Magyar Nemzet, 1986. július (49. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
lehetőségeinek teljes és hatékony kihasználására van szükség. A tőkés országokkal való gazdasági kapcsolatokról szólva rámutatott, hogy káros az az elképzelés, miszerint egyszerűbb valamit a kapitalista piacon megvenni, mint azt magunknak megteremteni. „Természetesen nem a Nyugattal való gazdasági kapcsolatok, megszakításáról van szó, hanem arról, hogy ezeket a kapcsolatokat ésszerűen kell kihasználni, s el kell kerülni a túlzásokat, nem lehet megengedni a függőséget” — mondta Mihail Gorbacsov. „Feltétlen elsőbbséget kell biztosítanunk a baráti országokkal meglevő kooperációs kapcsolatoknak, a szocialista gazdasági integráció felgyorsításának. Ezen a téren a legnagyobb jelentőségű a tudományos-műszaki haladás kérdéseire kidolgozott komplex KGST-program végrehajtása lesz" — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. Amerikai obstrukciók Külpolitikai kérdésekre áttérve az SZKP KB főtitkára emlékeztetett rá, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének júniusi ülésén a részvevők közösen elemezték a nemzetközi helyzetet, s megállapodtak a közös cselekvés irányaiban. Januárban a Szovjetunió közzétette nagyszabású programját a nukleáris fegyvereknek az évezred végéig történő felszámolásáról, az SZKP XXVII. kongreszszusán pedig elhangzott az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer kialakítására vonatkozó elképzelés. „Ezeket olyan konkrét javaslatok követték, amelyek megkönynyítették annak lehetőségét, hogy megállapodás szülessen a közepes hatótávolságú rakéták eltávolításáról Európából. Nem maradt figyelmen kívül annak lehetősége sem, hogy külön megállapodás megkötésére kerülhessen sor a nyugat-európai nukleáris hatalmakkal — Franciaországgal és Nagy-Britanniával." A vegyi fegyverek felszámolására tett indítványt, és a nukleáris robbantások minden fajtájára augusztus 6-ig meghosszabbított egyoldalú szovjet moratóriumot követte a VSZ tagállamainak részletes javaslata az európai haderők és hagyományos fegyverzet csökkentésére. ,,A leszerelés ügye azonban egy centit sem jutott előre az amerikai kormányzat nyíltan obstrukciós magatartása miatt , ami még ennél is rosszabb. Washington meg akarjasemmisíteni a fgyverkezési hajszát még visszafogó utolsó fékeket — a SALT—2 szerződést és más szovjet—amerikai megállapodásokat" — mutatott rá Gorbacsov. Ez az álláspont — állapította meg a szónok — ellentétes a világközösség alapvető érdekeivel, s nincs összhangban a múlt évben Genfben elért megállapodások szellemével. Az amerikaiak bőségesen tesznek fennkölt nyilatkozatokat arról, hogy békére és leszerelésre törekszenek, de ezekkel ellentétesen cselekszenek. Ezt az állítólagos szovjet szerződésszegésekkeligyekeznek igazolni. Arról is beszélnek, hogy megváltozhat álláspontjuk, amennyiben a Szovjetunió „jól fog viselkedni". A kioktató szerepében tetszelgő amerikai magatartást akár humorral is lehetne szemlélni, csakhogy itt nem kevesebbről van szó, mint az emberiség túléléséről, s a Szovjetunió úgy véli, hogy minden politikusnak a legkomolyabban kell közelítenie ehhez a kérdéshez. „Ez természetesen nem csupán Washingtonra vonatkozik. Csak sajnálattal lehet szólni arról, hogy más NATO-tagállamok kormányai — köztük olyanok is, amelyek szavakban igyekeznek elhatárolódni az amerikai politika szélsőségeitől — végső soron engednek az óceánon túlról rájuk nehezedő nyomásnak, s vállalják a fegyverkezési hajsza fokozódásáért rájuk jutó felelősséget." Úgy tűnik, hogy „ellopják és az óceánon túlra viszik egyes nyugat-európai országok önálló politikáját, s a biztonság védelme ürügyén alku tárgyává teszik a 700 milliós európai kontinens népeinek nemzeti érdekeit és sorsát". Ezzel összefüggésben a főtitkár határozottan leszögezte: a Szovjetunió nem kíván éket verni az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei közé, s szovjet részről a kontinens politikai és katonai realitásaiból indulnak ki. 1% párbeszéd nem lehet álcázó. Annak idején — idézte fel a hetvenes éveiket Gorbacsov — a szocialista országok kedvezően fogadták az Egyesült Államok részvételét az összeurópai folyamatban. Akkor arról volt szó, hogy a folyamatban részt vevő minden egyes állam milyen módon járulhat hozzá az európai biztonság szilárdításához, az együttműködés bővítéséhez. Jelenleg úgy látszik, hogy az Egyesült Államok pontosan ellentétes célokat követ — a fegyverkezési hajsza fokozására és a konfrontáció szítására törekszik. A Szovjetunió és a többi szocialista ország természetesen levonja következtetéseitWashington kihívó katonai akcióiból. „A leghatározottabban vissza fogjuk verni az Egyesült Államok kalandor, romboló akcióit". Nem szabad megengedni, hogy az amerikai imperializmus önkénye határozza meg a világ sorsát" — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov,. . hozzáfűzte: a Szovjetunió a jövőben is felelősségteljes politikát folytat, s türelmesen fogja alakítani a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavításához szükséges alapokat. A Szovjetunió a párbeszéd híve. Enek a párbeszédnek azonban olyannak kell lennie, amelyben mindkét fél reális eredmények elérésére törekszik. Nem szabad megengedni, hogy a tárgyalások a fegyverkezési hajsza álcázását szolgálják. A Szovjetunió nem működik együtt az Egyesült Államokkal abban, hogy ilyen módon félrevezessék a világot. „A békét csak valamennyi ország és nép közös erőfeszítéseinek eredményeként lehet megóvni. Arra van szükség, hogy nyugaton mindenki megértse: nukleáris töltettel felszerelt rakéta indítása lényegében nem csupán gyilkosság, hanem öngyilkos akcióis egyidejűleg.” A továbbiakban a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára szólt a csernobili atomerőműben bekövetkezett szerencsétlenségről, amely újólag felhívta a figyelmet arra, milyen hatalmas erő rejtőzik az atomenergiában. Gorbacsov egyúttal megköszönte azt a szolidaritást, amit a lengyel nép tanúsított a Szovjetuniót ért baj idején. Beszéde további részében Mihail Gorbacsov rámutatott arra, hogy ameddig létezik az imperialista agresszió veszélye, addig a szocialista országok kénytelenek gondoskodni biztonságukról. Ezt a célt szolgálja a Varsói Szerződés Szervezete, amelynek keretében a szovjet katonák fegyverbarátaikkal együtt őrzik a békét, egyebek között egész sor szövetséges ország területén. A szocialista országok senkinek sem engedik meg, hogy idegen uralmi érdekek szférájának tekintsék őket. Ugyanakkor azt mondják a Nyugatnak: vegye komolyan a közepes hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó javaslatot, és a hagyományos fegyverzetek csökkentésére tett indítványt. Ebben az esetben lehetővé válik, hogy jelentősen csökkenjen a feszültség Európában. A szovjet csapatok nem örök időkre állomásoznak más országok területén, a horgonyt azonban mindenkinek, és egyszerre kell felszednie. Globális ellentmondások Újabb témára áttérve az SZKP KB főtitkára kijelentette: az emberi civilizáció nem csupán a háború és béke kérdésében érkezett válaszaihoz. Az emberiség fejlődésének olyan századába lépett, amikor egyre élesebben látszik az élethez való jog szoros összefüggése a fejlődéshez való joggal. Nem szabad belenyugodni abba, hogy hatalmas pénzösszegeket fordítanak fegyverkezésre, miközben emberek százmilliói éheznek, s naponta milliók halnak éhen. A legélesebb problémának nevezte a szovjet vezető a gazdaságilag fejlet és fejletlen államok közötti, növekvő távolságot. Az imperialista országok magatartását itt sem lehet másként jellemezni, mint nemzetközi méretű uzsorás módszert, vagy egyszerűen rablást. Az imperializmus a pénzügyi és technológiai függőség mind szorosabb hálójába fonja országok tucatjait, s eközben nem riad vissza a régi módszerektől, az erő alkalmazásától sem. „A mi álláspontunk ezzel kapcsolatosan ismert. Minden nép joga, hogy maga határozza meg sorsát. E nélkül nem lehetséges normális nemzetközi kapcsolatok kialakítása sem. A múlthoz hasonlóan a jövőben is törekedni fogunk a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok átalakítására ésszerű, igazságos alapokon, s társadalmi orientációjától függetlenül támogatni fogunk minden antiimperialista mozgalmat és szervezetet." .. Beszéde befejező részében a főtitkár megállapította, hogy olyan korban élünk, amikor globális méretekben fonódtak össze az ellentmondásos tendenciák. A történelmi fejlődés jelenlegi felelősségteljes szakaszában pártjaink jelszavává vált az útkereső gondolat és annak ellenőrzése a társadalmi-politikai gyakorlatban Forradalmi tanításunk a megismerés nagyszerű eszköze. Lehetővé teszi, hogy a maguk egészében és összefüggéseiben értékeljük a korszak ellentmondásait, feltárjuk okait, s megleljük az igaz választ a legfontosabb problémákra. Azonban a forradalmi tanítást is állandóan fejleszteni kell. Ma kijelenthetjük, hogy a kommunisták teljes mértékben tisztában vannak a legfontosabb tanulsággal: bátran kell fejleszteni elméletünket, s állandóan előre kell haladni — mondotta befejezésül Mihail Gorbacsov. Va____________________________ Mailar Nemzet________________________________________ Zbigniew Ressner miniszterelnök beszámolója Zbigniew Messner kormányfő, a LEMP KB PB tagja részletesen ismertette a jelenlegi tervidőszak és a kilencvenes évek legfontosabb társadalmi és gazdaságpolitikai célkitűzéseit. A legfontosabb stratégiai célok között a kormányfő mindenekelőtt a gazdaság szerkezetének átalakítását, a termelés korszerűsítését, a termelékenység növelését, a kül- és a belgazdasági egyensúly javítását és a lakosság életszínvonalának emelését hangsúlyozta. Az ötéves terv részleteiről szólva elmondta, hogy a nemzeti jövedelem 16—19 százalékos növekedésével számolnak. A nemzeti jövedelem tervezett növekedési üteme fele részben az anyagtakarékosságból ered majd. Ezért azok a beruházások élveznek előnyt a jövőben, amelyek anyag- és energia-megtakarítást hoznak, miközben valamennyi fejlesztéstől megkívánják a jövedelmezőséget. Az ország külgazdasági kapcsolatairól szólva Messner leszögezte, hogy a meghatározó a jövőben is a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval meglevő együttműködés fenntartása és elmélyítése lesz. Fokozatosan felszámolják a szovjet— lengyel árucsere-forgalomban még meglevő lengyel lemaradást és a korábbinál nagyobb teret nyitnak a kooperáció, a közös beruházások és a közös vállalkozások előtt. A fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelmet még ma is kedvezőtlenül befolyásolják az 1981-es események után Lengyelország ellen hozott gazdasági megtorló intézkedések. Főként ezek akadályozzák az országot abban, hogy eleget tegyen adósságtörlesztési kötelezettségeinek — mondotta a miniszterelnök, majd arról beszélt, hogy számos tőkés ország fokozatosan megváltoztatja álláspontját, növekvő megértést és együttműködési szándékot mutat. „A kormány arra számít, hogy fokozatosan általánossá válik e realista megközelítés, amelyre kedvező hatással lehet Lengyelország visszavétele a Nemzetközi Valutaalapba.” Ezután Messne kijelentette, támogatja ahivatalos kapcsolatok felvételét a KGST és a Közös Piac között és kedvezően ítéli meg a Közös Piac és a KGST-tagországok között kétoldalú megállapodások megkötésének lehetőségét. A mezőgazdasági politikára szólva Messner leszögezte, hogy a kormány fenntartja az egyenlő működési és fejlődési lehetőségeket mindhárom szektor: az állami, a szövetkezeti és a magángazdaságok számára. Továbbra olyan ár- és adópolitikát kíván folytatni, amely biztosítja a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét. Azokon a területeken ahol megfelelő állami tartalék földek vannak, új állami gazdaságokat alapítanak és támogatn kívánják a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létesítését is. A jelenlegi agrárstruktúra fokozatos átalakítása az ország gazdaság megújulásának fontos eleme — mondotta. A miniszterelnök a IX. kongresszuson 1981-ben elhatározót gazdasági reform továbbfejlesztését helyezte kilátásba. Szólt arra is, hogy a reformpolitika eddig eredményei nem kielégítőek. Ezért a jövőben a korábbinál is következetesebb központi politikán és arra van szükség, hogy jelentős mértékben nőjön a pénzügy és hitelpolitikai eszközök alkalmazásának hatékonysága. E szigorú gazdaságpolitika következménye lesz — mondotta — az egyes csoportok, gyárak érdekeinek ütközése, a lakosság jövedelmének differenciálódása, amivel előre számolni kell. A rossz munkaszervezés és a látszatszervezetekben folyó improduktív munka okozta veszteségek felszámolására a LEMP Központi Bizottságának javaslatára széles körű létszám-felülvizsgálatot határozott el a kormány, mindenekelőtt a nem termelő ágazatokban. A miniszterelnök végezetül arról szólt, hogy az elkövetkező évek nagy és összetett feladatai megkövetelik a központi államapparátus átalakítását is. Gorbacsov-interjú a lengyel tévében A LEMP X. kongresszusát az SZKP XXVII. kongresszusához hasonlította hétfőn Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A lengyel tv-híradó számára adott interjújában kiemelte, hogy a lengyel pártkongresszuson is hasonló problémákkal foglalkoznak, és hasonló a két tanácskozás szelleme a jövőt illetően is. A LEMP X. kongresszusa is nyíltam, őszintén elemzi a valós helyzetet és próbál választ adni a problémákra — húzta alá a szovjetvezető. A szovjet—amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban Gorbacs kijelentette ,hogy két-három ^lépésre volna szükség az Egy^^M államok részéről, és akkor eredményes lehet a találkozó, ellenkező esetben nincs szükség a csúcsra. Az mondta: „nem pesszimista" a találkozó lehetőségét illetően, mivel az amerikai társadalomban is vannak, akik aggódnak a világ sorásért, és akkor végül is győzni fog a józan ész. De felhívta a figyelmet, hogy ha a fegyverkezzési hajsza kiterjed a világűrre is és új fegyverrendszereket dolgoznak ki, akkor már nehéz lesz tárgyalóasztalhoz ülni, hiszen már ma is nehéz tárgyalni. Genfi sajtóértekezletén az ENSZ-főtitkár szorgalmazta a szovjet-amerikai csúcsértekezletet Az ENSZ főtitkára szerint szükség van olyan szovjet-amerikai csúcstalálkozóra, amelynek eredményeként javulna a két nagyhatalom viszonya és lehetővé válna a nemzetközi feszültség csökkentése. Javier Pérez de Cuellar a genfi ENSZ-központban tartott hétfőn sajtóértekezletet és ezen több politikai kérdésről szólt, jelentik a hírügynökségek. Az ENSZ-főtitkár üdvözölte a szovjet leszerelési indítványokat és síkraszállt azért, hogy alakuljon ki párbeszéd a szovjet és az amerikai vezetők között, aminek révén megoldhatóak a nukleáris, leszerelés problémái. Az Afganisztán és Pakisztán között ENSZ-közvetítéssel folyó tárgyalásokon egyhelyben topogás tapasztalható — mondta, hozzátéve, hogy a feleknek most már fellelősségteljes magatartást kell tanúsítaniuk, ki kell nyilvánítaniuk a megoldást célzó politikai akaratukat. Az ENSZ nem a vég nélküli alkudozások eszköze — szögezte le. A libanonban lévő túszok ügyéről Asszad szíriai elnök tárgyalt az amerikai képviselőküldöttséggel Asszad Szíriai elnök washingtoni képviselőket fogadott, akik közbenjárását kérték a Libanonban lévő amerikai túszok ügyében. Szíria, függetlenül az Egyesült Államok kormányához fűződő mindenkori viszonyától, emberiességi szempontokat követve minden befolyását latba veti a Libanonban fogva tartott amerikai túszok kiszabadítása érdekében — jelentette ki Háfez Asszad szíriai államfő az amerikai képviselőhöz küldöttségének tagjai előtt. Az AFP híre szerint Asszad hétfőn hivatalában fogadta a delegációt, amelynek vezetője, Robert Dornan republikánus képviselő üzenetet nyújtott át az elnöknek. Az üzenet, amelyet az Egyesült Államok kongresszusának 247 tagja látott el kézjegyével, felkéri Asszadot: nyújtson segítséget a Libanonban elhurcolt amerikaiak kiszabadításához. Az amerikai küldöttség egyben köszönetet mondott a szíriai elnöknek hasonló célú korábbi erőfeszítéseiért is. Az amerikai delegációt fogadta Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszter; ezen az eszmecserén is a túszok kérdéséről volt szó. Jelenleg összesen öt amerikai állampolgár van szélsőséges libanoni csoportok fogságában. Szakszervezeti vezetőket tartóztattak le Dél-Afrikában A Dél-afrikai Köztársaságban a hét végén újabb szakszervezeti vezetőket vettek őrizetbe a június 12-én bevezetett rendkívüli állapot alapján. . A letartóztatottak között van Jay Naidoo, a Dél-afrikai Szakszervezeti Kongresszus (COSATU) főtitkára, valamint Elijah Barayi, a szervezet elnöke — jelenti a Reuter. Az ország legnagyobb, mintegy 550 ezer tagot tömörítő szakszervezeti szövetségének londoni képviselője vasárnap este számolt be a letartóztatásokról. A képviselő szerint a rendőrakció célja az volt, hogy megakadályozzák a COSATU vezetőinek keddre kitűzött tanácskozását. A tervek szerint ezen a megbeszélésen döntenének arról, hogy milyen akciót indítsanak a letartóztatottak szabadon bocsátása érdekében. Kedd, 1986. július 1. Ami^a hii# mögfitt ran A RÓMAI SZÍNJÁTÉK Hirtelen fordulatot hozott a hétvége az olasz belpolitikában Bettino Craxi szocialista kormányfő ugyanis lemondásra kényszerült. Jóllehet ötpárti koalíciójában meglehetősen ingatag volt az összetartás, s emiatt néhányszor már csaknem bekövetkezett a szakítás, a józanság és a megfontoltság azonban végül minden esetben felülkerekedett. A mostani kormányválság azért is meglepetésszerűen érte a kövéleményt, mert huzamosabb ideje rendkívül kiegyensúlyozottnak látszott Itália belső élete. Elmaradtak a korábban megszokott politikai botrányok, pártközi torzsalkodások. Minden nyugodtnak mutatkozott. A legfrissebb fejlemény tükrében ez azonban csupán vihar előtti csendnek bizonyult. Egyes jelek azonban már előzőleg is utaltak arra, hogy a felszín mögött változatlanul korántsem zavartalan az egyetértés az ötök, s kiváltképpen a kereszténydemokraták és a szocialisták között. Ezt támasztotta alá egyebek között a DC-nek a közelmúltban tartott kongresszusa, amelyen nyíltan hangoztatták: rossz szemmel nézik Craxiék törekvését befolyásuk növelésére Ezt az irányítás kényszerű megosztása óta nehezményezik de Mitáék, mind ez ideig azonban a szavakat nem követték tettek. Valószínűleg elvesztették a türelmüket, nem akarták tovább halasztani a kormányfői tiszt visszaszerzését, amelyet az utóbbi évtizedekben szinte kizárólag ők töltöttek be. E sérthetetlennek vélt hagyományt akkor érte törés, amikor az egyik korábbi választáson az Olasz Kommunista Párt eredményei alapján karnyújtásnyira került ahhoz, hogy részesévé váljék a hatalomnak. Ezt megakadályozni együttesen is kevésnek bizonyult a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták, a republikánusok, s a liberálisok ereje. A szocialisták támogatásával tudták csak távoltartani Berlingueréket. A segítségnyújtásnak azonban megvolt a feltétele, fel kellett ajánlaniuk a miniszterelnökséget Craxinak. Az energikus politikus viszont nem elégedett meg látszathatalommal. Egyéni akaratát rendre keresztül vitte a koalícióban. Később még az államfői posztot is megszerezte a pártjának. A tavalyi elnökválasztáson a Quirinale palotáért vívott versengésben végül is a kereszténydemokrata Cossiga személyében visszahódították elvesztett pozíciójukat. Természetesen nem adták fel a harcot a miniszterelnökség visszaszerzéséért sem, de a Craxira mért nyílt és burkolt csapások lényegében nem érték el céljukat. Ő kikerülte a belpolitikai buktatókat, kiállta a próbákat, amelyeken sok elődje elvérzett már. Megoldást talált a fő gond, a zilált gazdaság kiegyensúlyozására. Jóllehet az eredmények elmaradtak a kezdeti várakozásoktól, de így is jelentősen mérséklődött az életszínvonal csökkenése. Bizalmat kapott elképzeléseihez a lakosságtól is, amely hozzájárult az infláció egyik tényezőjének, a mozgóbérskálának a megnyirbálásához. A költségvetési vitákból is sértetlenül került ki, s a lemondással fenyegetőző miniszterek végül mindig meghajlottak az akarata előtt. Mindhiába történt kísérlet külpolitikájának a megtorpedózására az Achille Lauro ügy kapcsán, amikor világossá vált, hogy belső tényezőket segítségül szólítva nem lehet kiütni őt a nyeregből. Washington neheztelése Abu Abbas szabadon engedése miatt akkor válságos helyzetet teremtett Rómában, amelynek a fő kirobbantója a köztársasági Spadolini hadügyminiszter volt, ezt az oldalvágását is elhárító a kormányfő. Egyébként éppen nyitás szándékáról tanúskodó, a párbeszéd fenntartását és elmélyítését szorgalmas irányvonala miatt viszonylag vés akadályt gördített elé OKP, amely pedig korább egyáltalán nem hagyta válaszáül a közös kormányzati felléptetett ajánlatának a visszaúsítását. Kiállta tehát Craxi honi, s a külvilágból érkező virókát egyaránt. Ha azok azban nem sodorták el, akkor csússzon el egy fűszálon, gondsta a DC, s eszerint is cselekedik Az alkalmat erre a valójában jelentéktelen helyhatósági törvényjavaslatok parlamenti megvitatása szolgáltatta. Míg a nyílt szavazás bizalmáról biztosította a kormányfőt, addig a titkosan sok kormánypárti képviselő elutasította a beterjesztést. Mindez akkor következett be, amikor Craxi nem tartózkodott otthon, Hágában a Közös Piac csúcsértekezletén vett részt. A történelmet azonban mindig csak az eredmény érdekli, a körülményt, hogy elmaradt a szemtől szembe harc az idők múltával a feledés homálya fedi majd. A felvonás azonban még nem ért véget. Craxi bejelentette, hogy nincs szándékában eleget tenni a felszólításnak és önként távozni. Mindazonáltal, ha de Mitáék változatlanul kitartanak a bojkottálása mellett — s ez a valószínű, máskülönben nem rendezték volna meg e színjátékot —, akkor akarata ellenére is át kell adnia a helyét. E sajnálatos lépéssel véget érne Olaszországban egy olyan korszak, amely Itáliában szokatlanul hosszú időre stabiltást biztosított. Szőnyi H. László Olasz kormányalakítás Cossiga ma találkozik a pártok vezetőivel Francesco Cossiga olasz államfő hétfőn megkezdte kormányalakítási tanácskozásait a közélet vezető személyiségeivel. E tanácskozások keretében Cossiga tárgyalt a volt köztársasági elnökkel, így Sandro Pertinivel, majd a parlament két házának elnökeit fogadta. Cossiga elnök kedden találkozik a parlamentben képviselt pártok küldöttségeivel, s várhatóan szerdán adja ki a kormányalakítási megbízást. Olaszország pénteken maradt ismét kormány nélkül. A kabinet a helyhatósági szervek költségvetéséről rendezett nyílt bizalmi szavazást még túlélte, de amikor ugyanabban a kérdésben titkos szavazásra került sor, akkor már nem szerezte meg a többséget. A hírre Bettino Craxi szocialista párti miniszterelnök megszakította hágai tartózkodását, és nyomban hazautazott Rómába. A minisztertanács rendkívüli ülésén megszületett a döntés a kabinet lemondásáról, s erről Craxi azonnal tájékoztatta a köztársasági elnököt. A külpolitika hírei (Hanoi, MTI) Hétfőn Hanoiban befejezte egyhetes tanácskozását a nemzetgyűlés nyári ülésszaka Nguyen Huu Tho, a nemzetgyűlés elnöke záróbeszédében hangsúlyozta: Vietnam teljes mértékben támogatja a Szovjetunió és a szövetséges szocialista országok leszerelési kezdeményezését. " (Damaszkusz, Reuter) Haidar Abu-Bakr Attasz dél-jemeni államfő a szíriai fővárosban, ahova négynapos hivatalos látogatásra érkezett, vasárnap magánjellegű megbeszéléseket tartott Hafez Asszad szíriai elnökkel (Bagdad, INA) Irakban folytat hivatalos tárgyalásokat Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet VB elnöke. (Tel Aviv, Reuter) Pokolgép robbant hétfőn a reggeli csúcsforgalom idején Tel Avivban, egy zsúfolt autóbuszon öten megsebesültek. Az izraeli hatóságok mintegy nyolcvan palesztin személyt őrizetbe vettek. 0 (Dublin, UPI) I. János Károly spanyol király és felesége, Zsófia királyné hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra Dublinba érkezett. János Károly személyében először jár spanyol uralkodó az Ír Köztársaságban .0 (Bukarest, MTI) Hétfőn Bukarestben megkezdődtek a román —török kormányfői tárgyalások amelyeken elsősorban gazdasági kérdéseket vitat meg Constantin Dascalescu és Turgut Ozal. A nap folyamán Nicolae Ceausescu, az RSZK elnöke fogadta Turgut Ozalt. : 0 (Lima, Reuter) Leváltották és idő előtt nyugdíjba küldték a Köztársasági Gárda nevű rendfenntartó alakulat parancsnokát. Alan Garcia elnök múlt pénteken elismerte, hogy a rendőrség a börtönlázadás során több mint száz olyan foglyot megölt, akik már megadták magukat ( (London, Reuter) Az egynapos londoni Eureka-értekezletén megállapodás született arról,hogy 60 új közös programot indítanak be a hannoveri miniszteri tanácskozáson előirányzott 10 közös tudományos-technikai vállalkozáson kívül — közölték a konferencián részt vevő miniszterek. Egyetértésre jutottak arról is, hogy Brüsszelben létrehoznak egy héttagú Eureka-titkárságot. Az értekezleten felvették a tagok sorába Izlandot.