Magyar Nemzet, 1983. november (46. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

O ben vagy egészében — azt az „örökséget”, amit az amerikai hadsereg Grenadábart hátra­hagy. A Sunday Telegraph úgy tudja, Margaret Thatcher más nemzetközösségi országok ka­tonáit szívesebben látná a szi­geten, mint Nagy-Britanniáé. Sir Geoffrey Howe vasárna­pi tévé­interjúja szerint Wa­­­shington a beavatkozás ügyé­ben nem volt őszinte London­hoz, elmulasztotta tájékoztatni legfőbb európai szövetségesét a magatartásában bekövetke­zett,­— az invázióval járó — „kritikus fordulatról”. A kicsiny, független Grena­­da elleni támadással az Egye­sült Államok igaz valójában mutatkozott be ismét az egész világ előtt: olyan országnak tartja magát, amelyet nem köt a nemzetközi jog, nem érintenek az alapvető erkölcsi normák, s amelynek külpolitikájában az erőszak­ vált a legfőbb érv­vé — állapítja meg a Pravda hétfői kommentárja. A­ legutóbbi események fé­nyében az emberek mintegy nagyító alatt láthatják a fegy­verkezési hajsza esztelen fo­kozására, az újabb halált hozó fegyverzetrendszerek kifejlesz­tésére, s a Kelet és Nyugat kö­zötti katonai paritás minden­áron való felborítására irányu­ló amerikai politikát. — írja a Pravda. liiirúpa-.tizerfe folj tniótlnak a lii'ki'ino/^alinak (iliako#.i> akciói Hírügynökségi jelentések szerint a hét végén Európa­­szerte ismét nagy tömegek til­takoztak az új amerikai nuk­leáris rakéták telepítése ellen. A Londontól nyugatra fekvő Greenham Common-i katonai támaszpont előtt — a szomba­ti nagyszabású tüntetés után — vasárnap ismét több száz asszony gyűlt össze, hogy til­takozzék a manőverező robot­gépek Nagy-Britanniában való elhelyezése ellen. A rendőrség őrizetbe vett nyolc asszonyt. Több mint száz asszony tün­tetett vasárnap a szicíliai Co­­misóban, amelyet az Olaszor­szágba telepítendő 112 robot­repülőgép befogadására sze­meltek ki. Az asszonyok, köz­tük külföldi békeharcos nők, a rakétatelepítés elleni tilta­kozásuk kifejezéseként színes gran­itfonalakat feszítettek ki a NATO-bázis bejárata előtt. Dániában a hét végén a má­sodik világháború utáni leg­nagyobb helyi békemegmozdu­lással befejeződött a leszerelés t­ámogatására meghirdetett ak­cióhét. Az ország mintegy 120 békebi­­ottsága, a szakszerve­zetek és a legkülönbözőbb pártok által szervezett tünte­téseken több mint kétszázezer ember tiltakozott a nyugat­európai rakétatelepítés ellen. Nagyszabású háborúellenes megmozdulásokon emelték fel szavukat az amerikai kor­mányzat fegyverkezési politi­kája és a nukleáris háború veszélye ellen a szovjet embe­rek is. Leningrádban összesen több mint négyszázezren vet­tek részt a­­város különböző pontjain rendezett tömeggyű­léseken. Minszk utcáin hetvenezer ember vonult fel és a meg­mozdulás befejező aktusaként az ENSZ-közgyűléshez inté­zett békefelhívást fogadott el. Ungváron „Soha többé hábo­rút” jelszóval közös békegyű­lést rendeztek a város lakosai és a földgázvezeték építésén dolgozó magyar, csehszlovák, lengyel és NDK-beli fiatalok. Szófiában vasárnap béketa­lálkozó kezdődött a balkáni országok fiataljainak részvéte­lével. 11 feeinut Kohl Tokióban Tokióból jelenti az MTI: öt­­napo­s hivatalos látogatásra hétfőn Tokióba érkezett Helmut Kohl, az­ NSZK kancellárja. Helmut Kohl és vendéglátója, Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök hivatalos tár­gyalásai ma kezdődnek. A megbeszélések középpont­jában a kelet—nyugati vi­szony, elsősorban a Genfben folyó szovjet—amerikai tár­gyalásokkal összefüggő kérdé­sek állnak. A nyugatnémet kancellár várhatóan tájékoz­tatja Nakaszoné miniszter­elnököt a bonni álláspontról, valamint az­ erősödő NSZK- beli antinukleáris békemozga­lomról. Tokió a Szovjetuniótól egy­oldalú leszerelési lépéseket kö­vetelő amerikai tárgyalási po­zíciót támogatja, s a Szovjet­uniótól Ázsiában is ellensúlyo­zás nélküli engedményeket kö­vetel. Nakaszone miniszterel­nök ezt kívánja megerősíteni a Kohllal folytatandó megbe­széléseken. A kétoldalú kap­csolatokkal összefüggésben mindenekelőtt a gazdasági együttműködés kérdéseit vitat­ják meg. Helmut Kohlt útjára felesé­gén kívül Alois Mertes külügyi államminiszter, továbbá Peter Boenisch kormányszóvivő kí­sérte el. A nyugatnémet kan­cellár Japánból Indonéziába, majd Indiába utazik. Csekél eredménnyel fejeződtek b­e a kínai — indiai m­egb­e­él­ésének Pekingből jelenti az MTI. A kínai hírügynökség delhi je­lentéséből ítélve csekély ered­ménnyel befejeződtek az in­diai fővárosban a kínai—in­diai tárgyalások. „Mindkét fél úgy véli, hogy a megbeszélé­sek hasznosak voltak és elő­mozdították a további tárgya­lásokat” — közölte az Új Kí­na a vasárnap véget ért for­dulóról. Megállapodtak abban, a tárgyalások ötödik menetére jövőre, Pekingben kerül sor. Kína és India 1981 decemberé­ben kezdett megbeszéléseket megoldatlan határproblémá­jukról, valamint a kétoldalú együttműködésről. Az Új Kína úgy fogalmazott, hogy „mindkét fél részéről erőfeszítések történtek a köl­csönösen elfogadható pontok felkutatására”. Valamelyes előmenetel mutatkozik a két ország gazdasági, kereskedel­mi, kulturális és tudományos­műszaki együttműködésében. Szovjet—vietnami nagygyűlés Hanoiban Hanoiból jelenti az MTI. A Szovjetunió határozottan tá­mogatja Vietnamnak a Kíná­val való viszony megjavítására tett javaslatait, valamint Viet­namnak, Laosznak és Kam­bodzsának a térség békéjének megteremtésére irányuló erő­feszítéseit — hangoztatta a ha­noi Ba Dinit palotában hétfőn megtartott vietnami—szovjet barátsági nagygyűlésen Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió minisztertanácsának első elnökhelyettese. A nagygyűlést, amelyen Pham Van Dong kor­mányfő is megjelent, a két or­szág közötti barátsági és egy­üttm­űködési szerződés ötö­dik, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. év­fordulója alkalmából tartották. — A Szovjetunió és Vietnam — mondotta Alijev — azonos nézeteket vall az alapvető kér­désekben, a béke megőrzésé­nek, • a fegyverkezési verseny elleni közös fellépésnek a szükségességében. — Ami a Kínával való kap­csolatainkat illeti, a Szovjet­unió következetesen tartja ma­gát az SZKP XXVI. kongresz­­szusán kidolgozott irányvonal­hoz. A Szovjetunió és Kína között egyes nemzetközi kér­désekben, némely országokhoz fűződő viszony megítélésében jelentős nézetkülönbségek van­nak. Miként a múltban, jelen­leg is úgy véljük azonban, hogy a szovjet—kínai kapcsolatok javítása megfelelne mindkét nép érdekének, és előmozdítaná a nemzetközi feszültség eny­hülését. Ez a folyamat termé­szetesen nem károsíthatja meg barátaink, szövetségeseink ér­dekeit — jelentette ki Alijev. A nagygyűlés vietnami szó­noka To Huu, a Vietnami Kommunista Párt KB Politi­kai Bizottságának tagja, a mi­niszterelnök első helyettese rá­mutatott: a Szovjetunió Viet­nam legnagyobb, legmegbíz­hatóbb támogatója. Maovar Vomzof Izrieli Honeck­errel interjút készített a­­Sternt Berlinből jelenti az MTI. Amíg meg nem kezdődik az új amerikai közép-hatótávolsá­­gú rakéták nyugat-európai te­lepítése, addig van még lehe­tőség a megállapodásra — erősítette meg Erich Honecker a nyugatnémet­ Stern maga­zinnak adott interjújában. Az NSZEP, KB főtitkára, ál­lamfő hangsúlyozta: „egyetér­tünk azzal­ a véleménnyel, hogy az emberiség érdekében a telepítés helyett jobb to­vább tárgyalni. 1983. október 5-én Helmut Kohl szövetségi kancellárhoz írt levelemben ezért ismét a szövetségi kor­mányhoz fordultam, hogy új­fent gondolja meg magatartá­sát ebben a kérdésben. Már csak történelmi szemszögből is kötelességünk szembeszállni a fejlemények olyan alakulásá­val, amely Európa népeinek, sőt az egész emberiségnek a pusztulását eredményezheti” — mondotta. Honecker hangoztatta, hogy a nemzetközi helyzet további kiéleződése nem válna javára a két német állam ma sem teljesen rendezett kapcsolatai­nak. Az új amerikai elsőc­sa­­pás-mérő fegyverek felállítása arra késztetné szövetségünket, hogy megtegye a szükséges politikai és katonai ellenintéz­kedéseket. Az NDK nemzetvédelmi ta­nácsának október 24-i közle­ménye — emlékeztetett rá Honecker — jelzi, hogy a megtelő előkészületek már fo­lyamatban vannak. Semmikép­pen sem következhet be, hogy a békéhez elengedhetetlen ka­tonai egyensúly megváltozzék a NATO, javára. Ezért sokkal jobb lenne, ha a Nyugat le­mondana a rakétatelepítésről. A két német állam kapcso­latairól szólva Honecker hang­súlyozta, hogy kormánya min­den lehetőt megtesz a békés egymás mellett élés előmozdí­tására. Jurij Andropov legújabb le­szerelési kezdeményezéseit méltatva­ megállapította, hogy azok nemcsak a szovjet—ame­rikai kapcsolatok mai állását értékelik tömör formában, ha­nem tartalmazzák a Szovjet­unió álláspontjának több új fontos elemét is, amelynek cél­ja, hogy jótékonyan befolyá­solják a dolgok menetét. Elvi jelentőségűnek nevezte Honecker Andropovnak azt a megállapítását, hogy lehetet­lenné válna a genfi tárgyalá­sok folytatása, ha megjelen­nek Nyugat-Európában az új amerikai rakéták. Erich Honecker hétfő dél­után fogadta hivatalában a nyugatnémet „zöldek” parla­menti csoportjának és orszá­gos vezetőségének delegáció­ját. A különböző irányzatok megegyezése­­i francia sz­­ocialistták kongresszusán Párizsból jelenti az MTI. A Francia Szocialista Párt kong­resszusa vasárnap a különbö­ző irányzatok közötti meg­egyezésen alapuló határozat elfogadásával ért véget. Ez a határozat a többséget képvi­selő centrum határozati javas­latán alapul, s biztosítja a kormány számára a párt egy­séges támogatását. Az egység érdekében némi engedménye­ket tettek a párt balszárnyát képező Ceres-csoportnak, s több ponton módosították a centrumnak a jobbszárny által is támogatott eredeti, határo­zati­­ javaslatát. Ezek a módosítások bizo­nyos pontokon figyelembe ve­szik a balszárny javaslatait. Így külpolitikai téren a hatá­rozat hangsúlyozza a francia politika önállóságát, több vo­natkozásban kemény szavak­kal ítéli el az amerikai poli­tikát, s megbélyegzi a Grenada elleni amerikai agressziót. Gazdasági téren kiemeli a gaz­dasági növekedésnek, a dina­mikus iparfejlesztésnek , a belső piac visszahódításának fontosságát. A balszárny ja­vaslatára felvették a határo­zatba azt is, hogy meg kell erősíteni a baloldal egységét, mert ez alkotja a magvát a Mitterrand elnök által óhaj­tott széles körű népi tömörü­lésnek. A bal szárny viszont csatlakozott ahhoz a politiká­hoz, hogy az eurorakéták kér­désében elutasítsák a francia nukleáris­­e­rők beszámítását a genfi tárgyalásokon, gazdasági téren, ped­ig, lemondott arról a javaslatról, hogy importkorlá­tozó intézkedésekhez­­ folya-­­módjának. A határozat a gaz­daságpolitikai kérdésekben gondosan elkerül minden olyan megfogalmazást, amely kiváltaná a közös piaci part­nerek rosszallását. A francia kommentátorok a kongresszus lefolyását a Linnéi Jospin által vezetett centrum győzelmeként értékelik, s hangsúlyozzák, hogy Jospin a pártban megszilárdította veze­tő szerepét. A brit alsóház rakétavilája Londonból jelenti az MTI. Hétfő délután a brit alsóház vitát, tartott az országban tele­pítendő új amerikai rakéták­ról. Heseltine hadügyminiszter bejelentette, hogy a rakéták brit földre szállítása menet­rendszerűen folyik egyes da­rabok már itt vannak, a leg­fontosabbak még nem. A miniszter a befejezettnek tűnő tényt azzal indokolta, hogy Genfben nem született megfelelő szovjet—amerikai megállapodás. A Szovjetunió — fejtegette — tett ugyan en­gedményeket, de szerinte vál­tozatlanul az „az alapproblé­ma”, hogy szovjet részről nem fogadják el a reagani „nulla­megoldást”, így az 1979-es NA­TO-rakétahatár­ozat a végre­hajtás szakaszába jutott. A munkáspárti ellenzék ne­vében Denis Healey, a vezető külügyi szóvivő­­hangsúlyozta: a rakétatelepítés katasztrofá­lis ösztönzést ad a fegyverke­zési versenynek. Naivitás azt hinni, hogy a telepítés tényé­vel szemben a Szovjetunió „beadja a derekát”, és elfogad­ja az amerikai feltételeket. Healey szerint a szovjet ve­zetés nagy engedménye­ket tett, és „örült az”, aki a Moszkva által kínált alapon nem haj­landó tárgyalni. Leszögezte: a brit kormánynak­ kötelessége leállítani a rakétatelepítést és alkura ösztönözni az Egyesült Államokat. Utalt rá, hogy friss felmérések szerint a­ britek 73 százaléka úgy véli: az ameri­kaiak a brit kormány egyet­értése nélkül is bevetnék a manőverező robotrepülőgépe­ket, ha ezt szükségesnek lát­nák. A külpolitika hírei­ ­­ (Moszkva, MTI) Hétfőn váratlanul elhunyt Sarai Ra­­sidov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, az Üz­­bég Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Legfelső Tanács tagja — je­lentették be Moszkvában. Sa­­rai Rasidov nekrológját Jurij Andropov, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa Elnökségének el­nöke, valamint több más ve­zető írta alá.­­ (Manila, AP) Ferdinand Marcos fülöp-szigeteki elnök hétfőn Cesar Virata kormány­főt jelölte utódnak arra az esetre, ha­ nem állna módjá­ban hivatali ideje lejártáig, 1987-ig ellátni az elnöki teen­dőket. ›J» (New York, Reuter) Hét­főn az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa az Irak és Irán között immár három éve folyó háború mielőbbi befejezésére szólítot­ta fel a harcban álló feleket. A határozat tervezete mellett 12 ország szavazott; Pakisztán, Málta és Nicaragua tartózko­dott a szavazástól.­­ (Kairó, MTI) Az Al- Ahram című kairói újság hét­fői jelentése szerint Egyiptom­ban tizenhárom embert letar­tóztattak, további hármat pe­dig köröznek a kormány fegy­veres megdöntését szolgáló szervezkedés vádjával. A vád­irat azt állítja, hogy a felgön­gyölített csoportnak „palesztin és iráni szervezetekkel volt kap­csolata”. Kedd, 1983. november 1. ­íromiku fakadta I­án kollégáját Moszkvából jelenti az MTI. Az amerikai fél kezdettől fog­va gátolja a haladást a genfi tárgyalásokon; az a célja, hogy a tárgyalások leple alatt meg­kezdhesse új, közép-hatótá­volságú nukleáris rakétáinak telepítését Nyugat-Európában, s­­ezzel katonai fölényre le­gyen szer­ a Szovjetunióval szemben — hangoztatta And­rei Gramiho, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első he­lyettese, külügyminiszter, amikor a Kremlben hétfőn fogadta Uffe­ Ellemann Jensen dán külügyminisztert. A fedest elsősorban nemzetközi kérdé­sekről, az európai közép-ható­távolságú nukleáris fegyver­zetről tárgyaltak. — A Szovjetunió részletes programot terjesztett elő, hogy kivezesse a genfi tárgyaláso­kat a zsákutcából — mondot­ta. Ehhez azonban feltétle­nül szükséges, hogy az Egyesült Államok is olyan, kölcsönösen elfogadható megállapodásokra törekedjék, amelyek lehetősé­get teremtenek az európai kö­zép-hatótávolságú nukleáris fegyverek egyensúlyának igaz­ságos alapon történő megőrzé­sére. — Jurij Andropovnak, a Pravda számára adott nyilat­kozata — mint mondotta — ismét bizonyítja, hogy a Szov­jetunió kész határozott lépé­seket tenni az Európát fenye­gető nukleáris veszély elhárí­tásáért, az egyenlőség és egyenlő biztonság alapján kész megállapodni a nukleáris szembenállás szintjének lénye­ges csökkentésében. Ugyanakkor nyilvánvaló — folytatta Gromiko —, hogy a fegyverkezési hajsza újabb szakaszának, az európai ese­mények veszélyes alakulásá­­nak megakadályozása vala­mennyi állam és nép ügye. Ha az Egyesült Államokkal szö­vetséges országok kormányai számolni akarnak országaik széles társadalmi és politikai rétegeinek akaratával, akkor építő módon kell hozzájárul­niuk az európai közép-ható­távolságú és taktikai nukleá­ris fegyverzet csökkentéséhez, Európában történő teljes fel­számolásához­, a béke megőr­zéséhez és megszilárdításá­hoz, az államok közötti együtt­működés bővítéséhez. A Szovjetunió szeretné, ha az európai bizalom- és bizton­­ságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia kez­dettől fogva tárgyszerű, konst­ruktív légkörben folyna. Jensen síkraszállt az enyhü­lési folyamat folytatásáért, a helsinki záróokmány szelle­mében való kelet—nyugati párbeszéd folytatásáért, és po­zitívan értékelte a madridi ta­nácskozás eredményes befeje­zését. Hangsúlyozta: Dánia ér­dekelt abban, hogy eredmé­nyeket érjenek el a genfi szovjet—amerikai tárgyaláso­kon. Az ismert NATO-állás­­pont alapján mindazonáltal megpróbálta igazolni a az Egye­sült Államok genfi tárgyalási magatartását. Zullag­in nyilatkozatot adott egy olasz magazinnak Rómából jelenti az MTI. „Az Egyesült Államokat a nyugat-európai rakétatelepí­­tésben nemcsak katonai szem­pontok, hanem politikai érde­kek is vezérlik, növelni kíván­ja szövetségeseinek ellenőrzé­sét” — jelentette ki az Il Mondo című olasz gazdaság­­politikai magazinnak adott nyilatkozatában Vagyim Zog­­lagyin, az SZKP Központi Bi­zottsága­­ nemzetközi, osztálya­­ vezetőjének első helyettese. A továbbiakban rámutatott: a szovjet nép 1941 óta különö­sen érzékeny a háborús ve­szélyre, ezért Moszkva nagy súlyt helyez az ország védel­mi képességének biztosítására. A világ választás előtt áll: vagy megegyezés születik Genfben és folytatódik az enyhülés, vagy rendszerbe ál­lítják az amerikai rakétákat, és akkor a Szovjetunió vá­laszintézkedései elkerülhetet­lenek lesznek. Arra a kérdésre, hogy van-e lehetőség egy Andropov­ Rea­gan találkozóra, Zaglagyin azt válaszolta, hogy ennek csak akkor lenne értelme, ha Rea­gan választási érdekein kívül más célt is szolgálna. A közel-keleti helyzetről ki­fejtette: a bejrúti merényletek egyértelműen bizonyítják, hogy az amerikai politika, valamint az izraeli—libanoni szerződés csődbe jutott, a Libanonba küldött nyugati négy­h­atalmi rendfenntartó­, erő pedig ku­darcot vallott. A Szovjetunió politikai meg­oldást sürget a Közel-Keleten. Elítéli a merényleteket, nem ért egyet a terrorizmus sem­miféle formájával sem. Vagyim Zaglagyin az SZKP és az OKP kapcsolatáról szól­va azt „nagyon jónak” minő­sítette. Hozzátette: az SZKP továbbra is folytatni kívánja az elvtársi vitát. Megjegyezte, hogy éppen ezért rövidesen Moszkvába várják az Olasz Kommunista Párt magas szin­tű küldöttségét. A PN­OA a*, am­neszt­iatörvény h­attí­r idejének m­egh­osszab­b füstit ind­í­­­ván rózsa Varsóból jelenti az MTI. Az amnesztiatörvény hatályának meghosszabbítását indítvá­nyozta a Lengyel Hazafias Nemzeti Ú­jjászületési Mozga­lom a lengyel parlamentnek. Mint hétfőn közölték, a PRON országos tanácsának el­nöksége javasolta a szejmnek, hogy hosszabbítsa meg azt a határidőt, ameddig az am­nesztiatörvény adta kedvez­ményekkel élhetnek azok, ak­ik a szükségállapot idején tör­vénybe ütköző politikai lépé­seket tettek. A júliusi amnesztia törvény értelmében nem indítanak el­járást azok ellen, akik jelent­keznek a rendőrségen, és fel­tárják, milyen illegális tevé­ken­ységet folytattak 1981. de­cember 13. és 1983. július 21. között. Eddig körülbelül ötszáz személy élt ezzel a lehetőség­gel. A lengyel belkereskedelmi minisztérium közleménye Varsóból jelenti az MTI. No­vember elsejétől Lengyelor­szágban ismét csak jegyre kap­ható a vaj, a margarin és a zsír. A hétfői lapokban jelent meg az erről szóló belkereske­delmi minisztériumi közle­mény. Eszerint azért vált s­züksé­­gessé a júniusban megszünte­tett jegyrendszer ideiglenes visszaállítása e termékek ese­tében, mert a lakossági felvá­sárlás kezdte meghaladni a normális méretet, ugyanakkor a tej- és sertésfelvásárlás az évnek ebben az időszakában általában csökken. A piaci el­látás zavartalansága követeli meg az intézkedést. A jegyrendszer szerint egy felnőtt lakos fél kiló vajat, és 375 gramm margarint, zsírt vagy szalonnát vásárolhat ha­vonta. A főzőolaj továbbra is korlátozás nélkül vásárolha­­­tó. Úgynevezett nagy baromfit ezentúl jegy nélkül is lehet venni, csirkét viszont csak a húsjegyre adnak. Továbbra is érvényben marad, hogy a hús­jegy felmutatásával 1 kg hús helyett 1,5 kg cukrot lehet vá­sárolni. (Egyébként ennyi a felnőtt adag, gyerekeknek vi­szont 2 kiló jár egy hónapban.) A 100 gramm csokoládé­ vá­sárlására jogosító szelvénnyel ezentúl 200 gramm csokoládé­ipari terméket lehet vásárolni. Lengyelország pénz- és áru­piaci helyzet sok tekintetben nem a tervek szerint alakult, egyes tendenciák aggodalomra adnak okot — így összegezhető az az interjú, amelyet Leszek Urbanowicz, a Lengyel Nem­zeti Bank elnökhelyettese adott a PAP lengyel hírügynökség­nek. Az idei év első három ne­gyedében az ország pénz- és árupiaci helyzete másképp ala­kult,­ mint azt az 1983-as gaz­dasági tervben feltételezték — mondta a lengyel bankvezető.

Next