Magyar Nemzet, 1987. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-08 / 133. szám

Hétfő, 1087. június 8. Kiváló nevelők kitüntetése (MTI) Pedagógusaikat köszön­tötték és tüntettek ki szombaton­­— a pedagógusnap alkalmából — a Parlament ■ kupolatermében rendezett ünnepségen. Az esemé­nyen — amelyen részt vett Ra­dics Katalin, az MSZMP KB tu­dományos, közoktatási és kultu­rális osztályának vezetője , Kö­­peczi Béla művelődési miniszter üdvözölte a kitüntetetteket, és méltatta a pedagógusmunka je­lentőségét Hangsúlyozta: e nap immár hagyományosan alkalmat ad ar­ra, hogy azokat köszöntsük, akik nevelnek és oktatnak, és egyúttal felhívjuk a társadalom figyelmét a jövőalakítás egyik legfőbb fel­adatára, a gyermekek és az ifjú­ság nevelésének­ fontosságára. A miniszter szólt az elmúlt, a magyar oktatás történetében sok tekintetben úttörő jelentőségű tanév eredményeiről is. Így egye­bek között a tavaly életbe lépett oktatási törvényről, amely a ha­gyományos iskolapolitika megre­formálásában jutott a legmesz­­szebbre: a nevelési-oktatási intézmények szakmai önállóságá­nak, az intézmények szervezeté­nek, működésének és vezetésének újszerű értelmezésében, a de­mokráciának a nevelők és a diá­kok körében történő érvényesíté­sében. A kormány társadalmi­­gazdasági programja a közokta­tás fejlesztésére a megvalósulás első szakaszába lépett, de még nagy erőfeszítésekre van szük­ség ahhoz, hogy maradéktalanul teljesíthessük a feladatokat, kü­lönösen ahhoz, hogy a középfokú okta­tás fejlesztésének feltételeit biztosítsuk — mondotta. A pedagógusok felelősségteljes munkájáról szólva kiemelte: vál­tozó, konfliktusokkal teli vilá­gunkban a nevelés és az oktatás újabb és újabb követelmények­kel találja szemben magát. A pe­dagógusok számára még tudato­sabban kell meghatározni azt, hogy hogyan válaszoljanak a kü­lönböző kihívásokra. Ma sokak­nak azt kell bizonyítani, hogy lehet eredményesen tanítani, ne­velni, lehet eredményesen tanul­ni, és olyan humanista értékren­det megismertetni, átadni, amely az egyén és a köz javát egyaránt szolgálja. Ezt követően Köpeczi Béla át­nyújtotta a kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa eredményes munkája elis­meréseként a pedagógusnap alkal­mából az Április negyedike Érdemrend kitüntetést adományozta. Kökény Sándornénak, a művelő­dési Minisztérium csoportvezetőjének, minisztériumi tanácsosnak; Dr. Marx Györgynek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszék­­vezető egyetemi tanárának, a Ma­gyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; dr. Medzi­hradssky Kál­mánnak, az Eötvös­ Loránd Tudo­mányegyetem egyetemi tanárának; T ’ * ■ A MUNKA ÉRDEMREND ARANY VX­ 3ÓZÁJA kitüntetést adományozta: Szamos Józsefnek, a Művelődési Minisztérium csoportvezetőjének, mi­nisztériumi tanácsosnak; Dr. Tuschák Ró­bertnek, a Buda­pesti Műszaki Egyetem tanszékveze­tő egyetemi tanárának. APÁCZAI CSERE JÁNOS-DÍJAT kapott: Bácskai Mihály, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium igazgatója; dr. Bognár Gyula, a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépis­kola igazgatója; Harsányi István, a sárospataki gimnázium nyugalmazott tanára; Holics László, az ELTE Apáczai Cse­re János Gyakorló Gimnázium veze­tő tanára; Meixner Ildikó, a budapesti Be­szédjavító Intézet gyógypedagógusa; Dr. Kaiser Géza, a balatonfüredi Széchényi Ferenc Kertészeti Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképző Inté­zet igazgatója; Dr. Polinszky Károly, a Budapes­ti Műszaki Egyetem rektora; Rácz János, a budapesti­­ István Gimnázium vezető tanára; Simon László, a túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Gépjármű­­technikai Szakközépiskola tanára, szaktanácsadó; Dr. Szabó Gábor, a Debreceni Or­vostudományi Egyetem Biológiai In­tézete egyetem­i tanára, intézeti igaz­gató; dr. Szanyi Gyula, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziuma vezető tanára; Várhegyi György, az Oktatáskuta­tó Intézet tudományos főmunkatár­sa;Winkler Márta, a budapesti Váli utcai általános iskola tanítója; Zsolnai József, a törökbálinti Kí­sérleti Általános Iskola tanára, igaz­gató. KIVÁLÓ PEDAGÓGUS kitüntetésben részesült: Anker Antal, a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium ének- zene­tanára, karvezető; Ábrahám Károlyné, a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető szaktanács­­adója; Ács Vilmosné, a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola mérnöktanára; Dr. Balla György, a szegedi Beb­­rits Lajos Szakközépiskola és Kol­légium igazgatóhelyettese, kollé­giumvezető; Balázsi Károlyné, a bu­dapesti Lisznyai utcai általános iskola igazgatóhelyettese; Balogh Antal, a­­hajdúnánási nevelőotthon szaktanács­­adója; Barabás Istvánná, a szombat­­helyi 405. sz. Berzsenyi Dániel Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szak­­középiskola tanára; Barta Aladár, a csemnelyi általános iskola igazgató­­helyettese ; Baunoch Györgyné, a kiskunhalasi Szüts József Általános Iskola tanára; Belme Lászlóné, a nyír­egyházi 10. számú napköziotthonos óvoda vezető óvónője; Belovai István, a kókai általános iskola tanára; Bo­­da Péter, a budapesti 51. számú Me­ző Imre Ruhaipari Szakmunkáskép­ző Intézet gyakorlati oktatásvezető­je; Bogdán Zoltán, a ceglédi Kos­suth Lajos Gimnázium szaktanács­­adója; Bogdányi Jánosné, a buda­pesti Sodronyos utcai általános iskola alsótagozatos szaktanácsadója; Bog­nár Endréné, a budapesti Hungária úti általános iskola tanítója; Borbán Ferencné, a Fővárosi Gyakorló óvoda óvónője; Böröcs Ottóné, a nemes­­dédi Általános Iskola tanára; Bucskó Béla, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziuma igazgatóhe­lyettese; Burka Rudolf, a jászberényi 606. számú ipari szakmunkásképző intézet tanára; Magyar Nemzet. Az oktatási törvény már eddig is elősegítette az intézmények szakmai önállóságát Siklóson örök nyugalomra helyezték Batthyány Kázmér hamvait KÖZÉLETI HÍREK Máriás József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese szombaton hazaérkezett Moszkvából, ahol ha­zánk képviseletében részt vett a KGST Végrehajtó Bizottságának 123. ülésén. Marjai József a V. B. ülésszaka alatt megbeszéléseket folytatott Alekszej Antonovval, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesével és Lev Voronyinnal, az Állami Anyag­és Műszaki Ellátási Bizottság (GOSZSZNAB) elnökével kétol­dalú, illetve a sokoldalú együtt­működés időszerű kérdéseiről. A Minisztertanács elnökhelyette­sének érkezésekor a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Borisz Sztu­­kalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter és Jerzy Bariszczak, Lengyelország épí­tési, terület- és kommunális gaz­dálkodási minisztere június 4. és 11. között Budapesten tárgyaláso­kat folytatott a kétoldalú kapcso­latok bővítéséről. A Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghívására 1987. május 27. és június 5. között Kínában járt a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának küldöttsége, élén Lakatosi Ernővel, a KB agitációs és propa­­gandaosztályának vezetőjével. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága propagandaosztályán megbeszéléseket folytatott Vang Zsen-csevel, az osztály vezetőjé­vel a két párt előtt álló ideológiai feladatokról, a reformfolyamatok propagandájában szerzett tapasz­talatokról. Áttekintették az ideo­lógiai és tájékoztatási együttmű­ködés és tapasztalatcsere bővíté­sének lehetőségeit. A küldöttség ellátogatott a rádió-, film-, és televízióügyi minisztériumba, az Új Kína hírügynökséghez és a Zsenmin Zsipao szerkesztőségé­be. Sanghajban, Kantonban és a sencseni különleges gazdasági övezetben ismerkedett a helyi pártszervek életével, ideológiai és propagandamunkájával. A dele­gációt fogadta Teng Li-csün, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Koreai Munkapárt kö­zötti együttműködési munkaterv keretében június 1. és 2. között koreai pártmunkásküldöttség tar­tózkodott hazánkban Pak Bong Dzu, a KMP Központi Bizottságá­nak póttagja vezetésével. A kül­döttséget — amely a vegyipar te­rületén folyó pártmunka és párt­­irányítás kérdéseit tanulmányoz­ta, s látogatást tett különböző vegyipari létesítményekben — fo­gadta Nyers József, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályá­nak helyettes vezetője. Ali Ahmad kereskedelmi mi­niszterhelyettes vezetésével má­jus 31. és június 7. között afgán kereskedelmi delegáció tárgyalt hazánkban. A Herkner Ottó kül­kereskedelmi miniszterhelyettes­sel és több vállalat vezetőjével folytatott megbeszélések során a két ország közötti kereskedelem bővítésének új lehetőségeit tárták fel. Szombaton megérkezett Mün­chenből az a delegáció, amely Sütő Kálmánnak, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhe­lyettesének vezetésével részt vett az Európai Minőségügyi Szervezet (EAGC) június 1. és 5. között meg­tartott 31. konferenciáján. Dr. Czakó Mihályné, a szegedi Fo­dor József Élelmiszeripari Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképző Inté­zet tanára; Cziráki Lajosné, a győ­ri Apáczai Csere János Tanítókép­ző Főiskola Gyakorló Általános Is­kolájának tanára; Csáky László, a dombóvári Molnár György 4. számú Általános­­Iskola igazgatója; Császár Jánosné, a bődei általános iskola tagiskolavezetője; Csepela Jánosné, a budapesti Práter utcai általános iskola vezető tanára; Cser László, az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola igaz­gatója; Cseszka Edit, a budapesti Rád­da Barmen utcai általános isko­la tanára; Cslaki András, a békés­csabai 611. számú ipari szakmunkás­­képző intézet szakoktatója; Csikós Istvánné, a pécsi Leöwey Klára Gimnázium tanára; Cs. Németh La­josné, a karcagi Zádor úti 3. számú általános iskola vezető pedagógiai szakfelügyelője; Déncs Sándorné, a kiskunlacházai I. számú napköziotthonos óvoda óvo­davezetője; Darvas Éva, a Budapest, IX. kerületi állami zeneiskola­­vezető tanára; De­csi Margit, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanára; Delbó György, a soproni 403. számú ipari szakmunkásképző intézet és szakközépiskola tanára; Detre Pálné, a pécsi Fábián Béla úti Általános Művelődési Központ igazgatóhelyet­tese; Dévényi Ivánné, az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium és Egészség­­ügyi Szakközépiskola tanára; Dobál Jánosné, a makói Dózsa György ut­cai napköziotthonos óvoda óvodaveze­tője, óvodai felügyelő; Drávucz La­josné, a jászladányi Központi óvoda vezető óvónője; Éles Béla, a kisvárdai 5. számú általános iskola szaktanácsadója; Farkas Istvánné, a budapesti XVIII. kerületi Thököly úti Kisegítő Iskola gyógypedagógiai tanára; Ferencz Mihályné, az ibrányi napköziotthonos óvoda szaktanácsadója; Fettik Ven­­delné, a jánossomorjai általános is­kola tanítója; Filep László, a szé­kesfehérvári Jákó József Szakközép­­iskola igazgatóhelyettese; dr. Fodor György, a Budapesti Műszaki Egye­tem tanszékvezető egyetemi tanára; Fodor Jánosné, a kecskeméti Béke téri általános iskola tanítója, mun­kaközösségi vezető; dr. Forgács Jó­zsef, a debreceni Erdey-Grúz Tibor Vegyipari Szakközépiskola tanára; Földes­ Istvánné, a kamudi Általános Művelődési Központ tanára; Földvá­ri Gyuláné, a soproni Apáczai Cse­re János Tanítóképző Főiskola óvó­nőképző Intézetének gyakorló óvodai óvónője; Freisinger Ede, a tatabányai Árpád Gimnázium és óvónői­ Szak­­középiskola igazgatója; Frits Sándor­­né, az ózdi Árpád vezér úti általános iskola igazgatója; Füsti Molnár Lász­lóné, a balmazújvárosi, 5. sz. álta­lános iskola igazgatója; Galambos I .Róbertné, a- as miskolci Belvárosi Napköziotthonos óvoda óvónője; Gasztonyi György, a csor­nai Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskola nevelője; Gál József, a kaposvári Táncsics Mihály Gimná­zium tanára; Gál Norbertné, Kmeto­­vics Margit, a kaposvári napközi­­otthonos óvoda vezető óvónője; Ger­gely Zoltánná, a budapesti Reálta­noda úti dolgozók gimnáziuma igaz­gató-helyettese ; Gégény János, a nyíregyházi 110. számú ipari szak­munkásképző intézet igazgatója; Góczán Károly, a győri Apáczai Cse­re János Tanítóképző Főiskola fő­iskolai docense; Dr. Gyapay Gábor, a Fazekas Mi­hály Fővárosi Gyakorló Általános Is­kola és Gimnázium vezető tanára; Gyüre Béla, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium tanára; Hajdú Györgyné, a tiszaföldvári Belterületi Általános Iskola tanítója; dr. Halász Tibor, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főiskolai docense; Halmi Lajos, a győri 401. számú ipari szakmunkásképző Inté­zet szakoktatója; dr. Hárs Ferencné, a székesfehérvári Ybl Miklós Álta­lános Iskola tanára, vezető szak­­tanácsadó; dr. Hegedűs Gyula, a győri Közlekedési és Távközlési Mű­szaki Főiskola nyugalmazott főisko­lai tanára; dr. Horváth Jánosné, az ELTE Apáczai Csere János Gyakor­ló Gimnáziuma vezető tanára; Hor­­vát Károlyné, a budapesti Szilágyi Erzsébet Nevelőotthon és Általános Iskola tanára; Hörcsöki Mária, a gel­­sei általános iskola igazgatóhelyette­se; Hrubos József, a zsámbéki Taní­tóképző Főiskola Gyakorló Iskolájá­nak igazgatója; Ignácz Istvánné, a soltvadkerti Kossuth­­Lajos Általános Iskola és Diákotthon tanára, szakfelügyelő; Ihász Istvánná, a devecseri Gárdonyi Géza Általános Iskola szaktanács­­adója; Jankovits Györgyné, a győri 3. szá­mú óvodai körzet szaktanácsadója; dr. Jánvári Béláné, a debreceni Ko­dály Zoltán Zeneművészeti Szak­­középiskola Kollégiumának nevelő­tanára, szakfelügyelő; Juhász István­ná, a sárospataki Comenius Tanító­képző Főiskola tanszékvezető főisko­lai docense; Kalavé Antalné, a mátészalkai 5. számú általános iskola tanára; Kap­­pelmayer Mátyásné, a bátaszéki ál­talános iskola tanítója; dr. Katona Józsefné, a budapesti Mód Aladár Általános Iskola igazgatója; Karádi Ferencné, a budakeszi általános is­kola tanára; dr. Káli Ferenc, a bics­kei Vajda János Gimnázium és Szak­­középiskola igazgatóhelyettese; Kál­lói Károlyné, a budapesti Rottenbil­­ler utcai általános iskola szaktanács­­adója; Kálmán Imréné, a budapesti­­ Dévényi úti általános iskola tanító- ,­ja, igazgatóhelyettes; Dr. Kánics Jó-­­­zsef, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem Ságvári Endre Gyakor­­ló Gimnáziumának szakvezető taná­ í­ra; Kátai Ferenc, a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola tanára; Kecskeméti­­ Pálné, a kékedi általános iskola ta­nítója, iskolavezető; Kerecsendi And­rás, a pétervásári általános iskola igazgatóhelyettese; Kiss Györgyné, a győri Fekete István Általános Iskola igazgatóhelyettese; Kis Imre, a bé­késcsabai 611. számú Alfredo Lima Ipari Szakmunkásképző Intézet taná­ra ; dr. Kolta Rezsőné, a budapesti Egry József úti általános iskola taná­ra; Kováts Alajos, az újlengyeli álta­lános iskola igazgatója; Kovács And­rásné, a gödrei napköziotthonos óvó­­­­da vezető óvónője, szaktanácsadó; Kovács Csongor, a budapesti Miskolci úti Gyengénlátók Általános Iskolája, és Nevelőotthona igazgatója; Kovács Gáborné, a gyomaendrődi 1. számú általános iskola tanára; Kozák László­né, az egyházashetyei Berzsenyi Dá­niel Általános Iskola tanára; Kőhal­mi Gyula, a miskolci Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola veze­tő szaktanácsadója; dr. Kőkúti Lajos­né, a szegedi Hámán Kató Általános Iskola vezető tanára; Krassói Korné­lia, a budapesti Jedlik Ányos Gim­názium vezető tanára; Kurucz Géza, a kecskeméti Bányai Júlia Gimná­zium igazgatóhelyettese; László Gyuláné, a körmendi Köl­csey Ferenc Általános Iskola veze­tő tanára; dr. Lehoczky Györgyné, a kasza­beri általános iskola tanítója; dr. Lepsényi Imre, a zalaegerszegi Csányi László Közgazdasági Szakkö­zépiskola vezető tanára; dr. Lőrinczy Attiláné, a székesfehérvári Telesd Blanka Gimnázium tanára; Luczi Tibor, a derecskei József Attila Ál­talános Iskola igazgatója; Lukács László, a berettyóújfalui Arany Já­nos Gimnázium és Szakközépiskola tanára; Dr. Maleczki Emilné, dr. Szeness Márta, a Veszprémi Vegyipari Egye­tem egyetemi docense; Markó Endré­né, a győri Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatója; Mata Mihályné, a budapesti Szlovák Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium taní­tója; dr. Márta Jánosné, a máza­­szászvári általános iskola tanára; Meggyes István, a veszprémi Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója; Mercz Róbertné, a pécsi Pécs- Fehérhegyi Általános Iskola tanára, szakfelügyelő; Mikusi Imre, a budapesti Árpád Gimnázium taná­ra; Milkó István, a szombathelyi Vá­ci Mihály utcai általános iskola igaz­gatója; Mladoneczky György, az abo­­nyi Bihari János Zeneiskola igazgató­­helyettese; Molnár Józsefné, a lenin­­városi 2. számú általános iskola igazgatóhelyettese; Nagy Ferencné, a pécsi Ajtósi Dürer utcai napköziotthonos óvoda vezető óvónője, szaktanácsadó; Nagy Imre, a balassagyarmati Balassi Bá­lint Gimnázium tanára; Nagy Rébek Ferencné, a hódmezővásárhelyi Kert­városi Általános Iskola tanítója; Nagy Viktor, a zalaegerszegi Deák Ferenc Szakközépiskola igazgatója; dr. Németh Kálmánné, a tapolcai 2. számú óvoda vezető óvónője; Oláh Sándorné, az ózdi József Attila Gimnázium és Egészségügyi Szak­­középiskola vezető tanára; Orbán Tibor, a budapesti Karikás Frigyes utcai általános iskola tanára, igaz­gató; Osvald László, a nagy­kátai Damjanich János Gimnázium és a Kertészeti Szakközépiskola tanára; Ökrös István, a nyíregyházi Me­gyei Pedagógiai Intézet csoportveze­tője; Dr. Papp László, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egye­temi docense, dékán; Dr. Pálfi Györgyné, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola szakvezető ta­nára ; Pápai Gyuláné, a fertődi ál­talános iskola pedagógiai szaktanács­­adója; Pávai Sándorné­, a budapesti Mártonhegyi utcai általános iskola ta­nítója ; dr. Petro Béláné, dr.­ Nagy Piroska, az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanára; dr. Pfeifer Mária, a bonyhádi Petézel Mór Közgazda­­sági Szakközépiskola tanára, szak-­ tanácsadó; Pintér Imréné, a buda­pesti Szinyei Merse Pál Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyet­tese; dr. Populás Antal, a budapes­ti Münnich Ferenc Nevelőotthon igazgatója; Porkoláb Albertné, a mis­kolci Egészségügyi Szakközépiskola igazgatóhelyettese; Radnóti Dezsőné, a kömlődi Fog­lalkoztató Iskola és Nevelőotthon gyógypedagógiai tanára; Rapavl Káz­­mérné, a mélykúti általános iskola tanítója; Révész Gáborné, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Iskola igazgató­­helyettese ; Rieger Lőrinc, a zala­­s­zen­tgró­ti Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon igazgatója; Ronyec Pálné, a gyomaendrődi Kiss Lajos Gimnázium, Szakközépiskola és Kol­légium tanára, szaktanácsadó; Sas Margit, az egri Alpári Gyu­la Közgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettese; dr. Sándor Bar­­náné, a miskolci 40. számú általános iskola szaktanácsadója; Sárréti Pál, a pomázi 2. számú­­általános iskola tanára; Sebők Andrásné, a csanád­­apácai napköziotthonos óvoda vezető óvónője; Soós László, a faddi neve­lőotthon szakfelügyelője; Soós Sán­dorné, a nagykőrösi Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatója; Sörös Istvánná, a bajai Eötvös József Ta­nítóképző Főiskola Felsővárosi Gya­korló Általános Iskolája, igazgató­­helyettese ; Sugár György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola igaz­gatóhelyettese; Schullerné Deák Má­ria, a budapesti Kulich Gyula Ruha­ipari Szakközépiskola tanára; Sütö­­ri László, a komlói Allende Általános Iskola vezető szaktanácsadója; Szabó András, a kunhegyesi Dózsa úti általános iskola igazgatója; Sza­bó György, a sátoraljaújhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola tanára; Szabóné Balogh Sarolta, az egri Val­lon úti óvoda óvónője; Szam­ek La­josné, a váci Petőfi Sándor Általános Iskola szaktanácsadója; Szarvas An­na, a salgótarjáni Lovász József Ál­talános Iskola tanítója, szaktanács­­adó; dr. Szántó Józsefné, a zirci 2. számú általános iskola tanítója; Szeghő László, a bajai Dózsa György Általános Iskola szaktanácsadója; Szendreiné Fejes Mária, a kiskun­félegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola tanára; Szentpétery Dénesné, a debreceni 7. számú leány­nevelő intézet tanítója; Szerviczky István, a nyírbogáti általános iskola igazgatóhelyettese; Szép Lászlóné, a budapesti XVIII. kerületi Engels úti általános iskola tanítója; Tabáni Istvánné B­re­nka Mária, a rédicsi általános iskola tanítója; Thoroczkay Miklósné, a budapesti Kisegítő és Komplex Foglalkoztató Iskola gyógypedagógiai tanára; Tol­nai Gyuláné, a miskolci 42. számú általános iskola vezető­­pedagógusa; Tölgyesi Lajosné, a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet Állandó Áthelye­ző Bizottságának vezetője; Urfl Ödönné, a kisbéri Petőfi Sán­dor Általános Iskola igazgatóhelyet­tese; V­anderer Tiborné, a várpalotai Téstdombi Általános Iskola igazga­tója; Varga Ferencné, a dunaújvá­rosi Ságvári Endre Általános Iskola tanítója, igazgatóhelyettes; Varnyu Károlyné, a ceglédi 6. számú napkö­ziotthonos óvoda óvodavezetője; Vaszkó Elekné, a m­óra­halomi általá­nos iskola tanítója; Vesztróczy Lász­ló, az ajkai Eötvös Loránd Általános Iskola tanára, szaktanácsadó; Váczi Dezső, a felsőszentiváni nevelőotthon igazgatója; Vigassy György, a bu­dapesti IL Rákóczi Ferenc Gimná­zium tanára; Dr. Zabó Zoltánná, a debreceni ál­talános iskola és gimnázium tanára; Zeke Lászlóné, a debreceni Sinay úti óvoda vezető óvónője, szaktanácsadó. Kegyeleti ünnepség Baranyában (MTI) Batthyány Kánnélnak, az 1849-es független magyar kor­mány külügyminiszterének ham­vait szombaton ünnepélyes kere­tek között — állami tisztelet­­adással — helyezték el végső nyughelyén, a siklósi vár gótikus kápolnájában. A földi maradványait tartal­mazó koporsó pénteken este a város polgárainak kíséretében és a környékbeli harangok zúgása közepette érkezett a zászlódíszt öltött Siklósra. A középkori vár falai között kegy­ele­tes szertartással adóztak a 180 éve született államférfi em­lékének. A várkapun levő Bat­­thyány-címert nemzeti színű és 1848-as zászlókkal övezték. A várudvaron felravatalozott ko­porsónál a szabadságharc egyen­ruháit viselő katonák és a Ma­gyar Népköztársaság határőrei álltak fegyveres díszőrséget. Ten­­kesi fehér márványtömbön he­lyezték el a kettős koporsót Kő Pál szobrászművész díszkoporsót alkotott a hamvak számára, ez foglalja magában az eredeti fém­­koporsót. A siklósi polgárok — több mint százan — a reggeli óráktól kezdődően egymást vált­va kegyeleti őrséget álltak a ra­vatal mellett a szertartás kezde­téig. A tiszteletadáson részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter is. A száműzöttet befogadó orszá­got a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövete, Christiane Ma­­lachenko asszony képviselte. A Batth­yány-család külföldön élő tagjai közül ugyancsak többen jelen voltak a szertartáson. A Himnusz elhangzása után Horváth Lajos, a Baranya Me­gyei Tanács elnöke emlékezett az elttunytra, Baranya vármegye 1848-as főispánjára és kormány­­biztosára, a délvidék későbbi ka­tonai biztosára. Ezt követően Pé­ter János, az Országgyűlés alel­nöki nyugalmazott külügymi­niszter méltatta a Batthyány Kázmér közéleti-politikai érde­meit Vörösmarty Mihály Egy főúr sírkövére című — Batthyány Kázmér halálakor írt — verse és a Szózat elhangzása után katonai díszkísérettel bevitték a kopor­sót a várkápolnába. Megkondul­­tak a harangok, s tíz percen át zúgtak, amíg a koporsót elhelyez­ték a hazai földben, a várkápolna padozatában. A kápolna falán cí­meres kőtáblával jelölték meg a sírhelyet. Ezután megkoszorúzták a sírt a Külügyminisztérium és a Művelődési Minisztérium, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csa és Baranya megyei bizottsága, Baranya megye és Siklós városa, a Magyarok Világszövetsége kép­viselői, valamint a Batthyány család tagjai. A francia nagykö­vet piros-fehér-kék szalagos vi­rágcsokorral fejezte ki tisztele­tét Najef Havaimé sajtótájékoztatója (MTI) Najef Havaimé, a De­mokratikus Front Palesztina Fel­szabadításáért szervezet főtitkára — aki a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Magyar Szo­lidaritási Bizottság meghívására küldöttség élén tartózkodik ha­zánkban — szombaton találko­zott a magyar sajtó képviselőivel Najef Havatme elöljáróban ki­fejtette: a palesztin nép létéért folytatott küzdelmeinek jelentős állomása volt a közelmúltban a Palesztina­ Nemzeti Tanács al­gíri ülésszaka. A tanácskozás leg­fontosabb eredménye — hangsú­lyozta —, hogy helyreállt a ko­rábban megbomlott palesztin egy­ség, s határozatot hoztak a PFSZ demokratizálásáról is. Kiemelte, hogy a Nemzeti Ta­nács ülésszaka után a legfonto­sabb feladatok közé tartozik a palesztin egység megszilárdítása, a kapcsolatok normalizálása az egységes PFSZ és Szíria között — amely alapköve az arab orszá­gok és a palesztinok közötti együttműködés megújításának —, valamint egy újabb arab csúcs­értekezlet megrendezése a nem­zetközi konferencia előkészítése érdekében. Újságírók kérdéseire is vála­szolva Najef Havatme elmondot­ta, hogy a küldöttség itt-tartóz­­kodása során találkozott és meg­beszélést folytatott a Hazafias Népfront, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Külügyminiszté­rium vezető képviselőivel. A megbeszélések előterében a Pa­lesztinai Nemzeti Tanács algíri ülésszakának határozatai, illetve a közel-keleti rendezéssel fog­lalkozó nemzetközi békekonfe­rencia összehívásának kérdései álltak. Kiállítás a magyar zsidóság történetéről (MTI) A magyar zsidóság tör­ténete címmel kiállítás nyílt va­sárnap Budapesten, a Goldmark Teremben (VII., Wesselényi ut­ca 7.). A Magyar Izraeliták Orszá­gos Képviselete rendezte tárlat anyagát néhány hazai múzeum gyűjteményével kiegészítve a Tel Aviv-i Nahum Goldmann Múze­um bocsátotta rendelkezésre. A kiállítást Pusztai Ferenc művelő­dési miniszterhelyettes nyitotta­­ meg. Jelen volt dr. Losonci And­­­­rás, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke, Sir Sig­mund Sternberg, a Keresztyének és Zsidók Nemzetközi Tanácsa végrehajtó bizottsága elnöke, Ni­cole Goldmann, az Európai Zsidó Hitközségek Tanácsának igazga­tója és Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal álta­lános elnökhelyettese. Ott volt a társadalmi és közélet számos képviselője is. Vasasok és HVDSZ (MTI) Szombaton a vasasszak­szervezet a Nagyréten, a HVDSZ és a Közalkalmazottak Szakszer­vezete a Népstadionban tartotta az immár hagyományos juniális ünnepséget. A vasasszakma dol­gozóinak rendezvényére ellátoga­tott Kapolyi László ipari minisz­ter és Palotai Károly a SZOT al­­elnöke. A vasasszakszervezet vezetősé­ge ezúttal huszadik alkalommal rendezte meg a juniálist. A jó idő mintegy 30 ezer dolgozót és csa­ládtagját, valamint szakmunkás­tanulókat és nyugdíjasokat von­zott a különféle programokra. A Népstadionban már kora reggel a Vám- és Pénzügyőrség fúvószenekarának műsorával megkezdődött a Helyiipari Vá­rosgazdasági Dolgozók Szakszer­vezetének és a Közalkalmazottak Szakszervezetének közös rendez­vénye. Volt divatbemutató, gom­ba-, növény- és kisállatkiállítás, és nem maradtak el az egyéni és a családi sportversenyek sem. Hétvégi juniális ------ A NAP -----------------------------------­ Edzés Örülök, hogy annyi kísérlet­­történik a testedzés jó divat­jának kultuszának a megteremtésére — magyarázza Z. — Örülök minden tornaórának, karate- és aerobic, cselgáncs és lovas tanfolyamnak, úszóleckének és vívóiskolának — és azt is tudom, mindez nem belég, nyápicok a fiatalok, sok a horpadt mellű, cingár lábú, hamar kifulladó, kevés stuflájú, aki megijed minden megerőltetéstől, gyaloglástól, futástól, s döbbenten bámulja a múzeumban a hajdani páncélt, vér­tést, kardot, miféle izomkolosszusok voltak őseink, hogy nem roppantak össze ebben a „szerelékben­’, sőt, megvívták, vé­gigvívták múltunkat. Mégis, állandóan az gyötör: vajon mi történik, mennyi történik a lélekedzésben? Lelki karate­­tanfolyamokról nem tudok. Hol, milyen termekben, milyen módszerekkel törté­nik az akaraterő, a­­kitartás, a céltudatosság, az ambíció, az önismeret, a küzdőképesség edzése? Az erő , a lelkierő­ és a jóság, a tán­torí­thatatlanság és gyöngédség, a kemény­ség és az együttérzés, a tisztaság és a belső igényesség mű­velése? Persze, bárki a szememre vetheti, mindenütt ez történik. Szülő és iskola, irodalom és ifjúsági szervezet, hangverseny és színház, zene és filozófia mind-mind erre törekszik. Könyvtár és táncház, jó film és okos vitaműsor mind-mind ezt akarja. Aki azonban nem érzi, hogy valahol valami mégis hibád­­zik, az nyújtsa föl a kezét. Vagy csak jelentkezzenek sorban a lelkileg nyápicok, horpadtmellűek, cingárok, akiken nem­ segített, hogy minden és mindenki, zene, irodalom, iskola az ő lelki edzésüket szolgálja. DIURNUS

Next