Magyar Nemzet, 1986. április (49. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-30 / 101. szám
Szerda, 1986. április 30. Ingatag ingatlanok Buda, te drága! — Lakást szeretnék. Azt tanártól fél, forduljak magukhoz. Van kétmillióm... — Kettőmillió? ... Beszállhatna valamelyik épitési akciónkba.— Lehetne Budán? — Ajánlom inkább Kispestet. Vagy Kőbányát... A vonal itt megszakad. Jó is, mert dehogy van nekem kétmillióm, százezrem sincs, kétezrem talán, másodikáig. De érdekelt a hirdetés, a „jó lehetőséggel" — nos, az én budai építkezésemnek itt a vége. Gazdálkodni ■ de hogyan? Mások bizony mással kezdik. Például a telekkel. Mert a lakás „előzménye”: a telek. Az a néhány négyszögöl, amiért akár egy lakótelepi lakás árát is elkérik manapság a tulajdonosok. S ha gazdát cserél az ingatlan, akkor kezdődhet a kivitelezés — a családi házé, a többszintes villáé, a társasházé. Ezekért a területekért ma ádáz verseny folyik. S „győztesnek" lenni itt igencsak kifizetődő, Üzletnek is jó; nemcsak a leendő lakóknak, hanem a vállalkozónak, a tervezőnek, s a kivitelezőnek is. Nem véletlen, hogy a telekhiány, a nagy kereslet felhajtja az árakat — ebben a szférában a piac farkastörvényei uralkodnak. Tudja ezt Gáspár Tibor, a Fővárosi Tanács városrendezési és építészeti főosztályának vezetője, Budapest főépítésze is, őt kérdezem az ingatlanpiacról. — A magántulajdonban lévő területek adás-vételéről jogszabály intézkedik — mondja. — Abban fogalmazták meg, hogy ki, hány, s milyen ingatlannal rendelkezhet, az értékesítés milyen pénzügyi, adózási feltételekkel mehet végbe. A piacon kialakult helyzet számunkra abból a szempontból értékelhető, hogy az ingatlanforgalom „építtetői tevékenységet” vonz maga után... — Tehát ezt hitte a lakásprogramnak. Vagyis ha élénk el az „üzletág", jobban teljesülnek a lakásépítési tervszámok? — Feltétlenig. Évente körülbelül háromezer otthon készül el így. Azt azonban nem nézzük jó szemmel, hogy a nagy többsége városépítészeti , szempontból előnytelen megoldással. .. A kerületi tanácsok nem sokat tudnak kezdeni a magántulajdonban levő ingatlanokkal. "Legfeljebb a magánterület beépítési tilalmát rendelhetik el, de akkor, időnek utána, nekik kell gondoskodniuk arról, hogy ott valamilyen építmény legyen. Letörhetők lennének az árak, ha a tanácsok nagy mennyiségű állami telket „dobnának" a piacra. De nem tehetik, mert nagyon kevés szabad területtel rendelkeznek, s a budai oldalon különösen szigorú előírás, hogy több évtizedes távlatban gazdálkodjanak vele, csak módjával használják fel a meglévőket . A magántelkek értékesítéséről eszerint leghamarabb akkor szereznek tudomást, amikor benyújtják a kiviteli terveket? — Lényegében igen — válaszolja a főépítész. — Az ingatlanforgalom, a közműellátottság, a városbeépítettség befolyásolja azt hogy hol minősül hátrányosnak és hol előnyösnek a házépítés céljából eladott üres telek. Egyszóval: a tanácsoknak kevés eszközük van arra, hogy befolyásolják az ingatlanpiacon kialakuló árakat Négyszögöle nyolcezer. •• A főváros gazdái 1983-ban mégis kísérletet tettek arra, hogy valamelyest, mérsékeljék az árakat ezen a piacon. Létrehozták a Magánlakásépítési Információt is Szolgáltató Leányvállalatot, melyről a múlt évben ezt írta a Városépítés című szaklap: „A magánerős lakásépítési szférába kíván betörni, ami eddig szinte kizárólag az ügyvédi munkaközösségek területe volt.” A Fővárosi Beruházási Vállalat alapította cég 1983 óta 642 lakást épített A magántelkeken épülő évi háromezer lakásnak végülis kis hányada ez — jó hia tizede —, ennyivel nemigen uralják a telek- és magánlakásépítési piacot — Semmiképpen sem — magyarázza dr. Sándor Pál igazgató. — Mi sem vagyunk más helyzetben, mint a többszáz gazdasági munkaközösség. Az eladandó telékekhez „hozzászervezzük” a fizetőképes keresletet, magyarul a teendő tulajdonosokat Az ő tőkéjük teszi lehetővé, hogy lebonyolítsuk az adás-vételt, majd az építkezést. Vagyis nincs annyi pénze a cégnek, hogy maga vásárolja meg a felajánlotttelket, finanszírozza az építkezést és kulcsrakészen értékesítse a lakásokat. Pedig csak így tudnának versenytársaiknál olcsóbban, előnyösebben megjelenni, versenyt kelteni a kínálattal. De két kérdés még így is következik a tőkeszegény leányvállalat helyzetéből. Az egyik: vajon a fizetőképes kereslet és a telkek, lakások csillagászati ára hogyan hat egymásra? A másik pedig: ilyen piaci környezetben van-e jelentősége annak, hogy a magánvállalkozók mellett immáron állami vállalat is tevékenykedik? — A Rózsadombban nyolcezer forint fölött van a telekár négyszögöle a XI. kerületben 6—8 ezernél tart — részletezi az igazgató. — A XXII. kerületben körülbelül háromezer forint, a XVIII-ban pedig kétezer. De erre még sokféle költség rakódik, különösen a zöldövezetben, Budán. Nálunk az irodában az esetek többségében a fiatal házaspárok szülei állják a számlát, a legtöbb ügyfelünk úgy tud beszállni valamelyik budai lakásépítési akcióba, hogy előzőleg elad egy értékes ingatlant Ha drágulnak a beépítendő telkek, akkor azt spirálszerűen követni tudják saját áraikkal. — Hasonlóképp tehet ez a versenytársak ügyfeleinél is... — Nem vitás. A mi cégünk csak annyi előnyt élvez, hogy itt egyetlen szervezeten belül intéződik a telekvásárlás, a tanácsi engedélyeztetés, a tervezés, a kivitelezés. Szerződtünk a 22. Számú Állami Építőipari Vállalattal, nevükben kötünk megállapodásokat építkezésekre. Születőben van egy újabb házcsoportunk a XI. kerületi Dayka Gábor utcában, a Sashegy lábánál. Vállalatunk nemcsak az adás-vételt hanem a területi tervezést a rendezési és beépítési műszaki dokumentációt is elkészítette, mintegy megelőlegezte a munkát az engedélyek megszerzése érdekében. Diktál a magánpiac A fővárosban évente 12 ezer új otthon elkészültével számolnak. De negyedét a kisvállalkozók bonyolítják le, az árakba végülis alig szólhatnak bele az építési hatóságok. Még annak ellenére sem, hogy 1988. januárjától már anyagilag is érdekeltek az ingatlanforgalomban, hiszen a kerületi tanácsokat illeti a telekhasználatért fizetett díj. A fővárosi tanács a beépítésre alkalmas budai területek tartalékolását tartja indokoltnak, vagyis azt, hogy elsősorban Buda-hegyvidéken ne parcellázzanak. Más szóval: nem tehetnek szert a tanácsok új pénzforrásra. Hogyan viseli e kettős szorítást az értékes telkek egyik gazdája, a XI. kerületi tanács? — kérdeztük az elnökhelyettestől, Bakos Lászlótól. — Valóban nem lenne jó, ha minden szabad területet egy-két ötéves terv alatt beépítenénk — magyarázza. — Budán például egyre kevésbé lehet szó a menynyiségi lakásigények kielégítéséről. Ezen a részen a telekárak, a csökkenő szabad terület miatt már csak a minőségi otthonok építésének vannak meg a feltételei. Mégis azt valljuk, hogy a telekgazdálkodás, életszínvonalpolitikai okokból, nem válhat nyereséges tanácsi vállalkozássá. A közeljövőben kijelölünk olyan területeket, ahol a magánerős, de elsősorban szervezett, általunk ellenőrzött építkezésekre lesz lehetőség. — De ezzel még nem „szabályozzák” a telekpiacot... — Nemcsak a tanács akaratától függ, hogy a magánforgalomban érvényesülő és beépülő ingatlanok mennyibe kerüljenek. Sőt, még az állami telkek hasznosításánál is egyfajta árfelhajtó szerepe van a magánpiacnak. Példa rá, hogy a közművesített és közművesítetlen ingatlanok között alig van árkülönbség. A spekulatív jellegű telekforgalom egyik előidézője, hogy évtizedeken át a nagyvolumenű ingatlanhasznosítás, lakótelepépítés volt az uralkodó. S a „kicsik" fehér foltnak számítottak. Időközben alapvetően megváltozott a főváros lakásépítési struktúrája, de a régi szervezetek egyelőre nem képesek alkalmazkodni hozzá. A Ms cégek élni tudnak a méretükből adódó előnyökkel, s túl azon, hogy megszerzik a telkeket, tudnak is mit kezdeni velük, mert értenek a lebonyolításhoz, az építéshez. És persze az árak alakulására is rányomja bélyegét ez a helyzet. Még úgy is, hogy a gazdaságtalanul épített lakások is vevőre találnak. A tanács elnökhelyettese szerint megoldás lehet a mai vállalkozók nyilvános versenyeztetése. — Mi ezt tesszük a szervezett magánerős lakásépítések esetében — mondja Bakos László. — Hiszen a telkeket az általunk ellenőrzött árakon veszik majd tartós használatba a lakások tulajdonosai, míg a lebonyolításra, kivitelezésre a megbízást pedig a versenyeztetett váltakozók közül a legjobbat ajánlók nyerik el. Valóban, megoldás ez is — a versenyeztetés. Ahol lehetséges, persze. A magánúton értékesülő telkek, az azokra szerveződő építkezések piacán másként vetélykednek az érdekeltek — versenyüket a budapestiek nagy többsége csak kívülállóként, szenvtelenül figyeli. Ha máshol nem, hát a hirdetési rovatokban. Gergely László Holnap nyit a Balaton A, balatoni nyitás rendszerint valamelyik tavaszi ünnephez kapcsolódik. A húsvét az idén túl korai időpontra esett és az időjárás sem volt megfelelő. Annál inkább kedvező az utóbbi napok nyárias melege. Május elsején a háromnapos ünneppel megkezdődik tehát a balatoni szezon. Új színfoltja a tónak a Club Tihany nevű üdülőfalu. Ez a jelentős idegenforgalmi beruházás dán, osztrák és magyar vállalkozók közreműködésével valósul meg. Az üdülőtelepen épül a 330 ágyas szálloda szaunával, szépségszalonnal, étteremmel. A sportcentrumban fedett teniszpályák, tekepályák, különböző kulturális rendezvényekre alkalmas létesítmények kapnak helyet. Elkészült a 161 önálló házból épült üdülőfalu. A későbbiekben játékkaszinó is működik majd a tihanyi üdülőközpontban. Megújult Füred is, eleven a forgalom a mólón, napok óta festik, javítják a hajókat. Az első sporthajók már vitorlát bontottak. Az idén nemcsak az északi parton, de Siófoknál is megélénkül a vízisport. Az idegenforgalmi év megnyitásához szorosan hozzátartozik a Pannónia Kupáért folyó verseny. Ez az Európai Tavak Kupájának első futama, amelyet május 1— 4. között rendeznek Magyarország, Ausztria, Svájc, Olaszország és az NSZK részvételével. Az idegenforgalmi szakemberek véleménye szerint az idén a Balatont várhatóan a tavalyinál is többen keresik fel. Növekedett a külföldi előjegyzések száma, különösen a nyugati országokban mutatkozik nagy érdeklődés Magyarország iránt. A szocialista országokból is többen érkeznek hozzánk az idén, viszont a belföldi üdülők száma csökkent valamelyest. Kényelmesebb kempingek várják a táborozókat. A Siotour 30 millió forintot költött a korszerűsítésükre. Számolnak a zsúfoltsággal, kevés a férőhely, ezért a sátortáborok tehermentesítésére úgynevezett „csúcskempinget” létesítenek. Ez ezer személy befogadására lesz alkalmas. Fodor János, a Siotour igazgatója elmondta, hogy három táborban bevezették a napenergiával mukono melegvászolgaitatást. A balatonszemesi vadvirág kempingben száz lakókocsit állítottak fel és ezzel jelentősen bevitették a férőhelyet. Számos kemping már május elseje előtt megnyitotta kapuit. A nyarias meleg sok kirándulót csalogatott a tóhoz, a bátrabbak meg is mártóztak a 16—17 fokos vízben. A kempingek mellett más üdülési lehetőséget is kínál a családosoknak a Balaton déli partja. Számos vadászházat is bevonnak az üdültetésbe, így Kardosfán, Agneslakon és Karádon. A siófoki Aranyparton elkészült az új szabadidő-központ, amely a már eddig is működő szabadidő-klubbal közösen nyújt szórakozást. Három teniszpálya, egy mini-golf és négy tekepálya épült itt fel, de van ezenkívül szaunája, szoláriuma és kondicionálóterme. A felújított Szántódpuszta nagy népszerűségnek örvend, különösen a külföldi nyaralók körében. De a hazaiak is egyre többen keresik fel. Kellemes kikapcsolódást ígér az idén is és színes, változatos programmal várja a vendégeket. Június 6-án a Magyar Nemzeti Galéria képzőművészeti kiállítást rendez Szántódpusztán, ezen válogatott magyar képzőművészeti munkák szerepelnek. Szántódpusztán rendezik meg az idén a II. országos kettes fogathajtó versenyt augusztus 8— 10. között Minden hó első hétvégén a kutyabarátok rendeznek programot, lesz nemzetközi kiállítás is a nyáron, szerepelnek többször akisállattenyésztők, összesen húsz féle program közül válogathatnak az érdeklődők. Régebben közkedveltek voltak a nyári szórakoztatás műsorán a Balaton körül közlekedő nosztalgiavonatok is. Ezek az idén elmaradnak, helyüket az autóbusz-kirándulások foglalják el, ezek iránt nagyobb az érdeklődés. Rendeznek speciális túrákat, zenés esti műsorokat. Népszerűek továbbra is a hajókirándulások. Gondoltak a horgászokra, mivel sok külföldi pecás nyaral a Balatonnál. Ezeknek külön horgászkirándulást szerveznek a Drávára. A Balaton holnap tehát megnyitja kapuit. (1) Magyar Nemzet Közös művelődéstörténeti múlt Holland könyvkiállítást rendeznek hazánkban Könyvekkel foglalkozó holland szakemberek tartózkodtak a közelmúltban hazánkban. Elutazásuk előtt arról faggattam őket, hogy mi járatban voltak itt, sikeresen zárult-e hivatalos küldetésük. A Könyvkereskedő cég a miénk, mai és antikvár kiadványokkal egyaránt foglalkozunk — mondta az e század eleji holland költőről, Martinus Nijhoffról elnevezett nemzeközi ügynökség kereskedelmi igazgatója, Peter J. A. Smit. — Partnereink között tarthatjuk számon például az ausztráliai, az USA-beli, sőt a távol-keleti kollégákat is. Önökhöz annak a kulturális cserefesztiválnak a jóvoltából érkeztünk, amelyet Magyarországon 1986 őszén, Hollandiában pedig 1987 nyarán fognak megrendezni. A budapesti események sorában szeptemberben könyvkiállítás nyílik a Vigadóban. — Mit láthatunk majd a bemutatón? — Szemléltetjük a holland könyvnyomtatás hagyományait, a kötészetben hajdan használt eszközöket is fölvonultatunk, az újak mellett régi kiadványokat szintén a látogatók elé tárunk, az elmúlt századokban Hollandiában készült magyar vonatkozású térképeket például, szépen illusztrált köteteket, történelmi tárgyú és művészeti könyveket, valamint holland és magyar alkotók azon műveiből mutatunk be példányokat, amelyeket lefordítottak a másik nép nyelvére. Reményeink szerint sok könyvvel foglalkozó szakember: kiadók, szerkesztők, könyvtárosok népes tábora fog ellátogatni a Vigadóba. Az alkotók kíváncsiságát is igyekszünk kielégíteni: a legjelentősebb holland írók kisebb csoportja tartózkodik majd a fesztivál idején Magyarországon, s az ő műveikből ugyancsak szép anyagot állítunk ki. — A nagyközönséget mennyiben érdekelheti a bemutató? — Az Önök hazája és Hollandia egyként a kis országok közé tartozik, nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy világnyelv a miénk — vette át a szót John Wrieze, az ügynökség másik munkatársa. — Hiába vannak jeles íróink, költőink, kevésbé figyel föl rájuk a nemzetközi közvélemény. Ideje lenne, hogy legalább egymás nagyjait megismerjük. És közös erővel talán eredményesebben harcolhatunk a népesebb nemzetek kulturális fölénye ellen. — A Hollandokat és a magyarokat szoros, de kevéssé ismert művelődéstörténeti szálak kötik össze — folytatta Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének vezetője. — Apáczai Csere János nemcsak hogy Hollandiában tanult, de a Magyar Encyclopaedia című művét is Utrechtben nyomtatták ki. A hírneves kolozsvári nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós Amszterdamban sajátította el a mesterség fortélyait, sőt, a magyar nyelvű Arany Bibliát is Hollandiában, a saját költségén készíttette el nyolcezer példányban, de mire hazaért Erdélybe, már csak ötszáz kötete maradt, a többi áldozatul esett a református és a katolikus egyház közötti ellentéteknek ... Az első világháború után sok magyar gyerek vendégeskedett, nevelkedett Hollandiában. Közülük néhányan le is telepedtek ott, még szorosabbra fűzvén a két nép közötti kapcsolatot. — A kulturális fesztivál gondolata, tudtommal, Dedinszky Erikától, a Hollandiában élő magyar költőtől és műfordítótól származik. Tavaly őt, miközben a rendezvényeket készítette elő, baleset érte Magyarországon. Nem hátráltatja az Önök munkáját, hogy e sérülései miatt mindmáig nem tud részt venni az ötlet megvalósításában? — Az ő munkabírásával, szervező egyéniségével nehéz vetekedni. De igyekszünk mindenben követni az eredeti elgondolásokat. S az ősszel megmutatkozó eredményeknek, reméljük, már a felgyógyult Dedinszky Erikával együtt örülhetünk. (m. zs.) Kinek ajánlják a Sárvári Termálkristályt? Kedden a margitszigeti Thermál Szállóban sajtótájékoztatót tartottak a gyógyvizek és a természetes hatóanyagokból készített gyógysók, különös tekintettel a sárvári kristálysó alkalmazásának lehetőségeiről. 1964-ben forrást fedeztek fel Sárvárott, amelynek vize 4,5 százalékban ásványi sókat tartalmaz. Több éves kutatás, kísérletezés után 1983-ban megkezdődött a só lepárlása, gyógyászati hasznosítása és forgalomba hozatalának előkészítése. A tapasztalatok szerint az úgynevezett Sárvári Termálkristály alkalmas a mozgásszervi megbetegedésekre, nőgyógyászati panaszokra. A termálkristály alkalmazása és széles körű elterjedése lehetővé teszi, hogy a rászorulóknak ne kelljen valamelyik gyógyfürdőt igénybe venniük, hanem ezt otthon — ugyanolyan hatásfokkal, mint Sárváron — alkalmazhatják. A gyártónak így lehetősége van arra, hogy exportálhassa termékét, s idehaza a forgalmazást monopolcikként a Centrum Áruházak Vállalat végzi. Azonban egy valamire fel kell hívnunk olvasóink figyelmét. Bár a Centrum illetékesei leszögezték, hogy a kristályt, mint fürdősót forgalmazzák, több ezer más cikkükhöz hasonlóan, a sajtótájékoztatón jelenlevő orvosok ugyanakkor aláhúzták, hogy ennek alkalmazását — reumatikus és nőgyógyászati panaszok esetén — szigorúan orvosi utasítás mellett javasolják. A termálkristály 180 forintos kilónkénti ára is igen borsosnak tűnik, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy egy kúrához öt kilogrammra van szükség. (—sl) A Matyar Nemet megkérdezte: Bevált-e az idegen nyelvű filmvetítés? Annak idején lapunk is hírt adott róla, hogy ez év február 13-tól a Budapest Vörösmarty mozi hetenként egyszer, csütörtök este eredeti nyelven, felirat nélkül vetít angol, német, francia és olasz filmeket Hegedűs László filmszínház-vezetőtől azt kérdezzük: sikeres-e a kezdeményezés? — A közönség nagyon jól fogadta vállalkozásunkat — mondja. — Különösen az angol és francia filmeket A 274 személyt befogadó mozi megtelt, olyannyira, hogy egyes filmekből második vetítést is kellett tartanunk, nyolc órakor. — Mi volt eddig a legnagyobb tikár? — A Tűzszekerek, ebből nemcsak második, hanem harmadik vetítést is rendeztünk másnap, pénteken este. Mind a háromszor telt házunk volt — Tervezik-e a bevált kezdeményezés továbbfejlesztését? — A szeptember végéig szóló elgondolásaink készen állnak. Június 1-től sűrítjük az angol nyelvű filmeket. Ezeket kéthetenként vetítjük, méghozzá két előadásban. A közbeeső hetekben egyik csütörtökön francia filmet vetítünk, szintén két előadásban, a másik közbeeső héten egy német és egy olasz filmet, egy-egy előadásban. — Melyek a válogatás elvei? — Választásunkat korlátozza az, hogy nem minden filmből van eredeti, idegen nyelvű kópiánk. Ebből a „szűkített" keretből elsősorban a nyelvileg igényes filmeket választjuk ki, mert vállalkozásunkban nem az anyagi szempontok elsődlegesek, hanem az, hogy segítséget nyújtsunk az idegen nyelvet tanulóknak. — Kérem, érzékeltessük ezt a következő hetek műsorával. — Május 1-jén az Éjszakai utazók című olasz, 8-án A francia hadnagy szeretője című angol, 15-én A menyasszony című német, 22-én az Éjszaka külsőben című francia, majd 29-én a Spagettiház című olasz filmet láthatja a közönség. (ma 5 antiinflációs politikát valósítson meg a gyakorlatban. Pozsgay Imre utalt arra: mozgalmi eszközökkel is elő kell segíteni, hogy visszaadjuk a fő munka becsületét. A magyar ember szorgalmával, munkaszeretetével nincs különösebb baj, s ahol mégis félgőzzel dolgozik, ott alighanem arról van szó, hogy a munkaszervezetek nem megfelelően ösztönöznek a teljesítményre. Mindezzel szorosan összefügg, hogy az ipari szerkezetváltoztatásban következetesebben, határozottabban lépjünk előre. A társadalmi viták, a döntést előkészítő tanácskozások, a demokratizmus éltető elemei. A népfrontmozgalom nem a „vitaegység-vita”, hanem „az egységvita-egység” metodikát igyekszik érvényre juttatni munkájában. Ahhoz azonban, hogy még többet tudjon tenni a köz javára, anépfront egyes jogosítványait is pontosabban meg kell fogalmazni. A tanácskozás Garamvölgyi József országos titkár zárszavával ért véget. kefi Fontos feladatunk a szocialista értékek megóvása és gyarapítása Pozsgay Imre és Huszár István előadása a népfront-propagandisták tanácskozásán A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága, kedden propagandista-tanácskozást rendezett a mozgalomban tevékenykedő munkatársak, aktivisták számára, az MSZMP KB politikai főiskoláján. Huszár István a Párttörténeti Intézet igazgatója Belpolitikánk, társadalmi viszonyainak időszerű kérdéseiről, Pozsgay Imre a HNF főtitkára pedig A népfrontbizottságok feladatai a szövetségi politika fejlesztésében, a szocialista nemzeti egység erősítésében címmel tartott előadást. Huszár István bevezetőjében hangsúlyozta, hogy ma nem csupán a helyzet megítélésében van szükség konszenzusra, hanem a feladatok kijelölésében és a végrehajtásban is. Ez különösen fontos napjainkban, amikor a belpolitikai élet középpontjában a gazdasági kérdések állnak. A feszültségek feloldásának új módszereit kell megkeresnünk, mert a korábbiak már nem megfelelőek. A stagnálás nem oldhatja meg gondjainkat, csak elmélyítheti azt Éppen ezért tűzte ki az MSZMP XIII. kongresszusa célként: dinamikusabbá kell tenni gazdaságunkat. Mire kell ma koncentrálni a poltikai munkában? Négy területet említett. Első helyen áll létünk védelme, megakadályozni, hogy a világbéke veszélyeztetettsége fokozódjék. Másodszor: változatlanul feladat a szocialista eredmények, értékek védelme és gyarapítása; meg kell akadályozni, hogy az elért bizonyos relatív magaslatról ne csússzunk vissza. Fontos tennivalónk, hogy jobban hasznosítsuk a társadalmi erőforrásokat, és ahol lehet gyarapítsuk. Ez szoros összefüggésben van a demokráciával, a politikai intézményrendszer tökéletesítésével. Nélkülözhetetlen a tudati viszonyok jobb átgondolása, az eddigi út tapasztalatainak alapos elemzése, és a konzekvenciák levonása minden tekintetben. Az idei év első negyedévének gazdasági mutatóit elemezve rámutatott: a forrásnövekedés mostani üteme nem nyújt fedezetet fizetőképességünk javítására, s ezért különböző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a gazdálkodási folyamatokat pozitívvá változtassuk. Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy reális terveinket, céljainkat ne adjuk fel könnyedén és ha kell, elszántan küzdjünk megvalósításukért Pozsgay Imre a szövetségi politika, a nemzeti egység témakörét boncolgatva feltette a kérdést: milyen erős ma a közmegegyezés alapja, mennyire teszik próbára a gondok? Az előadó hangsúlyozta: megvan a reális lehetősége, esélye annak, hogy nehézségeken úrrá legyünk. Azért lehet jogos az optimizmusunk, mert van cselekvési terünk. A gazdaság alapvető tényező, de egy ország stabilitását nem egyedül az határozza meg. Az elmúlt három évtized alatt olyan értékek halmozódtak fel, amelyek erősítették a társadalom öszszetartását. Azt is látni kell azonban, ha túl sokáig tart a stagnálás, ha a társadalomtól hosszú ideig lemondást követel, akkor ez a konszenzus meggyengüléséhez vezethet. A szövetségi politikát nem idillikus körülmények között folytatjuk, hanem konfliktusokkal terhes időszakban. Jó ha látjuk, a szövetség nem örök időkre szólóan megkötött valami, hanem azt újra és újra meg kell kötni, hozzáigazítani az új körülményekhez. Ebben a vonatkozásban különösen fontos, hogy felismerjük: mi a társadalom valódi érdeke, hogy azt ne szoríthassa háttérbe semmiféle csoportérdek. Jelenleg a szövetségi politikát megterheli az, hogy a jövedelmeket illetően erőteljes differenciálódás ment végbe. Legjobban két véglet tűnik szembe: egy gazdagodó szűkebb réteg és egy megélhetési gondokkal küzdő csoport kialakulása. Ezért nagy jelentőségű a pártnak az a célkitűzése, hogy