Magyar Nemzet, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-24 / 276. szám
Szerda, 1982. november 24. Az előadóművészet mai helyzete Beszélgetés Nagy Attilával . Jelenleg mintegy ezerháromszáz színész van Magyarországon és százötven előadóművészi engedéllyel rendelkező előadóművész. A színészek közül vagy háromszázan foglalkoznak versmondással is. Hinné-e, hogy egyetlen színházi évadban megközelítően tizennyolcezer, egész estét betöltő, önálló verses program hangzik el? Ezeket az adatokat Nagy Attila Jászai-díjas színművésztől, a Színházművészeti Szövetség színésztagozatának elnökétől hallom. — Mivel magyarázza mégis, hogy e nagy számok ellenére is az előadóművészeknek, illetve az előadói esteket adó színészeknek a köre viszonylag szűk? — Nem könnyű az előadóművészek dolga, nehéz a színpadra jutás. Ha a Filharmónia vagy az Országos Rendező Iroda hivatalos engedélyével rendelkezik is valaki, kevés kivételtől eltekintve saját magának kell megszerveznie színpadra lépését. — Nincs szervezett állami fórum az előadóművészek foglalkoztatásának összefogására, irányítására? — Sajnos, nincs. Az említett mintegy háromszáz színész és előadóművész mindegyike rendelkezik olyan kvalitásokkal, amelyektől „kisüt a Nap”. Aszázötven előadóművész közül azonban csak tizenöt-húsz olyan van, aki ténylegesen fellépésekből él. A többi az előadóművészetet „alkalmi tevékenységként” gyakorolja. Hiányzik a tehetséges, de még névtelen fiatal művészek pályára segítése. Ugyanakkor hiányzik a belső kommunikáció és egyben az összehasonlítás lehetősége is a művészek között. Nincs központi nyilvántartás. Az egész tevékenység búvópatakjelleget visel. Jómagam is gyakran csak annak a művésznek az estjéről szerzek tudomást, aki valamilyen formában megkeres. — Mit tesznek a színházon kívüli kulturális fórumok, például a kultúrházak az előadóművészek foglalkoztatása érdekében? — Sokszor a kultúrházak keresik meg a művészeket és kérik fel őket olyan műsor előadására, amely beleilleszkedik folyamatos programjukba. Sajnos azonban, e házak igazgatói-előadói sem ismerik mindig mindazoknak a nevét, akik erre érdemesek. Az ünnepélyekre, társadalmi fórumokra meghívott versmondók köre ugyancsak nehezen bővül. — Mit lehetne tenni mégis annak érdekében, hogy több, ma még névtelen előadóművész is szóhoz juthasson? — Új munkamódszert kezdeményezünk, amelynek segítségével a fiatal, pályakezdő kollégáinkat megpróbáljuk átsegíteni a kezdeti holtponton, hallgatósághoz juttatván őket. Előadóművészek, akik már nagyobb gyakorlattal rendelkeznek és a nézők elfogadták művészetüket, nevüket adják olyan estékhez, ahol a bemutatkozó fiatal művészekkel együtt lépnek föl. Ez a tisztességes „árukapcsolás” még morálisan is javíthatja a művészek közötti kapcsolatokat. — Sikeres kezdeményezés volt korábban az előadóművészek részvétele a fiatalok irodalomtanításában is. Egyre több alkalommal vonják be művészeinket rendhagyó irodalomórák tartásának formájában az iskolások irodalomtanításának segítésébe. Ilyen alkalom volt például a XI. kerületi iskolákban Szentpál Mónika irányításával folytatott iskolaműsortevékenység és ennek Színház az iskolában címmel két évvel ezelőtt megrendezett országos seregszemléje. — Mi jelentene igazi előrelépést az előadóművészek napi munkafeltételeinek javításában? — Több éve fáradozunk azon, hogy egy kulturális intézmény támogatását megszerezzük, amely már meglevő színházi apparátusával állandó lehetőséget biztosítana előadóestek tartására és megkönnyítené az utat a produkciók számára, hogy azok — előzetes fenntartások nélkül — eljuthassanak a bemutatóig. Úgyis kialakul aztán egy természetes szelekció, mely eldönti, melyik program marad műsoron és melyik bizonyul kevésbé életképesnek. A kölcsönhatások rendszerének megfelelően pedig így még a kollégák is nagyobb felelősséggel lépnek színpadra. Álmunktehát egy ilyen előadóművész-pódium megteremtése! Reviczky Katalin Folytatódik a Kórház a város szélén című sorozat Danka Budapesten A Csehszlovák Kultúra Házában kedden tájékoztatást adott az újságíróknak a Magyarországon is népszerű csehszlovák tévéfilmsorozat, a Kórház a város szélén forgatókönyvírója, Jaroslav Dietl, rendezője, Jaroslav Dudek és a Kralova doktornőt játszó prágai színésznői, a Vinográdi Színház tagja. Az újságírók kérdésére a forgatókönyvíró Dietl elmondta, hogy bár sokan nem tartják modern műfajnak a sorozatot, szerinte az egyik legrégibb és az egyik legkedveltebb irodalmi műfaj éppen a sorozat. Ő maga több, Csehszlovákiában készült tévésorozat szerzője. Mint író, megismerhette a kudarcokat, s most az egész Közép-Európában sikerrel játszott Kórház- sorozat után a sikert is. Filmjüket a körülöttük élő emberekről készítették, barátaikról és ellenségeikről, régi és új szerelmeikről. Lépésről lépésre haladva készült el a kétezer oldalas forgatókönyv. Ezt Csehszlovákia háromnégy legjobb ortopéd sebésze lektorálta szakmai szempontból. A rendező — folytatta a forgatókönyvíró szavait Jaroslav Dudek — más szakembereket kért fel, hogy a rendezés valamennyi mozzanata hitelesen hasson a képernyőn. Valamennyi orvosszerepet játszó színész megtanult sebeket varrni, így például az ifjú sebész orvosnő szerepét megformáló színésznő maga is kezelt a film forgatása idején sebeket. Hihetetlennek tetszik, de mégis igaz, a műtétek fölvétele viszont nem egy valódi kórházban, hanem a prágai televízió egyik stúdiójában történt. Nemcsak hazájában, nemcsak Magyarországon, a Német Szövetségi Köztársaságban is hatalmas siker volt a kórház a város szélén. Akkora siker, melynek hatására kénytelenek voltak újabb hét epizóddal folytatni a sorozatot. A Hamburgban és Prágában felváltva fölvett epizódok, a csehszlovák és nyugatnémet közös munka előreláthatólag a jövő év közepén kerül a magyar televízió műsorára. Előtte délutánonként megismétlik a már sugárzott első tizenhárom részt. A Csehszlovákiából érkezett televíziós vendégeknek viszont a Tömegkommunikációs Kutatóközpont hazai képviselője azt mondta el adatokkal is igazolva, hogy milyen páratlan, magyar televíziós siker volt a kórház a város szélén. Az első részt a tévétulajdonosok 59 százaléka nézte, a tizenharmadik, befejező részt pedig 82 százalék. Ez 6,5 millió embert jelent. A vendégek az adatoknak a valódiságát azon is lemérhették, hogy milyen melegen és szívélyesen fogadták személyes megjelenésüket a közönségtalálkozóra érkezett televíziónézők. Kiváltképp a Dankát alakító Jana Stepankovát üdvözölték nagy szeretettel, aki nemcsak szerepében, de magánemberként is szerény és melegszívű egyéniség. L. G. Masyrst Nemzet Az Országos Béketanács leszerelési konferenciája Az összeurópai biztonság, a katonai erőegyensúly kérdéseiről rendezett konferenciát az Országos Béketanács kedden, a HNF Országos Tanácsának székházában. Vitaindító előadásában Balázs József, a Magyar Külügyi Intézet tudományos osztályvezetője áttekintette a nemzetközi biztonságért, az enyhülésért folyó küzdelem jelenlegi helyzetét. Szólt arról, hogy e mozgalomban Európa szerepe tovább nőtt. Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolták, hogy a legnehezebb helyzetben is van mód az érdekek egyeztetésére. Az együttműködés gazdasági, kulturális és tudományos téren egyaránt tovább erősödhet, s alapvetően kölcsönös érdek a fegyverkezési hajsza megállítása is. Az összeurópai biztonság kérdése — miként a vitában többen megállapították — nem vizsgálható elszigetelten, a világ más,térségeinek helyzetétől függetlenül. Az „öreg kontinens” békeharca, a különböző társadalmi rendszerek párbeszéde, a közös nevező megtalálása, s az ennek alapján történő együttműködés azonban befolyásolja egész bolygónk jövőjét Konstrukciós hitel vállalkozóknak Az OTP a hitelnyújtás eszközeivel ösztönzi a vállalkozásokat. A korszerűsített feltételek alapján a fiókoknál már megkezdték a kiskereskedőknek nyújtható kölcsönök folyósítását. A szerződéses boltok üzemeltetői, a magán- és társas vállalkozók, munkaközösségek szintén új konstrukciós hitelt vehetnek fel a kezdeti nehézségek áthidalására, a folyamatos üzemeltetés biztosítására. A már érvényben levő új feltételek értelmében a hoszszú, közép- és rövid lejáratra a kistermelőknek nyújtható hitelek összege másfél-, két és félszerese a korábbiaknak, ám növekedett a kamat, valamint az a saját rész is, amellyel rendelkezniük kell az adott összeg felvételénél. Valamivel hosszabb lett a visszafizetés határideje. A legnagyobb mértékben új üzlet építésére a kiskereskedők által kérhető kölcsönök összege nőtt. Ez korábban nyolcvanezer forint volt, ezentúl kétszázezer forint a felső határ, ám amíg a saját részaránya korábban az öszszeg harminc százaléka volt, addig most ötven százalék. A lejárati határidő ezelőtt öt év volt, az új hitelfeltételek szerint: hat-nyolc év. Ebben a hitelkonstrukcióban a kamat 10- ről 11 százalékra növekedett. Miután a kiskereskedői szakmák száma ez évben növekedett, az OTP is változtatott eddigi gyakorlatán. Ezentúl kölcsön nyújtható például kempingek, penziók, teniszpályák és tornatermek létesítésére is 300 000 forintos összeghatárig, ötévi lejáratra,, és 12 százalékos kamatra. A kiskereskedők ezentúl az átmeneti forgóeszközhiány fedezetére is kérhetnek hitelt. A szerződéses boltok vezetőinek az OTP az üzlethelyiség korszerűsítésére, átalakítására, felújítására, gépek, munkaeszközök vásárlására, üzletberendezésre, felszerelésre, nyersanyag- és árubeszerzésre, valamint forgóeszközökre, illetve átmeneti forgóeszközhiány fedezetére a magán-kiskereskedőkével azonos feltételek mellett nyújt hitelt. Ehhez a boltot szerződésre adó vállalat javaslata is szükséges. Ankét a magánerős lakásépítésről A telepszerű magánerős lakásépítés jövőjéről, kiterjesztésének új formáiról és a családi házas építés lehetőségeiről tartott ankétot kedden délután a Hazafias Népfront budapesti várospolitikai munkabizottsága. A téma előadója Gáspár Tibor, Budapest főépítésze és Vajda Vince, a Fővárosi Tanács V. B. beruházási főosztályának helyettes vezetője, felkért hozzászólója pedig Hofer Miklós, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora volt. A VT. ötéves terv időszakára mintegy húszezer telepszerű magánerős lakás építését irányozták elő. Az arányok azonban közben változtak, így előreláthatólag 35—38 ezer ■készül él ilyen formában. Jelenleg már a VII. ötéves terv előkészítésével foglalkoznak s a megfelelő telepítési javaslat kialakításához részletes vizsgálatnak vetették alá a szóba jöhető területeket. Figyelembe veszik a szükséges szanálás mértékét, a környezetvédelmi előírásokat, a közművesítés lehetőségeit. Új vonása lesz a telepszerű magánerős lakásépítésnek, hogy a következő évtől kezdődően a kerületi tanácsok hatáskörébe kerül a háromszáz lakásnál kisebb telepek beruházási programja. Remélhető, hogy ennek eredményeiként a lakosság igényeihez jobban alkalmazkodó, új otthonok születnek. Az állam a fővárosban — 1983 végéig — 3500 telket ad tartós használatba, és ezeken mintegy hét-hétezer-ötszáz lakás építhető fel. 1500 bérbe adott állami telken háromezer lakás készült, illetve készül el ebben az évben. *Árvízvédelmi együttműködés a Szovjetunióval A magyar vízügyi szakemberek egyik legkorszerűbb módszere, hogy a gazdaságilag kevéssé hasznosított területeken, a folyók közvetlen közelében hatalmas tározókat létesítenek és szükség esetén közelükben megnyitják a töltést. Sok helyütt ezzel igyekeznek féken tartani a környező területeket fenyegető magas árhullámokat. A szükségtározók rendszere nagy érdeklődést váltott ki külföldön is, mindenekelőtt a Szovjetunióban. Ez az eljáráscsak akkor lehet sikeres, ha idejében értesülnek a szokatlanul magas árhullám közeledéséről. A megbízható előrejelzést, s a bonyolult feladat ellátását csak a számítástechnika alkalmazásával lehet megoldani. A számítógépes programok kidolgozásában és cseréjében eredményes magyar—szovjet együttműködés alakult ki. A magyar szakemberek a módszereik átadásával segítenek szovjet kollégáiknak, mi pedig az operatív árvízvédelemhez elengedhetetlen számítógépes programokat kapunk. A két ország kutatói kidolgozták a légi fényképezést, és a nagy felbontású űrfelvételt feldolgozó módszereket is. Szentgotthárdiak Budapesten Szentgotthárd és környéke múltjával, jelenével és jövő terveivel ismerkedhettek meg a Vasi Baráti Kör tagjai azon a rendezvényen, amelyet a MÉM tanácstermében tartottak. Vas megye budapesti barátainak körei — a Szombathelyi Képtárépítő Egyesület, az őrségiek és a Haladás sportegyesület budapesti támogatói — először szerveztek közös találkozást. A rendezvényen, amelynek programját a rábafüzesi nemzetiségi asszonykórus műsora is színesítette, a részvevők tájékoztatást kaptak a szentgotthárdi apátság művészeti emlékeiről, valamint a környék kulturális, egészségügyi és nemzetiségi kérdéseiről. (Érdek képviselet ösztönösen összeráncolta homlokát és arra gondolt, ilyen az, amikor valaki csak szemlélője és nem szerény alakítója, részvevője az eseményeknek. Rövid időn belül már harmadszor fordult elő, hogy csak a jutalmak szétosztása után tolták elő az erről tudósító listát: szentesítse ő is kézjegyével. Vagyis, ismét kész tények elé állították. Gondok Csendben közbefogta a tollat s a folyosó homályában beírta nevét a kipontozott helyre. Pedig tudta, erre őt — a gyáregység KISZ-titkárát — nem kötelezheti senki: az ifjúsági törvény 27. paragrafusa szerint a KISZ jogosult: „az ifjúságot az állami szervek, szövetkezeteik, valamint a társadalmi szervezetek előtt képvisellná ...”, a vezetők kötelesek meghívni az ifjúsági szövetség megbízottját — vagyis itt és most ezt — azokra az értekezletekre, tanácskozásokra, amelyeken a fiatalokat is érintő kérdésekről esik szó. Ez pedig ilyen volt Tudta tehát, hogy ott kellett volna ülniea négyszög egyik sarkában, s gyakorolná jogait Sőt azt is tisztán látta ha a kézjegyét megtagadja és ez ránézve kedvezőtlen lépésre — mondjuk áthelyezésére — ösztökélné gazdasági főnökeit, nyugodtan fordulhat segítségért a felsőbb szintű KISZ-bizottsághoz és pártszervhez, kik megvédik. De ki adhat oltalmat az apróbb tövisek szúrásai ellen, ki garantálja hogy holnap is kap érdemi feladatot, erkölcsi és anyagi elismerésit, nem kerül-e lassan a süllyesztőbe, a kötelességeit ismerő, a jogaivall bátran élő ifjú KISZ-vezető? A fiatalok kezében levőfegyver” nem azonos kaliberű azzal, amit a vezetők használnak — hallhatjuk gyakran. Tán ez természetes is. Csakhogy hozzá kell tenni, a különbség akkor és csak abban az esetben érzékelhető, ha a párt, a szakszervezet nem segíti, támogatja kellőképpen a KISZ-eseket Nem adnak részükre sem feladatot, sem elismerésit, mellőzik erejüket, eszüket, figyelmen kívül hagyják javaslataikat. S ennek törvényszerű következménye: gyengült a KISZ vonzereje. A tagok, csigaházba húzódnak, és elhallgatnak A közömbössé váló emberek pedig látszatközösségiet alkotnak, műfeladatot vállalnak S ha a fiatalok maguk sem várják, igénylik, hogy kiálljanak értük, képviseljék vágyaikat, akikor a megbízottjuk szemrehányás nélkül bármit és bármikor aláírhat. Ez a beletörődés, „az úgy is mindegy” szemlélet igen. Stáros. Ahol így van, ott valóban fikció a KISZ érdekképviseleti, érdekvédelmi ügyködése is. Elvek Nem ez az általános, de előfordul. Itt-ott még ma is találkozhatunk hasonló mentalitással. Ám ezért oktalanság külön-külön hibáztatni az ifjabb és az idősebb nemzedéket. Ment ahol egészséges a légkör, „él” a munkahelyi, az iskolai demokrácia, a felvetéseket konkrét válaszok, tettek követik, a fórumok mindenki számára nyitottak, ott nem szenved, nem szenvedhet csorbát a jogok érvényesítése. És ezen belül nem okozhat nehézséget a fiatalok nevében tevékenykedő KISZ érdekképviseleti, védelmi munkájának gyakorlása sem. Ez azonban csupán egy lehetőség a demokrácia rendszerében, annak szélesítésének egyik módszere. A KISZ egyik alapvető jogosítványa, hogy „kezdeményezni jogosult az ifjúság munkakörülményeinek, művelődésének és sportolásának továbbfejlesztését, szociális helyzetének javítását”. Ezeket — a megalapozott — javaslatokat a gazdasági vezetők kötelesek megvizsgálni és válaszolni, a döntésüket megindokolni. „Az állami szervek és a szövetkezetek vezetői kötelesek az ifjúságot közvetlenül érintő jogszabályok és intézkedések meghozatala előtt azokat az ifjúság képviseletére jogosult szervekkel megtárgyalni, véleményüket kikérni..Ilyen például: a középtávú és éves gazdasági és szociálpolitikai tervek kidolgozása, a bérbesorolás, a kitüntetés, jutalmazás, lakáskérelem elbírálása, fegyelmi eljárás megindítása... A harmadik fontos terület a KISZ egyetértési joga, amely közös döntést jelent a gazdasági vezetéssel. Néhány ezek közül: az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználása, ifjúsági létesítmények létrehozása, megszüntetése, a lakásépítési támogatásban részesülő dolgozók kijelölése, az ifjúsági alapból nyújtott kedvezmények elosztása... Ám ez csak néhány kiragadott példa a vállalatoknál, szövetkezeteknél, intézményeknél működő KISZ-szervezetek jogainak csokrából. És nem szóltunk még a felszólalási, döntési, ellenőrzési lehetőségekről sem. Feladatok A fiatalokjogai széles területet ölelnek fel. Jelenleg — hallottuk a közelmúltban tartott KISZ-tanácskozáson, amelyen erről cseréltek eszmét" a középiskolás, dolgozó és értelmiségi fiatalok — az a legfőbb tennivaló, hogy mindenütt megtanuljanak, képesek legyenek a törvény adta lehetőségekkel élni. Az ezekben rejlő tartalékokat még jobban aknázzák ki, a meglevő fórumokat töltsék meg tartalommal. Természetesen az előrelépés más-más feladatot ró az iskolai, az üzemi, az intézményi KISZ-szervezeterére, minthogy az adottságok s az eddigi eredmények is eltérőek. Az érdekképviseletet sokan és gyakran leegyszerűsítik a passzív védekezésbe, s csupán jogorvoslatot várnak, remélnek a KISZ-től. Igaz, adott esetben ezt is elláthatja az ifjúsági szövetség, de többnyire fölösleges a szakszervezet funkcióit átvállalnia. Az érdekképviselet tág fogalom, rengeteg minden beletartozik. Ám ezt kifogástalanul gyakorolni a különböző érdekek feltárása és egyeztetése nélkül nehéz. Mert, ha társadalmi méretekben nincs is, egy-egy kollektíván belül azonban feszülhetnek, érdekkülönbségek. Ezeket ismerni kell, hiszen enélkül nem lehet a közös nevezőre rátalálni. Pedig ez a legfőbb cél. Ami a lényeg: akkor működik kifogástalanul egy KISZ- szervezet és akkor érvényesítheti érdekképviseleti, érdekvédelmi jogait megfelelően, ha a demokrácia gyakorlásának összes többi útja könnyen járható. Horváth István Megalakult a videoiroda A Rádió és a Televízió kereskedelmi igazgatósága, a MOKÉP, az OFOTÉRT, valamint az Orion a napokban nyílt gazdasági társulást hozott létre azzal a céllal, hogy elősegítse a képmagnók hazai elterjesztését és lehetővé tegye videoműsorok készítését és forgalmazását. A társulásnál első lépésként olyan műszaki eszközrendszer behozatalát és honosítását kezdik meg, amely alkalmas a videotechnika országos hálózatának kialakítására. A társulás céljai közé tartozik az is, hogy műsoros kazettákat gyártanak, amelyek hatásos módon segíthetik az iskolai oktató-nevelő munkát. A videoiroda az elképzelések szerint gondoskodik a képmagnóberendezések javításáról, a felvételek másolásáról, valamint készülékek és műsoros kazetták kölcsönzéséről. A videoiroda december végén nyílik meg Budapesten a VII. kerületben, a Csányi utca 13. szám alatt. s