Magyar Nemzet, 1987. október (50. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-03 / 233. szám
Szombat, 1987. október 3. Portugál ellenfelet kapott a Budapesti Honvéd Pénteken délben Zürichben tartották meg az 1987—88. évi nemzetközi labdarúgó kupaidény második sorsolását. A Bajnokok és a Kupagyőztesek Európa Kupájában a legjobb nyolc, az UEFA Kupában pedig a legjobb tizenhat közé jutásért készült el a párosítás az október 21-i és november 4-i játéknapra. A magyar klubok közül a sorsoláson már csak a Bp. Honvéd volt érdekelt. A belga Lokeren ellen továbbjutott magyar együttes portugál ellenfelet kapott, a Coimbra ellen küzd a Bp. Honvéd a 16 közé jutásért, október 21-én idegenben, november 4-én pedig a Bozsik stadionban. (Megjegyzendő, hogy a Coimbora nevét a hírügynökségek eltérően jelentették, hiszen szerepelt a portugál együttes Deportivo Chaves-ként is. Hogy valójában melyik név helyes, az talán csak akkor derül ki számunkra egyértelműen, ha a portugálok majd Budapesten lesznek.) UEFA Kupa, 16 közé jutásért: Dundee United (skót)—Vitkovice (csehszlovák), Werder Bremen (nyugatnémet)—Szpartak Moszkva (szovjet), Sportul Bukarest (román)—Bröndby (dán), Internazionale (olasz)—Turun Palloseura (finn), Beveren (belga)—Guimaraes (portugál), Milan (olasz)— Espanol (spanyol), Wismut Aue (NDK)—Flamurtari Vlora (albán), Aberdeen (skót)—Feyenoord (holland), Coimbra (portugál)—Bp. Honvéd (magyar), Verona (olasz) —Utrecht (holland), Borussia Dortmund (nyugatnémet)—Velezs (jugoszláv), Barcelona (spanyol)— Dinamo Moszkva (szovjet), Toulouse (francia)—Bayer Leverkusen (nyugatnémet), Panathinaikosz (görög)—Juventus (olasz), Crvena Zvezda (jugoszláv)—FC Bruges (belga), Victoria Bukarest (román).—Dinamo Tbiliszi (szovjet). KEK, 8 közé jutásért: Kalmar (svéd)—Sporting (portugál), Hamburg (nyugatnémet)—Ajax (holland), St. Mirren (skót)—Mechelen (belga), Marseille (francia)— Hajduk (jugoszláv), Vlazma Skodra (albán)—Rovaniemi (finn), Ofi Crete (görög)—Atalanta (olasz), Young Boys (svájci)—Den Haag (holland), Real Sociedad (spanyol)—Dinamo Minszk (szovjet) BEK, 8 közé jutásért: Neuchatel Xamax (svájci)—Bayern München (nyugatnémet), Real Madrid (spanyol)—Porto (portugál), Bordeaux (francia)—Lilleström (norvég), Aarhus (dán)—Benfica (portugál), Rangers (skót)—Gornik Zabrze (lengyel), Sparta Prága (csehszlovák)—Anderlecht (belga), Rapid (osztrák)—PSV Eindhoven (holland), Steaua (román)—Omonia Nicosia (ciprusi). Mit kell tudni a technikai igazgatónak ? Az MLSZ csütörtöki elnökségi ülésén eldöntötték, hogy a jövőben a válogatottak irányítása eltér az eddigi gyakorlattól. Technikai igazgató segíti majd a csapatok munkáját. Mi az új modell lényege? — kérdezte Somogyi Jenőtől, az MLSZ elnökétől az MTI munkatársa. — Az utóbbi években napnál is világosabbá vált, hogy a magyar labdarúgásban elnökök és szövetségi kapitányok jöttek és mentek, de hiába akartak a maguk módján jót, labdarúgásunk nemzetközileg nem jutott előbbre — válaszolta. — Az elnökség alapos ok- és tényfeltáró munka után arra a következtetésre jutott: a régi szervezeti rendben nem várható az eredmények javulása. Az MLSZ ugyanis képtelen azonos hatékonysággal ellátni jelenlegi kettős feladatát: egyrészt sportági irányító szervként biztosítani a labdarúgás hátországát, de ugyanakkor a válogatott eredményes működtetését is szavatolni. E két tevékenység kettéválasztása sürgetővé vált. Két héten belül kinevezzük a technikai igazgatót, aki a magyar válogatott csapatok élén dolgozó szövetségi edzők tevékenységét összehangolja. Ezek szerint megszűnik a szövetségi kapitányi tisztség? — Szövetségi, edzők kollektívája dolgozik teljes felelősséggel a válogatott együttesekkel. A technikai igazgató és a szövetségi edzők kötelessége az egyesületekkel a jobb kapcsolattartás. — Nevet szándékosan nem említek, mert tárgyalni kell több személlyel is. Annyi bizonyos, hogy jószemű, szakmailag hozzáértő, nyelvet isbeszélő sportvezető lesz a technikai igazgató. Az elnökségi ülésről kiadott összefoglalóban szerepelt: fejlett labdarúgósporttal rendelkező országok vezetési modelljeit tanulmányozták. Mely országokét? — Alapos tanulmányokat folytattunk, több hónapon át. Főként az NSZK és Franciaország gyakorlata tűnik jónak, követendőnek. Rangadó Angyalföldön Szombaton és vasárnap kerül sor az elsőosztályú labdarúgóbajnokság 8. fordulójára. Az eddig veretlen Vasas szombaton 17 órakor a KEK-től búcsúzott U. Dózsát fogadja,s ha netán nyerne, helyet cserélne az élmezőnyben a két együttes. A további szombati párosítás: Békéscsaba- Ferencváros, Kaposvár—Videoton, Pécs—MTK-VM (mind 14 óra), Rába ETO—Siófok, Bp. Honvéd—Debrecen (mind 17 óra). Az egyaránt 14 órakor kezdődő vasárnapi találkozók: Vác—ZTE és Haladás—Tatabánya. I / AKI MEGÁLLÍTOTTA AZ IDŐT Volt húsz olyan esztendeje az olimpizmusnak, mialatt meg sem moccant az idő, vagy ha igen, akkor inkább csak visszafelé járt az óra. Amikor 1972-ben Avery Brundage, a NOB elnöke lelépett a színről, egyszeriben szétpattantak a bilincsek és az idő száguldva hozta be elmaradását, szétzúzva mindent, ami addig szent volt. Egy évforduló idézte fel bennem a múltat: Avery Brundage a hét elején lett volna százéves. Nem sok hiányzott, hogy megélje ezt a nagy kort: mindössze három esztendeje halt meg, Garmisch- Partenkirchenben, ahol második feleségével, Marianne von Reuss hercegnővel élt együtt. Teljes visszavonultságban. Nem nyilatkozott, nem kommentálta azokat a változásokat, amelyek elsodorták mindazt, amire az egész életét tette fel. Brundage a berlini olimpia idején állította meg az időt, 1952-ben választották meg a NOB elnökévé. Előtérbe állítása nem okozott jelentősebb változást, mert ezt az olimpiát még az ő gondolatvilágának a szellemében rendezték, meg, sőt a sportolói erkölcs is megfelelt Brundage moráljának. Ez volt az utolsó olyan olimpia, amely valóban a versenyzők barátságának jegyében folyt le. Első ízben Helsinkiben jelentek meg a szovjet sportolók és bár a szocialista országok csapatait külön olimpiai faluban helyezték el, ez azelkülönítés nem gátolta az amerikai és szovjet sportolókat a kapcsolatok kialakításában., Nem volt gigantizmus, szó sem lehetett üzleti szellemről, nem fertőzött a dopping, nem jelentkezett semmifajta politikai nyomás, volt viszont a tiszta, szép küzdelem. Mégis Helsinkiben érezhette először az új NOB-elnök, hogy rigorózus amatőreszméi felett eljárt az idő. Az olimpiai lángot ugyanis az a Nurmi lobbantotta föl, akinek 1932-ben nevetséges okok miatt történt eltiltásában Brundage is hathatósan közreműködött. Ő a múlt század végén kialakított amatőr szemléletet próbálta őrizni egész pályafutása során. Nem álszent módon, maga is mindig ennek a jegyében cselekedett. Mikorötpróbázó atlétaként 1912-ben bekerült az amerikai olimpiai csapatba, fölháborodottan utasította vissza, hogy kifizessék az útiköltségét. Saját pénzén utazott Stockholmba — ott egyébként ötödik lett — pedig akkor még egyszerű kőfaragóként dolgozott, csak később lett belőle milliomos. A berlini olimpia évében, 1936- ban választották NOB-taggá és jelentős szerepe volt abban, hogy az amerikai csapat elutazott a hitleri Németországba. Brundage egyszerűen nem volt hajlandó elfogadni azt a tényt, hogy a politika befolyásolhatja a sportot. Úgy érezte, hogy az olimpiai gondolat messze a politika fölött áll, s képtelen eszközül használni akár a fasizmus, akár más politikai eszme. Két évtizeddel később , nem vette tudomásul az NSZK és az NDK külön állami létét. Ő csak Németországot ismert és közölte, hogy ha a német sportolók részt akarnak venni a játékokon, alkossanak közös csapatot. Melbourneben, Rómában, Tokióban érvényesült az akarata, és csak 1968-ban, a mexikói játékok idejére engedett a merev ellenkezésből, de ahhoz már nem járult hozzá, hogy a két külön német csapat a saját zászlaja alatt vonuljon fel, hogy eljátsszák az NDK és az NSZK himnuszát. Olimpiai lobogó alatt jelentek meg a két ország sportolói és Beethoven ódájának hangjai csendültek fel győzelmeik tiszteletére. Brundage vaskövetkezetességgel tartott ki a coubertini elvek mellett, NOB-taggá történő választása után egy évvel, 1937-ben már a végrehajtó bizottság tagjaként dolgozott, s egyre nagyobb lett a befolyása. 1946-ban alelnök lett és a svéd Edström — aki ugyanekkor kapta az elnöki pozíciót — Brundage elképzeléseinek megfelelően irányította a NOB-ot. Edström idejében még nem állt előtérben az amatőr kérdés, de Brundage elnöklésének két évtizede alatt ez okozta a legtöbb gondot. Ő nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy a sport fejlődése a hatvanas, és különösen a hetvenes években már teljes odaadást kívánt a versenyzőktől: képtelenség lett volna lépést tartani századeleji edzésmódszerekkel, a napi munkát követő kellemes kis mozgással. Brundage tűzzel-vassal irtotta a profizmust, megvetette azokat, akik pénzért sportolnak, ő a maga puritanizmusát szerette volna viszontlátni az egész olimpiai mozgalomban. Egyfolytában vádolt. Saját országában profinak kívánta nyilvánítani azokat az egyetemistákat, akik sportteljesítményeik révén jutottak ösztöndíjhoz, a szocialista országok „állami amatőrizmusa'' vörös posztó volt a szemében. Aztán még életében látnia kellett, hogy mekkorát fordult a sportvilág 1972-ben történt visszavonulása után. Az általa lángpallossal irtott profizmus fokozatosan vette át az uralmat az egyes sportágakban, az egykor amatőr atléták dollártízezreket vettek fel egy-egy fellépésükért, a téli olimpiára befogadták a milliós szerződésekkel rendelkező kanadai profikat, ő még kiűzte a téli játékokról Karl Schrantzot, aki az olimpia előtti alpesi versenyeken tetemes reklámbevételekre tett szert. A mai sízők sokkalsokkal többet keresnek, mint elődeik, mégsem kérdőjelezi meg senki az olimpiai szereplésüket. Brundage egyébként az egész téli olimpiát a legszívesebben semmivé tette volna. Neki semmi sem tetszett, ami ott történt, úgy érezte, hogy a kommercionalizmus elsősorban a téli sportok révén hatol be az olimpiai mozgalomba. Az üzletelést mindenképpen távol akarta tartani az olimpiától. Vaskalapossága kétségkívül segítette megőrizni az olimpizmus sok nemes eszméjét. Ő biztosan nem lett volna hajlandó arra, hogy valamelyik tévétársaság százmillióinak ellenértékeként változtassanak az olimpia időbeosztásán. Alighanem korbáccsal űzte volna ki azt, aki javasolja, hogy a bevétel érdekében ne délután és este rendezzék a leglátványosabb olimpiai döntőket, hanem reggel és délben. Most nincs Brundage, és lesz döntő Szöulban már reggel nyolckor is. Szám szerint ötvenkilenc! Az olimpizmus mindahány jelenlegi gondja jelentkezett már a Brundage-éra idején, de ő a legegyszerűbb megoldásokhoz folyamodott: félresöpörte a mind feszítőbben jelentkező problémákat s kitartott eredeti elképzelései mellett. Csak akkor engedett valamit is a merevségéből, ha oly nagy volt a nyomás, hogy más kiutat nem talált A legnagyobb engedménye az volt hogy elnökségének tizedik évében hajlandó volt belefoglalni az olimpiai szabályzatba a sportolók jövedelemkiesésének pótlását. Addig ugyanis szigorúan tiltotta, hogy a versenyzőnek megtérítsék a sport okozta pénzveszteséget. Vagyis 1962-ig még annyit sem volt szabad fizetni a sportolónak, amenynyit a felkészülés, a versenyzés, a sok távollét miatt veszített a munkahelyén. Akkortájt le nem írhattuk az újságban, hogy edzőtáborba utaztak sportolóink, mert ennek elismerése azonnali profiváddal járt volna együtt. Brundage a maga szoborkeménységével azonban csak elodázni tudta a megoldásokat, a baj végül is utódai nyakába szakadt, ők már nem tudták a palackban tartani az onnan kitörni akaró ördögöt. Biztos, hogy Brundage jól tudta, merre fejlődik majd az olimpizmus, hiszen ő sem hunyta be a szemét, csupán — ameddig erejéből tellett — őrizni kívánta az olimpia tisztaságát mindenfajta fertőzéstől. Az okos diplomata Samaranchnak éppen az ellentéte volt. Kompromisszumra nem hajlott, lepattantak róla még a józan érvek is , mindent a maga puritanizmusa, tisztessége szempontjából ítélt meg. Mégis jelentős, sőt kivételes egyénisége volt az olimpiai mozgalomnak. Talán éppen utolsó elnöki döntése mutatta meg a leginkább az értékeit. Amikor 1972-ben, Münchenben terrortámadás érte az izraeli sportolókat, attól kellett tartani, hogy vége az olimpiának. Ilyen tragédia árnyékában nincs többé sport. Brundage keménysége azonban érvényesült: egy terrorcsoport elveheti az emberi életet, de az olimpiát nem teheti tönkre, az olimpia eszméinek minden géppisztolynál erősebbnek kell lennie! ,,The Games must go on!” — jelentette ki. A játékoknak folytatódniuk kell. És folytatódtak. Nem kerekedett felül a terror. Zsolt Róbert Női röplabda EB Nálunk is van gyengébb... Váratlanul jó teljesítménnyel rukkolt ki a magyar női röplabda-válogatott a belgiumi Európabajnokságon. Együttesünk a 9— 12. helyért vívott találkozón 3—0 (10, 6, 10) arányban nyert Lengyelország ellen. Az eredményt kommentálva Kasziba István edző némi maliciával jegyezte meg az MTI munkatársának: " Szerencsénk, hogy találkoztunk egy nálunk is gyengébb válogatottal. Ehhez a véleményhez sokat már nem lehet hozzátenni, mindössze szomorkodni a tényen. A magyar válogatott egyébként szombaton a 9. helyet eldöntő összecsapáson az NSZK-val mérkőzik. Úgy hírlik, a nyugatnémetek nem gyengébbek, mint mi. Ha mégis így lenne, s talán nyernénk, együttesünk megismételné a két évvel korábbi EB-produkcióját. Magyar Nemzet Európai összefogás a doppingellenes harcban Athénban befejezte munkáját a 8. Európai Sportkonferencia. A résztvevők a zárónapon felhívással fordultak a nemzeti és nemzetközi sportszervezetekhez, hogy a jövőben erősítsék a doppingellenes nemzetközi harcot, és saját területükön szigorítsák a büntetés fokát. A 29 nemzet 112 küldötte felhívást fogalmazott meg, amelyben felszólítják az európai országok kormányait a tiltott szerek elleni harcban való együttműködésre. Javaslatot tettek egy európai doppingszeminárium megrendezésére. Mint ismeretes, Magyarország vállalkozott a jövő évi tanácskozások lebonyolítására. Indítványozták, hogy az európai országok képviselőinek részvételével alakuljon szakértői csoport, amely a serkentő szerekkel kapcsolatos visszaélések elleni küzdelmet irányítja. Az egyes országok két- és többoldalú megállapodásokkal együttműködést valósíthatnak meg a doppingvizsgálatokban. A konferencia résztvevői felhívást intéztek a NOB-hoz és a nemzeti sportszervezetekhez, hogy lépjenek fel az apartheid ellen. Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke elfoglaltságai miatt nem vehetett részt a konferencián, üzenetét a NOB görög tagja olvasta fel. A következő Európai Sportkonferenciát 1989-ben Bulgáriában rendezik A KNDK olimpiai bizottságának •levele A UPI hírügynökség pénteken a Koreai NDK-ból származó forrásra hivatkozva jelentette: a KNDK Olimpiai Bizottsága levelet juttat el a Dél-koreai Olimpiai Bizottsághoz, amely a jövő évi nyári olimpiai játékok rendezésével kapcsolatos véleményét tartalmazza. A levelet szombaton délelőtt Panmindzsonban, a koreai fegyverszüneti egyezmény betartását ellenőrző bizottság épületében adják át. Női cselgáncs Várják a jelentkezőket Az 1988. évi nyári olimpián egyelőre csak bemutató sportág képviselőiként küzdenek a női cselgáncs legjobbjai, de az 1992-es barcelonaijátékokon már 7 aranyérem a tét. Így nem mindegy, hogy a magyar nők miként szerepelnek a következő évek nemzetközi versenyein. — Jelenleg 40 egyesületben mintegy hat-szétszáz a női cselgáncsozók száma — mondta el Kroner Ferenc, a Magyar Cselgáncs Szövetség női szakági bizottságának vezetője a pénteki baráti beszélgetésen, amelyen az újságíróknak alkalmuk adódott a gyakorlatban is látni, miként edzenek a legjobb női versenyzők. (A Szentkirályi utcai teremben Patek Károly, négyszeres bajnok vezényelt a Bp. Spartacus legjobbjainak.) Kroner Ferenc szerint a hatvanas években a legjobb magyar férfi tudósok is évekig próbálkoztak kiugró eredmény elérésével. Most hasonló helyzetben vannak a nők is. Egyelőre rutint kell gyűjteni és minél több nemzetközi oldalon elindulni. Feltették a kérdést: a Magyar Cselgáncs Szövetség a férfiakéhoz hasonló súllyal támogatja-e a női szakágat? Kroner Ferenc válaszaiból kiderült, hogy több gondot is fordíthatnának a nőkre. Jellemző példa: a novemberi, esseni világbajnokságon csak úgy indulhat magyar nő, ha egyesülete előteremti az utazási, ellátási és szállodaköltségeket. A jelenlegi elképzelések szerint Kékes Ibolya (Bp. Spartacus) léphetne tatamira a vb-n. Jó formáját mutatja, hogy nemrégiben Bulgáriában nyert rangos versenyt. A Bp. Spartacus Törökbálinton és Szentendrén is szervezett tanfolyamokat. A női cselgáncs iránt a fővárosban érdeklődő fiatal leányok október 5-től mindennap 18 óra után jelentkezhetnek tanfolyamra a Szentkirályi utcai csarnokban. KIÁLLÍTÁSOK ADY EMLÉKMÚZEUM (V., Veres Pálné u. 4—6.). ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (I., Tárnok u. 0.): Gyógyszerészet a reneszánsz és a barokk korában. AQUINCUMI MÚZEUM (Ilii, Szentendrei út 139.). BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld A. u. 16.). (Ny. K, Cs: 15—10-ig, Szó, V: 11—18-ig). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ (II., Csalán út 29.): Bartók Béla életútja — A Magyar Posta bélyegei Bartók Béláról. BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Szent György tér 2.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.) — Erdélyi Attila (1934— 1971) festőm, kiáll. — Zsigmond és kora a művészetben 1387—1437. (idősz. kiáll.) evangélikus országos múzeum (V., Deák F. tér 4.). Evangélikusság a magyar kultúrában — Petőfi- és Kossuth-relikviák — Eperjesi mártírok emlékezete. FÜRDŐMÚZEUM (III., Flórián tér). GÜL BABA TURBE (II., Mecset u. 14.). HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Tóth A. sétány 40.). A magyarországi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei — Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc — Az Osztrák—Magyar Monarchia és az első világháború — A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja — Magyarország a két világháború között és a második világháborúban — Hazánk felszabadítása — A Néphadsereg megalakulása és fejlődése — A kézifegyverek története (áll. kiáll.) — A Magyar Néphadsereg egyenruhái 1945—1965 — Magyar képzőművészek rajzai az I. világháborúról (idősz. kiáll.) (Ny. 9—17-ig, V: 10—18-ig, H. zárva!). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM (VI., Népköztársaság útja 103.). India és Hátsó-India művészete (áll. kiáll.) — Távol-keleti kerámia (idősz. kiáll.). HERKULES VILLA (III., Meggyfa u. 19—21.). (Ny. H. kiv. 10— 14-ig, Sza V. 10—18-ig.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Üllői út 33—37.). Művészet és mesterség (áll. kiáll.) — Bécsi porcelán (idősz. kiáll.) JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XII., Költő u. 21.). (Ny: H. kiv. 10—14-ig.). JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA (IX., Gát u. 3.). KASSÁK EMLÉKMÚZEUM (III., Fő tér 1.): „Hommage a Kassák** — Kassák Lajos irodalmi és képzőművészeti munkássága. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EMLÉKMÚZEUMA (XIII., Visegrádi u. 15). (Ny. V. kir. 10— 17-ig.). KISCELLI MÚZEUM (III., Kiscelli út 108.): Az „Arany Oroszlán”-patika — Pest-budai nyomdák a XVIII— XIX. sz.-ban (áll. kiáll.) — Bútorok a múzeum gyűjteményéből 1790—1850 — Pest-budai városképek a XIX. sz.ból — Utcák, terek a régi Belvárosban (fényképkiáll. nyit. 9-én) idősz. kiáll. KÖZÉPKORI ZSIDÓ IMAHÁZ (I., Táncsics u. 26.). (Ny. H. kiv. 10—14-ig, Szó, V. 10—18-ig). KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (XIV., Városligeti krt. 11.). — A vasút története a lóvasúttól 1945-ig — A mai vasút — A hajózás története — A folyók szabályozása — Út- és hídépítés története a rómaiaktól napjainkig — A fogatolt járművektől a gépjárművekig — Az autó és a motor — Városi közlekedés (áll. kiáll.) — 100 éves a MÁV Tisztképző és Továbbképző Intézet (idősz. kiáll). LAKÁSMÚZEUM (III., Fő tér 4.). Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiáll. (Ny. H. kir. 14—flg. Sz., V. 10—18-ig.). LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM (VI., Vörösmarty u. 35.). (Ny: H—P-ig 12 -17-ig, Szó: 9—13-ig, V. zárva!). MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚZEUM (VII., Kazinczy u. 21.). Az erősáramú elektronika történetéből (áll. kiáll.) (Ny: V. H. kiv. 11-17- ig.). MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTOIPARI MÚZEUM (I., Fortuna u. 4.): A magyar kereskedelem századunk első felében — A cukrászipar története Magyarországon (áll. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM (Budavári Palota A. ép.): A magyarországi munkásmozgalom története (áll. kiáll.) Szovjet könyvkiáll. — A Nagy Október és a jelenkor (nyit: 8-án) — Lenin alakja a szovjet képzőművészetben (nyit: 8-án) — Magyar internacionalisták a szovjet hatalomért, orosz internacionalisták a Magyar Tanácsköztársaságért (nyit: 8-án) idősz. kiáll. — (Ny. naponta 10—18- ig. Cs: 12—20-ig). MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Budavári Palota B, C, D ép.): Magyarországi művészet a XI—XX. sz.-ig. Későreneszánsz és barokk művészet 1550—1800-ig — Későgótikus szárnyasoltárok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mihály és Paál László művészete — Színyei Merse Pál művészete — XIX. sz.-i magyar festészet — A XX. sz.-i festészet és szobrászat (áll. kiáll.). — A hónap műtárgya: Györgyi Giergl Alajos: Vigasztalás, 1852 (nyit. X. 1-jén). MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VIII., Múzeum krt. 14—10.). Magyarország története az őskortól a honfoglalásig — Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig — Magyar koronázási jelvények (áll. kiáll.) — Kiegyezés 1887. (idősz. kiáll.). MÁTYÁS-TEMPLOM (I., Szentháromság tér); Egyházművészeti gyűjtemény (Ny. mindennap 9— 19-ig). MEZŐGAZDASÁGI MUZEUM (XIV., Vajdahunyad vár): A háziállatok kialakulása — A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmarha-tenyésztés története — A lótenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés története — A juhtenyésztés története — Az erőgép története — Vadászat és vadgazdálkodás — Természetvédelem — A magyar halászat története (áll. kiáll.) — A Magyar Mezőgazdaság diákszemmel c. kiáll. (Ny. H. kiv. 10—17-ig, V: 10—18-ig). MOLNÁR C. PÁL GYŰJTEMÉNY (XI., Ménesi út 85. Ny: K. Sze. Cs: 15— 18-ig.) MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (L. Táncsics u. 7.): A zeneélet és a hangszeres kultúra emlékei Magyarországon (áll. kiáll. — Bartók műhelyében — Bartókné Pásztory Ditta zongorázik (Idősz. kiáll.) (Ny. K. kir. 10—18-ig, H. 16—21-ig). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XXII., Csókász P. u. 9—11.): Európai bútorok a XV—xvI. sz.-ban — Magyar bútorművészet a XVIII. sz.ban — Kályha és kályhacsempe — Római lapidárium (áll. kiáll.) — Kaukázusi és türkmén szőnyegek (idősz. kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth L. tér 12.): Az őstársadalmaktól a civilizációkig (áll. kiáll.) — Népművészet, hagyományok, újítások — Könyvtárunk nemzetközi kapcsolata* ; Magyar népi kerámiák. Életmód és kultúra a felvilágosodás kori Magyarországon (idősz. kiáll) NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., Városmajor u. 48 B): Nyugat-emlékkiáll. (áll. kiáll.) — Karinthy Frigyes-emlékkiáll. (idősz. kiáll.) (Ny: H. kiv. 14— 18-ig. ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (III., Fő tér 1.): Egy születő városrész múltjából — Békásmegyer, Tóbiás Simon kádármester műhelye — Új szerzeményeinkből kicsiknek és nagyoknak (Ny: H. kiv. 14—18-ig, Szó, V. 10—18-ig). ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota F. ép.). Kner Erzsébet — Könyvkötések (nyit. 8-án). ÖNTÖDEI MÚZEUM (II., Bem J. u. 20.). PETŐFI CSARNOK: Repüléstörténeti és űrhajózási áll. kiáll. (A Közlekedési Múzeum kiállítása). PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Károlyi M. u. 16.). Petőfi és kora kiáll. — Jókai Mór relikviái — Déry Tibor dolgozószobája — Móricz Zsigmond dolgozószobája — Radnóti Miklós-emlékkiáll. — Móricz Zsigmond-kiáll. — József Attila-kiáll. — Gábor Andor-emlékszoba (áll. kiál.) — Károlyi-emlékszobák (a Károlyiemlékszobák nyitva tartása: K—P- ig: 10—14-ig. Szó, V: 14—18-ig). — A múzeum kiadványaiból III. kiáll (idősz. kiáll.). POSTAMÚZEUM (VI.. Népköztársaság útja 3.): Posta- és távközléstörténet! kiáll. RÁTH GYÖRGY MÚZEUM (VI. Gorkij fasor 12.): Kína—Japán (ál. kiáll.) SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Apród u. 1—3.) : Képek a gyógyítás múltjából (áll. kiáll.) — Pénzek és érmek a XVIII. századi Magyarországon (Idősz. kiáll.). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősök tere): Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiáll. — Antik kiáll. — A XX. sz. művészete (áll. kiáll.) — A modern gyűjtemény új szerzeményei 1982—87. (idősz. kiáll.) — A hónap műtárgya: Jankó Dénes és Jankó Dénesné adománya a Szépművészeti Múzeumnak. TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításai a Nemzeti Múzeum épületében: VIII., Múzeum krt. 14—16.): Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslények világa — Magyarország állatvilága (áll. kiáll.) — A Halley-üstökös nyomában (idősz. kiáll.). TEXTIL- ÉS RUHAIPARI MÚZEUM (XIII., Gogol u. 9—11.): 100 éves a hazai kötő-hurkoló ipar. TŰZOLTÓMÚZEUM (X., Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (éll. kiáll.) (Ny. 9—16-ig, ünnepnap: 8— 13-ig). VASARELY MUZEUM (Zichy-kastély, III., Korvin Ottó tér). * BUDAPEST GALÉRIA VARGA IMRE GYŰJTEMÉNYE (III., Laktanya u. 7.). BUDAPEST GALERIA KIALLÍTOHAZA (III., Lajos u. 158.). Pétzay Pál áll. kiáll. — Önarcképek *70—87. c. kiáll. (zár: 4-én) — Kodolányi László ötvös munkái (nyit: 9-én). BUDAPEST KIÁLLÍTÓTEREM: (V., Szabadsajtói út 5.) Kamenyeczky István (Ausztria) szobrász kiáll. — „Réteg” c. kiál. CSÓK ISTVÁN GALÉRIA: Herpai Zoltán festőm, kiáll. CSONTVÁRY TEREM: Élesdy István festőm, kiáll. DOROTTYA UTCAI KIÁLLÍTÓTEREM: Jan Norman szobrász (Dánia) kiáll (zár. 3-án). DUNA GALÉRIA: Serge Deleveau festőm, kiáll. ERNST MÚZEUM: Hencze Tamás festő kiáll. FÉNYES ADOLF TEREM (VII., Rákóczi út 30.): Magyarországi tetoválások c. kiáll. JÓZSEFVÁROSI KIÁLLÍTÓTEREM : Türk Péter képzőranv. kiáll. JURTA SZÍNHÁZ: Alle Teréz kiállítása. MEDNYÁNSZKY TEREM: Stehlik János festőm. kiáll. (nyit. 8-án). MŰCSARNOK (Hősök tere): VII. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai kiáll. 1987. ÓBUDAI PINCEGALÉRIA: Veszelszky Béla „A küzdő Ádám” c. rajzkiáll. (nyit. 5-én). PATAKY GALÉRIA (X., Pataky tér 714.): Bolgár fotóművészeti kiáll. VIGADÓ GALÉRIA: Gorka Lívia keramikus kiáll. — Stark Anna festőm, kiáll. A múzeumok és kiállítótermek általában 10—18 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jelezzük! 13 , a római tábor, a klasissza kolostor, a Zichy-kastély lesz az állomása az október 4-én vasárnap 10 órára tervezett művészeti sétának, amelyen Óbuda kétezer éves múltjával ismerkedhetnek az érdeklődők. Találkozás a Fő téren a Zichy-kastély előtt.