Magyar Nemzet, 1991. augusztus (54. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-07 / 184. szám

8 Magyar Nemzet Hogyan kereskedjünk a Szovjetunióval? Miközben a szovjetunióbeli kereskedelem folytonos bizonytalanságá­ról, bedugulásáról hallani, a magyar cégek változatlanul a keleti piacokra való kijutás lehetőségét. Járható-e az együttműködés útja a szovjetunióbeli vállalatokkal, szövetkezetekkel? Az alábbiakban néhány példát s egyfajta vállalkozói magatartást igyekszünk felvillantani. A szajoli székhelyű Ajka Faipari Kisszövetkezet másfél éve alakult. " Alapképzettségem az erdészet, a faipar. Bábolnán, a Mezőgazdasági Kombinátban meg belekóstoltam a mezőgazdaság majd minden ágába - emlékszik Balogh József, a kisszö­vetkezet elnöke. Ott kezdtem techno­lógiai fejlesztéssel, gépfejlesztéssel foglalkozni. Tíz éve hívtak az Al­­­földre, a Nagykunsági Erdő- és Fa­­feldolgozó Gazdasághoz azzal, hogy a szolnoki erdészet vevő az újítása­imra. Tavaly jobbnak láttam az el­képzeléseimet saját cégemen belül kamatoztatni, akkor alakult meg az Alka. Képzett faipari szakemberek - bútorasztalosok, épületasztalosok - a munkatársaim. Német gépeket hoz­tunk be, Szolnokon és a környékén végzünk szolgáltatást, ívelt kerítés­­léctől konyha- és szobabútoron ke­resztül a lakáskultúra fából elkészít­hető termékéig sok mindenhez ér­tünk.­­ Mégiscsak csodálkozom, hogy eleve vállalok a konkurenciát! Szol­nokon a NEFAG, a SZOTÉV minta­boltjai, a bútorgyár konyhabútorai, a Domus Áruház meglehetősen szé­les választékot kínálnak.­­ Nem típusbútort gyártunk! Az igényes vásárlóközönséget céloztuk meg, de nemcsak azért, mert ott a vá­sárlóerő, hanem kereskedelmi alap­elvem miatt is, az igényes vevőkör vonzza a többit, fordítva nem műkö­dik a dolog! Kábeltévé Huszton I - Faipari szövetkezetük megbíz­ható alapanyag-ellátása nyilvánva­lóan a Szovjetunióból szavatolható, arra „nyitottak". I - Nem volt ismeretlen a terep szá­momra, erdőgazdaságos koromtól já­rom a szovjet piacot. Ha egy terüle­ten megbízható partnernek bizonyul az ember, akkor a lehető legszéle­sebb termékskálával megjelenhet. Két karcagi kollégámmal hoztuk lét­re a Kárpátia Coop Menedzser Kft.-t önálló export-import joggal. Rendez­tünk is mindjárt egy árubemutatót Técsőn, elsősorban Jász-Nagykun- Szolnok megyei cégek termékeiből, színes skálát felvonultatva a Tisza­­cipőktől kezdve élelmiszereken, ru­házati cikkeken keresztül a szórakoz­tató elektronikáig. . - Mivel karcagi társaim abban já­­ratosabbak, kábeltévé-hálózatok te­lepítését céloztuk meg elsősorban. Huszton - kísérletképpen - már mű­ködik egyedi műholdvevő rendsze­rünk. Mondhatom, óriási az érdeklő­dés nemcsak ott, hanem az egész Szovjetunióban. Huszton és Visken még az idén bekábelezünk egy-egy ötszáz-ötszáz lakásból álló lakótele­pet, de már eljutottunk nagyobb vá­rosokba, Szimferopolba és Dnyepro­­dzserzsinszkbe is. Balogh József elmondta még, hogy a Kárpátia Coop egy huszti ma­gántársasággal együtt alapította meg a Satelit Kárpátia Kft.-t, amelynek engedélyezése, bejegyzése jó fél éve várat magára Kijevben. Úgy néz ki,, Moszkva már, Kijev még nem illeté­kes a dologban, ám az idő - a nem is túl hosszú idő - mégiscsak a közös kft.-nek dolgozik. Mihez kell a Satelit Kárpátia Kft.? Sok mindenhez. Többek között ah­hoz, hogy a kábelek csatlakozó ele­meit és más részegységeket ott, hely­ben gyártson.­metországban, Ausztriában és Svájc­ban már felkeltette az érdeklődést. Ajánlatunkat eljuttattuk Izraelbe is, ahol a bevándorlók egyre nehezeb­ben jutnak lakáshoz. Ukrajnában is elég nagy a lakásínség. Nemcsak én állítom, hogy a faház emberközelibb a betonelemnél.­­ De más területen is vállalkozunk. A hazai agrárgazdaságban már betöl­tötték szerepüket a termelési rendsze­rek. Olyan szarvasmarha- és juhte­nyésztési technológiát fogunk kivin­ni, amely alkalmazható a háztájiban, a farmergazdaságban, valamint a nagyüzemekben egyaránt. Úgy aka­runk holstein-friz és más, nagy tejho­zamú teheneket exportálni, hogy a ta­karmányellátást is megszervezzük, keverőüzemeket telepítünk, visszük a gabonaőrleményt, a tápszereket és az állatgyógyászati szereket is Mindennek vonzata az élelmiszer­­ipar: Técsőn már épül a vágóhidunk, s mini vágóhidakat tervezünk egész Ukrajnában. A Berezsány térségében készülő húsfeldolgozó üzemünkbe itthonról szállítjuk a félsertéseket, a levágott, hasított marhákat. Osztozni kell a hasznon­ ­ Az elképzelések, a már megvaló­sult beruházások, a tervek nagyszerű­ek. Kérdés: mit kapnak ellentétel­ként? Mivel fizet a Szovjetunió? Egy­általán van-e valamilyen garancia?­­ Garanciát a személyes kapcsola­tok nyújtanak! Persze azt meg kell mondani, a Szovjetunióban manap­ság nem nagy dicsőség magyar ke­reskedőnek lenni. Szívesebben szóba állnak lichtensteini, osztrák vagy né­met kereskedőkkel, így sokszor őket kényszerülünk egy-egy üzletbe be­vonni. Azért, hogy a nevüket adják, 12-12 százalékot kérnek az export­ból, az importból. Szovjet partnereink általában megbízhatók, készek faetni, már­vánnyal, fával, cellulózzal, faipari, acélipari termékekkel. Nyugodtan kijelentem: ekkora piacon a magyar mezőgazdasági, élelmiszeripari ex­port felvirágozhat. Egri Sándor Vágóhíd Ukrajnába Eddig leírtuk három cég nevét - bemutatkozáskor éppen három név­jegykártyát nyomott a kezembe be­szélgetőpartnerem -, a negyedik, a legfrissebb, a májusi bejegyzésű Eu­­ro-Ex Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Két fő profilja a fa- és bútoripari, illetve a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari együttmű­ködés. . - Az a célunk, hogy a szovjetunió­beli alapanyagot helyben dolgozzuk fel. Mi szállítjuk a technológiát, a gé­peket, Ukrajnában készülnek az aj­tók, az ablakok, a bútorok. - Ennyi volna a faipari kooperá­ció?­­ - Megalkottam egy faházat, amely műszaki színvonala (tűzvédelem, hő- és hangszigetelés, szerelhetőség), esztétikuma és olcsósága miatt Né- Költségvetés-tervezet: augusztus végére Kormánystratégiára van szükség a munkanélküliség kezeléséhez (MTI) A kormánynak a jövőben nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a munkanélküliség növekedésének fé­kezésére, s a privatizáció során ez az egyik legfontosabb szemponttá vál­hat - mondotta Kupa Mihály pénz­ügyminiszter kedden, a minisztéri­umban megtartott tájékoztatón. Erre a megbeszélésre azután került sor, hogy félreértés, szervezési hiba miatt nem jöttek el a Pénzügyminisztéri­umban tervezett­ találkozóra a Mun­kanélküliek és Álláskeresők Szövet­ségének képviselői, így ezt a megbe­szélést pénteken fogják megtartani. Kupa Mihály­ elmondotta, hogy a munkanélküliség alakulásában szá­mottevő változás tapasztalható. Egy­re több szakmunkás, szellemi alkal­mazott marad állás nélkül, és igen veszélyes tendencia, hogy a pálya­kezdők is nagyon nehezen találnak munkát. A kormánynak a munkanél­küliek érdekképviseleti szervezetei­vel együttműködve kell kialakítani stratégiáját. Ennek része lett volna a keddre szervezett, s végül is pénteken sorra kerü­lő találkozó. A miniszter szerint jelenleg 186 ezren vannak az országban munka nélkül, ez a munka­képes lakosság 4 százalékát jelenti. A privatizációnál előtérbe kell he­lyezni azokat a megoldásokat, ame­lyek lehetővé teszik: egyre keveseb­ben veszítsék el állásukat. A kormány hajlandó arra is, hogy lemondjon a privatizációból várható állami bevéte­lek egy részéről, így lehetővé válik, hogy úgynevezett tőkeemeléses priva­tizációra is sor kerüljön, amelytől ed­dig elzárkóztak. Ennek lényege, hogy a privatizációs bevétel bizonyos há­nyadát ismét befektetik a cégnél, hogy minél kevesebb­ munkahely szűnjön meg. Így várható, hogy az államadós­ság a privatizáció eredményeként csak kisebb mértékben fog csökkenni. Ezért a kormánynak foglalkozni kell olyan módszerekkel, amelyek lehetővé teszik az államadósság egy részének pénzpiacról történő finanszírozását. Hozzáláttak már a Pénzügyminisz­tériumban a jövő évi költségvetés ter­vezetének elkészítéséhez. A javaslatot a kormány augusztus 3­1-éig juttatja el a Parlamentnek. Várhatóan a deficit jövőre 50-70 milliárd forint körül ala­kul. Az idei költségvetési hiány az elő­irányzottnál 10 milliárd forinttal na­gyobb lesz, mivel az adóbevételek lé­nyegesen elmaradnak a tervezettől. *** Valóban ezt akarja a kormányzat? Mesterségesen tartja ott a munkaerőt a privatizálódó vállalat, melynek így nemcsak vállalkozási szabadsága csökken, hanem az értéke is? Hogy mi ez az érték? Alkalmasint a hatéko­nyabb, gazdaságosabb termelés, ami­ért a befektető belefogott a kiszemelt cég megvásárlásába. Fáj a kormány­zatnak a csökkenő privatizációs bevé­tel? Ez érthető, de az kevésbé, hogy a „munkaerőot­-tartó" program he­lyett - a ki nem fizetett pénzből - a munkahelyteremtést, a jobb szociális hálót miért nem finanszírozza? (g.l.) Gazdaság SZERDA, 1991. augusztus 7. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1991. augusztus 7-én devizanem vételi közép eladási árfolyam 100 egységre forintban Angol font 12955,29 12968,26 12981,23 Ausztrál dollár 5907,55 5913,46 5919,37 Belga frank 213,96 214,17 214,38 Dán korona 1137,89 1139,03 1140,17 Finn márka 1830,05 1831,88 1833,71 Francia frank 1295,30 1296,60 1297,90 Holland forint 3909,64 3913,55 3917,46 Ír font 11780,11 11791,90 11803,69 Japán jen (1000) 553,10 553,65 554,20 Kanadai dollár 6582,00 6588,59 6595,18 Kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel Német márka 4419,95 4424,37 4428,79 Norvég korona 1128,16 1129,29 1130,42 Olasz líra (1000) 58,90 58,96 59,02 Osztrák schilling 625,52 627,15 627,78 Portugál escudo 51,37 51,42 51,47 Spanyol peseta 70,37 70,44 70,51 Svájci frank 5057,29 5062,35 5067,441 Svéd korona 1214,07 1215,29 1216,51 Tr. és cl. rubel 2747,25 2750,00 2752,75 USA-dollár 7558,11 7565,68 7573,25 F­CA-dollár 9042,97 9052,02 9061,07 Jugoszlávia Kevesebb szén (MTI) A jugoszláv széntermelés az év első felében 7,3 százalékkal elma­radt a tervezettől, s összesen 35,2 mil­lió tonnányi volt - jelentette a Tanjug. A csökkenés oka javarészt a belső fe­szültségekben keresendő: igen nagy gondot okoz például, hogy a fegyveres összecsapások miatt akadozik a szén és a bányafelszerelések szállítása. Gyakran akadályozzák a munkát a bérfeszültségek kiváltotta sztrájkok is. A szektor irányítói eredetileg 70 millió tonna szénben reménykedtek az idén. Románia Japán segély az árvízkárok enyhítésére (MTI) Japán rövidesen 100 millió dolláros kölcsönt folyósít Romániá­nak a Világbankon keresztül, további 200 ezer dollárt pedig a román árvíz­­károsultak megsegítésére ajánlott föl - közölte Nakajama Taro japán kül­ügyminiszter, aki hétfőn Tokióban ta­lálkozott román kollégájával, Adrian Nastaséval. A kölcsön - a Reuter sze­rint - a piacgazdaságra való áttérést célozza. Az árvíz - a román hatóságok adatai szerint - 114 ember életét oltot­ta ki, s 20 ezer embert sújtott. A két külügyminiszter egyúttal megegyezett abban is, hogy tárgyalásba kezdenek beruházásvédelmi szerződés kötésé­ről. Nakajama emellett műszaki támo­gatást, japán nyelvtanfolyamokat is fölajánlott Romániának, továbbá kö­zölte, hogy segéllyel támogatják a hí­res moldovai kolostor restaurálását. Szibéria Leállított légijárat (MTI) Áruhiány miatt felfüggesz­tette a Szovjetunióba tartó rendszeres teherjáratait az amerikai Northern Airlines légitársaság. Áru híján elma­rad a Csendes-óceánt átszelő első já­rat beindítása is. A Northern ta­vasszal szerzett kizárólagos jogot ar­ra, hogy rendszeres teherjáratot indít­son a szovjet Távol-Keletre. Wilson Hughes elnök akkor havi 18 ezer kiló áru fuvarozására számított. Hughes szerint olajkitermelési kellékeket, bá­nya- és halászati felszereléseket, ide­genforgalmi szükségleti cikkeket és ipari termékeket kellett volna szállíta­niuk Szibériába, visszafelé pedig szovjet gyártmányú exportáruval és ajándéktárgyakkal terhelhették volna meg a gépek fedélzetét. A tervek azonban meghiúsultak: nem kaptak megrendelést, az Északnyugati átjáró (Bering-szoros) megnyitásával pedig a tengeri fuvarozók támasztanak igen kemény versenyt. Hughes még re­ménykedik. Szakértők szerint várha­tóan a jövő évtől változni fog a kép. USA Energiafüggőség (MTI) jelentősen növekedni fog az Egyesült Államok olajimport-függő­sége a következő húsz évben. Calvin Kent, az amerikai energiaügyi tájékoz­tatási ügynökség vezetője szerint 2010-re a jelenlegi 40 százalékról 70 százalékra nő az Egyesült Államok függősége a külföldi ellátóktól - jelez­te az AFP Ha odahaza nem sikerül újabb olajm­ezőket feltárni, egyúttal növelni a belső termelést, illetve a tar­talékokat, Washingtonnak 2010-ben, becslések szerint 3,3 milliárd hordónyi olajat kell vásárolnia, 1,2 milliárd hor­dóval többet, mint jelenleg. Kent kije­lentései azon a fórumon hangoztak el, amelyet az energiaszektor állami és magánszakértői rendeztek az Öböl-há­borúnak az energiapolitikára gyako­rolt hatásáról. A résztvevők hangsú­lyozták, hogy a válság viszonylag rö­vid idő alatt befejeződött, így negatív hatását korlátozta az a körülmény, hogy az ellátásban nem keletkezett na­gyobb fennakadás. A szakértők szerint segített a komolyabb olajválság elke­rülésében az is, hogy az Egyesült Államok piacra dobta biztonsági tarta­lékait, nagyjából egyensúlyban vanva. Afrika EK-segélyek (MTI) Az Európai Közösség 4,7 millió ECU-nyi segélyben részesíti az afrikai országokat - jelentette az egyip­tomi ΜΕΝΑ hírügynökség hivatalos forrásokra hivatkozva. Az összegből Etiópia 3,75 millió ECU-t kap az aszály sújtotta lakosság és a polgárhá­ború menekültjeinek támogatására. Li­béria 650 ezer, Ruanda pedig 450 ezer ECU-hoz jut ugyancsak a polgárhábo­rú áldozatainak segélyezésére. Egymillió ember él a létminimum alatt A KSH az adatgyűjtés nehézségeire panaszkodik (Folytatás az 1. oldalról) De vajon az állandóan felfelé kú­szó árak letörték-e a vásárlói kedvet? Ks­inger András e kérdés kapcsán is önkritikusan elismerte, hogy a KSH jelenleg nem képes megbízható,a kiskereskedelmi forgalom alakulását hűen követő statisztikával a nyilvá­nosság elé állni. Az­ok: az állami és szövetkezeti kereskedelem helyébe egyre több magánkereskedő, -szol­gáltató lép, akik egyelőre nem szíve­sen szolgáltatnak forgalmuk, bevéte­leik, hasznuk alakulásáról valóságos adatokat a KSH-nak, így maguk a statisztikusok sem fogadják el azt a statisztikai adatot, mely szerint az év első három hónapjában tíz százalék­kal csökkent az élelmiszerforgalom, ugyanis ezen számok nem tartalmaz­zák azokat a vásárlásokat, amit a pol­gár a minap megnyílt maszek, éj­jel-nappal nyitvatartó közértben ej­tett meg, nem lesz valamilyen váratlan, köz­ponti áremelés, az év végén is 35-38 százalék alatt tartható az infláció. . A KSH létminimum-számítása arra kíván választ adni, most már negyed­évenként, hogy mekkora az a nettó összeg, amelyből egy család (háztar­tás) a legszerényebb, de a társadalom­ban még elfogadható színvonalon ké­pes megélni. A legfrissebb adatok sze­rint 1991 júniusában a négytagú, két gyermekes városi családok létmini­muma­ 29205 forint, ami egy család­tagra számítva 7300 forintot jelent. Ez - húzta alá Kiinger András­­ a legu­tóbb nyilvánosságra hozott - márciusi - értékhez képest, az imént említett át­lagosnak vett magyar családnál, 2400 forintos - 9 százalékos - emelkedést jelent, aminek felét a lakásfenntartási költségek növekedése okozott. De mennyien élnek a létminimum alatt? A KSH elnökhelyettese sietve cáfolta, hogy hárommillióan tengőd­ A FOGYASZTÓI ÁRSZÍNVONAL ALAKULÁSA 1991. június hó 1991 1991 június június 1 jan.- június A javak főcsoportjai a május %-ában 1990 azonos időszaka %-ában Élelmiszerek ebből: idényjellegű 97,2 122,7 125,0 élelmiszerek 66,6 143,6 133,7 Élvezeti cikkek 100,9 128,8 130,8 Ruházkodási cikkek Fűtés, háztartási 101,2 134,0 131,7 energia Tartós fogyasztási 130,7 221,9 162,6 cikkek 103,6 127,6 132,4 Egyéb iparcikkek, benzin 101,3 150,2 146,6 Szolgáltatások 102,2 141,2 138,6 MINDÖSSZESEN 102,1 138,6 135,7 A LEGGYAKORIBB HÁZTARTÁSTÍPUSOK LÉTMINIMUM-ÉRTÉKEI 1991. június, forint Egy háztartásra______Egy főre városok községek városok községek AKTÍV HÁZTARTÁSOK *) 2 aktív korú felnőtt 2 aktív korú felnőtt, 17996 16953 8998 8477 1 gyermekkel 2 aktív korú felnőtt, 24158 22111 8053 7370 2 gyermekkel 2 aktív korú felnőtt, 29205 27410 7301 6853 3 gyermekkel 33151 30990 6630 6198 2 aktív korú felnőtt, 4 gyermekkel 36625 34242 6104 5707 NYUGDÍJAS HÁZTARTÁSOK**) 1 személyes 7651 6918 7651 6918 2 személyes 13178 11748 6589 5874 3 személyes 18979 17322 6326 5774 x) A gyermek 0-14 éves, a 15 éves és idősebb személy felnőttként van figyelembe véve. XX) Aktív kereső nélküli háztartások. ­ Arra sincs egyértelmű adat, hogy a regisztrált infláció, mekkora hánya­dáért „felelős” a központi áremelés, becsülni lehet,hogy a fogyasztói ár­növekedésnek több mint a felét kez­deményezte a kormányzat. (A tegnapi sajtótájékoztatón ter­mészetesen ismételten szóba került, hogy a KSH miképp kívánja behoz­ni lemaradását. Az ígéretük szerint a jövő esztendőben már bevezetésre kerülnek - egyebek mellett - az új ár- és háztartásmegfigyelési mód­szerek amivel mindenképpen javít­hatók lesznek a statisztikák.A hiva­tal erre mintegy 60-80 millió forin­tos plusz pénzkeretet kér majd a költségvetéstől.) A leglényegesebb kérdés viszont az, hogy az eddigi számok alapján a statisztikusok az év végére mekkora inflációt várnak. A KSH elnökhe­lyettese hangsúlyozta: amennyiben nem értékelik le a forintot illetve nőnek a létminimum alatt, véleménye szerint ez a teljesen hibás adat úgy ke­letkezhetett, hogy valaki egyszerűen összeadta a társadalmi- és a létmini­mum alatt élők számát, és publikálta. Arra ellenben a hivatal sem mer vál­lalkozni,hogy pontos adatokat mond­jon, mivel legutóbb teljeskörű jövede­­lemfelmérés 1989-ben volt,ami alap­ján ki lehetett jelenteni, hogy egy mil­lióan tartoznak a legalacsonyabb jö­vedelműek körébe. Akkor. És ma? Körülbelül ugyanennyien, mivel - Kiinger András véleménye szerint - számos kormányintézkedés éppen a legrászorultabb rétegeken próbált se­gíteni­­ a legalacsonyabb nyugdíjak, a minimálbér, a családi pótlék emelése ami azt eredményezte, hogy való­színűleg nem gyarapodott a társada­lom perifériájára szorultak száma. Persze - hangsúlyozta - ez sem pon­tos, csak becsült adat. Horváth I. István A zűrzavar ellen Egységes nyilvántartást (MTI) A jelenlegi ellentmondásos helyzet megszüntetésére a kormány a jövőben egységesíteni kívánja a ma­gyar gazdaságról az adatszolgáltatást. Ezzel a feladattal a Gazdasági Kabine­tet bízták meg. Korábban ugyanis je­lentősen eltérő adatok láttak napvilágot, attól függően, hogy azok a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztérium­ból, a Pénzügyminisztériumból vagy a Magyar Nemzeti Bankból származtak. A jövőben egyaránt közölni fogják a bankhálózat által szolgáltatott pénzfor­galmi, valamint az MNB által összeállí­tott fizetési mérleg adatokat és a NGKM kereskedelmi mérlegről készí­tett beszámolóját. Ez a tájékoztató tar­talmazni fogja azt is, hogy a különböző táblázatok és számok között milyen összefüggések vannak

Next