Magyar Nemzet, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-10 / 160. szám
2 gét hosszabb ideje figyelték. A letartóztatottak között van a kínai származású Prasert Sanchia, az illegalitásban működő thaiföldi kommunista párt Központi Bizottságának 50 éves elnöke és a párt több más vezetője. Az MTI párizsi jelentése szerint David Brucenak, az amerikai küldöttség új vezetőjének megérkezéséig az Egyesült Államok küldöttsége szemmel láthatóan csak formálisan vesz részt a Vietnammal foglalkozó párizsi értekezleten. Az amerikai küldöttséget ideiglenesen vezető Philipp Habib nagykövet a csütörtökön megtartott 74. ülésen mindössze néhány mondatos felszólalást olvasott fel, amelyben arra szorítkozott, hogy az amerikaiak tárgyalási készségét hangoztatta. A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány és a VDK kormányának a küldöttségei Nixon elnök legutóbbi kijelentéseit elemezték. Nguyen Minh Vy, a VDK küldöttségének helyettes vezetője kijelentette, hogy Nixon elnök június 30-i jelentése és július 1-i tv-interjúja után az Egyesült Államok és a világ közvéleménye egyaránt arra a megállapításra jutott, hogy semmi változás nem következett be a Nixonkormány agressziós politikájában. Rogers Tokióban Laird az amerikai csapatkivonások eleméről Tokióból jelenti a Kyodo és az AFP. Rogers külügyminiszter elnökletével Tokióban csütörtökön megkezdődött az Egyesült Államok 13 ázsiai és csendes-óceáni országban működő nagyköveteinek értekezlete. A tokiói amerikai nagykövetség épületében folyó megbeszélést a legnagyobb titoktartás övezi, újságírók és fényképészek még az értekezlet megnyitásán sem lehettek jelen. A háromnaposra tervezett értekezlet során a legújabb ázsiai eseményeket vitatják meg. A háromnapos japáni hivatalos látogatáson levő Rogers amerikai külügyminiszter csütörtökön nyilatkozott a televíziónak. Derűlátóan beszélt a saigoni rezsim katonai helyzetéről, azt állítva, hogy „Dél- Vietnam ma már képes megvédeni önmagát”. A kambodzsai Don Nol-rezsimnek Rogers szerint „jó esélyei vannak a fennmaradásra”. E rendszert — mint állította — az Egyesült Államok kormánya semlegesnek tekinti. Nyugati hírügynökségek washingtoni jelentése szerint Melvin Laird amerikai hadügyminiszter csütörtökön kijelentette újságírók előtt, hogy a Pentagon állni fogja az elnöki ígéretet és október 15 után nem állomásoztat 384 000- nél több katonát Dél-Vietnamban, esetleg még ennyit sem. Ez annyit jelent — fűzte hozzá a hadügyminiszter —, hogy az amerikai katonai vezetőség 50 000 katonánál többet von ki Dél-Vietnamból október 15-ig bezárólag. Laird mostani ígérete szerint a Pentagon a jövő év tavaszáig 150 000 katonát akar kivonni a dél-vietnami hadszínterekről. Sáryot fogadta az OKP verétől Eddig eredménytelenek a kormányalakítási tárgyalások tette, hogy az OKP mindenkor határozottan szembeszállt a négypárti koalícióval és a Humor-kormánnyal, ennek ellenére tiltakozott a megengedhetetlen eljárás ellen, amelylyel Humor, a parlament és a politikai pártok megkerülésével, kirobbantotta a válságot. Még ennél is súlyosabbak azonban Rumonnak azok a mesterkedései, amelyekkel igyekezett meggátolni a szabadon választott testületek demokratikus működését, s amelyekkel meg akarta hiúsítani a dolgozók tavaly őszi győzelmeit. Saragat eddig összesen húsz politikai vezetővel tanácskozott, hogy kipuhatolja, milyen lehetőségek kínálkoznak a hétfőn kirobbant kormányválság megoldására. Egyelőre azonban semmilyen jel sem mutat arra, hogy rövidesen véget ér a kormányválság. Rómából jelenti az MTI. Saragat köztársasági elnök csütörtökön fogadta Merzagorát, a szenátus volt elnökét, majd megbeszélést tartott Scelba és Moro volt miniszterelnökökkel. Merzagora a köztársasági elnöktől távozóban újságírók előtt mindössze anynyit mondott, hogy „a vezető olasz politikusok továbbra is a helyzet tisztázására törekednek, erőfeszítéseik azonban eddig nem jártak eredménynyel”. Saragat a továbbiakban tárgyalt a politikai pártok vezetőivel, köztük Enrico Berlinguerrel, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettesével, Pietro Ingraóval, a párt képviselőházi csoportjának elnökével és Eduardo Pernával, az OKP szenátusi csoportjának alelnökével. Pietro Ingrao a köztársasági elnöktől távozóban kijelen ítélet az athéni perben Athénből jelenti a Reuter. Az athéni katonai bíróságon, ahol a „földművesek diktatúraellenes frontja” öt tagjának perét tárgyalják, csütörtök reggel nem jelentek meg a védelem képviselői. A diákokat azzal vádolják, hogy ellenálló csoportokat akartak szervezni. Az öt vádlott ügyében csütörtök délben az athéni katonai bíróság ítéletet hirdetett. A diákok közül hármat 14, 10, illetve 4 évi börtönbüntetéssel sújtották. A négyévi elzárásra ítélt vádlott büntetésének végrehajtását felfüggeszteték. A másik két vádlottat felmentették. Világifjúsági Közgyűlés az ENSZ-ben Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti New Yorkból. U Thant ENSZ-főtitkár szavaival csütörtökön megkezdte munkáját New Yorkban, a világszervezet jubileumi ünnepségei keretében rendezett Világifjúsági Közgyűlés. A tanácskozásra meghívták az ENSZ-tagállamok 5—5 tagú hivatalos küldöttségeit, továbbá más országok és a még gyarmati sorban élő népek ifjúsági szervezeteinek képviselőit. Magyarországot 5 tagú küldöttség képviseli, élén Szűcs Pállal, a KISZ központi bizottságának titkárával. A meghívottak közt ott vannak az NDK ifjúságának képviselői is. Nem fogadták el a meghívást a Kínai Népköztársaság ifjúsági szervezetei és nem képviselteti magát a KNDK és a VDK. Az ENSZ főtitkára elmondotta, hogy a világszervezet égisze alatt ezúttal először megrendezett ifjúsági közgyűlés célja, hogy megkísérelje felmérni a világ jelenlegi helyzetét és programot kidolgozni arra, milyen közös akciókat szervezhetne a hetvenes években a világ ifjúsága a nemzetközi helyzet javítására, a nemzetek és általában az emberek közötti megértés előmozdítására. Befejezésül U Thant indítványozta, hogy e témák széles körű tanulmányozására nyissa meg kapuit egy nemzetközi egyetem az ENSZ kebelében. (Berlin, MTI) Walter Hilbricht csütörtökön fogadta a VDK nemzetgyűlésének küldöttségét ( (Washington, UPI) Bundy washingtoni svéd kereskedelmi tanácsos diplomata kocsiját két rendőr feltartóztatta. A diplomatát a rendőrök meg akarták motozni. A svéd nagykövetség az esetről feljegyzést küldött az Egyesült Államok kormányának. Befejeződött az AÁSZ ülése Washingtonból jelenti a Reuter. Szerdán fejeződött be az Amerikai Államok Szervezete közgyűlésének két hétig tartó ülése, amelyen a főtéma „a terror elleni védekezés” volt, különös tekintettel a diplomaták elrablásaira. A tanácskozás a megnyilvánult véleménykülönbségek folytán a konkrét intézkedésekig nem jutott el, de határozatot hozott, hogy az Amerika-közi jogi bizottság két hónapon belül dolgozzon ki javaslatokat intézkedésének meghozatalára. Magyar Nemzet Brandt nyilatkozata a jugoszláv televíziónak Nem szakadtak meg a kapcsolatok a két német állam között Belgrádból jelenti az MTI. Willy Brandt nyugatnémet kancellár a, Tanjugnak és a begrádi televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az NDK és az NSZK között „Kassel és Erfurt után nem szakadtak meg a kapcsolatok. Mindkét fél tudja, hogyan léphet érintkezésbe a másikkal, ha arra szükség mutatkozik. A két Németország képviselőinek két tanácskozása után nyilvánvaló, hogy alapos előkészületeket kell tenni a harmadik tárgyalásra, mert csak tartalmas megbeszélések útján, szerződéses alapon tudjuk szabályozni egymás közötti kapcsolatainkat.” Brandt szerint a bonni kormány most tanulmányozza a szovjet—nyugatnémet előkészítő tárgyalások eredményeit. „A következő lépés: megállapodni, mikor kezdődnek a két kormány hivatalos tárgyalásai.” A nyugatnémet kancellár valószínűnek tartja, hogy a lengyel—nyugatnémet megbeszéléseken —, amelyek ötödik menetét július végén tartják” — belátható időn belül létrejön a megegyezés”. Brandt kancellár fontosnak tartja, hogy európai biztonsági értekezletet minél több kétoldalú és — amennyiben lehetséges — sokoldalú érintkezés útján készítsék elő. Jugoszlávia és az NSZK viszonyáról Brandt kijelentette: „kapcsolataink valóban kedvezően fejlődnek” és „biztosra veszem, hogy előrehaladást érünk el azokon a területeken is, amelyeken eddig még nem sikerült megállapodnunk”. A csütörtöki varsói lapok első oldalon ismertetik Brandt kancellár és Scheel külügyminiszter szerdai sajtóértekezletének anyagát. A Zycie Warszawy bonni tudósításának négyhasábos címe: „Jó alapok a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokhoz. „ Remény van arra, hogy Lengyelországgal az idén befejeződnek a tárgyalások”. A lap idézi Scheel külügyminiszter megállapítását, amely szerint a „legutóbbi bonni lengyel—nyugatnémet megbeszélések valóban kielégítő eredményt hoztak. A szondázás jellegű véleménycsere már befejeződött és megkezdődtek a szerződés szövegére vonatkozó tanácskozások. Közeledtek az álláspontok a legfontosabb kérdésben, vagyis az Odera—Neisse lengyel határ elismerése ügyében. A lengyel sajtó kiemeli: Brandt kancellár hangoztatta, hogy Bonn „nagy érdeklődéssel” fogadta a Varsói Szerződés külügyminiszterei legutóbbi budapesti értekezletének memorandumát, amely „élénkítően hatott” és hozzájárult ahhoz, hogy „gyümölcsözőbbek” legyenek az összeurópai biztonsági értekezlet előkészületei. Az SZSKP Központi Bizottságának ülése Lenárii A szlovák párt egyetért Dubeek kizárásával Pozsonyból jelenti az MTI. Csütörtökön Pozsonyban megkezdődött a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése. Az ülésen részt vett Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, valamint Josef Kempny, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSKP KB Cseh Irodájának elnöke. A fő napirendi pontról, a CSKP 1969-es májusi határozatainak szlovákiai teljesítéséről, valamint a júniusi pártplénum határozataiból következő feladatokról szóló beszámolót Jozef Lenárt, a Szlovák KP KB első titkára tartotta. Lenárt hangsúlyozta, hogy a szlovák kommunisták a tagkönyvcserét megelőző beszélgetéseket nem megtorlásra kívánják felhasználni, hanem fonts akciónak tekintik a párt lenini jellegének felújítása szempontjából. Fennáll azonban az a reális veszély — mondotta —, hogy némelyek leegyszerűsítve értelmezik a Központi Bizottságnak az alapszervezetekhez intézett levelét, s figyelmüket csupán szervezeti-fegyelmi kérdésekre fordítják. Semmi esetre sem szabad megengedni, hogy a párt munkastílusában túlsúlyba jussanak a szubjektív vonások, szempontok és módszerek. Lenárt kijelentette, hogy a Szlovák KP egyetért Alexander Dubceknek a pártból történt kizárásával. Dubcek nem biztosította és nem érvényesítette a XIII. pártkongresszus és az 1968-as januári pártplénum határozatait, eszmeileg fokozatosan szakított a párttal, s a jobboldali opportunizmus oldalára állt át. Felelős továbbá a CSKP internacionalista kapcsolatainak megbomlásáért. Az 1969-es április, májusi és szeptemberi plénumok után sem mutatkozott hajlandónak arra, hogy szakítson nem kommunista álláspontjával, s a pártvizsgálat során is bebizonyosodott, hogy változatlanul ragaszkodik pártellenes nézeteihez. Az SZLKP Központi Bizottságának csütörtöki ülésén bejelentették, hogy Stefan Sadovsky, Jozef Elsik és Michal Hanko lemondott az SZLKP KB elnökségi tagságáról. A Központi Bizottság az elnökség új tagjává megválasztotta Vaclav Vacokot, a KB titkárát és Herbert Durkovicot, a kormány elnökhelyettesét, tervezésügyi minisztert. Szovjet—román effuttfzmalistdét Nagy jelentőségű a Bukarestben aláírt új barátsági szerződés Heves József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti. A csütörtökön megjelent moszkvai lapok vezető helyen hozzák a szovjet párt- és kormányküldöttség romániai látogatásáról szóló közleményt. A szovjet fővárosban nagy jelentőséget tulajdonítanak a most véget ért látogatásnak és az aláírt új barátsági szerződésnek. Moszkvai politikai körökben hangsúlyozzák: a szocialista országok kapcsolatainak elmélyítése különösen fontos a jelenlegi körülmények között, amikor az imperialisták minden lehető módon igyekeznek megbontani az internacionalista erők egységét, viszályt szítani a szocialista államok között. A Krasznaja Zvezda vezércikkben méltatja a szovjet— román új barátsági szerződés és testvéri együttműködés jelentőségét. A szovjet katonai lap kiemeli, hogy az új szerződés megerősíti és megszilárdítja mindazt, amit az elmúlt két évtizedben a szovjet— román kapcsolatok fejlesztésében elértek. Ugyanakkor a szerződés tekintetbe veszi a szovjet—román együttműködés mai színvonalát, valamint a világban bekövetkezett változásokat is. A most megkötött szerződés — hangsúlyozza a vezércikk — új hatalmas lépést jelent a két szocialista állam baráti szövetségének erősítésében és továbbfejlesztésében. Az MTI bukaresti jelentése szerint a Scinteia csütörtöki számában terjedelmes cikk foglalkozik a Koszigin vezette szovjet párt- és kormányküldöttség szerdán zárult romániai látogatásának jelentőségével. A cikk rámutat, hogy a román párt és kormány nagy fontosságot tulajdonít a két ország közötti barátság és együttműködés erősítésének. A két párt közötti gyümölcsöző együttműködés fejlesztése, kapcsolataik erősítése és megsokszorozása a marxizmus —leninizmus és szocialista internacionalizmus normái alapján, minden egyes párt azon joga alapján, hogy maga dolgozza ki politikáját — a két nép, a két ország közötti barátság és együttműködés erősítésének fontos tényezője. Az RKP központi lapja a továbbiakban méltatja az aláírt szovjet—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jelentőségét, kiemelve a szocialista országok egységének és összeforrottságának előmozdítását hangsúlyozó részét .Péntek, 1970. július 10. Forró nyár Itáliában A római Quirinale-palota ezekben a napokban ismét a kormányválság megoldását célzó tárgyalások színhelye. Saragat köztársasági elnök — ugyanúgy, mint a húsvétot megelőző 47 napos válság idején — egymás után fogadja az olasz belpolitikai élet vezetőit a különböző pártok titkárait. Most még korai lenne találgatni, hogy ezúttal mennyi időt vesz majd igénybe a pártok közötti huzavona és az új kormány kinevezése. Viszont azt már most is nyugodtan le lehet írni: nem lesz könnyű olyan kabinetet alakítani, amely hosszú időre szilárdan kezében tudná tartani az irányítást. A hétfőn lemondott humorkormány a világháború utáni Itáliában már a 31. volt, s ez a tény önmagában is bizonyítja, a rendkívül bizonytalan erőviszonyokat. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy az elmúlt két évben a köztársasági elnöknek öt alkalommal kellett kormányalakítási gondokkal küszködnie— és a február 7—március 28 közötti, az eddigi előfordult leghosszabb kormányválság volt —, nyilvánvalóvá válik, nincs sok remény az olasz belpolitika gyors stabilizációjára. Az elmúlt két év szinte szakadatlan politikai válságát és ennek következtében egy koncepciózus szociális és gazdasági politika hiányát nem lehet az 1968-as parlamenti választások eredményével magyarázni. De ugyanúgy helytelen lenne a bizonytalanság okait az 1964- ben létrehozott „balközép” formulával indokolni, amelynek az a lényege, hogy a korábban kormányzó kereszténydemokrata,szociáldemokrata és republikánus párt mellett a szocialistákat is bevették a kabinetbe. A gyökerek valójában egészen 1947-ig nyúlnak vissza, amikor a kommunista pártot kiszorították a kormányból. Hiszen egyetlen kabinet sem hagyhatta volna figyelmen kívül azt a pártot, amelyre napjainkban is az olasz választók legalább egynegyede adja szavazatát Az olasz kormányzásnak ezért hosszú ideje az a fő problémája, hogyan alakítsa a viszonyát a kommunista párttal. A kérdés természetesen még bonyolultabb lett a balközép formula életre hívása óta. A Szocialista Párt (PSZ) ugyanis több kérdésben azonos, vagy hasonló álláspontot foglal el, mint az OKP. Nem véletlenül írta most azt a Süddeutsche Zeitung, a Kumor-kormány lemondását kommentáló cikkében, hogy a PSZ állandó nyomást jelentett a kormányon belül a balratolódás irányába. A múlt évben a kereszténydemokraták tettek kísérletet egyszínű kormány alakítására. A DC azonban nem volt képes hosszú időn keresztül kisebbséggel kormányozni, s ezért Rumor ismét csak a balközép koalíció felújításához volt kénytelen folyamodni. A hosszúra nyúló húsvéti tárgyalások azonban jelezték, hogy a balközép formula most még több ellentmondástól terhes, mint korábban. Hiszen nemcsak a de Martini vezette szocialisták céljai egyeztethetők össze nehezen a másik három párt programjával, hanem a kereszténydemokrata, szociáldemokrata és republikánus párt egyes csoportjai között is jelentős különbségek vannak. Mindez teljesen beigazolódott a száz napig kormányzó Rumor-kabinet kudarcával. A rövid idő kétségtelenül nem volt elegendő arra, hogy a hosszas viták után elfogadott kormányprogramból bármit is megvalósítsanak, akár gazdasági, akár szociális téren. A sikertelenséget azonban nemcsak a rövid terminus magyarázza, hanem az a tény, hogy a legfontosabb kérdésekben, így a sztrájkokkal szemben követett politika, az oktatási reform, az amnesztia, a válás kérdésének megítélésében sem tudtak teljes megegyezésre jutni a koalíció pártjai. Végül a tartományi választások miatt a szocialisták és a másik három párt között kirobbant nyílt nézeteltérés megfelelő ürügyet szolgáltatott Humornak a lemondásra. Ugyanis a szocialisták úgy foglaltak állást, hogy hajlandók két tartományban a kormánypártokkal szemben az OKP-vel és a Proletár Egység Szocialista Pártjával helyi szinten koalícióra lépni. A július 7-i lépés ennek ellenére váratlanul érte nemcsak a kommentátorokat, hanem még az olasz belpolitikai élet vezetőit is. Rumor állítólag nem tárgyalta meg korábban döntését a többi miniszterrel. Ezért a miniszterelnök egyoldalú elhatározását elítélte több vezető, így Donat Cattin, a Kereszténydemokrata Párt balszárnyának vezetője is. De Martino szocialista miniszterelnök-helyettes pedig leszögezte, hogy rendkívül helytelen volt Rumor lépése: „Kormányválságot kirobbantani akkor, amikor az országnak sürgős és súlyos problémákat kell megoldani, politikai tévedés.” Mindezek után érthetően Itáliában az a kérdés került előtérbe, hogy milyen szándékok vezették Rumort a lemondáshoz. A miniszterelnök lépésének megértéséhez feltétlenül utalni kell arra, hogy a három nagy szakszervezet július 7-re általános sztrájkot hirdetett. Rumor lemondásának időzítésével kétségtelenül a munkabeszüntetésekre akarta irányítani a figyelmet és közvetve ezzel indokolni döntését. A múlt év „forró őszén”, majd az idén áprilisban ismét nagy erővel kirobbanó béremelési és szociális követelések egyébként is a jobboldali sajtó kereszttüzében állnak. Gazdasági körök a sztrájkok tényét arra kívánják felhasználni, hogy indoklást találjanak az utóbbi időben jelentkező problémákra. Valójában a sztrájkok csak következményei az olasz gazdaság strukturális ellentmondásaiból fakadó nehézségeknek. A tőke külföldre menekülése egyértelműen megnehezíti még elmaradottabb területek fejlesztését célzó kormányprogramokat is. Az inflációs tendencia megállítására — a múlt évben az árak a Neue Zürcher Zeitung szerint — 6 százalékkal emelkedtek — a Rumor-kormány tett ígéreteket, de ezeket, ahogy már említettük, nem tudta betartani. Közben az olasz fizetési mérleg az év eleje óta rendkívül kedvezőtlenül alakult, az Espresso szerint a deficit az első négy hónapban 800 millió dollárra növekedett. A kivezető utat egyesek a líra leértékelésében vélik megtalálni. Szintén az olasz hetilap utal arra, hogy „jólértesült körök” június 20- ra, majd 27-re várták a líra 13 százalékos leértékelését. A Rumor-kormány azonban újabb belső válság kirobbanásának elkerülése miatt nem mert ehhez az intézkedéshez folyamodni. Nyugati sajtójelentések éppen ezért arra utalnak, hogy Rumor, lemondásával egy sokkal határozottabb irányvonalat követő kormány felé kívánta megnyitni az utat. Ez egyet jelentene egy jobboldali kormány létrehozásával. Természetes, még korai a találgatás a várható új miniszterelnök személyét illetően, de nem lehetetlen, hogy beigazolódnak azok a vélemények, amelyek szerint Fanfani felelne meg leginkább erre a szerepkörre. Fanfani, aki az 1950-es években még éppen a „balra nyitás” kezdeményezőjeként hozott új színt az olasz politikába, az elmúlt években határozott „jobbra át”-ot csinált. Nem véletlen, hogy a baloldal ezekben a napokban a figyelmet a jobboldali veszélyre hívta fel és alternatívaként a „nagy baloldal” lehetőségét vázolja fel, amelyben a kommunisták mellett a szocialisták és a baloldali katolikusok vennének részt. Lovas Gyula : ő (Tokió, AP) André Bettencourt francia tervezési és területfejlesztési miniszter folytatta pekingi megbeszéléseit. Egy szerdai fogadásonLi Hszien-Nien kínai miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy az elmúlt néhány évben jó viszony alakult ki Kína és Franciaország között.