Magyar Nemzet, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

2 letek ellen intézett bombatámadások azonnali és feltétel nélküli beszüntetést. Csak így teremthetők meg a feltételek ahhoz, hogy a laoszi érdekelt felek egymás között rendezhessék a vitás kérdéseket, s ezzel helyreálljon a béke Laoszban — hangoztatta a VDK külügyminisztériumának nyilatkozata. Hanoiból jelenti a VNA. Szufanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front Pártja Központi Bizottságának elnöke, az Akahatának, a Japán Kommunista Párt központi lapjának adott nyilatkozatában rámutatott: a három indokínai ország — Vietnam, Laosz és Kambodzsa — népeinek harca szorosan összefügg: minden vereség, amelyet az amerikai imperialisták Vietnamban vagy Kambodzsában szenvednek el, elősegíti a laoszi nép győzelmeit, és minden laoszi győzelem további hősies harcra ösztönzi a vietnami és kambodzsai népet. A három ország egységes akciója nemcsak a közös ellenség feletti teljes győzelmet célozza, hanem célja az is, hogy előkészítse a három ország hoszszú távú együttműködését az indokínai népek 1970. áprilisi csúcsértekezletén elfogadott közös nyilatkozat szellemében — mondotta Szufanuvong. A Vietnami Hírügynökség (AVI) hétfőn saigoni forrásokat idézve közölte, hogy Paulo Condore szigetén, Dél-Vietnam legnagyobb büntetőtáborában október 15-én brutálisan megöltek 25 foglyot, többet pedig megsebesítettek. A kegyetlen megtorló akcióra azután került sor, hogy a börtönsziget több ezer foglya — tiltakozásul az amerikaiak és saigoni bábjaik elviselhetetlen büntető rendszere ellen — sztrájkba lépett Chile Santiagói hírügynökségi jelentések szerint teljes katonai pompával temették el hétfőn délután Rene Schneider tábornokot, a chilei fegyveres erők volt főparancsnokát, aki vasárnap belehalt a jobboldali merénylők okozta sérüléseibe. A tábornok holttestét a santiagói katedrálisban ravatalozták fel, Silva Henriquez bíboros-prímás mondott gyászmisét, a temetési menetet a lelépő Eduardo Frei elnök és Salvador Allende, a megválasztott új állam- és kormányfő vezette. A chilei rendőrség nyomoz Roberto Viaux nyugalmazott tábornok után: egyes lapok szerint bizonyított, hogy Viauxnak köze volt a főparancsnok ellen elkövetett merénylethez. A csütörtökön elrendelt katonai bíráskodás változatlanul érvényben van. „Azok számítása, akik a főparancsnok elleni merénylettől azt várták, hogy változás áll be a hadsereg magatartásában vagy polgárháborús helyzet alakul ki, nem vált be, a fegyveres erők ismét bebizonyították, hogy Chilében az alkotmányos rend őrei” — írja az El Siglo című lap. Eltemették Selmeider tábornokot Réczei László nyilatkozata Stockholmból jelenti az MTI. Réczei László profeszszor, az Országos Béketanács alelnöke, az Egyesült Államok indokínai háborús bűntetteit kivizsgáló nemzetközi bizottság tagja nyilatkozott a bizottság stockholmi ülésszakáról. A professzor hangoztatta: a bizottság elé terjesztett okmányokból, jelentésekből és a tanúvallomásokból kiviláglott, hogy a tömeggyilkosságok, amelyeket az amerikai kormány elszigetelt eseteknek, egyes alárendelt vezetők egyéni túlkapásainak igyekezett feltüntetni, valójában e háború és a katonai kiképzés intézményesített katonai célja. A bizottság első ülésén végzett munkát politikai jelentősége szempontjából is pozitívan kell értékelni. Az intézményesített, tömegméretű gyilkolás és kegyetlenkedés éppúgy nem tűri el a közönyt, mint az auschwitzi és a többi náci mészárlás. Nemzetközi együttműködés és a békeszerető erők összefogása révén el kell érni, hogy a bizottság által közzétett okmányok az emberek legszélesebb köréhez is eljussanak. Az amerikai anyáknak meg kell tudniuk, hogy fiaikból a Pentagon nem katonákat, hanem bérgyilkosokat nevel — mondotta Réczei László professzor. Palme svéd kormányfő ezeint Indokínában kompromisszumos megoldást kell keresni Washingtonból jelenti a TASZSZ. Olof Palme svéd miniszterelnök vasárnap beszédet mondott egy amerikai televíziós program keretében. Kijelentette, hogy „helyes irányban tett lépésnek’’ tekinti ugyan Nixon javaslatát az indokínai tűzszünetre vonatkozóan, mégis szükségesnek tartja, hogy vegyék számításba a másik fél véleményét is és keressenek közös alapot egy kompromisszumos megoldáshoz. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy országa elismeri a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát és meggyőződése, hogy az őszintén a rendezésre és békére törekszik. Palme állást foglalt a vietnami nép ügyeibe való külföldi beavatkozás ellen, követelte, hogy tegyék lehetővé a vietnami nép számára, maga döntsön sorsáról. Dél-Vietnamban polgárháború folyik a fennálló rendszer ellen és ez nem agresszió — fűzte hozzá. — Ebben rejlik az indokínai helyzettel kapcsolatos felfogásom lényege. Ha erre az álláspontra helyezkedünk, akkor nem lesz nehéz megtalálni egy olyan rendezést, amely elismeri a vietnamiak törvényes jogait. Palme kijelentette, hogy a saigoni rendszer „nem élvez nagy támogatást a nép körében”. Ha e rezsim fenntartásához idegen csapatok szükségesek, akkor az nem lehet nagyon népszerű. A svéd miniszterelnök elítélte az Egyesült Államok kambodzsai beavatkozását, „különösen, mert az a kambodzsai kormány előzetes tájékoztatása nélkül történt”. Kambodzsában szintén polgárháború folyik — mondotta — és a kis népeknek minden joguk megvan arra, hogy „maguk rendelkezzenek területük fölött”. Nixon és Ceausescu találkozója Az MTI washingtoni jelentése szerint Nixon amerikai elnök hétfőn délelőtt ünnepélyes külsőségek közepette üdvözölte a Fehér Házban Nicolae Ceausescut, a román Államtanács elnökét, aki egynapos hivatalos washingtoni látogatással fejezi be az Egyesült Államokban tett kéthetes nem hivatalos látogató körútját. Ceausescu részt vett és felszólalt az ENSZ jubileumi ülésszakán is. A román államfő fogadásával Nixon elnök pontot tett 72 órás csúcsdiplomáciai sorozatára, amellyel megszakította a több mint 20 államra kiterjedő korteshadjáratát A november 3-i részleges kongresszusi választásokig hátralevő 7 napot Nixon a korteshadjárat keretében már maradéktalanul a „szenátusi csatának” szenteli. Lengyel légitársasági iroda Madridban Varsóból jelenti az MTI. Madridban megnyílt a „LOT” lengyel légitársaság képviselete. Ebből az alkalomból a „LOT” különgépén külügyi és közlekedési funkcionáriusokból, valamint újsági álló lengyel küldöttség járt Spanyolországban, majd pedig Miguel Solano, a spanyol külügyminisztérium kelet-európai osztályának igazgatója vezetésével hasonló delegáció érkezett Varsóba. Magyar Nemzet Cedenbal vezetésével mongol párt- és kormányküldöttség érkezett Moszkvába Moszkvából jelenti a TASZSZ. Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Moszkvába érkezett a Mongol Népköztársaság pártos kormányküldöttsége Jumzsagij Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a minisztertanács elnökének vezetésével. A küldöttséget Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, Mihail Szuszlov és más személyiségek fogadták a vnukovói repülőtéren, amelyet feldíszítették Mongólia és a Szovjetunió állami lobogóival. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa hétfőn a Kremlben estebédet adott a mongol pártos kormányküldöttség tiszteletére. Beszédet mondott Koszigin és egyebek között hangsúlyozta: „Tárgyalásokat folytatunk majd a szovjet—mongol együttműködés egy sor nagy jelentőségű kérdéséről, meghatározzuk ennek az együttműködésnek fontos irányait, fejlődésének tartalmát az elkövetkezendő évekre. Meggyőződésünk, hogy az elvtársi kölcsönös megértés, a nézetek és az érdekek mélyreható egysége — ami jellemzi pártjainkat, államainkat és népeinket — ezúttal is kifejezést talál majd a tárgyalások sikeres befejezésében.” A szovjet kormány tiltakozása Moszkvából jelenti a TASZSZ. A szovjet kormány tiltakozását jelentette be az Egyesült Államok kormányánál amiatt, mert október 21-én az amerikai légierők egy repülőgépe megsértette a Szovjetunió állami határait. Egyidejűleg a szovjet kormány tiltakozást intézett a török kormányhoz és abban felhívja a figyelmét arra a tényre, hogy a Szovjetunió légiterét megsértő amerikai repülőgép Törökország területéről indult el. A szovjet kormány „elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya teljes komolysággal foglalkozik az adott nyilatkozatban kifejtett állásponttal és levonja a megfelelő következtetéseket”. „Ezzel kapcsolatban feltétlenül csodálkozást kelt Törökország bizonyos köreinek arra való hivatkozása, hogy a török hatóságok — úgymond — nem felelnek a határsértő repülőgép akcióiért, mivel a repülőgép az amerikai légierőkhöz tartozik.” A szovjet kormány tiltakozásában hangsúlyozza: az amerikai katonák részéről elkövetett provokációs cselekmények „rendkívül veszélyes következményekkel járhatnak és kárt okozhatnak országaink jószomszédi viszonyának.” A szovjet kormány elvárja, hogy a török kormány „megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy ilyenfajta határsértések ne fordulhassanak elő”. A Pravda kúlt az illuimimolét évfordulóján A semlegesség növelte Ausztria nemzetközi tekintélyét Moszkvából jelenti a TASZSZ. A második világháború utáni Ausztria állandó semlegességi politikája kihirdetésének 15. évfordulója alkalmából a Pravda hétfői kommentárjában rámutatott: a gyakorlat eléggé meggyőzően bebizonyította, hogy kizárólag az állandó semlegesség és annak szigorú betartása biztosítja az osztrák függetlenség szilárdulását, a szükséges feltételeket az osztrák állam gazdasági fejlődéséhez, nemzetközi tekintélyének növekedéséhez. A lap megjegyezte: a Szovjetunió a semleges Ausztriával való kapcsolataiban abból indul ki, hogy ezek a kapcsolatok lényegesen stabilizálják az európai helyzetet. Ezt a nézetet vallják az osztrák államférfiak is. A kommentár megemlíti, hogy Ausztria pozitívan fogadta a biztonsági és együttműködési kérdésekben megtartandó összeurópai értekezlet eszméjét Cseh extovák lapok elemzései Az 1968-as válság és tragédia gyökerei a Novotny-korszakba nyúlnak vissza Flesch István, az MTI prágai tudósítója jelenti. A CSKP Központi Bizottságának közeledő őszi ülése előtt, amelyen előterjsztik majd az utóbbi évek eseményeinek elemzését, a csehszlovák sajtó számos cikke és tanulmánya hangsúlyozza, hogy az 1968-ban kirobbant társadalmi válság okait — némelyek véleményével ellentétben — hiba lenne csupán a január utáni politika torzulásaiban keresni. Megállapítják, hogy a revizionizmus nyílt jelentkezését a korábbi évek súlyos hibái tették lehetővé. Még élénken emlékezetünkben él — írta a cikk szerzője —, hogy az opportunizmus leghangosabb szószólói sok esetben azok közül kerültek ki, akik Antonin Novotny pártvezetői és államfői tevékenységének idején a hatvanas években kulcsposztokat töltöttek be ... Nemcsak az a célunk, hogy megmutassuk miért következett be 1968, hanem egyúttal az is, hogy feltárjuk azokat az okokat, amelyek ezt a korábbi hosszú évek politikájában és gyakorlatában előmozdították. Következetesen le akarjuk vonni a konkrét tanulságokat jelenlegi és jövendő munkánk számára. Az 1968 előtti tevékenység kritikája — folytatta — egyidejűleg annak a politikának a bírálata is, amely elodázta a felgyülemlett problémák megoldását és a hibák jóvátételét. „A január utáni válság és tragédia gyökerei — mutat rá a Novo Slovo vezércikkében a lap főszerkesztője —arra a korszakra nyúlnak vissza, amelyet nem egészen pontosan az Antonin Novotny-féle személyi hatalom időszakának nevezünk. Az elmúlt hónapokban azonban néhány részleges elemzés szöges ellentétben a CSKP KB határozataival, csupán a január utáni viszonyokat vette szemügyre. Ám ez a szemlélet túlságosan rövidlátó, s ami a legfontosabb, nem felel meg a Csehszlovák Kommunista Párt politikájának.” A Rudé Právo legutóbb hasonlóképpen élesen bírálta azokat a párttagokat, akik ugyan korábban, nehéz időkben valóban kiemelkedő érdemeket szereztek, de akik a forradalmi magatartás hamis értelmezésével ma megnehezítik a CSKP új tömegpolitikájának érvényesítését. 0 (Moszkva, TASZSZ) Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter egy gazdasági folyóiratnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy gyorsan fejlődnek a Szovjetunió külkereskedelmi kapcsolatai, kedvezően alakul a szocialista országokkal, köztük hazánkkal folytatott külkereskedelem. A közelmúltban aláírt tervegyeztetési jegyzőkönyvek „konkrét lépések a szocialista gazdasági integráció megvalósításának útján” — mondotta a miniszter. 0 (Kairó, Reuter) Rövid látogatásra Kairóba érkezett Indira Gandhi, India miniszterelnöke. 0 (New York, AP) Az ENSZ közgyűlése egyöntetűen hozzájárult ahhoz, hogy Argentínát, Belgiumot, Olaszországot, Japánt és Szomáliát két évre beválasszák a Biztonsági Tanácsba. Jugoszláv—francia kormányfői megbeszélés Párizsból jelenti a UPI. Ribicsics, a jugoszláv kormány elnöke hétfőn az ENSZ közgyűléséről hazatérőben hét órára megszakította útját Párizsban. A jugoszláv kormányfő francia kollégájával, Chaban-Delmas-szal tárgyalt. Ugyancsak Párizsba érkezett Jahja Kisan pakisztáni elnök. .Kedd, 1970. október 31. Üres gesztusok Athénban Általános meglepetést keltő fordulattal a görög rezsim bejelentette, hogy november 29-én „választásokat” tartanak, amelyek során úgynevezett „miniparlamentet” hoznak létre. A közlés egyebek között azért keltett feltűnést az első pilanatban, mert néhány nappal korábban Patakosz belügyminiszter kereken kijelentette: Görögországban nem tartanak választásokat. Az ellentmondás azonban csak látszólagos és voltaképpen a meglepetés sem indokolt A bejelentés tartalmának közelebbi vizsgálata ugyanis azt mutatja: a Papadopulosz-kormány mindössze egy olyan, rendkívül szűk és a rezsimnek minden szempontból alárendelt látszatintézmény létrehozását határozta el, amely a belpolitikai helyzetet semmiképpen sem befolyásolhatja. A bejelentés tényleges tartalma a következő: a görög „szakmai szervezetek”, valamint az ország egyes körzeteinek hatóságai 92 jelöltet állítanak. Ebből 22-t a katonai kormány engedélyével és befolyása alatt működő szakszervezetek, farmerszövetségek, valamint a munkáltatók, a kereskedők és az értelmiség különböző kategóriáinak szövetséget állítanak. 70 kandidátust jelölnek az ország 28 körzetének hivatalos tartományi vezetői, ezek tehát területi alapon kerülnek a jelöltek közé. Az említett 92 kiválasztott nem lehet idősebb ötven esztendősnél és a dolog jellegénél fogva csakis a katonai rezsimhez feltétlenül hű személyiségek kerülhetnek rá a listára. Ebből a 92 emberből Papadopulosz miniszterelnök, a katona rezsim feje személyesen választ ki 46-ot, akik a „miniparlament" tagjai lesznek. E 46-on kívül ugyancsak Papadopulosz választ ki 10 megbízható figurát — ezúttal korhatár nélkül —, akik az előbbi kategóriával együtt az 56 tagú testületet alkotják. Az eddigiekből is kitűnik, hogy — ha nem mutatná a görögországi elnyomás tragikusan mély mivoltát — az egész akciót „rossz tréfának” lehetne elkönyvelni. Ha ebben a vonatkozásban egyáltalán lehetséges érdembeni összehasonlítás: a modern fasizmus történetében hétpróbás fasiszta rezsimek ennél már sokkalta szélesebb álparlamenteket is létrehoztak. Az egyetlen következtetés, amit az 56 tagú „miniparlament” tervéből le lehet vonni: az, hogy a rezsim maga is rendkívül szűknek tartja bázisát, olyannyira, hogy még feltűnőbb látszatintézkedésekre sem vállalkozhat. Ezt mindenesetre alátámasztja az is, hogy a rezsim leghűségesebb tagjaiból a Papadopulosz által kiválasztott kicsiny testület jogait is féltő módon megnyirbálták. Hivatalos neve: „törvényhozási tanácsadó bizottság”. Mint maga a név is mutatja, a szervezetnek csak „tanácsadó jellege” van, határozatai nem kötelezik a kormányt, amely továbbra is rendeletekkel kormányoz. Természetesen felvetődik a kérdés: a számottevő taktikai érzékkel rendelkező Papadopulosz és rezsimje miért látta szükségesnek egy ilyen rendkívül átlátszó és nyilvánvalóan semmit sem jelentő akció meghirdetését. Nehéz szabadulni attól az elgondolástól, hogy ez a lépés kapcsolatban van az amerikai—görög viszony legújabb eseményeivel. Az amerikai katonapolitika már 1968 ősze óta fokozatosan megváltoztatta Görögországgal szembeni magatartását. Az 1967 áprilisi államcsíny után az általános nemzetközi felháborodás légkörében egy ideig felfüggesztették a Görögországba irányuló katonai szállításokat. Alig egy évvel később azonban nem hivatalos és nem reklámozott formában ismét megindult Athén felé a vadászbombázók, helikopterek, rakéták és aknaszedő hajók áladata. Amerikai források szerint 1968-ban 45, 1969-ben 65 millió dollár volt a közvetlen hadianyag-szállítások értéke. Ebben az esztendőben minden jel szerint eléri a 70— 72 millió dollárt. Ténylegesen tehát az Egyesült Államok már régen megszegte azt az önmaga által felállított és a NATO-ban jóváhagyott tilalmat, amely szerint repülőgépeket, páncélozott járműveket és általában nehézfegyverzetet nem szállítanak a görög rezsimnek. Ugyancsak ebben az időszakban — tehát 1968 ősze és 1970 kora ősze között — az amerikai hadsereg különböző szintű, magas rangú megbízottai körülbelül ezer szolgálati utat tettek Görögországban. A Pentagon szempontjából a probléma teljesen egyértelmű és világos volt. A Földközi-tenger medencéjében bekövetkezett hatalmi változások Görögországot különösen fontos támaszponttá tették az Egyesült Államok számára. Ez az athéni rezsim katonai felértékelését eredményezte és Papadopulosz a maga részéről mindig „elébement” az amerikai követeléseknek. A görög rezsim korlátozások nélkül nyitotta meg kikötőit a földközi-tengeri 6. amerikai flotta hajói előtt , s ebben a vonatkozásban az egyetlen ország volt a Földközi-tenger keleti medencéjében, amely mindennemű megszorítástól és kontrolltól eltekintett. A közel-keleti válság legújabb szakaszában, a jordániai összecsapások idején Athén értesítette a Pentagont, hogy szükség esetén rendelkezésre bocsátja repülőtereit nemcsak az amerikai állampolgárok evakuálása , hanem „korlátozott katonai akciók” céljára is. Ilyen körülmények között a két ország mind szorosabbá váló katonai kapcsolata egyre inkább gyengítette azoknak az amerikai köröknek a pozícióit, amelyek a fegyverszállítási tilalom legalább formai fenntartását szorgalmazták. Mint a New York Times annak idején feltárta, elsősorban a State Departament, a külügyminisztérium aggódott amiatt, hogy a tilalom nyílt és hivatalos megszüntetése viharokat robbanthatna ki a kongreszszusban és diplomáciai-politikai nehézségeket okozhatna Nyugat-Európában. Az ősz közeledtével egyre világosabbá vált, hogy a Pentagon és a State Department vitája a katonák javára dől el — mégpedig a Fehér Ház szintjén. Különböző amerikai hírforrások tudni vélték, hogy Kissinger, az elnök nemzetvédelmi tanácsadója, a mediterrán medence jelenlegi stratégiai helyzetében irreálisnak minősítette a fegyverszállítási tilalom további fenntartását. Amikor szeptember közepén Warren Nutter, a Pentagon „nemzetközi biztonsági ügyekkel” megbízott államtitkára Athénba utazott — ez a látogatás jelezte, hogy a csata már eldőlt. Szeptember 22-én hivatalosan is bejelentették a fegyverszállítási tilalom megszüntetését, október elején pedig Laird hadügyminiszter hivatalos látogatást tett Athénban. Több mint egyórás megbeszélést folytatott Papadopulosszal, a NATO délkeleti szárnyának megerősítéséről és a görög fegyveres erők részvételéről a NATO tevékenységében. Különböző amerikai és francia lapok kombinációi szerint az együttműködés e látványos demonstrálásával párhuzamosan amerikai diplomáciai csatornákon keresztül sorozatosan sürgették a görög rezsimet: tegyen néhány olyan belpolitikai gesztust, amely könnyebbé teszi a Fehér Ház számára belpolitikai és nemzetközi szinten a teljes katonai együttműködés helyreállításának elfogadtatását. Ha ez a gesztus a „miniparlament”, akkor elmondhatjuk: még a semmi is több lett volna. Gömöri Endre 0 (Moszkva, TASZSZ) Naszriggyinova, a Legfelső Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke fogadta Allardtot, az NSZK moszkvai nagykövetét. A találkozót a nyugatnémet diplomata kérte.