Magyar Nemzet, 1984. február (47. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
Ára: 1,40 forintMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Szerda 1904. február XI.VII. évfolyam 26. szám t ( subitli ösztöndíj ~~ Összeült a családi kupaktanács. A família feje papírt, ceruzát tett maga elé, osztott, szorzott, majd hamarosan megszületett a döntés: a kisebbik lány, Judit, bármily szépen szaval, bármennyire remekel az amatőr társulatban, nem fog színi pályára lépni. Judit másnap kisírt szemmel járt-kelt az iskolában és üresen adta vissza a felvételi lapot. Az osztályfőnök nem hagyta ennyiben a dolgot, meglátogatta a munkás szülőket. Hosszú órákon át bizonygatta a szobakonyhás lakás nappalinak kinevezett szegletében. Judit tehetséges, könnyen és jól tanul, vétek lenne, ha elkallódna. Addig-addig erősködött, míg a kezébe nem nyomták a kitöltött jelentkezési lapot. De Judit nem ment el a felvételire. Egy jónevű nagyvállalatnál helyezkedett el adminisztrátorként. Az ötéves érettségi találkozón a pályakezdés nehézségeivel küszködő hajdani osztálytársai irigykedve hallgatták, mennyit keres, utazik, szórakozik. Egy évtized elteltével még Juditon volt a csodálkozás sora. Amíg ő lassan haladt a törzsgárdatagság mind magasabb fokozatai felé, fizetése pedig alig emelkedett, mert megközelítette a képzettsége alapján járó „tóng” felső határát, addig diplomás iskolatársai az első munkahelyet jobbra cserélték, kötetlenebb munkaidejük mellett másodállást vállaltak, magánpraxist folytatnak. Ő fokozatosan begubódzott, kolléganőin és idős szülein kívül alig érintkezik valakivel; színházba, moziba nagy ritkán jut el ... Azóta foglalkoztat mind sűrűbben Judit esete, mióta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának egyik, múlt év végén megtartott konferenciáján részletesen elemezték a társadalmi mobilitás csökkenésének okait. Fenyeget a veszély — mondotta egyebek között a népfront főtitkára —, hogy olyan hagyomány alakul ki, amelyben szülőről gyerekre öröklődik a társadalmi státus. Ez világjelenség, de fontos kulturális, művelődéspolitikai kérdés is egyúttal. A modern társadalmakban a munkaerő bővített újratermelésének költségei — hol kisebb, hol nagyobb mértékben — megoszlanak az állam és a családok között. Ám a gazdasági növekedés lelassulása és a költségvetés hiányai miatt csökkenőben van az efféle támogatás. A fizika, dolgozók gyermekei egyre* ritkábban választanak magas képesítést, főként egyetemi, főiskolai végzettséget igénylő szakmákat. A kivételesen magas keresetűek és *a gyermekük jövőjéért észérvek alapján áldozatot hozó értelmiségiek azok, akik vállalják a továbbtanulás költségeit és megoldják, hogy fiukat, lányukat — nemegyszer harminc-harminckét éves koráig — „saját ösztöndíjasuknak” tekintsék. A diplomaosztással ugyanis korántsem oldódik meg a gond. A pályakezdő értelmiségiek fizetése évekig oly alacsony, hogy a fiatalok nem tudnak a saját lábukra állni. A munkás- és parasztcsaládok már emiatt is idegenkednek attól, hogy gyerekük intézményes keretek között gyarapítsa tudását. Elvégre a képzetlen vagy kevésbé képzett munkaerő hamarabb lesz jól fizetett kenyérkereső. Az ifjú pedig hiába érvel, hogy harmincöt éves korban megugrik az értelmiségi jövedelem, megadatik a karrier lehetősége. Nem mehet a maga feje után. Szülői segítség nélkül nem teheti. Márpedig súlyos veszteségek érnek bennünket, ha éppen az alapvető osztályok magatartása válik elutasítóvá a tudás megítélésében, az ismeretek megszerzéséért tett erőfeszítések vállalásában. A továbbtanulás terén egyedül a felkészültségnek, a rátermettségnek kellene mérvadónak lennie, nem pedig a szülők társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyének, mint egy időben, vagy az anyagi javaknak, mint manapság. Nem sajátosan magyar követelmény ez: az osztrák közoktatási és tudományügyi miniszter is hasonló kívánalmakról számolt be a múltkoriban... Rohamosan közeledik a határidő, amikor le kell adni a felsőoktatási intézményekbe a jelentkezési lapot. A napokban dugják össze a fejüket a családi tanács tagjai. Ki így, ki úgy határoz majd gyermeke sorsáról. Másként dönt az, aki ismeri Judit történetét, és megint másként, aki Zoli históriáját hallotta valahol. A fiú műszaki értelmiségi apja sugallatára divatos pályát álmodott magának: erdőmérnök szeretett volna lenni. A család mindent megtett, hogy vágya teljesüljön. Zoli oklevéllel a zsebében Pest környékén helyezkedett el, hogy mindennap hazamehessen. De a soproni tanulóévek alatt szülei és ő elidegenedtek egymástól. A pályakezdő fiatalnak nem járt többé a családi ösztöndíj. A minap lánya született Zolinak. A harmincas éveinek küszöbén álló erdőmérnök most gyermekgondozási segélyre készül. Csakis azért, mert külkereskedelmi vállalatnál dolgozó, szakközépiskolát végzett felesége egyelőre jobban keres nála. Zoli egyszerűen türelmetlen, hiszen nem érte még el a bűvös harmincöt éves korhatárt — vélekednek barátai. Mi különös van hát a történetében? Az, hogy ismerőseinek másik csoportja siránkozásnak tekinti panaszát. Elvégre mindenki tudja — mondják —, hogy értelmiségi túltermelés van hazánkban, sok diplomás képzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik. Csakhogy Magyarország az egyetemre, főiskolára járók arányát illetően, az európai rangsor végére szorult. Egy nemzedék létszámának nálunk a kilenc százaléka tanul tovább felsőfokon . Mátraházi Zsuzsa Jurij Andropov levele az UNESCO főigazgatójához Érleli Honecker a kanadai kormányfővel tárgyalt A külpolitikai helyre A STATE DEPARTMENTHEZ intézett szovjet emlékeztető jelentős nemzetközi visszhangot keltett. A nyugati hírügynökségek első kommentáló anyagaikban megállapították, hogy a hivatalos dokumentum egyes elemei eddig is közismertek voltak, a Szovjetunió viszont első ízben most terjesztette elő nyilvános és egyben összefoglaló formában a kifogásait. Az AFP azokat a részeiket emelte ki, amelyek elmarasztalják a jelenlegi amerikai kormányzatot a két fél korábbi — így a SALT — megállapodásai megsértése miatt. Megfigyelők hangsúlyozzák a nyilvánosságra hozatal időpontját, amely gyakorlatilag egybeesett Reagan bejelentésével, hogy újabb négy évre jelöltetni kívánja magát az elnökségre. A szovjet álláspont teljesen egyértelmű a tekintetben, hogy a két ország viszonyának a javulásához nem elegendők a szólamok, amelyek felbukkantak Reagannek legutóbbi, nyilvánvalóan már a választási propaganda célját szolgáló beszédeiben, hanem gyakorlati cselekedetekre van szükség. Jurij Andropov igen határozottan fogalmazott az Egyesült Államok külpolitikájáról az UNESCO főtitkárához intézett levelében, amelyet kedden ismertettek a szovjet fővárosban. Az SZKP főtitkára a jelenlegi amerikai kormányzatot világuralmi törekvésekkel vádolta. „Ez a vezetés az egész földgolyót szuverén birtokának tekinti, s úgy hiszi, joga van rákényszeríteni másokra saját magatartási normáját” — olvasható egyebek között a levélben. A szovjet—amerikai viszony alakulása, a libanoni és a közép-amerikai válság az Egyesült Államok közvéleményét is aggasztja. Jellemző, hogy az immár választási kampányt folytató Reagannek kedden az ABC televízió műsorvezetője azt a megjegyzést tette: az amerikaiak ma jobban aggódnak, mint bármikor korábban, hogy kormányuk háborúba sodorja őket. Az elnök válaszában azt ígérte, hogy választási kampányában majd bebizonyítja ennek az ellenkezőjét, miszerint tehát Amerika nincs nagyobb veszélyben. PEKINGBEN kedden első ízben fűztek kommentárt Reagan bejelentéséhez, hogy újrajelölteti magát. Az Új Kína hírügynökség még korainak tartja a jóslatokat, hogy sikerrel jár-e az elnök választási stratégiája. A kínai hírügynökség első helyen a gazdasági árnyoldalakat említette, miszerint a költségvetés hiánya négyszer akkora, mint Reagan beiktatásakor volt. Negyvenmillió amerikai él a szegénységi szint alatt, súlyos a munkanélküliség. Az Új Kína arra is hivatkozik, hogy Washington külpolitikája következtében az amerikaiak nagy része a biztonság hiányát érzi. LATIN-AMERIKAI KÖRÚTRA indult kedden Scultz amerikai külügyminiszter. Az összesen öt országot érintő utazás első színhelye Salvador, ahol az amerikai katonai segélynyújtás lesz a legfontosabb kérdés. Schultz várhatóan újabb ígéreteivel a jobboldalt kívánja leszerelni — írta a TASZSZ kommentárjában —, hogy legalábbis a március végére bejelentett választásokig korlátozzák a „halálbrigádok” tevékenységét. Az amerikai sajtó az utóbbi hetekben nagy figyelmet szentelt a terrorcsoportoknak, s még a reagani irányvonalat megerősítő Kissinger-bizottság is kifogásolta, hogy az emberi jogok megsértése áttételesen megnehezíti a Fehér Ház számára a salvadori rendszer támogatását. Schultz személyében az első magas rangú politikus tesz majd látogatást Grenadán, az októberi amerikai katonai megszállás óta. A szovjet hírügynökség úgy tudja, hogy a külügyminiszter Grenadán és Barbados szigetén megvitatja a „regionális védelmierők” felállításának a kérdését is. Állítólag Washington vállalná magára a tervezett közös karibi katonai erő kiképzésének és fenntartásának a költségeit. Schultz Venezuelában találkozik majd a közép-amerikai válság békés megoldását szorgalmazó Contador alcsoport képviselőivel. Washingtoni sajtójelentések szerint a külügyminiszter a Kissingerbizottság ajánlásainak a támogatását kéri majd, holott a Contadora-csoport kezdeményezője. Mexikó már a napokban — de la Madrid elnök nyilatkozatában — világossá tette, hogy a földrész további felfegyverzését célzó javaslatok miatt nem ért egyet a bizottság dokumentumával. ai Szovjetunió lámogátja a a I' \. kulturális szervezetet Moszkvából jelenti az MTI. A nemzetközi helyzetről, az UNESCO feladatairól szólt Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke válaszlevelében, amelyet Amadou Nathal M’Bowhoz, az UNESCO főigazgatójához intézett. ..Osztanom kell azt az aggodalmát, amelyet Ön a fegyverkezési hajszával és a nukleáris háború veszélyével kapcsolatban juttat kifejezésre. Valóban, ez a veszély növekedőben van, de — mint ismeretes — nem a mi hibánkból. Milliók számára válik egyre világosabbá, hogy a feszültség forrása az Egyesült Államok jelenlegi kormányzatának világuralmi törekvése” — olvasható Jurij Andropov levelében. ..A Szovjetunió más politikát folytat nemzetközi téren. Ez az irányvonal egybeesik az ENSZ, valamint szakosított szerve, az UNESCO alapokmányaiban foglaltakkal. Az UNESCO tagállamai túlnyomó többségével együtt mi támogatjuk az ön által vezetett szervezetnek a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében kifejtett tevékenységét. Az UNESCO sokat tehet a szilárd béke biztosításáért folytatott harcban. Az UNESCO előtt a tudomány, a kultúra és a művelődés területén álló feladatok elválaszthatatlanok a fajüldözés, a faji megkülönböztetés ellen, a nem egyenjogú nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerének megszilárdítását célzó kísérletek ellen folytatott harctól. Azoknak, akik szembe kívánnak helyezkedni az UNESCO keretei között sikeresen és kölcsönösen előnyösen együtt működő államok közösségével, meg kell érteniük, hogy ezért egyedül ők viselik a felelősséget. A világ népei pedig ismét meggyőződtek arról, kik a barátaik, s kik az ellenfeleik. Bízom abban, hogy a Szovjetunió s az UNESCO közötti együttműködés továbbfejlesztése megfelel a népek létérdekeinek, a béke és a haladás ügyének” — írja Jurij Andropov levelében. Trudeau csillámírói az NDK-ban Berlinből jelenti az MTI. A nemzetközi feszültség csökkentése, a fegyverkezési hajsza megállítása, a nukleáris háború veszélyének elhárítása volt a központi témája Erich Honecker és Pierre Elliott Trudeau keddi hivatalos tárgyalásainak. A kanadai kormányfő hétfőn este érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Berlinbe. Kedden délelőtt Honecker és Trudeau először négyszemközti megbeszélést tartott, majd megkezdődtek a hivatalos tárgyalások, amelyek a délutáni órákban fejeződtek be. Trudeau ismertette a nemzetközi feszültség csökkentésére szolgáló elképzeléseit. Kanada híve annak — mondotta —, hogy a világ öt atomhatalma tárgyaljon a nukleáris fegyverzetek globális korlátozásáról. Az atomsorompó-megállapodást következetesen be kell tartani, egyezményben kell megtiltani a műholdak megsemmisítésére szolgáló fegyverrendszerek elhelyezését a világűrben. Elviselhető viszonyt kell kialakítani a különböző társadalmi rendszerű országok között. Nem a múlt hibáiról és mulasztásairól kell beszélni, hanem helyre kell állítani a bizalmat — mondotta. . Erich Honecker ismertette az NDK békepolitikájának célkitűzéseit és ebben az öszszefüggésben megvilágította a Varsói Szerződés tagállamainak prágai és moszkvai kezdeményezéseit. Az NDK államtanácsának elnöke nagyra értékelte Trudeau miniszterelnök kezdeményezését, amely — mint megállapította — hasznosan járulhat hozzá a feszültség csökkentéséhez és a nemzetközi helyzet javításához. Az NDK — folytatta — kész a tárgyalásokon megvitatni a másik fél minden olyan elképzelését és javaslatát, amely a háborús veszély elhárítását, Európa és a világ atomfegyvermentesítését, a fegyverzetek csökkentését és a leszerelést szolgálja. Kedden este Trudeau sajtóértekezleten vonta meg tárgyalásainak eredményeit, örömmel állapította meg, hogy Erich Honecker támogatja az öt atomhatalom értekezletének összehívására tett kanadai javaslatot. Biztatónak nevezte a miniszterelnök a stockholmi konferencia miniszteri szintű megnyitását is, de figyelmeztetett arra, hogy nem szabad megengedni a tanácskozások ellaposodását. Szerinte ezért kívánatos lenne, hogy a konferencia munkájának lelassulása esetén visszatérjenek a külügyminiszterek a svéd fővárosba. Nem szabad eközben kihasználatlanul hagyni a tárgyalások más fórumait sem — mondotta — és hivatkozott a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásra, amely remélhetőleg nemsokára felújítja munkáját. Számos pozitív javaslatot tartalmaz a Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata is — folytatta Trudeau. Másrészt azt állította, hogy a nyugateurópai rakétatelepítés megkezdődése után tavaly decemberben a NATO-országok brüsszeli értekezletén is született olyan állásfoglalás, amelynek vannak pozitív elemei. Közölte, hogy Moszkvába is szívesen ellátogat, miután levelet kapott Jurij Andropov szovjet párt- és államfőtől. A látogatás időpontját később fogják rögzíteni. Mitterrand fogadta Arhipovot Párizsból jelenti az MTI Mitterrand elnök kedden délután fogadta Iván Arhipovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Párizsban. Az egyórás megbeszélés után Iván Arhipov az Elyséepalotából távozva kijelentette az újságíróknak, hogy a megbeszélésen elsősorban a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének kérdéseivel foglalkoztak, s természetesen szó volt a világpolitika nagy problémáiról is, hiszen a jelenlegi helyzetben ezeket nem lehet megkerülni. Az a célunk — mondotta —, hogy hatékonyabbá tegyük az együttműködést a két ország között gazdasági, kereskedelmi, tudományos és technikai téren, s felhasználjuk az e területeken meglevő óriási lehetőségeket kapcsolataink fejlesztésére. Ezzel kapcsolatban konkrét javaslatokat is tettem párizsi látogatásom során — mondotta — s ezek nemcsak a kapcsolatok fejlesztésére irányuló akaratunkról, hanem arról is tanúskodnak, hogy készek vagyunk ezt a szándékunkat konkrét területeken is valóra váltani. Arhipov végül kijelentette, hogy a megbeszélés során tolmácsolta Mitterrand elnöknek Jurij Andropov és az SZKP Politikai Bizottsága üdvözletét. Ivan Arhipov kedden Mavrov miniszterelnökkel is folytatott megbeszélést, s a miniszterelnök ebédet adott a szovjet vendég tiszteletére. TASZSZ-kommentár a kailyshari fegyverkorlátozásról Moszkvából jelenti a TASZSZ. Reagan szerint a START-tárgyalásokon „sokkal komolyabb előrelépés történt, mint általában gondolják” — írja Vlagyimir Bogácsov, a TASZSZ katonai szemleírója az amerikai elnök és Edward Rovmg tábornok, a START- tárgyalások amerikai küldöttségvezetője hétfői megbeszéléseit kommentálva. Az elnök azt a látszatot keltette, mintha most lehetőség volna rá, hogy „kölcsönös engedmények alapján haladást érje