Magyar Nemzet, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-01 / 204. szám
Vasárnap, 1974. szeptember 1. Mamar Nemzet . szeptember 1-én életbe légepítőanyag-áremelések és jövőletövelő intézkedések A kormány 1974. szeptember 1-i hatállyal a tüzelőanyagok, hőszolgáltatások és üzemanyagok árainak felemelését határozta el, ezzel egyidejűleg jövedelemnövelő intézkedéseket is elrendelt.. A rendelkezések szerint minden munkáltató — a mezőgazdasági szövetkezetek kivételével — a vele munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, szolgálati viszonyban, a betegségi biztosítási kötelezettség alá tartozó bedolgozó munkaviszonyban állók, valamint a fegyveres erők és rendészeti testületek hivatásos tagjai részére 1974. szeptember 1-től — abban a hónapban, amelyben a dolgozó munkabérben, munkadíjban, keresetkiegészítésben, táppénzben és terhességi-gyermekágyi segélyben részesül — havi 50 forint kiegészítést köteles folyósítani. A nyugdíjak, járadékok, a házastársi pótlék és az egyéb rendszeres pénzbeni szociális ellátások (ideértve a tsz-nyugdíjasokat és nyugdíjjáradéko-sokat, hadirokkantakat stb.) összegét szeptember 1-től havi 50 forinttal kell kiegészíteni. Havi 50 forint kiegészítés illeti meg — a gyermekek számától függetlenül — a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyát, jövedelemkiegészítést egy személy csak egy címen kaphat. A házastársi pótlékban részesülő nyugdíjasok — tekintettel a jövedelmek alacsony színvonalára — a jövedelemkiegészítést mindkét címen megkapják. A kiegészítés az átlagbérbe nem számít be, levonások nem terhelik, táppénzes állomány idejére is teljes öszszegben folyósítandó. A kiegészítéseket első ízben 1974 szeptemberében kell fizetni. A kormányhatározat alapján szeptember 1-én életbe lépő fogyasztói áremelések az alábbiak szerint kerülnek végrehajtásra. Nagykanizsán és környékén, valamint Hajdúszoboszlón és néhány városi gázszolgáltatással rendelkező vidéki városAzokban a helységekben, ahol a gázmérő leolvasása kéthavonként történik, az 1974. szeptember havi leolvasás alapján kiszámított gázmenynyiség teljes egészében a régi áron, az október havi leolvasás alapján kiszámított mennyiség 50 százaléka régi, 50 százaléka új áron, a novemberi lóban a városi gáz ára köbméterenként 16 fillérrel, a földgázé pedig köbméterenként 33 fillérrel emelkedik. Azokban a központi, vagy távhőellátási berendezéssel és meleg vízzel ellátott lakásokban, ahol a szolgáltatott gázért átalányösszeget kell fizetni (gázmérő nélküli fogyasztók), az átalánydíjak 20 százalékkal — forintra kerekítve — kerülnek felemelésre. olvasás teljes egészében új áron kerül számlázásra. Azokban a helységekben, ahol a leolvasás havonta történik, az 1974. szeptember havi leolvasás alapján kiszámított gázmennyiség teljes egészében régi áron, az 1974. októberi leolvasás alapján számított mennyiség pedig az új áron kerül számlázásra, a szilárd tüzelőanyagok Árváltozása A lakosság által felhasznált tagon belül az egyes szén- és szénféleségek és brikettfajták brikettfajták áremelkedése fogyasztói ára átlagosan 160—30 százalék között váltószázalékkal emelkedik. Az át- zik. (A példaként felsorolt árak jégek miatt — egyes megyék Budapesten és Pest megyében ben a szenek mázsánként j óra érvényes vasúti pályaudvari legfeljebb 1,60 Ft-tal lehet eltelepi árak. Ezekhez képest k előbb, más megyékben legfela különböző vasúti fuvarkört- jebb 1.0 Ft-tal lehet drágább.) A forgalomba hozott brikettek közül egyes brikettfajták áralakulása a következő: Az árváltozással egyidejűse tűnik a lengyel lángszén kettős néhány eddigi áreltérés meg- ára. (Eddig a központi fűtésű szűnik. Megszűnik a hazai szerlakásoknál alacsony (48.— Ft/g). nőknél a központi fűtéses la- az egyéb fogyasztóknál magas kásáknál alkalmazott mázsán (79.— Ft/g) ár érvényesült. Az kénti 1,50 Ft-os felár. Megszűnt ár egységesen 62,10 Ft/g.) dió I. koksz 97,— 116,50 20,1 dió II. koksz 84,— 108,00 28,6 *w Továbbra is megmarad a lakóházak mázsánkénti 16,— koksztüzelésű központi fűtéses Ft-os árkedvezménye. A tűzifa vásárlói ára Budapesten a pályaudvari ára az alábbiak szerint váltótelepről házhoz szállított tűzifazik: régi ár új ár áremelés megnevezés mértéke Ft/g Ft , százalékban konyhafa 48,70 57,40 17,9 kandallófa 47,70 56,40 18,2 Vidéken a tűzifa vásártói való távolságtól függően 11,8 árának emelkedése a feldolgo- százalék—21,5 százalék között más fokától (hasáb-, dorong-, ingadozik. A feldolgozatlan kandalló-, vagy konyhafa), a tűzifa fogyasztói ára kisebb, a kiszolgálás helyétől (pályaud- feldolgozott tűzifáé pedig navak vagy belterületi telep), gyobb mértékben emelkevalamint a termelés helyétől dik. A TÜZELŐOLAJ, VEZETÉKES GAZ, PROPANBUTAN GAZ ÁRVÁLTOZÁSA A háztartási tüzelőolaj új ára áremelés megnevezés régi ár új ár mértéke százalékban kútnál, 111. kiskereskedelmi forgalomban kimérve 1,50 Ft liter 2,10 Ft /liter 4# tankautóban 1,85 Ft liter hordóban 1,93 Ft liter A vezetékes gáz új ára A vezetékes gáz árának gően — úgy mint eddig — emelkedése kereken 20 század helységenként változó. Budaiék. A köbméterekben kifejepetten a gáz ára az alábbiak tett ár a gáz fűtőértékétől füg szerint alakul: Az új árakra való áttérés az alábbiak szerint történik: Az egyes szénfélék ára a következőképpen alakul: régi ár új ár áremelés szén megnevezése mértéke Ft/g Ft százalékban berentei darabos szén 28,5 35.70 27,5 tatai darabos szén 44,90 52,10 14,0 dorogi rostált daraszén 37.10 42,50 14,5 berentei diószén 24.60 27.00 2,8 budapesti háztartási kevert szén 27.50 34,30 24.7 Haldex-szén 49.10 49,10 0 régi ár új ár áremelés brikett megnevezése mértéke Ft q Ft A százalékban tatabányai brikett 51,— 55,20 8,2 várpalotai brikett 44,— 49,20 11,8 NDK-brikett 87,60 77,60 14,8 A koksz vásárlói ára Néhány kokszfajta pályaudvari telepi ára a következő lesz: régi ár új ár áremelés koksz megnevezése mértéke Ft/g Ft. q százalékban áremelés megnevezés régi ár új ár mértéke százalékban városi gáz főzési, ázmelegítési célra 0,84 Ft m3 1,5 Ft/m3 19,0 fűtési célra 0,67 Ft/m3 0,80 Ft/m3 19,4 földgáz főzési, vízmelegítési célra 1,64 Ft m3 1,97 Ft m3 20,1 fűtési célra________________________ 1,31 Ft/m3 1,56 Ft m3 19,1 | A próbán bután gáz új ára Az 5 vagy 11 kg-os palackban 3,5 Ft/kg-ról 3,30 Ft/kgra (10 százalék), a 22 kg-os palackban 2,50 Ft/kg-ról 2,80 Ft/kg-ra emelkedik (12 százaA távfűtés díja 20 százalékkal, a távmelegvíz-szolgáltatás díja pedig 18 százalékkal nő. A távhőellátási szolgáltatásba 1962—63. évi fűtési idénybe vagy azt megelőzően bekapcsolt lakásoknál a díjak 2,20 Ft légköbméterrel kerülnek felemelésre. A melegvíz-szolgáltatásba lék. Az 5 kg-on aluli ,turistapalackba töltött propánbután gáz ára nem emelkedik. Változatlan marad a házhoz szállítási díj is. Ennek megfelelően a díjak a következők: 1972. augusztus 1. után bekapcsolt lakásokban a fizetendő díj a lakás nagyságától függően átalányösszegben van megállapítva, ennek emelkedése hasonlóképpen 18 százalék. A távfűtés és távmelegvíz-szolgáltatás árváltozása megnevezés régi díj áremelés új díj mértéke százalékban távfűtés folyamatos távmelegvízszolgáltatás 10,80 Ft.légm3 13,— Ft légm3 20,4 17,— Ft fő 20,— Ft fő 17,6 Az üzemanyagok árváltozása Az egyes üzemanyagok új ára: megnevezés régi ár új ár Ft/liter áremelés mértéke százalékban 86-os oktánszámú normál autóbenzin 92-es oktánszámú szuperbenzin 98-as oktánszámú extrabenzin benzin—olaj keverék (20:1) gázolaj 3, — 4,20 40 4, — 5,60 40 5, — 7,— 40 3,50 4,60 31 2,20 3,20 45 A motorolaj ára nem változik. Budapestre érkezett Nyikolaj Faggyejev Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára szombaton hivatalos tárgyalásokra Budapestre érkezett. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Szita János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője és dr. Papp László, a Magyar Népköztársaság állandó KGST-képviselőjének helyettese. Bányásznapi ünnepségek Az ország szénmedencéiben szombaton tartották a bányásznapi ünnepségeket. A balinkai ünnepségen Grósz Károly, a párt Központi Bizottságának osztályvezetője, a Fejér megyei bauxitbányák ünnepségén Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a bányászokat. Tatabányán és Dorogon, valamint Oroszlányban ünnepelték a Komárom megyei bányászokat. Kazincbarcikán 18 üzem bányászai gyűltek össze, közülük többet kitüntettek. A Thorez külfejtési bányaüzem és bányagépszerelő üzem dolgozói Visontán rendeztek ünnepséget. Az alföldi olajkutatás egyik központjában, Szolnokon 250 olajbányászt szolgálati érdeméremmel tüntettek ki. A mecseki szénmedencében a csertetői emlékműnél ünnepeltek a szén- és ércbányászok, valamint az aknamélyítők. Az ünnepségen dr. Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője mondott beszédet. Utána megkoszorúzták az 1937-es csendőrsortűz mártírjainak emlékművét. Új kórház épül Óbudán Hosszú idő óta szerepel a napirenden az óbudai Margitkórház fejlesztése, bővítése. A jelenlegi Margit-kórház 162 ággyal rendelkezik és felszerelése korszerűtlen. Az új ötemeletes épülettömböt, amely az intézmény bővítését, teljesítményének fokozását szolgálja, 12 ezer négyzetméter területen, a Kiscelli utca és a Bécsi út sarkán építik fel. Az új épület létesítésével a kórház főbejárata a Bécsi útról a Kiscelli utcába helyeződik át. A főépületben, amely 92 méter hosszú, 15 méter széles, három betegosztályt, egyenként 87 ággyal, és egy 49 ágyas szülészeti osztályt helyeznek el. Az új kórházi részlegnek három műtője és hatágyas intenzív osztálya lesz, központi röntgenosztállyal, szülőszobával, császárműtővel, megfelelő számú laboratóriummal. A terveket Mondok Tamásné, a BUVÁTI építészmérnöke készítette. A mélyépítési kivitelezési munkákat az Út- és Vasútépítő Vállalat, a felépítményi munkákat a Középületépítő Vállalat végzi. A költségekre mintegy 200 millió forintot irányoztak elő. y Sokan vagyunk? MI, MAGYAROK, semmiképpen. Inkább többnek kellene lennünk, mert egyébként egy emberöltő múlva kevesen lesznek a termelők, az alkotók. Sok is történik nálunk annak érdekében, hogy többen legyünk és a jelek szerint nem eredmény nélkül. Gondjainkhoz hasonlókkal — bár ez sovány vigasz — küzd egy sor szocialista és nem szocialista ország: az NDK, az NSZK, Belgium, Svédország, Finnország, Ausztria, Csehszlovákia, a tengeren túliak közül többek közt Új-Zéland. A világ más részeiben — és erről a Bukarestben tegnap zárult népesedési világkonferenciával összefüggésben sokat hallhatunk — a mienkkel ellenkező előjelű gondok mutatkoznak. Földünkön percenként 224 újszülött jön a világra, ebből 202 a fejlődő országokban. A Föld lélekszáma évente 70 millióval növekszik, a mai arányok mellett 35 év múlva megduplázódik — az elmaradt országokban 28 évenként. Előreszámítások szerint az ezredfordulóra 6,5 milliárd lakosa lesz sártőkénknek. Lesz-e elég mezőgazdasági és ipari termék, kenyér és ruha, iskola, kórház, könyvtár, víz és oxigén, olaj és energia ahhoz, hogy ez a 6,5 milliárd ember emberhez méltó módon éljen közöttünk vagy utódaink között? Mert erről van szó. A népesedési világkonferencia előzményeként 1973. szeptember 26-tól október 5-ig Stockholmban a népesség, források és környezet témakörben szimpoziont tartottak. Ezen a szaporodás és ellátottság összefüggését így fogalmazták meg. .. vannak az anyagi növekedésnek úgynevezett végső, illetve természetes korlátai... a növekedés véges térben nem folytatódhat örökké. A tudományos és technikai fejlődés elhalaszthatja e határok elérésének idejét és lassíthatja ennek módját, de nem változtathatja meg a természet alaptörvényeit ... Másodsorban, vannak a növekedésnek és emberi fejlődésnek közelebbi, ember által előidézett korlátai. Ezek az intézményi, politikai és nemzetközi viszonyok, amelyek korlátozzák az egyes országok és az országokon belül bizonyos csoportok képességét, hogy teljes mértékben kihasználják a rendelkezésre álló forrásalapot. A jövedelem és az erő egyenlőtlen megoszlása a világon, mind az országok között, mind az országokon belül világosan bizonyítja, hogy ezek a korlátok léteznek és jelentősek.” A KONFERENCIA TÉZISEI egy és oszthatatlan világunkról kaleidoszkópszerű, változatos képet adtak. Egyes szemlélők hajlamosak apokaliptikus jövőt magukelé vetíteni. Holott „csak” arról nem szabad elfeledkezni, hogy a fejlődés mai irányvonala mellett nem egyszerű, hanem sokszorosan összetett következtetések és kötelességek vonhatók le a mai tapasztalatokból. Éppen az összetett következtetések, egymástól különböző, sokféle tennivalók eredményezhetik — megközelítőleg — azt a harmóniát, amely utódaink és azok utódai zavartalan jövő létezésének garanciái. Ha igaz, kétmilliárd év áll még előttünk, ennyi ideig keringhet bolygónk megszokott pályáján. És mert a lét értelmét — nemcsak anyagi értelemben — annak minősége adja, fontosabb feladatról nem tárgyalhattak illetékesek a második évezredet negyedszázaddal megelőzően, mint arról, világunk összessége, minden lakója szemszögéből, hogyan tovább? Sorolhatnánk a felmerülő címszavakat: családtervezés, mezőgazdasági, ipari termelés növelése, a tudomány és a technika elterjesztése, iskolaépítés, kórházalapítás, környezetvédelem. Folytathatnék a demokrácia követelményeivel, az emberi jogokkal, minden népnek, fajnak, nemnek, vallásnak egyenlő jogokat a létezéshez, a tanuláshoz, az érvényesüléshez, az előbbrejutáshoz. Mindennemű agresszió lehetőségének a megszüntetése, önmagában azonban egyegy, bármilyen fontos követelmény utópia; mindegyiknek csak mint a komplex megoldás alárendelt részének van jelentősége. Többen egyetlen megoldásként a családtervezést emlegetik, akár arra hivatkozva, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban minden harmadik, szülőképes korban levő nő „pirulákon” él, akár— negatív példaként — arra, hogy Ausztráliában, ahol még folyik a küzdelem a terhességmegszakítás korlátlan engedélyezése körül, minden második gyermek a szülők akarata ellenére jött a világra. A konferencián valóban tervbe vették a világon ez idő szerint átlagos kétszázalékos növekedési arány 1,7 százalékra való csökkentését. De kérdés: vajon megfelelő műveltség, belátás, ismeretek nélkül, vallási elfogultságok, beidegződések, egyes helyeken a többnejűség fennállása mellett keresztülvihető-e egy ilyen, önmagában véve indokolt, de a szükséges gazdasági-társadalmi-tudati tényezők előzetes kialakítása nélkül önkényesnek, voluntaristának tűnő elképzelés. TÖBB FIGYELEMRE MÉLTÓ adat támasztja alá, hogy csak több irányból egyidejűleg megközelíthető problémáról van szó. A kolozsvári Korunk ez évi 7. számában annak alátámasztására, hogy noha a mezőgazdasági termelés növekszik, az egyes fejletlen országokban nem képes lépést tartani a népesség növekedésével, az indiai D. S. Chandrasekhart idézi. ..India kenyérgabona-termelése az 1950 —1951. évi mintegy 50 millió tonnáról 1970—71-ben 107,8 millió tonnára emelkedett. E javulás ellenére az élelmiszertermelés összessége és a minimális táplálkozási követelmények tényleges kielégítése közötti ár nagyobb, mint bármikor korábban ... India népességének gyors szaporodása megakadályozza az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás emelkedését”. Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának népesedési bizottsága „Világnépesedési akcióterv”-et terjesztett a népesedési világkonferencia elé. Ez a bevezetőben helyesen állapítja meg, hogy az emberi jólét előmozdítása koordinált akciót követel minden területen. Az elért szintet tükrözik a születéskor várható élettartam számai. Míg ez a fejlettebb országokban 71 év körüli, Latin-Amerikában 62 év, Ázsiában 57, Afrikában 47 év. Szomorú egyes fejletlen területeken a gyermekhalandóság statisztikája is. A 91 pontból álló akcióterv néhány lényeges célkitűzése: az egészségügy és táplálkozás megjavítása oly módon, hogy 2000-re az egész világon 75 év körül legyen az átlagos várható élettartam, de már 198.-re sehol ne legyen 50 év alatt. Tartsák tiszteletben a házaspárok arra irányuló jogát, hogy szabadon, tájékozottan és felelősségteljesen határozzák meg, mikor és hány gyermekee akarnak. Hárítsák el a nők foglalkoztatása elől az akadályokat. Társadalombiztosít'- és öregségi segélyeket kell telíteni, munkalehetőségeket kell biztosítani, különös figyelemmel az úgynevezett demográfiai tehetetlenségre, arra, hogy a népesség jelenlegi öszszetétele több évtizedre előre meghatározza a természetes növekedés arányszámait. Az akcióterv több ízben utal a népesedés és a kulturálisgazdasági — társadalmi szféra összefüggéseire. Megítélésünk szerint azonban ezek az összefüggések mélyebbek és a gazdasági — kulturális szféra erőteljes fejlesztése nélkül a kívánatos népesedéspolitikai célkitűzések aligha keresztülvihetők. ISMERT TÉNY, hogy az első világháború költségeiből termővé lehetett volna tenni a Szaharát. És a második világháború ráfordításaiból? A fegyverkezési költségekből, a tőkés államok pazarlásából mire telnék? Minden moralizálás nélkül: a népesedéspolitikai akcióterv nemes célkitűzései aligha valósíthatók meg addig, amíg a földkerekség minden országában úrrá nem lesz a felismerés: a közlekedés és a kommunikáció mai állapotában, az egy és oszthatatlan világban mindenki megpörkölődik, ha a szomszédban kigyullad a ház. Holott kétmilliárd évig még lakni szeretnénk benne. Köves Rózsa