Magyar Nemzet, 1984. július (47. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-03 / 154. szám

1,40 forint­­ ^ 154. A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Vízparton A minap új ifjúsági Üdülő­ Központot avattak — Tisza­füreden. Amiből máris kö­vetkezik, hogy a fiatalok számára kialakított telep­he­lyének a kiválasztását alap­vetően a víz határozta meg. Sokszor elmondtuk, leírtuk: a honi turizmusnak — le­gyen bár szó idősebb vagy fiatalabb korosztályról, bel­vagy külföldi vendégsereg­ről •B­alfája és ómegája a víz. Méghozzá elsősorban a Balaton. Merthogy a legtöb­ben jószerivel nem is tud­nak másra gondolni, ha a nyaralás szóba kerül. Kül­földön pedig eleve csak a Balatont ismerik turisztikai kínálatunkból (természete­sen Budapest után). De hát a közvélemény előtt — hála a különböző közlemények bőségének — az is ismert, hogy a jó gon­dokkal küszködik, éppen ezért kezdődött el néhány esztendeje egy csöndes —­ néha nem is olyan csöndes — propaganda az elterelésre. A szakemberek kertelés nél­kül megmondják: a külön­böző, vízparti nyaralás iránti igényeket nem föltétlenül a Balatonnál kell (és lehet) ki­elégíteni; egyébként szó sincs arról, hogy­ a tó nép­szerűsítését abba kellene hagyni. A Balaton tovább népszerűsíthető — fölhíva a figyelmet az elő- és utó­­idényre. Megfigyelhető: az embe­rek zöme egyre inkább a ter­mészetes vízfelületeket ré­szesíti előnyben, a strandok rovására. Ebbe sok minden belejátszhat: a szép táj, a környezet szeretetétől, a nagy­ tömegtől, zajtól való távolmaradáson át, egészen a víz tisztaságáig. A Balaton már csak részben felel meg ilyen igényeknek. Mondjuk, halljuk, jók a lehetőségek hazánkban a ví­zi turizmusra. De vajon mit is értünk ezen a fogalmon? Merthogy hivatalos definítió nem létezik. Talán abból in­dulhatnánk ki, hogy ki mi­lyen elképzeléssel kívánja szabad idejét vízparton töl­teni. Van, aki strandolni, úszni, fürdőzni, napozni kí­ván. Mások különböző vízi sportokat űznek: eveznek, kajakoznak, vitorláznak, szörf­öznek, vízisíelnek. So­kan esküsznek a horgászás­ra. Mint láthatjuk tehát, az igények rendkívül sokré­tűek; az ideális az volna, ha ki-ki a céljainak megfelelő helyszínt választaná (választ­hatná) a nyaralásához. Nos, tulajdonképpen ma már erre mód is nyílik. Az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal a minap — elsősorban a sajtó tájékoztatására — ki­sebbfajta összeállítást készí­tett a hazánk különböző ré­szein föllelhető „vizes'’ he­lyekről. íme, a fölsorolás. Sziget­köz: a Mosonmagyaróvár és­­Győr között elterülő, a Mo­soni- és az Öreg-Duna által határolt terület még sok le­hetőséget magában rejtő vízi paradicsoma. Vásárosna­­mény: a gergelyi-uigornyai oldalon kiépített üdülőtelep nagy népszerűségét, elsősor­ban a Tisza különleges föve­nyének köszönheti. Duna­­földvár: a Kék Duna üdülő­telep közelében termálvizes uszoda található. Fadd-Dom­­bori: a Holt-Duna partján három kiépített szabadstrand várja a vendégeket. Csong­­rád: a Körös-torkolatnál ala­kultak­ az ország­ egyik leg­szebb természetes vizű strandfürdője. Kiskundorozs­­m­a: a Szegedhez csatolt köz­ség sziksós tava nagy nép­szerűségnek örvend. Délegy­háza: a több tóból áll víz­rendszer egyes részeit a na­turisták vették birtokukba; a tó kiépítésének a tervein most dolgoznak. Igaz, hogy amióta a naturisták legáli­san strandolhatnak, valakik kitették a tó bejáratához a ..bányaterület, idegeneknek belépni tilos”, valamint a ..mélyvíz, fürödni tilos” táb­lát. Vadász-tó: Hegyhát­szentjakab határában a bő vizű Vadász-patak vizének a felduzzasztásával alakult ki ez a szép fekvésű, sok mindenre alkalmas tó. Sár­vár: elsősorban a hőforrások által táplált fürdője miatt szintén kellemes kikapcsoló­dást ígér. Gyula: gyógyfür­dője közismert, a város szé­lén folyó Körös partszaka­szainak üdülőterületté való kialakítása folyamatban van. Szelidi-tó, Vadkerti-tó, Kun- fehér-tó: homokos partjuk­ lassan mélyül,­­ezért igen népszerű a kezdő széllova­sok körében is. O­rfű és az abalig­eti tavak: elsősorban az ország déli, délnyugati ré­széből, Baranyából érkezők számára kiváló. Bánki-tó: a a tavat a Bánki- és a Jenői­­patakon kívül benne fakadó források, is táplálják. Kiskö­rei víztározó: a Tisza földuz­zasztásával keletkezett tó körül most van kialakulóban a vízi élet; a tiszafüredi ifjú­sági üdülőközpont az első jelentősebb létesítmény. Ezeknek a vízi sportra al­kalmas területeknek — ta­lán a fölsorolásából is kitet­szett — számos előnyük van. Legelsőként is az, hogy ki­ki valóban a céljának meg­felelő helyet választhat ki, és nem is­ kell föltétlenül so­kat utaznia a lakóhelyétől, mint esetleg a Balatonhoz. Azt persze készséggel elis­merjük, hogy a Balaton mé­giscsak a Balaton, ám azt is tudomásul kell vennünk, hogy az értéktörvényeknek megfelelően a Balatonon jóval drágább a nyaralás, a pihenés, mint másutt. Nos, még valami: szinte minde­nütt számos egyéb időtöltési lehetőségről, kulturális, szó­rakoztató programról gon­doskodnak a környék gaz­dái, megemlíthetjük például a Duna menti folklórfeszti­vált, a dorozsmai népzenei találkozót, az őrségi vásárt, a gyulai várjátékokat, az or­­fűi nyár rendezvénysoro­zatát. Látható tehát, hogy a le­hetőségek valóban sokrétűek. Ha jobban tudatosulnak, mindenféle erőszakos „elte­relés”, nélkül, is újabb és újabb ezrek válnak törzsven­dégeivé ezeknek a vízpar­toknak. Gyulay Zoltán Szovjet-brit külügyminiszteri tárgyalások Letartóztatások Bolíviában a meghiúsult puccs nyomán A külpolitikai helyzet ELFOGADHATATLANNAK minősítette a Szovjetunió — a TASZSZ hírügynökség által közzétett állásfoglalásban — azo­kat a feltételeket, amelyekhez Washington a műhold-elhárító fegyverekről folytatandó tárgyalások megkezdését köti. Ame­rikai részről nem fűztek megjegyzéseket a nyilatkozathoz, vi­szont jelentések szerint a kormányzat McFarlane nemzetbizton­sági tanácsadó irányításával munkacsoportot hozott létre a Fe­hér Ház tárgyalási álláspontjának a kidolgozására. Ezt a lépést viszont egyes megfigyelőik máris kommentálták, mégpedig úgy: a Reagan-kormány belpolitikai megfontolásokból azt a látsza­tot próbálja kelteni, mintha készen állna a tárgyalásodra. A The New York Times vasárnapi vezércikkében leszögezte: a Fehér Ház most arra törekszik, hogy demonstrálja szándékát a pár­beszéd folytatására. „Meg lehet bocsátani az oroszoknak, ha az ilyen, négyévenként bekövetkező fordulatokat az amerikai vá­lasztók befolyásolására irányuló próbálkozásnak tekintik” — írja a lap. A nukleáris időszakban négyéves szünet örökkévaló­ságnak számít, szögezi le a The New York Times. Reagan egyébként a diplomáciai testület részére adott vacso­rán vasárnap több mint egyórás megbeszélést folytatott Dobri­­nyin szovjet nagykövettel. Az eszmecserék tartalmáról egyik fél sem nyilatkozott, a jelenlevő Weinberger hadügyminiszter is csupán annyit mondott, hogy az űrfegyverkezés kérdése­­minden bizonnyal szóba került a beszélgetésen. NEM AKAR LEMONDANI Reagan ..a csillagok háborújáról” — állapítják meg a francia lapok a szovjet javaslatra adott washingtoni választ elemezve. A Liberation szerint az elnök azért ragaszkodik az űrfegyverkezés előkészítéséhez, mert ezt a katonai programot azok az elektronikus ipari érdekeltségek sürgetik, amelyek a legfontosabb támaszát jelentik a választási kampányban. A lap arra is rámutat, hogy a párizsi kormányt nyugtalanítják az amerikai tervek a világűr mortorizálására. A rakétaelhárító­ rendszerek kiépítése ugyanis csökkentené az önálló francia nukleáris erő jelentőségét, s a közvéleményt nehéz lenne meggyőzni ennek a szükségességéről, amennyiben a két nagyhatalom hatékony ,,stratégiai pajzsot" hozna létre. Az angol lapok kivétel nélkül a szovjet javaslatok fejlemé­nyeivel együtt tárgyalták Sir Geoffrey Howe külügyminiszter,­­moszkvai látogatásának a kezdetét,­ de csaknem egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy indokolatlan lenne .,köz­vetítői'’ szerepet tulajdonítani a brit diplomácia vezetőjének. Egyébként­ is — írta a The Guardian — ..lehetséges, hogy a külügyminisztert nem tájékoztatták kimerítően az amerikaiak valószínűleg módosulás előtt álló álláspontjáról, ő maga pedig nem kérte, hogy az Egyesült Államok nevében beszélhessen”. Látogatásának célját elemezve a lap megállapítja, hogy az kü­lönben sem korlátozódik a fegyverzetkorlátozási tárgyalások esélyeinek a mérlegelésére. A The Guardian szerint Howe a csere és az együttműködés több kérdéséről javasol konzultáció­kat­ a Szovjetuniónak, mivel kormánya — állítólag — készen áll az Afganisztán és Lengyelország ürügyén félbeszakított gazda­sági és kulturális kapcsolatok folytatására. Ja­romi­ko és N­­ove pohárküszöntet Moszkvából jelenti az MTI. A moszkvai Kremlben hétfőn megkezdődtek a szovjet—angol külügyminiszteri tárgyalások, amelyeken szovjet részről Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminisz­ter, brit részről Sir Geoffrey Howe, külügy- és nemzetkö­zösségi miniszter vesz részt. Mint az eddigi tárgyalások­ról kiadott rövid jelentés meg­állapítja, a megbeszélések na­pirendjén a nemzetközi kér­dések — egyebek között, az európai helyzettel kapcsolatos problémák — széles köre, va­lamint a kétoldalú kapcsola­tokkal összefüggő kérdések szerepelnek. A két külügyminiszter ked­den folytatja megbeszéléseit. Gromiko hétfőn villásregge­lit adott Sir Geoffrey Howe tiszteletére, aki vasárnap este érkezett a szovjet fővárosba a Szovjetunió kormányának meghívására. A villásreggelin a két külügyminiszter pohár­köszöntőt mondott. Beszédében Andrej Gromi­ko megállapította, hogy a hét­főn kezdődött szovjet—angol megbeszéléseket szovjet rész­­­­ről a kölcsönös érdeklődésre­­számot tartó nemzetközi és egyéb kérdésekről a két or­szág között folytatott hasznos párbeszéd folytatásának tekin­tik. A szovjet külügyminiszter utalt a fasizmus elleni közös harcra, megállapítva, hogy az nemcsak a hatvanéves szov­jet—brit diplomáciai kapcso­latok történetének egy fejeze­te, hanem jelenti a közös fe­lelősséget is a háború utáni Európa jövőjéért. A háborúra emlékezni ma annyit jelent, mint gondolni a békére. Gromiko felemlítette a het­venes éveket, amikor a szov­jet—angol kapcsolatok rend­kívül gyümölcsözően alakul­tak az enyhülés jegyében. Az elmúlt években sajnos megtor­panás, sőt egyes területeken visszalépés tapasztalható ezek­ben­ a kapcsolatokban. Ez nem a Szovjetunió hibájából követ­kezett be — hangsúlyozta­ a szovjet külügyminiszter. Egyes területeken természe­tesen fennmaradtak a hasznos kapcsolatok, így egyebek kö­zött a Szovjetunió értékeli az Angliával fennálló kereskedel­mi—gazdasági kapcsolatokat. Ezek megőrizték életképessé­güket, függetlenül attól, hogy egyesek szankciókkal és más diszkriminációs intézkedések­kel megpróbálták azokat visz­­szavetni. A Szovjetunió azt kívánja, hogy a két állam kapcsolatai újból fejlődésnek induljanak a két ország s a béke érde­keinek megfelelően. Ez a Szovjetunió elvi álláspontja Angliával kapcsolatban és szovjet részről úgy vélik, hogy ezt a véleményt mostani tár­gyalásai befejeztével a brit külügyminiszter továbbítani fogja országa kormányának. A Szovjetunió és Anglia két különböző államcsoport tagja és kötelezettségeik vannak szövetségeseikkel szemben. Mindez azonban nem zárja ki, sőt, előfeltételezi közös, vagy párhuzamos erőfeszítéseiket a nukleáris háború veszélyének elhárítása érdekében — mon­dotta Andrej Gromiko. A legfőbb veszély Nemzetközi kérdésekre áttér­ve a szovjet külügyminiszter megállapította: a Szovjetunió abból indul ki, hogy jelentős erőfeszítésekre van szükség a nemzetközi helyzet javítása céljából, mivel a jelenlegi vi­lághelyzet bonyolult, sőt ve­szélyes. Ennek oka az a po­litika, amit számos ország, mindenekelőtt az Egyesült Ál­lamok folytat. E poltika a fegyverkezési hajsza folytatá­sára, a nukleáris fegyverzet felhalmozására, a háborúra történő felkészülésre irányul. A békét fenyegető legfőbb veszély jelenleg Washington­nak a katonai egyensúly meg­bontására, valamint az ural­kodó pozíció elérésére irányu­ló törekvése. Az Egyesült Ál­lamok politikájában jelenleg helyt kapott a terrorizmus va­lamiféle kultusza, annak min­den formájában. Ennek meg­felelően cselekednek ma is Libanonban, Grenadán, Ni­caraguával és Salvadorral szemben. A Szovjetunió konkrét ja­vaslatokkal és kezdeményezé­sekkel támasztja alá békesze­­rető külpolitikáját. Mindezek azonban­­­­ beleütköznek a NATO-tagországok által tá­masztott akadályokba — mon­dotta a szovjet külügyminisz­ter és példaként hozta fel az új amerikai rakéták telepíté­sét Nyugat-Európában. Ez je­lenleg az egyik legélesebb kér­dés. A Szovjetunió ezzel kap­csolatos álláspontja világos: az egyenlőség és egyenlő bizton­ság elvein alapuló tárgyalá­sok útján kell megoldani ezt a problémát — hangsúlyozta Gromiko. A tárgyalásokat azonban komolyan és a meg­állapodás óhajával kell foly­tatni. Washingtonban ezt nem óhajtják, s nem­ segítik elő a kérdés megoldását a válasz­tási célokból az Egyesült Álla­mokban elhangzó szónoklatok sem. A Srnjog megkerülése A szovjet külügyminiszter a továbbiakban utalt az űrfegy­verkezés megakadályozására vonatkozó legutóbbi szovjet javaslatra, s sajnálkozását fe­jezte ki az Egyesült Államok előfeltételeket támasztó, a kér­dés lényegét megkerülni szán­dékozó negatív válasza miatt. A Szovjetunió reméli, hogy az Egyesült Államok kormá­­r­ya komolyabban és felelős­séggel fog hozzáállni a szov­jet javaslathoz. Reméli továb­bá azt is, hogy a brit kormány konstruktív álláspontra he­lyezkedik a szovjet javaslat­tal kapcsolatban. A nukleáris fegyverkísérle­tek teljes és általános betiltá­sával összefüggésben Gromiko megállapította, hogy ez a kér­dés közvetlenül érinti Angliát, s rámutatott: természetes do­log lenne azt remélni, hogy az angol kormány aktív szerepet fog játszani az e kérdéssel foglalkozó tárgyalások felújí­tásának elősegítésében. Jelentős előrelépés lenne az európai biztonság megszilárdí­tásában, ha a stockholmi kon­ferencián sikerülne megálla­podást elérni nagyfontosságú politikai és nemzetközi­ jogi kérdésekben, valamint néhány katonai-technikai jellegű in­tézkedés ügyében. A konfe­rencia vitájában azonban egyesek nem a bizalom légkö­rének kialakításán munkálkod­nak. Szovjet részről úgy vélik, hogy Anglia kedvező hatást gyakorolhatna a konferencia sikere érdekében — mondot­ta a szovjet külügyminiszter. Válaszbeszédében Sir Geoff­rey Howe síkraszállt a Kelet és Nyugat közötti párbeszéd bővítése mellett, mivel — mint mondotta — csak ezen az úton lehetséges egymás jobb meg­ismerése és megértése, s hoz­záfűzte, hogy maga is ezzel a szándékkal érkezett Moszkvá­ba. A béke megőrizhető Az angol külügyminiszter azt a meggyőződését hangoz­tatta, hogy a több mint negy­ven éve uralkodó béke Euró­pában megőrizhető. „Teljes mértékben egyetértek azzal a megállapítással, amit a KGST- tagállamok felső szintű érte­kezletén elfogadott dokumen­tumok mondanak: semmiféle nemzetközi problémát, ideért­ve a szocializmus és a kapi­talizmus történelmi vitáját sem lehet megoldani fegyveres úton" — mondotta a brit kül­ügyminiszter. Howe hangsúlyozta, hogy nem lehet az emberek javá­ra cselekedni, szántukra jobb életet­ biztosítani, ha újabb és újabb, egyre költségesebb fegyvereket hoznak létre. Howe érintette a Szovjetunió­nak azt az álláspontját, hogy az egyenlőség és egyenlő biz­tonság elvének szigorú betar­tásával lehet megállítani a nukleáris fegyverek felhalmo­zását. „Ön a politikai akarat kinyilvánítására és­ őszinte, egyenjogú, valamint konstruk­tív párbeszédre szólított fel” — intézte szavait szovjet part­neréhez, s kijelentette: „Nagy- Britannia teljes mértékben támogatja az őszinte, egyen­jogú és konstruktív tárgyalá­sokat.” A továbbiakban a miniszter hivatkozott az Egyesült Álla­moknak a nukleáris fegyver­zetekkel kapcsolatos tárgya­lások kérdésében elfoglalt is­mert álláspontjára. Helyeselte Washingtonnak a világűr mi­­litarizálása megakadályozásá­ra tett szovjet javaslattal kap­csolatos álláspontját. Pohárköszöntőjében a brit diplomácia vezetője szólt ar­ról, hogy országában ez év márciusában adták ki Konsz­­tantyin Csernyenko válogatott beszédeit. A könyv előszavá­ban az SZKP KB főtitkára aktív és gyümölcsöző párbe­széd szükségességét és a pár­beszéd és a bizalom kialakí­tásának kívánatosságát hang­súlyozta. A könyv tartalmazza azt a gondolatot is, hogy meg kell sokszorozni erőfeszíté­seinket egymás kölcsönösen jobb megértése, a béke meg­óvása, valamennyi nemzetnek a teljes önálló fejlődéshez való joga érvényesítése érdekében. Idézve a szovjet vezetőnek azokat a szavait, amelyekben Konsztantyin Csernyenko ki­fejezi azt az óhaját, hogy a Szovjetunió és Nagy-Britan­­nia népei legyenek partnerek e célok elérésében, Sir Geoff­rey Howe végezetül kijelen­tette: ezek a szavak azt a re­ményt táplálják, hogy az ideo­lógiai ellentétek ellenére a Szovjetunió és Nagy-Britan­nia között az érdekazonosság lényegi területei is szükségkép­pen megmaradnak.

Next