Magyar Nemzet, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-04 / 102. szám

Péntek, 1919. május 4." Kalandozások kamerával, Panoráma-könyvnapok a TIT Term­­észettudományi Stúdiójának tavaszi műsorán A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Bocskai úti Természettudományi Stúdiója a nemzetközi gyermekév al­kalmából állította össze tava­szi programját. Ezúttal nem­csak a szokásos laboratóriumi gyakorlatokat szervezik meg — külön-külön általános és szakközépiskolások, gimnazis­ták és szakmunkások részére —, nemcsak a Matematika kí­sérletezve. Biológiai gyakorla­tok, Kis kémikusok és Kis fi­zikusok baráti köre foglalkozó, sajt, kémiai, fizikai, fizikai­kémiai, számítógéptechnikai, geológiai, sejttani, szövettani és élettani gyakorlatokat tart­ják meg, hanem más előadáso­kat is terveznek a gyerekek számára. Valószínűleg­­a színes diák­kal, filmmel és zenével illuszt­rált földrajzi előadások lesz­nek a legérdekesebbek. A gyerekek — a képzelet útján, szakavatott előadók segítségé­vel — két óra alatt beutazhat­ják Finnországot, Svédorszá­got, Olaszországot, Bulgáriát, Portugáliát, Egyiptomot, Iránt, Mongóliát, Dél-Amerikát, megismerhetik Moszkvát és Leningrádot, a Magas-Tátra legszebb kirándulóhelyeit, és izgalmas élménybeszámolót hallhatnak az Atlasz-hegység magyar expedíciójának tagjai­tól. Kalandozás kamerával cím­mel két alkalommal rendez­nek rövidfém-bemutatót, ame­lyen a természettudományok legújabb eredményeit bemu­tató filmeket vetítenek. Né­hány filmcím: Meséink ma­dara, halható láthatatlan, Plazma, 3 D, Hogyan beszél­nek a méhek. A felnőtt látogatók program­ján folytatódik a téli hónapok­ban megkezdett Természettu­domány és filozófia című so­rozat az elméleti és világné­zeti kérdések iránt érdeklődők számára., A Fővárosi Egészség­­nevelési Központ és a stúdió közös rendezésében működő Egészségnevelési klub is to­vább működik. A téli Mezőgazdasági könyv, hónap után most a Panoráma­­könyvnapokat rendezik meg, ugyancsak kiállítással és áru­sítással egybekötve. Május 1é­től 17-ig neves szakírók és szakemberek tartanak egy-egy előadást a Panoráma útiköny­vekkel kapcsolatban. Kalan­dozás kamerával címmel fel­nőtteknek is rendeznek két alkalommal filmbemutatót a MAFILM népszerű tudomá­nyos filmstúdiójának legújabb munkáiból. A Mi­ közünk a csillagokhoz című, háromrészes előadásso­rozat a csillagászat és a köl­tészet, a csillagászat és a ze­ne, a csillagászat és a képző­művészet közös világába ve­zet. A Kémia mozivásznon címmel négy alkalommal rö­vidfilmest lesz a stúdióban. Új földtani ismeretterjesztő sorozat kezdődik Idegen or­szágok földtanáról — idegen nyelven címmel; érdekessége az, hogy az előadások nem magyarul, hanem idegen nyel­ven hangzanak el. Az első an­gol, a második francia nyelvű lesz, ősztől pedig németül, oro­szul és spanyolul folytatják. Új kezdeményezés a Kisál­­lattenyésztők akadémiája. A gyermeknevelés pszichológiai problémái címmel a kisgyer­mekek, a kisiskolások és a serdülők életkori sajátossá­gairól lesz szó. Folytatódik a természettudományok eredmé­nyeit szintetizáló kerekasztal­­beszélgetés, a Világablak. A stúdió földrajzi előadásai be­mutatják Suomit és a Lapp­földet, a mediterrán tájakat, az ókori Egyiptomot, Itáliát, Portugáliát és Mongóliát. A Tudományos Fantasztikus Klub minden kedd este hat órakor várja az érdeklődőket. Változatlanul megtekinthető a fizikai jelenség bemutató kiál­lítás, fölkereshető a nonstop vetítőbox. A TIT budapesti planetáriu­ma áprilistól júniusig a követ­kező műsorokat ajánlja: Űr­kutatás —­ űrhajózás (Sajó Pé­ter előadása), Sorsunk és a csillagok (az előadók, Csaba György és Taracsák Gábor 14 éves­­ kortól javasolják megtekintését), Verne és a csillagászat (Schalk Gyulától), A négy évszak (Csaba György műsora), Földünk bolygótest­vérei (Taracsák Gábor előadá­sa), Idegen égbolt (Schalk Gyula Összeállítása. (gy- z-) NAPLÓ 1 A,áru*4 Dobrin Pejcsev festő, Ogn­­ján Kozsuhárov szobrász és Kiss Attila festő kiállítása ma délután ötkor nyílik meg a Bolgár Kulturális Központban. •­* Holnap, május 5-én 16 óra­kor nyitja meg a 94 esztendős Remsey Jenő, a gödöllői iskola tisztelt mesterének gyűjtemé­nyes kiállítását a nagykőrösi A±rany János Múzeumban Ara­di Nóra művészettörténész. * Radnóti Miklós emléktáblá­ját a XIII., Radnóti Miklós utca 45. számú házon május 5-én délelőtt 11 órakor koszo­­rúzza-ír­eg az írószövetség.­­ „Bata Imre vagyok” — mutat­­kozott be Szempál Mónika szer­dán este az Angelika cukrászdá­ban. Így kezdődött a Radnóti Színpad Sarokasztal-sorozatának legutóbbi — Fekete Sándor mun­kásságának szentelt — irodalmi estje. Ugyanis a jelen­ irodalom­­történész — akinek Feketével való beszélgetését a meghívók hirdet­ték — helyett Szentpál Mónika, a Sarokasztal-mű­sorok egyik rendezője ugrott be bravúrosan a kérdező szerepébe. Sokat segített neki a maga a sokoldalú címsze­replő is, aki az irodalmi életben meglehetősen szokatlan őszinte­séggel számolt be a cukrászdát megtöltő közönség előtt élete és pályája buktatóiról is. Egyik ön­életrajzi novellája — Végvári Ta­más előadásáb­an —­ jelképes erő­vel foglalta össze a buktatókat és a szerző viszonyát azokhoz. A fiatal Fekete — mint politikai tiszt — egy kiérdemesült cirkusz­lóra került, amely egy őrmester „jóvoltából” megugratta. „Nem akkor ugrok többé, ha ugratnak, hanem amikor én akarok” — szö­gezi le a harminc év előtti lo­vaglás tanulságait Fekete. Érde­kesek voltak az esten hallott ré­gi Fekete Sándor-versek és a felvillantott részletek annak idején bemutatott — és be nem muta­tott — szatirikus drámákból. (a.)s Róna Emy grafikai kiállítá­sa május 7-én nyílik meg a fCSZDSZ Poscher János Mű­velődési Házban (Bp. XIII., Poscher János u. 6.). Az ötvenedik, jubileumi könyvhét a Hites sorok című irodalmi műsorral kezdődik meg május 30-án, a Fővárosi Művelődési Házban. A buda­pesti megnyitó június 1-én, a Blaha Lujza téren lesz. A nemzetközi gyermekév alkal­mával, június 3-án, az ifjúsági könyvesboltokban és könyv­­sátrakban gyermekkönyvek szerzői dedikálnak, és a Bel­városban, több helyütt vidám, ifjúsági műsorokat rendeznek. Zenés irodalmi bemutatókat és Móra Ferenc-műsort is tervez­nek.­ Székely Júlia Chopin Párizs­ban című történelmi regénye szép kiállításban jelent meg Jugoszláviában, szerb nyelven. A színházak mai műsora Magyar Állami Operaház: Cosi fan tutte (K.. béri. 7.) (7) — Er­kel Színház: A rosszul őrzött lány (10 béri. 7.) (7) — Nemzeti Szín­ház: Szent György és a sárkány (Ifj. béri. III. sor. 4.) (7),­ Főv. 5IIV. Ház: Döglött aknák (7) — Várszínház: Egy fa az egy fő (7) — Józsefvárosi Színház: Fehér ba­bák takarodója (7) — Madách Színház: Lóvá tett lovagok (7) — Madách Kamara Színház: Kései találkozás (7) — Vígszínház: vik­i­ben jó ha vége jó (Upor T. bér­. 3.) (7) — Pesti Színház: Pisti a vérzivatarban (7) — József Attila Színház: Mézeshét (nyilv. főpróba) (7) — Fővárosi Operettszínházi Florentin kalap (E. Latabár K. bér­. 3.) (7) — Thália Színház: Chopin (7) — Mikroszkóp Színpad: Első vadászat (7) — Vidám Szín­pad: így élni jó ... (7) — Kis Színpad: Dobogón vagyunk Tzél (8) Radnóti Színpad: Vicky Messola önálló estje (7) — Zeneakadémia: a MÁV Szimfonikusok koncertje (MÁV bér 1. 15) (fél 8.). kisterem: Pados Ferenc zongoraestje (fél 8). Mátyás-templom: Trajtler Gábor orgonahangversenye (8) — Buda­pesti Gyermekszínház: Az arany­ember (du. 8.) — Állami Bábszín­ház: Népköztársaság útja: Vásári bábkomédiák (du. 3), Jókai tér: Ezüstfurulya (de. 10) — Játékszín: Pirandella-egyfelvonások (fél 8) — Fővárosi Nagycirkusz: a Moszkvai Cirkusz nevü műsora (du. fél 4 és fél 8). Rövid tartalom és szereplőlista a Pesti Aru­sorban. Magyar Nemzet Az űrhajósok kitüntetése Leonyid Brezsnyev nyújtot­ta át csütörtökön a Kreml­ben a magas szovjet kitünte­téseket a Szojuz–33 űrhajó személyzetének. Mint ismere­tes, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának elnöksége Nyikolaj Rukavisnyikovot, az űrhajó pa­rancsnokát, a Szovjetunió két­szeres hősét a Lenin-renddel, az első bolgár űrhajóst, Georgi Ivanovot pedig a Szovjetunió Hőse címmel és a Lenin-rend­del tüntette ki az űrutazás alatt­­tanúsított bátorságáért, hősies helytállásáért. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke a ki­tüntetés átnyújtásakor elmon­dotta : maga is figyelemmel kí­sérte az űrhajó útját, aggó­dott személyzetének tagjaiért, akik azonban kitűnően helyt­álltak a rendkívüli körülmé­nyek között és sikerrel tértek vissza a Földre. Brezsnyev ki­emelte a tapasztalt űrhajós, Nyikolaj Rukavisnyikov hig­gadt munkáját­ és elismeréssel szólt az űrhajósok családjának új tagjáról, Georgi Ivanovról. Jó egészséget, új sikereket kí­vánt a két űrhajósnak az­­űr­hajósok nem könnyű felada­tainak teljesítésében. Nyikolaj Rukavisnyikov kö­szönetet mondott a magas ki­tüntetésért, s kijelentette: a szovjet—bolgár űrpáros mun­kája ismét b­ebizony­ította a kipróbált szovjet—bolgár ba­rátság erejét. Az űrhajósok mindent megtesznek azért, hogy teljesítsék azt a felada­tot, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa szabott meg szá­mukra, segítik a népgazdaság fejlesztését, a szocialista or­szágok erejének növelését. A bolgár űrhajós, Georgi Ivanov meghatott szavakkal mondott köszönetet a kitünte­tésért, amely — mint mondot­ta — az egész bolgár népnek, a bolgár néphadseregnek is szól. „Büszke vagyok arra, hogy hazám, a kis Bulgária, a többi szocialista országgal együtt, részt vehet az Inter­­kozmosz-program űrrepülései­ben, amelyek a világ békéjé­nek erősítését szolgálják” — mondotta a többi között. Az űrhajó személyzete át­nyújtotta Leonyid Brezsnyev­­nek könyve, a „Kis Föld” egy példányát, amelyet magukkal vittek űrutazásukra. Ugyan­csak átadták a két ország zászlaját és címerét, amely a két ország barátságának jel­képeként volt velük a világ­űrben. Az ünnepélyes kitüntetésen jelen voltak többek között Va­­szilij Kuznyecov, az SZKP Po­litikai Bizottságának póttag­ja, a Legfelső Tanács Elnöksé­ge elnökének első helyettese, A. Nyikolajev Vezérőrnagy, a Gagarin kiképző központ pa­rancsnokának első helyettese. A. Jeliszejev, a repülésirányí­tás­­vezetője és sokan mások. Előkészület a tavaszi kiállításra Csehszlovák és lengyel újdonságok Csütörtök délelőtt a cseh­szlovák nagykövetség keres­kedelmi kirendeltségén Lu­­dovit Priecel kereskedelmi tanácsos és Václav Tejmar, a Budapesti Nemzetközi Vá­sár csehszlovák kiállításának igazgatója tar­tott ismertetőt a csehszlovák külkereskedel­mi vállalatok idei szereplé­séről. Az idén 2500 négyzetméte­ren, nyolc szakcsoportban 16 vállalat mutatja be a cseh­szlovák ipar termékeit. Össze­sen 230 gépipari terméket ál­lítanak ki és ebből 44 olyan termék, amely eddig külföldi kiállításokon még nem sze­repelt. Ennyi újdonságot még nem hoztak Budapestre csehszlovák partnereink és remélik, hogy a hagyomá­nyos, a műszakilag továbbfej­lesztett termékek, valamint az újdonságok megnyerik a ma­gyar szakemberek tetszését. A legnagyobb kiállítási terüle­tet, az A-pavilonban, a KOVO veszi igénybe és a már emlí­tett újdonságokból 27-et ez a vállalat mutat­­be. Szerepel ezek között a polarográf mű­szer is, ennek klasszikus pél­dányát Jaroslav Heyrovsky Nobel-díjas professzor állítot­ta elő, de az egyik csehszlo­vák vállalat már a tovább­fejlesztett műszert mutatja be. Edmund Trela, a lengyel kereskedelmi tanácsos és Ed­­ward Czarnecki, a kiállítás igazgatója a lengyel vállala­tok készülődéséről számolt be. Az idén a kiállítási terü­let 2180 négyzetmétert tesz ki. A legnagyobb lengyel ki­állító a Bumar válalat, amely építőipari és útépítő­­gépeket mutat be széles vá­lasztékban. A Varimex orvosi készülékeit állítja ki, a Met­­ronex — a második legna­gyobb kiállító — az ipari automatizáció újdonságait mutatja be. Az Unitra a többi között rádiótelefonokat hoz a kiállításra. Több lengyel cég érdekes ajánlatokat dolgozott ki magyar partnerei számára, így a Kolmex az 1981—1983-as évekre szóló vasúti kocsi szál­lításaira vonatkozólag. A Pe­­zetel motorgyártási kooperá­cióra tesz ajánlatot, a Zeg­­luga tengeri szállítási válla­lat a magyar tranzitszállítá­sok bővítésére vonatkozó ja­vaslatait továbbítja a magyar vállalatoknak. Népi műemlékek helyreállítása a Balaton körül A felújított Balaton-part, népi­ műemlékek közül töb­bet az idegenforgalom szolgá­latába állítanak. A műemlék­­értékű szántódpusztai cseléd­település harminc épülete kö­zül három már ez év júniusá­tól ilyen, célokat szolgál. Az egyikben endrédi csipkéket ál­lítanak ki, a másik XIX. szá­zadi balatoni kisgrafikák tár­latának ad­­otthont, a harma­dikban pedig csárda nyílik. A későbbiekben további három egykori cselédiakásban lovas­szállót rendeznek be. Minden bizonnyal sok láto­gatója lesz majd a Fonyódi járásban a buzsáki népművé­szeti tájháznak, amelyet ugyan­csak egy régi szép parasztház­­ból alakítanak ki. A hozzá tartozó magtárban ajándék­bolt is nyílik. Látványos nép­rajzi gyűjteményt állítanak ki Zaanárdiban egy helyreállított parasztportán is. A Kis-Bala­­ton melletti Vörsön az Orszá­gos Környezet- és Természet­védelmi Hivatal rendez be népi műemlék-épületben ál­landó kiállítást a Kis-Balaton természeti értékeinek, a haj­dani pákászok tárgyi emlékei­nek bemutatására. A tó északi partján, Alsó­örsön felújítják és ugyancsak az idegenforgalom szolgálatá­ba állítják az úgynevezett török adószedő házát. Tihanyban, ahol már öt régi épület szol­gál múzeumként, újabb halász­házakat mentenek meg az utókornak. Veszprémben pe­dig egy több évszázados vízi­malmot rendeznek be vendég­­fogadónak. Közműtérképek a településekről A közműnyilvántartást és az ehhez szükséges közműtér­képeket, Budapest és vala­mennyi város számára 1989 végéig, a községekben­­ pedig az új földmérési alaptérkép kidolgozását követően el kell készíteni. Erről intézkedett most az építésügyi és város­­fejlesztési miniszter más tár­cák és országos főhatóságok vezetőivel egyetértésben. A közműtérképek és -nyil­vántartások hitelt érdemlő adatai ismeretében elkerül­hetők azok a károk, amelye­ket az építkezések munkagé­pei okoznak a közműhálózat megrongálásával. Az építők­nek azonban nemcsak a­ ká­rok elkerülése érdekében, ha­nem az új létesítmények köz­műellátása végett is pontosan kell ismerniük a vezetékháló­zat nyomvonalát. A tanácsi építésügyi­­ hatóságok felada­ta a nyilvántartások és az alaptérképek elkészítése, köz­műadattár létrehozása, vala­mint folyamatos kiegészítése. Július elsején lép hatályba az új intézkedés. Munkásműveltség Az egyik legnagyobb buda­pesti szakmunkásképző inté­zet lépcsőházában plakátokkal teli falak; a plakátok szín­házi előadásokat, hangverse­­ny­eket, filmeket, kiállításokat hirdetnek, szinte az egész fő­városi kulturális élet kínála­tát nyújtják. Amikor azonban néhány szakmunkástanulóval kötetlen beszélgetés kezdődik, kiderül, hogy a gazdag kíná­latból nag­yon kevesen válasz­tanak valami kedvükrevalót. Egyetlen kislány jelentkezik, aki legutóbb a közönségszer­vező révén színházban volt: a Vidám Színpad kabaréműsorát látta. Papíron filmklub is mű­ködik az iskolában, de a ta­­­nulók maguk mondják némi öniróniával, hogy ez csak házi mozi; időnként szórakoztató, kalandos filmet vetítenek, de a filmről, mint művészetről, szó sem esik ilyenkor. Noha a tapasztalat szerint a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző intézetek­ben egymástól lényegesen el­térők a művelődés lehetősé­gei, mégis szinte mindenütt több ez a lehetőség, mint amennyit hasznosítanak belő­le. Pedig nem jelentéktelen a kérdés, hogy milyen kulturá­lódási alkalmat nyújt falain belül és kívül az iskola, hi­szen a közép­fokon tanulók­nak háromnegyede, összesen 273 ezer diák ebbe a két is­kolatípusba jár. Szaporítja a gondokat, hogy sem a szak­középiskolában, sem a szak­munkásképzőben nincs ének­zenei oktatás, és hogy az is­kola speciális képzési céljai miatt a humán jellegű tantár­gyakra lényegesen kevesebb idő jut. Ha figyelembe vesz­­szük azt a közismert tényt is, hogy a szakmunkástanuló in­tézetek többségébe a gye­n­­­gébb tanulmányi eredménnyel végzett, és ezzel együtt alacso­nyabb általános műveltséggel bíró fiatalok kerülnek, érthe­tő, hogy ezekben az iskolák­ban a közművelődés támoga­tása rendkívül fontos feladat. NEVELŐTANÁR A szakközépiskolákban és szakmunkásképző intézetek­ben a közművelődés helyze­tét dr. Kosztonyi János okta­tási államtitkár előterjesztése alapján legutóbbi ülésén vi­tatta meg az Országos Köz­­művelődési Tanács elnöksége. Az írásos jelentés nem titkol­ta a gondokat, amelyek min­denekelőtt a tanítás rendelke­zésére,­mlló kevés időből, a szakképzésnek érthetően köz­ponti szerepéből fakadnak, de az államtitkár számos ered­ményről is beszámolhatott. Sok remény fűződik azokhoz az új nevelési és oktatási ter­vekhez, amelyeket tavaly a szakmunkásképzőkben, az idén a szakmunkásképzési célú szakközépiskolákban vezettek be. Túl a közismereti és szak­mai tárgyak új tantervein, amelyekről a gyakorló peda­gógusok véleménye nem egy­értelműen pozitív, kétségtelen, hogy a nevelési terv összehan­golni igyekszik a közismereti és a szakmai tárgyak rendsze­rét a közművelődés igényei­vel, az órákon folyó nevelést a tanuláson kívül nevelőmun­kával. Ezt elősegítheti az is, hogy az 1500-nál több tanulót oktató szakmunkásképzőkben már függetlenített kulturális nevelőtanárt alkalmaznak. Miután a művészeti nevelés ezekben az iskolákban lénye­gében kiszorul az órákról, és mert a szakmunkásképzőkben a kevés magyaróra többsége is jórészt a helyesírás és az alapvető nyelvtani ismeretek gyakorlásával telik el, érthető, hogy az esztétikai neveléssel elsősorban csak az órákon kí­vül lehet foglalkozni. Ezért is örvendetes az előterjesztésnek az a megállapítása, hogy „az elmúlt­­ években­­.. megnöve­kedett az érdeklődés a zené­vel és irodalommal foglalkozó szakkörök iránt”, és hogy „a legeredményesebben és leg­nagyobb számban­ irodalmi és önismereti szakkörök dolgoz­nak”. Az öntevékenységet is­­kibontakoztatják a különféle művészeti szakkörök, amelyek közül főként az irodalmi szín­padok és diákszín­játszócsopor­tok népszerűek. A szakmun­kásképző iskolákban is gyöke­ret vert — régi hagyományo­kat újjáélesztve — a néptánc­mozgalom, és sok helyütt mű­ködik jó programmal isko­lai klub is. HONISMERET Ezekben a középfokú isko­latípusokban sajnálatosan hiányzik a szervezett ének-ze­ne oktatás, ezért a zenei neve­lés a művészeti körökön kí­vül az iskolai énekkarokban folyik. A kórusmozgalom föl­élénkülése tapasztalható itt is, ami nem utolsósorban a Kóru­sok Országos­ Tanácsa széles körű munkájának és támoga­tásának köszönhető. Ezt amiatt kell külön hangsúlyozni, mert hiba volna kétségbe vonni a KÓTA eredményes tevékeny­ségét, holott nem utolsósorban éppen a KÓTÁ-ban részt vevő karnagyok kívánságára ren­dezték a szakközépiskolákban és szálmmunkásképzőkben mű­ködő karvezetők díjazását. A kórusmozgalom megerősödésé­ben érdemei vannak a Rádió­nak is, amely évek óta nyil­vános fórumot biztosít a szak­munkásokat képző iskolák énekkarainak is. Színházak szervezett ifjúsá­gi előadásai, a múzeumok se­gítsége a honismereti mozga­lomhoz, az Országos Filhar­mónia ifjúsági hangversenyei, a közművelődési könyvtárak bibliográfiái mind-mind azzal biztatnak, hogy a leendő szak­­munkásnemzedék általános műveltségét a közművelődés állami intézményei igyekez­nek megalapozni. Az már más kérdés, és további problémá­kat vet föl, hogy ez a meg­alapozás nem mindig jár si­kerrel. Mert noha az­ iskolai könyvtárakat a tanulói lét­szám nagyságával ■ arányban függetlenített, tisztelet- vagy óradíjas könyvtárosok vezetik, ezeknek­­ a könyvtáraknak az anyagi támogatása meglehető­sen eltérő képet mutat. A fej­lesztés évi összege — olvas­ható az előterjesztésben — ezer forinttól 40—50 ezer fo­rintig terjed. VITAFÓRUM Gondokkal küzd a klubmoz­galom is, bár nem elsősor­ban anyagi természetűekkel, inkább abból a hibás szemlé­letből fakadókkal, hogy az iskola vezetése nem mindig érzi feladatának a klubok tá­mogatását. Nem egy helyen csak alkalmi műsorok­ és ritka politikai összejövetelek szín­helyének tekintik, figyelmen kívül hagyva, hogy a közössé­gi élet, a politikai vitafórum, az öntevékeny szórakozás és művelődés megteremtésében is milyen sok jó alkalmat kínál az iskolai klub. Jól tudjuk,­ hogy a szakkö­zépiskolákban és a szakmun­kásképző intézetekben éppen a közismereti tárgyak kis óra­száma miatt rendkívül nagy felelősség hárul az itt tanító nevelőkre. Az ő munkájuktól függ, hogy milyen általános műveltséggel lép ki ezekből az iskolákból az az ifjúság, amely hamarosan a munkásosztály új tagjává válik. Ezért foglalt így állást elnökségi ülésén az Országos Közművelődési Ta­nács: „Nagyon fontos, hogy a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző intézmé­nyekben oktató pedagógusok érezzék: a diákok körében fo­lyó közművelődés és az okta­tó-nevelő munka egységet al­kot, s az általános műveltség gyarapítása érdekében folyó munka is csak akkor lehet eredményes, ha nem szakad el a szakműveltségtől, a szak­­mai képzéstől.” Gábor István 5

Next