Magyar Nemzet, 1969. december (25. évfolyam, 280-303. szám)
1969-12-02 / 280. szám
Xj f-------- Magyar Nemzet == A. HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA in maii in in m rumli "T írni i' mim n in m mn ~ ~ Timii..hm iiti....íii—i ... 11 i iiiiiriíw iiiihibiiiiiihiwiimmiiiiii hí............................... Események sodrában A békeszerető magyar közvélemény, amely mindig aktívan támogatta a nemzetközi élet döntő kérdéseinek rendezésére irányuló erőfeszítéseket és mindenkor szolidaritásáról biztosította a szabadságukért, függetlenségükért harcoló népeket, az elmúlt napokban őszinte megelégedéssel értesülhetett arról, hogy hazánk felelős vezetői a jövőben is minden rendelkezésükre álló eszközzel elősegíteni óhajtják a legbonyolultabb problémák megoldását. Három olyan esemény ragadta meg a közvélemény figyelmét, amely szervesen összefügg egymással. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának legutóbbi ülésén mélyrehatóan megvizsgálták a jelenlegi világpolitikai helyzetet, elemezték az időszerű nemzetközi kérdéseket és a kiadott közlemény tanúbizonysága szerint a felmérés eredményeként előremutatóan ismét meghatározták soron következő feladatainkat, valamennyiünk teendőjét. Huszonnégy órával a közlemény nyilvánosságra hozása után alkalmunk volt megismerni azokat a válaszokat, amelyeket Kádár János az MSZMP tapasztalatairól, a szocializmus magyarországi építéséről és a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetéről adott a VUnita szerkesztőségének kérdéseire. Mindezeket követően pedig arról értesülhettünk, hogy Kádár János vezetésével hétfőn délelőtt párt- és állami küldöttség utazott Moszkvába a testvéri európai szocialista országok felelős vezetőinek legmagasabb szintű találkozójára. A világpolitikai fejleményeket tekintve, teljesen indokolt és ésszerű, hogy a legilletékesebb magas fórumok újólag behatóan foglalkozzanak a nemzetközi öszszefüggésekkel, tüzetesen megvitassák és minden lényeges vonatkozásban elemezzék egész földrészek és egyes országok helyzetét. Korunkra egyebek között jellemző, hogy az események valóban rohanó tempóban követik egymást, s a változások megfelelő alapos értékelése természetszerűleg nem várathat sokáig magára. Amikor az MSZMP Központi Bizottsága a nemzetközi kérdések sorában elsőnek Európa helyzetével foglalkozott, minden bizonnyal abból a reális megfontolásból indult ki, hogy mi, akik itt élünk a „vén kontinensen” és sorsunk elválaszthatatlanul összefügg a környező baráti szocialista országokkal, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a jelenségeket sem, amelyek a kontinens más részein lejátszódnak. Nem kétséges, hogy a jelenlegi időpontban mindennél fontosabb azoknak a konkrét lépéseknek megtétele, amelyek az európai béke megszilárdítására, az újabb háborús katasztrófa elhárítására és a tartós széles körű biztonsági rendszer létrehozására irányulnak. Számunkra ez különösképpen szívügyet jelent, hiszen a szocialista országok kezdeményezése hazánk fővárosából indult ki és a budapesti felhívás több mint háromnegyed esztendeje további közös erőfeszítéseink kiindulópontja. A budapesti történelmi okmányt egészítette ki a Varsói Szerződés tagországai külügyminisztereinek prágai találkozóján elfogadott javaslatok sora. Ezzel, a valamennyi európai nép számára legdöntőbb kérdéssel részletesen foglalkozott Kádár János, amikor az OKP központi lapjának különtudósítója előtt hangoztatta : „Úgy gondoljuk, hogy az európai biztonsági konferencia összehívásának feltételei mindjobban megérnek és örvendetes lenne, ha már 1970-ben döntő lépésre kerülhetne sor.” Híven a párt és a kormány békepolitikájához, a kézzelfogható tettek fényénél értékeljük minden kormány magatartását, s mint az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is külön kímélte: a mi részünkről nem talál visszautasításra egyetlen előremutató, valóban a békét, az európai biztonságot szolgáló kezdeményezés sem. Érthető, ha különös figyelmet szentelünk Európának, de távol álljon tőlünk, hogy valamiféle „Európacentrikus” gondolatvilágba süllyedjünk. Jól tudjuk és látjuk, hogy a világ egyie oszthatatlan, s ami napjainkban Vietnamban, a Közel-Keleten, vagy más válságövezetekben történik, közvetlen kihatással van a mi jelenünkre és távlati terveinkre is. Ezért csak helyeselhetjük, hogy a központi bizottsági ülés az említett területekkel kapcsolatban is félreérthetetlenül leszögezte álláspontunkat, amely megfelel mind népünk érdekeinek, mind pedig a velünk szoros barátságban levő népek nemes céljainak. Bár Európa mind a fenyegetéseket és veszélyeket tekintve, mind pedig a kibontakozás lehetőségeit nézve vitathatatlanul a nemzetközi élet döntő területe, hiszen a két világrendszer hadseregei hosszú határvonalak mentén közvetlenül itt néznek farkasszemet egymással, egyáltalán nem becsülhetők le a vietnami és a közel-keleti válságból eredő rendkívül súlyos következmények, ha a világszervezet kebelén belül és azon kívül az érdekelt hatalmak mielőbb nem tudják felkutatni a rendezés módozatait. Amíg azonban a vietnami nép hősi fegyveres küzdelme folytatódik és nem tér vissza a béke, a megnyugvás a közel-keleti térségben, elsődleges feladataink közé tartozik szövetségeseink és barátaink minél hatékonyabb támogatása. Ha ezekben a napokban nem csupán a szocialista országok népei tekintenek feszült figyelemmel a szovjet fővárosban kezdődő tanácskozások felé, hanem az egész világközvélemény megkülönböztetett érdeklődéssel várja a Moszkvából érkező híreket, akkor ebben is kifejezésre jut a szocialista világrendszer hatalmas nemzetközi tekintélye, békeszerető külpolitikájának valamennyi földrészre kiterjedő nagy vonzóereje. Matolcsy Károly .. .. * Kádár János vezetésével párt- és állami küldöttség utazott Moszkvába A külpolitikai helyzet A NEMZETKÖZI ÉLET két magyar vonatkozású eseményével kezdjük összefoglalónkat: hétfőn Kádár János vezetésével magyar párt- és állami küldöttség utazott Moszkvába a keleteurópai szocialista országok értekezletére. Ugyanezen a napon Budapestre érkezett Péter János külügyminiszter meghívására Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes kormányának külügyminisztere, aki kormányát képviseli Párizsban a vietnami tárgyalásokon. Nyugat-Európában a Közös Piac hétfőn megnyílt hágai csúcsértekezlete áll a nemzetközi érdeklődés előterében. A megbeszélést a veréglátó Pieter de Jong holland miniszterelnök nyitotta meg és vázolta az értekezlet fő témáit. A tanácskozás — amelyről kiküldött munkatársunk részletesen beszámol lapunk más helyén — diplomáciai megfigyelők véleménye szerint valószínűleg kompromisszummal végződik. Franciaország talán kisebb összegű mezőgazdasági ártámogatásban részesül, mint eredetileg szerette volna, a többi „öt” viszont biztosítékot kap arra, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások Angliával és a többi csatlakozni kívánó országgal. Moszkvában — miként az MTI tudósítója jelenti — élénk figyelemmel kísérik a közös piaci csúcsértekezletet. A szovjet hírmagyarázók kiemelik: a Közös Piac kiterjesztésére irányuló integrációs tervek ,valószínűleg még teljesebbé teszik az európai kontinens széttagoltságát. A nyugati integráció — állapítja meg a Moscow News című hetilap — szöges ellentéte az európai biztonság és együttműködés megvalósításának. A moszkvai megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a jelenlegi fokozott integrációs törekvéseknek egyik ösztönzője az az elképzelés, hogy Angliának és EFTA-beli partnereinek csatlakozása a Közös Piachoz megszüntetné a nyugat-európai tömbön belül az ellentéteket. A szovjet fővárosban ezeket a terveket teljesen irreálisnak minősítik, s felhívják a figyelmetarra, hogy a fennálló ellentétek csak súlyosbodnának, mivel London az Amerika-barát politika szószólója lenne a Közös Piacon belül. Az Izvesztyija külpolitikai kommentárjában hangsúlyozza: Európa jövője nem az imperialista recept alapján megvalósítandó tömbintegrációban és a kontinens kettéosztásának elmélyítésében keresendő, hanem az összeurópai együttműködésben . " Ennek a megvalósításáról tanácskozott Bécsben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amelyen 26 ország politikusai, lelkészei, tudósai, jogászai és közéleti személyiségei foglalkoztak plenáris üléseken és bizottságokban az egység létrehozásának feltételeivel. Az értekezlet állást foglalt az európai biztonsági értekezlet összehívása mellett és felhívást intézett az európai népekhez és kormányokhoz, hogy támogassák a biztonsági értekezlet mielőbbi megtartását. A Pravda is foglalkozott hétfői számában az összeurópai biztonsági értekezlet perspektívájával. „Megértek a feltételek az összeurópai biztonsági értekezlet mielőbbi összehívására — írja a lap — és ha az összes érdekelt ország jóakaratáról tesz tanúbizonyságot, akkor a biztonság megerősítése és a széles körű együttműködés fejlesztése jó úton fog haladni” — állapítja meg a lap. Felhívja végezetül a figyelmet, hogy az értekezlet összehívását tekintve még sok akadállyal kell valószínűleg számolni, de a közös erőfeszítések mindezt legyőzhetik és az európai értekezlet valósággá válhat A magyar delegáció elutazása az európai szocialista országok párt- és állami vezetőinek találkozójára Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hétfő délelőtt elutazott a magyar küldöttség az európai szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozójára. A küldöttség tagjai: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, a Központi Bizottság tagja. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Benkei András belügyminiszter, Péter János külügyminiszter és Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az előzetes megállapodásnak megfelelően ez év december elején Moszkvában a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, és a Szovjetunió párt- és állami vezetőinek találkozójára kerül sor, amelyen véleménycserét folytatnak időszerű nemzetközi kérdésekről. Véget ért Bécsben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Kóránt László Endre, az MTI bécsi tudósítója jelenti: Minden látványos külsőség nélkül, az intenzív munka és a jóindulatú erőfeszítések jegyében zajlottak Bécsben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tanácskozásának utolsó órái. Hétfő délelőtt a két utolsó munkabizottság is befejezte megszabott témája megvitatását. Európa jelenlegi területi realitásairól, a határokról és a két német állam kérdéséről tanácskozó bizottságban Bokorné dr. Szegő Hanna magyar küldött kifejtette: jogilag tarthatatlan állapotot idéz elő több nyugat-európai országnak az a struccpolitikája. hogy az élénk, sőt mindinkább fejlődő kereskedelmi kapcsolatok ellenére sem ismerik el azt az államot az NDK-t, amellyel kölcsönös előnyök alapján jó üzleteket kötnek. A másik magyar küldött — dr. Haraszti György — a többi között felhívta a figyelmet arra, hogy egész Európa sorsát teszik kockára azok a retrográd erők, amelyek a jelenlegi status quo módosítását szeretnék elérni. Az európai közvélemény azt várja az új bonni kormánytól, hogy világosan és egyértelműen elhatárolja magát az ilyen tendenciáktól. Dr. Stellán Arvidson professzor, a bizottság elnöke így foglalta össze a vitát: közös nevezőre jutott a bizottság 60 tagja abban, hogy 1. garantálni kell a jelenlegi európai status quo-t; 2. érinthetetleneknek és vitathatatlanoknak kell tekinteni a jelenlegi európai határokat (az Odera—Neisse vonalat és a két német állam határát); 3. a müncheni szerződés kezdetétől fogva érvénytelen; 4. minden országnak törvénybe kell iktatnia az erőszakról való lemondást; 5. fel kell venni az ENSZ-be mind a két német államot. A Bécsben hétfőn véget ért európai biztonsági és együttműködési értekezlet plenáris ülésén csatlakozott a budapesti felhíváshoz és támogatja a szocialista országok külügyminisztereinek prágai nyilatkozatát. Egyetért azzal a javaslattal, hogy Helsinkiben már 1970-ben összeüljön az európai biztonsági konferencia. — Huszonhat európai ország társadalmi mozgalmainak, különböző politikai, társadalmi, vallási és kulturális irányzatainak képviselői szabad vitában megtárgyalták az európai kontinens békéje biztosításának időszerű kérdéseit — hangzik az európai biztonság és együttműködés ügyében megtartott bécsi értekezlet részvevői által elfogadott deklarációban. — Azoknak a biztosítékoknak és kedvező feltételeknek megteremtése, amelyek lehetővé teszik Európa békés fejlődését, megköveteli — hangsúlyozza a továbbiakban a deklaráció —, hogy valamenynyi európai állam ünnepélyesen megerősítse az Európában kialakult határok sérthetetlenségét, azon az alapon fejlessze kölcsönös kapcsolatait, hogy lemond az erőszak alkalmazásáról, vagy az ezzel való fenyegetőzésről, elismeri minden nép egyenlőségét és tiszteletben tartja minden nép szuverén jogát, hogy maga döntsön sorsáról. Európa, ahol már két világháború tört ki, a tartós béke bölcsőjévé válhat és kell is hogy azzá váljék. A bécsi értekezet támogatja azt a kezdeményezést hogy 1970-ben Helsinkiben üljön össze a biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet, amelyen minden állam egyenjogú alapon vehet részt Az értekezlet megállapítja, hogy ez a gondolat egyre több hívet szerez az európai országokban. Nguyen Thi Binh külügyminiszter-asszony Budapestre érkezett Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására hétfőn baráti látogatásra Budapestre érkezett. A külügyminiszter-asszony és a kíséretében levő személyiségek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter és a külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Lee Hun Van, a Délvietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Hoangluong.a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. A YIK párt- és kormányküldöttsége átutazóban Budapesten Az MSZMP Központi Bizottságának vendégeként hétfőn — Albániából átutazóban — vietnami párt- és kormányküldöttség érkezett Budapestre Hoang Van Hoannak, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, Le Huu Van, a Dél- Vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint Latit Shehu, az Albán Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A sesújabb hírét Vietnamból Újabb vizsgálatok az amerikaiak tömegmészárlása ügyében Az amerikai katonai parancsnokság hétfőn közölte, hogy befejeződött hatvanezer amerikai katona kivonása Vietnamból. A Vietnamban maradt amerikai fegyveres erők létszáma 480 000 fő. Dél-vietnami nemzetgyűlési képviselők egy csoportja Thieu elnök nemtetszése ellenére — hétfőn megkezdte vizsgálatát a My Lai-i tömeggyilkosság ügyében. A csoport négytagú, vezetője Tran Van Don szenátor, a nemzetgyűlés ellenzéki csoportjának vezetője, a szenátus hadügyi bizottságának elnöke. A szenátor a múlt héten bejelentette, ő szándékozik vezetni a vizsgálatot, mert nem ad hitelt a Thieu-kormány állításának, amely cáfolja az 1968. március 16-i tömeggyilkosság tényét. Ezzel egyidejűleg egy délvietnami alsóházi képviselőcsoport is vizsgálatot indított — szintén Thieu jóváhagyása nélkül. Thich Huyen tsuang neves vietnami buddhista vezető „szégyenletesnek” nevezte a Thieu-kormány magatartását és közölte, hogy a buddhist