Magyar Nemzet, 1984. október (47. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
a hazafias népfront lapja • XX»lTW—WB——MjjM——— ifjítssák hát Kassátja Az elhanyagolt öreg kastélyok megmentésére vállalkozott a műemléki felügyelőség három esztendővel ezelőtt. Az akkori felmérések szerint a védett kastélyok huszonkilenc százalékát veszélyeztette az, hogy kezelőik az épületeket azok értékéhez méltatlan — egyebek között irodai, gazdasági, raktári — célokra használták. A becses műemlékek további hét százalékát pedig azért fenyegette pusztulás, mert gazdátlanok voltak, így az időjárás zordabb kedvében háborítatlanul tépázhatta őket kívül és belül. A műemléki felügyelőség központi anyagi javakból azóta száznegyvenmillió forinttal támogatta a legsürgősebb állagvédelmi munkákat. A megyei és helyi tanácsokkal, valamint társadalmi szervekkel együttműködve sikerült azt is elérni, hogy a kastélyok egy részét — a műemléki környezethez illően — a kultúra, az idegenforgalom, illetve valamely közösség szolgálatába állítsák. A program elindításakor hetvenkét ,,hátrányos helyzetű” középület mielőbbi megmentését irányozták elő. Túlteljesítették a tervet: kilencvenöt építmény gondjainak a megoldását sikerült elősegíteni. Mindezt a múzeumi és műemléki hónap alkalmából jelentették be a terület illetékesei. Tőlük tudhattuk meg a részleteket is: Seregélyesen a Zichy—Hadik-kastélyban hamarosan vállalati továbbképző talál otthonra, Dabason a Halász—Móriczkúria falai között ugyancsak szakmai oktatás folyik majd, és hasonlóképpen hasznosítják a tiszadobi ökenézi-kastélyt, valamint a volt püspöki kastély főépületét Fertőrákoson. Győrött a barokk karmelita kolostor rövidesen szállodának ad helyet, a sashalmi Cziráky—Zsivora-kastélyba pedig művelődési központ költözik be. Mivel a nemzeti értékeinket vigyázó intézmények ünnepi hónapját a műemlékvédelmen kívül a múzeumok neve is fémjelzi, az iménti tájékoztató hallgatósága méltán várta a csattanót, vagyis annak felsorolását, hogy mely megóvott kastélyokban telepednek meg régmúlt idők emlékeit őrző gyűjtemények. De erre csupán egyetlen, a várakozásnak csak részben eleget tevő utalás hangzott el: Tokajon, a tizennyolcadik századi görög kereskedőházban helytörténeti kiállítás nyílik a közeljövőben. Vajon miért nem éltek többen és nagyobb mértékben a két, egymással rokon terület bajait egyaránt enyhítő kézenfekvő megoldásokkal? Mert nem akarják nyakló nélkül szaporítani a múzeumokat, állítja az egyik magyarázat. A másik pedig arra hivatkozik, hogy kevés a pénzük a gyűjteményeknek, a kastélyok helyreállítása viszont — támogatás ide, segítség oda — egy vagyonba kerül. Szépen cseng mindkét mentegetődzés, de e kifogások nem támadhatatlanok. Három esztendővel ezelőtt — nagyjából a kastélyok érdekében folytatott harc kezdetén — érte el a hazai múzeumi hálózat a bűvös félezres számot, akkoriban tárhai ki kapuit a nyilvánosság előtt az ötszázadik kiállítóhely Magyarországon. Ennek kapcsán a terület felelsei jelezték, hogy múzeumalapítást ezek után már nemigen terveznek, bár bizonnyal születnek még itt is, ott is intézmények, hiszen a megőrző tevékenységnek, míg múzeum van a világon, mind újabb és újabb útjai nyílnak meg a szakemberek előtt. A terv nem, de a kiegészítésnek szánt jóslat teljesült. Az idén augusztusban átadták hazánk ötszáznyolcvanhatodik múzeumát és az ünnepélyes megnyitókban nem szűkölködő október végére a kiállítóhelyek száma bizonnyal megközelíti a hatszázat. Örvendetes volna e rohamos fejlődés, ha közben nem arról értesülnénk, hogy a múzsák eme otthonainak csupán egyhatoda teljesíti maradéktalanul múzeumi feladatainak mindegyikét. Örömünket még tovább rontja, amikor az intézmények anyagi nehézségekre panaszkodnak. A sárga irigység kerülgeti mégis a külföldi — gyakran fejlett tőkés országokban dolgozó — muzeológusokat, amint megtudják, hogy a magyar intézmények fenntartására, állományának gyarapítására mennyit költ az állam, a tárca. Csakhogy az elaprózott hálózat szinte észrevételenül nyeli el a milliókat, s ráadásul nem mindig a legügyesebben bánnak a pénzzel a szakemberek, az irányítók. Itt van például annak az országos múzeumnak az esete, mely a felettes szervektől tárolórészt kapott a törökbálinti raktárvárosban. Az ottani körülmények tökéletesen megfelelnek az állományvédelmi szempontoknak, de a kutató üggyel-bajjal, a nagyközönség egyáltalán nem férhet hozzá az e helyütt alvó tárgyakhoz. .4 raktárrészért kifizetett öszszegből pedig akár egy kastélyt is vásárolhattak volna . . . Ha ekként döntenek, a közművelődési célokat hívebben követik s úgy nyitnak meg egy bemutatótermet, hogy új intézményt nem alapítanak. Nem ünneprontó, szándék sugallja mindezeket a most megkezdődött múzeumi hónapban. Hanem az aggodalom. Határainkon túlról tudniillik olyan hírek érkeznek, hogy a múzeumok iránt alig észrevehetően ugyan, de megcsappant az érdeklődés. Részben a közlekedési költségek emelkedése, részben a kiállítások számának takarékossági okokból történt csökkentése miatt. Nálunk ilyen jelek — szerencsére — nem mutatkoznak. De a kulturális értékeket a közönség elé táró intézményeket miért ne telepíthetnénk — előrelátóan — műemléki környezetbe, amikor a hazai statisztikai adatok is bizonyítják, a látogatók kedvelik a művészetek efféle ,.házasságát”. Hosszú évek óta a tíz leggyakrabban felkeresett múzeum közt szerepel a várbeli Nemzeti Galéria, a műemlékvárosban otthonra lelt Kovács Margit-gyűjtemény, a Dobó István Vármúzeum, a Mátyás-templom Egyházmegyei Gyűjteménye, az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár és a Helikon Kastélymúzeum. Mátraházi Zsuzsa Szíria elutasítja a rendkívüli arab estírisértekez kt tervét tMizal Európa és az Egyesült Államok eltérően értékeli a külé-amerikai békekezdeményezést A külpolitikai helyzet ANDREJ GROMIKO vasárnapi hazautazott Washingtonból. A szovjet külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés ülésszakán mondott beszédet és látogatása idején találkozott az amerikai kormány vezetőivel Három és fél órás eszmecserét folytatott Ronald Reagannel, illetve két ízben is tanácskozott kollégájával, George Schultz-cal. A második, szombati tárgyalásokat követően sem nyilatkozott újságíróknak Gromiko, a TASZSZ hírügynökség ugyanakkor jelentésében ismertette a véleménycsere témaköreit: a két ország diplomáciai vezetője a világ egyes térségeinek a helyzetét, köztük az európai, a közel-keleti és a távol-keleti kérdésekét tekintette át. Érintették a kétoldalú kapcsolatokat is. Miként a szovjet híriroda közölte, megállapodtak abban, hogy a két fél képviselői szükség szerint és egyeztetett alapon a veben is találkoznak egymással a New York-i és a washingtoni tanácskozásokon érintett, avagy esetleg más problémák megvitatására. A Pravda vasárnapi számában visszatért a pénteki Reagan Gromiko találkozó értékelésére, és megismételte: az sajnos nem támasztotta alá, hogy bármilyen pozitív gyakorlati változás következett volna be az Egyesült Államok kormányzatának a külpolitikájában. Az elnök ENSZ-beszédének patetikus békeszólamai éles ellentmondásban vannak kormányzata gyakorlati tetteivel. A lap ennek bizonyítékaként megemlítette, hogy ugyanazon a napon jelentették be az Amerika Hangja rádióállomás modernizálását, amikor R. Egan a két népét elválasztó politikai bizalmatlan isas kiküszöbölésének az óhajáról beszélt. Armacost külügyminiszter-helyettes egy nappal később pedig kategorikusan kizárta az amerikai rakéták európai kivonásának a lehetőségét. Washingtonnak pedig tudnia kell — szögezte le a Pravda —, hogy a Szovjetun a mindaddig nem ül le a tárgyalóasztalhoz, amit fenyegetik az első csapás mérésére alkalmas „eurorakéták”. . r. A HIVATALOS WASHINGTON kitapinthatóan derűlátóbban értékelte a múlt heti tanácskozássorozatot. Schultz az ABC televízióhálózatnak adott nyilatkozatában „intenzívnek és időnként filozofikus jellegűnek" nevezte az eszmecseréket. A további rendszeres kapcsolattartásról létrejött megállapodást emelte,ki, s hangoztatta: „Bízunk abban, hogy így megvitatjuk a most felmerült kérdéseket és tárgyalni fogunk néhány fontos témáról.” „Mindkét fél számára előnyös " megállapodások szükségességét tartotta fontosnak. Optimista volt a tekintetben, hogy előbb-utóbb időszerű lehet a kétoldalú tárgyalások megkezdése az űrfegyverkezésről, illetve a fegyverkorlátozás egyéb témáiról. Schultz ugyanakkor értésre adta, nincs szó stratégiaváltásról, Reagan elnök újraválasztása esetén „realistáknak, erősnek kell lennünk”, s egyúttal készen állni arra, hogy „konstruktív megállapodásokat tudjunk kidolgozni a Szovjetunióval". Mondale demokrata párti elnökjelölt tanácsadója, David Aaron ugyanebben a tévéadásban viszont a szovjet kommentárokkal egybehangzóan „propaganda jellegűnek” nevezte a Reagan-kormány fegyverkorlátozási javaslatait, amelyek természetesen nem vezethettek el megállapodáshoz. Az amerikai lapok véleményét James Reston cikke jellemzi legjobban, amely a vasárnapi The New York Timesban jelent meg. Szerinte a Reagan—Gromiko találkozóban a legjelentősebb fejlemény az, hogy egyáltalán létrejött, s a megbeszélések megtörték a két nukleáris nagyhatalom közötti veszélyes csendet. Reston óv az elsietett várakozástól, szerinte a novemberi választások előtt aligha valószínű érdemi fejlemény. A Zolnnik elöretörést Észak-Hajna-Vestfáliában Bonnból jelenti az MTI. Az NSZK legnagyobb lélekszámú tartományában, a 17 millió lakosú Észak-Rajna-Vesztfáliában vasárnap megtartott helyhatósági választás a szociálde- mokraták és a zöldek győzelmét, illetve a kereszténydemokraták és a szabaddemokraták vereségét eredményezte. Az igazi győztes a zöldek környezetvédő és fegyverkezésellenes, baloldali tömegmozgal-ma, amely öt évvel ezelőtti 1,5 százalékát most 8,6 százalékra növelte. A fő vesztes pedig az FDP, amely tartományi átlagban nem érteel az 5 százalékot. A helyhatósági választáson mindössze 65,8 százalékos volt a részvétel. A mostani választás legfőbb tanulsága, hogy az NSZK-ban helyi szinten is változatlanul folytatódik a párterőviszonyok átrendeződése: a két nagy párt,a CDU— CSU és az SPD között a mérleg nyelvének szerepét a mind szélesebb bázissal rendelkező zöldek veszik át a mind vékonyabb alapra támaszkodó FDP-től. Ennek az átrendeződésnek a jegyében nemcsak az országosan kormányzó CDU és FDP veszít befolyásából, de a legnagyobb ellenzéki párt, az SPD is. A választás nyomán több városban, majd a jövőre esedékes tartományi választáson felvetődik az SPD és a zöldek együttműködésének bonyolult kérdése, a szociáldemokraták egyedül ugyanis nem rendelkeznek kellő többséggel. Mi'Sunjíll a brit .Iliinká*pár* kimikicsia Londonból jelenti az MTI. Hétfőn az északnyugat-angliai Blackpoolban a brit Munkáspárt idei kongresszusának nyitónapján maradéktalan támogatást szavazott meg a hét hónapja sztrájkoló bányászoknak ,és elítélte a bányászok elleni „szervezett rendőri erőszakot”. A támogatást az országos végrehajtó bizottság egyhangúlag megszavazott nyilatkozata tartalmazta. Start Orme, a Munkáspár parlamenti csoportjának energiaügyi szóvivő- 1 je hozzászólóként elmondta, hogy a bányászsztrájk elhúzódásáért a Thatcher-kormányt terheli a felelősség. Ha a kabinet nem fordított volna hátat az 19111-ben még általa jóváhagyott „széntervnek", amely a bányászat fellendítését tűzte ki célul az idén bejelentett leépítések helyett, a bányászok nem léptek volna sztrájkba — mondotta. Tagadta, hogy ráfizetés címén be kellene bányákat zárni. Kijelentette, hogy csak az a bánya nem gazdaságos, amelytől megtagadják a korszerűsítő beruházásokat. Az elfogadott határozatok egyike sem ítélte el a bányászokat a sztrájkőrláncok körül előforduló erőszakos cselekmények miatt — elmarasztalásban a rendőrség, illetve a rendőrség tömeges bevetését elrendelő államhatalom részesült. A kongresszus első napján vereség érte Neil Kinnock-ot, a párt vezérét. Kinnock — és vele a VB többsége azt szerette volna, ha a párt parlamenti képviselőinek újrajelölését az idén decembertől, de legkésőbb egy év múlva a pártalapszervezetek plénuma vette volna át az alapszervezetek igazgató bizottságaitól. Ezt az indítványt a kongresszus leszavazta. Az el nem kötelezettek találkozója a világszervezetben New Yorkból jelenti a TASZSZ. A szocialista országok véleménye szerint a béke megőrzéséhez és a nemzetközi biztonság megszilárdításához vezető egyedüli út a fegyverkezési hajsza megfékezése — mondta hétfőn az ENSZ-közgyűlés VT. messzakasztalános vitájában elhangzott felszólalásában Beír Mladenov bolgár külügyminiszter. Taher alMaszri jordániai külügyminiszter hozzászólásában állást foglalt amellett, hogy a közelkeleti konfliktus rendezésének kérdéseit olyan nemzetközi tanácskozáson vitassák meg, amelyen minden érdekelt fél részt vesz, köztük a Palesztin Felszabadítási Szervezet, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjai is. A New York-i ENSZ-központban India képviselőjének beszédével megnyílt az el nem kötelezett országok miniszteri szintű éves találkozója. A tanácskoltáson a nemzetközi kérdések széles körét vitatják meg, egyebek között a fegyverkezési hajsza megfékezésének, a regionális konfliktusok megoldásának és az új gazdasági világrend kialakításának problémáit. Arab orsuntok bírálják Anman és Kairó kapcsolatsriviklét Damaszkuszból jelenti az AFP és az AP. Szíria vasárnap határozottan elutasította II. Hasszán marokkói királynak azt a javaslatát, hogy hívják össze az Arab Liga rendkívüli csúcsértekezletét az egyiptomi—jordániai diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele ügyében. A rabati uralkodó, az Arab Liga soros elnöke azt szeretné, ha a novemberre tervezett, előzőleg már többször elhalasztott rijadi csúcstalálkozó előtt a szervezet tagállamai lehetőséget kapnának közös álláspont kialakítására a múlt hét elején tett jordániai lépés kérdésben, s megelőznék az arabközi kapcsolatokban jelentkező feszültség kiéleződését. Hivatalos Szíriai szóvivő vasárnap Damaszkuszban azt közölte, hogy Szíriát meglepte II. Hasszán javaslata, mert a rendkívüli arab csúcs összehívásával voltaképpen palástolni. ..fedezni akarják a Jordániai lépést. Amman döntését Szíria mellett Líbia is bírálta, több arab állam pedig sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy Jordánia előzőleg nem konzultált velük. Az Asz-Szaura című Szíriai kormánylap sürgette, hogy az arab országok bojkottálják Jordániát, amiért az Arab Liga döntését megszegve elsőként újította fel a diplomáciai kapcsolatokat Egyiptommal. Az MTI kairói jelentése szerint Husszein jordániai király hétfőn megnyitotta a parlament új, s egyben első nyilvános ülésszakát. A törvényhozás több mint tíz éven át szünetelt. Beszédében Husszein mindent megtett, hogy enyhítse az Egyiptommal kötött egyezségének következményeit. Hangoztatta, hogy „jottányit sem enged” a megszállt területek visszaszerzésének politikájából, ami nemcsak Ciszjordániára és Gázára, hanem a Szíriától elfoglalt Golán-magaslatokra is vonatkozik. Elhárította azt a vádat, hogy Izraellel különtárgyalást akar folytatni. Az Egyesült Államokat habozó és tétlen taktikával vádolta meg. Anyagi segítséget kért az arab országoktól ahhoz, hogy hadseregét megszilárdítsa, és kiállt egy olyan nemzetközi értekezlet összehívása mellett, amely a közel-keleti kérdést megtárgyalná. Karami libanoni kormányfő Nabih Bennnek, a síita Amal mozgalom vezetőjének társaságában New Yorkba utazott. Nem hivatalos közlés szerint az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakán részt vevő Karami az amerikai kormányzat vezetőivel és az ENSZ főtitkárával Izrael dél-libanoni csapatkivonásával kapcsolatos újabb terv részleteiről kíván tárgalni. Az An-Nahar című libanoni lap ismerteti Richard Murphy amerikai külügyi államtitkár szombaton véget ért közelkeleti körútja során előterjesztett tervezet pontjait. Ennek értelmében az izraeli csapatkivonás a Libanonban törvényesen jelen levő szír erők kivonásának idejétől függetlenül történne. A tervezet ugyan magában foglalja a kéksisakosok, vagyis az ENSZ-erők számának növelését és tevékenységi körének kibővítését is, ugyanakkor nem mond le arról, hogy Dél-Libanont továbbra is az Izrael által támogatott dél-libanoni hadsereg ellenőrizze. A TASZSZjelentése szerint az izraeli kabinet vasárnapi ülése után bejelentették, hogy Tel Aviv — egész sor feltétel teljesítése esetén — kész kivonni megszálló erőit Dél- Libanonból. A kormányszóviv