Magyar Nemzet, 1989. június (52. évfolyam, 126-151. szám)
1989-06-01 / 126. szám
Csütörtök, 1989. június 1. Moszkvai hideríténk Jelen Jelcin „programbeszéde99 Moszkva, május 31. A hatalom kérdését állította több mint negyedórás, nagy érdeklődéssel kísért felszólalása középpontjába Borisz Jelcin a népi küldöttek kongresszusán. A többszöri, helyeslést kifejező tapssal kísért „programbeszédnek” is beillő gondolatsor több eleme reagálás volt Mihail Gorbacsov egy nappal korábban elhangzott elnöki jelentésére. Egyes esetekben, amikor a felvetett témák fedték egymást, Jelcin radikálisabb javaslatokkal igyekezett elkülöníteni a saját programját. Több esetben használta az „alternatíva” szót magyarázva ennek jelentőségét Gazdasági kérdésekkel foglalkozó javaslatain érződött, hogy egy, a szükséges információk birtokában lévő „agytröszt’’ állhat mögötte. Gorbacsov felelőssége Jelcin elmondta, hogy a KB nemrégiben tartott plénumán beterjesztett javaslata — a párt kongresszuson adja át valójában a hatalmat a tanácsoknak — nem kapott támogatást. Megítélése szerint a kongresszus olyan törvények és határozatok foglya, amelyeket még az előző, pangás idején formálódott legfelső tanács fogadott el. Figyelmeztetett annak veszélyére, hogy a legfelső tanács és az elnökség apparátussá vagy társapparátussá válik az elnök mellett. Az országban kialakult helyzetet „rendkívül aggasztónak" ítélte meg, mivel szerinte aktivizálódtak és konszolidálódtak a peresztrojka ellenes erők. Ő is felvetette a napok óta visszatérő kérdést: a Tbiliszi tragédiával kapcsolatban ki hozta meg a döntést a központban? A megígért peresztrojka-program az eltelt négy év alatt nem teljesült, folytatta a szónok, s Gorbacsov beszédének némely önkritikus eleme „nem oldja fel őt a felelősség alól mindezért” Javaslatai sorában Jelcin felvetette, hogy meg kell kezdeniaz új alkotmány kidolgozását ennek keretében decentralizálni a hatalmat és a gazdaságot leépíteni az utasításos-adminisztratív rendszert. A készülő sajtótörvény kapcsán sürgette, hogy a tömegtájékoztatás eszközei ne tartozzanak tömegesen a párthoz. Javasolta, szülessen párttörvény, amely meghatározná a párt helyét és szerepét a társadalomban, a pártszervek döntéseinek jogi kereteit. Mint kifejtette, a hatalom továbbra is a pártbürokrata-apparátus kezében van. Hangoztatta, hogy az SZKP tekintélye a tömegek előtt sülylyed, s a helyzet megváltoztatására a XXVIII. pártkongresszus rendkívüli összehívását javasolta. Ennek delegátusait a párt egészében alternatív és egyenes választásokon, az alapszervekben kellene megválasztani, a kongresszus pedig áttekintené a peresztrojka általános koncepcióját, stratégiáját és taktikáját, megtisztítaná a sorokat új KB-t választana. A jelenlegi összetétel ugyanis, jelentette ki a kül Magyar Nemzet Az emberi dimenziók párizsi konferenciáján helyszíni ellenőrzést javasolt a magyar külügyminiszter Jelcin rendkívüli pártkongresszus összehívását sürgette a külpolitikai helyzet ű MAGYARORSZÁGI FEJLEMÉNYEK nap mint nap vezető helyen szerepelnek a világ tömegtájékoztatási eszközeiben. A hírügynökségek, s a világlapok visszatérnek az MSZMP KB hét eleji ülésére, elemzik Pozsgay Imre nyilatkozatát, amelyet a Szabad Európa Rádiónak adott, s Grósz Károly tévéinterjúját is értékelik. A brit lapok a kbv állásfoglalását, amely szerint Nagy Imrét törvénytelenül végezték ki, „újabb mérföldkőnek" nevezik hazánk második világháború utáni történelmének átértékelésében. A The Independent, a The Guardian és a Daily Mail címben emelte ki, hogy az MSZMP elismerte a kivégzés törvénytelenségét A The Timet „Hatalmi harc Magyarországon” feleimmel közölt anyagában a SZER-nyilatkozat kapcsán megállapította, hogy Pozsgay Imre „nyilvánossá tette saját jelöltségét a vezetésre”. Az ország irányításáért a küzdelmet viszonylag nyíltan fogják megvívni — írta a lap, amely Pozsgayt tartja az MSZMP egyetlen olyan vezetőjének, aki a reformok ügyében képes megegyezésre jutni az ellenzékkel. Az AP hírügynökség Grósz Károly keddi nyilatkozatának egyik részét úgy értelmezte, hogy a pártfőtitkár nyíltan megrótta Pozsgayt a SZER-interjúban vallott nézeteiért. Az AP értesülései szerint a kb-ülésen többen is támadták Pozsgay Imrét, s elsőként Horn Gyula külügyminiszter kelt védelmére, majd Grósz érvelésére fejezték be a vitát, ugyanis Pozsgay nem volt jelen az ülésen. A REFORMERŐK SIKERÉNEK könyvelték el a nyugati tömegtájékoztatási eszközök, hogy Magyarországon az ősszel nem pártértekezletet, hanem kongresszust tartanak. A Reuter szerint az események „túlléptek Grósz Károlyon”, s valószínűleg új főtitkár kerül erre a posztra. A Kurier Grósz vereségének tartja a kongresszusról hozott döntést. A Volkstimme, az osztrák kommunisták lapja, amely általában nem rokonszenvezik a magyar reformerőkkel, azt a véleményét közölte, hogy a főtitkár várhatóan távozik tisztségéből, mert sokak szerint nem támogatja eléggé a reformokat. A bécsi lap páratlan újdonságnak nevezte, hogy az MSZMP legfőbb vezetőjét a tervek szerint közvetlenül választja meg a tagság. A Die Presse is a reformszárnú erősödését, „taktikai győzelmét" vélte felfedezni a kb-döntésekben. A cikkíró megállapította: a Grósz vezette centrum a kongresszushoz azért járult hozzá, hogy elkerülje a pártszakadást A nyugati kommentátorok körében különös figyelmet keltett a pártfőtitkár keddi tévéinterjújának az a megállapítása, miszerint az MSZMP-n belül létezik olyan „kispolgári szellem, amely a parttalan demokráciát helyezi előtérbe". BUSH JELENTŐS GYŐZELMEKÉNT értékeli a világsajtó a NATO- kompromisszumot a harcászati rakéták kérdésében. Kissinger volt amerikai külügyminiszter szerint az elnök „a legtöbbet érte el, amit lehetett.” Haig, aki Reagan elnöksége egy időszakában vezette az amerikai diplomáciát, úgy vélte, a NATO fél, egy év alatt kialakíthatja álláspontját a hagyományos haderő csökkentéséről. Bush a nyugatnémet televíziónak nyilatkozva kifejtette, hogy kedvezően értékeli az indítványával kapcsolatos első moszkvai reagálásokat. A Pravda szerdai cikke mindazonáltal nem volt egyértelműen derűlátó, bár fontosnak nevezte, hogy a NATO elhalasztotta a rakétakorszerűsítési döntést, s végre nem maradt visszhang nélkül Moszkva sorozatos kezdeményezése. A brit sajtóban megoszlanak a vélemények, hogy Thatcher kormányfő kudarcaként vagy diadalaként értékelhető a NATO-kompromisszum. A kommentátorok abban viszont egyetértenek, hogy Bush helyreállította Washington vezető szerepét a nyugati szövetséges rendszerben, „dinamikus diplomataként, tiszteletet parancsoló vezetőként” lépett fel, aki sikerrel viheti a tárgyalásokat a Kremllel. A The Times is jelentős teljesítményként értékelte Bush szereplését, amely meghatározó lehet a Szovjetunióhoz és Kelet-Európához fűződő kapcsolatok javításában. A The Guardian vezércikkében hangoztatta: Bush indítványával világosan azok mellett kötelezte el magát, akik jóindulattal viszonyulnak a moszkvai változásokhoz, Gorbacsov reformjainak adva ezáltal komoly támogatást. Az amerika lapok is kedvezően értékelik az elnök európai bemutatkozását, mint a The Washington Post megállapította, a Fehér Ház vezetője sikerrel térhet haza az öreg kontinensről. A teljes megelégedésre mondan nincs ok — szögezte le a Post, az amerikai vezetésnek felelni kell a kérdésekre, milyen lesz a hidegháború utáni viszonya a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, hogyan egyeztethető össze Moszkva biztonsági érdeke Kelet-Európa önrendelkezési jogával. (r· *· döttek tapsát váltva ki, nem oldotta meg a kitűzött feladatokat. • A gazdasági programjában a rubel kurzusának megszilárdítását helyezte az élre, javasolta, hogy az ipari építkezések központi tőkeberuházásait csökkentsék harminc százalékkal, a megfelelő összeget pedig vonják ki a forgalomból. Programjában utat keresett a baltikumi reformerekhez, hangsúlyozottan támogatva előterjesztett javaslataikat a köztársasági önelszámolásról és önrendelkezésről. A társadalmi igazságossággal kapcsolatos megjegyzései nem nélkülözték a populista elemeket, amikor szembeállította a kialakult elitréteget azokkal „a tízmilliókkal, akik mindenféle szegénységi szint alatt élnek.” Ugyancsak taps kísérte szavait, amikor minden törvénytelen előny megvonását sürgette a nomenklatúrától, egyáltalán, ennek a szónak a törlését a szovjet köztudatból, továbbá a szegénységi szint felállítását Személyi hatalom Végezetül arról beszélt: „A gazdasági helyzet általános romlásának és a nemzetiségi kérdés éleződésének hátterében növekszik a személyi befolyás és a személyi hatalom az államfő kezében. Ezek az eltérések ahhoz a kísértéshez vezethetnek, hogy bonyolult problémáinkat erőszakos metódusokkal oldják meg. És anélkül, hogy észrevennénk, ismét új parancsuralmi rezsim, új diktatúra fogságába kerülhetünk." Ezért törvény elfogadását javasolta arról, hogy évente tartsanak referendumot a legfelső tanács elnöke iránti bizalomról. Gorbacsov előadói beszédének vitájában Jelcinen kívül is számos, nagy érdeklődést kiváltó felszólalás hangzott el. Az egyik központi kérdés a köztársasági szuverenitás jövője volt. Ezzel kapcsolatban Rafik Nyisanov üzbég első titkár az 1924-es lenini alkotmány azon fejezetének az aktualizált felelevenítését javasolta, amely a szövetséges köztársaságok szuverén jogairól és a szövetségi állampolgárságról szólt. A KGB kritikája Nagy figyelmet és tetszésnyilvánítást váltott ki Jurij Vlaszov, a volt világhírű súlyemelő és moszkvai küldött érzelemtől "Lefűtött beszéde: többek között nagyon élesen kritizálta a KGB, az állambiztonsági bizottság szerepét és rendkívüli helyét a szovjet társadalomban. Javasolta, hogy a kongresszus hagyja jóvá annak vezetőjét, tudjon létszámáról, költségvetéséről, tevékenységéről. Javasolta továbbá, hogy a KGB költözzön ki a Moszkva központjában, a Dzserzsinszkij téren levő épületeiből. Vlaszov úgy nyilatkozott: azok után, hogy kedden a teremben ováció fogadta az erőszak felhasználásáról szóló jelentést is Tbilisziben (Rogyionov vezérezredes felszólalását), a küldöttek megoszlása elkerülhetetlen, mivel a különbség az élet alapvető felfogásiban mutatkozik. A kongresszus elfogadta a Tbiliszi-bizottság összetételét, és közzétették a karabahi küldöttek neveit: egy azerbajdzsán és egy örmény nemzetiségű képviselő került be a területről a legfelső tanácsba. Lambert Gábor Az emberi jogok helyzete nem tekinthető belügynek Horn Gyula külügyminiszter szerdán felszólalt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet emberi dimenziós konferenciája első, párizsi találkozóján. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a találkozó helyszínének megválasztásakor a 35 részt vevő állam adózni kívánt a 200 éve kezdődött nagy francia forradalom emlékének, „az ember természetes, elidegeníthetetlen és megszentelt jogai ünnepélyes kinyilatkoztatásban” játszott úttörő szerepének. Magyarország igen sokat szenvedett mindkét világégésben és el kellett viselnie e konfliktusok mindmáig ható súlyos területi és etnikai, gazdasági és társadalmi következményeit, úgy érezzük, országunk nagy erkölcsi nyomatékkal fejtheti ki, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása és az emberek közötti kapcsolatok útjában álló akadályok felszámolása kontinensünk békés viszonyainak, a biztonság és az együttműködés további kibontakoztatásának elengedhetetlen záloga — idézte az MTI Horn Gyulát. Bár az emberi jogi-humanitárius kérdések a Helsinki Záróokmány aláírása óta a folyamat szerves részét alkotják, ezeket a kötelezettségeket egyes országok nem tartották meg maradéktalanul — hangoztatta a külügyminiszter. Az a tény, hogy az emberi jogok érvényesítése az adott ország feladata, korántsem jelenti azt, hogy ez az államok kizárólagos belügye lenne. A nemzetek közösségének joga van az országok nemzetközi jogi és politikai kötelezettségeinek teljesítését számon kérni. Magyarország nyitott az emberi jogi gyakorlatát érintő esetleges bírálatok iránt, s nem tekinti azokat a belügyeibe való beavatkozásnak. A kölcsönös függőség mai világában egyre inkább elavulttá válik a belügyekbe való be nem avatkozás elvének bezárkózáshoz vezető értelmezése. Ez csupán azt eredményezheti, hogy az adott társadalom a nemzetközi fejlődés peremére szorul. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország maradéktalanul eleget akar tenni kötelezettségeinek így az emberi jogihumanitárius rendelkezéseknek is. Az emberi jogokkal és a humanitárius együttműködéssel kapcsolatos követelmények érvényesítése független a szövetségi rendszerhez való tartozástól és a társadalmi berendezkedéstől. Ebben a szellemben szállunk síkra a nemzeti kisebbségek és az ezekhez tartozó személyek jogaiért. E célból fel kívánjuk használni az emberi dimenziós mechanizmus adta lehetőségeket — mondotta Horn. Gondolkodni lehetne például helyszíni megfigyelő- és ténymegállapító csoportok létrehozásán, jelentést készítő különmegbízott kinevezésén az egyes esetek kivizsgálására. A kötelezettségek bővítése terén pedig előreléphetnénk olyan területeken, mint a személyi adatok védelme, a magánélet sérthetetlenségének szavatolása, a szólásszabadság és a békés gyülekezés jogának érvényesítése, a résztvevő országok külképviseletei normális tevékenységének biztosítása, az állampolgárok külföldiekkel való kapcsolattartásának akadálytalansága — hangsúlyozta a külügyminiszter. Még kedden este Párizsban Horn Gyula a szovjet nagykövet rezidenciáján megbeszélést folytatott Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. Az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó párizsi értekezleten befejeződött a 35 ország magas rangú képviselőinek nyilatkozatsorozata. Románia nagykövete kereken visszautasította a két napon át kormányára záporozó bírálatokat, és közölte, hogy továbbra sem tartják magukat az európai biztonsági és együttműködési értekezlet határozataihoz. Azt bizonygatta, hogy az utóbbi években eltorzítják az európai együttműködés helsinki szellemét, és olyan irányzatok jelentek meg, amelyek az európai folyamat céljai ellen hatnak. Egyesek önkényesen kiragadnak az emberi jogok közül bizonyos egyéni jogokat, miközben a legtöbb országban még kiáltó hiányok vannak a munkához, tisztes lakáshoz, rendes bérhez és a szociális juttatásokhoz való jogokban. Románia a saját példáján megtanulta, hogy előbb az anyagi feltételeket kell megteremteni a jogok élvezetéhez, és a leglényegesebb jogokat már biztosítja is minden polgárának, megkülönböztetés nélkül. Kijelentette, hogy Románia bel- és külpolitikáját Bukarestben határozzák meg, nem itt, vagy más fővárosban. Washingtoni tudósítónk telex jelentése Bush javára változott az európai hangulat Washington, május 31. Bush európai szereplése továbbra is örömmel tölti el az amerikai tömegtájékoztatást. A lapok főcímeikben számolnak be az új javaslatokról, amelyek az európai közvéleményt az elnök mellé állították. A televíziós hálózat híradói a helyszínről jelentkeznek, s szerdán kora reggel élő adásban közvetítették Bush mainzi beszédét, amely az európai megosztottság felszámolását szorgalmazta, újabb kihívások elé állítva Gorbacsovot. A kongresszusban a honatyák egyöntetűen méltatták Bush teljesítményét, s azt fejtegették, hogy az indítványok visszaszerzik az amerikai kezdeményezést a fegyverkorlátozásiban. A szenátus többségi vezére, a demokrata George Mitchell azonban azt mondta, egyetért ugyan azzal, hogy a kormányzat rövid határidőt szabott a hagyományos fegyverek leszerelésére, s nem szabad elfelejteni, erről a rendkívül kiterjedt kérdésről két évtizeden át meddő vita folyt. A The Washington Post a vezércikkében azt írta: „Ritka pillanatot élünk át a nemzetközi életben. A legsúlyosabb problémák megoldódni látszanak. Ez mindenkitől különleges erőfeszítést igényel. Az elnök hosszú vajúdás után, végre mozgásba lendült. A Kremlnek is tetszik az új csomag, amely eltüntetheti negyven esztendő konfrontációs politikáját. Mindenki üdvözli az új rend ígéretét. A leszerelés nem lehet cél önmagában. Az európai biztonságnak a jövőben is az erőegyensúlyon, valamint az atlanti és a kelet-nyugati megértésen kell alapulnia.” A The New York Times vezércikke azt hangoztatta, hogy Bush bebizonyította, be tud kapcsolódni a gorbacsovi játszmába, s a vezetést is magához ragadhatja. Most meg kell mutatnia, hogy ugyanilyen határozottan képes viselkedni a Moszkvával folytatandó tanácskozásokon. , Blahó Miklóst Londonból jelenti az MTI. A nyugat-németországi látogatásáról érkező George Bush amerikai elnököt szerdán este Margaret Thatcher brit kormányfő üdvözölte a londoni Heathrow repülőtéren. Eduard Sevardnadze szerdán este Párizsból hazaérkezett Moszkvába — jelentette az MTI. Elutazása előtt a francia főváros repülőterén a szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy sok érdekes elemet vélt felfedezni Bush amerikai elnök leszerelési javaslataiban. Ugyanakkor némi csalódottságának is hangot adott A szovjet diplomácia vezetője a javaslatoknak a hagyományos fegyverzet csökkentésével kapcsolatos részére utalva elmondta: számos figyelemre méltó elem van benne, s ez komoly előrelépés, még ha több részletet illetően mélyreható vitára van is szükség. Ami azonban a rövid hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentését érintő javaslatot illeti, Sevardnadze nem rejtette véka alá csalódottságát, amiért az erről szóló tárgyalásokat az amerikai fél össze akarja kötni a hagyományos leszerelési tárgyalások alakulásával. Mubarak egyiptomi elnök várhatóan még az idén hazánkba látogat Kairóból jelenti az MTI. Hoszni Mubarak egyiptomi államfőt magyarországi látogatásra hívta meg Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke. A meghívólevelet szerdán Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes adta át Kairóban. Eszmat Abdel-Megid egyiptomi miniszterelnök-helyettesnek, külügyminiszternek, aki azt az államfő nevében köszönettel elfogadta, a budapesti látogatásra a későbbi egyeztetések alapján, de várhatóan még az idén sor kerül. Ismét durván bántalmazták Cornea asszonyt Párizsból jelenti az AFP: Doina Cornea asszonyt május 18- án kolozsvári lakása előtt a földre lökte és megrugdosta egy rendőr. Ezzel egy hónapon belül másodszor alkalmaztak durva erőszakot a kolozsvári egyetem volt professzora ellen. A brutális bántalmazás után bordarepedést, 17 felszíni sebet és több zúzódást állapítottak meg az 59 éves asszony testén — közölte Párizsban a romániai ellenzék ismert személyiségének védelmére alakult francia bizottság. Cornea asszonyt — pontosítja a dokumentum — akkor támadták meg, amikor bevásárolni indult A kapu előtt posztoló rendőr az udvar betonjára lökte Doina Corneát, perceken keresztül rugdosta, bántalmazta és halállal fenyegette! Az eset ugyanazon a napon történt, amikor a Belga Keresztényszocialista Párt elnökét, Gérard Duprez-t szintén megverték a rendőrök, miután kétszer is megakadályozták, hogy meglátogassa Cornea asszonyt. Egyre élesebb a bolgár–török vita Nagygyűlés Szófiában, kiutasítottak Ankarában Isztambulból jelenti a Reuter. Bolgár muzulmánok két csoportja érkezett szerdán a törökországi Isztambulba. A Bulgáriából állítólag kitoloncolt (Ankara által török nemzetiségűnek tekintett) személyek közül 142 Bécsből, 45 pedig Belgrádból utazott a városba. Az Anatolia török hírügynökség közlése szerint azért toloncolták ki őket Bulgáriából, mert a bolgár kormánynak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikája ellen szervezett tiltakozó megmozdulásokban vettek részt. A török kormány eközben súlyos vádakkal illette Szófiát. Mesut Yilmaz külügyminiszter a Párizsban zajló, az emberi dimenzió kérdésével foglalkozó konferencián szerdán élesen kikelt a szomszédos ország politikai vezetése ellen, hangoztatva: Bulgária a „török kisebbséggel szembeni politikájával súlyosan megsérti az emberi jogokat. A bolgár kormánynak meg kell értenie: a XXI. század küszöbén nem asszimilálhat egy másfél milliós, erős nemzeti kisebbséget. „A mi határaink mindig nyitva állnak” — válaszolt Turgut Özal török miniszterelnök Todor Zsivkov bolgár pártfőtitkár és államfő hétfő esti tévényilatkozatára. A bolgár vezető arra szólította fel Ankarát, hogy nyissa meg határait minden olyan „bolgár muzulmán” előtt, aki Törökországba kíván menni. özül Brüsszelben — a ΝΑΤΘ- csúcstalálkozó befejeztével — sajtóértekezletet tartott, és ezen, mint az Anatolia török hírügynökség jelentette, átfogó bevándorlási megállapodás megkötését szorgalmazta Bulgáriával. Felszólította a szófiai hatóságokat, hogy ők is nyissák meg határaikat azok előtt, akiket Ankara — a hivatalos Szófiával ellentétben — nem bolgár muzulmánoknak, hanem egyszerűen törököknek tekint. A helyszíni rádióközvetítés szerint több mint 30 ezren vettek részt azon a nagygyűlésen, amelyet a bolgár Hazafias Front fővárosi bizottsága hívott össze Szófiában, a nemzeti kultúrpalota előtti téren, Todor Zsivkov hétfő esti rádió- és televízióbeszédének, illetve az abban foglaltak támogatására. A nagygyűlés szónokai — Zsivkovhoz hasonlóan — felszólították a török vezetést: nyissa meg az ország határait az odautazni vagy odaköltözni kívánó bulgáriai muzulmánok előtt és ne avatkozzék be Bulgária belügyeibe. Mint szerdán este Szófiában bejelentették, kölcsönös megállapodás alapján június második felére halasztották el Todor Zsivokvnak, a BKP KB főtitkárának, a bolgár Államtanács elnökének június 1-re várt , ugyancsak kölcsönös megállapodás keretében tervezett — munkalátogatását. (Buenos Aires, MTI) Argentínában a szükségállapot bevezetése ellenére, kedden egész nap folytatódtak a fosztogatások és a zavargások. A rendőrség és a csendőrség tűzharcot vívott a fegyveres bandákkal. Hét személy, köztük egy rendőr halt meg az összecsapásban. (Jeruzsálem, Reuter) Érdekesnek és megvitatásra érdemesnek minősítette a szovjet külügyminiszter Izraelnek azt a tervét, hogy tartsanak választásokat a megszállt arab területeken. Sevardnadze a párizsi emberi jogi értekezleten az izraeli rádió tudósítójának nyilatkozott.,0 (Washington, MTI) Csehszlovákia tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal a két nemzetközi pénzügyi szervezethez történő csatlakozás lehetőségéről — közölték washingtoni pénzügyi források.