Magyar Nemzet, 1985. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-01 / 50. szám
Péntek, 1935. március 1. Távlatok TAPÉTÁZOTT a fiatalasszony abban a percben, amikor a légiriadó megszólalt. És többé nem lett szükségea lakás szépítésére. Egy angol tévéfilmben szerepelt ez a jelenet, s a történet arról szól, hogy milyen sors vár az ilyen fiatal párokra, a városra, lakóira — atomháború esetén. Szörnyű látvány. Hasonló részleteket, ismertetéseket, jóslatokat sokat olvashatunk újságjainkban, láthatunk a békemozgalmakat alátámasztó tévébeszámolókban. Igazán nem kell meggyőzni bennünket arról, hogy egy nukleáris összecsapás rettentő következményekkel járna. Az ilyen cikkekben, filmekben mégis az a figyelemre méltó, hogy ma már a tudomány minden eddigieknél világosabban elénk tudja rajzolni egy esetleges harmadik világháború vonásait. Az elsőnél — 1914-ben — sőt 1939-ben, még elmondhatta az emberiség, hogy ismeretlen jövőnek vág neki, győzelemre törhet, valamit nyerhet a háborún. Ma már nem lehet ilyesmire hivatkozni, semmi hasonlóban reménykedni. A tudósok ugyan most sem állítják, hogy az események feltétlenül annak a forgatókönyvnek megfelelően peregnek majd, amelyet ők elkészítenek — de az irányt, az embert s a természetet,’ a környezetet' tönkretevő tényezőket ismerik, a Világ arcának eltorzulását el tudják képzelni, le tudják írni.. Legfeljebb a valóság még rosszabb lesz, mint a látomás, nem tudni, milyen további csapásokat hozhatnak az atomrobbanások, az előre kiszámíthatónál mennyire, végzetesebb, bonyolalistákat zúdíthatnak a fejünkre. Milliárdos méretű, tömeghalál, sugárfertőzések, városok , romokban, betegségek, torzszülöttek, járványok, a talaj és a vizek fertőződése, bibliai sötétség, fagy, a korszerű mezőgazdasági és ipar eltűnése, patkány - ésrovarinvázió •— vissza a középkorba azoknak, akik életben maradnak. Valóságos tudományággá nőtt az a kutatás, amelynek, a -fő ... célja,a az.-emberek-, és,főleg.. a, kormányok .-(a-szovjet- -küldevminiszter szavaival: az alvajáró politikusok figyelmeztetése, visszatartása a könnyelmű fegyverkezési döntésektől. SZÜKSÉG voltaképpen nem lenne külön alkaloakra, hogy eszünkbe jussanak ezek a veszélyek, naponta hangzik el róluk nyilatkozat, a témával kapcsolatos hírek sem , kerülnek le a sajtó hasábjairól, a képernyőről. De vannak kiemelt események, amelyekről mégis érdemes megemlékezni, megállni egy pillanatra, mert jelképes szerepük van. Ilyen volt az 1945. március elsején végrehajtott robbantás: az amerikaiak Bikini szigetén hidrogénbomba kísérletet hajtottak végre, s itt valami olyasmi történt, ami azóta is intő jelként maradt meg. Egy, a tilalmi övezettől jó távol úszó japán halászhajó legénysége sugárfertőzést kapott, hónapok múltánegyikük meghalt, huszonkettő hosszú orvosi kezelésre szorult. Kiderült valami nagyon fontos: nem lehet korlátokat szabni, a bomba pusztít, helyben és messzebb, hatása terjed térben és időben. Minden alkalmat fel kell használni, hogy az emberek a fegyverkezési verseny megállítását, a rakétaarzenál csökkentését, betiltását, megsemmisítését követeljék. Valójában 1945 óta időszerű ez, a tüntetések, az aláírásgyűjtések története három és fél évtizedre tekint vissza, de a körülmények mindig változnak. Most új szovjet—amerikai tárgyalási menet áll küszöbön. Hadd említsük meg itt, hogy létezik egy szovjet, illetve szocialista javaslat, amely szerint mindenki mondjon le arról, hogy mással szemben elsőnek atomfegyvert alkalmaz. Ilyen fogadalommal a világ gyakorlatilag fontos lépést tenne az önkéntes és általános tilalom felé. Ehhez a józan megfontoláshoz azonban úgy látszik nem olyan könnyű eljutni. Valami alapvetőnek át kellene alakulnia a politikában. Einstein, akinek a számításai hozzájárultak az atombomba létrejöttében, kijelentette, amikor látta, mi is jött általa világra: az atom elszabadult hatalma mindent megváltoztatott, kivéve" gondolkodásmódunkat. Csakhogy bizonyos értelemben ennek a gondolkodásmódnak is újjá kellene válnia, nem lehet már a régi módon beszélni háborúról, fegyverről, győzelemről, vereségről. E változás meg is indult, ha nem is mindenütt és nem is mindenkinek a fejében. Van, aki lényegében így vélekedik: háborúk voltak és lesznek, a fegyver fegyver. Néhány évvel ezelőtt egy nyugatnémet hetilap megkérdezte azt az amerikai hadügyi államtitkárt, aki minisztériumában a stratégiai és a közepes hatótávolságú rakétákért volt felelős. „Mi legyen hát a lakosság teendője valódi támadás esetén?" íme a válasz. ..Ássanak, gödröt, fedjék benéhány ajtóval, szórjanak rá egy méter Vastagságban földet. A föld ,a nagy fogas. Ha van elég lapát, úgy mindenki meg is oldja, a dolgot." íme., ilyen egyszerű az élet, csak elegendő lapátra van szükség! KEVESEBB atombombára esetleg. Ez a (nyilván könynyedén odavetett) lapáttanács azonban aligha nyugtat meg bárkit is. Még az Egyesült Államok szövetségeseit sem. Éppen a napokban jelentettea francia hírügynökség, hogyWashington újra és újra váratlan ellenállással találja szemben magát a vele baráti viszonyban levő fővárosokban. ..Kielégítő magyarázat" híján" a Pentagon és a külügyminisztérium szakértői a szövetségeseket hatalmába kerítő nukleáris allergiáról beszélnek. Kanadától Új-Zélandig sokan más véleményen vannak a rakétafegyverkezést, és a „csillagok háborúját” illetőtően, mint ők. Lehet, hogy a washingtoni had-és a külügyminisztérium nem talál magyarázatot"a jelenségre, ez az „allergia" azonban mégsem titokzatos. Semmiképpen nem betegség, inkább annak az említett gondolkodásmód-változásnak a jele. Kanada nem enged atomfegyvert elhelyezni a területén. ÁúísztTáí'ia. jifern 'hájJSnd.^'Segít.MiK^'akéták jópróbájátJjaofc,', .. .."’ffi-Zéland nem fogad, nukleáris fegyverekkel fölszerelt hajókat, Görögország ,a jövőbennem vesz részt NATO-hadgyakorlatukon. Érthető: félnek a fegyverkezési verseny fokozódásától, a kiszámíthatatlan jövőtől. Érzik, határvonalhoz ért a világ, s ha ezt valóban átlépi, az eddigieknél is nehezebben megoldható problémák szövevényébe kerül. Az amerikai kormány azzal érvel, hogy az a bizonyos űrrendszer, amelynek tudományos kísérleteit elindította, csak védelmi jellegű, s az a nagy előnye lesz, hogy mindkét fél teljes biztonságban érezheti magát, nem lesz szükség az óriási rakétarendszerek továbbfejlesztésére. Vajon miért tekint mégis erre a tervre mély gyanakvással számos NATO-állam is? Miért mondja Dumas francia külügyminiszter, hogy húsz-huszonöt évig szükség lesz a teljes rakétaállományra. És természetesen fejlesztésükre. (Nem szólva most részletesebben arról, hogy abszolút biztonságot még a szakértők sem ígérnek.) Vagyis folytatódnék teljes gőzzel — még e szerint is, legalább negyed századon át — a fegyverkezési hajsza, olyan sötét távlatokban, amelyekben az utódok majd régen elfelejtik, mit is mondott és ígért egykor erről X vagy Y. AZ AZ ÉSSZERŰ, amire Andrej Gránitko e hét elején Rómában utalt: a genfi tárgyalásokon fel kell kutatni, hogyan lehet megakadályozni a fegyverkezési hajsza átterjedését a világűrre, és visszafordítani azt a Földön, csökkenteni az atomháborús fenyegetést. Ezért függ összeEgymással a tárgyalások három témaköre: az űr, a hadászati ésa közepes hatótávolságú rakéták dolga. A világ — ahogyan az az olasz fővárosban elhangzott — lélegzetvisszafojtva figyeli, milyen fordulatot vesznek az események. Talán nem helytelen, ha visszautalunk a fent említett két jelképre: tapéta, vagy lapát? Tatár Imre Mártír Nemzet A kormány elfogadta a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének idei programját Április elején nyitják meg a nemzeti könyvtár új otthonát KÖZÉLETI HÍREK Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Julio Maria Sanguinettit, az Uruguayi Keleti Köztársaság új elnökét beiktatása alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, és Sarlós István, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Osmo Vaavielaát, a Finn Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. " A Minisztertanács megvitatta a zöldség- és gyümölcstermelés kérdéseit A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökki ülésén Lázár György tájékoztatást adott dr. Fred Sinotvatznak, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására Ausztriában tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette. A kormány a gazdaságira-, nyitási rendszer továbbfejlesztésére tett intézkedésekkel való összhang biztosítása céljából módosította a gazdasági ágazati irányításról, az állami ellenőrzésről, valamint a munkavédelemről szóló korábbi rendeleteit. A kormány elfogadta a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésének 1985. évi munkaprogramját. A Minisztertanács megerősítette a zöldség- és gyümölcstermelés növelésére kidolgozott programot, egyidejűleg utasítást adott a forgalmazás szervezettebbé tételéhez szükséges feltételek megteremtésére. Egységes munkavédelmi törvény Mondhatni, feladták a leckét a mindössze nyolc, hónapja életre hívott Országos Munkavédelmi Felügyelőségnek: június 30-ig meg kell alkotniuk azokat a szabályokat, amelyek a megváltozott gazdaság- ésvállalatirányításhoz igazítják . Sokak szerint még mindig afféle szükséges rosszként közört munkavédelmi tereetés,rendhívásokéi. A dologannál is sürgetőbb, • mivel a vállmenti fajtánS, illetve a dolgozók közgyűlése által irányított vállalatoknál és szövetkezeteknél ,ezen a téren is megszűnik az illetékes minisztérium felügyeleti jogkörbéli irányítása és ellenőrzése. Vagyis először a többé-kevésbé szervezett munkavédelem történetében olyan jogszabályok fogalmazódnak, amelyek a népgazdaság egészére érvényesek. Eddig minden tárca maga szabályozott, itt-ott egymáshoz képest indokolatlan eltérésekkel. Az egy és oszthatatlan — nevezzük így — munkavédelmi törvény újfent szabályozza az oktatás és vizsgáztatás, az ellenőrzés és szemle, a minősítés (értendő ezen a kiemelten veszélyes gépek üzembe helyezés előtti alapos vizsgálata), a különféle (eddig nem szabályozott) kisvállalkozások munkavédelmi gyakorlatát, valamint megoldja az üzemi baleseti statisztikai rendszer reformját. Nem nehéz megjövendölni, hogy a minden bizonnyal szigorodó felügyelet sok borsot fog törni a vállalatvezetők orra alá, jóllehet a kezdeti tapasztalatok arról vallanak, hogy szívélyesen fogadják a korábbinál lényegesen sűrűbb ellenőrzéseket folytató felügyelőket. A szimpátia azonban itt-ott látszólagos. Ha ugyanis a „kukacoskodó" szabályok lassítják a munkát, az esetben — szokás így hivatkozni* — „szembekerülitek a termelési érdekekkel"! Valójában ez éppen fordítva van: a fegyelmezett , hiúakat 'végzés' igenis meghatározó része lehet a gazdasági tevékenységnek. Nem egy jól szervezett vállalatnál a baleseti statisztika is kielégítő." Ugyanakkor ki merné azt állítani, hogy szakadt cipőben, pityókásan, nem kielégítő munkakörülmények mellett is lehet a kor követelményeinek megfelelő terméket előállítani? Nyilvánvaló, hogy a munkavédelem rangját s az ehhez nélkülözhetetlen szemléletváltozást maga a gazdasági kényszer fogja megteremteni. Mert aki fegyelmezetlenül dolgozik vagy eltűri azt, az alkalmatlanná válik a gazdasági együttműködésre, s előbb a munkaruháját adja el, majd a habarcsból a cementet, amint azt az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőségen valaki találóan megjegyezte. Éppen ezért valamilyen módon a munkás védelmét illene már „becsempészni” az érdekeltségi rendszerbe, amely a baleseteket gyártó vállalatokat sújtaná, a balesetmenteseket pedig jutalmazná. Ha már egyszer a munkahelyen is a legfőbb érték az ember. (kertész) A Laoszi Országépítési Front küldöttségének látogatása A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására február 24-től 28-ig Boulang Boulapha, első elnökhelyettes vezetésével hazánkban tartózkodott a Laoszi Országépítési Front küldöttsége. A delegációt fogadta Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára kölcsönösen tájékoztatást adtak országuk, népfrontmozgalmuk helyzetéről, megvitatták a korábban megkötött együttműködési megállapodás végrehajtásának ez évi feladatait. A küldöttséget fogadta Péter János, az országgyűlés alelnöke és Barabás János, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken kifejezésre jutott a magyar és a laoszi népfront, s a két nép közötti szoros együttműködés. A küldöttség csütörtökön elutazott hazánkból. Béke és barátsági hónap, Európa-hét Csütörtökön ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége. A testület — egyebek között — megvitatta az OBT mellett működő bizottságok idei terveit. Döntött arról, hogy a magyar békemozgalomban együttműködő társadalmi szervezetekkel, köztük a Hazarfias Népfronttal közösen, 1985-ben is megrendezik a béke és barátsági hónapot. A rendezvénysorozat a német fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem 40. évfordulóján az OBT ki bővített ülésével és, díszünnepséggel kezdődik. A hónap során tartják meg a békemunkában élenjáró szocialista brigádok első országos találkozóját, a Pedagógusok a békéért mozgalom I. konferenciáját, emellett Európa-hetet rendeznek, s országszerte sok programot szerveznek. /Helsinki tudósítás Kalevala-ünnepségek Finnországban Százötven évvel ezelőtt, 1835. február 28-án jelent meg a finn népi epikus énekek első kiadása, a Kalevala. Ebből az alkalomból csütörtökön Helsinkiben, a Rainlandia Palotában rendezett főünnepség hivatalosan is megnyitotta az egész éven át tartó országos Kalevala-ünnepségek sorát. A finn kormány és a művészeti élet személyiségeinek részvételével zajló ünnepségen Mauno Koivisto finn köztársasági elnök mondott beszédet. Emlékeztetett Lönnrot kimagasló munkájára, amit a finn nemzeti identitás érdekében végzett. Tevékenységének kedvezett a korszak kulturális életének légköre. A Kalevalában — mondotta — a Lönnrot által képviselt új finn nemzeti értelmiség törekvései és a nép alkotó képzeletei egyesültek, s" ezek "egységes művészeti egészt alkotnak. A Lönnrot által létrehozott eposz egyszerre sajátja a finn népnek és az egyetemes kultúrának. Az eposz így finnés nemzetközi' is egyben. Majd így folytatta: minden nemzedék megalkotja a maga Kalevaláját, és minden korszaka újraépíti,saját törekvéseihez igazítja a szampól A Kalevalát a nemzeti és nemzetközi viszonyok figyelembevételével újra el kell sajátítanunk. Ez segít hozzá bennlünket ahhoz, hogy'nemzeti kulturánk védetlenében*'felléhájtjunk' a nemzet' közi tömegkultúrá ‘veszélyeinek.Ami nértí 'elszigetelődés, hanem a nemzetközi hatások megszűrése." A finn államfő ünnepi beszédét megelőző pári indulót és Kalevala - balettet a színházművészeti főiskola Kalevala-tisztelgése, majd népdalcsoportok fellépése követte. A helsinki városi zenekar Jorma Panula vezényletével a kalevalai hőstettek témájára írt művet mutatott be, utána egy modern zenemű következett, majd a finn nemzeti zeneszerző, Jean Sibelius szimfóniája hangzott el a helsinki egyetemi kórus tolmácsolásában. Uuno, Kiami századeleji kompozíciója után a finn himnusz zárta a hangversenyt. Az ünnepségen a magyar nagykövetség képviselői mellett megjelentek A Kalevala és a világirodalom címmel Turkuban megrendezett nemzetközi szeminárium magyar résztvevői, Domokos Péter és Volt Vilmos egyetemi professzorok. Gáti Katalin ★ A Magyar Tudományos Akadémia épületében csütörtökön megnyitották A Kalevala és a magyar kultúracímű dokumentumkiállítást. A megnyitón, részt vett művelődési életünk számos képviselője. Jelen volt Mikko Jokela, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Bereczki Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára mondott megnyitót, majd a finn Candomino énekkar lépett föl, amely a Kalevala magyarországi ünnepi rendezvényein szerepel. Este a Zeneakadémián a Candomino énekkar hangversenyt adott. Műsorában Bartók,, Kodály, Sibelius, Tyivo Íyula, Ykjö Kirpineri, Jonko Línjama, Suiho Ranta és Leegi Madetoja műveit tolmácsolta Tauno Satomaa vezényletével. Közreműködött Quitapio Lehtinen hegedűművész, Natalia Lehtinen zongoraművész, Taru Valjakka énekművész, Szabó Orsolya zongoraművész és Loskó András énekművész. A százötven éves Kalevala tiszteletére zenei estet rendez az Egyetemi Színpad március A NAP A cselekvés helyesírása Anyanyelv és mentálhigiéné — ez a témája a Magyar Tudományos Akadémia rendezésében ma kezdődő ülésnek. Nem magyarosítjuk a riasztó mentálhigiénét — holott nyilván idegenül feszeng-szorong, főként az anyanyelv tőszomszédságában. Bizonyára pótolhatatlanul pontos szakkifejezés. Az ülésen talán az egészséges észjárás és nyelv kölcsönhatásáról lesz szó. Az anyanyelvben a fürdő agysejtjeink, az anyanyelv sokál-több mint BASIC-jén működő agysejtjeink karbantartásáról, tisztán tartásáról. A kötelező (nemcsak reggeli agytorna s a szellemi tisztálkodás fontosságáról. Arról, hogy a fogalmakhoz csak tiszta kézzel, ésszel, szellemmel szabad nyúlni — és ehhez tiszta forrásban kell megmerítkezni. A mozgáshiány sem tesz jót eszünknek-nyelvünknek; nemcsak nyelvi kocogásra kell sort keríteni a szavak legszebb, friss és eredeti tájain — de nagyon kell az a bizonyos jó levegő, légkör, ami nemcsak nyelvi kérdés. A szennyes gondolat befertőzheti az anyanyelvet is — s a pontatlan fogalmaktól, mint túlérzékeny gép, a nyelv elromlik, megromlik, dadog, amiként a bizonytalan, kontár szavaktól, rosszul használt igéktől elfullad a gondolat. Bár titkon azt reméljük, hogy a nyelv maga is védekezik a rossz eszmék, idegen anyagok ellen, kilöki az oda nem illőt. Van erkölcsi ítélőképessége... Hihetőleg arról is szó lehet, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint milyen elmorzsoló tehertöbblet az idegrendszernek: kényszerűen nem anyanyelven tanulni, gondolkozni, alkotni. S viszont milyen szerves önépítést tesz lehetővé a töretlen anyanyelvűség, amelyben valóság, gondolat és kifejezés szellemi szép háromsága együtt és szabadon szárnyal... És milyen nyereségtöbblet ugyanakkor az önként vállalt két- és többnyelvűség, az idegen nyelvek más megközelítésmódjának, szemszögének, gondolkodásrendszerének agytágító eltanulása. De hát mindezek csupán laikus közírói gondolatok. És a cselekvés anyanyelvűségéről és higiénéjéről még nem is szóltunk. Holott tudjuk, a tetteket olykor nehezebb fertőtlen tisztán tartani, mint a szót. Csak atiszta kezű gyakorlat" nem bénítja meg "a gondolatot, s nem fojtja belénk legszebb szavainkat. DIURNUS