Magyar Nemzet, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-07 / 287. szám
*4 A Magyar Nemzet vitafóruma Egy lakásvitához KÉSŐI IDŐPONTBAN csöndesen megbújva az első program árnyékában, életbevágóan fontos kérdésekről folytattak vitát a Tudósklub meghívott vendégei november 20-án. A téma: mit lehetne, mit kellene tenni annak érdekében, hogy a jelenlegi lakáshelyzet javuljon, van-e lehetőség a gyökeres változtatásra, a lakáskérdés megoldására. Bennem az a vélemény alakul ki, hogy a műsorban a ■szociálpolitika és az értéktörvény (adott esetben: a lakás mint áru) feloldhatatlannak látszó dilemmája fogalmazódott meg, mintha e két szempont eleve kizárná egymást. Amikorr Liska Tibor konok elszántsággal a lakás érték (áru) mivoltáról beszélt, mások sűrűn emlegették a különböző rétegekkel kapcsolatos szükségszerű „gondoskodás” elvét. A mai gyakorlat szerint valóban nem fér meg e két tényező egymással. A lakástermelés és a lakáselosztás nagyrészt kivonja magát az értéktörvény érvényesülése alól. Ennek következményei rendkívül, sokfélék, elég, ha a lakáselosztásban érvényesülő két végletre utalok: 1. a lakások mélyen értéken alul találnak gazdára (tanácsi lakás) ; 2. értéken fölül „fialnak”, extraprofitot hoznak a bérbeadók számára (albérlet). Egy újabb tendencia: az állami, közösségi tulajdon egyéni kisajátítása. (A tanácsi lakást négy-hat ezer forint négyzetméterenkénti értékben elcserélik, szövetkezeti vagy öröklakásra.) Ha pedig a szociálpolitikai elvek érvényesülését vizsgáljuk, akkor kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a dinamikus lakásépítkezés ellenére egyre nő a lakásigénylők száma. Azaz a gyakorlatban nem érvényesül az értéktörvény és nem hatékonyak a szociálpolitikai meggondolások sem. "Csak emlékeztetül: az 960-as lakásépítési terv szerint körülbelül egymillió lakást, kellett 15 év alatt felépíteni, s a 15 éves terv végére el kellett (volna) érni, hogy minden új házasulandó fiatal lakáshoz jusson. A terv első részét túlteljesítettük, a másodikrészét pedig jellemezhetem a saját „esetemmel”. Betöltöttem harmincnyolcadik életévemet, 1967 januárjában adtam be lakáskérvényt, két gyermekem van, jogosult vagyok az egy főre jutó kereset alapján tanácsi értékesítéses szövetkezeti lakásra, de három-négy évvel ezelőtt azt mondta nekem a tanácsi tisztviselő — hosszas unszolásra —: „tíz éven belül nem kap lakást.” Nem hiszem, hogy esetemben valami különös balszerencséről van szó, így kijelenthetem: a lakáshivatal (a mai lakáselosztási rendszer) abba a kategóriába sorolt, amely szerint ugyan jogosult vagyok lakásra, de ezt a lakásigényemet húsz (!) éven belül — és azon túl mikor? — a lakáshivatal biztosan nem fogja kielégíteni. A húsz évvel ezelőtti tervek nem voltak irreálisak egyetlen vonatkozásban sem. Hogy ma mégis lakáshiány van, annak elsősorban nem az az oka, hogy kevés lakás épült, vagy hogy a lakással kapcsolatos szükségletek előre nem számíthatóan megnőttek. A fő probléma az, hogy a lakástermelés és főleg a lakáselosztás rendszere mára már korszerűtlenné vált. CSAK CSODÁLKOZOM * 10 ugyanis, amikor lakáshiányról hallok. Húsz évvel ezelőtt még 100 lakószobára körülbelül 250 személy jutott, ma csak 150. (Vö. Kulcsár Kálmán: A mai magyar társadalom, 217. o.) Nem ismerem a világstatisztikai adatokat, de azt hiszem, hogy ez nem, rossz arány. A tévéműsor beszélt szociálpolitikáról és az értéktörvényről, többnyire úgy, mint egymást kizáró elvekről. Ha a lakáskérdést emberek és lakások konglomerátumának fogjuk föl és nem lakástermelési és elosztási rendszerként, akkor szükségszerűen ehhez az álkonfliktushoz, áldilemmához jutunk el. És így elsikkad a leglényegesebb probléma, az, hogy a mai lakásállomány rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg a lakosság egyes rétegei között. Megkockáztatom: ha az utóbbi 15—20 év dinamikus lakásépítését figyelembe veszszük, akkor megállapítható, hogy a lakással rendelkezés vonatkozásában (is) nőttek a társadalmi egyenlőtlenségek. Liska Tibor csodálkozó tekintetéhez csatlakozom én is, ahogy lereagálta azokat az elképzeléseket, melyek szerint a cserék megkönnyítésével, a megüresedő lakások gyors kiutalásával, az építőanyagok árainak emelésével, a paneles technológia családiházépítésbe való bevonásával. (stb.) jelentősen lehetne enyhíteni a mai rossz lakáshelyzeten. Az a véleményem, hogy mindezek a változások ugyan némileg vagy átmenetileg javulást okoznának, de gyökeres változást aligha hoznának. A lakásínség ezekkel az intézkedésekkel — ezek ellenére — is nőni fog! Azt hiszem, fenti eszmefuttatásomból kiderül, hogy véleményem szerint a lakáskérdés egyetlen gyökeres és teljes megoldása csak a Liska Tibor által javasolt lakáselosztási rendszertől várható. A lakásnak — mint minden másnak — ára van. A mai felemás helyzettel szemben lakásgazdálkodást kellene megvalósítani. Eszmefuttatásomat azzal kezdtem, hogy a tévéműsor antagonisztikusan mutatta be a szociálpolitikát és az értéktörvényt. Ezzel hozzájárult egy olyan vélemény erősítéséhez, miszerint Liska a kapitalista csereértéktörvény („farkastörvény?”) talaján áll, míg a többiek buzgón küzdenek a szocializmus szociálpolitikájának a jobb megvalósításáért. Sajnos egyetlen „szereplővel” (mármint az adásban szereplő szakértővel) sem tudok , maradéktalanul egyetérteni. De az igazság mérlegének a nyelve Liska Tibor felé billen. Nála csak azt hiányolom, hogy a lakás aruvoltának hangoztatása mellett a jogos szociálpolitikai meggondolásokkal kapcsolatban néma volt. Azt mondta ugyanis: a keresetekbe be kell építeni azt az értéket, amellyel a lakásmegszerezhető vagy a lakbér kifizethető. Mélyen igaz gondolat. Az ő hiányzó gondolatmenetéhez hozzáteszem: mivel nem lehet különbséget tenni a munka szerinti elosztásban a gyermektelen és mondjuk a négygyermekes szülő között, a négygyermekest igenis szociálpolitikai juttatásban kell részesíteni. (Ugyanígy a nyugdíjasokat is, különösen, akik régebben mentek nyugdíjba.) AZEGYOLDALÚ MEGKÖZELÍTÉST menti, hogy a mai helyzet tökéletesen fonák, a feje tetejére állított. A szociálpolitika megelőzi, uralja az értéktörvényt, ahelyett, hogy követné, kiegészítené azt. Ez a rövid eszmefuttatás nem szolgálhatja azt a célt, hogy a mai visszás helyzetnek minden vonását föltérképezze. A lakáskérdés különben is csak egyike a mára akuttá vált társadalmi problémáknak. A szélesebb társadalmi összefüggésekről és megoldási lehetőségekről írt Bognár József és Kulcsár Kálmán a Közgazdasági Szemle 1980/7.8. számában. Tömören fogalmazok tehát: a szociálpolitika címszó alatt űzött „gyámkodással” fel kell hagyni, mert csak így érhetjük el, hogy a „lakásfronton” valóban közteherviselésről beszélhessünk, hogy a társadalmi igazságosság normái érvényesüljenek, s másrészt, hogy az, emberi képességek, emberi erők és anyagi eszközök optimális fölhasználását elérjük. Nemcsak gazdasági kérdésről van szó, hanem politikai alternatíváról is: közösségi-társadalmi demokratizmus vagy megcsontosodott bürokratikus szemlélet. Mi a teendő? Nem az, ami jó néhány évvel" évelőtt’ történt. Akkor ugyanis leremélték a lakbéreket. Bérkiegészítést kaptak, akik amúgy is előnyösebb helyzetben voltak és — a másik oldalon — növekedtek az albérleti díjak. A tényleges érték felé való közelítést tehát nemcsak, hogy nem tartom megoldásnak, hanem egyenesen rossz szociálpolitikának, amely csak az „áthárítási” mechanizmusoknak kedvez BEFEJEZÉSÜL mest egy szubjektív benyomás arról, hogy milyen is a lakáshelyzet. A kelenföldi lakótelepen lakom 12 éve feleségem szüleinek szövetkezeti lakásában. A körülbelül 28 lakásos házban a lakások túlnyomó többsége kétszobás. A családfők többsége középkorú, a gyermekek most iskolások. Elnézem a ház előtt már-már alig elférő gépkocsihalmazt, s azt, hogy az emberek milyen buzgalommal szeretik, tisztogatják autójukat. A lakások azonban már most szűkösek. De nincs kiút, nincs megoldás, illetve csak keveseknek van. Pedig van megtakarított pénz, de kevés ahhoz, hogy kimeneküljenek innen. A pénz és az energia tehát elpazarlódik, de legalábbis erősen eltorzul a „fogyasztási szerkezet”: lakás, jobb lakás helyett gépkocsi, benzin, hétvégi ház, luxuscikkek, alkohol ... A gyerekek pedig nőnek, s egyre inkább követelni fogják jogaikat. Maholnap családot alapítanak, de a szülők még aktív kereső korukban lesznek. Fiaiknak-lányaiknak nem tudnak lakást venni, azok önerőből nem tudnak boldogulni. 10—15 év és hihetetlen mértékű lakásínség lesz ebben a körülbelül, ezer főt magába záró házban. (Pedig Kesenföldon az átlagnál jobb körülmények között élők laknak.) Az országos statisztikák ugyanakkor ki fogják mutatni, hogy jelentős előrelépést tettünk a lakáshelyzet javításában: száz lakószobára már csak száz személy jut. S a statisztikák azt is jelzik, hogy a 80-as évekhez képest nőtt a lakásigénylők száma, továbbra is „lakáshiány” van Magyarországon. Még akkor sem fogjuk tudni, hogy mit kellene (mit kellett volna) tennünk? Bujdosó Dezső egyetemi adjunktus ÉRTESÍTJÜK TISZTELT ÜGYFELEINKET, bök. GYŐRI SZÍNESFÉM- ÉS MŰANYAG FÉLGYÁRTMÁNY TELEPÜNKÖN !Győr, Richter János u. 11. Telefon: Ki-044) 1980. december 1—december 12-ig I. E L T V ROZINK A leltározás idején az áruforgalom szünetel. A többi telepünkön a kiszolgálás zavartalan. FÉMIPARI ÉS TERMELŐESZKÖZ - KERESKEDELMI VÁLLALAT Vevőszolgálat: Budapest XIII., Dózsa György u 1 57 telefon: 401-321 —_______________——------------------------------------------------ Magyar Nemzet PÁLYÁZATI SZELVÉNY 1980. december 7. Cím:tár kiadó vállalat Rektoraszerkesztésére, Bd. Lenin krt. 9— 11. A címzésnél kérjük ráírni: a Magyar Nemzet pályázata. Beküldési határidő: december is. A megfejtést és a nyertesek névsorát a december 16-i, keddi számunkban közöljük. (P. P) t a./*## 1. Kétéves mezőgazdasági program megvalósítását kezdte meg a ghánai kormány, s ennek intézkedései a többi között az állattenyésztés fejlesztését, valamint az ország valutabevétele szempontjából alapvető mezőgazdasági termék termesztésének és feldolgozásának korszerűsítését segítik elő. Mi a ghanai mezőgazdaság legfontosabb terméke? a. a kávé, b. a dohány, c. a kakaó. 2. A Szovjetunió legfiatalabb egyetemei közé tartozik a mindössze ötéves ISzukuszi Állami Egyetem, ahol a Karakaipak Autonóm Köztársaság gyermekei tanulnak. A Szovjetunió mely köztársaságának területén található a Karakalpák ASZSZK? a. Üzbég SZSZK b. Grúz SZSZK, c. Azerbajdzsán SZSZK. 3. A közelmúltban Khartoumban megrendezett harmadik összafrkai kereskedelmi vásáron a földrész 34 országa, valamint az Afrikái Kerségszervezet, illetve más nemzetközi és regionális szervezet is képviseltette magát. Melyik afrikai országban rendezték a vásárt? a. Nigériában, b. Líbiában, c. Szudánban. 4. A november végén hazánkban járt magas színtű kambodzsai küldöttséget néhány helyen az indokínai ország hivatalos nyelvén itt üdvözlő felíratok fogadták. Ön szerint körülbelül meddig nyúlnak vissza a khmer nyelv legrégibb írásos emlékei? a. a III. századig, b. a VIll. századig, c. a XII. századig. A helyes megfejtést beküldők között öt darab 300 forintos váráslási utalványt sorsolunk ki. .Vasárnap, 1980. december 7. Milyen lesz a divat ? A divat mindig megelőzi a naptárt. Ködös, hideg november végi napon, a Magyar Divat Intézet sajtótájékoztatójával és kollekciójának bemutatójáva!! 1981 tavaszát és nyarát idézte a Vigadóba. Vámos Magda a művészeti vezető okosan tájékoztat: „Klasszikus egyszerűség jellemzi az eljövendő divatot. Főszerep jut a színeknek. A hamvas, opálos kagyló és gyöngyházfényű színeket erőteljes sugárzású színek élénkítik. * Újszerű a sötét-sötéttel színvariáció, ám az örök divatot, a sötétkéket a jövő tavaszon is fehér kíséri. A szoknya hossza — s ez fontos tudnivaló — nem lesz rövidebb! De hosszabb sem! Szóval normális. A rajzon két tavaszi kosztüm mutatkozik be. A kiskosztümöt keskeny fehér teniszcsíkos, sötétkék flanelából tervezték. Az egyenes szoknya elöl szembehajtással bővül. A rövidke kabát felső zsebében fehér batiszt díszzsebkendő látható. A masnis blúz szintén fehér batisztból készült. Hát ez igazán nagyon „édes”. A másik kosztüm szoknyája egyszínű szürke. A kabát szürke-sötétkék pepita szövet. Szép és újszerű színösszeállítás. Láttunk zöld kosztümöt piroskockás béléssel és láttunk szürke selyem alpacca alkalmi kosztümöt is. A kiskabát a tavasz és a nyár divatja lesz. Szinte elmaradhatatlan kísérője a nyári ruhának. Mindenhez a blézer vezet! No és a ballon! Igazán egyik szebb, mint a másik, megérdemli helyét az új divatban is. Különösen tetszett az elegáns klasszikus ballonszínű és vonalú kabát, meg az a modern változat amelyiknek a hátán van a zseb! A ruhák felvonulása közben feljegyeztem az elegáns plissze szoknyás drapp-barna kockás selyem ingruhát. Tehát az ingruha '81' divatjában tovább e.. És kötött... és kötött Reggeltől estig’, főleg tavasszal. Egyszínű mintás, egyenesvonalú vagy kiskosztüm Chanel stílusában. Elegáns és kényelmes a síkközött keskeny és széles csikokozású fehér-téglaszínű selyemkönnyű ..Pólóruha”. Fölötte széles csíkozású, egyens vonalú kardigánforma kabáttal. A bemutatót szünet nélkül „játszották”. Mi viszont tartunk egy kis szünetet kedvesolvasó. A nyári kollekcióra már az új évben jelentkezünk. Utóirat: a legdivatosabb tavaszi kalapforma a kis „Girardi”, főleg a kosztümökhöz. (f. b.) CC1VESZTI.EJTVI Érdekes portugál versformát mutatunk be a mai rejtvényünk fősoraiban: egész — és másfeles Jambusnak megfelelő verssorokban a hangsúly mindig a második szótagra esik és hosszabb sorokkal váltogatva, főleg refrénként fordul elő. Itt. R. CORREA brazil költő (1860—1911) hangulatos téli versszakát idézzük, Tótfalusi István fordításában. Vízszintesen (kétbetűsök: VÁ, MD, ZÉ, EA, KV* Ül, ÉD, LA). 1. A versszakasz első és második sora. 17. Stilizált levelekkel jelölt kártyalap. 18. Nagy, angolul. 19. Valamely tevékenység eredményes befejezése. 20. Csőrös fuvola. 21. Szilárd meggyőződés. 22. A görög-római mitológiában az évszakok istennői. 28. Komornyik. 25. Mentolos cigaretta. 26. Ritka férfinév. 27. A papok bő palástja. 28. Ázsiai hatalom. 80. Valahol való tartózkodás. 32. Megtörtént dolgok, események. 33. A kutyával rokon ragadozóállat. 34. Nógrád megyei bányászközség. 36. Talál valamit. 37. Tizenhárom, de legalább tizenkét hazavitt ütés a bridzsben. 38. Bitang. 39. Tömegében Csehszlovákia középső részén élő népcsoport. 40. Tárgyi valóságtól elvonatkoztatott (fogalom). 42. Becézett angol férfinév. 43. Építész, úszóbajnok (Alfréd, 1878—1955). A legelső magyar olimpiai bajnok (1896). Többek között a margitszigeti fedett uszoda tervezője. 44. Norvég műkorcsolyázó, film- és shortrevücsillag, háromszoros olimpiai bajnok (Sonja, 1912—1968). 45. Világhírű perui énekesnő (Yma). 46. Olyan. 47. Rovar. 48. Idegen férfinév. 49. Utcarészlet. 50. Angol sziget az Ír-tengerben. 51. Német hónap. 52. Apátlananyátlan gyermekek. 53. Jóerőben lévő. 54. Itt épül hazánk első atomerőműve. 56. Férfinév. 57. ...onnan, különböző helyekről. 58. Ókori athéni cserzővarga, a legelső demagógok egyike. 59. Befolyással van valamire. 60. Budapesti Nemzetközi Vásár. 61. Ruhadíszül szolgáló vékony csillogó kerek fémlemezkék. 62. Idegen női név. 63. Középkori fenyítő-megszégyenítő eszköz. 64. Irodalmi fűzőkapocs. 66. Olykor-olykor. 67. Idegen női név (a leggyakoribbak közül). 68. Földesúr a cári Oroszországban. 69. Napfelkelte előtt világosodni kezd (az ég). 72. Heves megyei község regényes várromokkal. 73. Konyhai eszköz. 74. Becézett női név. 75. . . .-játékok: merész ugrásokból álló akrobatikus cirkuszi mutatvány. 76. Övezetek. 77. Gyűrűs vegyületek egy csoportja. 78. A történetírás múzsája. Függőlegesen (kétbetűsök: LDAT, GO, ID, KE, KL). 1. Trópusi országokból származó fűszerárú. 2. Korán érő, kiváló borszőlő, illetve a belőle készült finom pecsenyebor. 3. Élvezet. 4. Érzékszervek. 5. Favorit-jelző. 6. Szabolcs- Szatmár megyei nagyközség. 7. Papa, mama és a gyerekek. 8. Dörzsölve mászmit. 9. Legalább, ha kell, ha szükséges. 10. Családtag. 11. Természeti fenyegetés. 12. AKF. 13. ...-way: angol vasút. 14. A gabona feldolgozása lisztté. 15. Ablakragasztó. 16. A radon és az oxigén vegyjele. 18. Prágai agyagszobor. 22. Szálloda. 23. Otthonunk helye. 24. Az olasz hivatalos távirati iroda rövidített neve. 26. Amerikai filmcsillag volt (Grace), később a monacói uralkodóherceg felesége. 28. Kínai tartományi székhely. 29 Sziklevelekben, magokban előforduló, tartaléktáplálékul szolgáló fehérjeüzemecske. 31. Aelsőfokú bpesti tanintézet régebbi elnevezése. 33. Visszaható birtokos névmás. 34. Zenészi kellékek. 35. Az ősi hazából költöző magyarok vezére. Arnád apja. 36. Nagy -. . . . nógrádi község. 38 A világ első űrrepülője (1931—1868). 39. Dél-tiroli városka. 41. Nem lát. 43. Lakik valahol. 44. Barát, pajtás (argóban). 45. Polinéziai szigetcsoport. 47. Erdélyi irodalomtöm.netiró (Péter). 43. Gyermektápszer*. 50. A Baleárokhoz tartozó Minorca-sziget legnagyobb városa. 51.A mangán és a vanádium vegyjele. 53. Jól mutat, tetszetősen hat. 54. Dunántúli röghegység. 55. Nagy sportlétesítmény. 57. Bírálatot mond 58. Történelmi időszakok. 59. Japán küzdősport. 60. A versszak harmadik és negyedik sora. 61. ... et igni, latin mondás, tűzzelvassal. 62. Földből és sövényből font kerítés. 63. Felsőruha. 61. Idegen főűr. 65. Air .. . (légipostái. 67. Milyen? 60. Nagyobb csomag. röteg. 70. Dátumrag. 71. Angol nap (day). 72. Ízesítők. 74. Meggyőződés: Valló Emil Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 60. számú sor megfejtése. Határidő: december 17. Címzés: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392 Budapest, Pf. 276. November 23-i lapszámunk keresztrejtvényének megfejtése: Minden nehéz kezdet könnyű lesz, ha a végével hasonlítja össze az ember. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek: Budapestiek: Avar Pál, Bakonyi Zsuzsa, Berkesi Gábor, Bukovszky Ferenc Durko Irma, Fülek Dénes, dr. Kiss Dénes, Macharek Éva, Szabó Ferenc, Wein Ádámné. Vidékiek: Dada Dezsőné, Vác: Herényi Erzsébet, Sopron; Fertály László, Kaposmérő; Jánosi István, Szabadszállás; Lelkes Róbert, Bodrogkeresztúr; özv. Lőrik Györgyné. Szeged; Polónyi Berta, Nagykátai Hédi Csabáné, Nagydobos; Salacz Iván, Agárd; Takács Ferenc, Gara. A nyertesek a lottószelvényeket postán kapják meg. KIS IRODALOM