Magyar Nemzet, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-04 / 102. szám
Péntek, 1919. május 4." Kalandozások kamerával, Panoráma-könyvnapok a TIT Természettudományi Stúdiójának tavaszi műsorán A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bocskai úti Természettudományi Stúdiója a nemzetközi gyermekév alkalmából állította össze tavaszi programját. Ezúttal nemcsak a szokásos laboratóriumi gyakorlatokat szervezik meg — külön-külön általános és szakközépiskolások, gimnazisták és szakmunkások részére —, nemcsak a Matematika kísérletezve. Biológiai gyakorlatok, Kis kémikusok és Kis fizikusok baráti köre foglalkozó, sajt, kémiai, fizikai, fizikaikémiai, számítógéptechnikai, geológiai, sejttani, szövettani és élettani gyakorlatokat tartják meg, hanem más előadásokat is terveznek a gyerekek számára. Valószínűlega színes diákkal, filmmel és zenével illusztrált földrajzi előadások lesznek a legérdekesebbek. A gyerekek — a képzelet útján, szakavatott előadók segítségével — két óra alatt beutazhatják Finnországot, Svédországot, Olaszországot, Bulgáriát, Portugáliát, Egyiptomot, Iránt, Mongóliát, Dél-Amerikát, megismerhetik Moszkvát és Leningrádot, a Magas-Tátra legszebb kirándulóhelyeit, és izgalmas élménybeszámolót hallhatnak az Atlasz-hegység magyar expedíciójának tagjaitól. Kalandozás kamerával címmel két alkalommal rendeznek rövidfém-bemutatót, amelyen a természettudományok legújabb eredményeit bemutató filmeket vetítenek. Néhány filmcím: Meséink madara, halható láthatatlan, Plazma, 3 D, Hogyan beszélnek a méhek. A felnőtt látogatók programján folytatódik a téli hónapokban megkezdett Természettudomány és filozófia című sorozat az elméleti és világnézeti kérdések iránt érdeklődők számára., A Fővárosi Egészségnevelési Központ és a stúdió közös rendezésében működő Egészségnevelési klub is tovább működik. A téli Mezőgazdasági könyv, hónap után most a Panorámakönyvnapokat rendezik meg, ugyancsak kiállítással és árusítással egybekötve. Május 1étől 17-ig neves szakírók és szakemberek tartanak egy-egy előadást a Panoráma útikönyvekkel kapcsolatban. Kalandozás kamerával címmel felnőtteknek is rendeznek két alkalommal filmbemutatót a MAFILM népszerű tudományos filmstúdiójának legújabb munkáiból. A Mi közünk a csillagokhoz című, háromrészes előadássorozat a csillagászat és a költészet, a csillagászat és a zene, a csillagászat és a képzőművészet közös világába vezet. A Kémia mozivásznon címmel négy alkalommal rövidfilmest lesz a stúdióban. Új földtani ismeretterjesztő sorozat kezdődik Idegen országok földtanáról — idegen nyelven címmel; érdekessége az, hogy az előadások nem magyarul, hanem idegen nyelven hangzanak el. Az első angol, a második francia nyelvű lesz, ősztől pedig németül, oroszul és spanyolul folytatják. Új kezdeményezés a Kisállattenyésztők akadémiája. A gyermeknevelés pszichológiai problémái címmel a kisgyermekek, a kisiskolások és a serdülők életkori sajátosságairól lesz szó. Folytatódik a természettudományok eredményeit szintetizáló kerekasztalbeszélgetés, a Világablak. A stúdió földrajzi előadásai bemutatják Suomit és a Lappföldet, a mediterrán tájakat, az ókori Egyiptomot, Itáliát, Portugáliát és Mongóliát. A Tudományos Fantasztikus Klub minden kedd este hat órakor várja az érdeklődőket. Változatlanul megtekinthető a fizikai jelenség bemutató kiállítás, fölkereshető a nonstop vetítőbox. A TIT budapesti planetáriuma áprilistól júniusig a következő műsorokat ajánlja: Űrkutatás — űrhajózás (Sajó Péter előadása), Sorsunk és a csillagok (az előadók, Csaba György és Taracsák Gábor 14 éves kortól javasolják megtekintését), Verne és a csillagászat (Schalk Gyulától), A négy évszak (Csaba György műsora), Földünk bolygótestvérei (Taracsák Gábor előadása), Idegen égbolt (Schalk Gyula Összeállítása. (gy- z-) NAPLÓ 1 A,áru*4 Dobrin Pejcsev festő, Ognján Kozsuhárov szobrász és Kiss Attila festő kiállítása ma délután ötkor nyílik meg a Bolgár Kulturális Központban. •* Holnap, május 5-én 16 órakor nyitja meg a 94 esztendős Remsey Jenő, a gödöllői iskola tisztelt mesterének gyűjteményes kiállítását a nagykőrösi A±rany János Múzeumban Aradi Nóra művészettörténész. * Radnóti Miklós emléktábláját a XIII., Radnóti Miklós utca 45. számú házon május 5-én délelőtt 11 órakor koszorúzza-íreg az írószövetség. „Bata Imre vagyok” — mutatkozott be Szempál Mónika szerdán este az Angelika cukrászdában. Így kezdődött a Radnóti Színpad Sarokasztal-sorozatának legutóbbi — Fekete Sándor munkásságának szentelt — irodalmi estje. Ugyanis a jelen irodalomtörténész — akinek Feketével való beszélgetését a meghívók hirdették — helyett Szentpál Mónika, a Sarokasztal-műsorok egyik rendezője ugrott be bravúrosan a kérdező szerepébe. Sokat segített neki a maga a sokoldalú címszereplő is, aki az irodalmi életben meglehetősen szokatlan őszinteséggel számolt be a cukrászdát megtöltő közönség előtt élete és pályája buktatóiról is. Egyik önéletrajzi novellája — Végvári Tamás előadásában — jelképes erővel foglalta össze a buktatókat és a szerző viszonyát azokhoz. A fiatal Fekete — mint politikai tiszt — egy kiérdemesült cirkuszlóra került, amely egy őrmester „jóvoltából” megugratta. „Nem akkor ugrok többé, ha ugratnak, hanem amikor én akarok” — szögezi le a harminc év előtti lovaglás tanulságait Fekete. Érdekesek voltak az esten hallott régi Fekete Sándor-versek és a felvillantott részletek annak idején bemutatott — és be nem mutatott — szatirikus drámákból. (a.)s Róna Emy grafikai kiállítása május 7-én nyílik meg a fCSZDSZ Poscher János Művelődési Házban (Bp. XIII., Poscher János u. 6.). Az ötvenedik, jubileumi könyvhét a Hites sorok című irodalmi műsorral kezdődik meg május 30-án, a Fővárosi Művelődési Házban. A budapesti megnyitó június 1-én, a Blaha Lujza téren lesz. A nemzetközi gyermekév alkalmával, június 3-án, az ifjúsági könyvesboltokban és könyvsátrakban gyermekkönyvek szerzői dedikálnak, és a Belvárosban, több helyütt vidám, ifjúsági műsorokat rendeznek. Zenés irodalmi bemutatókat és Móra Ferenc-műsort is terveznek. Székely Júlia Chopin Párizsban című történelmi regénye szép kiállításban jelent meg Jugoszláviában, szerb nyelven. A színházak mai műsora Magyar Állami Operaház: Cosi fan tutte (K.. béri. 7.) (7) — Erkel Színház: A rosszul őrzött lány (10 béri. 7.) (7) — Nemzeti Színház: Szent György és a sárkány (Ifj. béri. III. sor. 4.) (7), Főv. 5IIV. Ház: Döglött aknák (7) — Várszínház: Egy fa az egy fő (7) — Józsefvárosi Színház: Fehér babák takarodója (7) — Madách Színház: Lóvá tett lovagok (7) — Madách Kamara Színház: Kései találkozás (7) — Vígszínház: vikiben jó ha vége jó (Upor T. bér. 3.) (7) — Pesti Színház: Pisti a vérzivatarban (7) — József Attila Színház: Mézeshét (nyilv. főpróba) (7) — Fővárosi Operettszínházi Florentin kalap (E. Latabár K. bér. 3.) (7) — Thália Színház: Chopin (7) — Mikroszkóp Színpad: Első vadászat (7) — Vidám Színpad: így élni jó ... (7) — Kis Színpad: Dobogón vagyunk Tzél (8) Radnóti Színpad: Vicky Messola önálló estje (7) — Zeneakadémia: a MÁV Szimfonikusok koncertje (MÁV bér 1. 15) (fél 8.). kisterem: Pados Ferenc zongoraestje (fél 8). Mátyás-templom: Trajtler Gábor orgonahangversenye (8) — Budapesti Gyermekszínház: Az aranyember (du. 8.) — Állami Bábszínház: Népköztársaság útja: Vásári bábkomédiák (du. 3), Jókai tér: Ezüstfurulya (de. 10) — Játékszín: Pirandella-egyfelvonások (fél 8) — Fővárosi Nagycirkusz: a Moszkvai Cirkusz nevü műsora (du. fél 4 és fél 8). Rövid tartalom és szereplőlista a Pesti Arusorban. Magyar Nemzet Az űrhajósok kitüntetése Leonyid Brezsnyev nyújtotta át csütörtökön a Kremlben a magas szovjet kitüntetéseket a Szojuz–33 űrhajó személyzetének. Mint ismeretes, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Nyikolaj Rukavisnyikovot, az űrhajó parancsnokát, a Szovjetunió kétszeres hősét a Lenin-renddel, az első bolgár űrhajóst, Georgi Ivanovot pedig a Szovjetunió Hőse címmel és a Lenin-renddel tüntette ki az űrutazás alatttanúsított bátorságáért, hősies helytállásáért. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke a kitüntetés átnyújtásakor elmondotta : maga is figyelemmel kísérte az űrhajó útját, aggódott személyzetének tagjaiért, akik azonban kitűnően helytálltak a rendkívüli körülmények között és sikerrel tértek vissza a Földre. Brezsnyev kiemelte a tapasztalt űrhajós, Nyikolaj Rukavisnyikov higgadt munkáját és elismeréssel szólt az űrhajósok családjának új tagjáról, Georgi Ivanovról. Jó egészséget, új sikereket kívánt a két űrhajósnak azűrhajósok nem könnyű feladatainak teljesítésében. Nyikolaj Rukavisnyikov köszönetet mondott a magas kitüntetésért, s kijelentette: a szovjet—bolgár űrpáros munkája ismét bebizonyította a kipróbált szovjet—bolgár barátság erejét. Az űrhajósok mindent megtesznek azért, hogy teljesítsék azt a feladatot, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa szabott meg számukra, segítik a népgazdaság fejlesztését, a szocialista országok erejének növelését. A bolgár űrhajós, Georgi Ivanov meghatott szavakkal mondott köszönetet a kitüntetésért, amely — mint mondotta — az egész bolgár népnek, a bolgár néphadseregnek is szól. „Büszke vagyok arra, hogy hazám, a kis Bulgária, a többi szocialista országgal együtt, részt vehet az Interkozmosz-program űrrepüléseiben, amelyek a világ békéjének erősítését szolgálják” — mondotta a többi között. Az űrhajó személyzete átnyújtotta Leonyid Brezsnyevnek könyve, a „Kis Föld” egy példányát, amelyet magukkal vittek űrutazásukra. Ugyancsak átadták a két ország zászlaját és címerét, amely a két ország barátságának jelképeként volt velük a világűrben. Az ünnepélyes kitüntetésen jelen voltak többek között Vaszilij Kuznyecov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a Legfelső Tanács Elnöksége elnökének első helyettese, A. Nyikolajev Vezérőrnagy, a Gagarin kiképző központ parancsnokának első helyettese. A. Jeliszejev, a repülésirányításvezetője és sokan mások. Előkészület a tavaszi kiállításra Csehszlovák és lengyel újdonságok Csütörtök délelőtt a csehszlovák nagykövetség kereskedelmi kirendeltségén Ludovit Priecel kereskedelmi tanácsos és Václav Tejmar, a Budapesti Nemzetközi Vásár csehszlovák kiállításának igazgatója tartott ismertetőt a csehszlovák külkereskedelmi vállalatok idei szerepléséről. Az idén 2500 négyzetméteren, nyolc szakcsoportban 16 vállalat mutatja be a csehszlovák ipar termékeit. Összesen 230 gépipari terméket állítanak ki és ebből 44 olyan termék, amely eddig külföldi kiállításokon még nem szerepelt. Ennyi újdonságot még nem hoztak Budapestre csehszlovák partnereink és remélik, hogy a hagyományos, a műszakilag továbbfejlesztett termékek, valamint az újdonságok megnyerik a magyar szakemberek tetszését. A legnagyobb kiállítási területet, az A-pavilonban, a KOVO veszi igénybe és a már említett újdonságokból 27-et ez a vállalat mutatbe. Szerepel ezek között a polarográf műszer is, ennek klasszikus példányát Jaroslav Heyrovsky Nobel-díjas professzor állította elő, de az egyik csehszlovák vállalat már a továbbfejlesztett műszert mutatja be. Edmund Trela, a lengyel kereskedelmi tanácsos és Edward Czarnecki, a kiállítás igazgatója a lengyel vállalatok készülődéséről számolt be. Az idén a kiállítási terület 2180 négyzetmétert tesz ki. A legnagyobb lengyel kiállító a Bumar válalat, amely építőipari és útépítőgépeket mutat be széles választékban. A Varimex orvosi készülékeit állítja ki, a Metronex — a második legnagyobb kiállító — az ipari automatizáció újdonságait mutatja be. Az Unitra a többi között rádiótelefonokat hoz a kiállításra. Több lengyel cég érdekes ajánlatokat dolgozott ki magyar partnerei számára, így a Kolmex az 1981—1983-as évekre szóló vasúti kocsi szállításaira vonatkozólag. A Pezetel motorgyártási kooperációra tesz ajánlatot, a Zegluga tengeri szállítási vállalat a magyar tranzitszállítások bővítésére vonatkozó javaslatait továbbítja a magyar vállalatoknak. Népi műemlékek helyreállítása a Balaton körül A felújított Balaton-part, népi műemlékek közül többet az idegenforgalom szolgálatába állítanak. A műemlékértékű szántódpusztai cselédtelepülés harminc épülete közül három már ez év júniusától ilyen, célokat szolgál. Az egyikben endrédi csipkéket állítanak ki, a másik XIX. századi balatoni kisgrafikák tárlatának adotthont, a harmadikban pedig csárda nyílik. A későbbiekben további három egykori cselédiakásban lovasszállót rendeznek be. Minden bizonnyal sok látogatója lesz majd a Fonyódi járásban a buzsáki népművészeti tájháznak, amelyet ugyancsak egy régi szép parasztházból alakítanak ki. A hozzá tartozó magtárban ajándékbolt is nyílik. Látványos néprajzi gyűjteményt állítanak ki Zaanárdiban egy helyreállított parasztportán is. A Kis-Balaton melletti Vörsön az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal rendez be népi műemlék-épületben állandó kiállítást a Kis-Balaton természeti értékeinek, a hajdani pákászok tárgyi emlékeinek bemutatására. A tó északi partján, Alsóörsön felújítják és ugyancsak az idegenforgalom szolgálatába állítják az úgynevezett török adószedő házát. Tihanyban, ahol már öt régi épület szolgál múzeumként, újabb halászházakat mentenek meg az utókornak. Veszprémben pedig egy több évszázados vízimalmot rendeznek be vendégfogadónak. Közműtérképek a településekről A közműnyilvántartást és az ehhez szükséges közműtérképeket, Budapest és valamennyi város számára 1989 végéig, a községekben pedig az új földmérési alaptérkép kidolgozását követően el kell készíteni. Erről intézkedett most az építésügyi és városfejlesztési miniszter más tárcák és országos főhatóságok vezetőivel egyetértésben. A közműtérképek és -nyilvántartások hitelt érdemlő adatai ismeretében elkerülhetők azok a károk, amelyeket az építkezések munkagépei okoznak a közműhálózat megrongálásával. Az építőknek azonban nemcsak a károk elkerülése érdekében, hanem az új létesítmények közműellátása végett is pontosan kell ismerniük a vezetékhálózat nyomvonalát. A tanácsi építésügyi hatóságok feladata a nyilvántartások és az alaptérképek elkészítése, közműadattár létrehozása, valamint folyamatos kiegészítése. Július elsején lép hatályba az új intézkedés. Munkásműveltség Az egyik legnagyobb budapesti szakmunkásképző intézet lépcsőházában plakátokkal teli falak; a plakátok színházi előadásokat, hangversenyeket, filmeket, kiállításokat hirdetnek, szinte az egész fővárosi kulturális élet kínálatát nyújtják. Amikor azonban néhány szakmunkástanulóval kötetlen beszélgetés kezdődik, kiderül, hogy a gazdag kínálatból nagyon kevesen választanak valami kedvükrevalót. Egyetlen kislány jelentkezik, aki legutóbb a közönségszervező révén színházban volt: a Vidám Színpad kabaréműsorát látta. Papíron filmklub is működik az iskolában, de a tanulók maguk mondják némi öniróniával, hogy ez csak házi mozi; időnként szórakoztató, kalandos filmet vetítenek, de a filmről, mint művészetről, szó sem esik ilyenkor. Noha a tapasztalat szerint a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben egymástól lényegesen eltérők a művelődés lehetőségei, mégis szinte mindenütt több ez a lehetőség, mint amennyit hasznosítanak belőle. Pedig nem jelentéktelen a kérdés, hogy milyen kulturálódási alkalmat nyújt falain belül és kívül az iskola, hiszen a középfokon tanulóknak háromnegyede, összesen 273 ezer diák ebbe a két iskolatípusba jár. Szaporítja a gondokat, hogy sem a szakközépiskolában, sem a szakmunkásképzőben nincs énekzenei oktatás, és hogy az iskola speciális képzési céljai miatt a humán jellegű tantárgyakra lényegesen kevesebb idő jut. Ha figyelembe veszszük azt a közismert tényt is, hogy a szakmunkástanuló intézetek többségébe a gyengébb tanulmányi eredménnyel végzett, és ezzel együtt alacsonyabb általános műveltséggel bíró fiatalok kerülnek, érthető, hogy ezekben az iskolákban a közművelődés támogatása rendkívül fontos feladat. NEVELŐTANÁR A szakközépiskolákban és szakmunkásképző intézetekben a közművelődés helyzetét dr. Kosztonyi János oktatási államtitkár előterjesztése alapján legutóbbi ülésén vitatta meg az Országos Közművelődési Tanács elnöksége. Az írásos jelentés nem titkolta a gondokat, amelyek mindenekelőtt a tanítás rendelkezésére,mlló kevés időből, a szakképzésnek érthetően központi szerepéből fakadnak, de az államtitkár számos eredményről is beszámolhatott. Sok remény fűződik azokhoz az új nevelési és oktatási tervekhez, amelyeket tavaly a szakmunkásképzőkben, az idén a szakmunkásképzési célú szakközépiskolákban vezettek be. Túl a közismereti és szakmai tárgyak új tantervein, amelyekről a gyakorló pedagógusok véleménye nem egyértelműen pozitív, kétségtelen, hogy a nevelési terv összehangolni igyekszik a közismereti és a szakmai tárgyak rendszerét a közművelődés igényeivel, az órákon folyó nevelést a tanuláson kívül nevelőmunkával. Ezt elősegítheti az is, hogy az 1500-nál több tanulót oktató szakmunkásképzőkben már függetlenített kulturális nevelőtanárt alkalmaznak. Miután a művészeti nevelés ezekben az iskolákban lényegében kiszorul az órákról, és mert a szakmunkásképzőkben a kevés magyaróra többsége is jórészt a helyesírás és az alapvető nyelvtani ismeretek gyakorlásával telik el, érthető, hogy az esztétikai neveléssel elsősorban csak az órákon kívül lehet foglalkozni. Ezért is örvendetes az előterjesztésnek az a megállapítása, hogy „az elmúlt években.. megnövekedett az érdeklődés a zenével és irodalommal foglalkozó szakkörök iránt”, és hogy „a legeredményesebben és legnagyobb számban irodalmi és önismereti szakkörök dolgoznak”. Az öntevékenységet iskibontakoztatják a különféle művészeti szakkörök, amelyek közül főként az irodalmi színpadok és diákszínjátszócsoportok népszerűek. A szakmunkásképző iskolákban is gyökeret vert — régi hagyományokat újjáélesztve — a néptáncmozgalom, és sok helyütt működik jó programmal iskolai klub is. HONISMERET Ezekben a középfokú iskolatípusokban sajnálatosan hiányzik a szervezett ének-zene oktatás, ezért a zenei nevelés a művészeti körökön kívül az iskolai énekkarokban folyik. A kórusmozgalom fölélénkülése tapasztalható itt is, ami nem utolsósorban a Kórusok Országos Tanácsa széles körű munkájának és támogatásának köszönhető. Ezt amiatt kell külön hangsúlyozni, mert hiba volna kétségbe vonni a KÓTA eredményes tevékenységét, holott nem utolsósorban éppen a KÓTÁ-ban részt vevő karnagyok kívánságára rendezték a szakközépiskolákban és szálmmunkásképzőkben működő karvezetők díjazását. A kórusmozgalom megerősödésében érdemei vannak a Rádiónak is, amely évek óta nyilvános fórumot biztosít a szakmunkásokat képző iskolák énekkarainak is. Színházak szervezett ifjúsági előadásai, a múzeumok segítsége a honismereti mozgalomhoz, az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenyei, a közművelődési könyvtárak bibliográfiái mind-mind azzal biztatnak, hogy a leendő szakmunkásnemzedék általános műveltségét a közművelődés állami intézményei igyekeznek megalapozni. Az már más kérdés, és további problémákat vet föl, hogy ez a megalapozás nem mindig jár sikerrel. Mert noha az iskolai könyvtárakat a tanulói létszám nagyságával ■ arányban függetlenített, tisztelet- vagy óradíjas könyvtárosok vezetik, ezeknek a könyvtáraknak az anyagi támogatása meglehetősen eltérő képet mutat. A fejlesztés évi összege — olvasható az előterjesztésben — ezer forinttól 40—50 ezer forintig terjed. VITAFÓRUM Gondokkal küzd a klubmozgalom is, bár nem elsősorban anyagi természetűekkel, inkább abból a hibás szemléletből fakadókkal, hogy az iskola vezetése nem mindig érzi feladatának a klubok támogatását. Nem egy helyen csak alkalmi műsorok és ritka politikai összejövetelek színhelyének tekintik, figyelmen kívül hagyva, hogy a közösségi élet, a politikai vitafórum, az öntevékeny szórakozás és művelődés megteremtésében is milyen sok jó alkalmat kínál az iskolai klub. Jól tudjuk, hogy a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben éppen a közismereti tárgyak kis óraszáma miatt rendkívül nagy felelősség hárul az itt tanító nevelőkre. Az ő munkájuktól függ, hogy milyen általános műveltséggel lép ki ezekből az iskolákból az az ifjúság, amely hamarosan a munkásosztály új tagjává válik. Ezért foglalt így állást elnökségi ülésén az Országos Közművelődési Tanács: „Nagyon fontos, hogy a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző intézményekben oktató pedagógusok érezzék: a diákok körében folyó közművelődés és az oktató-nevelő munka egységet alkot, s az általános műveltség gyarapítása érdekében folyó munka is csak akkor lehet eredményes, ha nem szakad el a szakműveltségtől, a szakmai képzéstől.” Gábor István 5