Magyar Nemzet, 1990. szeptember (53. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-01 / 205. szám
3 döntés 50. évfordulójának kapcsán beszélt. «A bécsi diktátum az emberiség modern történelmének leggyalázatosabb cselekedete volt. Hitler Sztálin bűnöshozzájárulásával és Mussolini védnökségével, és született meg a döntés, amellyel az ország északnyugati részét ahorthysta Magyarországhoz csatolták. Nem azért emlékezünk ezekre az eseményeikre, hogy egymásra uszítsuk és gyűlöletet szítsunk, hanem mert azt akarjuk, hogy ilyen események soha többé ne történjenek meg. Meg kell találni az utat a meg nem értés és gyanakvás felszámolásához. Vállaljunk részt közösen egy olyan légkör megteremtésében, amelyben lehetetlenné válnak a gyászos események, amelyek vérbe borították az országot és mély nyomokat hagytak nemzedékek tudatában” — jelentette ki Ion Iliescu. A továbbiakban kifejtette, hogyközös alternatívánk a megértés, a megbékélés és a szabadság szellemének ápolása". Sürgette, hogy az az ország népe járuljon hozzá a tisztelet és együttmunkálkodás kapcsolatainak kialakításához, és verjen vissza minden olyan felelőtlen, destabilizáló akciót, amely gyűlölködést szít. „Teremtsük meg közösen, párbeszéd útján és a szélsőséges álláspontok visszautasításával azt a társadalmi keretet, amely elengedhetetlen az ország megújulásához, a piacgazdálkodásra való áttéréshez, az életszínvonal javításához” — mondta. Az MTI másik jelentése: Románia politikai helyzetét tanulmányozza egy amerikai szenátusi küldöttség élén Robert Dole szenátorral, a republikánus kisebbség vezetőjével. A delegációt pénteken Bukarestben fogadta Ion Iliescu, Románia elnöke és Petre Roman kormányfő. A szenátorok ezenkívül találkoztak a politikai pártok képviselőivel. Iliescu tájékoztatást adott Románia belső helyzetéről, és kinyilvánította, hogy Románia kész a kapcsolatok fejlesztésére az Egyesült Államokkal. Hazánkba érkezik a spanyol külügyminiszter Jeszenszky Géza külügyminiszter meghívására szeptember 5-én hivatalos látogatásra hazánkba Jeszenszky Géza külügyminiszter szeptember 2-a és 4-e között, abrit kormány vendégeként kiérkezik Francois Fernandez Ordonez, Spanyolország külügyminisztere hatalos látogatást tesz Londonban. is Jeszenszky Géza Londonba látogat Pérez de Cuellar Ammanban tárgyal Tarik Azizzal „Ha az ENSZ-főtitkár kudarcot vall, csak a katonai megoldás marad. Féres de Cuellar ENSZ-főtitkár és Terik Asze Iraki külügyminiszter péntek délben megkezdte nagy várakozástól övezett, egyesek szerint a békés végkifejlet utolsó esélyét kínáló tárgyalásait az Öböl menti válságról. Az MTI jelenti: Az ENSZ főtitkára által kezdeményezett és eredetileg csütörtökre tervezett találkozó egynapos késést szenvedett, miután Tárik Aziz csak pénteken délelőtt érkezett meg a jordániai fővárosba. Az első — kétórás — találkozó után az ENSZ- és az Iraki küldöttséggel kibővített tanácskozást tűzték ki az esti órákra. Pérez de Cuéllar szóvivője a nap folyamán cáfolta azt a korábban felröppent hírt, hogy a. .főtitkár fontolgatja egy bagdadi utazás lehetőségét, az iraki elnökkel való személyes kapcsolatfelvételt. Az Öböl menti arab országok sajtója a békés rendezés utolsó esélyeként harangozta be a pénteki ammani tárgyalásokat, bár ezt a formulát a médiák széles körben használták Husszein jordániai király washingtoni látogatására vonatkozóan, röviddel Kuvait iraki inváziója után. Az Abu Dzabiban megjelenő El-Ittihad pénteken egyenesen azt írta, hogy ha az ENSZ-főtitkár kudarcot vall, „akkor csak a katonai megoldás marad”. Noha az ENSZ főtitkára még Ammanba menet nagy nyomatékkal hangsúlyozta, hogy küldetésének szigorú keretet szabnak az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai, a közel-keleti térségben sugárzó Radio Monte- Carlo (RMC) azt jelentette pénteken, hogy Pérez de Cuéllair fontos washingtoni üzenetet — konkrét követeléseket — vitt magával az iraki diplomácia vezetőjének. A jól tájékozott ikairói forrásokra hivatkozó jelentés szerint az Egyesült Álamokhárom napot adott Iraknak a válaszadásra. Amerikai részről azt követelik Irakitól, hogy azonnal és feltétel nélkül vonuljon fel Kuvaitból, nyilvánítsa ki készségét arra, hogy biztonsági megállapodásokat ír alá, amelyek révén garanciát nyújt, miszerint nem intéz újabb támadást semmilyen más "arab ország ellen. A követelt garanciák között szerepel az iraki hadsereg létszámának csökkentése és vegyi fegyvereinek megsemmisítése; kötelezettségvállalás az Öböl mentiországok bel- és külügyeibe való be nem avatkozásra — beleértve a törvényes kuvaiti kormány visszatérésének lehetővé tételét; az összes ,Irakban és Kuvaítiban fogva tartott túsz szabadon bocsátása. Az RMC értesülése szerint kedvező iraki válasz esetén az Egyesült Államok hajlandó megvizsgálniminden egyéb kérdést”, így az amerikai—iraki tárgyalásokat és a külföldi erők kivonását a térségből. Az ultimátumszerű üzenet értelmében, ha Pérez de Cuéllar küldetése kudarccal jár, és Irak nem fogadja el a washingtoni külügyminisztériumban megfogalmazott követelményeket, akkor az Egyesült Államok „meg fogja tenni a szükséges lépéseket politikájának megfelelően, hogy elérje a nyugalom visszatérését a térségben”. Bush köztelefonja az Öböl-válság terheiről A brit külügyminiszter útipoggyászában gázálarc tápul Washingtonból jelenti az MTI. George Bushgnerikai elnök pénteken Margaret Thatcher brit kormányfővel, Francois Mitterrand, francia elnökkel és Fahd, szaúd-arábiai urakodóval tárgyalt a közel-keleti helyzetről — adta hírül a Fehér Ház. Valamennyi telefonbeszélgetésen egyetértettek abban, hogy az érintett országoknak folytatniuk kell közös erőfeszítéseiket az iraki agresszióval szemben. Bush elnök kifejtette a közös teherviseléssel kapcsolatos nézeteit , amelyekkel partnerei egyetértettek. A közleményt írásban adták, miután az elnök a hét végi, amerikai háromnapos ünnepre visszatért Maine állambeli tengerparti nyaralójába. Az MTI londoni tudósítása: Londonban Margaret Thatcher kormányfő és Husszein jordániai király eszmecseréje, illetve az Öböl menti brit katonai erők szemléjéről hazatért Tom King védelmi miniszter és az Öböl-vidéki közlátogatásra induló Douglas Hurd külügyminiszter stafétabotváltása jelezte pénteken a hangsúlyáthelyezést a diplomáciára. A katonai konfliktus változatlan veszélyére és a diplomáciai mozgástér szűkösségére utaló markáns jelképnek is tekinthető azonban az a sajátoskörülmény, hogy a brit külügyminiszter útipoggyászába tárgyalási csomagterv helyett ezúttal gázálarc és vegyvédelmi overall lapul. Thatcher asszony és a jordániai uralkodó megbeszéléseiről érdemi tájékoztatást nem adtak ugyan, de bennfentesek úgy tudják, hogy a brit kormányfő nem tartja elfogadható tárgyalási alapnak Husszein király elgondolásait. A ,kombinált arab„ENSZ megoldást” szorgalmazó uralkodó javasolta a Kuvaitot megszállva tartó iraki csapatok és az öböl menti országok védelmére küldött nyugatikatonai erők párhuzamos kivonását, illetve ez utóbbiak felváltását az ENSZ égisze alá helyzendő arab békefenntartó erőkkel. Értesüléseik szerint Thatcher asszony egyértelműen leszögezte, hogy nincs helye egyenlőségjelnek a Kuvaitot lerohanó iraki hadsereg és az agressziótól fenyegetett többi Öböl menti ország kérésére odaküldött nyugati védelmi erők szerepe között, s tárgyalásról csakis a vonatkozó ENSZ-határozat végrehajtása, vagyis az iraki támadók távozása és Kuvait függetlenségének helyreállítása után lehet szó. Ugyanezt hangsúlyozta Douglas Hurd hat Öböl menti országot érintő körútjára való elindulása előtt adott nyilatkozatában is. Pénteken, a bagdadi ígéretet követő harmadik napon Jordániába érkezett az Irakban tartott külföldi nők és gyerekek első, olaszokból álló csoportja, sorstársaik elutazását azonban aznap is teljes bizonytalanság övezte. Magyar Nemit Gorbacsov szerint utolsó szakaszához érkezett a piacgazdálkodási tervezet A Szovjetunió növeli olajexportját Moszkvából jelenti az MTI. A válságból csak együttes erőfeszítésekkel, összefogással tudunk kilábalni — így összegezte pénteki sajtóértekzletén Mihail Gorbacsov azt a kétnapos tanácskozást, amelyet az Elnöki Tanácsadó Testület és a Föderációs Tanácsadó Testület tartott Moszkvában, a köztársaságok és más autonóm közigazgatási egységek veztőinek részvételével. A szovjet államfő beszámolt arról, hogy e két nap alatt őszinte, alapos, kritikus és gyakran kemény hangvételű vita bontakozott ki a piacgazdálkodásra való áttérés kérdéseiről, és az új szövetségi szerződés problémáiról. Az eszmecsere végül is tükrözte azt a súlyos helyzetet, amelyben jelenleg a Szovjetunió van, s hogy az átalakítás újabb, rendkívül komoly próba elé néz. Nem sarbad tovább halogatni a mélyreható reformokhoz szükséges intézkedéseket — emelte ki Gorbacsov. A szovjet elnök beszámolója szerint néhány napon, valószínűleg egy héten belül elvégzik a végleges simításokat a piacgazdálkodásra valóáttérés programtervezetén. Egy kérdésre válaszolva a szovjet vezető kifejtette, hogy országa nem mondhat le az olajexportból származó valutabevételről, ezért a kivitel növelésére van szükség, s vonatkozik ez más árucikkekre is. Jelenleg tanulmányozzuk, hogyan bővíthetnénk exportunkat, s e téren vannak bizonyos lehetőségeink — jelentette ki. Gorbacsov nem tartotta időszerűnek, hogy a vezetés iránti bizalmi válság miatt jelentős strukturális átszervezéseket, káderátcsoportosításokat hajtsanak végre. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy egyes gyakorlati megoldások érdekében szerkezeti és személyi változások is szükségessé válnak. Az átmeneti időszakban valószínűleg szükség lesz az elnöki hatalom erősítésére is — jelentette ki végezetül. Kikiáltotta önállóságát Tatársztán Moszkvából jelenti az MTI Az Oroszországi Föderációhoz tartozó Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság törvényhozása pénteken Kazanyban kikiáltotta az önálló tatár szövetséges köztársaság, Tatársztán szuverenitását. Az eseményről beszámolva az Izvesztyija című lap péntek esti száma emlékeztet rá, hogy évtizedek óta napirenden van a tatár nép államjogi státusának kérdése. (A tatárok alkotják a föderáció második legnagyobb lélekszámú csoportját az orosz után. Számuk meghaladja a három és fél milliót.) A pénteken elfogadott nyilatkozat szerint Tatársztán a Szovjetunió része akar maradni, de saját sorsát illetően nagyobb függetlenséget igényel magának. Az örmény Nemzeti Hadsereg önként beszolgáltatja a fegyvereket Moszkvából jelenti az MTI. Fokozatosan normalizálódik a helyzet Örményországban, folyik a törvényen kívül helyezett örmény Nemzeti Hadsereg (ÖNH) egységeinek önkéntes feloszlása, fegyvereinek begyűjtése. A kaukázusontúli köztársaság parlamentjét pénteken tájékoztatta a helyzetről a belügyminisztérium vezetésével megbízott politikus, aki elmondta, hogy a rendkívüli állapot bevezetése után némi javulás tapasztalható. Az ÖNH fegyveresei általában önként beszolgáltatják fegyvereiket és a náluk levő hadianyagokat, s már több mint egy tucat osztagot feloszlattak. Felfedték az ÖNH titkos -,élelmiszerraktárát, ahol csaknem egymillió rubelt érő készlet volt felhalmozva. A jereváni törvényhozás alelnöke indítványozta, hogy dolgozzanak ki egy nyilatkozatot a Karabah-hegyvidéken és az egyik azerbajdzsáni járásban kialakult helyzetről. E helyeken az alelnök szerint „az örmény lakosságot elnyomják az azerbajdzsán szervek”. Az örmény parlament munkáját pénteken megszakította, s a folytatást szombatra halasztotta, azért, hogy a képviselők részt vehessenek két napja meggyilkolt társuk és annak kísérője temetésén. A képviselő és kísérője életét éppen akkor oltotta kiorgyilkos lövés, amikor a politikus az ÖNH főhadiszállására érkezett tárgyalásokra. A merénylet nyomán hirdették ki a köztársaságban a rendkívüli állapotot. .Gdanskban megemlékeztek a Szolidaritás tíz évéről Varsóból jelenti az MTI. Tíz évvel ezelőtt elkezdett forradalmunk még nem ért véget — mondotta Lech Walesa a gdanski hajógyár nagytermében a Szolidaritás létrejöttének tizedik éve fordulóján tartott ünnepi gyűlésen. Az ünnepségen megjelentek az egy évtizeddel ezelőtti események főszereplői — Walesa, az akkori üzemközi sztrájkbizottság vezetője és a bizottság tagjai, Mieczyslaw Jagielski egykori miniszterelnök-helyettes, aki a kormány tárgyaló küldöttségét vezette és végül aláírta a megállapodást a sztrájkolók követeléseinek teljesítéséről, valamint Tadeusz Mazowiecki, aki a munkások tanácsadójaként vett részt a megbeszélésen. Mazowieczki miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy tíz évvel ezelőtt e teremben a sztrájkolók példát adtak arra, hogy az állampolgári rendszerváltást békés úton hajtsák végre. A Szolidaritás politikai széttagolódásának szükségességét elismerve a kormányfő arra hívta fel az egykori harcostársakat, ne feledjék közös múltjukat, és politikai ellenfelekként se tekintsék egymást ellenségnek. Az évforduló alkalmából rendezett szabadtéri misén Józef Glemp bíboros, a lengyel katolikus egyházfő szentbeszédében hangoztatta: a legnagyobb elismerés illeti meg azokat, akik kiharcolták a szabadságot.Emlékeztetett arra, hogy a sztrájkolók tíz évvel ezlőtt a közjóért szálltak harcba, és méltatta a Szolidaritás érdemeit. Hangsúlyozta, hogy a Szolidaritásra mint szervezetre és mint erkölcsi erőre változatlanul szüksége van Lengyelországnak. Vietnam üdvözölte a Biztonsági Tanács Kambodzsa-tervét Szihanuk herceg lehetne az elnak New Yorkból jelenti az MTI. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kambodzsai béketervében azt javasolja, hogy Norodom Szihanuk herceget válasszák az ország vezetőjévé addig, amíg a szabad választásokat meg nem tartják — derül ki abból a dokumentumból, amely csütörtökön jutott a Reuter brit hírügynökség birtokába. „A Biztonsági Tanács öt állandó tagja üdvözölné, ha az átmeneti időszakban kormányzó Legfelső Nemzeti Tanács Norodom Szihanuk herceget választaná elnökévé” — áll az okmányban. Az AFP hanoi értesülése szerint a kambodzsai ellenzéki frakciók és a Phnom Penh-i kormány kedvező reagálását követően pénteken a vietnami kormány is üd■ közölte és támogatásáról biztosította az ENSZ BT öt állandó tagjának kambodzsai rendezési tervét. Lezárult az olasz—osztrák kamionháború Brümérl közvetített Rómából jelenti, az MTI. Egyheti lezárás után pénteken délben megnyitották a közúti átkelőket Olaszországban Ausztria felé és felől a kamionok előtt Ezzel lezárult az újabb olasz— osztrák kamionháború, amelyet az váltott ki, hogy az osztrák kormány — környezetvédelmi okokból — korlátozza kamionok áthaladó forgalmátlaszország és az NSZK között. Válaszul Carlo Bernini olasz közlekedési miniszter egy héttel ezelőtt lezárta az olasz határt az osztrák áruszállítók előtt. A Brenner-hágón és Tarvisionál (a két fő átkelőhelyen) több kilométer hosszú kamionoszlopok várakoztak a forgalom megindulására, és lassú karavánként vonultak megszakítatlan oszlopokban mindkét irányba. A vita megoldását brüsszeli ú tárgyalásokon érték el a két fél, illetékesei, a brüsszeli főbizottjságközvetítésével! Szombat, 1990. szeptember 1. Washingtoni tudósítónk hírmagyarázata Hullámvasút Washington, augusztus 31. Stílszerű volt, hogy éppen egy nő mondja ki: Margaret Tutchler, a State Department szóvivője jegyezte meg vádlón, hogy Bagdad a túszokkal packázva naponta ülteti „érzelmi hullámvasútra" a világot. S ennek korántsem csak a több ezer Irakban és Kuvaitban rekedt hozzátartozójáért reszkető amerikai családtag a megmondhatója, hanem az egész lakosság, amely sajnos túl sok tapasztalatot szerezhetett már az elmúlt évtizedekben arról a macska—egér játszmáról, amelyet az emberrablók folytatnak ártatlan áldozataikkal. Több itteni tévékritikus is megállapította, hogy az újabban előszeretettel kamerák elé álló Szaddám Huszeinnek — mint minden diktátornak — felettébbhiányoznak a telekommunikációs szakértők. Mármint olyanok, akik meg is mernék neki mondani, hogy éppen az ellenkező hatást éri el a macskamosolyával. Legalábbis George Bushnál bizonyosan. Azon a napon, amikor kiderült, hogy Bagdad szerdai ígérete ellenére „eljárási okokból” halasztódnak a kiutazások, az amerikai elnök sajtóértekezletén jószerivel ultimátumot adott Szaddám Huszeinnek: a Fehér Ház döntéseit nem lehet a túszok sorsával befolyásolni. Ahogyan a csütörtök esti tévéhíradók egybehangzóan értelmezték az elnöki szavakat, eszerint az amerikai lépéseket csakis a politikai és katonai megfontolások határozzák meg, magyarán Bush nem hagyja magát megzsarolni. Éjszaka az ABC tévében egyébként még egy érdekelt családtag is elismerte, hogy sajnos, ezt kell az elnöknek tennie, hiszen máskülönben amerikaiak milliói juthatnak az Irakban és Kuvaitban veszélybe került ezrek sorsára. Tehát az „élő pajzsok" taktikájával hiába is próbálná Bagdad a „sivatagi pajzs” nevet kapott amerikai hadműveletet céljától eltéríteni Biztos hátország a pénteken a State Department értésre adta, hogy jogászai nemcsak a vegyi fegyver esetleges iraki bevetését minősítik a nemzetközi jog megszegésének, hanem a hadiövezetbe véletlenül kerültekkel való túszejtő bánásmód is háborús bűnnek számít, mivel a bátor CBS-műsorvezető, Dan Rather szerdai tévéinterjújában szemtől szemben emlékeztette Szaddám Huszeint, hogy Hitlerhez is hasonlítják, a nürnbergi per árnyékamáris rávetül Bagdadra. A hullámvasút kezelője továbbá emlékezhet egy közelebbi példára is, hiszen hasonló amerikai vádirat következményeként ül a miami börtönben Panama exdiktátora, Manuel Noriega... S ha a túsztartók elsődleges célja a megzsarolt főváros megingatása, akkor sok jót nem jelenthet haza Irak washingtoni nagykövete, aki pedig annak a hullámvasútnak egyik kezelője, hiszen többször is az ő nyilatkozatai tápláltak új reményeket. A kennebunkporti nyaralásából a kongresszus tájékoztatására a Fehér Házba rándult elnök egységes hátországot tudhat maga mögött. Olyannyira, hogy egy különben politikáját teljes mértékben helyeslő közíró aggódva állapította meg: ilyen egyhangúlág az amerikai közéletben a vietnami háború — és a hozzá vezető „tonkini”, 98:2 arányú, szenátusi határozat — óta nem volt. A demokrata vezérek is csupán arra ügyeltek, hogy ne adjanak „kitöltetlen” csekket Bushinak, tehát ne kötelezzék el magukat bármi esetre. Mert bár a Pentagon értésre adta, hogy e válságot nem fogják „vietnami módra” kezelni, és a tábornokokat nem korlátozzák majd a politikusok, az Indokína trauma emléke még kísért Washingtonban. E hét derekán mindenesetre feltűntek a Busht támadó első kis csoportok, igyekezvén stílusukban is felidézni a vietnami háború elleni tiltakozásokat, miként feltűntek megőszülve és megkopaszodva a hajdani sztárok, Ramsey Clark és Daniel Eisberg. E nosztalgiatúrákból azonban aligha lesz népmozgalom, ha George Bushnak továbbra is úgy sikerül kézben tartania a válságot, mint eddig. Holott az elnök makacsul „vakációzik”. Csak azért sem hagyja abba a mindennapi — gondosan filmezett — golfozását, sőt a benzinzabáló motorcsónakján is körbejár a kennebunkporti vizeken, hogy a part menti sziklák előtt álló tévériporterek mesés háttérrel jelentkezhessenek napponta sokszor. Tudatos játszma ez, éppen a bagdadi hullámvasúttaktika hatásának cáfolatára. Bush nem hagyja magát (mint egykor Carter a teheráni túszválságban) kizökkenteni, ő sem a reménykedés magaslatába nem lendül, sem az elkeseredés mélységébe nem zuhan. A maine-i helyszínhez illő hűvös számítással tartja kezében a dolgokat, és amikor a tőzsde lelkendezik a békeesélyekre, az elnök tudatja, hogy ő nem lát jelet a bizakodásra, s ha Bagdad „jelzéseket" küldözget, George Bush közli, nem köt kompromisszumot. S amúgy mellékesen odaveti a tudósítóknak, őt igazán „nem ábrándítaná ki", ha valaki iraki megszabadítaná országát és a világot a diktátortól... Szaddám Huszein, lám, ezt a választ kapta szerdai ajánlkozására, hogy Bush, Thatcher meg ő üljön le — persze terve előtt — „megvitatni" a válságot. „Az én székem mindenesetre üresen marad" — Vonta meg vállát az amerikai elnök, ahogy itt mondják, „a test nyelvével” is érzékeltetve, mit tart a bagdadi „erős emberről". Wilsont erények Ki hitte volna a választási kampány kezdetén még „nyámnyilának” becézett George Bushról, hogy ekkora eltökéltséggel és vezetői erényekkel irányítja elnöksége legnagyobb és távlatilag sorsdöntő válságát? — álmélkodik a pénteki The Washington Post több cikkírója is. Egyikőjük megjegyzi, hogy ha sikeres is lesz az elnök, akkor Ronald Reagant lefokozzamajd a történelemkönyvekbe „George Bush elődjének” ... Bush ugyanis egy elemző szerint most valójában „egy új Internacionalizmus” alapjait veti meg, a legjobb Woodrow Wilson-i módra. Kennebunkporti üdülése inkább volt látszat, mint valóság, hiszen a személyes diplomáciát imádó elnök (miként persze a Wyomingban vakációzó Baker külügyminiszter is) hoszszú órákat ült a telefonon. S öszsze is verbuválták 1945 óta páratlan világkoalíciót Bagdad megfékezésére. Bush csütörtöki felhívása a gazdagok klubjához a „közteherviselésre” és a szankcióhoz csatlakozók kárának fedezésére mellőzhetetlen eleme a képletnek, kiegészíti a kollektív katonai felvonulás megszervezését. Nemcsak arról van szó, hogy az öböltérség olajának javát Európa és Japán kapja, nem Amerika (ez érv is az újrajelentkező elszigetelődési irányzat hangadóinál), hanem magának az Egyesült Államoknak a költségvetési gondjairól. Bush nem óhajt „hadiadót” kivetni, viszont az Öbölbe vezényelt erők számláját valakinek állnia kell. Szórakoztató módon, akadnak, akik berzenkednek a külföldiek bevonásától, csak nem leszünk a világ zsoldosai — mondják, miközben Elsbergék felújították bírálatukat Amerika „világrendőri” szereplése ellen (Colin Powell vezérkari főnök azonban ezt büszkén vállalta: ,hát kit hívnak, ha bárhol baj van?” — tette fel a szónoki kérdést a háborús veteránoknak). Tanktúszok Egyre inkább úgy tűnik, inkább George Bush ültette hullámvasútra Szaddám Huszeint Az iraki diktátor legfeljebb a védtelen „vendégeivel” játszhatja a macska szerepét, óvatos egérként immár az ő hajói hunyászkodnak meg, s kerülik nagy óvatosan repülőgépei — mint arról pénteken a The New York Times amerikai tábornokokat idézve beszámol — az amerikaiakkal való véletlen találkozást is, nem akarván, vagy inkább, mervén ürügyet adni a lecsapásra. Hiszen az Evan Novak riporterpáros (Ugyancsak péntekibeszámolója szerint erősen valószínűsíthető, hogy az izraelinél is korszerűbb amerikai repülőflotta az 1967-es hatnapos háborúhoz hasonlóan bánna el Irakkal, szétzúzva légierejét és támaszpontjait, s utána tankjait, igen, túszul ejtve a sivatagban. A Bush tájékoztatójáról távozó törvényhozók többsége magánbeszélgetésben éppenséggel erre a forgatókönyvre esküdött. Márpedig az a Bagdadnak kínált hullámvasút a hajdani tőzsdeügynök tréfájára emlékeztetne: olyan, mint a lavina, egyszer le, egyszer fel. Avar János (Harbin, TASZSZ) Az északkínai Harbinba érkezett pénteken Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és megkezdte tárgyalásait Csien Csi-csen kínai külügyminiszterrel. 0 (Luanda, Reuter) Hivatalos közlemény közzététele nélkül ért véget az angolai kormány és az UNITA ellenzéki szervezet képviselői közötti lisszaboni tárgyalások harmadik fordulója. 0 (Szófia, MTI) Andrej Lukanov, akit Zseljo Zselev államelnök javaslatára az új bolgár kormány összeállításával csütörtökön bízott meg a Nagy Nemzetgyűlés, már megkezdte konzultációit a miniszterek kiválasztása ügyében. (Buenos Aires, MTI) Tizenkilenc esztendővel Chile alkotmányos elnökévé választása után szeptember 4-én, a teljes chilei kormány jelnlétében, nagynéni részvéttel újra temetik Salvador Allaidét.