Magyar Nemzet, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-14 / 11. szám
Sse*da« ISO*. J».m» a* 14 Az új Duna-szálló mint iparművészeti kiállítás Építőművészet, képző- és iparművészet integrációját, amelyről a Bauhaus óta, és annak kapcsán oly sokan szóltak már, sikerült megvalósítani a Hotel Duna Inter-Continental felépítésével. A szálloda talán ezért is több, mint korszerű vendéglátó egység, idegenforgalmi látványosság. Egységes, a legapróbb részletekig formatervezett egész, ahol minden kis résznek megvan az önálló, egyszersmind az egészet szolgáló gyakorlati, ebből fakadóan esztétikai rendeltetése. Ha a látogató a nagyobb egységet formáló részletek szépségére figyel, egy korszerű, rendeltetésszerűen működő képző- és iparművészeti, formatervezési kiállítást láthat, amely éppen megkötöttségeivel enged tág teret az alkotóművészek fantáziájának. A művészetek egymás mellé rendeltetéséből kiinduló szemlélet, amely az épület speciális feladatát és a tárgyak, a berendezés funkcióit is esztétikai kritériummá emelte, szép és harmonikus belső tereket hozott létre. Összhangot, atmoszférát, hangulatot teremt, csak ott és annyit bíz a véletlenre, amennyi ahhoz szükséges, hogy a vendég és a kényelméért dolgozó személyzet is otthon érezze magát. Ahogy egy jó ízléssel, szépen berendezett otthon elsősorban lakóinak egyéniségétől nyeri sajátos varázsát, a Duna Inter-Continental nemzetközi színvonalon, mindenáron való magyarkodás nélkül közvetít valami lényegeset és egyénit rólunk, önmutogató, magakellető hivalkodás nélkül, a berendezés tárgyiasságára. A földszinti hallba lépőnek például mindjárt az egyszeri pillantásra szinte befoghatatlan budai panorámát kínálja Bán István hetven négyzetméteres faliszőnyegén. Az uralkodó színek, a vegyes technika összhangjával teremtve meg síkban a város szín, hangulat és térélményét. Pihenésre invitál, a nagyobb térben kényelmes Isarszékekkel kialakított kisebb tér, centrumában Engels József bronzlámpájával, amelynek stilizált népmese motívumai önmagukban is hangulatot teremtenek. A tárgyaknak ilyesfajta elrendezése elkülönít anélkül, hogy kiszakítana a hall lüktető ritmusából, zsibongásából Üzembehelyezésének első pillanatától kezdve népszerű a Csárda étterem. Népi motívumokkal faragott, a paraszti bútorformákat felhasználó berendezését a szálló belső építésze, Kovácsy László tervei alapján a Lőrinci Faipari Ktsz készítette. Külön is említésre méltók a csárdába vezető faragott kiskapuk remekbe készült kovácsoltvas díszei. Alkotójuk Bieber Károly — ő tervezte a szálloda emblémáját jelentő kulcsot is — egy nagymúltú, már-már kihalóban lévő művészet létjogosultságát, életképességétbizonyítja az ősi hagyományokhoz híven, mégis korszerűen. Kiállítás a kiállításon belül, a falakon elhelyezett népművészeti tárgyak Pécsi Sándor gyűjteményéből. Közülük nem egy ritkaság, régi foglalkozási ágak tárgyi emlékei. Az eszpresszó régi pest-budai hangulatát elsősorban Gross Arnold olajképe határozza meg. Tompított, meleg színei, a munkásságára jellemző kedves, meseszerű, groteszkségükben is mesteri cizelláltsággal kidolgozott figurái szinte nagyító alatt hoznak elénk egy rég letűnt korszakot. A kellemes tompa zöld huzatú, finoman hajlított barna bútorok, a függönyök és a világítás együttese teremti meg ezt a bensőséges mai, pest-budai biedermeiert. A korszerű kiállítások egyik fontos követelménye — maradjunk meg a kiállítás hasonlatnál —, hogy a látogatókat hangulatilag is előkészítse a látnivalókra. Az egymás munkáját segítő művészek maradék nélkül megoldották színben is, témában is ezt a feladatot. A falakat borító meleg, barna tónusú faburkolatot szőnyegekkel, a burkolat mintájának változtatásával, üvegberakással, kárpitokkal szakítják meg. Kiemelik a fontosabb részleteket anélkül, hogy az összhatást megzavarnák. A kongresszusi teremhez vezető lépcső eltolható ajtaját Gyulai Líviusz játékos, Budapest fürdőváros történetét feldolgozó festménye díszíti. Éppen ezen a helyen való elhelyezése nemcsak esztétikai feladatot teljesít. A folyosó ablakaiból a budai fürdőkre lehet látni, a festménynek tehát a valóság felel, s egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy Budapest fürdőváros is — erről a tényről gyakorta mi is megfeledkezünk. A szálloda különleges rendeltetésű helyiségei közül Kongresszusi terem és a Diána terem, bár nem díszítik egyedi művészeti alkotások, a célszerű szépség produktumaiként mégis említésre méltók. A Kongresszusi terem előterét Cságoly Klára, színben már az ezer személyt befogadó helyiség hangulatába illeszkedő, kézicsomózású szőnyege díszíti. Szépségét a kézműves munka egyszerűsége, a kivitelezés gondossága adja; az, hogy nem akar több lenni, mint ami: faliszőnyeg, amelynek szabálytalan mintáin a tanácskozás szüneteiben gyönyörködve pihenhet meg a tekintet Maga a terem impozáns, ünnepélyes. Egyik oldalán plasztikus kiképzésű, téglavörös bársonyburkolatú svéd fal húzódik. A fal vörösére, a padlót borító 44 darab elmosódó, kékmintás tatai szőnyeg felel, a csillárok sugárzásában a két szín összhangja megnyugtató harmóniát teremt A vadászat istennőjéről nevezték el a szálloda másik külön termét, a Diana termet Az őszi erdők színeit, hangulatát hordozó tapétákat, ritka szép trófeák, nemesmívű vadászfegyverek díszítik. A Budavár terem puritán vörös téglafalait három, korabeli hangulatot sugalló, mégis modern sgrafitté ékíti, Kondor Béla kitűnő munkái. A helyiség csak így, ezzel a három, a történelmet közelhozó alakkal teljes. Mindez azonban távolról sem jelent valami okkal, ok nélkül erőltetett történelmieskedést. A hotel a szó nemes értelmében modern, mai igényeket kielégítő szálloda, de mint ahogy emblémája, a kulcs, jelkép, dekorációival jelképesen , teljesíti egy másik fontos feladatát is, kicsinyben és jellemzően megmutatja az egész országot. A szálloda kilenc emeletét híres városainkról nevezték el A liftből kilépve minden egyes szinten márvány címerpajzsok láthatók, a beszögellésekben a városról, környékéről, legszebb épületeiről készült textil és kerámia falképek, szőnyegek és rézdomborítások. Nem más ez, mint emeletenként egy-egy helyi iparművészeti kiállítás, ugyanakkor talán a legjobb, mert művészi, idegenforgalmi propaganda. A textil- és szőnyegművészet különösen nagy hangsúlyt kapott ezen az iparművészeti kiállításon. Lágyságát, meleg színeit, fantáziadús ornamentikáját, térkitöltő, feloldó szerepét célszerűen alkalmazták. A felvonó előterében lévő folyosón Pécsi László népművészeti motívumok felhasználásával készült szőnyegei tagolják a falat. A legfelső szinten ugyancsak az ő munkáival találja szemben magát az ember. Ez a három aranyszínű, zöld és lila szőnyeg vezeti, kalauzolja el a vendéget a Night Clubba, amelynek lila kárpitozású bútorait fehér, halasi csipke mintát idéző gobelin betétek díszítik. A cigány népművészetet használta fel Szenes Zsuzsa, a Gipsy Coctail Bár hangulatossá tételéhez, a Rendez-Vous Coctail Bár textil álmennyezetét Gulás Zsuzsa absztrakt mintákkal borította. A színek összehangolása itt különösen jól sikerült A bejárat előtti sötétvörös üvegberakásos fal tónusai ismétlődnek meg benn is a szép asztali lámpákon. Látogatásomat a hazai iparművészet új szállodai kiállításán a Bellevue és a Rendez- Vous étteremben fejeztem be. Előbbiben Szabó Marian és Gorej János kézifestésű textilje figyelemre méltó munka. A Rendez-Vous étterem a szálloda legnagyobb étterme, uralkodó díszítőanyaga a fa. Rékassy Csaba, a dunai halászok életéből vett témákat festett a nagyméretű falra. Egyszerűsített, egyetlen színnel, az égetett feketével festett alakjai plasztikusak, erőteljesek. Egyszerre közvetítik a fa és a mesterség szépségét Gondolattársítással annak a bauhausi értelemben vett mesterségnek a szépségét is, amelynek ismerete nélkül, nincs igazi művész és nem születhet teljes értékű művészeti alkotás sem. Sárvári Márta BUDAPESTI RÁDIÓTECHNIKAI GYÁR TULAJDONÁBAN LEVŐ 3 DARAB 0,5 t teherbírású utánfutó eladó Megtekinthető: BUDAPEST, HL, POLGÁR UTCA 8—18 Érdeklődni: BERKI JÓZSEF, 688—401 Majsar Nemzet Fél évszázados győzelmes harc a tbc ellen Beszélgetés a nyugalomba vonuló dr. Barát Irén főorvossal Barát Irén neve volt az első női név, ami mellett a „doktor” szót hallottam. Most teljes szellemi és testi frisseségben elhatározta, hogy nyugalomba vonul. — Miért? — kérdezem legelőször. — Mert illik — feleli mosolyogva a főorvosasszony —, helyet is kell csinálni az utánunk jövőknek... Igazán nem mondhatom, hogy türelmetlenek voltak velem szemben. Ülünk a lakása halljában, a Bajor Gizi Múzeum mellett, a Stromfeld Aurél utca már szinte hegyvidéki csendjében. A háttérfalon mennyezetig érő könyvespolc, előtte íróasztal és nagyon kényelmes karszékek. Ezek egyikében ül a főorvosasszony őszülőszőkén, kékszeműen, fehérbőrű sima arcán nagyon kedves mosollyal. Halványlila kötött kosztümben van, és ugyanilyen színű gombolyagból köt valami sálszerűséget. Orvosi diploma 1914-ben Dr. Barát Irén 1914-ben kapott orvosi diplomát 1964- ben Aranydiplomát. Visszanézünk tizennégyre. — Nem volt könnyű év — mondja elgondolkozva. — Nem ellenezték a szülei, hogy orvos legyen? — Sőt! Apám nem volt nyárspolgár. Újságíró volt gyerekkoromban Temesvárott, később már Budapesten. Gimnáziumba már Pesten jártam, jelesen érettségiztem és tulajdonképpen tanár szerettem volna lenni. De apám beszélt rá az orvosi pályára. Az orvosi hivatás bűvkörébe kerültem, még mielőtt felvettek volna az egyetemre. Előbb a hivatás fogott meg, embereken segíteni. Csak azután a mesterség, a kutatás, a tudásvágy, a hogyan? Mint medika csak a tanulásnak éltem. Tizenhatan voltunk lányok ebben az évfolyamban. Persze, sokan lemorzsolódtak közülünk. Férjhez mentek az első és második év végén. — Nem voltak a fiú kollégák ellenségesek? — Dehogyis! Ahhoz még túlságosan kevesen voltunk, és még túlságosan bennük volt a századvég lovagiassága. Ma már úgy tudom, ez nincs egészen így. De akkor még nem érezték a nőt konkurenciának, inkább valami kellemes változatosságként érzékelték jelenlétünket a tanteremben. — Doktorrá avatásom után hat hétre kitört a háború. Azonnal jelentkeztem szolgálatra. Természetesen minden orvosra szükség volt... Zsolnára kerültem, Rusznyák István lett a főnököm. Igen, az Akadémia mai elnöke. Áldom a sorsot, hogy az ő keze alá kerültem, mert a rám zúduló munka és tragédiamennyiség hatása alatt könynyen megtörténhetett volna, hogy összeroppanok. A háború nagyon közel volt — Első nagy orvosi élményem: sikerült gátat vetni egy fenyegető kolerajárványnak — mondja dr. Barát Irén. — A laboratóriumban voltunk éjszaka a mikroszkóp fölé hajolva, halálfáradtan, többen. És akkor én egyszerre felismertem a kolera kórokozójának furcsa, pálcikaszerű alakját. Órák alatt megszerveződtünk, hetekig alig aludtunk, de nem terjedt át a járvány a néhány beteg katonáról, sem az egész hadseregre, sem a civil lakosságra. Akkor tudtam meg először, micsoda hatalom ez orvosnak lenni. És micsoda kötelezettség. — A háború után hazajöttem Pestre. Bentlakó lettem a Korányi klinikán. A következő évek alatt váltam igazán orvossá. Megismertem a betegségek után a betegeket. Megismerkedtem az emberrel, aki segítséget vár. Nem szeretném magamat hamis színben feltüntetni. Ekkor már nem voltam az a sötétkék ruhás diáklány, aki csak tanul. Sőt, igen élénk társas és kulturális életet éltem, a kollégáimmal együtt. Sokat jártunk koncertre, még többet színházba. Érdekelt a színház. Megismerkedés Bajor Gizivel — A harmincas évek elejére esik az a mozzanat, hogy Germán Tibor dr. kollégámon keresztül megismertem akkori szerelmét és későbbi feleségét, Bajor Gizit. Szeretném itt, és most elmondani, anélkül, hogy perbe szállnék életrajzíróival, Bajor Gizi nagyon más volt, mint amilyennek ábrázolják. Színésznő volt ugyan, hivatásának fanatikusa, de ettől eltekintve egészen más ember, mint a róla szóló regényekben. Minden élet nagyon gazdag, még a legszerényebbet is számtalan nézőpontból nézhetjük. De azért az idő aránya, amit valaki bizonyos dolgokkal foglalkozva eltölt, ugyanolyan jellemző rá, akár az elemek aránya az egyes vegyületekben. Bajor Gizi fellépésen, próbán és szereptanuláson kívül minden idejét egész másként töltötte, mert ahogy ezt megírták róla. Otthonülő volt. Passziánszozni szeretett. Remek feleség volt, őszintén érdeklődött orvosi problémák iránt. Levelezni viszont nem szeretett. Levelezését, szerelmes leveleket beleértve, én intéztem évtizedeken keresztül. Engem mulattatott ez az idegen világ. Hirtelen megcsap a téma: a zárkózott fehérköpenyes orvosnő, ahogy a szikrázóan színes színésznő szerelmes leveleire felel. Miközben az ebédet főz az urának. Micsoda vígjátéki ötlet Vagy talán nem is vígjáték? Mert hiszen Bajor Gizi sorsa tragikusra fordult És dr. Barát Irén akkor is mellette állt és részt vett ebben a halálra ítélt életben, utolsó percig. Akkor már itt is lakott Bajor Gizi kérésére, vele egy házban. De hát ez sokkal később volt csak. Tüdőszanatórium Huszonnégyben Korányi Sándor mesterem kívánságára hívtak meg a budakeszi tüdőszanatóriumba főorvosnak. Azóta dolgoztam ott, mostanáig. Tulajdonképpen nem is volna már miről beszélnem, néz rám kérdőn a főorvosasszony kék szeme az aranyszínű szemüveg mögül. — Talán mégis. Mi változott közben a tbc elleni küzdelem harcmodorában? — Minden! — hangzik a válasz lelkesen. Amikor huszonnégyben odakerültem, a tbc még népbetegség volt Magyarországon. És jobbára gyógyíthatatlan. Hiszen, ha tünetmentessé is tettük a betegeinket, vissza kellett eresztenünk őket a rossz lakásba nyomorult, zsúfolt külvárosi pinceodúkba, ahol »Újpesten álmodott a nyomor". A rossz kosztra, a fűtetlenségbe ... Természetesen sokféle gyógymód volt már, műtéti kezelés és főleg a jó levegő, a fektetés, a lelki kezelés, a beszélgetés a környezetükből kiszakított emberekkel, akik közt sok volt mindig a fiatal. A gyári munkás, a textilszövőnő, a varrónő. Nem lehetett valójában orvos az, aki ettől nem lett szocialista A harmincas években azzal telt az élet, hogy figyeltük, mikor kezdődik az új világrengés. De hát azért nemcsak ezt figyeltük Hiszen nő voltam, fiatal, jól kereső, önálló. — Sohasem ment férjhez? — Nem. Egyszer, majdnem ... Hitler akkor már harsogott minden rádióban. Budakeszire aránylag későn hatolt el a hangja. Én utolsó percig dolgoztam, és az első lehetséges percben újra A tbc legyőzése — És akkor megadatott nekem az a végtelen boldogság, hogy egyszerre, egyik pillanatról a másikra a szörnyű kór, ami ellen olyan reménytelenül küzdöttünk, gyógyíthatóvá vált. Megjelent a Streptomicin, a Penicillin, az Isonicid, azután a többi, sorban. És mi a háború, az éhség, a koncentrációs táborokból hazaáramló betegek seregét már nemcsak ápolni tudtuk, etetni és vigasztalni, hanem valójában meggyógyítani! Nem is beszélve arról, hogy már nem külvárosi odúkba küldtük vissza a munkásokat. Megváltozott a kórház, a szakma egész hangulata. Mi magunk is persze. Egész más dolog az, valakit finoman hozzászoktatni az örökös betegség és óvatosság gondolatához, és más az, meggyógyítani! 1946- tól fogva a szó szoros értelmében öröm volt számomra a munka. Ami nem azt jelenti, hogy problémamentessé lett Ma sem könnyű dolog kiszakítani hónapokra valakit a családjából, a munkaköréből. Ma már minden osztályon külön pszichológus is van. De annak az idejét az alkoholisták, pszichopaták meglehetősen lefoglalják. Az úgynevezett normális betegre ma is csak a belgyógyász jut És a legfontosabb gyógytényezők egyike, hogy az orvosnak legyen ideje ezekre a beszélgetésekre. Másik veszély maga a szanatórium üdítő levegője, a varázshegy. Igen, gyakran a nőbeteg, életében először ér rá pihenni, önmagával törődni. És a férfi betegek is jobban ráérnek. A társasélet használ az egészségnek. De gyakran olyan szálak szövődnek ebben a légkörben, amelyek kint beláthatatlan bonyodalmakat okoznak majd Itt aztán megint szerepe van az orvosnak. Nehéz, nem is mindig kellemes szerepe. — Miért hagyja el mégis a helyét, amikor ilyen nagyon szereti a munkáját? Miért megy el teljes szellemi frisseségben? A kék szemek rám villannak. — Először is: mit jelent ez a mondat, teljes szellemi frisseségben? Ki állapítja ezt meg? Én csak azt érzem, kicsit fáradt vagyok. Szeretnék még egy kicsit mással foglalkozni. Kötögetni, főzni, kertészkedni. A főorvosasszony szenvedélyes szakács. — Igen, ez az egyik hobbym — mondja — és a kertészkedés. Mindig nagyon szerettem virágokkal babrálni. Most majd ráérek. És talán még a memoárjaimat is megírom. Fedor Ágnes * KIÁLLÍTÁSOK TERVEZÉSE ÉS KIVITELEZÉSE GRAFIKÁK ÁRUBEMUTATÓK * I REKLÁMOKKOR BUDAPEST, VII., RÓZSA FERENC UTCA 33. TELEFON: 228-046 Deetoversek szerda fél 5 órakor s