztáránál válthatók 6,—, 10,— és 12,— Ft-os árban, csütörtök kivételével naponta fél 4-től este 8-ig! ----Magyar Nemzet —— Budapestre érkezett .. új kanadai nagykövet Hétfőn Budapestre érkezett Thomas Blake WainmansWood, Kanada új magyarországi nagykövete, akit megérkezése alkalmából Rácz Pál, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője üdvözölt. Fogadás az olosz kereskedelmi küldöttség tiszteletére Dr. Ludovico Fülei, a budapesti olasz nagykövetség kereskedelmi irodájának vezetője hétfőn este a Royal Szállóban fogadást adott a hazánkban tartózkodó 21 tagú olasz kereskedelmi küldöttség tiszteletére. A delegáció tagjai elsősorban az olasz vegyigépgyártó és vegyszer, valamint gyógyszerelőállító ipar képviselői, akik főként a Magyarországra irányuló export lehetőségeit kutatják és kooperációkról tárgyalnak. A fogadáson részt vett a Külkereskedelmi Minisztérium, s több külkereskedelmi és iparvállalat vezető képviselője. Ott volt Ludovico Barattieri di Sanpietro, Olaszország budapesti nagykövete. Gerardo Bianchi, a delegáció vezetője, a kereszténydemokrata párt parlamenti képviselője elmondta: a küldöttség tagjai olyan szektorokat képviselnek, amelyek iránt a magyar szakkörök is érdeklődnek. Ezért lehetséges olyan kapcsolatok megteremtése, amelyek mind az ipari, mind a műszaki együttműködést az olasz és a magyar fél számára egyaránt elősegítik. A Lufthansa képviselői Magyarországon A Lufthansa — a nyugatnémet légitársaság — európai irodáinak képviselői Budapesten és a Balaton mellett jártak. Eljöttek Oslóból, Koppenhágából, Barcelonából, Hamburgból, Baselból stb., tehát a kontinens szinte minden nagyvárosából, összesen húszan. Hétfőn itt-tartózkodásuk utolsó napján Horst Helmut Schmidt, a Lufthansa európai igazgatóságának osztályvezetője többek között kijelentette: " A négynapos út meghódította a Lufthansa európai irodáinak képviselőit, és ezek után természetes az ígéretük: minél több vendéget toboroznak magyarországi utakra. --------------------------------------------1 Lakásépítés, lakáselosztás Eredmények és gondok, biztató perspektíva és egy sor megoldásra váró probléma jellemzi a lakáshelyzetet. Jó dolog, hogy 1968-ban kétszer annyi lakás épült az országban, mint amennyi a két világháború közötti évek átlaga volt. Ám azóta igen megjavultak az életkörülmények, gyarapodott a műveltség. Meggyorsult az urbanizáció, a népesség városba áramlása és átrétegződése. Sok a házasságkötés és a válás, a nagy családok kis családokra bomlanak és mindez növeli a lakásigényt. Az elmaradás megszüntetéséhez, az igények növekedéséhez képest kevés az épült lakások megkétszereződése is. Igazi eredménynek ezért nem az elért szintet tekintjük, hanem azt, hogy több éves erőfeszítéssel megalapoztuk az állami lakásépítés újabb, ugrásszerű fejlődését. Milliárdokat áldoztunk a legkorszerűbb paneles és házgyári lakásépítőipari és korszerű építőanyagipari bázisok kiépítésére. Ez a hálózat lehetővé teszi, hogy az államilag épített lakások számát öt éven belül megkétszerezzük. Mint ismeretes, a negyedik ötéves terv időszakában öszszesen 400 ezer lakás épül. A szocialista építőipar valósítja meg ennek a programnak a 70 százalékát. A korszerű építési technológiák aránya eléri a 75 százalékot. Célkitűzésünk az is, hogy a többszintes, telepszerű lakásépítés tegye ki az összes építés 60 százalékát. Az évente átlagosan 80 ezer felépülő lakással már meghaladjuk az európai középátlagot. S nemcsak a hiányokat tüntethetjük el gyorsabban, hanem a lakásállomány minőségi öszszetételét is javíthatjuk. Lényeges célkitűzésünk az is, hogy az állami szervezésű és kivitelezésű lakásépítés növelésével elsősorban a városok és olyan települések helyzetén javítsunk, ahol munkások élnek. A növekedéssel azonban szinte törvényszerűen jelentkeznek a gondok. Szűk a régi ruha, fékeznek a lakásügyi, lakásgazdálkodási jogszabályok, amelyek sok tekintetben már nem félelnél meg az új gazdaságirányítási rendszer követelményeinek. A lakásproblémák megoldását azonban elsősorban a lakásépítés volumenének növelésében, az építés ütemének gyorsításában kell keresni Az átmenet biztos tása Az első feladat a harmadik ötéves terv teljesítése — s ha lehet —, túlteljesítése, s a negyedik ötéves tervre való átmenet biztosítása Megnyugtató, hogy az állami építőipar 1969. és 1970. évben egyes megyékben kapacitáskínálattal jelentkezik. E kedvező lehetőséget igyekszünk kihasználni: elsősorban az állami lakásépítésnél és a többszintes társasházépítésnél. A nagyobb lakásépítési program megvalósításához a tanácsoknak műszakilag elő kell készíteniük az építési területeket, szanálással, közművesítéssel stb. A kormány az előközművesítéshez 1969—70- re már folyósította a megfelelő összegeket. Ezzel megoldódik a telepszerű, többszintes társasházépítéshez szükséges területek közművesítése is. A realizálás a közmű- és mélyépítési kapacitáson múlik. Elsősorban a csőellátást kell javítani. A következő gond a növekvő lakásépítés finanszírozását szolgáló források bővítése. A lakásépítés vállalati támogatására megfelelő határozat született, de ez még nem elég. Egyszerű volna azt mondani, hogy a költségvetés biztosítsa az állami lakások megépítéséhez szükséges állami hozzájárulást, valamint a magán lakásépítkezésekhez szükséges hosszú lejáratú kölcsöntámogatást. Nem, számításba kell venni a lakosság anyagi erejét is. Ezzel kapcsolatban néhány gondolatot vetnék fel. Arányos teherviselést Vizsgálni kell azt a kérdést, vajon igazságos-e a lakásellátás terheinél? elosztása a társadalom egyes rétegei között? Helyes-e az, hogy a lakásigénylők egyik fele anyagi ellenszolgáltatás nélkül, ahogy mondani szokták „ingyen” kapja meg az összkomfortos állami bérlakást, a másik — kevésbé szerencsés — fele pedig küszködjön és vállaljon 20—30 évre 100 ezer forintos terheket a kötelező készpénz-befizetésen felül ? Kívánatos lenne, ha ez utóbbi egyéni elhatározáson alapulna, vagyis mindenki maga döntené el, hogy a saját lakás birtoklásával járó előnyökért hajlandó-e nagyobb anyagi áldozatot vállalni. Sürgető feladatunk a lakosság teherviselésének arányosítása, a lakásellátás „össztársadalmi üggyé” tétele és ezzel együtt a jelenlegi lakáselosztási rendszer megjavítása. A lakásépítési konstrukciók (a bér-, a szövetkezeti, az öröklakásos és társasházak) egymáshoz való viszonya részvételi feltételei, az alkalmazott kölcsön- és kamatpolitika, a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdések közé tartoznak. Ezek megoldása napirenden van. Megérett az idő a tartós előtakarékosságon alapuló társasházépítés rendszerének megteremtésére. Ez elsősorban a hatalok lakásproblémáinak megoldását segíthetné. Élénk érdeklődés nyilvánul meg a drága albérleteket helyettesítő ,,garzonházak”, „albérlők háza” építése iránt, főként a fiatalok, egyedülállók körében. Ilyenek építését a tanácsoknál a minisztérium szorgalmazza. Fokozni, élénkíteni kellene a lakásforgalmat is. Ehhez azonban megfelelő cserealap szükséges. Ezért úgy véljük, korszerűsíteni kell az ingatlanközvetítő szervek, vállalatok tevékenységét is. Főként a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban indokolt kezdeményező lépéseket tenni ezen a téren. Azt is tudomásul kell végre venni, hogy a lakásépítés egyben városépítés is. Városaink szerkezete az utóbbi évek lakásépítése következtében fokozatosan torzul. Lakótelepeink a városok szélén épülnek, ugyanakkor a belső mag, a városok legértékesebb része elavul, úthálózata, közművei nem tudják kielégíteni a növekvő igényeket. Fokozatosan hozzá kell fogni a városok elavult részeinek rekonstrukciójához, hogy az új szanálásmentes városrészek építésével párhuzamosan egészségesen alakuljon a városszerkezet és korszerűek legyenek a városközpontok is. A lakásépítés útjában álló ipari üzemek, raktárak stb. szanálására, kitelepítésére a közelmúltban hozott kormányintézkedés adott iránymutatást. Az építési területek gazdaságos kihasználására, növelik a többszintes házak számát. A házkezelés korszerűsítése A városrekonstrukció nagyobb arányú lakásmegszűnéssel jár. Az elavult lakóházak lebontásával csökkennek a fenntartási költségek. Nagyobb erőfeszítéseket lehet tenni a megmaradó lakásállomány felújítására, folyamatos karban tartására, indokolt esetben korszerűsítésére. Az állami lakások folyamatos javítási szükséglete évenként kétmilliárd forintot tesz ki. Ezen felül még mintegy nyolc—tízévi felújítási hátralékot kellene pótolni. A lakóházjavítási munkák kivitelezése nem elég hatékony, fejleszteni kellene a felújítás építési módszereit, korszerű épületszerkezetek, gépesítés, cserélhető építőelemek stb. alkalmazása útján. Megoldásra vár az állami házkezelés szervezetének korszerűsítése. A szervezet munkájában nem érvényesült a megfelelő anyagi érdekelt,ség. Az volna a célszerű, ha a házkezelőségek nem önmagukat, hanem karbantartó és javító vállalatokat bíznák meg a munkával, akiktől pontosságot és megfelelő min nőséget követelhetnének meg. A bérbeadók és bérlők kötelezettségeinek ugyancsak ösztönzőbb elhatárolása is kívánatos. Már ma is nagyon sok bérlő vállalkozik lakása komfortjának növelésére és ezért hajlandó tetemes terheket vállalni. A lakosság ezt a törekvését támogatni kell (például kölcsönökkel). Figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a lakásépítés és fenntartás terén az úgynevezett „ipari háttér” összhangban legyen a növekvő építési és javítási feladatokkal. Mind az állami, mind a lakossági építkezéseket el kell látni elegendő és jó minőségű szerelvénnyel : csapokkal, mosdókkal, kilincsekkel, burkolóanyagokkal. Igen nagy gond az üveg, a fedéllemez biztosítása. Az építőanyagipar csupán 1969. évben 2,5 milliárd forint értékű beruházást végez kapacitásának fejlesztésére, de szükséges, hogy más ágazatok termékeinek hiánya se fékezhesse a lakásépítést (legyen elegendő felvonó, kazán, radiátor, műanyag, festék stb.). A hazai erőfeszítések mellett igen jelentős az építőanyag-ellátásban az import is. Ami még megoldásra vár Sorolhatnám még a feladatokat: a közműépítő kapacitások fejlesztését, a házgyári termékek olcsó szállításának megoldását (ez már „sínen” van), a lakásépítési költségek csökkentését, a lakásszövetkezetek érdekképviseleti szervének létrehozását, a személyi tulajdonú bérbeadott házak problémáinak rendezését, a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek eltüntetésére irányuló munkálatokat, a telekgazdálkodás rendszerének megjavítását, a magánlakásépítés szervezeti kérdéseinek megoldását, új társasháztörvény kidolgozását a garázsok építésének és bérleti díjának rendezését. Mindezt a negyedik ötéves terv előkészületeként, illetve folyamán kívánjuk megvalósítani. Egyidejűleg folyik az 1971—85. évekre szóló népgazdaságfejlesztési program kidolgozása. Ennek keretében kimunkálják a lakásellátás hosszabb távú stratégiáját is Soltész László Teljes egy hónappal maradt el a hőmérő a naptár mögött Még mindig nem várható felmelegedés Hétfőn a legmagasabb hőmérséklet Budapesten 5 fok volt, pontosan amennyi a sok év alatt felgyűlt adatok szerint február 24-én szokott lenni. Még a napi középhőmérsékletek is kísértetiesen egyeznek a február utolsó napjaira jellemző értékekkel. Hiába mutatja tehát a naptár, hogy már 4 nap telt el a tavaszból, a hőmérséklet olyan, mintha — teljes egy havi hátralékban — még csak közelednénk a tél vége felé. Hazánk területe most hadszíntér, a régóta itt-tartózkodó, északi eredetű hideg és a Földközi-tenger felől több hullámban észak felé áramló meleg légtömegek csatájában. Sajnos azonban a talaj közelében csupán a hideg érezhető. A következő napokra még mindig nem mondanak sok biztatót a meteorológusok. A távlati előrejelzés szerint ugyanis péntekig a legalacsonyabb hajnali hőmérsékletek mínusz 1—6, a legmagasabb nappali hőmérsékletek plusz 2—7 fok között lesznek.