Magyar Nemzet, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-10 / 161. szám
14 A Magyar Nemzet vitafóruma Föl nem ismert Petőfi-kézirat az Akadémia birtokában HATVANY LAJOS & Dienes András halála után, 1964- ben jelent meg Petőfi összes művei kritikai kiadásának VII.kötete, amely az Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében készült. Ekkor kerültek ismertetésre a költő teljes levelezésen kívül azok az apróbb írásai, amelyek az előző kötetek egyikébe sem voltak beilleszthetők. Mindezt „a betőfikutatások legújabb eredményeit is értékesítő jegyzetapparátus kíséretében” tartalmazza a vaskos kötet. — A szerkesztők jegyzete így ismerteti a Vajdahunyadi emléklap tartalmát: „Az 1849-es harcok közepett, Karánsebes elfoglalása előtt, április 14-én tisztjei — köztük Petőfi — kíséretében Bem meglátogatta a vajdahunyadi várat. Az ott lakó László József, a kincstári vasművek igazgatója megvendégelte őket; felesége kérésére ebéd után a jelenvoltak egy emlék- 4 lapra írták rá nevüket. E látogatás emlékét őrzi a költő Vajda-Hunyadon című verse is.” 1849. május 2-án újságban jelent meg először a ..VAJDAHUNYADON. (Április 14. 1849.)” című költemény. A szabadságharc korabeli hivatalos „Közlöny” 348. oldalán került a vers nyilvánosságra. Bizonyosra vehető, hogy Petőfi nemcsak ennek kéziratát nem kapta vissza, hanem igen valószínű, hogy az említett újságot nem láthatta meg. Ezért kellett emlékezetből újra leírni. Erre mutat, az a néhány betűnyi eltérés, amely a ceruzával írt első, és a tintával írt másodikkézirat között észlelhető — akkor is, ha az első VITATHATATLAN, hogy ez Petőfi kéziratának reprodukciója, tehát feltétlenül Petőfi írta a 9. sor elejére azt, hogy „Itten lakott”. Erre a szóra a föl nem ismert kéziratra vonatkozó bizonyítás miatt kell előre felhívnom a figyelmet. Előbb azonban meg kell említenem azt a sajtóhibát, amely azokban az izgalmas napokban a debreceni szedő tévedése volt, és a korrektúra sem vette észre. Az „Itten” helyhatározó helyett az „Isten” neve kapott a Közlöny 92. számában nyomdafestéket. — Ez a kis hiba a legnagyobb érv azon feltevésem bizonyítására, hogy nem is kerülhetett a költő szeme elé a Hátszegen, 1849. április 15-én hajnalban ceruzával írt első fogalmazvány alapján kinyomtatott variáns. A ..Vajdahunyadi emléklap” kéziratára vonatkozó jegyzetek továbbirésze így található a VII. kötetben: özv. Hatvany Lajosné tulajdonában. Egy fólió. A cím és keltezés is Petőfi írása. — A tisztek aláírása ily sorrendben követik egymást: „General Bem Alezredes Herkulovits Alezredes Károlyi őrnagy Arányi Károly őrnagy törzsorvos Gesztessy László Petőfi Sándor százados Anton Kurz secretar Lőrincz Jósef százados segédtiszt Szentimrei százados Veress János főhadnagy Borza János főhadnagy Orbán Károly hadnagy Zajzon Áron hadnagy Meiszlinger főhadnagy.A kézirat máig nem került elő. Bizonyítékul elég a Közlönyben megjelent vers harmadik sorát betűhíven idéznem: „Légy „üdvözölve .... hol a’ hős lakott,” stb. — Máshol is találunk egy-két betűnyi eltérést attól a változattól, amelyet Havas Adolf: Petőfi öszszes költeményei végleges, teljes kiadása óta minden kiadású nyomtatvány közölt. Ezekben a 9. versszak 1. sora: „És megjövés... légy hévvel üdvözölve” — ez a kétségtelenül első kinyomtatásban: „És megjövés ... légy hévvel üdvözölve,”’ volt. — Az utolsó versszak első sora pedig mai kiadványaink mindegyikében: „Nem a nevedről, hanem szellemedről” szedéssel olvasható, de a Közlöny kiváló betűszedője, Szűcs Lajos ezt így szedte ki valamikor 1849. április 16-a és május 2-a között: „Nem a’ nevedről, hanem szellemedről / ’S annak művéről ismerek reád”. Lényeges különbséget találunk ,a költemény legelső kinyomtatott szövege és az 1867 utániak között az 5. versszak 3. sorának elején, amely 1849- ben így kapott nyomdafestéket: „Alant a’ vár; nem éri a’ vihar” — ma pedig: „Itt lenn a vár; nem éri a vihar” változatban közismert. Ennek érthető oka van. Petőfi Sándor összes műveinek III. kötete „eredeti” kéziratnak azt tartja, amelyet a Széchényi Könyvtár Kézirattárának Petőfi Ereklyetára egy „nagy negyedrét alakú autográf kéziratos füzet” 14— 15. oldalain őriz. Ennek egy részét láthatják itt az olvasók. A részben olvashatatlan aláírásokat — mondja a jegyzetapparátus — első közlőjük, Kéry Gyula nem olvasta ki minden esetben hibátlanul. A helyes névalakokat lásd Dienes: Petőfi a szabadságharcban című könyve 499. lapján, 111. még pontosabban itt. — Az emléklapot 1908-ban még a László-nővérek őrizték Vajdahunyadon, de a Petőfi-Ház megnyitásakor rendezett kiállítás számára ideiglenesen átengedték (lásd Kéry Gyula: Friss nyomon. 100—106. lapjain.) — Utóbb, Dienes András közlése szerint. Hatvany Lajos mentette meg a kéziratot a biztos elkallódástól. — Megjelent: Kéry Gyula: Friss nyomon. Bp. 1908. 102. lapján autotipiában is. Az Emléklap szót Petőfi aláhúzta. Érthetetlen, hogy akik meg tudták állapítani, hogy az Emléklap címét Petőfi húzta alá, ugyanazok nem vették észre, hogy Petőfi Sándor százados aláírása nem az 5„ hanem a 6. a tiszteké között. A hosszú szerkesztői jegyzetek a könyv 590. oldalán arra a két rövid mondatra vonatkoznak, amelyet az 526. oldalról pontosan idézek: Az első: „Emléklap V Hunyad április 14 1849”. — A másik (a kötetben szögletes zárójelbe téve): E címet követő 5. aláírás: „Petőfi Sándor százados”. Nem állja meg helyét az az állítás sem, hogy az Akadémiai Kiadó részére pontosabban közölték a tisztek névsorát, mint 1958-ban Dienes András könyvében jelent meg. Sőt azon a vaskos tévedésen kívül, amit Petőfi rangsorolásánál tettek, további hibát csináltak. Főhadnaggyá léptették elő Borra Jánost, aki Dienes és Hatvany könyvében az emléklapon megmaradt aláírása szerint „Borra János hadnagy” volt, és nem helyesbítették a 4. aláíró tévesen nyomtatott nevét, aki saját kezével azt, írta : Arany és nem azt, hogy Arányi. (Eredeti neve Goldmann volt.) Ezzel szemben tökéletesen megfelel az igazságnak az az állítás, hogy a Vajdahunyadi emléklap címe keltezése és a 14 tiszt aláírása 1908 óta ismert reprodukáltam — Petőfi halálának 100. évfordulója után először Békés István: Petőfi nyomában című munkája újította fel 1959-ben. ..A költő születésének 150. évfordulójára” pedig két kötet is, 1972- ben. 1. Martinkó András: Petőfi életútja, 2. Fekete Sándor: így élt a szabadságharc költője. — Azt hiszem, az érdeklődők csak ezt szerezhetik meg, mivel néhány hónapja 60 000 példányt nyomattak belőle második kiadásként. Mindhárom könyv illusztrációja alkalmas a nevek olvasására. Minthogy „a Petőfi-kutatások legújabb eredményeit is értékesítő” VII. kötet egyetlen szóval sem utal arra, hogy a végleges elkallódástól megóvott dokumentumon más is van, mint 14 szabadságharcos főtiszt aláírása, idézem, amit Meiszlineer főhadnagy aláírása után találtam az eredeti kéziraton. Itt állanak a nagy Hunyadi vár több százados hős falai között e’hon megmentői, mindanyian vértanúi a szabadságnak, keresztbe font karokkal bámulá a hős bajnokokat e nép, mely szinte kétségbe esetten nyögött az osztrák rablánczaira fűzve, míg meg mentői nem levélik. Ezen várt látogatá a nagy vezér, ezen várt, mely büszkén tekint le mée moslis, az öt környező vidék és szirt alapját szünetlen mosó kis folyamra, — ’s mely ’s mely viharok és fergeteg daczára is szilárdul át a kőszikla tetején. — ... Itten evék rövid táborias ebédeket e halhatlan emlékű hősei a hazának. Hol a nagy Hunyadi ülé számtalan diadal ünnepeit. Valami megható vala ez rám. Látni a nagy nemzet virágait, kik mind eczélért — a szabadságért — egybe seregelve a nagy lengyelt Bemet követék. És ki jön a boldog, ki a lény apostolait elfogadá a várba? Egy székely ivadék László Jósef és neje Szerecsek Anna! — Éljenek önök, hogy nevelhessenek hasonló fiakat a hazának — és nőket kik-kik méltó utódokat szülhessenek. — ... A NYOMTATOTT szöveget látva, könnyebb kibetűzni az emléklap hátoldalának felső harmadáról készült reprodukciót, amely itt jelenik meg először. Ebben két fontos bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy valóban Petőfikézirat maradt fölismeretlen 1907 óta, amikor Kéry Gyula megkapta „ideiglenesen” Lászlóéktól. Aligha lehet kétséges, hogy ez a kis rész a második sor közepén: „— .. . Itten evék” ugyanazon kézből került az emléklapra, amelyik a Vajda- Hunyadon című vers 9. sorának elejére azt írta: „Itten lakott”. — A másik bizonyíték a szöveg végződésénél alkalmazott jellegzetes négy pont: „szülhessenek. ” Kéry Gyula valóban tévedett, amikor a kérdőjel után megrövidítette és „kijavította” Petőfi kezeírását a „Friss nyomon” című munkája számára, ahol így végződik a nyomtatott szöveg. ..Egy székely ivadék: László József és neje Szerecsek Anna. Éljenek önök, hogy nevelhessenek hasonló fiúkat a hazának! Fehér János főkapitány.” Kéry Gyula szerezte meg ideiglenesen az emléklapot. Hatvany Lajos mentette meg a biztos elkallódástól és Hatvanyné Somogyi Jolántól került a páratlan dokumentum az Akadémia tulajdonába. Fehér János, helyesen Fejér János főkapitány volt. Ez jól látható a klisén. Ha valóban ő írta volna ezt a húsz sort, akkor miért van ott az elválasztó vonal? — És miért páratlan ez a dokumentum? Mert, aki ezt írta, annak jobb keze hüvelykujjáról igen szép lenyomatot őrzött meg a papiros. Ezt újságpapíron nem lehet reprodukálni, de a betűk azonossága alkalmas arra, hogy mások is foglalkozzanak annak megállapításával, ki lehetett az, aki e sorokat írta, ha nem Petőfi Sándor volt. Pejtsik Árpád Magyar Nemzet Vasárnap, 1991. július 18. A divat nyomában A bemutatókon ámulunk a divat újdonságain. Van, ami nagyon tetszik, akad olyan is, ami bizony nem tetszik. Most, amikor utánajárunk a megvalósult divatnak, örömmel találkozunk egy-egy ismerős modellel. Ilyen a rajzon szereplő fekete mintás, fehér lenvászon világjáró kis kosztüm. Világjáró, mert fekete betűs mintája egy-egy nagyváros nevét idézi fel. A kosztüm egyenes szoknyája oldalt hasított, kis kabátja klasszikus vonalú. A másik nyári divatsiker a libegő lepkeruha. Anyaga batikolt Indiai karton. A lerajzolt modell szilvakék-zöld-rozsdabarna-sárga színösszeállítású. A földig érő ruha — nevét repkeszárnyszerű bő ujjáról kapta — könnyű és hűvös. Nemcsak az ujja bő, szoknyarésze is lefelé erősen bővülő és magasan hasított, kivágása a nyakat szabadon hagyja. Sokféle változata van, viselik pongyolának, strandruhának, sőt nyári esti ruhának is. A lepkemodell igazán csinos, de —■ legfeljebb 40—45 éves korig előnyös. Az ingruháról már elmondtuk, hogy továbbra is a divat egyik sztárja. Egy kirakatban érdekes változatát láttam fehér gyolcsból (zsugorított anyag). A spárgaövtől az aranyövig, meg a saját anyagából fonott övvel is viselik. Egy másik ingruha, amire az utcán figyeltem fel, fekete-fehér tyúklábmintás selyemből készült, klasszikus inggalérral, ingkezelős hosszú ujjal, gumiházba fűzött, sálszerűen megkötött, a saját anyagából való övvel. A nadrágkosztüm, bár szinte minden divatbemutatón elsiratták, mégis divatos maradt. Különösen tetszett a fekete shantung nadrágkosztüm, (vajon hol vehette a gyönyörű tiszta selyem shantungot a tulajdonosa?) kabátja klasszikus vonalú, a nadrág szára egyenes. A farmer. Nincs vetélytársa. Találkozási sorrendben sorolom fel: piros tűzéssel díszített fehér farmervászon kötényruha; eredeti, koptatott farmerkék nadrágkosztüm rövid ujjú kabáttal, hosszú ujjú pamuttrikóval; farmer ingruha soksok tűzéssel, zsebbel és gombbal; trapéz vonalú farmerszoknya, ujjatlan mellénykével; önálló farmerszoknya (a régi nadrágból alakult át, egyenes, sok-sok tűzéssel díszített szoknyává). És végezetül — külföldi vendégen láttam — fekete jersey-nadrághoz és fekete selyem ingblúzhoz — a színpompás kalocsai csipke mellényt. (f. b.) UCIBUSZmiJTVÉINIY Marcel Prévost francia író (1862 —1941), a Francia Akadémia tagja elsősorban a női lélek rajzával foglalkozó regényeket irt. Későbbi műveiben aztán a családi erkölcsök védelmezője volt. Tulai rejtvényünk vízszintes 1. és a függőleges 18. számú sorában az egyik érdekes mondását idézzük. Vízszintesen (kétbetűsök: ET. AL). 18. Baranya megyei község. 19. Későbbre halasztani a döntéseket. 20. Tudományos tétel. 21. Imavégződés. 22. Lendület, régi irodalmi szavunkkal. 24. Főpap valahova kinevezett állandó helyettese. 23. Átlagos emberek sokasága vagy összessége. 27. Szovjet atléta (Vlagyimir): az 1936-os melbourne-i olimpián az öt- és tízezer méteres futás győztese. 28. Női név. 29. Idegen művészet. 31. A kutyával rokon dögevő ragadozó. 32. A férjes asszonyok, s általában asszonykorban levő nők megszólítása Franciaországban. 34. Vey dolog, latinul trés). 35. Dér betűi. 36. Gyermekiépszer. 38. Ragtói párja. 39 Madár, a kisgyermek nyelvén. 40. Házhely. 42. Nagy díszes, karos lámpa- vagy gyertyatartó. 43. Régi férfi ruhadarab, szalonkabát. 45. Lenből készült batiszt szövet. 47. Ritka férfinév. 48 Más lábbelire húzva viselt ormótlanul nagy csizma. 49. Színtelen, vízben kevéssé oldódó kristályos vegyület. Fontos gyógyszer a tüdőgyógyászatban. 51 Harckocsi. 52. Konyhakerti növény. .54. Latin szigor. 35. Neves vivőnőnk volt (Erna). 56. Szeszes italok. .38. Féreg. 59 Divatjamúlt bútordarab. 61. Kétdimenziójú térbeli alakzat. Küzdőtér, csatatér. 62. Idegen férfinév. 53. Egymás után említ. 65. Ritka férfinév (a naptárban mindössze hétszer található). 67. Bizonyos irányban változik, fejlődik. 69 örök, soha nem múló idő. 71. Előkelősködő üvegle. 73. A sor elején. 74. A holland légforgalmi társaság nevének rövidítése. 76. Napi, angolul (az angol hírlapok címében gyakori szó). 77. Ragben párja. 78. Fohász. 80. Ugyanaz, mint a 22. számú sor. 81. A távbeszélő egyik rövidítése. 83. Az injekció eleje. 84. Angol író és irodalomtörténész (1773—1834), egyike azoknak, akik Shakespeare nagyságára felhívták a figyelmet. 83. Vízi növény. 87. Mely személynek? 88. Az ólom legfontosabb érce. 90 Dumas: A három testőr c. regényének egyik alakja. 92. Mon . . . (francia felkiáltás). 93. Esetleg. 94. Rendkívüli. 95. Kákaszerü növény. Függőlegesen (kétbetűsök: EH. ES. ÖN. ES. ED. TO. KO. ST). „ Amikor ..véget vetnek a zenének és hazamennek a legények”. 3. Iskolai foglalkozásokról készített kimutatás. 4. Európai főváros 5. Komárom megyei község. 6. Iráni uralkodó. 7. Katonatiszti rangrövidítés. 8 Nagyon iparkodik valahová. 9 Valamely hivatali személy feladatkörébe tartozó dolgok csoportja. 10. Minden lében legyen. 11. ...hatol, kertelve beszél. 12. Az állatvilág szabója. 13. Ez a hadoszlop a hátországban az ellenséggel összejátszókból áll. 14. Finom íz és illat együtt. 15. A szövetkezet gazdáiból megy. 16. Tervszerű megelőző karbantartás (röv.). 17 Auss . . . (újból, újra). 23. Önmagában is kerek, de tárgyánál fogva egymással szervesen összefüggő irodalmi mű. 25. Tipor. 26. Magasabbra vesz. 29. Eldöntetlen sakkparti, névelővel. 30. Zsák alakú halászhálók. 32. Román férfinév. 33. Különlegesen rangos, előkelő. 34. Francia irodalomtörténész (Ernest, 1823—1892). 36. Szénapadlás (szag. illat, latinul). 37. Gárdonyi Géza egyik regénye. 39. Férfinév. 41. Neves fizikus, egyetemi tanár, akadémikus, volt oktatásügyi miniszterünk (Albert). 43. Kitűnő orosz kritikai realista író (1809—1832). 44. Női név. 46. Az ember teste a fej és a végtagok nélkül. 48. Enyhén kábul, szédül. 49. Levelezőlap-jelző. 50. Neves francia színész (az első négyzetben utóneve — Jean — első betűje). 53 Kóbor, bolyongó. 53. Helyére illesztve rögzít valamit. 56. Ostoba, buta. 57. Győr-Sopron megyei község. 60. Idősebb asszony. 62. A házak részei 64. Különlegesen finom étel. 66. Becézett női név. 68. . . a nap kezdődik az este. 69. Meg nem nevezett személy 70. Francia származású amerikai filmcsillag (Lili). 72. Trópusi gyümölcs. 74. Vas megyei község. 75. Mozgó emberoszlop. 79. A mostani napig. 81. ...kagyló: iszapos vízfenéken élő kagylófajta. 82. Mozgófénykép. 04 ... (bút) net least (angol kifejezés: utoljára, de nem utolsósorban). 86. Latin istennő 87. Mértani test. 88. Félhanggal emelt hang. 89. TEU. 91. Arc betűi. Valló Emil Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 18. számú sorok megfejtése. Határidő: július 20. * Június 26-i számunk keresztrejtvényének megfejtése. Hát maguk aztán csakugyan élhetetlenek. S ha ilyesmijük van, miért hagyták kialudni? Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Deák Ervin, Gilion Gabriella, Halta Kálmán, Holes István, dr. Iván Béla Lelkes József, Nagy Gyuláné, Szigeti Andrea, Tóth Miklósné, Ungermann Józsefné. Vidékiek: dr. Bándy Györgyné, Szekszárdi Dobozy János. Szeged: Dukai Péter. Kőszeg: Fábián Zoltánná. Salgótarján: Gulyás István. Gyömrő: Hirányi Irén. Mátraderecske: Pásztor Lajosné. Nyergesújfalu: Szigethy Béla. Jászapáti: Tamási László. Zalaegerszeg; Varga Éva, Hajdúszoboszló. A nyertesek a lottószelvényeket postán kapják meg. MÚLIK AZ IDŐ