Magyar Nemzet, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

Vasárnap, 1974. szeptember 1. Mamar Nemzet . szeptember 1-én életbe lége­pítőanyag-árem­elések és jövőletövelő intézkedések A kormány 1974. szeptember 1-i hatállyal a tüzelőanyagok, hőszolgáltatások és üzemanya­gok árainak felemelését hatá­rozta el, ezzel egyidejűleg jö­vedelemnövelő intézkedéseket is elrendelt.. A rendelkezések szerint min­den munkáltató — a mezőgaz­dasági szövetkezetek kivételé­vel — a vele munkaviszony­ban, szövetkezeti tagsági vi­szonyban, szolgálati viszony­ban, a betegségi biztosítási kö­telezettség alá tartozó bedol­gozó munkaviszonyban állók, valamint a fegyveres erők és rendészeti testületek hivatásos tagjai részére 1974. szeptember 1-től — abban a hónapban, amelyben a dolgozó munka­bérben, munkadí­jban, kereset­kiegészítésben, táppénzben és terhességi-gyermekágyi se­gélyben részesül — havi 50 fo­rint kiegészítést köteles folyó­sítani. A nyugdíjak, járadékok, a házastársi pótlék és az egyéb rendszeres pénzbeni szociális­­ ellátások (ideértve a tsz-nyug­­díjasokat és nyugdíjjáradéko-­­­sokat, hadirokkantakat stb.) összegét szeptember 1-től havi 50 forinttal kell kiegészíteni. Havi 50 forint kiegészítés ille­ti meg — a gyermekek számá­tól függetlenül — a gyermek­­gondozási segélyt igénybe vevő anyát, jövedelemkiegészítést egy személy csak egy címen kap­hat. A házastársi pótlékban ré­szesülő nyugdíjasok — tekin­tettel a jövedelmek alacsony színvonalára — a jövedelemki­egészítést mindkét címen meg­kapják. A kiegészítés az át­lagbérbe nem számít be, levo­nások nem terhelik, táppénzes állomány idejére is teljes ösz­­szegben folyósítandó. A kiegé­szítéseket első ízben 1974 szep­temberében kell fizetni. A kormányhatározat alapján szeptember 1-én életbe lépő fogyasztói áremelések az aláb­biak szerint kerülnek végre­hajtásra. Nagykanizsán és környékén, valamint Hajdúszoboszlón és néhány városi gázszolgáltatás­sal rendelkező vidéki város­Azokban a helységekben, ahol a gázmérő leolvasása kéthavonként történik, az 1974. szeptember havi leolvasás alapján kiszámított gázmeny­­nyiség teljes egészében a régi áron, az október havi leolvasás alapján kiszámított mennyiség 50 százaléka régi, 50 száza­léka új áron, a novemberi ló­ban a városi gáz ára köbmé­terenként 16 fillérrel, a föld­gázé pedig köbméterenként 33 fillérrel emelkedik. Azokban a központi, vagy távhőellátási berendezéssel és meleg vízzel ellátott lakások­ban, ahol a szolgáltatott gázért átalányösszeget kell fizetni (gázmérő nélküli fogyasztók), az átalánydíjak 20 százalékkal — forintra kerekítve — kerül­nek felemelésre. olvasás teljes egészében új áron kerül számlázásra. Azokban a helységekben, ahol a leolvasás havonta tör­ténik, az 1974. szeptember havi leolvasás alapján kiszámított gázmennyiség teljes egészében régi áron, az 1974. októberi leolvasás alapján számított mennyiség pedig az új áron kerül számlázásra, a szilárd tüzelőanyagok Árváltozása A lakosság által felhasznált tagon belül az egyes szén- és szénféleségek és brikettfajták brikettfajták áremelkedése fogyasztói ára átlagosan 16­0—30 százalék között váltó­­százalékkal emelkedik. Az át- zik. (A példaként felsorolt árak jégek miatt — egyes megyék­ Budapesten és Pest megyében ben a szenek mázsánként j óra érvényes vasúti pályaudvari legfeljebb 1,60 Ft-tal lehet el­­telepi árak. Ezekhez képest k előbb, más megyékben legfel­­a különböző vasúti fuvarkört-­­ jebb 1.0 Ft-tal lehet drágább.) A forgalomba hozott brikettek közül egyes brikettfajták áralakulása a következő: Az árváltozással egyidejűse tű­nik a lengyel lángszén kettős néhány eddigi áreltérés meg- ára. (Eddig a központi fűtésű szűnik. Megszűnik a hazai szer­lakásoknál alacsony (48.— Ft/g). nőknél a központi fűtéses la- az egyéb fogyasztóknál magas kásáknál alkalmazott mázsán­ (79.— Ft/g) ár érvényesült. Az kénti 1,50 Ft-os felár. Megszű­­nt ár egységesen 62,10 Ft/g.) dió I. koksz 97,— 116,50 20,1 dió II. koksz 84,— 108,00 28,6 *w Továbbra is megmarad a­­ lakóházak mázsánkénti 16,— koksztüzelésű központi fűtéses­­ Ft-os árkedvezménye. A tűzifa vásárlói ára Budapesten a pályaudvari­­ ára az alábbiak szerint váltó­­telepről házhoz szállított tűzifa­­­zik: régi ár új ár áremelés megnevezés mértéke Ft/g Ft , százalékban konyhafa 48,70 57,40 17,9 kandallófa 47,70 56,40 18,2 Vidéken a tűzifa vásártói való távolságtól függően 11,8 árának emelkedése a feldolgo- százalék—21,5 százalék között más fokától (hasáb-, dorong-, ingadozik. A feldolgozatlan kandalló-, vagy konyhafa), a tűzifa fogyasztói ára kisebb, a kiszolgálás helyétől (pályaud- feldolgozott tűzifáé pedig na­­vak­ vagy belterületi telep), gyobb mértékben emelke­­valamint a termelés helyétől dik. A TÜZELŐOLAJ, VEZETÉKES GAZ, PROPANBUTAN GAZ ÁRVÁLTOZÁSA A háztartási tüzelőolaj új ára áremelés megnevezés régi ár új ár mértéke százalékban kútnál, 111. kiskereskedelmi forgalomban kimérve 1,50 Ft liter 2,10 Ft /liter 4# tankautóban 1,85 Ft liter hordóban 1,93 Ft liter A vezetékes gáz új ára A vezetékes gáz árának gően — úgy mint eddig — emelkedése kereken 20 század helységenként változó. Buda­iék. A köbméterekben kifeje­­petten a gáz ára az alábbiak tett ár a gáz fűtőértékétől füg­ szerint alakul: Az új árakra való áttérés az alábbiak szerint történik: Az egyes szénfélék ára a következőképpen alakul: régi ár új ár áremelés szén megnevezése mértéke Ft/g Ft­­ százalékban berentei darabos szén 28,5 35.70 27,5 tatai darabos szén 44,90 52,10 14,0 dorogi rostált daraszén 37.10 42,50 14,5 berentei diószén 24.60 27.00 2,8 budapesti háztartási kevert szén 27.50 34,30 24.7 Haldex-szén 49.10 49,10 0 régi ár új ár áremelés brikett megnevezése mértéke Ft­ q Ft A százalékban tatabányai brikett 51,— 55,20 8,2 várpalotai brikett 44,— 49,20 11,8 NDK-brikett 87,60 77,60 14,8 A koksz vásárlói ára Néhány kokszfajta pályaudvari telepi ára a következő lesz: régi ár új ár áremelés koksz megnevezése mértéke Ft/g Ft. q százalékban áremelés megnevezés régi ár új ár mértéke százalékban városi gáz főzési, ázmelegítési célra 0,84 Ft m3 1,5 Ft/m3 19,0 fűtési célra 0,67 Ft/m3 0,80 Ft/m3 19,4 földgáz főzési, vízmelegítési célra 1,64 Ft m3 1,97 Ft m3 20,1 fűtési célra________________________ 1,31 Ft/m3 1,56 Ft m3 19,1 | A próbán bután gáz új ára Az 5 vagy 11 kg-os palack­ban 3,5 Ft/kg-ról 3,30 Ft/kg­­ra (10 százalék), a 22 kg-os palackban 2,50 Ft/kg-ról 2,80 Ft/kg-ra emelkedik (12 száza­A távfűtés díja 20 százalék­kal, a távmelegvíz-szolgáltatás díja pedig 18 százalékkal nő. A távhőellátási szolgáltatás­ba 1962—63. évi fűtési idény­be vagy azt megelőzően be­kapcsolt lakásoknál a díjak 2,20 Ft légköbméterrel kerül­nek felemelésre. A melegvíz-szolgáltatásba lék­. Az 5 kg-on aluli ,turista­­palackba töltött propánbután gáz ára nem emelkedik. Vál­tozatlan marad a házhoz szál­lítási díj is. Ennek megfelelően a díjak a következők: 1972. augusztus 1. után bekap­csolt lakásokban a fizetendő díj a lakás nagyságától füg­gően átalányösszegben van megállapítva, ennek emelke­dése hasonlóképpen 18 száza­lék. A távfűtés és táv­melegvíz-szolgáltatás árváltozása megnevezés régi díj áremelés új díj mértéke százalékban távfűtés folyamatos távmelegvíz­­szolgáltatás 10,80 Ft.légm3 13,— Ft légm3 20,4 17,— Ft fő 20,— Ft fő 17,6 Az üzemanyagok árváltozása Az egyes üzemanyagok új ára: megnevezés régi ár új ár Ft/liter áremelés mértéke százalékban 86-os oktánszámú normál autóbenzin 92-es oktánszámú szuperbenzin 98-as oktánszámú extrabenzin benzin—olaj keverék (20:1) gázolaj 3, — 4,20 40 4, — 5,60 40 5, — 7,— 40 3,50 4,60 31 2,20 3,20 45 A motorolaj ára nem változik. Budapestre érkezett Nyikolaj Faggyejev Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára szombaton hi­vatalos tárgyalásokra Buda­pestre érkezett. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent dr. Szita János, a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Titkárságának vezetője és dr. Papp László, a Ma­gyar Népköztársaság állandó KGST-képviselőjének helyet­tese. Bányásznapi ünnepségek Az ország szénmedencéi­ben szombaton tartották a bányásznapi ünnepségeket. A balinkai ünnepségen Grósz Károly, a párt Központi Bi­zottságának osztályvezetője, a Fejér megyei bauxitbányák ünnepségén Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a bányá­szokat. Tatabányán és Dorogon, valamint Oroszlányban ünne­pelték a Komárom megyei bányászokat. Kazincbarcikán 18 üzem b­ány­ászai gyűltek össze, közülük többet kitün­tettek. A Thorez külfejtési bányaüzem és bányagépsze­relő üzem dolgozói Visontán rendeztek ünnepséget. Az alföldi olajkutatás egyik központjában, Szolnokon 250 olajbányászt szolgálati ér­deméremmel tüntettek ki. A mecseki szénmedencé­ben a csertetői emlékműnél ünnepeltek a szén- és ércbá­nyászok, valamint az akna­mélyítők. Az ünnepségen dr. Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője mon­dott beszédet. Utána megko­szorúzták az 1937-es csendőr­­sortűz mártírjainak emlék­művét. Új kórház épül Óbudán Hosszú idő óta szerepel a napirenden az óbudai Margit­­kórház fejlesztése, bővítése. A jelenlegi Margit-kórház 162 ággyal rendelkezik és fel­szerelése korszerűtlen. Az új ötemeletes épülettömböt, amely az intézmény bővítését, teljesítményének fokozását szolgálja, 12 ezer négyzetméter területen, a Kiscelli utca és a Bécsi út sarkán építik fel. Az új épület létesítésével a kór­ház főbejárata a Bécsi útról a Kiscelli utcába helyeződik át. A főépületben, amely 92 méter hosszú, 15 méter szé­les, három betegosztályt, egyenként 87 ággyal, és egy 49 ágyas szülészeti osztályt he­lyeznek el. Az új kórházi rész­legnek három műtője és hat­ágyas intenzív osztálya lesz, központi röntgenosztállyal, szülőszobával, császárműtővel, megfelelő számú laborató­riummal. A terveket Mondok Tamás­­né, a BUVÁTI építészmérnöke készítette. A mélyépítési kivi­telezési munkákat az Út- és Vasútépítő Vállalat, a felépít­ményi munkákat a Középület­­építő Vállalat végzi. A költsé­gekre mintegy 200 millió fo­rintot irányoztak elő. y Sokan vagyunk? MI, MAGYAROK, semmi­képpen. Inkább többnek kellene lennünk, mert egyébként egy emberöltő múlva kevesen lesz­nek a termelők, az alkotók. Sok is történik nálunk annak érdekében, hogy többen le­gyünk és a jelek szerint nem eredmény nélkül. Gondjaink­hoz hasonlókkal — bár ez so­vány vigasz — küzd egy sor szocialista és nem szocialista ország: az NDK, az NSZK, Belgium, Svédország, Finnor­szág, Ausztria, Csehszlovákia, a tengeren túliak közül többek közt Új-Zéland. A világ más részeiben — és erről a Bukarestben tegnap zárult népesedési világkonfe­renciával összefüggésben so­kat hallhatunk — a mienkkel ellenkező előjelű gondok mu­tatkoznak. Földünkön percen­ként 224 újszülött jön a világ­ra, ebből 202 a fejlődő orszá­gokban. A Föld lélekszáma évente 70 millióval növekszik, a mai arányok mellett 35 év múlva megduplázódik — az elmaradt országokban 28 éven­ként. Előreszámítások szerint az ezredfordulóra 6,5 milliárd lakosa lesz sártőkénknek. Lesz-e elég mezőgazdasági és ipari termék, kenyér és ruha, iskola, kórház, könyvtár, víz és oxigén, olaj és energia ah­hoz, hogy ez a 6,5 milliárd em­ber emberhez méltó módon él­jen közöttünk vagy utódaink között? Mert erről van szó. A népe­sedési világkonferencia előz­ményeként 1973. szeptember 26-tól október 5-ig Stockholm­ban a népesség, források és környezet témakörben szim­­poziont tartottak. Ezen a sza­porodás és ellátottság össze­függését így fogalmazták meg. .. vannak az anyagi növeke­désnek úgynevezett végső, il­letve természetes korlátai... a növekedés véges térben nem folytatódhat örökké. A tudo­mányos és technikai fejlődés elhalaszthatja e határok eléré­sének idejét és lassíthatja en­nek módját, de nem változtat­hatja meg a természet alaptör­vényeit ... Másodsorban, van­nak a növekedésnek és emberi fejlődésnek közelebbi, ember által előidézett korlátai. Ezek az intézményi, politikai és nemzetközi viszonyok, amelyek korlátozzák az egyes országok és az országokon belül bizo­nyos csoportok képességét, hogy teljes mértékben kihasz­nálják a rendelkezésre álló for­rásalapot. A jövedelem és az erő egyenlőtlen megoszlása a világon, mind az országok kö­zött, mind az országokon be­lül világosan bizonyítja, hogy ezek a korlátok léteznek és je­lentősek.” A KONFERENCIA TÉZISEI egy és oszthatatlan világunk­ról kaleidoszkópszerű, válto­zatos képet adtak. Egyes szemlélők hajlamosak apoka­liptikus jövőt maguk­­elé vetí­teni. Holott „csak” arról nem szabad elfeledkezni, hogy a fejlődés mai irányvonala mel­lett nem egyszerű, hanem sok­szorosan összetett következte­tések és kötelességek vonhatók le a mai tapasztalatokból. Ép­pen az összetett következteté­sek, egymástól különböző, sok­féle tennivalók eredményezhe­tik — megközelítőleg — azt a harmóniát, amely utódaink és azok utódai zavartalan jövő lé­tezésének garanciái. Ha igaz, kétmilliárd év áll még előt­tünk, ennyi ideig keringhet bolygónk megszokott pályáján. És mert a lét értelmét — nem­csak anyagi értelemben — an­nak minősége adja, fontosabb feladatról nem tárgyalhattak illetékesek a második évezre­det negyedszázaddal megelő­zően, mint arról, világunk összessége, minden lakója szemszögéből, hogyan tovább? Sorolhatnánk a felmerülő címszavakat: családtervezés, mezőgazdasági, ipari termelés növelése, a tudomány és a technika elterjesztése, iskola­­építés, kórházalapítás, környe­zetvédelem. Folytathatnék a demokrácia követelményeivel, az emberi jogokkal, minden népnek, fajnak, nemnek, val­lásnak egyenlő jogokat a léte­zéshez, a tanuláshoz, az érvé­nyesüléshez, az előbbrejutás­­hoz. Mindennemű agresszió lehetőségének a megszünteté­se, önmagában azonban egy­­egy, bármilyen fontos követel­mény utópia; mindegyiknek csak mint a komplex megoldás alárendelt részének van jelen­tősége. Többen egyetlen meg­oldásként a családtervezést emlegetik, akár arra hivatkoz­va, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban minden har­madik, szülőképes korban levő nő „pirulákon” él, akár­­— ne­gatív példaként —­ arra, hogy Ausztráliában, ahol még folyik a küzdelem a terhességmegsza­kítás korlátlan engedélyezése körül, minden második gyer­mek a szülők akarata ellené­re jött a világra. A konfe­rencián valóban tervbe vették a világon ez idő szerint átla­gos kétszázalékos növekedési arány 1,7 százalékra való csökkentését. De kérdés: vajon megfelelő műveltség, belátás, ismeretek nélkül, vallási elfo­gultságok, beidegződések, egyes helyeken a többnejűség fenn­állása mellett keresztülvihe­­tő-e egy ilyen, önmagában vé­ve indokolt, de a szükséges gazdasági-társadalmi-tudati té­nyezők előzetes kialakítása nélkül önkényesnek, volunta­­ristának tűnő elképzelés. TÖBB FIGYELEMRE MÉL­TÓ adat támasztja alá, hogy csak több irányból egyidejű­leg megközelíthető problémá­ról van szó. A kolozsvári Ko­runk ez évi 7. számában an­nak alátámasztására, hogy no­ha a mezőgazdasági termelés növekszik, az egyes fejletlen országokban nem képes lépést tartani a népesség növekedé­sével, az indiai D. S. Ch­and­­rasekhart idézi. ..India ke­nyérgabona-termelése az 1950 —1951. évi mintegy 50 millió tonnáról 1970­—71-ben 107,8 millió tonnára emelkedett. E javulás ellenére az élelmiszer­­termelés összessége és a mini­mális táplálkozási követelmé­nyek tényleges kielégítése kö­zötti ár nagyobb, mint bármi­kor korábban ... India népes­ségének gyors szaporodása megakadályozza az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás emelkedését”. Az ENSZ gazdasági és szo­ciális tanácsának népesedési bizottsága „Világnépesedési akcióterv”-et terjesztett a né­pesedési világkonferencia elé. Ez a bevezetőben helyesen ál­lapítja meg, hogy az emberi jólét előmozdítása koordinált akciót követel minden terüle­ten. Az elért szintet tükrözik a születéskor várható élettar­tam számai. Míg ez a fejlet­tebb országokban 71 év körüli, Latin-Amerikában 62 év­, Ázsiában 57, Afrikában 47 év. Szomorú egyes fejletlen terü­leteken a gyermekhalandóság statisztikája is. A 91 pontból álló akcióterv néhány lényeges célkitűzése: az egészségügy és táplálkozás megjavítása oly módon, hogy 2000-re az egész világon 75 év körül legyen az átlagos vár­ható élettartam, de már 198.-­­re sehol ne legyen 50 év alatt. Tartsák tiszteletben a házas­párok arra irányuló jogát, hogy szabadon, tájékozottan­ és felelősségteljesen határozzák meg, mikor és hány gyermekee­ akarnak. Hárítsák el a nők foglalkoztatása elől az akadá­lyokat. Társadalombiztosít­­'-­ és öregségi segélyeket kell telíteni, munkalehetőségeket kell biztosítani, különös figye­lemmel az úgynevezett demog­ráfiai tehetetlenségre, arra, hogy a népesség jelenlegi ösz­­szetétele több évtizedre előre meghatározza a természetes növekedés arányszámait. Az akcióterv­ több ízben utal a népesedés és a kulturális­gazdasági — társadalmi szféra összefüggéseire. Megítélésünk szerint azonban ezek az össze­függések mélyebbek és a gaz­dasági — kulturális szféra erő­teljes fejlesztése nélkül a kí­vánatos népesedéspolitikai cél­kitűzések aligha keresztülvi­­hetők. ISMERT TÉNY, hogy az első világháború költségeiből ter­mővé lehetett volna tenni a Szaharát. És a második világ­háború ráfordításaiból? A fegyverkezési költségekből, a tőkés államok pazarlásából mi­re telnék? Minden moralizálás nélkül: a népesedéspolitikai akcióterv nemes célkitűzései aligha valósíthatók meg ad­dig, amíg a földkerekség min­den országában úrrá nem lesz a felismerés: a közlekedés és a kommunikáció mai állapotá­ban, az egy és oszthatatlan vi­lágban mindenki megpörkölő­­dik, ha a szomszédban kigyul­lad a ház. Holott kétmilliárd évig még lakni szeretnénk benne. Köves Rózsa

Next