Magyar Nemzet, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

­­r­ti­a, 1916. szeptember 1. Tanácskozások a munkaerőgondokról A budapesti pártbizottság, a Munkaügyi Minisztérium és a fővárosi tanács vezető mun­katársai, Katona Imre első tit­kár, Karakas László miniszter és Szépvölgyi Zoltán tanácsel­nök vezetésével, kedden meg­beszélést tartottak a budapesti pártbizottságon a korábbi megállapodások végrehajtásá­ról, és megvitatták a főváros jelenlegi munkaerőhelyzeté­ből adódó közös tennivalókat. Az értekezleten nagy hang­súlyt kapott többek között, hogy a vonatkozó párt- és kor­mányhatározatok alapján olyan intézkedések szüksége­sek, amelyek biztosítják a leg­fontosabb területeken a mun­kaerő-ellátást, mérséklik a munkaerőhiányt, fokozzák a termelőkapacitások kihaszná­lását, feszesebb létszámgazdál­kodást eredményeznek minden területen. Megegyezés szüle­tett a fővárosban erőteljeseb­ben jelentkező problémák ösz­­szehangoltabb és következete­sebb megoldására. A munkaerő-gazdálkodás új feladatairól rendeztek tanács­kozást kedden Tatabányán is, ugyancsak Karakas László munkaügyi miniszter, továbbá Nagy Imre miniszterhelyettes, valamint több­ más miniszté­riumi és megyei vezető szak­ember részvételével a megyei tanács székházában. A tanácskozáson hangsú­lyozták, hogy a központi és he­lyi intézkedések csak úgy ér­vényesülhetnek hatékonyab­ban, ha a vállala­tok vezetői na­gyobb gondot fordítanak a mun­kaerő-gazdálkodásra, s dön­téseiknél a korábbinál jobban érvényesítik a népgazdasági ér­dekeket. A munkaerő-gazdál­kodás javítását célzó központi intézkedéseket ugyanis a helyi gazdálkodó szervek csak rész­ben hajtották végre. Sok eset­ben gátolja a fontos döntések, rendeletek végrehajtását, hogy nem állnak rendelkezésre a megfelelő eszközök. Pártkü­ldöttség utazott Líbiába Az MSZMP Központi Bizott­ságának képviseletében Frank Ferencnek, a KB tagjának, az MSZMP Békés megyei pártbi­zottsága első titkárának veze­tésével pártküldöttség utazott a Líbiai Arab Köztársaságba A küldöttség, amelynek tagjai Szlávics Imre, a KB tagja, az Elzett soproni gyáregységének esztergályosa és dr. Nagy Gá­bor, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, részt vesz az 1969. szeptember elsejei líbiai forradalom hetedik évforduló­jának ünnepségein. A küldött­séget a Ferihegyi repülőtéren Varga István, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. Fotókiállítás Vietnamról Észak- és Dél-Vietnam egye­sülése, a Vietnami Szocialista Köztársaság megalakulása tisz­teletére kedden fotódokumen­tációs kiállítás nyílt meg a Pa­­taky István művelődési ház­ban. A megnyitó ünnepségen részt vett dr. Orbán László, az Országos Közművelődési Ta­nács elnöke, Nagy Miklós, a KKI elnökhelyettese, valamint társadalmi, politikai, kulturá­lis életünk számos képviselő­je. Megnyitó beszédet mondott Vass Istvánná, az Elnöki Ta­nács tagja, az Országos Béke­tanács alelnöke és Nguyen Phu Loai, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete. A kiállítás két hétig látható. Nemzetközi fizikustalálkozó Siófokon Száz fizikus részvételével nemzetközi tudományos ta­nácskozás kezdődött Siófokon, a Városi tanács nagytermében A téma a szerves vezetők és félvezetők; a fizikának ez a területe az utóbbi években fej­lődött ki, hazánkban az ezzel kapcsolatos kutatások három éve a Központi Fizikai Kutató Intézetben kezdődtek meg. A szerves vezetőkkel és félve­zetőkkel foglalkozó tudósok el­ső nemzetközi tanácskozására a világ csaknem minden ré­széből érkeztek fizikusok Sió­fokra. A szeptember 3-ig tartó konferencián jelen van többek között A. A. Abrikoszov és P. P. Gorkov Lenin-díjas szov­jet akadémikus, valamint John Bardeen Nobel-díjas amerikai tudós, az illinoisi egyetem pro­fesszora. Szolidaritási hangverseny A Magyar Szolidaritási Bi­zottság és a KISZ központi bi­zottsága szeptember 5-én, va­sárnap, szolidaritási hangver­senyt rendez a BNV B-pavi­­lonjában 11-től 19 óráig. A programban — két színpadon folyamatosan — tizennégy nép­szerű együttes, továbbá hét táncdalénekes jöp fel. A hang­verseny bevételét a szolidari­tási alapra utalják át. Jegyek a budapesti kerületi és nagy­üzemi KISZ-bizottságoknál, to­vábbá a Budai, a Lőrinci, a Csepeli Ifjúsági Park, valamint a Csajkovszkij Művelődési Park pénztárainál kaphatók. Két KGST-megbeszélés hazánkban A KGST-országok szerszám­gépgyártó és külkereskedelmi vállalatainak egyesüléseinek képviselői kedden Békéscsa­bán megkezdték háromnapos tanácskozásukat. A tanácsko­zás célja: a szerszámgép-tarto­zékok komplettáló egységeinek gyártásszakosítása, kooperáció­ja és szállítása. A megállapo­dásról szóló jegyzőkönyvet várhatóan pénteken írják alá. A KGST mezőgazdasági ál­landó bizottságának az évelő pillangós virágú szálastakar­mányokkal foglalkozó szakbi­zottsága Kompolton tartja ülését. A tanácskozáson részt vesz Bulgária, Csehszlovákia, ■ Kuba, Lengyelország, Magyar- I ország, Mongólia, az NDK, Ro-­­ mánia és a Szovjetunió dele­gátusa. A szakértők megvizs­gálják a lucerna és a vöröshe­re nemesítése és vetőmagter­mesztése terén eddig elért ta­pasztalatokat, összehangolják e két fontos takarmánynövény termesztésének feladatait, egyeztetik a legújabb geneti­kai, nemesítési és vetőmagter­mesztési eljárásokat, továbbá közös terveket dolgoznak ki a kísérletek, valamint a neme­sítés és a termesztés fejleszté­sére. A tanácskozás kedden kezdődött a Heves megyei Kompolton és szeptember 2-án a megállapodást rögzítő jegyzőkönyvek aláírásával zá­rul. Madar Nemzet Szovjet rendelés a magyar hajóépítő iparnak A Szovjetunió egyik legna­gyobb külkereskedelmi egye­sülése a Sudoimport, amely a hajók és hajózási berendezé­sek importőre és exportőre. Az egyesülés szoros kapcsolatot tart fenn a magyar külkeres­­kedelmmel, a Magyar Hajó- és Darugyárral, a MAHART- tal, a Nikex-szel és a Kon­­sumex-szel. Kedden délelőtt a Szovjetunió magyarországi ke­reskedelmi képviseletén I. D. Sevcsenko, a kirendeltség ve­zetője, sajtótájékoztatót tartott abból az alkalomból, hogy a Sudoimport Szentendrén csó­nakmotor és sporthajó bemu­tatót tart. Kiállítják a legkor­szerűbb szovjet gyártmányú kishajókat, vitorlásjachtokat. A Magyar Hajó- és Daru­gyárban az elmúlt tervidő­szakokban 200 tengeri motor­hajót, 100-nál több úszódarut, 400-nál több vontatót és más folyami hajót készítettek és szállítottak a Szovjetunió ré­szére. Az utóbbi években meg­kezdődött az új típusú 16 és 25 tonnás magyar tengeri úszó­daruk szállítása. A jelentős szovjet megrendelések előnyös feltételeket teremtettek a ma­gyar hajóépítés fejlesztéséhez. Az épülő hajóhoz a Sudoim­port szállítja a Diesel-főhajtó­­műveket, generátorokat, kazá­nokat, rádiónavigációs és egyéb hajózási berendezéseket. Ebben az ötéves tervben a Magyar Hajó- és Darugyár 80 folyami és tengeri úszódarut, 56 vontatót szállít a Szovjet­unióba, ahonnan 25—30 millió rubel értékű hajófelszerelési berendezést kap. Interbitmas—7­6 Nemzetközi városgazdálkodási kiállítás Moszkvában Interbitmas—76 néven nem­zetközi városgazdálkodási és háztartási berendezés-kiállítás nyílik szerdán a moszkvai Szokolnyiki park pavilonjá­ban, 22 ország részvételével; köztük van az Egyesült Álla­mok, az NSZK, Nagy-Britan­­nia, Franciaország és más fej­lett tőkés országok, és bemu­tatják a közszolgáltatások, a lakossági szolgáltatások és a háztartásgépesítés legkorsze­rűbb eszközeit az európai szo­cialista országok is. A 40 ezer négyzetméter összterületen megrendezett bemutató legnagyobb kiállító­ja a vendéglátó Szovjetunió; kiállítását kedden nemzetközi sajtóértekezleten mutatta be Pitovranov, az ipari és keres­kedelmi kamara elnökhelyette­se és Butuszov, az Oroszor­szági Föderáció lakás- és vá­­­­rosgazdálkodási minisztere. A szovjet kommunális gazdálkod­ó­dás újdonságai között szerepel egyebek között egy teljes au­tomatizált autóközlekedési forgalomszabályozó rendszer s egy leningrádi komplex üzem, mely értékes szerves műtrágyává, illetve fűtő­anyaggá dolgozza fel a ház­tartási hulladékot. Galambos Éva, a kiállítás magyar pavilonjának igazga­tója az Interbitmas’76 ma­gyar bemutatójáról elmondta, hogy a rendező Hungexpo és az Építésügyi Információs Központ, valamint a részt ve­vő tizenkilenc hazai vállalat célja ezen a kiállításon nem annyira a magyar termékek értékesítése, mint inkább a kommunális gazdálkodás fej­lesztésében elért eredmé­nyeink megismertetése a szovjet kiállítás látogatóival, illetve a nemzetközi szakmai közönséggel. » Az idén tovább növekedett az idegenforgalom A Balatonon tegnap, augusz­tus 31-én véget ért a fősze­zon. Mit mutat az idegenfor­galmi statisztika, hogyan lehet értékelni a nyári idényt — er­ről nyilatkozott Budai And­rás, az Országos Idegenforgal­mi Tanács titkára. — Az idei szezont minden­­ tekintetben pozitívan lehet ér­tékelni — mondotta. — Álta­lánosságban elmondható, hogy a Balaton évek óta növekvő idegenforgalmában ez évben sem következett be megtorpa­nás, a fejlődés töretlen és üte­mes. A kereskedelmi szállás­helyeken 474 ezer vendég töl­tött el 3,2 millió éjszakát, és ez 7,7 százalékkal több a ta­valyinál. A vendégforgalom­ban némi átalakulás is volt. A külföldiek száma 2 százalék­kal, a hazai turisták száma pe­dig 14,5 százalékkal nőtt. A ke­reskedelmi szálláshelyek ka­tegóriáján belül a szállodák statisztikája is kedvező: a kül­földi vendégek száma 3 száza­lékkal, a hazai turistáké pedig 12 százalékkal nőtt. Berke Valéria látogatása Tolna megyében Benke Valéria, az­ MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszer­kesztője kedden Tolna megyé­be látogatott. Délelőtt Szek­­szárdon, a megyei pártbizott­ság székházában K. Papp Jó­zseffel, a Tolna megyei párt­­bizottság első titkárával, dr. Szabópál Antallal, a Tolna megyei tanács elnökével és a megyei pártbizottság titkárai­val találkozott. A vendéget K. Papp József tájékoztatta a me­gye társadalmi, gazdasági, kulturális életéről és pártpo­litikai feladatairól, ezután Benke Valéria a megyei párt­­bizottság oktatási igazgatósá­gát kereste fel, ahol a vendég­látókkal a marxizmus-leniniz­­mus oktatásának időszerű kér­déseiről folytatott eszmecserét. Ezt követően a ,,Nagyvilág’’ moziban megtekintette a Tol­na megye fejlődését szemlélte­tő színes dokumentumfilmet. Délután a megyei és városi vezetők társaságában felkeres­te Szekszárd új létesítményét, a modern úttörőházat majd megtekintette a sötétvölgyi parkerdőt és az ott az idén épített faházas úttörőtábort is. Útjának következő állomása a tolnai Aranykalász Tsz volt, végül a Tolna megyei KISZ- bizottság és úttörőelnökség fadd-dombori vezetőképző tá­borában találkozott az ott tan­folyamon részt vevő ifjúsági klubvezetőkkel. Huszár István fogadta a csehszlovák Tudományos Akadémia elnökét A Magyar Tudományos Aka­démia vendégeként Magyaror­szágon tartózkodó Jaroslav Kozesnik akadémikust, a cseh­szlovák Tudományos elé­rni a elnökét kedden 1 ólá­­ban fogadta Huszár István miniszterelnök-helyettes és Ajtai Miklós, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság el­nöke. A vendéget elkísérték Szentágothai János és Csáki Frigyes akadémikusok, az MTA alelnökei, a megbeszélé­sen részt vett dr. Vaclav Mo­­ravec, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete. Vegyészkonferencia Miskolcon A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen vegyészkon­ferencia kezdődött kedden. Az ország különböző részeiben működő termelőüzemek, kuta­tóintézetek mintegy három­száz szakemberének részvéte­lével lezajló négynapos tanács­kozás megnyitásán megjelent többek között dr. Simon Pál nehézipari miniszter is. Meg­nyitó beszédében rámutatott arra, hogy az 1973-ban elfo­gadott kormányprogram alap­ján a negyedik ötéves terv­ben a nagyberuházások jelen­tős része a petrolkémiai ipar­ban valósult meg, s az ötödik ötéves tervben is mintegy 21 milliárd forintot irányzott elő az iparág fejlesztésére. E nagyarányú beruházások össz­hangban vannak a KGST-ál­­lamokkal kötött megállapodá­sokkal. A megnyitót követően dr. Vajta László, az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt vezér­igazgató-helyettese számolt be a hazai petrolkémiai ipar hely­zetéről. A GUM Áruház nagy sikerű budapesti bemutatója A Május 1. Ruhagyárral több éve fennálló és tavaly is­mét szerződéssel megújított gyümölcsöző együttműködés alapján, a gyár meghívására, kedden nagy sikerű bemutatót tartott a Gellért Szállóban a moszkvai GUM Áruház. A bemutatott 110 nappali és alkalmi öltözéket — férfiak­nak és nőknek egyaránt — az áruház műhelyeiben tervezték és varrták. A GUM a fővárosi és egy vidéki bemutatóval a Május 1. Ruhagyár szovjet­unióbeli kollekciójának „ven­dégszereplését” viszonozta. Túra Nehéz megmondani, hogyan és mikor ébred az emberben az utazási kedv. Lassan, szin­te észrevétlen tölti el vagy hirtelen támad, ifjú- vagy felnőtt korban, netán sokkal előbb, hisz már a meseköny­vek is csodálatos utazásokra invitáltak táltosparipán, hét­­mérföldes csizmában hetedhét országon is túlra? Egyszer csak utazunk vonaton, autón, hajón, repülőgépen, vándor­­lünk gyalogszerrel, vagy ke­rékpáron modern garabonciás­ként a távol hívásának en­gedve Megismerni és megérteni körülöttünk a világot olyan igény (korparancs is egyben), amely százezreket, milliókat indíth­atnak más tájak felé. Ebben az újmódi népvándor­lásban hazánkfiai is részt vesznek, és — akár bárhol másutt — mind nagyobb számban a fiatalok. Bár akad­nak köztük is tapasztalt uta­zók, többségük mégis segít­ségre szorul országot-világot felfedező útjain, hogy a turiz­mus valóban örömteli élmény, az erő és egészség forrásává váljék. IGÉNYEK Az ifjúsági turizmus, amely­nek támogatására és fejlesz­tésére a legutóbbi időben is állami határozatok, állásfog­lalások születtek, nem véletle­nül került az érdeklődés köz­pontjába. A fokozott figyelmet nemcsak a növekvő igények indokolják — az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda például 1973-ban 320 ezer, 1974-ben 398 ezer, 1975-ben 500 ezer magyar fiatal számá­ra szervezett belföldi turiszti­kai programot, ugyanezen idő alatt 45, 54, illetve 60 ezer fiatalt utaztatott külföldre —, hanem a kiegyensúlyozott, harmonikus élet megteremté­se, a sz­abad idő hasznos és értelmes eltöltése is. Ki ne emlékeznék az úti­készülődés könnyű lázára, a túra­vonalak, programok meg­választásának gondjára." ' 58 búvárkodás izgalmára, elvég­re szervezett úton sem ha­gyatkozhat egészen másokra az ember, aztán a ráismerés, a felismerés, a frissen szerzett tudás jó ízére. Amit korábban könyvekből és másoktól tanul­tunk, a személyes találkozás alkalmával lesz maradandó, megtartó élmény, a turizmus így és ezáltal válik az önmű­velés, a személyi­ség gazdagí­tásának, eszközévé, a honisme­ret, a szocialista hazafiság éltető forrásává. A több tapasztalat, nagyobb tudás önismeretre, az igazi ér­tékek tiszteletére, egyben igé­nyességre nevel, ez egyúttal azt jelenti hogy az ifjúsági turizmus kibontakoztatásában mind nagyobb feladatokat kell megoldani. Erre intenek a jövő számai, ismét az Expresstől véve példát. 1980- ra 1 millió fiatalt kíván­nak bevonni a belföldi ide­ge­nforgalomba. LEHETŐSÉGEK A tervek szépek. Megvalósí­tásukhoz azonban az eddigi­nél összehangoltabb munkára, mindenekelőtt a sportturiz­musban rejlő lehetőségek ki­használására, tárgyi, techni­kai feltételeinek megteremté­sére van szükség. Gazdagabb, változatosabb, a fiatalok moz­gásigényét, érdeklődését job­ban kielégítő programokról, új vonzáskörzetek bekapcsolá­sáról, elsősorban azonban több és nemcsak a nyári hónapok­ban használható szálláshely­ről kell gondoskodni. A nagyobb tömegek mozga­tásának, az idegenforgalmi szezon széthúzásának — ebben a felnőtt és ifjúsági turizmus mit sem különbözik egymás­tól — a kevés férőhely a leg­nagyobb akadálya. Az új kol­légiumi rendelet, amely a kol­légiumok és diákotthonok szállásainak felhasználásában elsőbbséget ad az ifjúsági tu­rizmusnak, noha 15 ezer ágyat jelent, nem oldja meg a gon­dokat, mivel a fő szezon hat hetére korlátozódik. Fokozottan jelentkeznek ezek a nehézségek kora ősszel és tavaszal a tantervhez csat­lakozó iskolai kirándulások idején. Hosszú évek tapaszta­latai mutatják, hogy a tanév első heteiben, valamint az idegenforgalmi szezon kezde­tekor, a tavaszi szünet idején úgyszólván minden iskola egy­szerre, ugyanazokra a helyek­re kíván utazni. Ugrásszerűen megnő ilyenkor a kielégítetlen igény, s mindezt hajlamosak vagyunk kizárólag turizmu­sunk fogyatékosságául felróni. Anélkül azonban, hogy tagad­nánk ezt, bátran állíthatjuk, hogy szemléletformálással, tudatos tervezéssel, egyezte­téssel enyhíthetnénk a zsúfolt­ságon, helyhiányon. Ha egy-egy iskolában akár­csak osztályonként jó előre megterveznék a tanulmányi kirándulások éves programja­, útvonalát, idejét, megkönnyí­­tenék az utazást technikailag lebonyolító intézmények mun­káját. Az Express például adott időpontokra és terüle­tekre programot, túravonalat, szállást is tud biztosítani, ha legalább egy tanévre előre megkapja a terveket. Az utaz­tatás megkönnyítésére bizo­nyos időszakonként saját autóbuszparkját is át tudja telepíteni, és valószínű, hogy legalább részben ugyanezt meg tudják oldani más válla­latoknál, többek között a Vo­lánnál is. Hogy többletmun­kával ugyan, de mindez meg­valósítható, arra Szabolcs me­gye a példa, ahol a megyei művelődési osztály eleve úgy intézkedett, hogy az iskolák egész évre tervezzék meg ta­nulmányi kirándulásaikat, és a részletes terveket egyeztetve eljuttatták az utazást lebo­nyolító szervekhez. SZERVEZÉS Szemléletváltozásra és ru­galmasságra van szükség az iskolai kirándulások szervezé­sében. A kettő együtt előnyö­sen befolyásolná mind az uta­zás zavartalanságát, mind a költségeket. A vonat-autóbusz kombináció olcsóbb is, prak­tikusabb is, jobban beilleszt­hető az ifjúsági turizmus ked­vezményrendszerébe. Csök­kennek a költségek — szemé­lyenként 12 forintról 9 forint­ra­—,ha az iskolák az •Express-buszokat hét­fő­*-csü­­törtök között veszik igénybe. A Volán viszont péntek és vasárnap közt ad utazási ked­vezményt. Kevesebb lesz a szállásgond, ha az iskolák a Balatont és a Duna-kanyart is beveszik kirándulásaik prog­ramjába. Hazánk e két gyö­nyörű táján az Expressnek faházakban 3,5—4 ezer ágya van, ezeket szeptemberben, októberben, áprilisban és má­jusban, amikor a nemzetközi idegenforgalom nem veszi annyira igénybe őket, minden további nélkül az iskolák ren­delkezésére bocsátják. Az ifjúsági és diákturizmus férőhelyproblémái ezzel még koránt sincsenek megoldva. Kimondani könnyű, hogy mi­nél több olcsó, C kategóriájú szállodára van szükség, az óhajt megvalósítani, a korlá­tozott anyagi eszközök miatt, annál nehezebb. Ám jobb szervezéssel, a meglevő lehe­tőségek teljesebb kihasználá­sával költséges beruházások nélkül is enyhíthetünk a gon­dokon. A SZOT-üdülők szezo­non kívüli hasznosítása, az or­szágszerte 3500 férőhellyel ren­delkező turistaházak bevonása a sportturisztikai programok­ba, előrevinné az ifjúsági tu­rizmus ügyét. De ugyanígy, ha azt akarjuk, hogy a sportturizmus a tö­­megsportmozgalom alapja le­gyen, olcsó és nagy tömegű turisztikai felszerelések bizto­sításával kell hozzálátnunk a fejlesztéshez. Kölcsönzéssel, az ifjúsági turizmus kedvez­ményrendszerének kiterjesz­tésével kell elérni, hogy mi­nél több fiatal kapcsolódjék be a túrázók, országjárók né­pes táborába. Mert tagadha­tatlan hogy sport- és túra­felszerelések dolgában nem állunk jól- kevés is van be­lőlük, és ami van is, drága, nem a fiatalok pénztárcájához szabott. Márpedig alapvető felszerelések, technikai eszkö­zök nélkül a szállás-, utazási és egyéb kedvezmények elle­nére is, a sportturizmus egy helyben topog. Minderre már csak azért is ügvelnünk kell, mert az ifjúsági turizmus program kjánlataiban mind nagyobb szerep­int a cyalog­­túráknak, a kerékpár- és vízi­­túráknak, a hegymászásnak, a vándorturizmus, az ország megismerése sokféle formá­jának, lehetőségének. Sárvári Márta

Next