Magyar Nemzet, 1986. július (49. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-05 / 157. szám
Szombat, 1986. július 5. SPORT Sportolók csúcstalálkozója a béke jegyében Megkezdődtek a Jóakarat-versenyek Pénteken, a Jóakarat-versesenyek első napjának délelőttjén Marat Gramov, a Szovjetunió Állami Testnevelési és Sportbizottságának elnöke és Ted Turner, az amerikai TBStelevíziós társaság elnöke sajtóértekezletet tartott. Gramov jókívánságait fejezte ki a jelenlevő amerikai újságíróknak az Egyesült Államok nemzeti ünnepe (július 4., a Függetlenség Napja) alkalmából. Hangsúlyozta, hogy az idén első alkalommal megrendezésre kerülő Jóakaratversenyek a tavaly megkezdődött szovjet—amerikai dialógus folytatását jelentik a sport területén. Kiemelte, hogy utoljára tíz éve, az 1976-os montreali olimpián találkoztak a Szovjetunió és az Egyesült Államok sportolói átfogó, több sportágra kiterjedt eseményein — az egész világ sportja megsínylette a kiegyensúlyozott kapcsolatok hiányát. Péntekig 51 ország 1150 sportolója érkezett a szovjet fővárosba, összesen 70 ország 3000 versenyzőjét várják. Olyan atlétikai világsztárok tartózkodnak már Moszkvában, mint az amerikai Carl Lewis, Edwin Moses, Willie Banks, az NDK-beli Uwe Hohn, Heike Drechsler, a bolgár Sztefka Kosztadinova. A házigazda Szovjetuniót világ- és olimpiai bajnokok sora képviseli, Szergej Bubka, Jurij Szedih, Igor Paklin, Natalja Liszovszkaja neve csak ízelítő a „választékból”. Juan Antonio Santaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke kedden érkezik Moszkvába. Eddig 654 külföldi és szovjet újságíró akkreditálta magát a versenyekre. A szovjet sportvezető felolvasta Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár üzenetét, amelyet a játékok résztvevőinek küldött. A dísztávirat fő mondandója: 1986-ban, a nemzetközi békeévben a népek közötti egyetértést erősíti a Jóakarat-versenyek. Ted Turner, a Jóakarat-versenyek „szellemi atyja” kezdésként méltatta a szovjet rendezők munkáját, azt, hogy ugyanolyan tökéletes körülményeket teremtettek, mint a hat édvvel ezelőtti nagy vizsga, a nyári olimpiai játékok idején. A két beszámoló után az újságírók kérdései következtek. A válaszokból többek között kiderült, hogy a versenyeket a Szovjetunió Állami Testnevelési és Sportbizottsága költségvetéséből finanszírozzák. A beérkezett nevezések ismeretében atlétikában, kerékpározásban és öttusában várható a legmagasabb színvonal, de a többi sportágban is nagyrészt olyan sportolók vagy csapatok indulnak, amelyek a világranglista első tíz helyezettjei között vannak. Befejezésül Gramov és Turner is hangsúlyozta, hogy ez az esemény nem „kis olimpia" lesz, hanem az, amit az elnevezés mond: a jóakarat versenyei. (Noha az ökölvívók csak a jövő héten szállnak ringbe, az amerikai együttes 11 tagja k. o.-t szenvedett. Az amerikai hadügyminisztérium szóvivője. Bob Pruda a Colorado Springs-i edzőtáborban ismertette a Pentagon döntését. Ennek értelmében az eredetileg 36 tagú amerikai ökölvívó-küldöttség 11 tagja nem utazhat a Jóakarat-versenyekre. Az amerikai együttes rajtjogtól megfosztott tagjai közül 9 sportoló és egy edző aktív katona az amerikai hadseregben, egy további tisztségviselő pedig a haditengerészet alkalmazottja. A döntésről Moszkvában értesült Don Hull, a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség (AIBA) amerikai elnöke. — Erkölcsileg és alkotmányosan is rossz döntés volt ez — kommentált a sportvezető. — Ennek vélhetően kellemetlen utóhatásai lehetnek ...) A Jóakarat-versenyeken 18 sportágban állnak rajthoz a világ minden tájáról a szovjet fővárosba érkezett sportolók. Becker—Lendl álamdöntő Sistergő adogatások, a bársonyos gyepen is bombatölcsért formáló szerváik, önszuggeráló rövid csatarkiáltások, ökölbe szorított kézzel a levegőbe suhintó mozdulatok egy-egy sikeres megoldás után, villanó ütésváltások, leheletfinom ejtések, látványos labdamenetek, zavarba ejtő bírói tévedések. Erő és dinamika. Hat órán át tartó csodálatos teniszgála. Az elődöntők napja a nem hivatalos füvespályás világbajnokságon, az angol nemzetközi teniszbajnokság tizenegyedik napján. Zsúfolásig tömött lelátók a hírneves díszpálya körül: tizennégyezer néző aszalódik az afrikai erejű brit kánikulában a helyszínen, több százmillió világszerte a képernyők előtt. Két és félórás harc az első mérkőzésen, jóval több mint háromórás drámai csata a másodikon. Az óriások viadala. A jubileumi, a századik wimbledoni finálé részvételi jogáért négy hórihorgas teniszező vetélkedett — a francia Leconte, a maga 186 centiméterével valóban szinte csak a földszintről figyelhette a három torony, a 190-es kategóriába tartozó nyugatnémet Becker és csehszlovák Lendl, valamint a kétméteres határt súroló jugoszláv Zsivojinovics csatáját. A világranglista 9. helyén álló francia nem csupán termetével lógott ki e nagyszerű kvartettből — az elődöntőben nyújtott játéka alapján is elégedett lehet összteljesítményével, azzal, hogy huszonharmadik születésnapján a döntőbe jutásért mérkőzhetett Wimbledonban. Ellenfele, az öt esztendővel fiatalabb címvédő Becker német precizitással gyűjtögette pontjait, s voltaképpen könnyedén sétált a döntőbe, hiszen egyórányi játék után már két szettet nyert, s noha a folytatásban szorosabb lett a küzdelem, győzelméhez egy pillanatig sem fért kétség. A két, Romániából származó szakember, Günther Bosch edző és Ion Tiriac menedzser tanítványa tehát vasárnap pályára léphet tavaly szerzett elsősége megvédéséért. Ellenfele, a világ pillanatnyilag legjobb játékosa, a ranglistavezető Ivan Lendl lesz. Az egyszerűnek tűnő kijelentés mögött azonban drámai harc, hatalmas csata húzódik. A szintén Tiriac-tanítványnak számító jugoszláv Szlobodan Zsivojinovics csaknem centenáriumi meglepetést okozott azzal, hogy felborítva a papírformát, kiveri a nagy esélyest. A világranglista harminchatodik helyén álló Zsivojinovics a téli ausztráliai Grand Slam-verseny után ezúttal is elődöntőig tornázta fel magát, s hajszálon múlott, hogy tekintélyes nevekből álló skalpgyűjteményét nem gyarapította újabb nagy trófeával, öt játszimás, látványos mérkőzés végén Lendl kerekedett felül, s így a zárónapon létrejöhet az álomdöntő, a bajnok és a világelső közötti csúcstalálkozó. A férfi egyes elődöntőiben: Becker (NSZK)—Leconte (francia) 6:2, 6:4, 8:7, 6:3, Lendl (csehszlovák)—Zsivojinovics(jugoszláv) 6:2, 6:7, 6:3, 6:7, 6:4. A pénteki versenynap krónikájának magyar vonatkozású eredménye, hogy az ifjúsági leány párosok versenyének 3. fordulójában a Guba, Calmette (magyar, francia) duó 7:6, 6:0 arányú vereséget szenvedett a nyugatnémet Probst, Schurhoff kettőstől. Szombaton a Navratilova—Mandlikova női egyes döntő, valamint a férfi páros finálé szerepel a wimbledoni programban. (u. a.) VISSZHANGTALANUL Tavaly, amikor a magyar labdarúgó-válogatott Budapesten, világbajnoki selejtező mérkőzésen alulmaradt Hollandiával szemben, a dossziémban alig fértek el a levelek. Szerzőik felháborodottan, dühödten, netán ironikusan mondták el véleményüket a játékosokról, vezetőikről. Voltak ezekben a levelekben vádak (eladták a meccset a magyarok), voltak szakmai észrevételek és voltak, akik védelmére keltek a csapatnak. Mindenesetre alaposan megmozgatta a labdarúgó-közvéleményt ez a vereség. Mikor hazajöttem Mexikóból, arra gondoltam, hogy ellepik szobámat a felelősségrevonást követelő, haragos levelek. Hiszen — így tapasztalom esztendők óta — tollat ragad az olvasó a futball mindenfajta visszássága láttán, szót emel klubcsapatok kudarcai miatt, írásban fejti ki, milyen fájdalmasan érinti egy-egy vereség. Kilószámra jöttek például levelek a Ferencváros gyatra bajnoki szereplése idején. Az olvasó javaslatokat tesz, segítene orvosolni a meglévő bajokat. Együtt él a futballal, magáénak vallja a gondjait és ha másként nem, legalább az írott szóval kíván jobbítani sok mindenen. Egy ilyen szerencsétlenül sikerült világbajnokság — gondoltam — méginkább véleménynyilvánításra készteti az olvasót. Úgy véltem, hogy mire hazatérek, várnak már a levelek, amelyek vagy vitába szállnak értékeléseimmel, vagy jóváhagyják őket, kibővítve újabb és újabb gondolatokkal. Lesznek mérges és talán a csapattal együttérző levelek is a dossziémban, lesznek, akik fejeket követelnek, lesznek, akik kifejtik, mit lehet tenni az adott helyzetben. Nagyot tévedtem. Negyedszázada vezetem immár lapunk sportrovatát, és most először fordult elő, hogy egy kudarc nyomán nem öntöttek el az olvasói vélemények, sőt egyáltalán nem jöttek kritikus levelek és telefonok. Érkezett egy-két baráti véleménynyilvánítás, de ezeket nem sorolhatom az olvasói levelek közé. Nem lepett meg, hanem inkább megdöbbentett, hogy az olvasó most nem fogott tollat. Kérdeztem levelezési rovatunk vezetőjét, vajon nem hozzájuk kerültek-e az írások. Nem. Ők sem kaptak levelet a világbajnoksággal kapcsolatosan, nem csörgött náluk sem a telefon. Kell, hogy magyarázata legyen ennek a különleges olvasói magatartásnak. Mert hiszen lapunkat minden más témában ugyanúgy megkeresik levelekkel, mint bármikor régebben, csak éppen a futball nem ad ma témát. Az a futball, amelyik mindig a legnagyobb vihart kavarta, amelynek kudarcai, anomáliái a leginkább váltották ki közlésvágyat. Szükségem volt némi időre és sok-sok beszélgetésre, barátokkal, ismerősökkel és ismeretlenekkel, amíg — legalábbis feltételezésem szerint — ráébredtem, mi az oka ennek a csöndnek. Alighanem az, hogy a magyar csapat szereplése miatt már bosszankodni sem érdemes. Meggyőződésem, ha kikap a csapat egy góllal a szovjet válogatottól, ha szoros meccsen alulmarad a franciákkal szemben és így esik ki — vonatkoztassunk el attól, hogy ez esetben továbbjutott volna —, úgy érzem, felvirradt volna a harag napja. Mert pocsék volt az összeállítás, mert nem Nagynak, hanem Kissnek kellett volna játszania, mert melléfogott a kapitány a felkészítéssel, mert csalt a bíró, mert rosszul menedzselték a csapatot, mert sok (kevés) volt az előkészületi mérkőzés, mert elbizakodottan (gyámoltalanul) futballoztak a mieink, mert hibás volt védekező (támadó) taktikát előírni, mert eladták, leadták a meccset a játékosok (a vezetők), mert túl nagy (túl kicsiny) pénzt ígértek. És a többi, és a többi...A világbajnokságon azonban nem vereség érte, hanem valóságos elemi csapás sújtotta válogatottunkat. Nincs mit magyarázni, nincs mit vitatni, nincs ok meditálni azon, hogy miként alakul az eredmény, ha más az öszszeállítás, s mi lett volna, ha nem így, hanem úgy pattan a labda, ha Kardos nem buktat a 16-oson belül, ha Dajka lövése a kapufáról nem lefelé, hanem befelé pattan. Amikor 6—0-ra és 3—0-ra kap ki egy csapat, értelmetlen azon mérgelődni, hogy egyik vagy másik gólt elkerülhettük volna, vagy éppen az ellenfél hálójába juttathatta volna a labdát valamelyik játékosunk. Az összképen ez semmit nem változtathatott volna. Inkább azt lehet emlegetni, hogy a 6-0-ás eredménnyel még szerencsénk is volt, mert kaphattunk volna akár egy tucatot is. Ilyen szereplés után már egy jóízűt mérgelődni sem lehet. Nem lehet mást tenni, mint legyinteni. Búsan tudomásul venni, hogy ez a magyar futball legfeljebb csak fellángolásokra képes, de amikor az igazi megméretés következik, akkor csődöt mond. A különféle beszélgetésekben belenyugvást, mi több, közömbeszéget, érdektelenséget véltem felfedezni. Amikor 1954-ben a döntőben (!) szenvedett vereséget a csapat, az utcára vonultak a tüntetők. 1962- ben egy játékvezető fejére hullott minden átok, 1966-ban, majd hosszú szünet után 1978-ban Baráti Lajos volt a bűnbak, sőt 1966-ban még azt is bemagyarázta önmagának a szurkoló, hogy a vezetők nem engedték győzni a válogatottat. Négy éve Mészöly feje hullott porba, mert ugyebár, miként hat játékosaira azt a kapitány, aki egy tévéfilm tanulsága szerint a magyar nyelv gazdag szókincséből csupán néhány sajátosan csengő kifejezést ismer. Most senkit nem vádolnak, senkit nem állítanak pellengérre, legfeljebb néhány szkeptikus megjegyzés hangzik el a válogatottal kapcsolatban. Mezeyt inkább sajnálják, mint hibáztatják, s nem marasztalják el különösebben a játékosokat sem Inkább szerencsétlenkedő valakiknek minősítik őket. Még némi felmentést is adnak nekik. Többektől hallottam, hogy labdarúgóink valami különleges oroszosi praktikának lettek ez áldozatai. Túl dopp tagolták őket. Hogy nagyon alapos doppingellenőrzés volt a vb-n, hogy 16 játékos közül sorsolták ki azt a kettőt, akinek a kontrollra kellett vonulnia, az lényegtelen. (Csak úgy mellékesen: nem nagyon hiszem, hogy éppen Magyarországon kísérleteznek ki olyan doppingszert, amit a létező legmodernebb eszközökkel sem lehet kimutatni.) A futball iránti csaknem teljes érdektelenséget vélem kiolvasni a levelek elmaradásából és a beszélgetésekből. Ilyen sanyarú helyzetből még nem is volt a magyar labdarúgás. A múltban, éveken át, legalább szidták, az utóbbi néhány esztendőben pedig dicsérték. Most viszont kezd kiesni a látókörből. Nem tudom, a bajnoki sorozat, a klubok vetélkedése felszítja-e újra a tüzet a szurkolóban, de meggyőződésem, hogy a válogatott csapatnak irtózatosan nehéz lesz a dolga. Valami egészen különlegeset kell produkálnia, hogy visszaadja a hitét a szurkolónak. Említettem, hogy érkezett hozzám egy-két baráti levél. Az egyiket a most 81 esztendős Berkessy Elemér írta Barcelonából, ő annak idején a Ferencvárosból került a francia Racing Clubba, majd Barcelonába, utána Le Havre-ba, edzőként pedig kivételes sikereket ért el Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban. Hosszú leveléből idézek néhány sort. „A magyar sportvilág minden megmozdulását figyelemmel kísérem. Mezey meglátásai tetszettek, és élt bennem a remény, hogy majd ismét respektussal emlegetik a magyar labdarúgást. Látván a vb-n a nívatlan mérkőzéseket, körtelefonnal értesítettem spanyol barátaimat, hogy június másodikán legyenek készülékeik mellett, mert Hungria csapata bemutatja, mit neveznek technikának, látványosságnak. Sajnos, illúzióim mindössze négy percig éltek. Ha nem kellett volna pulikutyámat elvinni sétára, a mérkőzés után szégyenletemben ki nem merek mozdulni hazulról.” Nem elsősorban e passzus miatt idéztem Berkessy Elemér levelét, hanem inkább azért, mert megdöbbentett a spanyol lapokból néhány kivett idézet. Mezey György az újságok szerint azt mondta a vb előtt, hogy „felejtsük el a Puskás-korszakot, mert most a mi generációnk jön egy még briliánsabb korszakkal". Nagyon nehéz olyasmit bizonyítani, hogy valaki ezt, vagy azt nem mondta, de higgyék el nekem, Mezey ilyesmit nem jelenthetett ki. Jelen voltam számos nemzetközi sejtetértekezletén, idehaza és külföldön egyaránt, Mexikóban, a vb-t megelőzően is, s csak nagyon józan, szerény szavakat hallottam tőle. A legtöbb, amit kijelentett, hogy a csapatnak be kell jutnia a legjobb 16 közé. Felette valószínűtlen, hogy éppen spanyol újságíróknak beszélt volna ennyire nagy hangon. Azért ragadtam ki ezt az idézetet, hogy jelezzem, milyen kínos helyzetbe tudnak hozni valakit egyes újságok. Mexikóban is olvastam képtelenségeket, most pedig Berkessy leveléből kiderül, hogy Madridba, Barcelonába is eljutnak ilyesfajta ferdítések. Berkessy Elemér — aki nyilván nagyon pontosan idézi a szavakat — szégyellte magát a magyar szövetségi kapitány nyilatkozata miatt is. Fel sem ötlött benne, hogy egy újságíró saját agyszüleményét közölte Mezey szavaiként. Kaptam levelet régi barátomtól és kollégámtól, Balabán Pétertől is. Mint mások, ő is gyorsan túltette magát a magyarokkal történteken és a vb lebonyolítási módját elemzi, javasolva, hogy a második fordulóban is maradjanak meg a csoportok, de elkerülendő a taktikázást, a csapatok vigyék magukkal az eredményeiket. Ezt a javaslatát a FIFA vezérkarához tartozó Szepesi Györgynek ajánlja a figyelmébe. ő, ha egyetért vele, az intéző bizottság elé terjesztheti. Számára , és nyilván a nagy többség számára lezárt ügy a magyar csapat szereplése, még foglalkozni sem érdemes vele. Minek? A tényeken úgysem lehet változtatni. Zsolt Róbert Magyar Nemzet Rajt világcsúccsal Vlagyimir Szalnyikov világcsúcsjavításával kezdődtek az úszóversenyek: a szovjet sportoló a 800 m gyorsúszásban 7:50.64 percre javította saját rekordját. Íme, a háromszoros olimpiai bajnok úszó, újdonsült világcsúcstartó nyilatkozata: " A múltban már sokszor találkoztam az amerikai úszókkal. A híres Mission Viejo-i úszócentrumban is részt vettem edzőtáborozáson. A két legfontosabb találkozóra azonban nem kerülhetett sor, sem a moszkvai, sem a ■Los Angeles-i olimpián nem mérhették össze egymással tudásukat a két ország sportolói. A Jóakarat-versenyeiken némi kárpótlást nyerhetek az elmaradt összecsapásokért. A játékok be fogják bizonyítani, hogy nem elcsépelt frázis ez a mondás: a sport a béke követe. SPORTNAPLÓ Mezey György, a lemondott labdarúgó szövetségi kapitány elfogadta a televízió sportosztályának meghívását, Ő részt vesz a vasárnap 20.45 órakor kezdődő Telesport adásban. Steve Archibald, a skót labdarúgó- válogatott erőssége újabb négy évre szóló szerződést írt alá a Barcelona együtteséhez. A spanyol szabályok szerint egyszerre csak két idegenlégiós játszhat a klub színeiben, így a négy külföldi labdarúgó ,a nyugatnémet Schuster, az angol Hughes és Lineker, valamint Archibald között nagy harc várható a csapatba kerülésért. Malovecz Zsuzsa, a magyar női gerelyhajító csúcstartó a drezdai Mobil Grand Prix atlétikai viadalon 61,86 méteres eredménnyel a harmadik helyen végzett. Hét végi sportműsor JÚLIUS 1. SZOMBAT Labdarúgást Siófok—Odense (dán) 17. Ú. Dózsa—Admira Wacker (osztrák) 16. Ferencváros—Sturm Graz (osztrák) 19 órától. Intertotó Kupa mérkőzések. Lovassport: Hortobágyi Lovasnapok. Máta 7 és 14 óra. díjugratás és akadályhajtás. JÚLIUS 6., VASÁRNAP Atlétika: Honvéd—Hungalu Kupa, Tüzér utca, 17. Lovassport: Hortobágyi Lovasnapok. Máta 8 és 14 óra. díjugratás és akadályhajtás. Motorsport: Nemzetközi motocrossverseny. Kiskunlacháza. 13.30. Vasárnapi galoppversenyek 1. Nikkel — Árendás — Réka — Milán. — 2. Sonja — Mandula — Tegez — Rojtos. — 3. Halandzsa — Johannita — Akácia Timur. — 4. Tiborc — Almagél — Csandra — Dotis. — 5. Kádl — Látó — Mundér — Garas. — 6. Márki — Ámító — Lasszé — Diadalív. — T. Tibia — Dalia — Gebbes — Célzat. — 8. Akt — Acheron — Witz — Dakota. — 9. Tábla — Anasztázia — Szittyos — Quickarrow. — 16. Tivoli — Késmárk — Tetra — Remekmű. • A versenyeket két órakor kezdik. KIÁLLÍTÁSOK ADY EMLÉKMÚZEUM (v., veres Pálné u. 4—6.). ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (I., Tárnok u. 18.): Gyógyszerészet a reneszánsz és a barokk korában. AQUINCUMI MÚZEUM (III., Szentendrei u. 138.) . BAJOR ŐSZI SZINÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld Aurél u. 16.). (Ny. K. Cs. 15—19-ig. Szó: V. II—II-ig.). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ (II., Csalán út 29.): Bartók-emlékkiáll. — Bartók-ábrázolások magyar bélyegeken — Gink Károly Bartók — Mikrocosmos c. fotóktól), (idősz. kiáll.). BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (1., Szent György tér 2.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.) — Buda visszavívása • 1886 — Kortárs török művészet (zár. bán) (idősz. kiáll.). BUDAVÁRI LABIRINTUS-PANOPTIKUM (I., Úri u. 9.). Ny. H. K. kiv. 10— 19-ig.). EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM (V. Deák tér 4.): Evangélikusság a magyar kultúrában — Petőfi és Kossuth relikviák — Kalchbrenner Károly-emlékkiáll. HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Tóth A. sétány 40.): Az 1949—49-es forradalom és szabadságharc. Az Osztrák —Magyar Monarchia és az első világháború. — A kézifegyverek története vadász- és céllövő fegyverek — A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja — Magyarország a két világháború között és a második világháborúban — Hazánk felszabadítása — A néphadsereg fejlődése — A magyarországi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei és képzőművészeti alkotásai (áll. kiáll.) (Ny. 9—17-ig). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM (VI., Népköztársaság u. 103.): India és Hátsó-India művészete (áll. kiáll.) Távol-keleti kerámia (Idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Üllői út 33—37.): Művészet és mesterség (áll. kiáll.). A magyar Art Deco lakásművészet 1009—1035) — Védjük, hogy unokáink is lássák (zár. 8-án) (idősz. kiáll.). JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XII., Költő 41. 11.). (Ny. H. kiv. 10—14-ig.). JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA (IX., Gát u. 3.) KASSÁK EMLÉKMÚZEUM (III., Fő tér 1.): „Hommage a Kassák" — Kassák Lajos irodalmi és képzőművészeti munkássága — Kassák kollázsai. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EMLÉKMÚZEUMA (XIII., Visegrádi u. 15.). (Ny. V. kiv. naponta 10—18-ig.). KISCELLI MÚZEUM (III., Kiscelli út 106.): Pest-Buda művészeti emlékei a XVIII—XIX. sz.-ban — Az „Arany Oroszlán" patika — Pesti-budai nyomdák a XVII—XIX. sz.-ban (áll. kiáll.). KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (XIV., Városligeti krt. 11.): a vasút története a lóvasúttól 1945-ig — a mai vasút — A hajózás története — Az autó és a motor — A közúti közlekedés története a római kortól napjainkig (áll. kiáll.) — Különlegességek a Moszkvai Politechnikai Múzeum gyűjteményéből. (idősz. kiáll.). LAKÁSMÚZEUM (III., Fő tér 4.). Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiáll. (Ny. H. kiv. naponta 14—10-ig, Szó, V. 10—18-ig.). MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚZEUM (VII., Kazinczy u. 21.): Az erősáramú elektrotechnika történetéből (áll. kiáll.) (Ny. V. H. kiv. 11-17- ig.). MAGYAR KERESKEDELMI és VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM ((. Fortuna u.24.): ~A magyar kereskedelem századunk első felében — A cukrászipar története Magyarországon (áll. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM (Budavári Palota A ép.). A magyarországi munkásmozgalom története — Szakoktatás, szakképzés a fővárosban (áll. kiáll.) 40 éves az úttörőmozgalom — Élni akarunk — nemzetközi gyermekrajz-kiáll. (zár. 10-én). MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Budavári Palota B. C. D ép.): Későreneszánsz és barokk művészet 1550-től 1400-ig — Későgótikus szérnvasoltárok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblai képek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mihály és Paál László művészete — A XX. sz-i festészet és szobrászat — Magyarországi művészet a XIX—XX. sz.-ig (áll. kiáll.) — Lélek és forma — magyar művészet 1896—1914 — Kortárs török művészet (zár: v-én) (idősz. kiáll.) (Ny. K: 12—18-ig, Sze: 12—20-ig, Cstől V-ig: 10—18-ig, H. zárva!). MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VII., Múzeum krt. 14—16.). Magyarország népeinek története az őskőkortól a honfoglalásig — Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig — Magyar koronázási jelvények (áll. kiáll.) — Magyar történelmi arcképek — parafrázis egy Liszt-műre (idősz. kiáll.). MÁTYÁS-TEMPLOM (I., Szentháromság tér). Egyházművészeti gyűjtemény (Ny. mindennap 9—19-ig.). MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM (XIV., Vajdahunyad-vár): A háziállatok ki-* alakulása — A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés, a szarvasmarha-, a lótenyésztés, a juhtenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés története — Az erőgép története — Vadászat és vadgazdálkodás (áll. kiáll.) — „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel ’86” (Idősz. kiáll.) (Ny. h. kiv. 10—17-ig, V. 16—18-ig.). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Táncsics M. u. 7.). A zenei élet és a hangszeres kultúra emlékei Magyarországon (áll. kiáll.). — Bartók Béla klasszikusokat zongorázik — Liszt-hangversenyek Pest-Budán (idősz. kiáll.) (Ny. K. klv. 16— 18-ig, H. 16—21-ig.). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XXII., Csókás Pál u. 9—11.). Európai bútorok a XV—XVII. sz.-ban — Magyar bútorművészet a XVlli. sz.ban — Bútorművészet a XIX. sz.ban — Kályha és kályhacsempe — Római lapidárium (áll. kiáll.) — Augsburg barokk ötvösmunkák (idősz. kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth L. tér 12.): Az őstársadalmaktól a civilizációkig (áll. kiáll.) — Restaurátoraink munkáiból — Népművészet, hagyományok, újítások — Az esztendő néprajza — Aratókoszorú — Magyar népi hangszerek — Jugoszlávia népművészete — Gyerekek a múzeumban (idősz. kiáll.). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., Városmajor u. 48 b.). Nyugat-emlékkiáll. (áll. kiáll.) — Tóth Árpád-emlékkiáll. (idősz. kiáll.) (Ny. 14—18-ig). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI 11 MÚZEUM (III., Fő tér 1.): Egy születő városrész múltjából — Békásmegyer, Tóbiás Simon kádármester műhelye — Társasjátékok 1850—1950 (Ny. H. kiv. 14—18-ig, Szó, V. 10—18-ig). ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota F. ép.). Tisztelet a magyar tipográfiának — 500 év szép könyvei az Országos Széchényi Könyvtárban (Ny. naponta 10—18-ig, V. zárva!). PETŐFI CSARNOK (XIV., Zichy M. U. Városliget) Repüléstörténeti és űrhajózási kiáll. PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Károlyi M. u. 16.): Déry Tibor, Móricz Zsigmond dolgozószobája — József Attila-emlékkiáll. — Radnóti Miklós- emlékkiáll. — Gábor Andor-emlékszoba — Jókai Mór relikviái — Petőfi és kora — Károlyi-emlékszobák (áll. kiáll.) — Hommage á Huszárik Zoltán — A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványaiból kiáll. III. (Ny. 10—18- ig.). JAV’**** POSTAMÚZEUM (VI., Népiköztársaság u. 3.): Posta- és távközléstörténeti áll. kiáll. SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Apród u. 1—3.): Képek a gyógyítás múltjából (áll. kiáll.). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősök tere). Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiál. — Antik kiáll. — XX. sz.-i művészet (áll. kiáll.) Európai szobrászat-szerzemények Delmár Emil gyűjteményéből — Gyermekalkotások galériájának kiáll. — Rajzok — XIX—XX. sz. (idősz. kiáll.). TESTNEVELÉSI ÉS SPORTMÚZEUM (XIV., Dózsa Gy. út 3.): Sporttörténelmünk emléktárgyai (Ny. 10—17- ig.. . TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításai a Nemzeti Múzeum épületében: vil., .Múzeum krt. 14—16.): Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslények világa — Magyarország állatvilága (áll. kiáll.) — Ásványritkaságok és drágakövek a Szovjetunióból (idősz. kiáll.) TŰZOLTÓMÚZEUM (X., Martinovics tér2.): A tűzvédelem fejlődése (áll. kiáll.) (Ny: 9— 16-ig, ünnepnap: 9— 13-ig). ZSIDÓ MÚZEUM (Vil., Dohány u. 2.). (Ny: 10—13-ig, H. és Cs: 14—16-ig.): * BUDAPEST KIÁLLÍTÓTEREM (V., Szabadsajtó u. 5.): Marosán Gyula festőm, kiáll. BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁZA (III., Lajos u. 156.): Pátzay Pál áll. kiáll. — 10 képzőművész Stuttgartból. JÓZSEFVÁROSI KIÁLLÍTÓTEREM (Vill., József krt. 10.): „Gruppé 77” c. kiáll. (zár: 10-én). DUNA GALÉRIA (XIII., Rajk L. U. 95.): Hajnal Erika kiáll. ERNST MÚZEUM (VI. Nagymező u. 6.): Tettamanti Béla rajzai (zár: 13- án) — Koncz Béla festő gyűjteményes kiáll. FÉNYES ADOLF-TEREM (VII., Rákóczi út 30.): Népművelési intézet „Falifirka” II. c. kiáll. (zár: 13-án). GULÁCSY GALÉRIA (XII., Fürj u. 4/ a.): Csoportos kiáll, (zár: 12-én). MOLNÁR C. PÁL GYŰJTEMÉNY (XI., Ménesi u. 65.): (Ny. K, Sze, Cs. 15— 18-ig.). MŰCSARNOK (Hősök tere): 100 + 1 éves a magyar plakát. STÚDIÓ GALÉRIA (V., Bajcsy-Zs. u. 52.): Elekes Károly festő kiáll, (nyit: 9-én). VIGADÓ GALÉRIA (V. Vigadó tér 1.): Tornay Endre András szobrász kiáll. — Fett Jolán + 11 iparm. kiáll. A múzeumok és kiállítótermek által szárva vannak. Az ettől eltérő nyitvában 16—18 óráig látogathatók, hétfőn tartásokat külön jelezzük ! 13 — Az Egis Kőbányai Erkel Ferenc Zenekar ad hangversenyt július 6-án vasárnap délelőtt fél 12-kor a Budapesti Történeti Múzeum Barokk udvarában. — A Margitsziget irodalmi és művészeti emlékeihez szervezett sétát a TIT vasárnap, július 6-án, délelőtt 10 órára. Találkozás a főbejáratnál, a Centenáriumi emlékműnél. Az esztergomi városi Tanács a napokban elhunyt Lékai László bíboros, esztergomi érsek gyászszertartására gépkocsival érkezők részére külön parkolóhelyet jelöl ki július 8-án, kedden a város határában és belső részein. A parkolóhelyektől menetrendszerű buszok szállítják majd az utasokat a szertartás színhelyére.