Magyar Nemzet, 1984. március (47. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-14 / 62. szám
Szerda, 1984. március 14. Magyar Nemzet Tavasz a boltokban Mit keresnek a kertbarátok? Tavaszodik. A vitathatatlan tényt a hőmérő mellett az újonnan beindult buszjáratok is bizonyítják. Több megyeszékhely belvárosából „kiskert-járatokat” indít a Volán a határba, a fővárosban is minden hét végén tér el-fordul a Moszkva tér és a városövezet hobbitelkei, nyaralói, kiskertjei között a „telkes busz”. Hozzáviszi a kertművelőket, akik a kertészkedés kedvtelése mellett bölcsen tudják: tenyérnyi területen is megteremhet a családnak az egész évre való zöldség, gyümölcs, ha okosan gazdálkodnak rajta. Mintegy kétmillió kiskerttulajdonost tartanak számon napjainkban. Munkatársaink annak jártak utána: van-e, jut-e elegendő vetőmag, facsemete, virág- és dísznövény-szaporítóanyag az idén a kertekbe? A vetőmagvak közül nem kevesebb, mint 800 fajtából válogathatnak: hirtelen mintegy 20 millió tasakkal emelkedett az úgynevezett lakossági vetőmagigény. S hogy könynyebb legyen — az ahhoz kevésbé értőknek is — a parányi zöldségmagvakat a földbe juttatni, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat rövidesen több mint 600 ezer adag drazsírozott magot ad át a közforgalomnak. A dísznövények 130-féle fajtájából ötezer kilónyi mag van az üzletekben, a várható érdeklődésre tekintettel ezer kilóval több, mint korábban. Olyan csomagolásban, mely a PVC és a papír kombinációjával lehetővé teszi a csíraképesség megőrzését hoszszabb távon, akár két esztendeig is. A vállalat belföldi ellátását irányító központ igazgatója, dr. Pálffy László arra a kérdésre, hogy évente menynyi mag fogy a kiskertekben, így válaszol: — Tekintélyes mennyiség: 50 millió tasaknyi. Melynek a csomagolástechnikájával még mindig nem vagyunk elégedettek. Szeretnénk, ha az szebb lenne, s ami a fő: informatívabb. Rajzokkal, magyarázatokkal ellátott, hogy a kezdő kertészek is tudják: hogyan, mikor, milyen magból, milyen mélységbe, s mennyit kell vetni. Forgalmazunk itthon import vetőmagvakat és dísznövények szaporítóanyagait is, e célból holland és dán cégekkel állunk kapcsolatban. Az „áruterítés” gondjait úgy , igyekszünk enyhíteni, hogy területi központjaink irányítása és visszajelzései révén látjuk el a legkeresettebb magvakkal az országszerte található, szám szerint 4000 boltunkat. Saját, vállalati mintaboltjainkban pedig — tíz ilyen van — arra törekszünk, hogy valóban mintaszerű legyen az áruellátás. ★ A Rottenbiler utcai mintabolt üzletvezetője, Molnár Géza éppen vagy másfél száz vevő rohamát állja munkatársaival együtt, amikor a tavaszi „csúcs” iránt érdeklődünk. — Mi a legkelendőbb mostanában? — A fűszernövények és a gyógynövények. Reneszánszukat élik, mindenki ezeket keresi. A sláger a majoránna, a bazsalikom, a porsáfrány, szerencsére ezeket hazai termesztésű magokból tudjuk adni. Most időszerű szabadföldbe vetni a petrezselymet, a borsót, a sárgarépát, így ezek is a kurrens cikkek közé tartoznak. Féldekástól negyedkilós csomagolásig mindenfajta egységben található nálunk az áru, de megfigyeltük: a vevő többnyire „tasakokban gondolkodik”. Ahelyett, hogy a szakmailag pontosabb ezermagsúlyban számolna... A „profik” persze tudják ezt, mi pedig a megrendelés szóhasználatán le tudjuk mérni, hogy szakértő-e vagy kezdő hobbitelkes a vevő... ★ A Sasad Tsz 2. számú vetőmagboltja a Garay téren állja a vevők ostromát. Bedő Péter üzletvezető naponta sok tízezres értékrendben számolja a bevételt. Bőven van és bőséggel viszik a velőborsót, a sárga paradicsomot, a holland zöldséget és a kolbásztököt. Keresik a kisgépeket is, sajnos a kedvelt rotációs kapát és a csehszlovák gyártmányú kerti kistraktort olykor hiába. Kéziszerszámoknak viszont bővében vagyunk. Igaz, hogy többnyire japán gyártmányúak, de nem drágák: a kézikapának 00 forint, az ültető lapátnak 54 forint az ára. Van kötözőgépünk, fűnyíró ollónk is. Az áruellátásunk általában kiegyenlített, nem véletlen, hogy naponta több száz vevő fordul meg nálunk. Keresik és vásárolják a hagymás, illetve a gumós növényeket is: a kardvirágot, a begóniát, a szépszirmú kaktuszdáliákat. .. ★ Az M1-es műút törökbálinti leágazásánál a Sasad Tsz faiskolai lerakata várja a vevőket. S így hétvégeken nem hiába, hiszen aki a balatoni telkére igyekszik, annak ez útbaesik. Facsemeteügyben érdeklődve Kemény Kornél ágazatvezetőtől megtudtuk, hogy a vevők a választékkal általában elégedettek, különösen a csonthéjas gyümölcsfák csemetéi kelendők. Almafélékből vagy tizenöt fajtát árulnak, s bogyósgyümölcsűekből is bő a választék. Rövidesen árusítani kezdik a népszerű Frigó szamócapalántákat, mintegy 10 ezret rendeltek eddig, a várható érdeklődésre tekintettel. Futó- és bokorrózsákból vagy huszonöt fajta várja az érdeklődőket, a sövényképző díszcserjék pedig a telektulajdonosokat. A legnépszerűbb e célból még mindig a fagyar, holott bőven kapható spirea, az aranyeső néven ismert forzida, s a loncok különféle fajtái is. Hogy hányan térnek le a főútról ide fákat, virágokat, lombokat és színeket vásárolni? Az elmúlt hét végén voltak vagy félezren ... ★ A főváros sűrűjében, a Fehér út és az Éles sarok határán is van faiskola. Áruda vezetője, Balczer Ilona szerint a forgalom a hétvégeken megugrik, ilyenkor ..ezerfigynéhányszáz vevő is megfordul itt, keresve a szilva, a meggy és a cseresznyefacsemeték mellett az őszibarackot, meg a körtét is, mely utóbbiakból sajnos nincs elegendő. Hiányzik a mandula, a naspolya és az oltott dió, pedig kelendő lenne. Van viszont bőven mogyoróvesző s mindenféle bogyósgyümölcs, közöttük a még kevésbé ismert feketeszeder és a rosta, mely utóbbi a köszméte és a feketeribiszke tüskementes hibridje. És persze szőlő: vörös és fehér bornak, csemegeszőlőnek való kutatóintézetből nemrég vált vállalattá a Gyümölcs- és Dísznövénytermelési Fejlesztő Vállalat. Főigazgató-helyettesétől, dr. Merényi Károlytól kérdezzük: milyen a forgalom náluk? — Az elmúlt hét végén, három nap alatt több mint háromszázezer forint értékben árusítottunk facsemetéket, mintegy ezer-ezerkétszáz darabot. A kajszi iránt az idén a kiskertekben sem túl nagy az érdeklődés, a cseresznye és a meggy azonban szépen fogy. Legkeresettebb az oltványdió. Keresik az oltott gesztenyét is, sajnos, az még az ősszel elfogyott. Hogy amúgy is az unokáknak terem? Ezek az új fajták kisebb koronájúak, hamarabb termők, nem kell túl nagy optimizmus az ültetésükhöz ... Díszcserjék, díszfák? Az idén mintha kevésbé vinnék őket. Nem baj, konténerben áruljuk amúgy is, várhatnak, míg megjön a vásárlói kedv ... ★ A kertbarátok országos szövetségének elnöke, Gyúró Ferenc professzor elmondta, hogy albizottságaik nemrég nyílt fórumokon tárgyalták a szaporítóanyag, az eszköz- és a vegyszerellátás kérdéseit. Megállapítoták, hogy a kiskerttulajdonosok jól felkészültek a tavaszra, különösen most, hogy egyes klubok immár saját hatáskörükben, saját lehetőségeik szerint tervezik meg az egész évi tennivalókat. Dunakeszin a kertbarátok közösen rendelnek szaporítóanyagot. ..összedolgozik” a keceli zöldség- és dísznövénytermesztő kertbarátegyüttes is, együtt készülnek a tavaszi nyitányra a postás-kertbarátok. — A fővárosban mintegy hatvan kertbarátklub munkálkodik ... — Igen, 6—7 ezer ember, őket, és az országszerte szervezetten működő kiskerttulajdonosokat a közös érdekek rövidesen, a Hazafias Népfront égisze alatt tovább tömörítik, soraikba tudhatva immár a környezetvédőket, a városszépítőket is. A várható új egyesülési formának előnye lesz, hogy a kertek tervezése, kivitelezése, a szaktanácsadás, a közösség jogainak érvényesítése még hathatósabb lesz. A műtrágyák és növényvédő szerek legnagyobb forgalmazója az AGROTEK. Kereskedelmi igazgatóját, Kónya Árpádot arról kérdeztük, hogyan készül fel az ipar, milyen jelenleg e szerekből a kínálat? — A kiskertekben szükséges műtrágya mennyiségét az AGROKER vállalatok felmérései alapján gyártatjuk le, összesen 15 féle műtrágya kerül a kiskereskedelmi hálózatba, a tavalyival azonos mennyiségben. Legtöbbjük már kapható, jelenleg a szuperfoszfát és az ammonnitrát csomagolása folyik. Évente 85—87 ezer tonna műtrágyát igényel a kistermelés, ebből 15—17 ezer tonna kis kiszerelésben, 5—10—25 kilogrammos csomagban kerül forgalomba. Számos üzletben azonban ma is hiányoznak a nitrogéntartalmú műtrágyák, és kevés van a kisebb csomagban kaphatóakból. Ha egy boltban csak négyféle műtrágya van, arról semmi esetre sem az ipar tehet. Inkább a kereskedelem, mely gyakran nem méri fel pontosan az igényeket, s nem rendel elegendőt. De mindenki még megfelelő időben hozzájut majd valamennyi szükséges műtrágyához. _ — Hasonló jó ellátást ígérhet növényvédő szerekből is? — Igen. Csaknem százféle növényvédőszert kínálunk, 400 millió forint értékben. És egyegy betegség, kórokozó leküzdésére a kistermelők rendelkezésére minimum kétféle, de legtöbbször négy-öt különböző szer is áll. A MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztályának helyettes vezetője, dr. Hargitai Ferenc, a legsürgetőbb tavaszi munkák között említi a lemosó permetezések mielőbbi elvégzését. Az alapos télvégi lemosás ugyanis csökkentheti az évközi permetezések számát, ami nemcsak energia-, hanem pénzmegtakarítást is jelent. — A növényvédő szerek több mint 40 százaléka tőkés alapanyagot is tartalmaz —mondja. — Az ilyen szerek ma már szabadárasak, így hát senki ne lepődjék meg, ha esetleg az elmúlt évinél drágábban jut ezekhez. Ám ismételten fel kell hívnom a ház körül kertészkedők figyelmét arra, hogy a nagyüzemek részére gyártott növényvédőszert soha ne használják otthon. Ezek erős mérgek, alkalmazásuk szaktudást, és nagy körültekintést követel. És a kerti munkákat könynyítő kéziszerszámok, különféle gépek, eszközök kínálata milyen? A kertészeti boltok, mezőgazdasági cikkeket forgalmazó üzletek legnagyobb szállítója a Hermes ÁFÉSZ, elnöke, Király Istvánné dr. mondja: — Ásóból, kapából, gereblyéből, kultivátorból, kézi vetőgépből, fűrészből, metszőollóból az üzletekben és a raktárakban is van elegendő. Csak az elnyűhetetlen kovácsolt ásó, kasza, vasvilla marad továbbra is a hiánycikkek listáján. Hiába, nincs gyártó. Tavaly, az olcsó locsolótömlőkből szerény mennyiséget tudtunk kínálni, az idén azonban van, lesz elegendő. Sajnos nem állítható ugyanez a fóliáról, a kért mennyiségnek ugyanis csupán a harmadát igazolta vissza a gyártó. Többféle, árban, s teljesítményben is különböző kisgépet kínálunk: újdonság a Jugoszláviából behozott hordozható permetezőgép, s a hazai gyártmányú kézi permetezők is. Az általunk forgalmozott gépek garanciális javítására, alkatrészpótlására is vállalkozunk, nyolc szervizzel állunk munkakapcsolatba, de van öt saját szervizkocsink is, melyekkel járjuk az országot. A gépkölcsönző boltunk Budakalászról a XIII. kerületi övezet utcába költözött. A szakbolthálózatunkat is bővítjük, a tavaly megnyitott borászati üzlet után ez évben kerül átadásra egy újabb méhész szakboltunk. Nézzük, mit kínál a kertjeikbe indulóknak egy bolt, mely nem a Hermeshez tartozik? A Vas- és Edénybolt Vállalat Bajcsy-Zsilinszky úti mezőgazdasági szakboltjának üzletvezető helyettese, Apostagi Józsefné csak apró, de azért bosszantó hiányokról tud beszámolni. — Kéziszerszámokból van mindenféle fajta, csak éppen ásóhoz, gereblyéhez nincs nyél. Kaszánk, és hozzá való nyél is van, csak éppen a leszorító bilincsből fogytunk ki. Szerény fóliakészleteink már elfogytak, de az igen keresett szőlőkarókból, gyümölcsfatelepítéshez szükséges talajfúrókból ezidáig egy darabot sem kaptunk. Elektromos fűnyíró van, de nincs benzinmotoros. Motoroskapából több típust tartunk. A legolcsóbb a Robin 52-es, 16 600 forintba, a legdrágább Honda alapgép 29 000 forintba, minden szükséges adapterrel pedig több mint 50 ezer forintba kerül. E gépek mégis elkelnek. Bár kétségtelen, legtöbben az olcsóbb rotációs kapákat keresik,melyekből azonban csak „mintapéldányokat” kapunk. Bedő Ildikó— Horváth L. István ( ) A KORSZERŰ HÍRADÁSTECHNIKÁTÓL AZ AJÁNDÉKTÁRGYIG HASZNÁLTCIKK SZÖVETKEZET MŰSZAKI BOLTJAIBAN MINDENT MEGTALÁL: Budapest III., Korvin Ottó utca 34. Budapest IV., Árpád út 52. Budapest VII., Garay tér 19. Budapest VII., Majakovszkij utca 9. Budapest VII., Majakovszkij utca 4. Budapest VII., Thököly út 25. Budapest VIII., József körút 9. Budapest VIII., Kun utca II. KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROLUNK — OTP-RE IS ÁRUSÍTUNK! Pályakezdés Tele vannak az újságok álláshirdetéssel. Mégis azt olvasom egy hivatalos jelentésben: „Október közepéig az 1983-ban végzett, elhelyezkedni szándékozó fiataloknak mintegy 85—88 százaléka munkába lépett, s az év végéig — körülbelül ezer fő kivételével — a többiek számára is biztosított a munkavállalási lehetőség.” HELYBEN? Hiba lenne mai világunkban átsiklani a fölött, hogy ifjaink többsége a nyolcvanas évek közepe táján kenyérgond nélkül, mondhat búcsút a diákéveknek. Nem kis számban akadnak olyanok is, akik hosszasan válogatnak, várják, várhatják a lehető legjobb alkalmat. Egy részük — például a friss diplomások közül — annak a három hónapnak a leteltét, miután az egyetemet, főiskolát végzettek már pályázati kényszer nélkül helyezkedhetnek el. E „megfontoltak” aligha kárhoztatható előnyös helyzetét a háttér, a hazaadott jövedelem nélkül is megélhetést kínáló családi támogatás magyarázza. Sokan viszont eleve hátrányos pozícióból rajtolnak az állások utáni versenyfutásban. A pályakezdőknek többnyire a lakóhelyi hátrány jelenti a legsúlyosabb, a településtervezőket újfent figyelmeztető gondot. Menni vagy maradni? — ez a kérdés visszhangzik esztendőről esztendőre megannyi községben, kisvárosiban. Sokhelyütt ugyanis kevés a helyi munkaalkalom, avagy csak képzettsége alatti állást célozhat meg a fiatal. Legyen szakmunkás, kétkezi — vagy éppen mérnök. Ha mégis ragaszkodik hivatásához, akkor áldozatra kényszerül; az árat bejárásban, ingázásban számolják el. Forintosíthatóan is, hiszen a vasúti jegy, a buszbérlet egyaránt jövedelmet apaszt. Hallani vélem az ellenvetést: nem lehet minden faluba gyárat, kutatóintézetet telepíteni, így igaz. De azért az mégis elgondolkodtató, hogy a tavaly végzetteknek mintegy a fele, 40 százaléka csak otthonától távol talált megfelelő munkára. Hát még ha figyelembe vesszük, hogy nélkülük is jelenleg már több százezren ingáznak, vagy élnek a hétből öt napon át távol a családjuktól. Pedig okkal állíthatjuk: a kisvállalatok és szövetkezetek gazdaságpolitikai jelentőségének fölismerése kedvez a helyi munkaalkalmak fejlesztésének. A települések népességmegtartó képességét növelő, megélhetést adó beruházásokhoz azonban elengedhetetlen a vidéki kisvárosok, a községek infrastruktúrájának bővítése. Az út, a csatorna, a gáz ugyanis ma olyan kellék, ami nélkül még egy ipari kisszövetkezet sem nagyon kezdheti meg működését. Annak ellenére van remény mégis az előrelépésre, hogy az ország gazdasági helyzete már esztendők óta a beruházások visszafogására ösztökél. Megkereshetők az anyagi források, méghozzá a megyékben felhasználható fejlesztési öszszegeknek a nagyvárosok és a községek közötti arányosabb elosztásával. Erre már megszületett a politikai döntés, amit várhatóan a gyakorlatban megerősít majd az új településfejlesztési koncepció állami szentesítése. IRODISTÁK Persze a foglalkoztatási szerkezet átalakításához is pénz, sok pénz kell. S hozzám a módosítás szükségességét alátámasztó adatpár: a tavaly végzettek 76,3 százaléka helyezkedett el fizikai munkakörben, s csak 23,7 százalékuk nem fizikaiban. Ezek az arányok több fontos körülményre hívják föl a figyelmet. A kétkeziként munkába álltak nagyon magas száma egyebek között arról vall, hogy a magyar gazdaságban a fejlett orrszágokhoz képest alacsony a műszaki-technikai színvonal. Másként fogalmazva: amit a nálunk gazdagabb államokban már jórészt az elektronika, a robottechnika végez el, az itt még teendőként mindig az „izmokra” vár. De a statisztikából egy , másik következtetés is levonható, miszerint a gazdálkodóknak hazánkban még mindig olcsóbb — s egyáltalán: tehetségesebb — a munkaerőt megvásárolni, mintsem műszaki fejlesztéssel, gépek beállításával pótolni, „kiváltani” a fizikai munkát. Így van ez még a tetemes társadalombiztosítási járulékkal meg- , emelt bérterhek mellett is:az élőmunkát megfizetni még mindig elviselhetőbb, mint mondjuk a bankkamatokkal , drágított, s megannyi import-, gonddal megterhelt automati- ,zálás. S ez a kép még tovább árnyalható. Érdemes például meditálni azon, hogy a vállalatok, szövetkezetek milyen munkákra keresnek nem fizikai dolgozókat. Az egyik gazdasági hetilapunkban most megjelent tanulmány szerint döntően számviteli, ügyviteli, adminisztratív dolgozók, „irodisták” előtt állnak nyitva a kapuk. Ilyen foglalkoztatást kínált mintegy 1400 álláshirdetőből 614, a műszakiaknak viszont csak alig több mint harmadnyi, , 244 ajánlat jut. Ráadásul a meghirdetett mérnöki, technikusi, szervezői posztok többségét mindössze középfokú végzettséghez kötik. A tanulmány szerzője az elemzésből azt a megállapítást vonja le, hogy a számviteli—ügyviteli—adminisztratív dolgozók iránti, változatlanul élénk kereslet összefügg a gazdasági életben eluralkodott adminisztratív módszerekkel. A helyi önállóság — döntés és felelősségvállalás — szorgalmazása helyett a felsőbb szervek nagymértékben támaszkodnak a jelentésekre, a beszámolókra, a kimutatásokra, a bizonylatokra, amelyeket éppen az irodai dolgozók „állítanak elő”. ÉRTÉKREND! Egyáltalán nem tekinthető véletlennek tehát, hogy a munkájukban elhelyezkedett fiatal értelmiségiek nagy része műszaki rajzokat huzigál, anyagkönyveléseket számítgat. Emiatt lehet a mérnökök, közgazdászok bére aránytalanul alacsony: ma még kevés dolog kényszeríti a vállalatokat e hatalmas szellemi tőke célszerű kiaknázására. A társadalmi kutatók és a gyakorlati vezetők nagy része egyetért abban, hogy a foglalkoztatás szerkezetében, az élőmunka hasznosításában csakis a bérszabályozás gyökeres megváltoztatása hozhat lényeges módosulást. Ezen belül elkerülhetetlennek látszik a kereseti arányok korrekciója — az alkotó szellemi munka javára! Bármilyen témához is nyúljon az ember, lám, egyhamar az ösztönzésnél, a szabályozórendszernél, a gazdasági értékrendnél köt ki. S ekkor jó lelkiismerettel nem tehet mást, mint hogy várja-szorgalmazza azokat a kimunkálás alatt álló konkrét intézkedéseket, amelyek a párt- és állami határozatokban a már régóta lefektetett gazdaságkorszerűsítési elvek valóraváltását szolgálják. Ezek, és csak ezek a döntések hozhatnak majd kedvező fordulatot a következő korosztályok pályakezdési lehetőségeiben. Mélykúti Attila AZ ÚJ NEMZETI SZÍNHÁZÉRT! A pénzadományok csekkszámlaszáma: 218-98 220-546-621. Felvilágosítás a pénzbefizetésekkel kapcsolatban: a 386-330-as telefonszámon. A védnökség titkárságának telefonszáma: 114-489.